A JÖVÔ LEHETÔSÉGE A KARCAGI IPARI PARK

Átírás

1 KOVÁCS TIBOR vagyongazdász, Karcag Város Polgármesteri Hivatala A JÖVÔ LEHETÔSÉGE A KARCAGI IPARI PARK 4 A rendszerváltást követôen hazánkban is kialakulóban van a modern, nyugat-európai mintákat követô területfejlesztés, annak törvényi és intézményrendszeri hátterével együtt, mely az ország eltérô fejlettségû régióit próbálja egymáshoz közelíteni és a leszakadókat az élmezônyhöz felzárkóztatni, vagy legalábbis ezt megkísérelni. E törekvés valóban alapvetô fontosságú, hiszen hazánk szerény földrajzi méretei ellenére igen jelentôs fejlettségbeli eltérésekkel rendelkezô régiókkal bír. Többek között ilyen a magyarországi átlaghoz képest is hátrányos helyzetû, gazdasági-társadalmi szempontból leszakadó terület, az észak-alföldi régió is, mely jórészt a múltból örökölt problémák következtében hazánk legelmaradottabb részei közé sorolható. Ennek a régiónak része Karcag városa és kistérsége is. A térségre kidolgozott területfejlesztési elképzelések szerint Karcagon és kistérségében a mûszaki és környezetvédelmi infrastruktúra, a humán erôforrások, a város intézményrendszere, a Nagykunság imázsa kiemelten fejlesztendô. Az általánosan megfogalmazott elképzeléseket konkretizálva, napjainkban a magyar gazdaságban az iparfejlôdés egyik kiemelten preferált útja az ipari parkok megvalósítása, melyet a magyar kormány is minden rendelkezésére álló eszközzel támogat (vissza nem térítendô állami támogatás, kamatmentes hitel, kamattámogatás). A kor kihívásaira adandó egyik válaszként a területfejlesztési prioritások térségbeli megvalósításának a mûködési kerete is létrejött: a kormány az 5/1999. (I. 18.). Korm. sz. rendeletével létrehozta a Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezetet, mely magában foglalja többek között Karcag közigazgatási területét is, az alábbi fôbb stratégiai elveket jelölve ki megvalósítandó célként: ipari parkok kialakítása; a térség tôkevonzó képességének javítása; a közlekedési kapcsolatok fejlesztése; új, korszerû technológiák meghonosítása (természetesen az adott esetben inkább csak low-tech -rôl lehet szó), technológiatranszfer; korszerû, az EU-követelményeknek is megfelelô mezôgazdasági termékfeldolgozás meghonosítása; a turizmus fejlesztése, az idegenforgalmi kínálat bôvítése (a természet hívó szavát igénybe véve az észak-alföldi régióban olyan turisztikai kínálat kialakítása a cél, ahol a tradíció és kultúra vonzásában az élmény nem délibáb ). Az Országos Területfejlesztési Koncepció (35/1998. (III. 20.) Ogy. határozat) kijelölte az ország elmaradott régióit érintô preferált fejlesztési irányokat. Ezek közül az ipar területén az ágazati prioritásokat tekintve Karcag városnak és környékének, mint társadalmi-gazdasági szempontból az elmaradottak közé sorolt térségnek a fejlôdésében meghatározó szerepet fog játszani egy jól mûködô ipari park, hiszen ez reményeink szerint külsô tôkét fog vonzani és munkahelyteremtô beruházásokat fog letelepíteni. Az OTK-t kimondottan a karcagi viszonyokra alkalmazva megállapíthatjuk, hogy a Nagykun térségben a tôke becsalogatására és fogadására, a befektetési hajlandóság növelésére korszerû infrastruktúrával ellátott iparterületek létrehozása szükséges. Ezt lehetôvé teszi és az egyszintû döntési fórumnak (települési önkormányzat), valamint a tisztázott tulajdoni viszonyoknak köszönhetôen meg is könnyíti a 48,5 hektáros, 96,2%-ban önkormányzati tulajdonban lévô területnek a megléte, ahol kialakítható a szükséges infrastruktúra és erre alapozva ipari park hozható létre. A város elhelyezkedése, közlekedése, infrastruktúrája Karcag, kisvárosi jellege (a város lakóinak száma fô január 1-jei állapot) ellenére jelentôs központi funkciókkal bíró település, hiszen a környezô településeknek is ellátó-szolgáltató centruma, így fejlôdése számottevô hatást gyakorol az egész kistérség további fejlôdésére. Központi fekvésének és szerepkörének fontosságát tovább erôsíti, hogy három megye Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Békés határán, a 4-es számú fôközlekedési út (4 forgalmi sávra való felfejlesztése 2005-ig várható) Debrecen és Szolnok közötti szakaszán félúton található (Debrecentôl való távolsága 62 km, Szolnoktól pedig 65 km-re fekszik). A fôváros és az ország nyugati része északi irányban Füzesabony felé, majd onnan az M3-as autópálya igénybevételével gyorsabban elérhetô (a fôváros és Karcag távolsága így 190 km-re nô, de abból 114 km autópályán tehetô meg). Karcagot a környezô településekkel is burkolt utak kötik össze, minden irányból jól megközelíthetô, s folyamatban van a hiánypótló Karcag Kunhegyes és a Karcag Nádudvar közötti összekötô út megvalósításának elôkészítése is. A város vasúton is jól megközelíthetô, a Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony villamosított vasútvonal és a Tiszafüred Karcag vasútvonal biztosítják az ország infrastrukturális vérkeringéséhez való csatlakozást. Ezek mellett említésre méltó a kijelölt karcagi ipari parktól 20 km-re lévô kunmadarasi volt szovjet katonai repülôtér, 2001/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

2 mely a légi közlekedésbe és az áruszállításba való bekapcsolódással a régió számára gazdasági, társadalmi fellendülést jelenthet. A legközelebbi határátkelôhely Ártánd távolsága mindössze 90 km, amely Romániába biztosít átkelést Nagyvárad irányába, ez pedig a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok kiépítésének és felélesztésének kedvez. A város határos Kisújszállás, Bucsa, Püspökladány, Nádudvar, Berekfürdô, Kunmadaras és Kunhegyes településekkel, ezekkel jó közlekedési kapcsolata van, ami a leendô ipari park munkaerô-ellátása és az ingázás szempontjából kiemelkedô fontosságú. A város közmûvekkel való ellátottsága igen kedvezô, infrastruktúrája kellôképpen kiépített, a megyei átlagot lényegesen meghaladó, azonban még további teendôk mutatkoznak a csatornázottság arányának javítása terén (a 8220 lakás 66%-ában van vezetékes gáz, 90%-ában ivóvíz, 46%-ában szennyvízelvezetés, 60%-ában pedig telefonvonal; a burkolt utak aránya 88%). A munkanélküliek között legnagyobb létszámban a éveseket találjuk, ôket követi a éves korosztály, ami önmagában is mutatja, hogy milyen sürgôs lenne már rövid távon is új munkahelyek teremtése a térségben. Fentiekbôl következôen égetôen szükséges egy modern ipari park kiépítése, mely a rendelkezésre álló szabad munkaerô minél nagyobb részét fel tudná szívni. Oktatás Karcagon az eltelt évtizedben az oktatás többszektorúvá vált, az önkormányzati iskolák mellett megjelentek az egyházi intézmények is. Munkaerôhelyzet A Munkaügyi Központ Karcagi Kirendeltsége nyilvántartásában 1999 decemberében 1240 állandó karcagi lakcímmel rendelkezô regisztrált munkanélküli szerepelt, s a környezô településeken szintén jelentôs a munkahellyel nem rendelkezôk aránya (a karcagi kistérség mintegy 80 ezer fônyi lakosságának idénytôl függôen 13-16%-a munkanélküli). A kirendeltség illetékességi területébe tartozó települések munkanélküliségi rátája megyei szinten sajnos a legrosszabb helyzetet mutatja, így a majdani ipari park munkaerô-szükséglete szempontjából is potenciálisan számításba vehetô szabad kapacitás Karcag város 25 km-es vonzáskörzetében mintegy 5000 fô. FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/1 A hat általános iskolából kilépve három középfokú oktatási intézményben tanulhatnak tovább a gyerekek (Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Szentannai Sámuel Mezôgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium, Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium), és a megváltozott korkövetelményeket érzékelve a középfokú oktatá- 5

3 si intézmények szakmai profilja rugalmasan igazodik a várható munkaerôpiaci igényekhez. A város ipara Karcag iparára a mintegy 1500 fônek munkát adó feldolgozóipari tevékenység a jellemzô. A város ipara évszázadokon át a mezôgazdaság termékeit dolgozta fel, ennek köszönhetôen a malomipar napjainkban is az egyik legstabilabb ágazata Karcag gazdaságának (Alföldi Gabonaipari Rt.). A 60-as évek ipartelepítési hullámában hozták létre a SZIM gépgyárat és a Híradástechnikai Vállalat gyáregységét, melyek ma Szimmetria Gépipari és Kereskedelmi Kft., illetve BHG Fémtech Alkatrészgyártó Kft. néven üzemelnek. Ezek mellett még több vállalkozás mûködik elektronikai, elektrotechnikai profillal, melyek közül jelentôsebbek a Trafomex Transzformátor, a Hegesztôgépgyártó Kft., a Weld Impex Kft., a Multitec Nagyteljesítményû Technológiai Rendszerek Kft. és a Trafó Print Kft. Az 1976-ban létesült Phylaxia Oltóanyag- és Tápszergyár ma amerikai tulajdonban van és AGRIBRANDS Europe Hungary Rt. néven üzemel. A könnyûipar területén mûködik a Ruhaipari Rt. Karcagi Üzeme és a Népi Iparmûvészeti Szövetkezet, az élelmiszeripar területén pedig a Sütôipari Rt. Helyi befektetések ösztönzése Karcag Város Önkormányzata a magán- és társas vállalkozások munkahelyteremtô elképzeléseit többféle módon támogatja. Zöldmezôs beruházáshoz kedvezményes telekhez juttatással, egyéb gazdasági tevékenység folytatásához pedig egyedi elbírálás alapján kedvezményes helyiségbérleti díj megállapításával járul hozzá. A városba betelepülô nagyvállalkozók tulajdonosai és munkatársai részére kiemelt lakóövezetekben építési telkeket alakítottak ki, melyek egyikén a évben kezdôdnek meg az építési munkálatok, és várhatóan már augusztus 20-án átadják a 2x6 lakásos modern önkormányzati bérlakásokat. A helyi iparûzési adóról szóló rendelet alapján a munkahelyteremtô beruházások meghatározott ideig adómentességet élveznek, így például 50 fô átlagos foglalkoztatott létszám felett ez az idôtartam 5 év; nagyobb volumenû beruházás esetén a képviselôtestület további kedvezmények megadására jogosult. A területfejlesztésrôl és területrendezésrôl szóló, többszörösen módosított évi XXI. Tv (1) bekezdése alapján a kormány az 5/1999. (I. 18.) Korm. rendeletével Abádszalók, Berekfürdô, Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras és Tiszafüred települések közigazgatási területét magában foglaló vállalkozási övezetet hozott létre. A vállalkozási övezetben végrehajtott beruházásokhoz kapcsolódóan jogszabályokban meghatározott pénzügyi és egyéb kedvezmények vehetôk igénybe. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló, többször módosított évi LXXXI. törvény 4., 7., 21. és 22. -ai rendelkeznek a vállalkozási övezetben végrehajtott beruházások során érvényesíthetô kiemelt adókedvezményekrôl. 6 A Karcagi Ipari Park jellemzôi Örvendetes hír volt, hogy a Karcag Városi Önkormányzat 1999 decemberében a Gazdasági Minisztériumhoz benyújtott pályázata alapján elnyerte az Ipari Park címet, így a évtôl 48,5 hektáron indulhat meg a beruházás (ebbôl 39,95 hektár az ipartelepítésre alkalmas nettó terület). Az ipari park Karcag közigazgatási területén, a város DK-i peremén helyezkedik el, területét a 4-es számú fôközlekedési út osztja egy kisebb és egy nagyobb területû részre. A leendô ipari park területének tulajdoni viszonyai mint már említettük egyértelmûek és nagyon kedvezôek, így ez a parkba való betelepülést gyorsíthatja, hiszen nem kell szerteágazó és egymásnak ellenfeszülô tulajdonosi érdekeket összehangolni. Az út város felôli oldalán lévô 1. sz. terület (23,68 ha) belterület ez az általános rendezési terv szerint iparterületnek minôsül és elsôsorban kisebb területigényû kis- és középvállalkozások letelepedésére alkalmas, míg a nagy telephelyigényû vállalkozások számára a fôút túloldalán elhelyezkedô 2. sz. terület (24,84 ha) javasolható. Ez utóbbi területen három ingatlant már értékesítettek fuvarozócégek részére, s a Földhivatal 2000 októberében hozzájárult ezen ingatlanok és a feltáró út mezôgazdasági mûvelésbôl való kivonásához. A következôkben a fentebb említett területek néhány pozitívumát soroljuk fel, melyek egyaránt vonzóak a letelepedô cégek és a város szempontjából: a nyugat-magyarországi árakhoz képest akár 50%-kal olcsóbb ipari parki területek; jó csatlakozás lehetôség a 4. sz. fôközlekedési úthoz; a leendô ipari területek Karcag felôl is jól megközelíthetôek; a kunmadarasi repülôtér közelsége; a közmûvekrôl való kedvezô lecsatlakozási lehetôségek; kedvezô az uralkodó szélirány, mely a város levegôtisztasága szempontjából kimagasló jelentôségû; olcsó és viszonylag képzett/képezhetô munkaerô. Az ipari park minden olyan gyártási vagy raktározási tevékenységet végzô vállalkozást fogad majd, amely a környezetvédelmi elôírásoknak megfelel, legyen az elektronikai, mezôgazdasági gépgyártó, élelmiszeripari, vas- és fémipari, faipari, üveg-, kerámiaipari vagy éppen textilipari profilú. A betelepülés szempontjából elônyös a korszerû technológia alkalmazása és/vagy jelentôs létszámú munkaerô foglalkoztatása, illetve számottevô nagyságú exportpiac megléte. Az ipari park megvalósítását három fô ütemben tervezik: 1. ütem: A primer piac életre hívása, azaz a fejlesztéshez szükséges források megteremtése, az infrastruktúra kiépítése és a terület folyamatos értékesítése eladás vagy tartós bérbeadás formájában. 2. ütem: A primer piac fejlesztésén túl itt már meg kell kezdeni a szekunder piac megalapozását, vagyis saját szolgáltatások kialakítását, egy koncepció kidolgozását, szolgáltatóház, illetve kézmûves falu létesítéséhez, továbbá a terület további fejlesztését és értékesítését. 3. ütem: Ekkor a primer és szekunder piac folyamatos fejlesztése zajlik, tehát a szolgáltatásokba már helyi cégeket is be kell vonni és a park területén letelepíteni, továb- 2001/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

4 bá fel kell építeni a szolgáltatóházat, illetve a kézmûves falut. Ha mindezek megvalósultak, az ipari park immár ténylegesen is a nevéhez méltóan fog mûködni. A tervek szerint az ipari park három típusú vállalkozáscsoportnak ad otthont: 1. Termelôvállalkozások (gyártás/szerelés): üveg, kerámia, mezôgazdasági kisgépek és alkatrészeik, élelmiszeripari gépek, elektronikai cikkek gyártása. 2. Logisztikai vállalkozások: elosztó- és raktározóvállalkozások (mezôgazdasági áruk felvásárlása, raktározása; árukiszerelés, csomagolás; hûtôház felépítése). 3. Szolgáltató (egyéb) vállalkozások: pénzintézetek, biztosítók, gazdasági, humán és egészségügyi szolgáltatók. Szükséges egy ún. kézmûves falu felépítése, ahol a helyi kézmûves termékek (fazekas-, üvegáruk stb.) elkészítését folyamatában szemlélheti a turista, és azokat helyben meg is veheti. A beruházás összköltsége (ezen az infrastruktúra, a közmûvek kiépítésének költsége értendô) 1999-es árakon 492 millió forintot tenne ki (áfával együtt, áfa nélkül 423 millió forint). A projekt végrehajtását megvalósító felelôs szervezet létrehozása (amely többek között a marketing és kommunikációs feladatokat is ellátná és így áthidalná a gazdasági élet különbözô szereplôi között ma még meglévô információs szakadékot is) a év elejére várható. Az ipari park mûködésében olyan jellegû feladatmegosztás a legésszerûbb, mely szerint az önkormányzat adja és biztosítja a mûködés kereteit, illetve ellenôrzô funkciót gyakorol, és a gazdaságfejlesztô szervezet ezt az adott keretet tölti meg tartalommal, azaz menedzseli a program megvalósítását és az ipari park területét folyamatosan fenntartja, üzemelteti és funkciójának megfelelôen mûködteti. Az ipari park területén kiépítendô alapvetô infrastruktúrához az alábbi források vehetôk igénybe: kormányzati szinten a gazdaságfejlesztési célelôirányzat (GFC) és a területfejlesztési célelôirányzat (TFC); megyei szinten mivel a projekt élvezi a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács támogatását a decentralizált vidékfejlesztési célelôirányzat; önkormányzati szinten saját források; vállalkozói magántôke. FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/1 A magyarországi ipari parkokat különbözô kritériumok (a parkban mûködô vállalkozások és a vállalkozásokban foglalkoztatott munkaerô létszáma stb.) alapján öt csoportba sorolhatjuk. Eszerint a hazai ipari parkok egynegyede az V. csoportban található, azaz ezekben még nem épült ki az infrastruktúra és nincs bennük mûködô vállalkozás sem. Mivel a Karcagi Ipari Park létrehozásának megvalósítása még a folyamat legelején tart, emiatt ugyancsak az V. csoportban található, azzal az elônnyel, hogy a park alakítása jobban tervezhetô, a folyamatok könnyebben irányíthatóak (s ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a most még hátrányt jelentô hiányosságoktól függetlenül, a fejlôdés a közeli jövôben gyors is lehet. Ha sikerül egy jelentôs multinacionális nagyvállalkozást betelepíteni, az egymaga eleget tehet a legalább 500 fô foglalkoztatását elôíró követelménynek). Mindezek okán a megvalósulásnak lépcsôzetesen kell történnie jelentôs pénzeszközökkel rendelkezô tôkéstárs(ak) felkutatásával, tervek elkészítésével és a évben pályázatok beadásával. Az ipari park mûködésének megindulása után az elsô öt gazdasági évben célul kell kitûzni a karcagi ipari parkba legalább 15 (egyenként húsz fônél többet foglalkoztató) termelô- és szolgáltató vállalkozás betelepítését és az ipari park területének legalább 60%-os kihasználtságát. Természetesen nem szabad szem elôl téveszteni, hogy az ipari park megvalósítása a térség fejlesztésének csak az egyik bár kiemelkedô fontosságú szegmense, amely csakis a vele együtt viszonylag kiegyensúlyozottan fejlôdô környezetben lehet eredményes, vagyis a hangsúlyt a komplex gazdaságfejlesztésre kell helyezni. Ha mindezek majd együtt és egymást erôsítve rendelkezésre állnak, nem kétséges, hogy ez a jól mûködô ipari park nemcsak Karcag, hanem annak kistérsége, sôt az egész megye számára is jelentôs gazdasági húzóerôt fog jelenteni. 7

5 TÓZSA ISTVÁN tanszékvezetô egyetemi tanár, BKÁE Államigazgatási Kar, Szervezési, Vezetési és Településtani Tanszék AZ ELADHATÓ TELEPÜLÉS 8 A településmarketing a piaci viszonyok között a település irányítóinak vagy az ún. településmenedzsernek igen lényeges feladatává válik. A decentralizált területfejlesztés jegyében piacra vitt település különös áru, hiszen számtalanszor eladható, tulajdonviszonya mégsem változik, eladásának eredménye pedig nem más, mint népességmegtartó képességének megôrzése vagy helyreállítása. Amikor a vevôkörre gondolunk, elsôként a tôkések, a vállalkozók jutnak eszünkbe. Ôk azok, akik vevôk a település ingatlanjaira, telephelyeire, akik képesek munkahelyeket létrehozni és helyi adót fizetni. Ôk azok, akik beruházásaikat, vállalkozásaikat a településre hozzák, amikor megveszik a települést, már amennyiben annak jó hírneve, érdekes hagyománya és gazdag történelme párosul egy piacképes földrajzi fekvéssel, vállalkozásbarát helyi társadalommal és makulátlan természeti környezettel. Van azonban egy olyan vevôkör, amelyrôl a település demokratikusan választott irányítói, sôt még a területfejlesztési szakmát elvileg mûvelô településmenedzserek is sokszor megfeledkeznek Magyarországon. Pedig ez a legfontosabb vevô, aki ha nem vevô a településre eleve kudarcra ítélheti annak piaci értékesítését. Ez a vevô nem más, mint a helyi társadalom, a lakosság. Szívesen megy-e a tôke oda, ahol nagy a megélhetési bûnözés, ahol nincsen kvalifikált munkaerô, ahol elhanyagolt, leromlott és szennyezett a természet? Az, hogy egy településen a társadalmi és a természeti környezet mennyire vállalkozásbarát, a helyi társadalomtól függ. A hivatalos környezet- és természetvédelem, ha megfeszül sem képes megóvni a környezetet a helyi társadalom ellenében. Ugyanígy tehetetlen a helyi településirányító, a településmenedzser, sôt, még a társadalmi és természeti környezet védelmét zászlójukra tûzô civil szervezetek sem képesek csodára: vagyis a helyi lakosság akarata ellenére képtelenek vállalkozásbarát (tiszta és eladható) társadalmi és természeti településkörnyezetet biztosítani. A vevôk között elsô tehát a helyi lakosság. Igen ám, de míg a tôkés telephelyet, hírnevet, kellemes környezetet, vagyonbiztonságot, képzett munkaerôt fizet meg egy-egy település képében, mit vásárol a lakosság a település képében? És mennyiért? A helyi lakosság nehéz vevô. Általában nem igényli a települését mint árut, vagyis a kereslet gyenge. A helyi lakosság a gazdag és a szegény egyaránt az ezredfordulón, a gazdaságilag átalakuló Magyarországon próbálkozik, hajt, így vagy úgy vállalkozik, a megélhetéséért, felemelkedéséért küzd. Nincsen energiája, ideje és kidobni való pénze arra, hogy megvásárolja saját települését. És egyáltalán, milyen formában vásárolhatja meg? Nos, a településvásárlás lakossági formája a posztfordista gazdaságban egyre inkább terjedô immateriális áru: pl. ismeret, szeretet, védelem. S ennek ára az ezredforduló Magyarországán 500 és 2000 Ft között mozog. (Az ingyen adott javak ugyanis gyanúsak. Errôl meggyôzôdhetünk, amikor pl. egy fôs városban rendezett, helyi vonatkozású kiállításra vagy elôadásra csak 100 vagy 50 ember kíváncsi. Amikor a falugyûlésre a lakosság 1%-a megy el. Legtöbben csak akkor mutatnak heves érdeklôdést, s akkor alakulnak leginkább a civil szervezetek is, amikor a saját anyagi érdeküket érzik veszélyben. Ha a megélhetésért, illetve a felemelkedésért folytatott hajszában elfoglalt pozíciójukat érzik fenyegetve a településükön zajló folyamatoktól.) Tehát hogyan lehet motiválni a lakosságot, mint településvásárló erôt, hogyan (és mennyiért) történhet a tranzakció? Lássunk erre egy konkrét példát. Pilisszentiván a budapesti agglomeráció északnyugati részén egy 4000 lakosú település, amelynek népességmegtartó képessége jó, bár ez az egészség csak látszólagos, hiszen a népesség növekedése nem a természetes szaporodás, hanem a budapesti szuburbanizációs kiáramlás következménye. Társadalmi környezete is látszólag egészséges. Civil szervezetekben nem szûkölködik, bár ez a bôség is virtuális, hiszen az egyesületek, csoportok aktív létszáma kicsi, széles helyi társadalmi bázisra nem számíthatnak. (Elég egy falutakarítást rendezni, ahol könnyen bebizonyosodik, hogy csak minden ötszázadik polgár vette meg a települést...). A falu sváb törzslakossága zárt közösséget képez, a Budapestre ingázó immigráns, aktív korú népesség pedig éppen úgy a megélhetési hajsza foglya, mint bárhol az országban. Pilisszentiván határában van az a Kis-Szénás, Iváni-hegy és Nagy-Szénás által határolt katlan, ahol a mai magyarországi vadvirágok többsége átvészelte az utolsó jégkorszakot. A Pannon flóra bölcsôje ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Európa Diplomával is kitüntetett, szigorúan védett területe, olyan világszenzációs növény-unikummal, mint a dolomit len. A szentiváni erdôk azonban szemetesek mint bárhol az országban, nyáridôben gyakran kigyulladnak. A növényritkaságok és a kipusztuló állatfajok mellett nem állhat természetvédelmi ôr, aki a vandálokat vagy a motorozó fiatalokat távol tartaná a védett területektôl. A helyi sváb népszokások nagyobbik része sem él már a fiatalság körében. Egy-egy elôadásra, önkormányzati fórumra jó, ha minden századik lakos eljön. Vagyis a falu természeti és társadalmi környezete bár adottságokban bôvelkedik nemigen eladható (vállalkozásbarát), s Budapest közelségének elônyei nélkül kétséges, hogy megállna a saját lábán a települési piacon. Meg kell tehát a helyi lakossággal vásároltatni a falut. Azért, hogy a lakosság fenntartsa, megóvja természeti és társadalmi környezetét. Mikor védi meg, mikor tartja fenn? Ha szereti. Mikor szeretheti? Ha ismeri. A településmarketing elsô, gyakorlati lépése tehát mindig a település természeti értékeinek (geológiai vagy domborzati érdekességeinek, botanikai ritkaságainak, természetvédel- 2001/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

6 FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/1 mi területeinek, jellegzetes állatvilágának és vizeinek) a bemutatása. Nem egyértelmû, hogy ezeket minden helyi lakos ismeri, illetve elismeri. Pilisszentivánon pl. egy természetfotó kiállítás vendégkönyvében olyan vélemény is megjelent egy Ft eszmei értékû vadvirággal kapcsolatban, hogy én ötven fillért sem adnék érte. Az idôsebbek is rácsodálkoznak az újabban igen felértékelôdött növény- és állatfajokra, amelyeket eleddig haszontalannak tartottak. A természeti értékek leltárát követheti a helyi társadalmi értékek (történelem, helyi gazdaságtörténet, népszokások, helyi mondák, énekek, viseletek, jelenlegi civil szervezetek, rendezvények, intézmények, alapítványok, az önkormányzat, helyi mûvészek, a mai gazdaság és infrastruktúra) ismertetése, bemutatása. Amikor a településmarketing egyik európai nagymestere Greg Asworth a groningeni egyetemrôl nálunk járt a Selling the City címû könyve magyar megjelenésekor, Egerben megkérdezte: Ki találta ki Dobó Istvánt? Valóban. Nincs olyan nagy város vagy kicsi falu Magyarországon, amely ne mozgósíthatna történelmi vagy mondabeli alakokat marketingtevékenységében. Dobót eladta már Gárdonyi a magyar nemzetnek, és most eladja az egri városmarketing a tôkének, az idegenforgalomnak. Évi fôvel az ezredforduló leglátogatottabb magyar múzeuma, pl. nem az Egri vár, hanem a Dobó István Vármúzeum nevet viseli. Egy nagyvázsonyi Kinizsi, vagy egy jászberényi Lehel mintájára mindig akad történelmi vagy mondabeli figura. Magyarország északi szegletében, pl. Szögligeten elôhozhatnák Patócsy Zsófiát a feledés homályából, aki Zrínyi Ilonához hasonló módon védte Szádvárt. De a legendákat is újra lehet éleszteni: megtekinthetjük Dublin központjában a kagylóárus Molly Malone szobrát, Koppenhágában a kis hableány szobrát, a skóciai Loch Ness-nél Nessie élethû plesioszaurusz másolatát, vagy a somerseti Glastonbury-ben Arthur király sírját, mikorra várható pl. Attila hármas koporsójának rekonstruálása Algyôn? A helyi települési arculat (CI = corporation identity) kialakításának fontos mozzanata tehát a történelem, a hagyomány és a legenda. Ennek jegyében történik az utóbbi években Pilisszentivánon Szent Iván napjának éjjelén a máglyagyújtás, a szabadtéri mûsorokkal kísért boszorkányégetés amin már nem minden ötszázadik vagy századik, hanem minden ötödik polgár jelen van! (Vevô.) Az elsô lépések tehát néhány százezer forintos tôkével és a helyi lokálpatrióták felkutatásával megtehetôk. Ennyi pl. egy könyv, egy CD kisebb példányszámú kiadása, amennyiben a helyi önkéntes szakemberek társadalmi munkában vállalják, hogy közzéteszik botanikai, helytörténeti, vízrajzi, ipartörténeti, zoológiai, geológiai, népmûvészeti, irodalmi ismereteiket. Szerkesztik a kiadványokat, szervezik a rendezvényeket, meghívják az elôadókat. Milyen legyen a települést a lakossággal megvásároltatni (megismertetni, megkedveltetni, megvédetni, fenntartatni) szándékozó kiadvány? 1. Tartalmát tekintve legyen szakmailag korrekt, tudományosan megalapozott. 2. Stílusát tekintve legyen olvasmányos, közérthetô. 3. Megjelenését, külalakját tekintve legyen igényes. 4. Formailag lehet könyv, füzet, CD, videókazetta, poszter, naptár, honlap, kábel tv-mûsor. 5. Kerüljön pénzbe, mint afféle értékes holmi, amit nem ingyen dobnak az ember után. 6. Ne kerüljön túl sok pénzbe, hogy sokak számára elérhetô legyen (innen az Ft). 7. Kis utánjárást is igényeljen. A megszerzett áru értékesebb, mint a könnyen szerzett. 8. Az árbevétele legalább részben fedezze a következô marketinglépés költségét. 9. A címben mindig legyen jelen az adott település neve, ami az érdeklôdést felkelti. 10. Sorozat formátumú legyen, hogy a soron következô lépést már várakozás elôzze meg. 9

7 11. A sorozatban a települési környezet minden lényeges eleme mutatkozzon be. 12. A kiadvány elôszavát lehetôleg ismert közéleti személyiség (politikus, tudós, mûvész) írja. Ha a helyi lakosság a településmarketing fenti, kezdô lépései után tömegesen is megismeri, megkedveli, hajlandó oltalmazni és fenntartani a települést, tulajdonképpen megveszi azt 500, 1000, vagy 2000 forintért. Innen kezdve a település egészséges, piackész, eladható természeti és társadalmi környezettel rendelkezik, ami vonzhatja a tôkét, a vállalkozást. Miután a központi területfejlesztési politika az 1990-es évek átalakulása során háttérbe szorult, egyre inkább a betelepülô tôke és a vállalkozás az, ami helyi munkahelyeket kreálva, helyi szolgáltatásokat generálva garantálhatja a népességmegtartó képességet, vagyis a helyezést a települések piaci versenyében. 10 Jelen cikk szerzôje szerkesztésében jelent meg 2000 májusában a Pilisszentiván természeti értékei címû 150 oldalas könyv a helyi Faluszépítô és Környezetvédelmi Egyesület kiadásában. A könyv elôszavát Tardy János, a magyar nemzeti parkokat és a Természetvédelmi Hivatalt irányító államtitkár írta. A könyv a falu természeti környezetének, ezen belül természetvédelmi értékeinek és környezetterhelési hatásainak a bemutatásával kezdôdik. Az Európa Diplomás terület vezetôje a Kis-Szénás védetté nyilvánításának történetérôl, magáról az Európa Diploma intézményérôl, a természetvédelem helyi problémáiról és a kezelés módjáról ír. Színes képekkel gazdagon illusztrált fejezet mutatja be a Szénás vidék legféltettebb növényritkaságait, majd a helyben tenyészô gombák, gyógynövények és erdei gyümölcsök ismerôje veszi át a szót. Több szakértô tollából külön alfejezetek taglalják Pilisszentiván rovarvilágát, a pókokat, a kétéltûeket és a hüllôket, a környék madarait, a dolomitsziklák denevéreit és a többi nagytestû erdei állatot. Külön fejezet szól a helyi vadászati és horgászási lehetôségekrôl, majd a Szénások dolomitszikláinak geológiájáról ír a szomszédos Nagykovácsiból egy geológus. A falu két tavával külön fejezet foglalkozik, s a záró rész a természeti környezet együttes értékelésére vállalkozik. A kötetet több mint 150 tájkép és természetfotó gazdagítja. (A könyv ára: 1200 Ft, terjeszti a kiadó egyesület. Példányszám: 700, ami a 4000-es lélekszámú Pilisszentivánon egy hónap alatt elkelt! Ezért december elején megjelent a könyv második kiadása.) A természeti könyv folytatása 2000 decemberében látott napvilágot Pilisszentiván társadalmi értékei címmel. A 200 oldalas könyvet 140 fekete-fehér régi és mai fotó illusztrálja. Elôszavát T. Mészáros András, a Pest Megyei Közgyûlés elnöke írta. Ezután a helyi svábság avatott ismerôje a falu történetét mutatja be. Más-más szerzô tollából, külön-külön fejezetek foglalkoznak az egykori helyi szénbányászattal, a régi sváb ruhaviselettel és lakásberendezéssel, a régi és a legújabb kori népszokásokkal, hagyományokkal. Ezután a könyv leghosszabb fejezete következik: a faluban mûködô, mintegy 30 civil szervezet, illetve társadalmi intézmény (kulturális, nyugdíjas, nagycsaládos egyesületek, zenekarok, tánccsoportok, énekkarok, sport- és horgászegyesületek, iskolák, óvodák, egyházi intézmények és alapítványok, újságszerkesztôség, testvérvárosi kapcsolat stb.) mutatkozik be, mégpedig úgy, hogy mind magáról ír egy-egy rövid ismertetôt fényképekkel is illusztrálva. Végül a Pilisszentivánon megtelepedett legnagyobb vállalkozások mutatkoznak be, és az Önkormányzat tízéves tevékenységét ismerteti a jegyzô. Az alpolgármester pedig a helyi (teljes körû) infrastruktúra kiépítésének történetét teszi közzé. A függelékben számszerû adatok szerepelnek a faluról. (A könyv ára: 800 Ft, terjeszti a kiadó egyesület. Példányszám: 1000.) 2001/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

8 LETENYEI LÁSZLÓ, TETT Consulting Rt. TELEPÜLÉSTERVEZÉS ÉS MENTÁLIS TÉRKÉPEZÉS ÁRT születik FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/1 A rendezési terv olyan, mint a pedagógia vagy a foci: mindenki ért hozzá. Egy ÁRT, azaz általános rendezési terv készítésekor felpezsdül az élet az egyébként fárasztó hivatali munkát végzô önkormányzatokban. Beszédtéma lesz a település új szabályozása, és az is, hogy milyen most valójában. Ez pedig olyan kérdés, amelyhez valóban mindenki ért, hiszen saját lakókörnyezetérôl, településérôl mindenkinek van saját véleménye. A helyben élés átrajzolja tudatunkban a település tényleges képét. A mindennap bejárt távok rövidebbnek tûnnek, a ritkán látogatott helyeket távoliaknak gondoljuk. Saját környékünket barátságosnak véljük, más városrészeket idegennek, vagy egyenesen rossz környéknek. Hogy mi a távoli, és mi a közeli, mi a sajátunk, és mi az idegen, az természetesen mindig szubjektív; mégis, ezeknek az elképzeléseknek van olyan közös részük, amelyet a legtöbb városlakó oszt: fontos tájékozódási pontok, útvonalak, az egyes városnegyedek határai. Ezekbôl az elemekbôl rajzolódik ki egy település mentális térképe, azaz a lakók által elképzelt térkép, amely nem feltétlenül egyezik a térképész által megszerkesztett sémával. Az egyes városrészekhez, mentális terekhez a legtöbb ember valamilyen asszociációt is társít; ezeknek egy része teljesen személyes jellegû (például: ott lakik a sógorom), más részét a legtöbb lakos osztja (például: a Rózsadombon gazdag emberek laknak). A közös vélekedések alapján a városnegyedek sajátos karakterjegyeket kapnak. Akár megalapozottak ezek a jellemzések, akár nem, meghatározhatják egy városrész vagy egy település sorsát, ezért egy jó ÁRT-nek figyelembe kell vennie. A vélemények összegyûjtésére azonban nem alakult ki egységes módszertan. A rendezési tervet elôkészítô gazdasági és társadalmi felmérések többnyire nem foglalkoznak mentális térképekkel. A bevett gyakorlat szerint az önkormányzat vezetôi fejbôl, tapasztalatból szokták felvázolni az építész számára a település helyzetét, az ÁRT-vel kapcsolatos fôbb elvárásokat. Ezzel a gyakorlattal az a baj, hogy a tervezett szabályozás végül nem a település többségének, hanem csupán az önkormányzat vezetô elitjének mentális térképét fogja tükrözni. A következô oldalakon két példát mutatunk be a települések mentális térképének szerkesztésére és a vélemények összegyûjtésére. Ököritófülpös mentális térképe 1995-ben egy falukutatás során készült el, Kôszegé pedig 1998-ban az ÁRT mellékleteként. A mentális térkép mindkét példában csak kiindulópont volt, amelyet elôször a falurészek közötti kapcsolatok felmérésére, utána pedig a helyi ingatlanpiac leírására használunk. 11

9 A mentális (vagy kognitív) térképezés ismert diszciplína Magyarországon, amelyhez az érdeklôdô itthon is találhat további fogódzókat. Elsôsorban Cséfalvay Zoltán kézikönyveit ajánljuk az érdeklôdôk figyelmébe, ezen kívül a jelen írás végén néhány további irodalmat és web oldalt is megadtunk. Elsô példa: falusi mentális terek és kapcsolataik Mentális térképek A kilencvenes évek elején egy falukutató csoport tagjaként többször jártam Ököritófülpösön. Eleinte meglehetôsen nehezünkre esett a tájékozódás, a kanyargó fôútról nyíló kicsi utcák meglehetôsen egyformának tûntek. Egy pedagógus barátunk térképvázlatot rajzolt nekünk, feltüntetve rajta az utcákat, elágazásokat, fontosabb tájékozódási pontokat. Nem sokkal késôbb sikerült megszereznünk a falu kisléptékû térképét és a rendezési tervet. A különbség szembeszökô volt. A kézzel rajzolt térkép arányai mások voltak, a fontosnak tartott részek megnôttek, a kevésbé fontosak elmosódtak vagy eltûntek. Az egyes mentális terek (helyi kifejezéssel: a részek) határai gyakran átlépték a tényleges földrajzi határokat, vagy éppen megerôsítették azokat. Innen jött az ötlet, hogy térképeket rajzoltassunk, és az egyéni mentális térképek elemeit egy általunk rajzolt térképvázlaton összesítsük. Ez a térkép található az elôzô oldalon. (1. ábra) A térkép csak olyan elemeket tartalmaz, amelyet a negyven egynéhány rajzolónk háromnegyede feltüntetett. Betûkkel a fôbb tájékozódási pontokat jelöltük, az utak és a csomópontok (a kézzel rajzolt vázlatokhoz hasonlóan sematikusan) szintén leolvashatóak a térképrôl. Beszélgetôpartnereink rárajzolták a térképre az egyes mentális terek, falurészek határait is. Érdekes módon ezeket a határokat szinte minden válaszadó ugyanott húzta meg, ami azt mutatja, hogy releváns kategóriákról van szó. A részek pontosan határolódtak el, nem voltak fehér foltok. Az egyes részeket számokkal és színekkel jelöltük a térképen. Beszélgetéseink közben figyeltünk fel arra, hogy az egyes részek szelleme a falusiak szerint mennyire fontos információ. Igyekeztek az ismerkedés utáni elsô pillanatokban megosztani velünk ezt a tudást, megóvni minket attól, hogy ebbe az utcába betévedjünk, vagy hogy higgyünk azoknak, akik azon a részen laknak. A maguk részére vonatkozó sztereotípiákat a megkérdezettek mindig ismerték, de nem feltétlenül osztották. A rájuk vonatkozó negatív elôítéletekkel többnyire nem értettek egyet. Térképvázlatunkról az egyes részek jellemzése is leolvasható. A beszélgetések során jellemzésként mondott kulcsfogalmakat az elhangzások gyakoriságának sorrendjében tüntettük fel az egyes mentális terek mellett. A közvélemény kutatásának ez az egyszerû szabálya egy csapdát is magában rejtett: a kisebbségi vélemények háttérbe kerültek. Az ököritóiak például elszegényedett, elöregedett résznek tekintik Fülpöst, míg a fülpösiek becsületesebb, dolgosabb embereknek tartják magukat az ököritóiaknál. Ököritó nagyobb, mint Fülpös, ezért az összesítés során az ô véleményük nagyobb súllyal esett latba. 12 Mentális terek és kapcsolatháló elemzés A mentális térkép többféle tervezômunkához vagy további vizsgálatokhoz jó alapot nyújthat. A következôkben azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes falurészek lakosai mely másik részekkel ápolnak szorosabb kapcsolatokat. Kérdôívvel négyféle kapcsolati formát vizsgáltunk: közös civil szervezeti tagságot, rokoni, baráti kapcsolatokat illetve gazdasági segítségnyújtást vagy bedolgozást. A következô ábrán látható bekarikázott számok az egyes mentális terekre vonatkoznak, a vonalak pedig a terek kapcsolatára. Kapcsolatnak nevezzük, ha legalább egy háztartás kapcsolatban állt egy másikkal. A vonalak vastagsága a kapcsolatok rétegezettségét mutatja: ha például két barát két különbözô mentális térben lakik, azt egy vékony vonal jelöli, ha ugyanott rokonok vagy kollegák is laknak, akkor vastagabb stb. A gráf központjában az 1-gyel jelölt fôutca áll, melynek háztartásai a falu legtöbb részével szoros kapcsolatokat ápolnak. A központ körüli belsô gyûrû pontjai (9, 3, 5) többrétegû kapcsolatokkal kötôdnek a központhoz. Ezek az egykori gazdák leszármazottai, a rendes emberek, ami egyszerre jelent normatív megfelelést, valamint azt, hogy ôk jelentik a többségi véleményt a megkérdezett mintában. Hasonló hálózattal rendelkezik a 11-es (porcsalmi út). Ez az új rész, amely a hetvenes években kezdett kiépülni, és részben az egykori párt-, tsz- és állami vezetôk, részben bekerültek és vállalkozók lakják. A háló központjából csak áttételesen elérhetô, periferikus helyzetû részek a 10, 2, 7, és 6. Az egykori cselédek, majd tsz-dolgozók utcáiban ma jórészt kényszer-parasztok élnek. A 8 és 4, vagyis a két cigánysor lakói többnyire nem rokoni vagy klubtagsági, hanem gazdasági vagy baráti szálakkal kötôdnek az 1, 7, 9 és 11 falurészekhez. Második példa: Kôszeg ingatlantérképe 1998-ban a kôszegi ÁRT elôkészítéséhez gazdasági hatástanulmányt és ennek részeként ingatlanpiaci felmérést készítettünk. Az építészeket az érdekelte, hogy melyik városnegyedben, milyenek az ingatlanárak, és milyenek a várható tendenciák. Kérdés maradt viszont, hogy mi az a városnegyed. A népszámlálási, városrendezési vagy választókörzeteket is választhattuk volna, de azt tapasztaltuk, hogy a kôszegiek nem nagyon tudták, hogy hol vannak ezeknek a formális körzeteknek a határai. Az egyes városrészek megnevezésére saját elneve- 2001/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

10 zéseik voltak, amelyeket viszont a megkérdezettek 98%-a ismert. A városrészeket és a hozzájuk kötôdô jellemzéseket egy mentális térképen szerepeltettük. Az elôzôhöz hasonlóan itt is a helyi kategóriákat, elnevezéseket használtuk. Az egyes városrészek jellemzésekor az elhangzott kategóriák egyszerû gyakoriságát vettük alapul. FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/1 13

11 Ingatlanérték térkép A mentális térkép kategóriái alapján végre egy nyelvet beszélhettünk a kôszegi lakossággal. Feladatunk az volt, hogy az így feltérképezett városnegyedek ingatlanpiaci mozgásait feltárjuk. Az alábbiakban három megközelítést mutatunk be, az elsô a tényleges adásvételekbôl, a második a ingatlanpiaci hirdetésekbôl, a harmadik pedig a piaci forgási sebességbôl, azaz az ingatlanok eladhatóságából indul ki. A megvalósult adásvételekre vonatkozó információkat a Megyei Illetékhivataltól kaptuk meg, ezt mutatja a következô diagram. 4. ábra: adásvételi lakóingatlan négyzetméterárak városnegyedenként a Megyei Illetékhivatal adatai alapján ingatlanok esetében olyan messze volt a keresleti és a kínálati ár, hogy ezek nem forogtak. A harmadik ingatlanpiaci becsléshez az eladási árat és az eladás valószínûségét egyszerre vettük figyelembe. Az eladás valószínûségét a meghirdetett és az eladott ingatlanok hányadosa jelenti. 1. táblázat: az ingatlanok forgalmi valószínûsége 1997-ben városnegyedenként a városrész neve eladott ingatlanok/hirdetett ingatlanok Barakk 0 Gyári telep 0 Gyógy és MÁV 0,5 Alsó körút 0,2 Gyár 1 Rákóczi út alsó szakasza 1 Sziget 0,4 Piac és városmajor 0 Központ 0,6 Csónakázótó környéke 0,2 Vár fölötti rész 0,7 Sorházak és ONCSA 0,6 Lakótelep 0,6 Nem ismert 0 Összesen 67eladott ingatlan : 238 hirdetés = 0,28 Egész Kôszegre vonatkozóan az ingatlanok átlagára 44 ezer Ft/m 2 volt. A tulajdonosok azonban az ingatlanok többségét a realizálható piaci árnál százalékkal magasabbra tartják. A következô diagramról az ingatlanok kikiáltási ára, azaz helyi lapokban, hirdetési újságokban megjelent kínálati ára olvasható le. A diagramon az is látszik, hogy az árak 1992 óta az inflációnál lassabban növekedtek, azaz relatív áresés következett be. Ha a városnegyedenkénti forgalmi valószínûséget szorozzuk az átlagos eladási négyzetméterárral, standardizált mutatót kapunk, amely a városnegyedek ingatlanjainak valós forgalmi értékét fejezi ki. A mutatónak elsôsorban nem az abszolút értéke, hanem a többi városnegyedhez viszonyított nagysága számít. Ezt mutatja a következô oszlopdiagram. 6. ábra. Az ingatlanok forgalmi valószínûség alapján számított piaci értéke a különbözô kôszegi városnegyedekben 5. ábra. Az eladásra kínált kôszegi ingatlanok kínálati ára városnegyedenként 1992-ben, 1994-ben és 1997-ben, 1997-es árakon számolva (eft/m 2 ) 1997-ben az ingatlanokat átlagosan egyharmadával magasabb áron hirdették, mint ahogy el lehetett adni. A lakótelepi és a rosszabb helyen fekvô lakások és parasztházak esetében a különbség jóval kisebb (10% körüli) volt, mint a központi lakások és a családi házak esetében (54%). A nagy értékû 14 A diagramról leolvasható, hogy Kôszegen a városban elhúzódó recesszió és a jövedelemkiesés miatt éppen a kevésbé preferált ingatlanok, a lakótelepi lakások és a külvárosi lakások tudták megôrizni az értéküket, sôt, mivel ezeknek nagyobb a forgási sebességük, jobb befektetésnek számítanak, mint a jobb városnegyedekben fekvô jobb ingatlanok. Az eladási valószínûséggel szorzott ár eltér attól, amit egy értékbecslô vagy maga a tulajdonos gondolna, viszont közelebb áll a piaci realitásokhoz. Természetesen az ingatlanok nem ezen az áron kelnek el, hanem vagy magasabb áron, vagy pedig egyáltalán nem találnak vevôre. 2001/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

12 Összefoglalás: településtervezés és mentális térképezés Gondolatmenetünk kiindulópontja az volt, hogy annak ellenére, hogy a települések rendezési tervének elkészítéséhez elsôsorban a helyben élôk saját településükrôl alkotott képét kellene megismerni, a megrendelô önkormányzatok mégsem szoktak mentális térképeket szerkesztetni. Ennek két oka van: az egyik, hogy a képviselôknek maguknak is nagyon határozott képük van saját településükrôl, és ezért nehéz elhinniük, hogy a település más csoportjai ugyanezt eltérôen látják. A másik ok az lehet, hogy a módszertan gyakorlati alkalmazási lehetôségeit egyelôre kevesen ismerik. Annak ellenére, hogy a mentális térképezés már hosszú évek óta elfogadott diszciplína Magyarországon, gyakorlati felhasználására kevés példa született, és sokan talán nem is tudják, hogy mire lehet ezt a módszertant használni. A mentális térképezés és a mentális terek karakterológiája a példaként felhozott esettanulmányokban csak további elemzések kiindulópontjaként szolgáltak. Olyan kiindulópontokként, amelyek a helyi kifejezéseken és a helyi közös tudáson alapulnak, és ezért pontosan tükrözik a helyi viszonyokat. Köszönet Kôszeg és Ököritófülpös önkormányzatának, továbbá munkatársainak: Csete Andrásnak, Jaksa Renátának, Rosivall Ágnesnek, Varga-Ötvös Bélának az esettanulmányok elkészítéséhez nyújtott segítségükért. Tájékoztató irodalom Cséfalvay Zoltán 1994: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. IKVA könyvkiadó Cséfalvay Zoltán 1990: Térképek a fejünkben. Akadémiai Kiadó Gould, Peter és Rodney White 1986: Mental maps. Routledge Publishing Kulturális Antropológia Munkacsoport (Csíkszereda) 1991: Mentális környezet. Janus (8) 1. László Ervin, Allan Combs, Robert Artigiani és Csányi Vilmos 1996: Changing Visions. Human Cognitive Maps: Past, Present, and Future. Greenwood Publishing Letenyei László 1999: A falusi társadalom rejtett kapcsolatai. In: Borsos Endre, Csite András és Letenyei László (szerk.): Rendszerváltozás után. Falusi sorsforduló a Kárpát-medencében. MTA PTI és Számalk o. Portugali, Juval 1996: The Construction of Cognitive Maps. Kluwer Academic Publishers Varga-Ötvös Béla 1993: Értéktérkép. A települési ingatlanvagyon felmérésének módszere. Comitatus (3) 1. Internet oldalak A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Dokumentációs Központ Tervtára, Könyvtára 1998 augusztusa óta nyilvános tervtárként, könyvtárként saját dolgozóinkon kívül a széles közönség számára is szolgáltatunk. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Tervtár Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u Telefon: /116, 349 mellék Fax: Nyitva tartás: hétfô szerda A tervtár állományában a VÁTI Kht., valamint a megszünt Települések Fejlesztéséért Alapítvány KERTI MÉLYÉPTERV ÉVITERV Hídépítô Vállalat ÁÉTV tervtárak anyagaiból szolgáltat. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Könyvtár Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u Telefon: /230 mellék Fax: Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek : kedd, csütörtök: Könyvtár Archívum Cím: 1111 Budapest, Budafoki út 59. Telefon: Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek: kedd, csütörtök: A könyvtárban megtalálható a BUVÁTI és a megszünt Építésügyi Tájékoztatási Központ (ÉTK) mûszaki könyvtárainak anyaga is. FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/1 15

13 MÁTÉ ZSOLT irodavezetô, VÁTI Kht. kutatási és mûemléki iroda A TOKAJI BORVIDÉK PÁLYÁZIK A VILÁGÖRÖKSÉGRE A Természetvédelmi Hivatal megbízásából az elmúlt év végén a VÁTI Kht.-ben elkészült a Tokaji Borvidék világörökségi elôterjesztésének dokumentációja. Ez a budapesti, hollókôi, Fertô táji dokumentáció után a negyedik, a pécsi és a hortobágyi dokumentációba való bedolgozást is beszámítva a hatodik ilyen típusú feladat, amelyre a VÁTI Mûemléki irodája vállalkozott. Tokaj-Hegyalja a világ elsô zárt borvidéke. Az errôl szóló királyi rendeletet III. Károly adta ki 1737-ben. A Hegyalja, amely azóta folyamatos védelem alatt áll, most pályázik a nemzetközi elismertséget jelentô UNESCO világörökségi védelemre is. A Tokaji Borvidék minden kétséget kizáróan olyan ismertséggel és elismertséggel rendelkezik, ami méltán indokolttá teszi, hogy az emberiség közös örökségeként tartsa számon. A tokaji bor, vagy az idôk során a bor fogalmát is magába olvasztó tokaji jelzô, amely ma már önmagában is jelenti ezt a páratlan nedût, évszázadok óta határainkon túl is mint a borok királya, a királyok bora szerepel a köztudatban. Sôt a tokaji aszút, mint a pestis és sok más betegség gyógyszerét is számon tartották. A Vinum Tokajense Passum még a közelmúltban is megtalálható volt a gyógyszertárak polcain. A Tokaji Borvidék különféle tényezôk meg nem ismételhetô, páratlan együttállásának köszönheti egyedülvalóságát. Szakmai körökben ismert, hogy itt a Hegyalján, Erdôbényén került elô a miocénkori ôsszôlô, a vitis tokaiensis levelének lenyomata. Ez a prehisztorikus növényi maradvány botanikailag minden mai szôlôfajta közös ôsének tekinthetô növénybôl maradt fenn. Különös szerencse, immár szimbolikus értékû, hogy ezt a nyilvánvalóan többfelé elterjedt ôsi növényt éppen a tokaji szôlôvidékrôl ismerte meg a tudomány. Ugyanakkor ez a lelet egy dolgot mindenképpen igazol is, azt tudniillik, hogy Tokajban a szôlô ôshonos, endemikus növény, és hogy a hegyalja e növény számára régóta kivételesen kedvezô adottságokkal bír. Persze egy jó borfajta önmagában nem elegendô a világörökségi védelem alá helyezéshez. Különösképpen azért sem, mert a világörökségi szabályzat kifejezetten kizárja olyan értékek védetté nyilvánítását, amelyek a területrôl elmozdíthatók. A bor pedig nemcsak mozdítható, hanem éppen folyékony. Egy évezrede állandó azonban annak a kultúrtájnak az egysége, amelyen ez a bor megterem. És ez az egység valóban sajátos, elmozdíthatatlan adottságok és értékek sorához kötôdik. 16 Ebbe a sorba tartozik a táj egyedülállóan gazdag földtörténeti öröksége, a sokszínû vulkanikus és posztvulkanikus tevékenység és erózió eredményeképpen kialakult kôzetek és talajok sokfélesége, ezeknek a szôlô szempontjából kedvezô termôereje, hôelnyelô, hôtároló és visszasugárzó képessége. Sajátos a terület földrajzi fekvése is. A területet délkeletrôl övezô Bodrog és a Tisza közelsége, az ôszi párák és ködök olyan kialakulását eredményezi, amelyek hatására az aszúsodást elindító Botrytis cinerea megtelepszik és ideális mértékû nemes rothadást idéz elô. A kedvezô fekvésû lejtôk, a nagy besugárzás, a hosszú ôsz a többi adottsággal együtt biztosítják a kedvezô klímát és a minôségre nagy befolyást gyakorló mikroklímát. A bor érésére és kezelésére a pincék tufafalán megtelepülô különleges pincepenész, a Gladosporium cellare van jótékony hatással. Különleges érték a hegyek magasabb övezeteiben megtelepült kocsánytalan tölgy erdôinek fája, amely a hordókészítés kiváló anyaga. Mint ismeretes, a hordó anyaga jelentôsen be- 2001/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

14 FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/1 folyásolja a bor érési folyamatát, és hatással van az aromájára és a színére is. A bor és a hordó egyedülállónak mondható egysége mutatkozik meg ezzel itt Tokaj-Hegyalján, ahova a világ más bortermô területeivel szemben nem messze földrôl kell szállítani a hordóanyagot. A táj maga termi meg azt, és ôsidôk óta hozzájárul az egyedülálló, eredeti minôség elôállításához. Az itt megtelepedett ember sok évszázados szôlômûvelési kultúrája a nyugati, római és keleti, kaukázusi hagyományokat egyesíti. A sziklába vájt pincék kabar eredetûek, a boltozott pincék a római hagyományt képviselik. Kabarok, besenyôk, jászok, kunok, vallonok, szászok és svábok, ruszinok, lengyelek, románok, örmények és zsidók gazdagították ennek a világszerte ismert magyar borvidéknek a termelési és borkészítési kultúráját. A vidék népéletében és társadalmában szintén ötvözôdtek a sokféle eredetû népesség vallási elemei és ennek építészeti megnyilvánulásai. A települések gazdag örökségében megjelennek a római katolikus, protestáns, görög katolikus, ortodox és zsidó templomok, egyházi épületek. A települések képét a szôlô és bor különleges értékén, piacteremtô szerepén alapuló sajátos, privilegizált mezôvárosi lét is alakította. Ebben a településképben nemcsak a különféle egyházak épületei, hanem a különbözô rangú építtetôk épületei is jól megférnek egymással. Hegyalján sajátos harmóniát eredményezve keverednek a kamara, az arisztokrácia, a polgárosodó paraszti réteg sajátos épületei a népi építészet épületeivel. Megtalálhatók a fejedelmi várépítészet és a borászathoz kapcsolódó épületfajták rangos emlékei, és külön világot jelent a pincék föld alatti mennyországa. A szüret ünnepei ma is azt a dionysosi örömet sugározzák, amellyel az istenek közelében élô antik ember az istenek ajándékát fogadhatta. Világszerte is ritka az a táj, amely a geológiai, földrajzi adottságaival ilyen összeforrottságban élô ember és humánökológiai kapcsolatrendszer sok évszázados hagyományos továbbélésének ma is élô hordozója, s egyben az ehhez kötôdô kiváló produktuma révén világméretû ismertséggel is rendelkezik. Tokaj kétségkívül rendelkezik ezekkel az adottságokkal. A fenti, sommás, de kissé személytelen összefoglaló tartalmazza mindazokat a tényszerû közléseket, amellyel egy világörökségi nevezéskor a jelentkezônek elô kell hozakodnia. Mindenekelôtt bizonyítani kell az adott táj vagy objektum helyi értékeken túlmutató, világméretû egyedülvalóságát. Ennek megállapításához akár érzéketlennek is mondható felülemelkedés szükséges. Ha az összeállító a részletek gazdag ismeretében, a hazai és szakmai kötôdés szoros szálaitól lekötözve nem tud elszakadni a részletektôl, könnyen a nemzeti, regionális vagy szakmai csôlátás hibájába eshet. A felesleges részletek vagy a ténylegest meghaladó jelentôséget tulajdonítás könnyen megzavarhatják az elfogulatlan nemzetközi kiértékelôket, és ez a jelölés elvetését vonhatja maga után. Elsôdleges fontosságú, hogy mindannak, amit a nemzetközi védelem körébe ajánlunk, meglegyen a kellô hazai elismertsége, elfogadottsága és a neki tulajdonított jelentôséget megilletô, jogilag is kodifikált nemzeti védelme. Hegyalján ez a feltétel teljesül, mert mint láttuk, a borvidéknek az 1737-es királyi rendelet óta 17

15 folyamatos törvényi védettsége van, amit legutóbb az évi bortörvény sokadjára újra megerôsített. Van ugyan az UESCO-nak veszélyeztetett világörökségi kategóriája is, ez azonban csak kivételes helyzetekben pályázható meg. Ezért alapvetôen az is fontos, hogy a normál listára pályázó értékek ne csak az illetô állam jogrendszerében legyenek formális védelem alatt, hanem valóságos állapotuk is tükrözze az ôket megilletô körültekintô védelem és gondoskodás, jó karbantartás meglétét. Ennek hiányában a listára vételnek nincs semmi esélye. Ez az oka annak, hogy számos, szívünkhöz közelálló és nemzetközi érdeklôdésre is számot tartó értékünk felterjesztése a siralmas állapotuk és a fenntartásukhoz szükséges eszközök elégtelensége miatt számításba sem jöhet. Ilyenre példa a fertôszéplaki Széchenyi magtár kastély, amelynek kimaradása a Fertô táj világörökségi elôterjesztésébôl némi szakmai értetlenséget váltott ki. Hasonlóan fontos a védett érték rendszerelvû kezelésének megoldottsága is. A természetvédelmi területek esetében ez a nemzetközi konvenciókhoz kapcsolódó kezelési tervekkel általában megoldott. Sokkal problematikusabb azonban a kultúrtájak vagy egyedi mûemlékek esete, amelyekre ilyen kialakult gyakorlat nincs. A közel ezer négyzetkilométernyi felterjesztési területre ez nem is képzelhetô el. A dokumentációban ennek megfelelôen megadtuk a jogi keretrendszert, amely ennek a világ érdeklôdésére számot tartó értéknek a fennmaradását garantálja, értékôrzô területhasználatát elôírja és felügyeli. Elsôsorban az építési törvényt, természetvédelmi törvényt, mûemléki törvényt, a szôlôtermesztésrôl és borgazdálkodásról szóló törvényt, a hegyközségi törvényt, a Tokaj-hegyaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsa Tervezett Rendtartását. Az elmúlt tíz évben Magyarország intenzív törvényalkotási folyamaton ment keresztül, amelynek koncepcionális alapja a független, demokratikus jogi berendezkedés megteremtése volt. A jogalkotási folyamat az európai jogharmonizációhoz igazodott, és megcélozta az egyes ágazati törvények konformitásának kialakítását is. Ez a jogalkotási folyamat a Tokaji Borvidéknek is kellô védelmi keretet teremt, amelyet tovább pontosítanak és tartalommal töltenek meg a különbözô szintû területrendezési tervek. Így az Országos Területrendezési Terv, amelynek célja az ország távlati térszerkezetének (az országos közlekedési és közmûhálózatok helyének, az urbanizált, mezôgazdasági, illetve természeti területek rendszerének) meghatározása, a területek használatának és a természeti erôforrások megôrzésének átfogó szabályozása, valamint a fejlesztések mûszaki és ökológiai keretfeltételeinek biztosítása. 18 Az Országos Területrendezési Terv többek között kiemelt térséggé nyilvánítja a Tokaji Borvidék térségét, amely a kulturális örökség szempontjából is kiemelten kezelendô terület fokozottan érzékeny övezete. Az övezetben a mûemlékek, épületek, hidak, archeológiai területek, városképek, történelmi központok, falvak, települések, történeti földépítmények (sáncok, halmok, földvárak) és a táj formájában testet öltött örökséget, kulturális és oktatási intézményrendszert, valamint az élô humánökölógiai értékrendszert az integrált védelem módszerével kell megôrizni. A cél a teljes örökség egységként való megtartása, legyen az kulturális táj, régészeti érték vagy mûemléki érték, az egész örökséget, amely a jelölt területen megtalálható, lehetôleg egységes egészként kell megôrizni. A terv kizár minden olyan területfelhasználást vagy tevékenységet, amely ezzel a védelmi céllal összeegyeztethetetlen ellentétben áll. A nevezési dokumentáció utal arra is, hogy az alacsonyabb tervfajták nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintûekkel. Feltehetôleg a kezelési terv ilyen szintû körülírtsága a kiértékelôk megelégedettségével fog találkozni, de a listára vétel után bizonyára nem lesz elkerülhetô további szabályozás és az értékek ôrzésére célzott monitoring rendszer felállítása. A kötelezô, globális felülemelkedés mellett a felterjesztési dokumentáció természetesen feltárja a területnek a nemzeti történelemben játszott szerepét is királyi családjaink és fôképpen a fejedelmi Rákóczi család kötôdését Hegyaljához. Feltárja a védett emlékek és természetvédelmi területek számosságát, térképekkel és gazdag képanyaggal támasztja alá a jelölés jogosságát. A szöveg összeállítását magam és Frankó Ákos végeztük. Nagy hasznunkra volt Alkonyi Lászlónak Tokaj a szabadság bora címû könyve, amelynek részleteit felhasználhattuk. Hegyalja településeitôl kaptunk lelkes és önzetlen segítséget. A térképeket Bardóczi Sándor szerkesztette. A fotók zöme Dékány Tibor munkája. 2001/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

16 SZIKLA GYULA, a Falu Város Régió szerkesztôségének vezetôje TANULMÁNYÚT ÉS KAPCSOLATFELVÉTEL FRANCIAORSZÁGBAN 2000 decemberében szerkesztôségünk meghívást kapott egy franciaországi tanulmányúton való részvételre, melyet a BATI Intenational Kft. szervezett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) és a francia ARIC együttmûködése érdekében. A TÖOSZ jelenleg a Tervezzük meg együtt jövônket címû programján dolgozik, és ehhez kívánt kooperációs kapcsolatokat kialakítani a francia partnerekkel. Elôzmények FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/1 Az épített környezet alakításáról és védelmérôl szóló évi LXXVIII. törvény 2003-ig ad haladékot az önkormányzatoknak a települési tervek új rendszer szerinti elkészítésére. A TÖOSZ a Tervezzük meg együtt jövônket címû program életre hívásával a magyar önkormányzatoknak az említett törvénybôl fakadó feladatai ellátásához kíván segítséget nyújtani. A segítség lényege egy olyan településfejlesztési metodika kifejlesztése, mely Magyarországon választ tud adni a kor kihívásaira, és megfelel a nemzetközileg elfogadott új fejlesztési módszereknek. A nemzetközi gyakorlatban használt módszerek alkalmazásával a helyi erôkre támaszkodva, a helyi társadalom bevonásával közösen tervezik a település jövôképét, készítik terveit. Ilyen módszerek alkalmazása Magyarországon jelenleg csak kivételes helyeken, ott is csak kísérleti jelleggel történik. A helyi tervezések során gyakran az is probléma, hogy vannak olyan települések, ahol a korrekt döntéseik meghozatalához, terveik készítéséhez a saját településükrôl, a helyi gazdaságról, a környezet és az épített környezet értékeikrôl, a helyi humán erôforrásokról nem szerzik be teljeskörûen a releváns adatokat. Pedig azt is figyelembe kell venni, hogy a település nem elszigetelt egység, hanem rendszerbe beágyazva él. Ezért szükség van a települések környezetérôl (szomszéd település, kistérség, megye, ország) rendelkezésre álló információkra is. Ha mégis felmerül az igény, akkor általában a következô kérdés hangzik el: De hogyan jutok a szükséges információkhoz? Erre a kérdésre is választ kíván adni a TÖOSZ programja. A TÖOSZ munkájába a programalkotás során kapcsolódott be a francia magyar vegyes vállalat, a BATI International Kft. Az együttmûködés célja: az EUforrások és a francia szakértôk bevonása a fejlesztési metodika kialakításába. Ennek az együttmûködésnek köszönhetôen nyílt lehetôség a magyar TÖOSZ és a francia ARIC önkormányzati egyesületek közötti kapcsolatfelvételre. Az elképzelések szerint az ARIC és a TÖOSZ szakmai nyelvi koordinációját a BATI International Kft. biztosítja. A fejlesztéshez szükséges szakismeretet és az európai és francia tapasztalatot az ARIC nyújtja. A program megvalósításához szükséges források az EU gyakorlatának megfelelôen több részbôl adódnak össze. A magyar részrôl biztosítandó összeget önkormányzatok, állami szervek adják, francia részrôl a fejlesztés finanszírozási igényét az ARIC a Francia Magyar Kezdeményezések Egyesületéhez (Initiatives France-Hongrie, INFH-hoz) nyújtotta be. Az INFH vezetôsége a benyújtott tervet megvizsgálta, és a bizalmat megelôlegezve lehetôséget biztosított a témához kapcsolódó szakmai út megszervezéséhez. Mint már említettem, a tanulmányút célja volt a Tervezzük meg együtt jövônket helyi fejlesztési és stratégiafejlesztési metodika kidolgozásának elôkészítése a francia partnerekkel. A TÖOSZ és az ARIC eddig két projektet készített elô. Az egyik projekt címe: Együttmûködés a francia és magyar önkormányzati egyesületek között helyi fejlesztési és stratégiai tervezési segédeszköz megalkotása céljából, a másiké: Magyar önkormányzatok területi információs hálózatának felállítása. Így a két témához kapcsolódó szakmai utat a BATI International Kft. állította össze és szervezte meg. A kiutazó delegációhoz csatlakozott a Falu Város Régió címû szakfolyóirat szerkesztôségének vezetôje, hogy a TÖOSZ programjáról rendszeresen beszámoljon az újság hasábjain. TALÁLKOZÓK Utunk elsô állomása Párizs volt, ahol a francia Városfejlesztési és Építésügyi Minisztérium urbanisztikai dokumentációs központjában (CDU-ban) találkoztunk annak vezetôjével, Michel Griffon úrral és munkatársaival. Griffon úr utalt arra, hogy a CDU a közelmúltban együttmûködési megállapodást írt alá a VÁTI Kht.-ban mûködô hasonló profilú dokumentációs központtal. A delegációnak nyújtott tájékoztatásból arról is értesültünk, hogy a CDU feladatait 26 fô munkatársa látja el, melynek költségeit a költségvetés biztosítja. A CDU fô feladata szakmai adatbázisok fejlesztése, üzemeltetése, az adatbázisok Interneten történô elérésének biztosítása, a Városfejlesztési és Építésügyi Minisztérium számára szakértôi anyagok, kiadványok készítése. Szervezik külsô intézményeknél, egyetemeken, tervezési irodáknál, vállal- 19

17 kozásoknál készült dokumentumok, tervek összegyûjtését, archiválását, CD lemezen történô megjelentetését. Tájékoztatásuk szerint ezek a CD-k több mint 200 könyvtárba jutnak el, szolgáltatást nyújtanak az igazgatás különbözô szintû önkormányzati szervei részére is. A CDU mûködtet egy nyilvános szakkönyvtárat is, amelynek az urbanisztikával foglakozó osztálya, része a Francia Nemzeti Könyvtárnak. A CDU szoros kapcsolatot tart fent az Európai Unió országaival. Rendszeresen szervez szakmai konferenciákat, amelyekrôl publikációkat jelentet meg. Ezeken a konferenciákon nemcsak európai uniós szakemberek vesznek részt, hanem a meghívottak között szerepelnek más európai országok szakemberei is, Többször jelen voltak magyar résztvevôk is. A CDU és Magyarország közötti szoros együttmûködést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a következô nemzetközi konferenciájukat Veszprémben fogják megrendezni. Megtudhattuk azt is, hogy létezik egy nemzetközi dokumentációs központokat összefogó szervezet, melynek tagjai Anglia, Spanyolország, Németország, Olaszország, Franciaország és 2000 óta Magyarország is. Ebben a szervezetben Magyarországot a VÁ- TI Kht.-ban mûködô Dokumentációs Központ képviseli. A CDU kutatási munkákat is végez megbízás alapján, és ehhez kapcsolódóan üzemeltet egy kutatási adattárat is. Aki többet szeretne megtudni a CDU szolgáltatásairól, felkeresheti az Interneten a wwu.urbamet.com honlapot. Az elôbb említett magyar együttmûködésnek köszönhetôen 2002-tôl magyar nyelven is olvashatók lesznek a honlapon és CD-n a dokumentumok, tanulmányok, információk. A CDU-nál tett látogatásunk második részében delegációnk tájékoztatást kapott az új francia építésügyi törvényrôl, melynek címe: szolidaritási és városmegújítási törvény. A törvény jelentôségét bizonyítja, hogy benyújtása elôtt országszerte vitafórumokat tartottak, és ennek ellenére kb módosításról tárgyaltak a parlamentben. Megtudtuk azt is, hogy a törvény megszavazása után a parlament egy csoportja alkotmányossági kontrollt kért a törvény hatályba lépése elôtt. Úgy érzékeltük, hogy Franciaországban sem egyszerû a településfejlesztés törvényi hátterének biztosítása. Az új építésügyi törvény három témát ölel fel: 1. Városfejlesztés, urbanizált térségek szabályozása 2. Lakásállomány összetétele a városi térségekben 3. Közlekedés A francia városfejlesztés új tervezési egységet vezetett be, az agglomerációs szintet. Az agglomerációs szint összefüggô településcsoportot jelent. A tervezés ezen az agglomerációs szinten történik. Az összes ágazati tervnek az agglomerációs szintekre kidolgozott sémát kell követnie. Ennek lényege, a települések közötti szolidaritás. Ez a szolidaritás még jobban megfigyelhetô a második törvényrészben, amely a lakásüggyel foglalkozik. A 3500 lakosnál nagyobb településekben a lakásállomány 20%-ának szociális bérlakásnak kell lennie. A településeknek közösen kell megállapítaniuk a településeken lévô szociális lakások bérleti díjának plafonját, amelyek mindig a helyi jövedelmekhez illeszkednek. A törvény gondoskodik a meglévô lakásállomány rehabilitációjáról, újraépítésérôl. A törvény harmadik része a városi közlekedést szabályozza. A törvényben együtt foglalkoznak a lakások elhelyezkedésével 20 és a lakosok tömegközlekedésével, munkahelyükre történô eljutásukkal. Itt jelentkezik a sémák koherenciája, vagyis együtt kell figyelembe venni egy-egy településcsoportban (agglomerációban) a munkahelyek elhelyezkedését, a közlekedés megszervezését és a lakásoktól a munkahelyekig tömegközlekedési eszközökkel való eljutást. Ezzel a törvénnyel a közlekedésszervezôk beleszólási joga megnô. A törvény hatására várhatólag a helyi közlekedési vállalatok szövetségeket fognak létrehozni a települések közötti átjárhatóság elôsegítése érdekében. Az elôadások végén Zongor Gábor fôtitkár úr megköszönte a nagyon izgalmas, érdekes, hasznos tájékoztatókat, majd további kérdéseket tett fel az önkormányzatok információs rendszereinek kialakításáról. Felmerült a VÁTI Kht.-nak, mint a magyar területi információs rendszer gazdájának bevonása a közös fejlesztési munkákba. Az új francia urbanisztikai törvény bizonyára sok szakembert érdekel Magyarországon, ezért ígéretet kaptunk arra, hogy kimerítô anyagot kapunk az új törvényrôl, és ezáltal a Falu Város Régió hasábjain bôvebb tájékoztatást tudunk nyújtani a magyar szakembereknek. A delegáció következô állomása Bretagne régió fôvárosa Rennes, ahol munkamegbeszélés folyt az ARIC munkatársaival és azokkal a szakértôkkel, akik az INFH által támogatott Együttmûködés francia és magyar önkormányzati egyesületek között helyi fejlesztési és stratégiai tervezési segédeszközök megalkotása céljából címû projektben fognak együttmûködni a TÖOSZ-szal. A megbeszéléseken részt vett Jean-Claude Rousier úr, az INFH fôtitkára is. Jacques Martin úr, az ARIC fôtitkára bemutatta az ARIC tevékenységét. ARIC: a területi önkormányzatok regionális információs egyesülete Bretagne-ban. Harminc éve jött létre az egyesület, tagjai: települések. Az ARIC fô tevékenysége a települések képviselôinek szakmai információkkal való ellátása, képviselôk képzése, helyi fejlesztések, települések együttmûködésének támogatása. Az ARIC szolgáltatásai: képzés a helyi demokratikus választás elôtt és után, szaktanácsadás, információs anyagok készítése (Internet honlap, újság), a fejlesztések monitoring szerepének ellátása. Fôleg a képviselôk és tisztviselôk veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Négy alkalmazottal dolgoznak, de alkalmanként specialistát is foglalkoztatnak. A tárgyaláson jelen voltak és bemutatkoztak azok a szakemberek, akik részt fognak venni a közös munkában. A GR 15 tanácsadó egyesület részérôl: Joseph Merlet úr már négyszer járt Magyarországon, ismeri a magyar viszonyokat. Szakterülete a szociális szektor fejlesztése, szövetkezeti rendszerek kialakítása, bôvítése, a helyi fiatalság problémáinak helyi kezelése. Roger Poingt úr szintén többször járt Magyarországon, nevéhez fûzôdik a falusi turizmus francia oktatási módszerének magyar viszonyokhoz adaptálása, a módszer magyar környezetben történô elterjesztése. Françoise Leclercq asszony szakterülete a helyi gazdaság fejlesztése és az európai uniós programok ismerete, projektek készítése. Az egyesület tagja Michel Laine úr, aki jelenleg Bruxellesben dolgozik, mint az Európai Unió tisztviselôje, s akinek ne- 2001/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

18 véhez többek között a LEADER program megalkotása is kötôdik. Yves Elain úr, a Bretagne régió nemzetközi osztályának vezetôje tájékoztatót tartott a delegáció tagjainak a francia regionális közigazgatás helyzetérôl. Megtudhattuk, hogy a fiatal, 10 éves intézményrendszer körül még mindig élénk viták folynak. A viták középpontjában a különbözô területi szintek állnak. Ezután mutatkoztak be a magyar delegáció tagjai. Zongor Gábor fôtitkár úr röviden vázolta a TÖOSZ helyét és szerepét a magyar önkormányzati szövetségek rendszerében. Jean-Claude Roussier úr is ismertette az INFH tevékenységét Magyarországon. Elmondta, hogy 2001 ôszén nagyszabású eseményt szervez az INFH Budapesten, ahol a Mûcsarnok épületében kiállítást rendeznek az elmúlt évek francia magyar együttmûködésérôl. Roussier úr örömét fejezte ki, hogy jelen lehet egy új francia magyar együttmûködés kezdetén. Az INFH támogatásáról biztosította a program megvalósítását, mert véleménye szerint is nagy szükség van Magyarországon a helyi fejlesztési stratégiák felállítására, a településközi kapcsolatok kialakítására, a lakosság jelenlétére a helyi fejlesztésekben. A megbeszélés résztvevôi ezután felkeresték az ARIC hivatali helyiségeit, ahol megtekintették, hogy milyen körülmények között dolgoznak az ARIC munkatársai. Az esti fogadás során Jean-Pierre Chapelle úr, az Ouest France regionális napilap fôtitkára bemutatta a nyugatfrancia régiók példányszámú napilapját, valamint a régió önkormányzataival kialakított kapcsolatokat, majd megtekintettük a szerkesztôséget és a másnapi újság készítését a nyomdában. A lap különlegessége, hogy nem országos napilap, hanem egy regionális lap, és ennek ellenére példányszáma nagyobb, mint az országos francia napilapoké. Az Ouest France a legnagyobb példányszámú francia napilap. A másik különlegessége, FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/1 hogy napi 46 mutációban készül. Ez azt jelenti, hogy naponta ugyanannak az újságnak 46 változatát állítják elô, attól függôen, hogy a régiók melyik térségébe, annak melyik településére szállítják. Ennek megfelelôen változnak a lap hirdetései, hírei. A szerkesztés fô szempontja, hogy minden olvasó mindennap megkapja a saját kistérségérôl, településcsoportjáról, településérôl szóló helyi híreket, információkat. Ezt a szerkesztôség azzal éri el, hogy a lapnak szinte minden településen van tudósítója, és régiónként is mûködnek regionális szerkesztôségek. A lap szerkesztôsége külön figyeli, hogy minden településrôl, régióról rendszeresen jelenjenek meg képes hírösszefoglalók. A lapról azt is megtudhattuk, hogy nagyon régi alapítású. Mai formájában és tulajdonosi szerkezetében a II. világháborútól folyamatosan megjelenik. Az újság úgy funkcionál, mint egy közhasznú társaság, vagyis a nyereséget nem veszik ki, hanem visszaforgatják a vállalkozásba. Folyamatosan folynak a fejlesztések mind a szerkesztôségben, mind a nyomdában, sôt a terjesztésben is. A lap szellemiségét fenntartva képeznek újságírókat saját iskolájukban. Tehát a szakembereket is saját maguknak képzik. Így tud a lap politikamentes befolyásolás nélkül, függetlenül mûködni. Egyetlen fontos szempontjuk van: az olvasót megnyerni a konkurencia harcban. Ez a hatalmas példányszámú regionális lap úgy tud mûködni ezekkel a módszerekkel, hogy az olvasó azt érezheti a lap vásárlásakor, hogy ezáltal betekintést nyerhet a világ napi eseményeibe, és ugyanakkor olvashat a saját régiójáról, településérôl, utcájáról vagyis a helyi dolgokról. Másnap megbeszélést folytattunk Nantes-ban, a Loire vidéke régió fôvárosában, ahol megbeszélést folytattunk a francia területi önkormányzatok információs hálózatáról és mûködésérôl. Megtekintettük a Loire vidéke régió központi épületét, majd találkoztunk a régió hivatalának vezetôjével, J-P. Caillois úrral és munkatársaival. A Loire vidéke régió nem ismeretlen a magyar önkormányzatok számára. A régiónak köszönhetô, hogy létrejött a Balaton régió és a Loire régió közötti együttmûködés. Az együttmûködés során többek között számos továbbképzés, tanfolyam, falusi turizmus fejlesztés történt. Létrejött a keszthelyi Európa Központ a Loire régió támogatásával. (Számos önkormányzati találkozóra került sor mindhárom megyében: Zalában, Veszprémben, Somogyban.) Megtekintettük a regionális tanács impozáns központi épületét, ahol látogatásunk idején tesztelték a videokonferencia elektronikus rendszerét, mert mint elmondták, a regionális tanács új célkitûzése, hogy munkáját, szolgáltatásait egyre közelebb vigye a településekhez, a lakossághoz. Felidéztük a Balaton régió és a Loire vidéke közötti együttmûködés fôbb állomásait, és azzal a reménnyel búcsúztunk el vendéglátóinktól, hogy együttmûködésünk továbbfejlôdik új projektek beindításával. Tanulmányutunkat értékelve elmondhatjuk, hogy rendkívül programdús és nagyon hasznos találkozón vettünk részt. A TÖOSZ elképzelése, a Tervezzük meg együtt jövônket program beindítása segítô, támogató partnerekre talált elôször a BATI International Kft.-ben, majd segítségükkel az INFH-nál, az ARIC-nál, az Urbanisztikai Dokumentációs Központnál, a Bretagne és a Loire vidéke régióknál. A látogatás során a leendô partnerek személyesen találkoztak egymással, és ismét megerôsítették, hogy a munkához szükséges akarat, tudás rendelkezésre áll. A fejlesztéshez szükséges források francia részrôl biztosítottak. Ígéret hangzott el, hogy magyar részrôl a Miniszterelnöki Hivatal is támogatja a programot, és reméljük, hogy az Európai Unióhoz beadott kérelmeket is pozitívan értékelik. 21

19 SOMFAI ATTILA okl. építészmérnök, fôiskolai adjunktus, SZIF A DOMBORZAT ÉS A FOLYÓMEDER- VÁNDORLÁS SZEREPE GYÔR RÓMAI KORI ÉS KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK ALAKULÁSÁBAN A legtöbb dunántúli település szerkezetének kialakulásában jelentôs szerepe volt a táj topográfiájának is. Új szemléletû vizsgálataink szerint Gyôr esetében a folyószabdalta domborzatú táj adottságai (1. ábra) befolyásolták a megtelepedést, az utak kialakulását és a várépítés fázisait is. Érdemes ezeket a folyamatokat részletesen elemezni és az összefüggéseket feltárni. 1. ábra: (Borbíró Virgil Valló István): Az ôsi táj vázlata Gyôr környékén. Az ábrán feltüntettük a középkori várat és római számokkal jelöltük a valószínûsített Ôsrábamedreket. A település ôsi magja és a városfejlôdés korai fázisai, különös tekintettel a domborzatra Gyôr a Mosoni-Duna, Rába és Rábca folyók találkozásánál fekszik. A település a Rába-torkolati átkelôhelyhez kapcsolódva alakult ki, amelyhez több irányból futottak össze az utak. A Rába és a Mosoni-Duna folyók találkozásánál található a mai Káptalandomb, a település ôsi magja. A régészeti leletek tanúsága szerint többek között illírek, szkíták és kelták is lakták. Arabona négyzet alakú római katonai tábora is ezen a dombon létesült. A tábortól délkeletre a Kr.u. 2. századtól kereskedô- és polgárváros is kialakult. A római tábor és a körülötte fekvô polgárváros a Kr.u. 4. században teljesen elpusztult. 22 A kedvezô adottságú terület a kora középkorban települt újra. Legelônyösebb települési helynek az árvíztôl védettebb dombok bizonyultak. A város mai területe több, dombra települt falut is magában rejt. Ezek közül a legkorábbi, központi fekvésû településrészeket vizsgáltuk. A település ôsi magja és a körülötte kialakuló váralja falu 2001/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

20 a mai belváros területére esik. A felmagasított Káptalan-dombra települt a vizesárokkal körülvett óvár, a környezô szárazulatokon pedig a kora középkorban kialakult a váralja. A török idôkben a csak palánkkal körülvett váralját olasz rendszerben erôdítették (külsô vár). Késôbb a várárkot jelentôsen kiszélesítették és számos ún. elôvédmû-szigetet is létesítettek benne. A történeti korokban a háborúk, tûzvészek és árvizek a település épületállományának többszöri pusztulásához és újjáépüléséhez vezettek. Ezek kapcsán a térszint kisebb-nagyobb mértékben megemelkedett az el nem hordott törmeléktôl. Az ásatások a gyôri belváros területén helyenként 6 m vastagságú feltöltôdést tártak fel. Ebben az egymásra került kultúrrétegek régészetileg elkülöníthetôk. Ezekbôl következtetünk a történeti városfejlôdés különbözô korszakaira, illetve arra, hogy a belváros különbözô részei mióta lakottak. A legrégebben lakott részeken alakulhatott ki a legvastagabb kultúrfeltöltôdés. Ez a tény a mai belváros mikrodomborzatának vizsgálatára irányította figyelmünket. Milyen lehetett Gyôr kora középkori településszerkezete? A mai belvárosban az egykori vár területén a kora középkori településekre jellemzô szabálytalan településszerkezet helyett merev, közel derékszögû hálós utcarendszert találunk (2. ábra). Ez a ma ismert állapot azonban hosszú fejlôdési folyamat eredménye. 2. ábra: A jelenlegi digitális várostérkép ráfedése a középkori vár Póder János-féle évi rekonstruált térképére. Az egykori várterületen kiemeltük a ma is jellemzô derékszögû hálós utcarendszert Gyôr kora középkori településszerkezetével kapcsolatban több, eltérô vélekedés látott napvilágot. Egyesek a belváros derékszögû hálós utcarendszerét vélték középkori eredetûnek. Ráth János várostörténete (1864), Lovas Elemér dolgozata (1940) és Szabady Béla írása (1943) szerint azonban a derékszögû hálós utcarendszert csupán a sorozatos tûzvészek után kezdték kialakítani, a vár olasz rendszerû kiépítésekor. Az áttekinthetô utcarendszer kialakítása katonailag is indokolt volt. Az utcanyitásoknak és a háztelkek rendezésének a évi tûzvész adta meg végsô lendületet. A vár a 19. századra elvesztette hadászati jelentôségét, ezért széles vizesárkait az 1819-es várfaldöntés után fokozatosan betöltötték. A belváros íly módon megnagyobbodott területére a korábbi várterület derékszögû hálós utcarendszerét egyszerûen továbbvetítették. Az eddigi kutatások alapján az a legvalószínûbb, hogy a katonai célú utcanyitások elôtti, kora középkorban kialakult FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/1 váralja falu szabálytalan, rostos utcaszerkezetû lehetett, igen szûk utcákkal. Errôl az utcahálózatról azonban ábrázolás nem maradt fenn ban Winkler Gábor tett kísérletet a kora középkori faluszerkezet részleges rekonstruálására. A belváros térképén a helyenként megmaradt szabálytalan középkori tér- és utcamaradványokat grafikusan kiemelte, és kapcsolatot teremtett közöttük. Kimutatta azt is, hogy a belváros nyugati részén a telekrendszerben fellelhetô belsô telekhatárok árulkodnak az utólagos utcanyitások elôtti településszerkezet állapotáról (belsô telekhatárok serege gyanúsan szöget zár be a derékszögû hálót alkotó utcákkal, és sok ferde telekhatár meghosszabbítva, szinte töretlenül vezet át a késôbb nyitott utcák egyik oldaláról a másikra). Korreláció a domborzat és a feltételezett kora középkori településszerkezet között Vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy van-e összefüggés a gyôri belváros jelenlegi domborzata és a feltételezett korábbi településszerkezet között. A történeti belváros domborzati viszonyait a sûrû beépítés miatt a helyszínen nem lehet átlátni és érzékelni, ezért Gyôr mai kataszteri térképének magassági adataiból kiindulva részletes (félméteres szintkülönbségeket megjelenítô), színes topográfiai térképet készítettünk, majd erre rávetítettük a feltételezett kora középkori utcahálózatot. A vizsgálat során feltételeztük, hogy a mai településdomborzat tendenciózusan árulkodni fog az ôsi terepviszonyokról. Feltételezésünket arra alapoztuk, hogy az ôsi településrészek a korábban is magasabb terepalakzatokon alakultak ki, illetve minél hosszabb idô óta lakott egy ilyen magaslat vagy utca, annál vastagabb rajta a kultúrfeltöltôdés. A vizsgálat eredményeképpen igen szoros összefüggés mutatkozott a Winkler Gábor által kora középkorinak feltételezett utcahálózat és a belváros mai domborzatának markáns, enyhén ívelô dombvonulata között (3. ábra). Emellett sikerült újabb, a mai derékszögû utcarendszerhez nem illeszkedô 23