AMAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AMAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI"

Átírás

1 AZ ÁRAM FORRÁSA AMAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI XL. ÉVFOLYAM SZÁM Nyitottság és szigor Interjú Horváth J. Ferenccel Az MVM Rt. által rendezett elsô magyar kapacitásaukcióról A paksi üzemzavar helyreállítási munkái Üzemzavar a szomszédos nyugati villamosenergia-rendszerekben

2 AZ ÁRAM FORRÁSA A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI FELELÔS KIADÓ PÁL LÁSZLÓ FÔSZERKESZTÔ DR. GERSE KÁROLY FELELÔS SZERKESZTÔ TRINGER ÁGOSTON LAPMENEDZSER LUSZTIG ANNA SZERKESZTÔBIZOTTSÁG DR. BACSKÓ MIHÁLY CIVIN VILMOS DR. DOBOS GÁBORNÉ GAÁL GÁBOR (OVIT RT.) HANTI ÁGOTA (PA RT.) HORNAI GÁBOR (MVM PARTNER RT.) HURTON Z. CSANÁD KERÉNYI A. ÖDÖN KOVÁCS KRISZTINA (MAVIR RT.) LUSZTIG ANNA MÜLLER MIHÁLY NAGY RÓBERT DR. NAGY ZOLTÁN SÁNDOR JÓZSEF SIMIG PÉTER (MAVIR RT.) SIMON GÁBOR DR. STRÓBL ALAJOS (MAVIR RT.) SZALKAI ISTVÁN TARI GÁBOR NYITOTTSÁG ÉS SZIGOR INTERJÚ HORVÁTH J. FERENCCEL 1 TARI GÁBOR SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS ÖSSZEKÖTTETÉS 4 NAGY JÁNOS SZALKAI ISTVÁN XL. ÉVFOLYAM SZÁM A MISKOLCI GÁZMOTOROS PROJEKT 9 DR. BARÓCSI ZOLTÁN AZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL 14 KASZÁS ÁRPÁD KRENYÁCZ BÉLA AZ IPARÁG ÚJ ELSZÁMOLÁSI MÉRÉSI RENDSZERE A MAVIR MÉRÉSI KÖZPONTJA 26 BÜRGER LÁSZLÓ SULYOK ZOLTÁN A CBT-MECHANIZMUS 34 HETZMANN ALBERT A PAKSI ÜZEMZAVAR HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁI 41 MEGJELENT A MECUM STÚDIÓ GONDOZÁSÁBAN FELEKI ZOLTÁN SULYOK ZOLTÁN ÜZEMZAVAR A SZOMSZÉDOS NYUGATI VILLAMOSENERGIA-RENDSZEREKBEN 48 A AUGUSZTUSI ÁRAMKIMARADÁSOK AZ USA-BAN 51 ISSN SZÉNÁSY ÁGNES AZ IAS ÉS A MAGYAR SZÁMVITEL II. RÉSZ 62 E SZÁMUNK SZERZÔI 70 SUMMARY OF ARTICLES 71

3 NYITOTTSÁG ÉS SZIGOR INTERJÚ HORVÁTH J. FERENCCEL n NYITOTT ÉS ERÔSKEZÛ HIVATALT ÍGÉRT BEIKTATÁSAKOR HORVÁTH J. FERENC, A MAGYAR ENERGIA HIVATAL ÚJ ELNÖKE. A NYOLCVANÖT FÔS SZERVEZET MA KETTÔS FELADAT ELÔTT ÁLL, HISZEN A RÉSZLEGESEN MÁR LIBERALIZÁLT ÁRAMPIACON VERSENYBÍRÓKÉNT KELL FELLÉPNIE, A MOST NYÍLÓ GÁZPIACON PEDIG ELSÔDLEGESEN A FOGYASZTÓK PIACRA LÉPÉSÉT, VAGYIS A VERSENY KIALAKULÁ- SÁT KELL TÁMOGATNIA. MINDEZEK MELLETT IGEN FESZÍTETT TEMPÓBAN ÖSSZE KELL HANGOLNI A JELENLEGI ÁRAM- ÉS GÁZPIACI REGULÁCIÓT AZ UNIÓS DIREKTÍVÁKKAL. AZ ELNÖK SZERINT NEM LESZNEK, MERT NEM LEHETNEK ELNÉZÔEK A SZOLGÁLTATÁSI NORMÁKAT MEGSÉRTÔ, VAGY AZ EL- LÁTÁSBIZTONSÁGOT VESZÉLYEZTETÔ PIACI SZEREPLÔKKEL SZEMBEN. EGYEBEK MELLETT EZEKRÔL A KÉRDÉSEKRÔL BESZÉLT HORVÁTH J. FERENC AZ MVM KÖZLEMÉNYEINEK ADOTT INTERJÚBAN. n A beiktatásakor Csillag István gazdasági miniszter azt mondta, nyitott és erôskezû hivatalt szeretne látni. Mit jelent ez a gyakorlatban? A Magyar Energia Hivatalnak szilárd szakmai és törvényességi alapokon kell dolgoznia. Erôskezû legyen, tartassa be a jogszabályokat, a hivatal határozatainak szerezzen érvényt, és ha ellentmondásokat lát, akkor éljen a bírságolás jogával. Elôbb szólítsa fel a piaci szereplôket, késôbb, ha kell, bírságoljon. Bizonyos területeken rájöttünk, hogy a bírság nem elegendô. Például a hivatalnak fontos feladata a szolgáltatás minôségét, minimális követelményeit meghatározni, és folyamatosan ellenôrizni. Évente értékeljük az üzemzavarok számát, az üzemzavarok során kiesett energia mennyiségét, és számos más mutatót. Kívánatos, hogy az áremelkedéssel ezek a mutatók javuljanak. Rájöttünk, hogy nem elegendô büntetni, mert hisz a hivatal maximális büntetési lehetôsége 100 millió forint, de egy cég a mutatók be nem tartásával milliárdos elônyhöz jut. Ezért olyan szabályozást vezettünk be ezen a területen, hogy amennyiben nem tartja be a szolgáltatás minôségi mutatóit, ha kilép bizonyos sávból, akkor árengedményt kell adnia a fogyasztónak. Ez már olyan tétel, meggondolandó, hogy ne fejlesszen, ne szervezze jobban a mûködését, és így tovább. A hivatal nem ismer pardont, nem tud gyenge lenni, ha egy társaság veszélyezteti az ellátásbiztonságot, nem tartja be az elôírt minôségi mutatókat és ha az adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tesz eleget. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert a hivatalnak piacfelügyeleti, monitoring feladatai vannak, ehhez pedig idôben és megfelelô információk kellenek. A hivatalnak egyébként a feladata más egy olyan területen, mint a gázpiac, ahol most nyitjuk meg majd a piacot, és más egy olyan területen, az árampiacon, ahol már részlegesen szabad a verseny. A gázpiacon a fogyasztók piacra lépését kell segíteni, az árampiacon pedig szigorúan kell értelmezni és alkalmazni a szabályokat. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy átvennénk a Gazdasági Versenyhivatal szerepkörét. n A piaci szereplôk szerint a szabályozás bizonyos pontokon nem igazán egyértelmû. Mennyire nehezíti ez meg a versenybíró dolgát? A piacnyitás elsô fél éve, nyolc hónapja egy sor problémát felszínre hozott, a hivatal kész ezeket orvosolni, kész a finomhangolást elvégezni. Számos olyan elem van, ahol már javaslatot tettünk a módosításra, vagy intézkedtünk az ellentmondások felszámolása érdekében. Probléma volt például, hogy a kiegyenlítô energia szabályozása nem volt megfelelô. Amikor a környezô országok energiatôzsdéin felment az energia ára, a kereskedôk a korábban ott lekötött import kapacitásokat kint hagyták és értékesítették azt, az így kiesett teljesítményt pedig kiegyenlítôként itthon vették igénybe, s ez profitot hozott számukra. Kiderült, hogy idônként bizonyos kereskedôk olyan kiegyenlítô energia mértéket értek el, ami indokolatlan volt, nyilvánvalóan kereskedtek vele. A hivatal jóváhagyta, elfogadta, hogy a kereskedelmi szabályzatban módosítsák a kiegyenlítô energiára vonatkozó szabályozást. Vagy például a legutóbbi határkeresztezô kapacitásaukción kiderült, hogy a kereskedôk az elszámoló árat egyszerûen felverték, olyan eredmény adódott, amin maguk is meglepôdtek. Az eljárást a hivatal szabályszerûnek tartotta, engedélyeztük a szerzôdéskötést a rendszerirányítóval, azonban a határkeresztezô kapacitásjogok másodlagos piaca beveze- 1

4 tésének szükségessége nyilvánvalóvá vált. Eredetileg az volt a szándék, hogy az eljárás ne legyen túl bonyolult, de kiderült, hogy finomítani kell. Rendeletmódosítási javaslatunkkal gyorsan lehetôvé válhat a másodlagos piac, hogy a kapacitásért fizetendô díjak csökkenthetôk legyenek, mert az árverésnek nem az a célja, hogy a MAVIR-nak bevételt hozzon, az árverés csupán az elosztás mechanizmusa. Mindezek mellett számunkra is fontos információ volt, hogy a kereskedôk zsinórban importálnak, ez által éjszaka itthon felesleg keletkezett, ezért vissza kellett terhelni Paksot, ami gazdaságtalan és mûszakilag is káros. Ezért kezdeményeztük, hogy a paksi áramot éjszaka el lehessen adni. Azért, hogy ez az MVM Rt. számára ösztönzô legyen, javaslatot tettünk arra, hogy a rendszerhasználati díjak az éjszakai export esetében kedvezôbbek legyenek. Készek vagyunk tehát rugalmasan a szabályozó rendszer módosítását kezdeményezni, egyeztetni a szakmával, a fogyasztókkal. n Hogyan értékeli az árampiaci nyitást? Összességében sikeresnek tartom. Egy sor problémát felszínre hozott, nemcsak a szabályozásban. Felnagyította például, hogy mibôl tevôdik össze az a hatmilliárdos árelôny, amit a versenypiaci fogyasztók elértek. Három forrása van. Egyrészt az alacsony áru import. Ezzel nincs is gond, ez külföldi forrásból származik. A második forrás a fogyasztói befizetések az átállási költségalapba. A harmadik tétel az MVM Rt.-nél jelentkezô pénzügyi hátrány. A hazai erômûvek kivéve a versenypiacra termelôket nem járulnak hozzá ehhez az árelônyhöz, változatlan jövedelempozícióval rendelkeznek. A jelentôs, további piacnyitásnak is az egyik fékje a hosszú távú szerzôdésrendszer. Az új direktíva a befagyott költség fogalmát nem ismeri, Brüsszel fenntartja magának a jogot, hogy megítélje, elismeri-e ezt vagy nem a tagállamok esetében. A hivatalnak az a véleménye, hogy ezen a területen is mielôbb lépni kell, mert ha hatályba lép az új direktíva, akkor már nehezebb lesz kompromisszumra jutni Brüsszellel. Fontos dolog, hogy ezt nem szabad a befektetôk jelentôs érdeksérelmére tenni. Információim vannak, hogy egyes erômû-tulajdonos befektetôk is vizsgálják, mit lehet tenni ebben a helyzetben. Mi készek vagyunk a kompromisszumra, de ezt meg is kell találni az újratárgyalt szerzôdések idôtartamát, a kapacitások lépcsôzetes felszabadítását és a fokozatosan növekvô kockázatvállalást illetôen. Mindent számításba véve, 2004-ben az aktív piac elért szintjének megtartása, illetve szerény mértékû növelése tûzhetô ki célul. n Segítheti a helyzet megoldását, hogy 2004-tôl megszûnnek az erômûvi hatósági árak? Egészen 2002 végégig minden megtermelt kilowattóra hatósági áras volt ban már csak a hoszszú távú szerzôdésben szereplô, garantált átvétel erejéig volt érvényes a hatósági erômûvi ár, vagyis idén már jelentôs mennyiség nem volt az államilag szabályozott körben tôl ez is megszûnik, vagyis az MVM és az erômûvek között kétoldalú megállapodással kell az árakról egyezkedni a hosszú távú szerzôdések keretein belül. A nagykereskedelemi ár azonban hatósági ár marad, ezen keresztül ösztönözzük az MVM-et arra, hogy ezeken a tárgyalásokon eredményesen vegyen részt, ha ezt nem tesszük, nem érdekelt a kemény tárgyalásokban. Vannak ugyanis olyan hosszú távú szerzôdések, ahol megítélésünk szerint jelentôs alkupozíciója van az MVM-nek. De ha erre nem szorítjuk rá, miért alkudjon? n A nagykereskedelemi árak meghatározásakor ugyanakkor figyelembe veszik-e, hogy ne hozzák az MVM-et lehetetlen alkuhelyzetbe? Sôt, álláspontunk szerint az MVM Rt. jövedelempozícióját javítani kell ben ez a korábbi évekhez képest jelentôsen javulni fog, ami természetesen nem történhet a többi piaci szereplô hátrányára. Az MVM évi mérleg szerinti eredménye 30 milliárd Ft veszteség volt ban az MVM importszerzôdéseit, kilowattóránként átlagban indokoltként 7 forinton ismertük el, ezt azonban nem sikerült elérnie, csak magasabb átlagáron tudott importálni. Nem titok, hogy az átlagárat 2004-re a várható költségnövekedéssel arányosan számottevôen megemeltük, azonban ezt a szintet sem tudja könnyedén elérni, ez is tartalmaz ösztönzést. Azzal sem árulok el titkot, hogy a belföldi vásárlásainak elismert költségét is szerény mértékben ugyan, de megemeltük. Ez nem lazítást jelent, a hivatal nem kívánja ellehetetleníteni, csak ösztönözni az MVM-et. Jövedelempozíciójának javításához a külsô intézkedések mellett szigorú költségtakarékos gazdálkodást kell folytatnia tevékenységének minden területén. n Vagyis 2004 egy olyan év lesz, amikor az MVM nem lesz veszteséges? Ezt nehéz volna most megerôsíteni. Az MVM-nek vannak olyan, korábbi években keletkezett jelentôs árbevételhiányai, amit részben orvosolni kell. A hivatal ennek megtérítése indokoltságát határozatban ismerte el, az elismert hiány fokozatos eltüntetését ígérte. A felhalmozott árbevétel-kiesés egy része már 2003-ban kiegyenlítésre kerül. Két teendô van, egyrészt a múltbeli adósság indokolt hányadának eltüntetése, másrészt a jövedelempozíció javítása. Az MVM évi eredménye jelentôsen függ a paksi II. blokk üzembe vételének idôpontjától és a Vértesi Erômû Rt. sorsától is. n Annak idején, a piacnyitás elôkészítésekor a liberalizáció egyik alapvetô céljaként emlegették, hogy csökkenjen az ország energiafelhasználása, javuljon a hatékonyság. A piacnyitás kezdete óta ugyan viszonylag rövid idô telt el, de látszik elmozdulás ezen célok irányába? Két dologról van szó. Egyrészt növelni kell, magának az energiaiparnak a hatékonyságát, másrészt fokozni szükséges a felhasználói energiatakarékosságot. Mûszaki értelemben a legnagyobb energiafelhasználó maga az energiaipar: az átalakításba bevitt tüzelôanyagokból hôt és villamos energiát állít elô, jelentôs átalakítási és szállítási veszteségek keletkeznek itt. A magyar energiaipar egésze átlagos hatásfoka csak 60 százalék, igen sok teendô van tehát az energiaiparban is a hatékonyság területén. Felhasználói oldalon, a GDP-re vetített felhasználás, vásárlóerô paritáson százalékkal magasabb, mint az EU-tagországok átlagában. Ez azonban két tényezô hányadosa, tehát nem egyértelmû, az energiafelhasználás magas, vagy inkább a GDP alacsony a 2

5 nevezôben. Ha a fizikai folyamatokat nézzük, nem hiszem, hogy például a cementgyártás vagy az acélgyártás hatásfoka Magyarországon ennyivel rosszabb volna. Arról van szó, hogy a gazdaság értékteremtô képessége alacsony. Ugyanakkor 1 fôre vetítve a magyarországi felhasználás fele az EU-s szintnek. Igen jelentôs hatékonyságnövekedést kell elérnünk ahhoz, hogy a GDP 4-4,5 százalékos hosszú távú növekedéséhez átlagosan évente csak 1-1,5 százalékos összenergia-igény, ezen belül 1,5-2 százalék per év villamosenergiaigény növekedés tartozzon. A fogyasztók körében egyébként a piacnyitás szinonimájaként terjedt el az alacsony ár. Most, hogy a határkeresztezô kapacitásárverésen kialakult díjjal együtt az importár megközelítette a közüzemi árakat, sokan megijedtek. Világosan kell látni, hogy a szabadpiaci árelônyt hosszabb távon kell értelmezni, és lehetnek olyan idôszakok, amikor a közüzemivel azonos, esetleg magasabb árak alakulnak ki a szabadpiacon. Ennek az áraránynak azonban nagyon fontos üzenete van a piac számára. n Említette, hogy a hivatal megítélése szerint is szükségesek bizonyos módosítások a regulációban. Mondana néhány példát? A hivatal a piacnyitás során tapasztalat ellentmondások mellett megvizsgálta, hogy a jelenlegi villamosenergia-törvény (VET), illetve az új gázellátási törvény teljes mértékben megfelel-e a közelmúltban kihirdetett EU-direktíváknak. Kiderült egyebek mellett, hogy a VET-ben és az uniós irányelvben használt fogalomrendszer eltér egymástól. Ennek megfelelôen módosítani kell a magyar regulációban a feljogosított fogyasztó, a rendszerirányítás, a vertikálisan integrált vállalkozás, a tranzit definícióját. Azokat a meghatározásokat pedig, amelyeket a direktíva nem tartalmaz, nem enged meg, törölni kell a VET-bôl. Ugyanakkor vannak bizonyos fogalmak, amelyek a magyar szabályozásból hiányoznak, ilyen például az elosztott termelés, a keresletoldali szabályozás, be kell építeni. A VET a tevékenységek szétválasztása esetében lazább szabályozást alkalmaz, mint amit az új direktíva megkövetel. A legnagyobb eltérés az elosztói n HÍREK SZÉLERÔMÛPARK AZ ALFÖLDÖN és a szolgáltatói engedélyes szervezeti szétválasztására vonatkozó követelmények teljes hiánya. A VET elégségesnek tekinti a számviteli szétválasztást, a direktíva viszont szigorú szervezeti különállást határoz meg, 2007-tôl pedig már jogi szétválasztást követel meg. A VET ugyanakkor két engedélyes közt osztja meg azokat a feladatokat, amelyeket az uniós irányelv egyetlen társaságra, a TSOra, azaz a hálózati rendszerirányítóra testál. A direktíva szerint az átviteli hálózat feletti rendelkezési jogot teljes egészében a TSO gyakorolja, a hálózat tulajdonosának jogait pedig szigorú keretek közé szorítja. A TSO azonban maximális függetlenséget és szabadságot élvez. Összhangba kell hozni a VET-et a direktívával a közüzemi nagykereskedô státusát illetôen is, ugyanis az uniós irányelvek a magyarországinál szûkebb lehetôséget adnak a tagállamoknak monopol jogosultságok adományozására. Brüsszel azt várja a tagállamoktól, hogy a feljogosított fogyasztók gyors szolgáltatóváltását tegyék lehetôvé, a VET azonban körülményes és idôigényes procedúrát ír elô. Ez csak néhány példa arra, hogy a magyar szabályozás és az uniós irányelvek között milyen szintû és mélységû finomhangolásra van szükség. A hivatal javaslatot készített a harmonizáció munkaprogramjára, amelyben részletesen meghatároztuk nemcsak a teendôket, de a tervezett határidôket is. Ennek a programnak a végrehajtása, a piaci szereplôkkel, a gazdasági tárcával együttmûködve megkezdôdött. Félmilliárd forintért szélerômûparkot építenek Törökszentmiklós határában. Az alföldi tájon látványosságnak számító három, kereken 100 méter magas széltornyot a 46-os út mellett, egy 70 hektáros mezôgazdasági területen építik fel. Egy-egy berendezés elhelyezése negyed hektárt igényel, a szükséges földdarabokat hosszú távra bérbe veszik majd a tulajdonosoktól, a többi területen a gazdák változatlan feltételekkel termelhetnek. A szélerômûpark összteljesítményét 4,5 megawattra, élettartamát 35 évre tervezik. Ezzel a teljesítménnyel a város számára szükséges energia mintegy egyharmadát termelik meg. A beruházó számításai szerint a széltornyok által termelt áram eladásából évente 220 millió forintos bevételre tehetnek szert, megvalósulás esetén az alternatív energiaforrást kínáló, környezetbarát szélerômûpark üzemeltetôje mintegy ötmillió forint iparûzési adót fizet majd a városnak. Az Alföldön nem ez az elsô ilyen jellegû elképzelés. Tavaly Csongrád város vezetôi jelentették be, hogy a Tisza-parti településen szélerômûvet akarnak építeni. Az egy éven át tartó próbamérések eredményétôl függôen kilowatt közötti teljesítményû szélerômûvet építenének. (Népszabadság, január 24.) BAKONYI ERÔMÛ: KISZÁLLT A TRANSELEKTRO A 4,8 milliárd forint alaptôkéjû Bakonyi Erômû Rt. menedzsmentje és a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Euroinvest Kft. vásárolta meg a Transelektro mintegy 25 százalékos BE-részvénycsomagját mondta Völker Zsolt, az Euroinvest Kft. ügyvezetô igazgatója a HVG-nek. Korábban az erômûtársaság többségi pakettjét leánycégeken keresztül az Euroinvest és a Transelektro birtokolta, a maradékon intézményi befektetôk, brókercégek és magánszemélyek osztoztak. A Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Rt. vezérigazgatója, Guba János a HVG-nek elmondta, miután az áram-nagykereskedô Magyar Villamos Mûvek Rt. felmondta az erômûtársasággal kötött hosszú távú áramvásárlási szerzôdését, ezért szakmai befektetôként nem látták értelmét a részvénycsomag megtartásának. A Bakonyi Erômû Rt. most az ajkai szenes kazánokat aprítékkal például faforgácsokkal mûködôkre tervezi átalakítani. A cég 2002-ben 9,7 milliárd forint árbevétellel 343 millió forint veszteséget szenvedett el. (HVG, január 24.) 3

6 A SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS ÖSSZEKÖTTETÉS n A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. MINT A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER ÁTVITELI HÁLÓ- ZATI ENGEDÉLYESE NOVEMBER 25-ÉN ÖSSZEKAPCSOLTA DÉLKELET-MAGYARORSZÁG KÉT MEGHATÁROZÓ 400 KV-OS HÁLÓZATI PONTJÁT EGY ÚJONNAN ÉPÍTETT TÁVVEZETÉKKEL. A SÁNDOR- FALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS HÁLÓZATI ÖSSZEKÖTTETÉS TÖBB ÉVES PROGRAM KERETÉBEN MEG- VALÓSÍTOTT, MINTEGY 90 KM HOSSZÚSÁGÚ TÁVVEZETÉKET JELENT, AMELYNEK BERUHÁZÁSI KÖLTSÉ- GE A SZÜKSÉGES ALÁLLOMÁSI CSATLAKOZÓ BERENDEZÉSEKKEL EGYÜTT ELÉRI A 7 MILLIÁRD FT-OT. TARI GÁBOR " A beruházási projekt több célt szolgál: Az összeköttetés átviteli hálózati oldalról jelentôsen növeli a térség ellátásbiztonságát, mind Szeged, mind Békéscsaba szélesebb körzetében azáltal, hogy az új vezeték mindkét helyen második irányú betáplálásként szolgál, és egyúttal a magyar villamosenergiarendszerben új, 400 kv-os, ellátásbiztonságot növelô távvezetéki hurkot képez. Jelentôs elônye a beruházásnak az is, hogy megteremti az erôs hazai átviteli hálózatot ahhoz, hogy a délkelet-európai térség villamosenergia-rendszere a nyugat-európai hálózathoz csatlakozhasson. Ezáltal Szeged térsége villamos energetikai szempontból Délkelet-Európa kapujává válik. ELÔZMÉNYEK A Magyar Villamos Mûvek Rt. mint a magyar villamosenergia-rendszer Átviteli Hálózati Engedélyese felelôs a tulajdonában lévô átviteli hálózati elemek üzemeltetéséért, karbantartásáért, felújításáért, valamint az ellátásbiztonság szinten tartása és/vagy emelése érdekében szükséges új fejlesztések megvalósításáért. Ennek érdekében ki kellett dolgozni és adaptívan módosítani kellett az átviteli hálózat fejlesztési stratégiáját. A magyar átviteli hálózat Magyarország délkeleti régiójában, Békéscsaba térségében az üzembiztonság szempontjából meghatározó, ún. (n-1) elvet azaz egy hálózati elem hiánya sem eredményezheti a térség ellátatlanságát csak korlátozottan, az áramszolgáltatói tulajdonban lévô 120 kv-os hálózati elemek igénybevételével teljesítette. Békéscsaba térségét alapvetôen az Albertirsa Békéscsaba 400 kv-os távvezeték látta el energiával, és a 400/120 kv-os transzformációt is csak egyetlen 400/ 120/18 kv-os transzformátor szolgálta. A távvezeték vagy a transzformátor hibája, hiánya esetén mivel a hurokzáró vezetékek és a 2. transzformátor hiányzott a szükséges villamos energia csak korlátozott feltételekkel, a 120 kv-os hálózat igénybevétel jutott el a fogyasztókhoz. A probléma megoldását célszerûen a több nemzetközi és egy magyarországi (Paks) 400 kv-os távvezetékkel rendelkezô Sándorfalva és az egy Albertirsa 400 kv-os betáplálással rendelkezô Békéscsaba alállomás közötti átviteli hálózati kapcsolat kialakítása jelentette. Egy ilyen távvezeték egyértelmûen javítja Békéscsaba ellátását, és kedvezô hatása van Sándorfalva alállomás üzembiztonságára is. A Sándorfalva Békéscsaba 400 kv-os vezeték szerepeltetése ezért az átviteli hálózati terveken már a 70-es évek végén megjelent, és ez alapján a 80-as évek második felében beindult a vezeték tényleges tervezése, a nyomvonalengedély biztosítása. Az 1993-ban kidolgozott és elfogadott alaphálózati stratégia egyik legfontosabb elemként kezelte a vezeték mielôbbi megvalósítását, különös tekintettel arra is, hogy a meglevô vezetékjogi engedély lejárta (1995) elôtt a beruházást elkezdjük. A beruházásnak a stratégiában megfogalmazott céljai között az is szerepelt, hogy kialakítson egy a rendszerbiztonság növelése szempontjából igen fontos új, 400 kv-os hurkot, erôsítve ezzel a magyar villamosenergia-rendszer kelet nyugati összeköttetését is. Sajnos a villamosenergia-iparban lezajlott nagy mértékû változások miatt a konkrét létesítés 1995-ig nem kezdôdhetett meg. Az MVM Rt ben, majd ben elfogadott, aktualizált alaphálózati stratégiája továbbra is kiemelt helyen szerepeltette a vezeték megvalósítását, lehetôleg mielôbbi üzembe helyezéssel. Emellett szólt az az újabb jelentôs érv is, hogy a délszláv események következtében szétkapcsolódott európai villamosenergiarendszert újraszinkronizálják. A levált volt jugoszláv és görög rendszerek mellett Románia és Bulgária is bejelentette igényét a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez (UCTE) való csatlakozásra, így a Sándorfalva 400 kv-os alállomás (mivel mind Arad, mind Szabadka irányában rendelkezik 400 kv-os összeköttetéssel) kiemelt szerepet fog játszani. Ehhez azonban feltétlenül meg kell erôsíteni az alállomás országon belüli kapcsolatait is. A lejárt nyomvonalengedély miatt az azok beszerzésére vonatkozó folyamatot újra kellett indítani. Az 4

7 400BGY 400KGY PAKS 400kV BÉKÉSCSABA SZABADKA ARAD 2TR 1TR 1. ÁBRA SÁNDORFALVA 400/120 KV-OS ALÁLLOMÁS újabb engedély megkérését követôen megindult a távvezetéki oszlopok alapozása, majd egy rövid, elsôsorban a finanszírozási lehetôségeket feltáró idôszak után 2001-ben elkezdôdhetett a projekt teljes megvalósításának folyamata. Természetesen a távvezetékhez szükséges volt Sándorfalva és Békéscsaba alállomásokon a 400 kv-os fogadómezôk kiépítése, ezzel összhangban az elavult, csak költségesen bôvíthetô szekunder rendszer egységesítése, valamint a rendszerszintû feszültség meddô teljesítmény (U Q) szabályozásához szükséges söntfojtók beépítése. Az (n-1) elv kielégítéséhez a távvezetéken túl szükséges volt Békéscsaba alállomáson a 2. sz. 400/120/18 kv-os transzformátor beépítése is. A transzformátorbôvítéssel kapcsolatosan elvégzendô feladatokat a 2001-ben jóváhagyott Békéscsaba alállomás bôvítése projekt beruházási programja rögzítette évi befejezési határidôvel. Az új 400 kv-os távvezeték létesítésével kapcsolatos feladatok a szintén 2001-ben jóváhagyott Sándorfalva Békéscsaba projekt beruházási programjában határozták meg, amely az üzembe helyezési határidôt 2003-ra tûzte ki. A projekt célját röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze: n A magyar átviteli hálózat biztonságának, megbízhatóságának növelése, az (n-1) elv érvényesítése az átviteli hálózaton. n A dél- és kelet-magyarországi szolgáltatói terület energiaellátása, az energiaellátás biztonságának növelése. n A magyar villamosenergia-rendszer kelet nyugati hálózati összeköttetésének erôsítése. n Az országos alaphálózatokkal szemben támasztott nemzetközi normák és elôírások teljesítése. n A balkáni térség UCTE (UCPTE) csatlakozásának elôkészítése, a villamosenergia-kereskedelem biztonságának növelése. n A Szeged 220/120 kv-os állomás késôbbi kiváltásának (a Szolnok Szeged 220 kv-os vezetékkel együtt) elôkészítése. A projekt keretén belül 4 alprojekt valósult meg. 1. SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS TÁVVEZETÉK A projekt során a késôbbi bôvíthetôség érdekében kétrendszerû távvezetékoszlopokat építettek. Az alkalmazott távvezetékoszlopok osztott lábú, rácsos acélszerkezetûek, csavarkötéssel, kettôs (duplex) felületvédelemmel ellátva, a típus ( FENYÔ ) megegyezik a Hévíz országhatár 400 kv-os távvezetéknél alkalmazottal. A költségek csökkentése érdekében a jelen kiépítésben csak az egyik rendszerre telepítettünk fázisonként mm 2 áramvezetô sodronyt. A távvezetékre nagy adatátviteli szélességû, iparági és üzleti célú igények kielégítésére alkalmas optikai szállal integrált védôvezetô (OPGW) került. A kivitelezést az Ovit Rt. végezte, a szigetelô, a sodrony és az optikai szálakkal integrált védôvezetô (OPGW), valamint a távvezetékoszlopok szállítóit versenytárgyalási eljárás során választottuk ki. Ennek eredményeként n a távvezetéki oszlopokat az Ovit Rt., 5

8 n a (kompozit) szigetelôket a FURUKAWA, n az áramvezetôt a Magyar Kábel Mûvek, n az OPGW-t az ALCATEL szállította. A távvezeték alapozási munkáit 2000-ben fejezte be az Ovit Rt. A szükséges építési-szerelési fôanyagok tendereztetése után 2001-tôl folyatódott az építés. A távvezeték oszlopaira a normál biztonságú szakaszokon egyes tartóláncokat, a fokozott és különleges biztonságú szakaszokon kettôs tartóláncokat, a feszítôoszlopokra kettôs feszítôláncokat, az OSF és OFF oszlopokra egyes segédláncokat szereltünk. Közvetlenül az áramvezetôkre vagy a védôvezetôre az alábbi sodrony szerelvényeket szereltük: n végkötések, toldókötések, áramkötések; n térköztartók, rezgéscsillapítók, tartószerelvények; n nappali légi akadály jelzôgömbök; n madárriasztók. A vezetékadatok Hossz: 92,1 km Távvezetékoszlopok száma: 250 db Névleges feszültség: 400 kv Áramnem: háromfázisú, váltakozó Frekvencia: 50 Hz Áramvezetôk: 1333(23500) mm 2, alumínium keresztmetszetû ACSR vezetéksodrony, acélerôsítéssel Védôvezetô: 1395 mm 2, ACSR alumínium keresztmetszetû ACSR vezetéksodronnyal, villamosan egyenértékû 48 szálas OPGW Szigetelô: kompozit JÁRULÉKOS BERUHÁZÁSOK, KERESZTEZÉSEK, MEGKÖZELÍTÉSEK, ÁTALAKÍTÁSOK A távvezeték építése során gondoskodni kellett a Tisza, a közutak, a vasutak vezetéképítés alatti forgalombiztonságáról a 20 és a 0,4 kv-os hálózatok, csôvezetékek, kábelek, a szállítási, szerelési útvonalak, helyek által érintett szakaszainak védelmérôl, és a szakfelügyeletekrôl. A munkák befejezését és a levonulást a terület rendbetétele, utak, hidak, kerítések helyreállítása és a rekultiváció követte. A Sándorfalva és Békéscsaba transzformátorállomások közötti 400 kv-os távvezeték elhelyezésére már egy évtizeddel korábban is rendkívül nehéz volt elfogadtatható nyomvonalat találni. Az egyetlen és megvalósítható megoldást a meglévô 400 és 120 kv-os távvezetékekkel párhuzamos nyomvonalválasztás jelentette, amely megfelel a takarékos terület-igénybevétel, a vezetékfolyosó elv kívánalmainak. A távvezeték megépítése a kivitelezési mûszaki tervek alapján, a hatályos szabványok és hatósági elôírások betartásával történt, a lakosság és az átszelt terület lehetô legkíméletesebb terhelésével. 2. SÁNDORFALVA ALÁLLOMÁS BÔVÍTÉSE A távvezeték egyik oldali csatlakoztatásához a projekt során Sándorfalva alállomásban ki kellett építeni a 400 kv-os fogadómezôt. Ennek megvalósításához a csonka kiépítésû 3. sz. 400 kv-os mezôsort komplett kiépítésûvé kellett tenni, ez a gyakorlatban az összekötô ágat és a vonali fogadómezôt érintette. A projektet segítette, hogy az alállomáson viszonylag korszerû szekunder rendszer üzemelt. A távvezeték fontossága miatt a bôvítés során a primer kapcsolókészülékek, mind a mérôváltók, mind a túlfeszültség-korlátozók, és a bôvítéshez szükséges szekunder berendezések tekintetében korszerû, új egységeket építettünk be (1. ábra). A kivitelezést az Ovit Rt. munkatársai végezték, a nagy értéket képviselô primer készülékeket 2002 decemberében több alállomásra kiírt primer készülékszállítási tenderben szereztük be. A megszakító szállítója az Alstom T&D, a szakaszolókat a HAPAM, a feszültségváltókat és az áramváltókat a Trench, a túlfeszültség-korlátozókat a Tyco szállította. A szekunder berendezések tekintetében a védelem-automatikai egységek gyártója az alállomásainkban már jól kialakult rendszernek megfelelôen az ABB, illetve a Protecta. A védelem-automatikai rendszer érdekessége, hogy a védelmi jelátvitel hálózatunkon elsô ízben valósul meg a védelmi készülékekbe integrált módon. Az irányítástechnikai rendszer vonatkozásában a meglévô ÜRIK telepítésû rendszert bôvítettük 1 db Prolan Profield B típusú mezôgép beépítésével. A projekt eredményeképpen teljes kiépítettségûvé vált a 3. sz. mezôsor, lehetôvé vált a Sándorfalva Békéscsaba 400 kv-os távvezeték fogadása Sándorfalva alállomásban, korszerû, üzembiztos primer és szekunder berendezésekkel. Hírközlés Szükség volt a védelmi és informatikai jelátvitel Békéscsaba irányába történô kiépítésére. Sándorfalva és Békéscsaba között megvalósult a pontpont közötti összeköttetés. 6

9 2. ÁBRA BÉKÉSCSABA 400/120 KV-OS ALÁLLOMÁS Túlfeszültség-védelem A távvezetéki mezôbe az érvényben lévô elôírásoknak megfelelôen egy készlet túlfeszültség-korlátozó épült be. Földelés, villámvédelem A bôvítés során gondoskodni kellett a beépített berendezések meglévô földelôhálóba való bekötésérôl, valamint meg kellett oldani a Sándorfalva Békéscsaba 400 kv-os távvezeték védôvezetôjének villámvédô csúcsra való bekötését. 3. BÉKÉSCSABA ALÁLLOMÁS TRANSZFORMÁTOR- KAPACITÁSÁNAK BÔVÍTÉSE Békéscsaba alállomáson 2001-ben beépítésre került a hideg tartalékként a helyszínen lévô 400/120/18 kv-os transzformátor. Ennek csatlakoztatására kiépült az ún. 3B mezôszelet és ezzel egy idôben a 2 db addig összefogottan üzemelô 120 kv-os távvezetéket szétválasztották. A költségek minimálása érdekében 400 kv-os önálló transzformátor-mezôsor nem épült ki, hanem ún. transzformátorsínes topológiát alkalmaztunk, valamint a 400 kv-os részekre üzemviteli tartalékban lévô primer kapcsolókészülékek, illetve szekunder berendezések kerültek. Ezen túl megvalósult a transzformátor- és a söntfojtó alapok környezetvédelmi átalakítása, zárttá tételére is. A kivitelezési munkákat az Ovit Rt. Létesítési Igazgatóságának munkatársai végezték, az üzembe helyezést 2001-ben az Üzemviteli Igazgatóság dolgozói hajtották végre. A részprojekt befejezésével Békéscsaba alállomás a transzformátorok, és a 120 kv-os távvezetékek tekintetében kielégítette az (n-1) elvet. 4. BÉKÉSCSABA ALÁLLOMÁS BÔVÍTÉSE Sándorfalva alállomáshoz hasonlóan Békéscsaba alállomásban is meg kellett teremteni az új 400 kv-os távvezeték csatlakozásának feltételeit. A távvezeték hurok különös fontossága miatt itt is korszerû, primer és szekunder berendezésekre volt szükség. A szekunder rendszer azonban Sándorfalvával ellentétben lényegesen elavultabb volt az elektromechanikus és elektronikus védelmével, amik nem tették lehetôvé a korszerû berendezésekkel való bôvítést. Ezért szükségessé vált a teljes szekunder rendszer egységesítése (2. ábra). A primer berendezéseket a Sándorfalva alállomás bôvítésénél már említett primer nagykészülék tendereztetésével szereztük be. A megszakító szállítója az Alstom T&D, a szakaszolókat a HAPAM, a feszültség- és az áramváltókat a Trench, a túlfeszültség-korlátozókat a Tyco szállította. 7

10 A szekunder berendezéseket a 2003 márciusában a védelem-automatika, valamint az irányítástechnikai rendszer szállítására kiírt versenytárgyalással szereztük be. A készülékeket a tendert megnyerô Ovit Rt. szállította. A védelem-automatika készülékek az alállomásainkban már bevált gyakorlatot követve ABB, illetve Protecta gyártásúak. Az irányítástechnikai rendszert, a korszerû kezelôi munkahelyeket is beleértve a Prolan Rt. szállította, típusát tekintve a legújabb fejlesztésû Profield C készülékek. A szekunder rendszer részeként korszerûsítették a váltakozó áramú és az egyenáramú segédüzemi elosztórendszert is, a berendezéseket az Ovit Rt. szállította és telepítette. Az új segédüzemi rendszer korszerû irányítástechnikai egységgel vezérelt, az üzembiztonság növelése érdekében a betáplálások hibái esetén automatikus átkapcsolásokat képes végrehajtani. A korszerû védelem-automatika és irányítástechnikai rendszer mezôszintû egységei a nagyobb megbízhatóság és a környezet zavaró hatásainak csökkentése érdekében a szekunder rekonstrukciós irányelvekkel egyezôen mezôorientáltan, a technológia közelében épített reléházakba kerültek. A rendszer központi feldolgozó és kezelô egységeit a vezénylôépületben helyezték el, az üzembiztonság érdekében ezek a berendezések a mezôszintû egységekkel optikai szálas hálózaton keresztül kommunikálnak. A kivitelezési munkákat az Ovit Rt. munkatársai végezték. A projekt eredményeképpen megvalósult a Sándorfalva Békéscsaba távvezeték fogadása Békéscsaba alállomásban, a kor követelményeit kielégítô, hosszú távon is üzembiztos szekunder rendszer és a 400 kv-os hurok nagy megbízhatóságát megvalósító primer berendezések létesítésével. Diszpozíciós kialakítás A kiépítés során megtörtént a hagyományos másfélmegszakítós diszpozíciójú alállomás létesítése. A két transzformátorblokkban csatlakozik a Békéscsaba-Nyugat állomásba elmenô kétrendszerû 120 kv-os, 500 mm 2 -es távvezetékre. Ez a megoldás lehetôséget ad a 120 kv-os kapcsolóberendezés késôbbi esetleges gyûjtôsínessé (kétgyûjtôsínesre) való kiépítésére. Védelem és irányítástechnika Az alkalmazott relévédelmi, automatika és zavaríró készülékek digitális kivitelûek (kivéve az autonóm védelmeket és a segédreléket mûködtetô elemeket) és rendelkeznek az MVM Rt. OVT OVRAM alkalmassági tanúsítványával. A védelmi rendszer, az alkalmazott elemek megfelelnek az IEC, ill. az EN szabványok legutolsó kiadásainak. A védelem és az irányítástechnika külön-külön szekrényekben helyezkednek el. A védelmi rendszer minden megszakítóra tartalmaz kikapcsoló körépség-ellenôrzôt, hibajelzés céljából. A védelmi rendszer csatlakozik az alállomási irányítástechnika rendszerhez. A kialakított irányítástechnikai rendszer felépítése funkcionálisan osztott, a feladatokat a hierarchia lehetô legalacsonyabb szintjén hajtják végre. (A funkcionális szintek: alállomás- és mezôszint.) Telepítésük decentralizált, az alállomás, ill. a mezôszintû egységek fizikailag is osztott kialakításban létesültek. A mezôszintû elemek technológiaközelben elhelyezett reléházakba kerültek, az alállomás szintû elemek és a kezelôi munkahelyek pedig a vezénylôépületbe. Túlfeszültség-védelem A távvezetéki mezôkbe és a transzformátorok primer és szekunder oldalára az érvényben lévô elôírásoknak megfelelôen túlfeszültség-korlátozókat telepítettünk. Környezeti hatások Az alállomás bôvítése a közvetlen és a távolabbi környezetben nem okoz tartósan jelentkezô károkat, nem szennyezi a talajt, a vizeket és a levegôt. Nem építettek nagy olajterû kapcsolókészülékeket, a jelentôs olajmennyiséget tartalmazó transzformátorok zárt rendszerû alapokra kerültek, amelyek minden esetleges, transzformátorból származó szennyezôdést felfognak és összegyûjtenek. 8

11 A MISKOLCI GÁZMOTOROS PROJEKT n 2001 TAVASZÁN AZ MVM RT. IGAZGATÓSÁGA A TÁRSASÁG STRATÉGIAI CÉLJAI KÖZÖTT JELÖLTE MEG A SIKERES PIACRA LÉPÉST A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS TERÜLETÉN. EBBEN AZ IDÔSZAKBAN SZÁMOS VÁROS VEZETÉSE DÖNTÖTT ÚGY, HOGY KORSZERÛSÍTTETI TÁVHÔTERMELÔ BERENDEZÉ- SEIT ÉS ENNEK ÉRDEKÉBEN VERSENYTÁRGYALÁSOKAT HIRDETTEK. A FENTI CÉL ÉRDEKÉBEN VETTÜNK RÉSZT KAZINCBARCIKA, TISZAÚJVÁROS, MAJD MISKOLC VÁRO- SOK PÁLYÁZATAIN. MÍG AZ ELSÔ KETTÔ ESETÉBEN RÉSZVÉTELÜNK SIKERTELEN VOLT, A HARMADIK PÁLYÁZATOT, MISKOLCÉT MEGNYERTÜK. SZALKAI ISTVÁN NAGY JÁNOS A MISKOLCI HÔSZOLGÁLTATÓ KFT. ÁLTAL KIBOCSÁTOTT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A pályázati felhívásban a kiíró három városi fûtômû kapcsolt energiatermelô berendezéssel történô bôvítésére kért ajánlatot. A közel 170 MW hôteljesítmény-igényû Tatár utcai, a 23 MW-os diósgyôri és a 8 MW-os bulgárföldi távfûtési körzetek ellátása szerepelt a felhívásban. A kiírás követelményeinek elsôsorban gázmotorok beépítésével lehetett eleget tenni, de a Tatár utcai Fûtômû esetében megengedte a gázturbinás kombinált ciklusú megoldást is. A két kisebb fûtômûre azonban nem volt kötelezô ajánlatot adni. A pályázati kiírás rövid határidôt szabott meg, nem tartalmazott kellô mélységû adatokat az építési területekrôl, illetve a környezetrôl. Legfôbb hiányossága azonban az volt, hogy nem álltak rendelkezésre a hatósági engedélyek, ennek ellenére csupán 7 hónapot szánt a megvalósításra. AZ MVM PÁLYÁZATA Az ERBE Kft. és az MVM Rt. szakértôi által kidolgozott pályázat a Tatár utcai fûtômû kétlépcsôs bôvítésére tartalmazott javaslatot. A pályázatnak tartalmaznia kellett a szolgáltatott hô árát évi árbázison, és a hôár mindenkori változását meghatározó árkalkulációs képletet is. A pályázat alapján elsô lépcsôben a 4 db, kb. 3,5 MW-os gázmotoros egységbôl álló fûtôerômû épül, s ez a második lépcsôben (legkésôbb 2005-ig) kb. 100 MW villamos teljesítményû gáz/gôz ciklusú kapcsolt energiatermelô egységgel bôvül. A pályázatban szerepelt egy üzleti megállapodás tervezet, amely a feltételeket tartalmazta és ennek mellékleteként egy szerzôdés az erômû létesítésére és egy a hosszú távú távhôszolgáltatásra. Az üzleti megállapodás tervezet tartalmazta az üzemeltetési javaslatot, amelynek lényege, hogy egy, a MIHÔ Kft.-vel közösen létrehozott társaság fogja üzemeltetni az új erômûvet. A pályázat második része a mûszaki terveket tartalmazta, beruházási javaslat szinten. A PÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSE 2001 decemberében Miskolc megyei jogú város közgyûlése gyôztesnek hirdette ki az MVM Rt. pályázatát. Ezután több hónapos szerzôdéskötési tárgyalást folytattunk a pályázat kiírójával, a Miskolci Hôszolgáltató Kft.- vel a gázmotoros projekt megvalósításának feltételeirôl. A tárgyalások során vállaltuk, hogy Diósgyôrre és Bulgárföldre is beépítünk egy-egy gázmotort és megnöveltük a Tatár utcai erômû teljesítôképességét is. A parafált szerzôdéscsomag az MVM Igazgatóság és a miskolci közgyûlés jóváhagyása után március 11-én került aláírásra. A szerzôdéscsomag egy üzleti megállapodást és 7 db szerzôdést tartalmaz. E szerzôdések telephelyenként rögzítik a hosszú távú hôszolgáltatás feltételeit, illetve az erômûvek építésére vonatkoznak. A hetedik egy elôszerzôdés, amely a gáz/gôz ciklusú kombinált erômûblokk építésére ad garanciákat. Az eredeti pályázati kiírás az erômûvek kereskedelmi üzemének kezdetét november 1-jére tûzte ki, így a szerzôdésben is ezt kellett vállalnunk. A PROJEKT ELÔKÉSZÍTÉSE A nagyon rövid határidôk teljesítése érdekében a projekt megvalósításának elôkészítését 2001 decemberében az eredmény kihirdetése után nyomban megkezdtük. Az ERBE közremûködésével három versenypályázati felhívást adtunk ki: n a fôberendezések szállítására, n a fô- és háziüzemi transzformátorok szállítására, n a projekt fôvállalkozásban történô lebonyolítására. Az ajánlatok értékelése a MIHÔ Kft.-vel folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan megkezdôdött. A fôberendezések szállítására a Deutz Gmbh GanzSet Rt. adta a legjobb ajánlatot, míg a transzformátorokra 9

12 a legelônyösebb pályázat a horvát KONČAR cégtôl érkezett. A fôvállalkozói ajánlatok közül a legmegfelelôbbnek az EGI Rt. ajánlata látszott, ezért a tárgyalások során javasoltuk, hogy az EGI Deutz GanzSet csoporttal szerzôdjünk a fôberendezések szállítására és a komplett erômûvek létrehozására. A KONČAR által szállított transzformátorok hálózati csatlakoztatásáról az Ovit Rt.-vel kötöttünk szerzôdést. Az EGI Rt. Deutz Gmbh Ganz- Set Rt. Konzorciummal május 28-án jött létre a szerzôdés. ENGEDÉLYEZTETÉS Minden beruházás elôkészítésének egyik legfontosabb része a hatósági engedélyek megszerzése. 20 MW villamos teljesítmény alatt csak az önkormányzat építési hatóságának engedélyére van szükség, az engedély kiadásához azonban be kellett szereznünk a szakhatóságok hozzájárulását, így többek között a Környezetvédelmi Felügyelôség, a Vízügyi Igazgatóság határozatát is. Tekintve, hogy a projektet a város kezdeményezte, az építési hatóság támogatását élveztük, de a Környezetvédelmi Felügyelôség szigorú követelményeit csak jelentôs anyagi és idôráfordítással tudtuk teljesíteni. Bár az elôzetes építési engedélyt a Tatár utcára májusban megkaptuk, az elôírta környezetvédelmi tanulmány készítését. Ennek alapján az eredetileg 14 m magasra tervezett kéményeket 31 m-re kellett növelni, jelentôsen szigorodtak a zajterhelési követelmények, de a legnagyobb nehézséget a talaj okozta. Errôl ugyanis kiderült, hogy 2-3 m mélységben a kohászati üzemek hulladékával feltöltött területrôl van szó, amely jelentôs fém- és szénhidrogén-szennyezést tartalmaz. A felügyelôség a szennyezett talaj folyamatos mintavételezését és teljes cseréjét írta elô. A fôvállalkozó az építészeti technológia módosítására kényszerült a magas talajvízszint és a szokatlanul heves esôzések miatt. Az engedély módosítása az alapozási munkálatokkal párhuzamosan megtörtént, a végleges építési engedélyt mégis csak 2002 szeptemberében sikerült megkapni. Elôzetes hatósági engedélyek hiányában a diósgyôri és a bulgárföldi telephelyeken is módosításra kényszerült a kivitelezô, mert újra kellett tervezni a technológiai kialakítást a szigorú környezetvédelmi elôírások miatt. ÉPÍTÉSZETI MUNKÁLATOK, TECHNOLÓGIAI SZERELÉS A Tatár utcai alapozási munkák menetét hátráltatta a folyamatos talajellenôrzés és az idôjárás. Az esôzések sártengerré változtatták az építési területet, de a nehézségek ellenére novemberre elkészült az alapozás (1. fotó). Ezután a KÉSZ Kft. szakemberei pár hét alatt tetô alá hozták a csarnokszerkezetet és a belsô helyiségek kialakításával párhuzamosan megérkeztek a gázmotorok. A gázmotorok beszállításával egyidejûleg a kényszerhûtôk és a fôtranszformátorok is a helyükre kerültek. A szerelési munkák menetét némileg visszavetette a korábban érkezô hideg téli idôjárás. A fôépületen kívüli építészeti munkák befejezése áttolódott kora tavaszra, a technológiai szerelés lelassult, illetve a beszállítók késedelmei miatt akadozott. A füstgázrendszerek végleges kiépítése és a kémények felállítása csak áprilisra fejezôdött be, ekkor kezdôdhetett el a gázmotorok és a közös rendszerek gépészeti szerelése. Az öt gázmotor segédrendszereikkel való összekapcsolása csak lépcsôzetesen, egymás után valósulhatott meg, így több idôt vett igénybe a tervezettnél. 1. FOTÓ A TATÁR UTCAI ALAPOZÁSI MUNKÁLATOK SZÁRAZ IDÔSZAKBAN A diósgyôri és bulgárföldi telephelyeken az építészeti munkák indítása a terv szerint is késôbbre került, mint a Tatár utcai telephelyen. Diósgyôrött a földalatti középfeszültségû kábelek kiváltása, míg Bulgárföldön a rendelkezésre álló kis terület miatt elhúzódott az építkezés. Így a technológiai szerelés is idôben eltolódott, a tényleges szerelési munkálatok tavasszal kezdôdhettek el. A villamos és irányítástechnikai berendezések telepítése a gépészeti szerelésekkel párhuzamosan folyt. Mindhárom telephelyen a hálózati csatlakozás földbe fektetett kábellel valósult meg, a diósgyôri telephelynél a földkábel nyomvonal hossza mintegy 1,9 km, amelyet sûrûn lakott területen kellett lefektetni. A villamos erôátviteli berendezések szerelését az Ovit Rt. szakemberei végezték, részben megelôzve, részben követve a technológia szerelésének menetét. A védelmi és irányítástechnikai szereléseket a DIPOLVILL Kft. végezte. A gépésztechnológia és az irányítástechnika összehangolása a DEUTZ EGI GanzSet konzorciumi tagok együttes és küzdelmes munkájának eredményeként 2003 augusztusában befejezôdött. A sikeres üzembe helyezési próbák után szeptember elején elindulhatott a próbaüzem a Tatár utcai gázmotoroknál, míg a diósgyôri gázmotor próbaüzemét november elején kezdte meg (2., 3., 4. fotók). 2. FOTÓ A TATÁR UTCAI GÁZMOTOROS FÛTÔERÔMÛ 3. FOTÓ A TATÁR UTCAI GÉPHÁZ BELSÔ TERE 10

13 1. TÁBLÁZAT Telephely Tatár u. Diósgyôr Bulgárföld 5 gázmotor 1 gázmotor 1 gázmotor Összesen 4. FOTÓ A DIÓSGYÔRI GÁZMOTOROS BÔVÍTÉS Hôigény, TJ/év Beépített villamos 533,9= teljesítmény, MW =19,5 MW 133,9 MW 131,0 MW 24,4 MW Kiadott villamos energia, MWh/év Kiadott hômennyiség TJ/év 522,3 90,0 28,1 640,4 Gázfelhasználás villanyra hôre Összesen TJ/év Eredô éves hatásfok, % 76,3 71,3 74,6 75,4 2. TÁBLÁZAT. FÔBERENDEZÉSEK Telephely Tatár utca Diósgyôr Bulgárföld 5. FOTÓ A BULGÁRFÖLDI 1 MW-OS GÁZMOTOR ÉPÜLETE MÛSZAKI ADATOK A meglévô távfûtôrendszerek korszerûsítése és gazdaságosabb üzemeltetése érdekében mind a három telephelyre a nyári hôigényeket meghaladó hôteljesítményû gázmotorok telepítése kedvezôbbnek bizonyult. A Tatár utcai fûtômû éves hôkiadásának több mint harmadát, a diósgyôri és bulgárföldi telephelyeken a felét a gázmotorok látják el. Éves szinten a gázmotoros fûtôerômûvek eredô hatásfoka meghaladja a 75%-ot. (1. táblázat) A három miskolci telephelyre a 2. táblázat szerinti fôberendezések kerültek telepítésre. A TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE A gázmotor kedvezô hatásfokkal termeli a villamos energiát, ugyanakkor Motor TBG632V16F TBG620V12K Darabszám Hengerszám/elrendezés 16/V 12/V Furat/löket, mm 260/ /195 Hengertérfogat, dm 3 271,8 53,1 Kompresszióviszony 12:1 12:1 Kenôolajtérfogat, liter Generátor Generátorgyártó/típus AvK DIG 156 n-6 Stamford HC 734 F Feszültség/frekvencia kv/hz 6,3/50 400/50 Generátorhatásfok (cos f=1), % 97,9 97,0 Teljesítményértékek 100% 100% Motorteljesítmény, kw Villamos teljesítmény (cosf=1), kw Hûtôvízteljesítmény, kw Keverékhûtô hôteljesítmény, kw Kenôolaj hômennyiség, kw 300 Füstgázteljesítmény 120 C-nál, kw Hasznosítható hôteljesítmény, kw Veszteség motornál, kw Veszteség generátornál, kw Tüzelôanyag-felhasználás, kw Füstgázhômérséklet, C Villamosenergia-termelés hatásfoka, % 41,4 40,0 Hôenergia termelés hatásfoka, % 45,2 45,4 Összhatásfok, % 86,6 85,4 Kényszerhûtô Teljesítmény, kw Berendezés egyéb adatai Gáznyomás (választható), mbar Motorsúly (üres), kg Aggregát súly (üres), kg Transzformátor Teljesítmény, MVA ,3 131,6 Feszültség, kv/kv 35/6,3 11/6,3 11/0,4 Irányítástechnika DEUTZ-TEM és WIN-CC alapú PLC 11

14 hasonló mértékben hasznosítható a keletkezett hô is. A távfûtési rendszerekbôl visszatérô víz részárama a gázmotorhoz kerül, ahol annak hômérsékletét az elôremenô oldalról való visszakeverés közel 70 C-ra állítja be. A távfûtési víz hômérsékletét növeli az olajhûtôben, a keverékhûtôben és a motorköri vízhûtôben átadott hômennyiség. A vízhômérséklet további emelése a távozó füstgáz 120 C alá való hûtésével érhetô el. A közel 90 C-ra felmelegített víz alacsonyabb hôigények esetén elôbb a kényszerhûtôben visszahûlve bekeverésre kerül a fûtési rendszerbe. Az elômelegített égési levegôvel kevert gázt a füstgázoldalról hajtott turbófeltöltô hozza megfelelô nyomásra. A felmelegedett gázelegy a kétlépcsôs keverékhûtôben visszahûl a gázmotor üzemeléséhez optimális hômérsékletig. A négyütemû gázmotorban elégetett gáz/levegô keverék hajtja a fôtengelyt és azzal együtt a generátort. Munkavégzés után a füstgáz a turbófeltöltôt meghajtva, a katalizátoron, az elsôdleges hangtompítón, a füstgáz/víz hôcserélôn és a másodlagos hangtompítón, valamint a kéményen keresztül távozik a szabadba. A távozó füstgáz NO x -tartalma nem haladja meg az 500 mg/nm 3 értéket (ISO szerint). Ez az érték speciális katalizátor alkalmazásával még felére csökkenthetô, így biztosítható a szigorúbb TA LUFT 1/2 elôírások betartása is (1. ábra). A nagyobb teljesítményû gázmotorok indítása sûrített levegôrendszeren keresztül, míg a kis gázmotoré indító áramforrásról történik. A gázmotorok kenése, illetve a kenôolaj folyamatos pótlása automatikusan vezérelt, az olajminôséget rendszeresen ellenôrzik. A Tatár utcai telephelyen lévô 5 db gázmotor közül az 1. és 2. számú az avasi fûtési rendszerhez, a 4. és 5. számú a belvárosi fûtési rendszerhez csatlakozik. A középsô 3. számú gázmotor mindkét rendszerre, de egyszerre csak az egyikre adhat ki hôt (2. ábra). Mindkét fûtési rendszeren kiépítésre került egyenként 8 MW hôteljesítmény elvitelére alkalmas hûtôegység. Alacsony hôigényû idôszakban ezekkel a kényszerhûtôkkel érhetô el, 1. ÁBRA A TATÁR UTCAI GÁZMOTOR SÉMAKÉPE 2. ÁBRA GÁZMOTOROK CSATLAKOZÁSA A FÛTÉSI RENDSZEREKHEZ (IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI SÉMAKÉP) hogy a gázmotorok a legnagyobb villamos teljesítménnyel üzemeljenek. Villamos erôátviteli oldalon a megosztás hasonló, a két 6,3 kv-os sínre 2-2 db generátor, illetve a középsô gázmotor generátora bármelyik sínre dolgozhat (l. 2. ábra). A sínekre csatlakoznak az 1-1 db 14,5 MVA-es fôtranszformátorok, a segédüzemek és a 0,4 kv-os segédüzemi transzformátorok. A fôtranszformátorok egy-egy önálló mezôben csatlakoznak a DAM 120/35 kv-os alállomásán. PRÓBAÜZEM, GARANCIÁLIS MÉRÉSEK A próbaüzem során bizonyítani kellett, hogy a leszállított és az üzembe helyezett berendezések a vállalt teljesítményeknek, üzemmódoknak és 12

15 3. ÁBRA A TATÁR UTCAI GÁZMOTOROK VILLAMOS ERÔÁTVITELI SÉMAKÉPE mûszaki paramétereknek megfelelôen üzemelnek, teljesítik a minôségi elôírásokat, az érvényes tûzvédelmi, munkaegészségügyi és környezetvédelmi követelményeket. A szigorú elôírásoknak megfelelôen gázmotoronként 360 üzemórát kellett teljesíteni úgy, hogy menet közben változó üzemállapotok mellett gépenként több indítási-leállítási próbával kellett igazolni a gépcsoportok és a kiszolgáló berendezésekbiztonságos rendelkezésre állását. A Tatár utcai gázmotorok a próbaüzemüket megfelelôen teljesítették, nem számítva a külsô villamos hálózat zavarainak hatását. A hálózati instabilitás miatt a védelmi rendszer többször leállította a gázmotorokat, a káros következmények megelôzésére a közeljövôben új 6 kv-os tartalék betáplálást alakítunk ki. A október elején elvégzett garanciális mérések eredményei alapján mindegyik gázmotor 40% feletti villamos hatásfokot ért el, a kiadott hôteljesítményt is figyelembe véve a gázmotoros egységek eredô hatásfoka 85,75 és 89,9% között volt. A gázmotorok károsanyag-kibocsátási értékei mind alacsonyabbak, mint a környezetvédelmi elôírásokban megkívántak. A sikeres próbaüzem lezárásával a Tatár utcai gázmotorok a Miskolci Fûtôerômû Kft. üzemeltetésében október 20-án megkezdték kereskedelmi üzemüket mintegy 19 MW villamos teljesítmény és közel 22 MW hôteljesítmény kiadásával. A diósgyôri és bulgárföldi gázmotorok 2003 végére üzembe kerültek, tovább növelve a kapcsolt energiatermelés részarányát Miskolc hôellátásában. n HÍREK OROSZORSZÁGI TENDEREK VÁRHATÓK A VILLAMOS IPARBAN Elképzelhetô, hogy rövidesen pályázatot írnak ki Oroszországban a villamos energia nagykereskedelmére és termelésére A lépés az UES monopolcég újjászervezésének része lenne. Az orosz kormány nem utasítja el, hogy tendereket írjanak ki az áramnagykereskedô társaságokra, közölte German Gref orosz gazdasági miniszter. Mint mondta, a kormány az ezzel kapcsolatos fô döntéseket a múlt héten fogadta el, e megbeszélések most kerültek végsô szakaszukba. A kérdést az oroszországi villamosenergia-ellátásért felelôs UES társaság igazgatósága februárban fogja megvitatni. 10 nagykereskedô és termelô cég adná egy állami áramholding magvát. Ezek között négy vízerômû és hat hôerômû van. Az állam birtokolja a vízerômûvek tulajdonának a többségét, tulajdonrésze most csökkeni fog. A hôerômûveket viszont teljesen el fogják adni a tendereken. (Energiainfo) ÁTSZERVEZI KERESKEDELMI ÜZLETÁGÁT A WATTENFALL Európai és skandináviai áramkereskedelmi tevékenységét egy szervezeti egységbe vonja össze a Wattenfall jelentette a Platts, Matts Ekman pénzügyi vezérigazgató-helyettest idézve. A hírügynökségi jelentés szerint Matts Ekman jelezte: az áramkereskedelem már régóta nemzetközi tevékenység, ennek megfelelôen alakítják át a legnagyobb svéd áramtermelô szervezetét. Az egységes európai kereskedelmi egység lehetôséget ad az IT, a kockázatkezelés és a nemzetközi kereskedelmi ügyletek területén a lehetséges szinergiák kiaknázására. A vezérigazgató-helyettes közölte, az új üzletág központja Hamburgban lesz, a stockholmi eddigi skandináv igazgatóság ezentúl a regionális iroda feladatait látja el. (Energiainfo) 13

16 AZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL n A ÉVI CX. TÖRVÉNY A VILLAMOS ENERGIÁRÓL (TOVÁBBIAKBAN VET) ELSÔ MONDATA SZE- RINT AZ ORSZÁGGYÛLÉS A FOGYASZTÓK BIZTONSÁGOS, MEGFELELÔ MINÔSÉGÛ ÉS ALACSONY KÖLTSÉGÛ VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁSA CÉLJÁBÓL, AZ OBJEKTÍV, ÁTLÁTHATÓ ÉS HÁTRÁNYOS MEG- KÜLÖNBÖZTETÉSTÔL MENTES SZABÁLYOZÁS KIALAKÍTÁSA, A VILLAMOSENERGIA-VERSENYPIAC KIALAKULÁSÁNAK ELÔSEGÍTÉSE, A VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATOKHOZ VALÓ SZABÁLYOZOTT HOZ- ZÁFÉRÉS MEGTEREMTÉSE, VALAMINT AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK JOGSZABÁLYAIHOZ VALÓ KÖZELÍ- TÉS ÉRDEKÉBEN, AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG, AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, ÉS A KÖRNYEZETVÉDE- LEM KÖVETELMÉNYEIRE FIGYELEMMEL A KÖVETKEZÔ TÖRVÉNYT ALKOTJA. DR. BARÓCSI ZOLTÁN A KAPACITÁS-ÁRVERÉS HÁTTERE A villamos energiáról szóló hatályos törvény kimondott célja a villamosenergia-piac kialakulásához és fejlôdéséhez szükséges feltételek, pontosabban szólva az ehhez szükséges jogi feltételek megteremtése. A kitûzött célokat a törvény több-kevesebb sikerrel teljesítette is. Csak a legfontosabb elemeket említve: létrejött a kettôs közüzemi és verseny piac, a törvény erejénél fogva átalakultak a korábbi szereplôk és újak színre lépése vált lehetôvé: megalakulhattak a villamosenergia kereskedô társaságok, jogilag is lehetségessé vált a villamos energiával való szabad kereskedés, a szerzôdéskötés szabadsága itt is teljes mértékben érvényesülhet. 1 Ez utóbbi természetesen csak a versenypiacra értendô. Köztudottan a piachoz nemcsak a jogi feltételek, hanem áru is szükségeltetik. Ismert azonban az is, hogy a termék nagy részét a korábbi szállító, a jelenlegi közüzemi nagykereskedô, hosszú távú szerzôdésekkel, a korábbi elvárásoknak és az akkor hatályos jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek eleget téve lekötötte. Ennek következtében a jogra hárult az a feladat is, hogy a versenypiac születéséhez és gyarapodásához szükséges termék szabadpiaci megjelenését biztosítsa. 2 A versenypiac általános feltételeinek megteremtése jogilag nem jelentett és nem is jelenthetett a jogalkotók és a kodifikátorok számára különösebb gondot. Sarkalatos kérdés volt azonban az átállási költségek kezelése, valamint annak a technikának a megtalálása, amivel a szereplôket, nevezetesen a közüzemi nagykereskedôt de fôként a termelôket arra lehet ösztönözni, hogy a hosszú távú szerzôdések biztonsága helyett az esetleges nagyobb nyereség reményében a szabad piacot válaszszák. A törvény egyrészt lehetôséget teremt mindkét elôbb említett szereplô számára, hogy az általa igénybe nem vett kapacitásról lemondjon, illetve az így felszabadult kapacitást a termelô szabadon értékesíthesse. 3 A piacot erôsíti a VET azon rendelkezése is, miszerint a közüzemi nagykereskedô a szervezett villamosenergia-piac keretei között, illetve más, bármely villamosenergia-kereskedô számára elérhetô módon beleértve a határon keresztül történô kiszállítást is értékesítheti az ellátási kötelezettségét meghaladó közüzemi célra lekötött villamos energiát. 4 Természetesen a VET-ben találhatók még a fentieken kívül egyéb, a piac liberalizációját erôsítô rendelkezések is. Ezek azonban jelen cikk tárgya szempontjából indifferensek vagy csak periferiális jellegûek. A törvény lényegében csak célokat fogalmaz meg, kereteket jelöl ki. A gyakorlati végrehajtásra a 183/ (VIII. 23.) Kormányrendelet (Rendelet) ad szabályokat. 5 A Rendelet címe az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól felfogásunk szerint nem fejezi ki a lényeget. A Rendelet azokat a jogalkotó által elképzelt és megengedhetô kereteket teremti meg és szabályozza, amik lehetôséget adnak, pontosabban ösztönzik a közüzemi nagykereskedôt arra, hogy a hosszú távú szerzôdéseiben lekötött kapacitásokat felszabadítsa. Ezekhez és csakis ezekhez rendeli hozzá az átállási költség meghatározásának és érvényesítésének szabályait is. 6 A Rendelet két olyan megoldást ismertet, aminek eredményeképpen kapacitások kerülhetnek a közüzembôl a versenypiacra, és ennek következtében a közüzemi nagykereskedô átállási költséget érvényesíthet: a szerzôdések újratárgyalását és a lekö- 14

17 tött teljesítôképesség nyilvános árverését. Mindkettô lebonyolítására, az átállási költség megállapítására és annak érvényesítésére részletes eljárási szabályokat ad. A közüzemi nagykereskedô 2003 februárjában minden érintett termelôvel lefolytatta az újratárgyalásokat. Ezek nyomán lényegében a termelôk ellenállásának eredményeképpen kapacitás nem szabadult fel, ilyen értelemben a tárgyalások eredménytelenek voltak. A Rendelet szerint az újratárgyalások amennyiben ennek feltételei adottak évente megismétlendôk. A következô újratárgyalási ciklusra várhatóan 2004 februárjában kerül sor. A Rendelet arra is kötelezi a közüzemi nagykereskedôt, hogy az újratárgyalások eredménytelensége esetén, amennyiben szabad kapacitásokkal rendelkezik, azokat nyilvános árverésen köteles értékesíteni. 7 Ennek eleget téve június 23-án az MVM Rt., mint közüzemi nagykereskedô megtartotta az elsô magyarországi kapacitás-árverést. AZ ÁRVERÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYOZÁSA A RENDELETBEN Az árverés elôkészítésének és lebonyolításának szabályait a Rendelet 7. -a tartalmazza. Az eljárás lényeges elemei: a) A rendelet a kapacitás újratárgyalás útján való felszabadítását preferálja. Abban az esetben írja elô az árverés megtartásának kötelezettségét, ha a termelô az újratárgyalástól elzárkózik, vagy az egyéb okból nem járt eredménynyel. Hasonlóképpen kötelezô az árverés megtartása akkor is, ha az újratárgyalások után is maradt a közüzemi nagykereskedô által lekötött, de a közüzemi igények kielégítéséhez szükségesen felüli szabad kapacitás. 8 b) Amennyiben túljutottunk a szabad, értékesíthetô kapacitás meghatározásának nehézségén, továbbléphetünk az árverésen történô értékesítés idôtartamára. A Rendelet errôl egyértelmûen rendelkezik: az árverésen történô értékesítés idôtartama fôszabályként fél év, de ha a közüzemi nagykereskedô ennél rövidebb idôszakokra rendelkezik értékesíthetô kapacitásokkal, akkor rövidebb is lehet. A gondot itt az jelenti, hogy ezen lehetôség kihasználását a Rendelet a Hivatal döntésétôl teszi függôvé. 9 Az eddigi tapasztalatok szerint a Hivatal ezen döntésében a feljogosított fogyasztók feltételezett igénye érvényesül: ti. az árverést minél hosszabb távra (legalább félévre) kell meghirdetni, hiszen ez a feljogosított fogyasztók szempontjából elônyös, függetlenül a közüzemi nagykereskedô tényleges lehetôségeitôl és a közüzem érdekeitôl. c) Többféle a lehetôségekhez és az igényekhez igazodó kapacitást lehet meghirdetni: 10 (i) egyetlen berendezéshez köthetô kapacitást részben vagy egészben, (ii) egy eladóhoz tartozó berendezések kapacitását részben vagy egészben, 11 (iii) ún. virtuális, szabadon választott berendezések teljes vagy részkapacitásaiból képzett, teljesítményt. 12 d) Amennyiben a közüzemi nagykereskedô virtuális teljesítôképességet kíván árverésre bocsátani, a képzés módját és annak eredményét a Hivatallal egyetértésben célszerû megállapítania. 13 e) A közüzemi nagykereskedô jogosult fél évnél rövidebb idôtartamra értékesíthetô többletek eladására is árverést szervezni. Ezt azonban csak a Hivatallal egyetértésben teheti meg. 14 f) Természetes és ennek következtében feleslegesnek is tûnik a jogszabályban történô külön kiemelése annak, hogy az árverést úgy kell megszervezni, hogy azon minden piaci szereplô egyenlô eséllyel vehessen részt. g) A közüzemi nagykereskedônek a Hivatallal jóvá kell hagyatnia az árverés szabályait. Az e nélkül megtartott árverés érvénytelen és az így eladott kapacitás után átállási költséget érvényesíteni nem lehet. 15 A kapacitásaukció, bár annak látszik, önmaga sem egyszerû eljárás. Újdonságából is adódóan szabályozása sem tekinthetô kiforrottnak. Az elsô árverés elôkészítése során a hatályos rendelet hiányosságait, ellentmondásait és az értelmezési nehézségeket a Hivatallal folytatott folyamatos konzultációk áthidalták. AZ ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉG MEGHATÁROZÁSA A RENDELET SZERINT 16 Az átállási költségrôl, pontosabban szólva az erre jogosító veszteség meghatározásáról a Rendelet 3. -ának (3) bekezdése rendelkezik. Ez feltételezi, hogy kapacitás és a hozzá tartozó villamos energia az árverésen is a hosszú távú szerzôdésekben és az árrendeletekben megszokott kételemû (energia- és kapacitásdíj) áron kerül meghirdetésre és eladásra. Ennek megfelelôen külön-külön határozza meg a kapacitás- és energiadíj ágon keletkezô veszteséget. A viszonyítás alapja a hosszú távú szerzôdésben foglalt kapacitás- és energiadíj. 17 Egyszerû a helyzet abban az esetben, ha az árverésen elért energiadíj megegyezik a szerzôdésben szereplôvel (hatósági energiadíjjal). Ekkor a veszteség természetesen egyenlô a megfelelô hosszú távú szerzôdésben megállapított kapacitásdíj és a nyilvános árverésen elért vagy számított kapacitásdíj különbségével. 18 Amennyiben az árverésen nem sikerült a szerzôdésben rögzített energiadíjat elérni, akkor a fenti, kapacitáshoz kapcsolódó veszteségen felül még az energiadíjak különbsége is veszteségnek számít. Ez utóbbi esetben azonban a rendelet korlátot állít fel: az energiadíjak különbségébôl adódó veszteség nem haladhatja meg a hosszú távú szerzôdésben megállapított garantált átvétel eladott kapacitás arányos részének megfelelô összeget. 19 Nem mondható nagyvonalúnak, de a jogszabály ösztönzést is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a közüzemi nagykereskedô az árverésen minél magasabb eladási árat érjen el. Az így szerzett haszon (ha az eladási ár meghaladja a hosszú távú szerzôdés szerinti árat) 90%-át azonban lényegében elvonja, illetve egyéb átállási költségekkel szemben beszámítja. A jogszabály részletesen rendelkezik az árverésen eladott villamos 15

18 energia és kapacitás nyilvántartásáról, elszámolásáról, az átállási költségigény érvényesítésének eljárásáról. KAPACITÁS-ÁRVERÉSI PÉLDÁK A NAGYVILÁGBÓL 20 A kapacitásaukció nemcsak Magyarországon új, a nagyvilágban sem megszokott kereskedési forma. Ebben a fejezetben két példát az EdF (Electricité de France) és a TG (Texas Genco) által követett eljárást mutatjuk be. AZ EDF (ELECTRICITÉ DE FRANCE) KAPACITÁS- ÁRVERÉSE Az EdF a francia energiapiac megnyitásával 6000 MW kapacitást, és ehhez tartozóan évi kb. 42 TWh villamos energiát tesz 2 év alatt (2001 szeptemberétôl 2003 novemberéig) árverésen keresztül elérhetôvé. Az aukción vevôként részt vehetnek mindazok a termelôk, szolgáltatók és kereskedôk, akik jelen vannak a francia piacon, illetve be szeretnének jutni oda. Termékleírás Az árverésen az értékesítendô kapacitás kétféle formában jelenik meg: 1. Virtuális Erômû (VE): Nem egy konkrét erômûvi berendezéshez köthetô kapacitás kihasználásának joga, rögzített energiadíjjal. Ezen belül vannak különbözô idôszakokra vonatkozó jogok. 2. Áramvásárlási megállapodás (AVM): Olyan kogenerációs erômûvek kapacitáskihasználásának joga, amelyekkel szemben az EdF-nek, meghatározott áron, energiavásárlási kötelezettsége van. A szerzôdések novembertôl márciusig a teljes villamosenergia-termelést lefedik. A kapacitásárverésekre folyamatosan, 2001 szeptemberétôl 2003 novemberéig kerül sor. A felajánlott kapacitás megoszlása: 1000 W csúcsidôszaki és 4000 W zsinór terhelésû VE teljesítmény. Ezen kívül az EdF 1000 W AVM kapacitást is árverésre bocsát. Az aukció szabályai Az aukció többkörös szimultán, növekvô árú idôzített körökkel annak érdekében, hogy a vevôk az igényeik szerinti kapacitások használati jogát tudják megszerezni. Az aukciókat negyedéves gyakorisággal rendezik szeptember, december, március és június hónapokban. A résztvevôkkel szemben támasztott feltételek Az árverésen részt venni szándékozóknak az erre vonatkozó megállapodás megkötésével regisztráltatniuk kell magukat. A megállapodás az EdF, az EdF tanácsadói és a jelentkezô között köttetik. Ahhoz, hogy a megállapodás létrejöhessen, a jelentkezônek az alábbi kategóriák valamelyikébe (adott esetben többe is) tartozó, az EdF-fel konkuráló energia közszolgáltató és/vagy energiakereskedô társaságnak kell lennie: a) Franciaországban bejegyzett termelô és/vagy Franciaországban bejegyzett leányvállalatai; b) Franciaországban bejegyzett szolgáltatók; c) francia energia-disztributor vállalatok; d) az Európai Unióban, de Franciaországon kívül illetve idevágó nemzetközi megállapodások keretén belül bármely más országban, amely kapcsolódik a francia villamosenergia-rendszerhez bejegyzett termelôk és szolgáltatók (illetve azok, akik annak az aukciónak az idejére, amelyre jelentkezni akarnak, már meg fognak felelni a d) pontban felsorolt követelmények valamelyikének); e) az Európai Unióban, de Franciaországon kívül illetve idevágó nemzetközi megállapodások keretén belül bármely más országban, amely kapcsolódik a francia villamosenergia-rendszerhez bejegyzett energiakereskedelmi vállalatok (illetve azok, akik annak az aukciónak az idejére, amelyre jelentkezni akarnak, már meg fognak felelni az e) pontban felsorolt követelmények valamelyikének). A regisztrációhoz további olyan kondíciók (pénzügyi megfelelés stb.) is szükségesek, amelyeket csak a regisztrálási eljárás során ismer meg a jelentkezô. Az árverés menete Az árverés elektronikus formában történik az interneten keresztül. Az aukció elôre meghatározott számú körbôl áll, elôre meghatározott számú termékkel. A termékeket a kapacitás jellege különbözteti meg (VE vagy AVM), ezen belül vannak csúcsidejû és zsinórtermékek. Ezek további csoportokra bomlanak a lekötés idôhorizontja és a szolgáltatás kezdô idôpontja szerint. Licitálni a termékcsoportokba besorolt portfolióra lehet. A termékcsoportokon belül a termékekre a licitálás szimultán történik egyidejû elküldéssel (amelyik termékre a potenciális vevô nem kíván ajánlatot tenni, arra nulla értéket ad meg). A termékcsoportokra szintén szimultán lehet licitálni, azaz egyszerre történik a teljes ajánlat elküldése. A licit során körönként minden termékre nyitó árat hirdetnek meg. Amenynyiben a kereslet nagyobb, mint az ajánlati mennyiség, a következô kör nyitóára elôre meghatározott algoritmus szerint emelkedik. Az ár az aukció végéig azonos abban az esetben, ha a termékcsoportra vonatkozó kereslet kisebb vagy megegyezô, mint az árverésre bocsátott mennyiség. Az árverést egészen addig folytatják, amíg minden termékcsoportra nincs eredményes kör, de legkésôbb az elôre meghatározott számú körben befejezôdik az árverés. Példaként: az EdF a 2002 szeptemberében tartott árverésen 2525 MW-ot 375 MW csúcsidejû VE-t és 570 MW AVM kapacitást hirdetett meg. Ennek során 19 termékre lehetett licitálni 3 csoportban. Az árverés hosszát 7 körben szabták meg. A TG (TEXAS GENCO) KAPACITÁS-ÁRVERÉSE Termékleírás A TG árverési kínálatában a következô terméktípusok találhatók: n TG normál terhelési idôszakra LMS (Limestone Electric Generating Station) n TG normál terhelési idôszakra WAP (W.A. Parrish Electric Generating Station) n TG normál terhelési idôszakra STP (South Texas Project Electric Generating Station) 16

19 A társaság minden terméket 25 MW-os blokkokban értékesít. A termékek egy-egy erômûhöz, de nem meghatározott blokkhoz rendeltek. Minden árverés elôtt eldöntik, hogy milyen típusú termékeket bocsátanak árverésre. Az árveréseken nincs állandó termékstruktúra, az mindig az aktuális aukció elôtt dôl el. Az árveréseken a villamos energián kívül gáz termékek is kalapács alá kerülnek. Az aukció szabályai A következô szabályok valamennyi termék, illetve termékcsoport árverésére vonatkoznak. 21 Az árverési körök idôtartama és ütemezése Minden árverési (ajánlattételi) kör 15 percig tart. Szintén 15 perc telik el az elôzô kör lezárása, illetve a következô kör nyitása között. Az ajánlattételi idô alatt a licitálók elküldhetik ajánlatukat, illetve a már elküldött ajánlatukat módosíthatják, vagy vissza is vonhatják. A befejezôdött és a rákövetkezô árverési kör közötti idô áll a rendszer adminisztrátorok rendelkezésére áll ahhoz, hogy feldolgozzák az ajánlatokat. Az árverés reggel 8:00-kor kezdôdik. Minden árverési nap 20 kört lehet lebonyolítani, de az utolsó körnek 17:45-ig be kell fejezôdni. Az árverés folyamata és döntéshozatala Az árverés elsô körében minden licitáló kiválasztja és elküldi azon termékek listáját, amelyek a nyitó áron felkeltették érdeklôdését. Amennyiben egy termékcsoport teljes kereslete kisebb vagy megegyezik a felajánlott mennyiséggel, a licitálók a nyitó áron jutnak hozzá az általuk igényelt mennyiséghez. Az esetleges fennmaradó mennyiséget a waterfall 22 szabály alapján újra árverésre bocsátják. Abban az esetben, ha a kereslet meghaladja a kínálatot, az árak emelésével újabb kör kezdôdik. Az elsô kör kivételével, amennyiben a kereslet kisebb, mint a felajánlott mennyiség az adott termékcsoportra az aukció befejezôdik. Az elszámolási ár az utolsó olyan kör-ár, amelyben a kereslet még meghaladta a kínálatot. A résztvevôk az utolsó körben igényelt mennyiség alapján kapják meg a termékeket, illetve a fennmaradó részbôl a pro-rata 23 termék elosztási szabály alapján részesülnek. Licitálási és vásárlási szabályozások Az a maximális termékmennyiség, amelyre az ajánlattevô egy körben egy adott termék esetében ajánlatot tehet, az alábbiak közül a legkisebb: a) az elérhetô (ajánlati) termékmenynyiség; b) az a termékmennyiség, amelyre az ajánlattevô az elôzô körben licitált (feltéve, hogy az aktuális kör nem az elsô kör); c) az a termékmennyiség, 24 amelyet a licitáló meg tud vásárolni a megmaradt creditjeibôl. A licitálási képernyôk 25 kialakításából következôen az ajánlattevô egy termékre vonatkozó ajánlatának elküldésével minden, az adott zónában és idôtartamban szereplô termékre ajánlatot tesz. 26 Azoknak, akik az árverésen részt kívánnak venni, a szokásos feltételeket teljesítve regisztráltatni kell magukat. AZ MVM RT. ELSÔ KAPACITÁS-ÁRVERÉSE Az MVM Rt. mint közüzemi nagykereskedô június 23-án eredményes kapacitás-árverést tartott. Az elôkészítés már az év elején, januárban elkezdôdött a tanácsadói megbízásra szóló ajánlat kibocsátásával. A beérkezett ajánlatok értékelése eredményeképpen az MVM úgy döntött, hogy az Accenture-t bízza meg azzal, hogy az árverés elôkészítésében közremûködjön. Az MVM Rt. Igazgatósága április 14-i ülésén tárgyalta és határozatában egyetértett az elôterjesztésben ismertetett árverési feltételekkel, az árverési termékek kialakításának, valamint a villamos energia adásvételére vonatkozó szerzôdés alapelveivel. Az Igazgatóság egyben felhatalmazta az ügyvezetést, hogy az elôterjesztésben foglalt alapelvek mentén a Magyar Energia Hivatallal lefolytatott konzultációk alapján kialakított Árverési Szabályzatot, az árverési termékek meghatározására, az átállási költség számításának módjára és a villamos energia adásvételére vonatkozó dokumentumokat jóváhagyásra nyújtsa be a Hivatalhoz. A MEH a benyújtott dokumentumokat 242/2003. számú határozatával április 25-én jóváhagyta. A kapacitás-árverés meghirdetésére a Paksi Atomerômûben történt, a II. helyszámú blokk tartós kiesését okozó meghibásodás miatt többek között a 281/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet szerint megalakult Krízis Munkabizottság kérésének megfelelôen az elhatározott idôben, mértékben és módon nem került sor. Az MVM Rt. a késôbbiekben vizsgálta az év hátralévô részében várható kapacitásmérleget. Ennek során figyelembe vette a feljogosított fogyasztók villamosenergia-importját és a rendszerirányító által a rendszerszintû szolgáltatások nyújtásához igényelt kapacitást, valamint azt, hogy a MEH határozatában foglaltaknak megfelelôen az árverésen megszerzett villamos energia nem exportálható. Tekintettel a piacnyitás folytatásának fontosságára és a kapacitásmérleg várható alakulására, az MVM Rt. Igazgatósága 2003 májusában úgy döntött, hogy az MVM Rt július 1-je 0:00 óra és december 31-e 24:00 óra közötti értékesítési idôtartammal a korábban elfogadottak szerint 126 MW szerzôdött és 85 MW virtuális teljesítményt a hozzátartozó 375 GWh villamosenergia-mennyiséggel bocsásson árverésre. Az MVM Rt. a tanácsadóval együttmûködve a szükséges mértékben módosította a korábbi dokumentumokat és azokat ismételten benyújtotta a MEH-nek jóváhagyásra. A MEH a benyújtott dokumentumokat 265/2003. számú határozatában jóváhagyta. Korábban bemutattuk a kapacitásárverés jogi környezetét, kitérve azokra a részekre, amelyek az alkalmazásban nehézséget okoztak. A tanácsadóval és a MEH-hel folytatott együttmûködés és konzultációk eredményeképpen is három olyan dokumentum készült, amely a problémákra konszenzuson alapuló értelmezést és megoldást adott. Az Árverési termék meghatározása és az átállási költség számítás módja címû dokumentum az árverésre kerülô termékeket, a virtuális erômû kapacitásának és villamos energia termelésének számítási módját és mértékét írja le. 17

20 Az Árverési Szabályzat az árverésen részt venni kívánók által teljesítendô feltételeket, a regisztrációs eljárást, az árverési szabályokat és általában minden olyan tudnivalót tartalmaz, ami az árverés sikeres lefolytatásához és az azon történô eredményes részvételhez szükséges. A villamos energia adásvételére vonatkozó szerzôdés lényegében egy szokásosan alkalmazott megállapodás azzal, hogy tartalmazza az árverésbôl fakadó sajátságos feltételeket. A továbbiakban bemutatjuk az elsô magyarországi kapacitás-árverésen kalapács alá került termékeket, az ezek értékesítése nyomán felmerült átállási költség számításának módszerét, valamint az árverés szabályait. AZ ÁRVERÉSI TERMÉK ÉS AZ ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉG Az árverési termékek meghatározása Az árverés sikerének alfája és omegája a keresletnek megfelelô, a potenciális vásárlók igényeihez igazodó termék. Ez lehet egyszerû és nagyon szofisztikált, az árverésen kalapács alá kerülhet egyetlen és egyszerre több termék. Az elsô kapacitásaukció elôkészítésekor érthetô okokból nem voltak tapasztalataink az árverés lebonyolításában és nem voltak megfelelô információink a vásárlók elvárásairól. 27 A termék meghatározásánál figyelembe kellett venni azt a tényt is, hogy a közüzemi nagykereskedô nem saját, hanem a számára szerzôdésben biztosított kapacitást, illetve villamos energiát bocsát árverésre, következésképpen a terméket a szerzôdéses feltételek már részben meghatározzák. A közüzemi nagykereskedô hosszú távú szerzôdéseinek keretei között az éves szerzôdésekben éves és ehhez igazodó havi átlagos kapacitásokat és havonként meghatározott villamosenergia-mennyiségeket köt le. Az egész évben átveendô villamos energia mennyisége kötött: a garantált mennyiség át nem vétele vagy át nem adása a szankcionált. Annak viszont nincs hátrányos következménye, ha a termelô egyes idôszakokban nem áll rendelkezésre, de havi átlagban igen. Mindezekbôl az is következik, hogy a termelô a havi lekötött átlagosan igénybe vehetô kapacitásból és az ugyanerre az idôszakra szerzôdött villamosenergia-mennyiségbôl számítható kihasználástól bizonyos korlátokon belül eltérô igénybevételre nem kötelezhetô. Alapvetôen kétféle termék jöhetett szóba 28 : n megadott kapacitás használatának joga, kikötve a havonta átveendô minimális és maximális villamos energia mennyiségét; n elôre meghatározott menetrend szerinti villamosenergia-értékesítés. Az elsô eset legalább kétfelé bomlik: egy meghatározott berendezéshez köthetô vagy nem meghatározott kapacitást 29 bocsátunk árverésre. A vevô mindkét esetben az eredeti, a termelô és a közüzemi nagykereskedô között létrejött szerzôdésben rögzített villamosenergia-átvételi korlátokon belül szabadon gazdálkodhat a kapacitással: meghatározhatja menetrendjét, leállíthatja a berendezést és elindíthatja azt. A meghatározott berendezéshez kötött kapacitás esetén az eladó dönthet arról, 30 hogy azt a szerzôdésben rögzített üzemzavarokkal együtt adja el és csak az azokon felüli kiesésekért áll helyt, vagy pedig minden üzemzavar miatti kapacitáskiesést pótol. 31 Természetesen a kettô között lényeges árkülönbség lehet. A második esetben az eladó általában feltétel nélkül vállalja, hogy menetrend szerint szállít. 32 Abból kiindulva, hogy az éppen megszületett piacon elsôsorban zsinór fogyasztási karakterû feljogosított fogyasztók, vagy az ôket ellátó kereskedôk vesznek részt, és figyelembe véve azt is, hogy az árverésre bocsátandó kapacitás viszonylag kicsi, igyekeztünk egyszerû termékeket meghatározni. A rendelkezésünkre álló információk alapján végül az a döntés született, hogy az árverés elsô szakaszában virtuális erômûbôl szállított zsinór terméket kínálunk megvételre. Amennyiben a felajánlott kapacitás és a hozzátartozó villamos energia részben vagy egészben ilyen formában nem talál vevôre, azt a második szekcióban 33 nappali és éjszakai termékként igyekszünk értékesíteni. A következô részben egy példán keresztül bemutatjuk a virtuális erômû kapacitásának és az ehhez tartozó villamos energia mennyiségének, majd az értékesítés után érvényesíthetô átállási költség meghatározását. A termék meghatározásának elsô lépcsôjét az árverésre bocsátandó kapacitás nagyságának megállapítása jelenti. Ez az értékesítési idôszakra összeállított kapacitás és energia mérlegbôl állapítható meg. Az elsô árverésen 126 MW szerzôdött kapacitással számoltunk, ami két erômûben lekötött kapacitásból tevôdik össze. 34 A virtuális erômû kapacitása az azt alkotó erômûvek ÉKSz-ben az adott idôszakra lekötött kapacitásaiból felajánlott kapacitások összege. A virtu- 1. TÁBLÁZAT. A VIRTUÁLIS ERÔMÛ ÖSSZETEVÔI Felajánlandó ÉKSz + -ben HTM ++ átvétel Ebbôl Ebbôl erômû július december július december felajánlásra kerülô felajánlásra kerülô idôszakra lekötött idôszakra, kapacitás, villamos energia, kapacitás, MW GWh MW GWh A erômû B erômû * A hosszú távú szerzôdés alapján kötött Éves Kereskedelmi Szerzôdés ++ Hosszú Távú Villamosenergia és Kapacitáslekötési Megállapodás (hosszú távú szerzôdés) * Az A és a B erômû lekötött kapacitásainak felajánlott része alkotja a virtuális erômûvet. 18

A SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS ÖSSZEKÖTTETÉS

A SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS ÖSSZEKÖTTETÉS A SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS ÖSSZEKÖTTETÉS n A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. MINT A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER ÁTVITELI HÁLÓ- ZATI ENGEDÉLYESE 2003. NOVEMBER 25-ÉN ÖSSZEKAPCSOLTA DÉLKELET-MAGYARORSZÁG

Részletesebben

A MISKOLCI GÁZMOTOROS PROJEKT

A MISKOLCI GÁZMOTOROS PROJEKT A MISKOLCI GÁZMOTOROS PROJEKT n 2001 TAVASZÁN AZ MVM RT. IGAZGATÓSÁGA A TÁRSASÁG STRATÉGIAI CÉLJAI KÖZÖTT JELÖLTE MEG A SIKERES PIACRA LÉPÉST A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS TERÜLETÉN. EBBEN AZ IDÔSZAKBAN SZÁMOS

Részletesebben

ÁTVITELI HÁLÓZATI PROJEKTEK

ÁTVITELI HÁLÓZATI PROJEKTEK ÁTVITELI HÁLÓZATI PROJEKTEK 2004 P A K S - P É C S 400 kv-os összeköttetés A Magyar Villamos Mûvek Rt., mint a magyar villamosenergia-rendszer Átviteli Hálózati Engedélyese 2004. november 17-én üzembe

Részletesebben

Szolgáltatások erőművek, kiserőművek részére. GA Magyarország Kft.

Szolgáltatások erőművek, kiserőművek részére. GA Magyarország Kft. Szolgáltatások erőművek, kiserőművek részére GA Magyarország Kft. GA Magyarország Kft. Piaci Portfolió Energiatermelés Energiaelosztás és telekommunikáció Energiafelhasználás Fosszilis energiatermelés

Részletesebben

Az alaphálózati stratégia megvalósítása

Az alaphálózati stratégia megvalósítása Az alaphálózati stratégia megvalósítása Tari Gábor 2012. október 4. Az átviteli hálózat fejlıdése 19. század vége Villamosenergia szolgáltatás kezdete 20. század első fele Feszültségszint növekedése (60-ról

Részletesebben

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek FINANSZÍROZÁS BEFEKTETÉS ENERGIATERMELÉS MCHP 50 kwe Mikro erőmű Hőenergia termelés hagyományos kazánnal Hatékonyabb hőenergia termelés kondenzációs kazánnal

Részletesebben

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás? Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály A liberalizált villamosenergia-piac működése Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály 1 A villamosenergia-piac liberalizációja A belső villamosenergia-piac célja, hogy az Európai Unió valamennyi

Részletesebben

LÍRA COMPACT SYSTEM HŐKÖZPONT A JÖVŐ MEGOLDÁSA MÁR MA

LÍRA COMPACT SYSTEM HŐKÖZPONT A JÖVŐ MEGOLDÁSA MÁR MA LÍRA COMPACT SYSTEM HŐKÖZPONT A JÖVŐ MEGOLDÁSA MÁR MA KORSZERŰ, MÉRHETŐ FŰTÉS ÉS MELEGVÍZ SZOLGÁLTATÁS TULAJDONI EGYSÉGENKÉNTI / LAKÁSONKÉNTI HŐMENNYISÉG MÉRÉSSEL TÁVFŰTÉS VAGY KÖZPONTI KAZÁNHÁZ ALKALAMZÁSA

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése

A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése Siófok, 2010. szeptember 17. GA Magyarország Kft., Papp László Tartalom 1. Bevezetés 2. Terjedelem 3. Megoldandó

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

A kecskeméti. autógyár nagyfeszültségű villamosenergia ellátása

A kecskeméti. autógyár nagyfeszültségű villamosenergia ellátása Infoplan Kft. Továbbképzési program A kecskeméti autógyár nagyfeszültségű villamosenergia ellátása Kecskemét Autógyár 132/22 kv állomás Mercedes-Benz gyár Kecskeméten 2008 nyár: bejelentés a gyár építéséről

Részletesebben

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján közzétett adatok:

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján közzétett adatok: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján közzétett adatok: 1.) Alvállalkozói szerződések: Szerződés tárgya Szerződés-kötés éve MÁV berendezés

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Szolgáltatások Iparvállalatok részére. GA Magyarország Kft.

Szolgáltatások Iparvállalatok részére. GA Magyarország Kft. Szolgáltatások Iparvállalatok részére GA Magyarország Kft. GA Magyarország Kft. Piaci Portfolió Energiatermelés Energiaelosztás és telekommunikáció Energiafelhasználás Fosszilis energiatermelés Megújuló

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Új felállás a MAVIR diagnosztika területén VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Állapotfelmérés, -ismeret 1 Célja: Karbantartási, felújítási, rekonstrukciós döntések megalapozása, Üzem

Részletesebben

EnergoBit KÖF technikai megoldásai és fejlesztései a Mátrai Erőmű 15 MW-os naperőművének megvalósításában

EnergoBit KÖF technikai megoldásai és fejlesztései a Mátrai Erőmű 15 MW-os naperőművének megvalósításában EnergoBit KÖF technikai megoldásai és fejlesztései a Mátrai Erőmű 15 MW-os naperőművének megvalósításában ZÖLD ÚT A ZÖLD PROJEKTNEK, megkezdődik a Mátrai Erőmű Zrt. 15 MW-os naperőművének építése, Magyarország

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában Tihanyi Zoltán vezérigazgató-helyettes MAVIR ZRt. MESZ XXI. Országos Konferenciája Hódmezővásárhely, 2014.10.14. Tartalom A NES címszavai a villamos energiára,

Részletesebben

Az átviteli hálózat távkezelése

Az átviteli hálózat távkezelése Az átviteli hálózat távkezelése MEE 20 éves a hazai alállomási számítógépes kezelés 2009.11.18. Bencsik Tibor MAVIR ZRt. üzemviteli igazgató 2 Távvezetékek nyomvonalhossza: 3.600 km Alállomások száma:

Részletesebben

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével 2 Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével Alföldi Gábor Rendszerirányítási igazgató MKET Konferencia, 2015. március 26-27. 3 Tartalom A magyar villamosenergia-rendszer helyzetképe Energiamérleg

Részletesebben

Napelemre pályázunk -

Napelemre pályázunk - Napelemre pályázunk - Napelemes rendszerek hálózati csatlakozási kérdései Harsányi Zoltán E.ON Műszaki Stratégiai Osztály 1 Erőmű kategóriák Háztartási méretű kiserőmű P

Részletesebben

A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása

A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása 2014. október 28. Balog Róbert Kapcsolati és üzletfejlesztési igazgató, FŐTÁV Zrt. 2010-2013 2 Távfelügyelet Műszaki tartalom:

Részletesebben

Fenntarthatósági Jelentés

Fenntarthatósági Jelentés 2004 M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T Fenntarthatósági Jelentés CSOPORT CSOPORT FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése 2004 Tartalom Köszöntõ A társaságcsoport A

Részletesebben

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Óbudai Egyetem 2011. november 10. Bessenyei Tamás, Gurszky Zoltán 1. OLDAL Érintett témák Napelemes háztartási méretű kiserőművek Rendszerhasználattal,

Részletesebben

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona Mintacím szerkesztése Villamos energiapiaci liberalizációs tapasztalatok önkormányzati szemmel avagy az önkormányzatok nagy kihívása: szabadpiac vagy egyetemes szolgáltatás 09. Május 25 Budapest Készítette:

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Stratégia Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. komplex energetikai szolgáltatóként kíván tevékenykedni az alábbi területeken: Fókuszban az energiatermelés és a szinergikusan

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével III. BMF energetikai konferencia 2008. november 25. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

CES Hőgenerátor Kezelési útmutató

CES Hőgenerátor Kezelési útmutató CES Hőgenerátor Kezelési útmutató CES KFT. Üzembe helyezés előtt figyelmesen olvassa el! Tartalom Bevezető... 3 C.E.S. kavitációs hőgenerátorok leírása és alkalmazása... 3 2. A C.E.S. kavitációs hőgenerátorok

Részletesebben

ELMŰ/ÉMÁSZ SZTENDERDRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA

ELMŰ/ÉMÁSZ SZTENDERDRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA ELMŰ/ÉMÁSZ SZTENDERDRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA Kajtor János ELMŰ Hálózati Kft. Hálózatoptimalizálás 1. OLDAL ELŐZMÉNYEK 2006-ig A hálózati elemek beszerzésénél eltérő precizitású és formátumú specifikációk

Részletesebben

Napenergia kontra atomenergia

Napenergia kontra atomenergia VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

FÓRUM ÜZLETKÖZPONT TÁVFŰTÉSE ÉS HŰTÉSE

FÓRUM ÜZLETKÖZPONT TÁVFŰTÉSE ÉS HŰTÉSE 21. Távhő Vándorgyűlés 2008. szeptember 23-24. SZEGED FÓRUM ÜZLETKÖZPONT TÁVFŰTÉSE ÉS HŰTÉSE Kovács Zsolt szolgáltatási igazgató DIN EN ISO 9001:2000 A távhőrendszer fő jellemzői NA 300 NA 400 NA 350 NA

Részletesebben

Szolgáltatások önkormányzatok részére. GA Magyarország Kft.

Szolgáltatások önkormányzatok részére. GA Magyarország Kft. Szolgáltatások önkormányzatok részére GA Magyarország Kft. GA Magyarország Kft. Piaci Portfolió Energiatermelés Energiaelosztás és telekommunikáció Energiafelhasználás Fosszilis energiatermelés Megújuló

Részletesebben

A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai

A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai Tisztelt Olvasó! A magyar átviteli hálózat 2011-ben a nemzetközi összeköttetésekkel Gönyű Bicske Dél A magyar villamosenergia-rendszer hálózatának fejlesztése

Részletesebben

KOMPLEX SZEKUNDER MÉRNÖKSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG

KOMPLEX SZEKUNDER MÉRNÖKSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG KOMPLEX SZEKUNDER MÉRNÖKSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG BEVEZETŐ A magyarországi nagyfeszültségű átviteli hálózat létrehozásával, üzemeltetésével, karbantartásával és fejlesztésével alapításától kezdve szorosan

Részletesebben

Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját

Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját 0 Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját Az MVM Rt. Igazgatósága 60/2005. (VII.13.) számú határozatával, illetve a társaság rendkívüli Közgyűlése 39/2005.

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN

PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN Horváth J. Ferenc, elnök Magyar Energia Hivatal II. Ipari Energia Fórum Konferencia 2004. Novotel Budapest Centrum, 2004. május 26-27. 100 90 80 70 60 50

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-1113/03 ÜGYINTÉZŐ: Petróczy Lajos TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7707 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; petroczyl@eh.gov.hu TÁRGY:

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

Hőközpont-korszerűsítés távfelügyeleti rendszer kiépítésével a FŐTÁV Zrt. távhőrendszereiben KEOP-5.4.0/12-2013-0030 azonosító számú projekt

Hőközpont-korszerűsítés távfelügyeleti rendszer kiépítésével a FŐTÁV Zrt. távhőrendszereiben KEOP-5.4.0/12-2013-0030 azonosító számú projekt Hőközpont-korszerűsítés távfelügyeleti rendszer kiépítésével a FŐTÁV Zrt. távhőrendszereiben KEOP-5.4.0/12-2013-0030 azonosító számú projekt MOM Kulturális Központ, 2014. március 27. A FŐTÁV a hazai távhő

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Hűtőkalorifer csere 2008. 3-as mező szekunder rekonstrukció 2008. SF-6 megszakító csere 2008. 3-4. blokki dízelgépek átalakítás tervezése 2008

Hűtőkalorifer csere 2008. 3-as mező szekunder rekonstrukció 2008. SF-6 megszakító csere 2008. 3-4. blokki dízelgépek átalakítás tervezése 2008 A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló. évi CXXII. törvény alapján közzétett adatok: 1.) Vállalkozási szerződések: Szerződés tárgya Szerződés kötés éve Hűtőkalorifer

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

AZ MVM RT. ÁTVITELI HÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ MVM RT. ÁTVITELI HÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ MVM RT. ÁTVITELI HÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA n AZ MVM RT. IGAZGATÓSÁGA ÁLTAL 1993-BAN ELFOGADOTT, ILLETVE AZ ADAPTÍV TERVEZÉS KÖ- VETELMÉNYEINEK MEGFELELÔEN TÖBBSZÖR PONTOSÍTOTT ALAPHÁLÓZATI

Részletesebben

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Kaposvári Vagyonkezelő Zrt Távfűtési Üzem Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Zanatyné Uitz Zsuzsanna okl. gépészmérnök Nyíregyháza, 2011. szeptember

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Modellváltás a földgázellátásban Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Témakörök Áttekintés a szabályozás, a tulajdonosi és vállalati szerkezet, valamint a szereplők és funkcióik változásairól Az

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A XII-236/5555/2013. sz. határozat 1. melléklete EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött egyrészről Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata címe: 3525 Miskolc, Városház tér 8 KSH statisztikai száma:

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium Visegrád, 2012. május 9-11. Kapcsolt energiatermelés Azonos technológiai folyamatban hő- és villamosenergia egyidejű

Részletesebben

HATÁROZATOT: a Pannon Kogen Energetikai Termelő Kft. (a továbbiakban: Engedélyes) Szekszárdi gázmotoros kiserőmű

HATÁROZATOT: a Pannon Kogen Energetikai Termelő Kft. (a továbbiakban: Engedélyes) Szekszárdi gázmotoros kiserőmű 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-521/ /2010 ÜGYINTÉZŐ: Slenker Endre; dr. Magyar Attila TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7773 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu;

Részletesebben

PannErgy Nyrt.-ről röviden

PannErgy Nyrt.-ről röviden PannErgy Nyrt.-ről röviden Tulajdonosi szerkezet 11,5% 22,3% 8,6% 8,0% 8,7% 25,3% Benji Invest 2,5% 13,2% ONP Holding SE Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt Külföldi intézményi Alkalmazottak, vezetők PannErgy

Részletesebben

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. 2002 K Ö R N Y E Z E T I J E L E N T É S MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. TARTALOM Köszöntõ Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Kutatás célja HMKE Hálózati csatlakozás Hálózat Biztonság? Védelmek? Sziget üzem? Saját sziget üzem? Elszámolás (mérés, tarifa, kommunikáció)

Kutatás célja HMKE Hálózati csatlakozás Hálózat Biztonság? Védelmek? Sziget üzem? Saját sziget üzem? Elszámolás (mérés, tarifa, kommunikáció) Háztartási méretű kiserőművek csatlakoztatási problémái Dr. Dán András, témavezető és a MEE munkabizottság tagjai BME Villamos Energetika Tanszék, Magyar Elektrotechnikai Egyesület dan.andras@ vet.bme.hu;

Részletesebben

AZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL

AZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL AZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL n A 2001. ÉVI CX. TÖRVÉNY A VILLAMOS ENERGIÁRÓL (TOVÁBBIAKBAN VET) ELSÔ MONDATA SZE- RINT AZ ORSZÁGGYÛLÉS A FOGYASZTÓK BIZTONSÁGOS, MEGFELELÔ MINÔSÉGÛ

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A

Részletesebben

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető FŐGÁZ Visegrád 2015. Április 16. Mit is jelent a decentralizált energiatermelés? A helyben

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Transzformátor rekonstrukciók a Paksi Atomerőműben. Üzemviteli vezetők találkozója

Transzformátor rekonstrukciók a Paksi Atomerőműben. Üzemviteli vezetők találkozója Transzformátor rekonstrukciók a Paksi Atomerőműben Üzemviteli vezetők találkozója 2010.12.01-03 Tengelic Hevesi Antal osztályvezető Villamos Műszaki Osztály Tartalom Házi üzemi transzformátorok rekonstrukciója

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Előterjesztő: Ózdi Vízmű Kft ügyvezetője. Ó z d, 2012. január 26.

Előterjesztő: Ózdi Vízmű Kft ügyvezetője. Ó z d, 2012. január 26. J a v a s l a t az Ózdi Vízmű Kft. 2012. évi víziközmű fejlesztésének keretén belül az ivóvíztisztító telep megvalósításával kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatalára Előterjesztő: Ózdi Vízmű Kft

Részletesebben

A Bátortrade Kft. 613/2006. számú határozattal kiadott kiserőművi összevont engedélyének 1. számú módosítása

A Bátortrade Kft. 613/2006. számú határozattal kiadott kiserőművi összevont engedélyének 1. számú módosítása 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-426/ /2010 Ügyintéző: Slenker Endre, Bagi Attila Telefon: 06-1-459-7777; 06-1-459-7773, 06-1-459-7711 Telefax: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-mail: eh@eh.gov.hu;

Részletesebben

Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása. Kutatás a Magyar Energia Hivatal megbízásából

Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása. Kutatás a Magyar Energia Hivatal megbízásából Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása Kutatás a Magyar Energia Hivatal megbízásából 1 Bevezetés Bemutatás Előzmények Megújulós kerekasztalok: Hol szorít a cipő? 7 rendezvény,

Részletesebben

ELMŰ ÉMÁSZ Smart Metering Multi Utility pilot projekt bemutatása

ELMŰ ÉMÁSZ Smart Metering Multi Utility pilot projekt bemutatása ELMŰ ÉMÁSZ Smart Metering Multi Utility pilot projekt bemutatása Simon Krisztián ELMŰ Hálózati Kft.; ÉMÁSZ Hálózati Kft. krisztian.simon@elmu.hu 1. OLDAL Smart Metering Multi Utility pilot projekt indításának

Részletesebben

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Vinkovits András BERT üzleti vezigh. MEE 56. Vándorgyűlés Balatonalmádi 2009. szeptember 9. Tartalom Iparág a piacnyitásnak nevezett változási folyam

Részletesebben

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve I. BEVEZETŐ A Magyar Energia Hivatalnak (MEH) szélesebb felhatalmazást kell kapnia, képessé kell válnia az Energiastratégia implementációját igénylő tervezési

Részletesebben