A fenyércirok kártétele és gyomirtásának lehetőségei kukoricában

Átírás

1 A fenyércirok kártétele és gyomirtásának lehetőségei kukoricában Dr. Dobszai-Tóth Veronika Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Pécs A fenyércirok (Sorghum halepense) Földünk minden kontinensének trópusi és mediterrán országában jelen van, felmérések szerint a világ 6. legfontosabb gyomnövénye (1. kép). Hazánk flórájában régóta ( as évek) megtalálható, a növénytermesztésben azonban hosszú ideig nem okozott gondot. A nagyüzemi gazdálkodás kialakítását követően 1965-től egyre több helyről jelezték, hogy-e gyomnövény a táblákon nagymértékben elszaporodott. A monokultúrás kukoricatermesztéssel a kedvezőtlen helyzet súlyosbodott. A gyomnövény elsősorban közvetlen konkurencia (fény-, víz-, tápanyag-elvonás) révén csökkenti a kultúrnövények termését és néhány kórokozó (kukorica törpe mozaik vírus, kukorica csíkos mozaik vírus, cirok vörös csíkosság vírus) gazdanövénye is. Ezen kívül számos védekezési mechanizmussal rendelkezik úgymint, a szemtermések endogén dormanciája (magnyugalom), a rizómák apikális dominanciája, magvakkal (2. kép) és rizómával (3. kép) történő szaporodás ami megnehezíti az ellene való védekezés lehetőségét, valamint a gyomnövény allelopatikus tulajdonsága. Elmondható, hogy ahol egyszer megtelepszik, onnan kiirtani gyakorlatilag nem lehet. Egyetlen lehetőség az agrotechnikai és a vegyszeres védekezési módszerekkel a fenyércirok fertőzésének alacsony szinten tartása, mely folyamatos, évről évre ismétlődő feladatot jelent. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a gyomfaj gyors hazai felszaporodásának oka: az utóbbi évtizedek viszonylag enyhe téli időjárása, behurcolás vetőmaggal, gépekkel (művelőeszközökkel), a nagyüzemi gazdálkodás eredményeként a viszonylag mélyen elvégzett őszi mélyszántások, az 1970-es években használt nagyarányú klóramino-triazin herbicidek, a növény allelopatikus tulajdonsága, apikális dominanciája, mivel magról és rizómáról egyaránt szaporodik, ellene a kettős védekezés nehezen biztosítható. A termőterületek kezdeti fertőzésének ismerete nagyon lényeges, mert a monokultúrás kukoricatermesztés nem oka és nem is okozója a Sorghum halepense fertőzésnek, csak kedvező feltételeket teremt elterjedésének. A fenyércirokkal fertőzött táblákon alkalmazható gyomirtási lehetőségeket alapvetően a területen termesztett kultúrnövény határozza meg. Általános megállapítás, hogy a sűrűsoros, vagy a talajt tavasszal korán beárnyékoló kultúrák megfelelő konkurenciát biztosítanak a fenyércirok ellen. Ez a hatás egyrészt a csírázásra kedvezőtlen feltételekkel, másrészt azzal függ össze, hogy a sűrűsorú kultúrákban a rizómák kialakulásához és 1. kép: Súlyos fenyércirok fertőzés kukoricában (2010) 74

2 a gyomirtásról 2. kép: A szemtermések csírázása (magról kelés) 3. kép: Az egyrügyes rizómaszegmentumok kihajtása (rizómáról hajtás) nagy tömegben való felszaporodásához a feltételek nem megfelelőek. Az egyoldalú herbicidhasználat a terület gyomflórájának szűkülését, teljes átalakulását eredményezte. A klóramino-triazinok, valamint a fenoxi-ecetsav származékok évtizedeken keresztüli ( ) használata, az atrazinrezisztens gyomfajok, köztük a rizómáról kihajtó fenyércirok felszaporodását eredményezte. Az utóbbi évek védekezési technológiáiban csökkent bizonyos mértékben a preemergens alapkezelések aránya, ezzel szemben viszont megnőtt a posztemergens herbicid kijuttatás jelentősége, ami a következő okokra vezethető vissza: kisebb a meteorológiai tényezőkből adódó kockázat, mivel nincs szükség bemosó csapadékra, ami a preemergens kezeléseknél alapvető fontosságú, precízebb-célirányos szerválasztást tesz lehetővé, hiszen a már kicsírázott, gyomnövények ellen irányul a védekezés, az állományban felhasználható szerek legtöbbje kiváló reziduális, talajon keresztüli hatással is rendelkezik, bizonyos gyomfajok csak poszte mergensen irthatók jó hatékonysággal. A magról kelő fenyércirok elleni védekezés, preemergens gyomirtó szerekkel (1. táblázat) 4. kép: Kezeletlen kontroll parcella (2006) 5. kép: Izoxaflutol hatása a magról kelő egyedek ellen (2006) 75

3 76 A fenyércirok ellen felhasználható hatóanyagok és kombinációik kukoricában Hatóanyag Készítmény Mk Rh PP technológia vetés előtt alkalmazható készítmények izoxaflutol Merlin SC izoxaflutol+ciproszulfamid Merlin Flexx SC Preemergens készítmények acetoklór Harness acetoklór+diklormid Trophy acetoklór+furilazol Guardian Max, Trophy L dimetenamid+pendimetalin Wing-P dimetenamid+topramezon Clio Star dimetenamid-p Spectrum izoxaflutol Merlin SC izoxaflutol+ciproszulfamid Merlin Flexx SC izoxaflutol+teinkarbazonmetil +cipro szulfamid Adengo linuron Afalon Dispersion, Nuflon pendimetalin Pendigan 330EC, Stomp330 petoxamid Successor 600 propizoklór Proponit 720 EC S-metolaklór Dual Gold 960 EC Pre-/Posztemergens kezelés, ülepedett magágyban izoxaflutol Merlin SC izoxaflutol+ciproszulfamid Merlin Flexx SC S-metolaklór+linuron Dual Gold+Afalon Dispersion pendimetalin+linuron Pendigan+Afalon Dispersion Posztemergens készítmények cikloxidim:cikloxidim toleráns kukoricafajtában:ctm / Focus Ultra foramszulfuron+izoxadifen-etil Monsoon foramszulfuron+izoxadifenetil+jodoszulfuron-metil-na Mester klórmezulon (szulkotrion) Mikado x mezotrion+nikoszulfuron Elumis x x nikoszulfuron Motivell, Accent 75DF, Milagro 040SC nikoszulfuron+rimszulfuron Principal rimszulfuron Titus 25 DF x x rimszulfuron+tifenszulfuron metil Basis 75 DF x x tembotrion+izoxadifen-etil Laudis Levél alá permetezés (40-60 cm kukoricában) linuron+olajadalék Afalon Dispersion Megjegyzés: Mk: magról kelő fenyércirok, Rh: rizómáról hajtó fenyércirok 1. táblázat A kukorica vetését követően, lehetőleg 1-4 napon belül kell a preemergens herbicideket, illetve kombinációkat a jól elmunkált, aprómorzsás, egyenletes felszínű, rögöktől mentes talajfelületre kipermetezni. Biológiai okok is indokolják, hogy a kukoricát minél hamarabb, lehetőleg már a kelést követően azonnal mentesítsük a gyomnövények okozta negatív hatásoktól. A gyomfaj összetételétől függően a gyomirtás eredményességének kritikus periódusa a kelés utáni 4-5. héttől a kukorica leveles koráig tart (kelés utáni hét). Számos pre-, illetve korai poszt e mergens szer felhasználásában nagy kockázatot jelent, hogy hatáskifejtésük feltétele a kijuttatásukat követő 2 héten belül lehullott mm-es bemosócsapadék (4-5. kép). A modern, esetenként megújuló aktivitással rendelkező hatóanyagok sem képesek teljes egészében megoldani a fenyércirok problémát. Az esetek többségében, a rizómás egyedek ellen szükség van az állományban elvégzett kezelésekre (6. kép). A magról kelő és a rizómáról kihajtó fenyércirok elleni védekezés, posztemergens gyomirtó szerekkel (1. táblázat) A posztemergens gyomirtás időpontja a kukorica fejlettségétől függően lehet: korai posztemergens (early post) gyomirtás (szögcsíra 2-3 leveles kor), klasszikus posztemergens gyomirtás (5-6 leveles kor). A kukorica 7-8 leveles stádiuma után általában már nem szabad állománykezelő szereket alkalmazni, mert számos gyomirtó szer ebben a fenológiai állapotban károsítja a növénykultúrát. A legtöbb herbicid felhasználása szigorúan fejlettséghez kötött a fitotoxicitás elkerülése miatt. Például maximum 3-5 leveles korig az S-metolaklór, pendimetalin, izoxaflutol hatóanyagú készítmények csak preemergensen, vagy kombinációban korai posztemergensen alkalmazhatóak (7. kép).

4 6. kép: Merlin WG tünetei a rizómáról hajtó fenyércirkon (2007) Hatékonyabb a fenyércirok elleni védekezés, ha preemergens gyomirtó szerrel legyengítjük a gyomnövényt a posztemergens kezelés előtt. A fenyércirok elleni állományban végezhető védekezéseket a szulfonil-urea típusú hatóanyagok kifejlesztése tette lehetővé. Levélen és gyökéren keresztül egyaránt képesek elpusztítani az érzékeny növényeket. Posztemergens alkalmazásukkor a leveleken antociánosodás, sárgulás, nekrózis látható, a hajtás- és gyökércsúcs növekedése leáll (8. kép). Ezek a herbicidek a kukorica 7-8 leveles állapotáig használhatók. Hatás szempontjából legkedvezőbb a magról kelő fenyércirok 1-3 leveles stádiuma, míg a rizómáról kelt egyedek cm-es fejlettségnél a legérzékenyebbek. Extrém körülmények (10 C alatti, 30 C feletti hőmérséklet, szárazság) által okozott stressz és a kukorica túlfejlett (8 vagy annál több levél) állapota fokozza a fitotoxicitás veszélyét. A megkésett kezelések következté- a gyomirtásról ben a kukorica károsodása mellett azzal is számolnunk kell, hogy a levelek árnyékolása (fedése) révén is csökken a védekezés hatékonysága. A permetléhez a hatékonyság fokozásának érdekében az adjuvánsok (repceolaj, metilo leát +metilpalmitát, triszi loxán +poliéter) adagolása nélkülözhetetlen. Száraz időjárási körülmények között elterjedt gyakorlat, hogy a szulfonilurea-tartalmú készítményeket nitrogéntartalmú műtrágyával egészítik ki a jobb penetrálódás érdekében. A műtrágyás adagolás veszélye azonban abban rejlik, hogy szulfonil-ureákra érzékeny kukorica fajtákon, meleg időben alkalmazva komoly fitotoxikus tünetek jeletkezhetnek. Mivel a rizómás és a magról kelő fenyércirok formák fejlődése nem egyforma, sőt az azonos alakok kelése is elhúzódó lehet, a védekezésre legalkalmasabb gyomfenológiai stádiumokhoz akkor leszünk a legközelebb, ha osztott kezelést alkalmazunk. Az osztott kezelésekre a kukorica esetében nagyobb szükség van, mint a kétszikű kultúrákban. A védekezés időpontja jobban kötött a gyomnövény fenológiájához. Nem lehet összevárni minden kikelő, kihajtó fenyércirok egyedet az egyszeri védekezéshez (9. kép). A gyomnövények fejlettségi álla 7. kép: Topramezon+pendimetalin által okozott tünetek a rizómáról hajtó fenyércirkon (2007) 8. kép: Nikoszulfuron tünet a rizómavégen (2004) 77

5 pota és a kukorica fenológiai stádiuma jelentősen befolyásolja a gyomirtás eredményességét. A magról kelő fenyércirok esetén mindig gyökérváltás előtt védekezzünk, rizómáról hajtók ellen pedig cm-es magasságnál végezzük el a posztemergens kezeléseket. Nem elhanyagolandó az utóbbi években az ország különböző területein előfordult rizómáról hajtó fenyércirok egyedek szulfonilureákkal szemben feltételezett ellenállóságának a kérdése. Gyanúra adhat okot: ha a herbicid nem irtja, vagy hatása részleges a gyomra, a területen több éve ugyanazt a gyomirtó szert használják. A herbicidekkel szembeni érzékenység mérséklésére vagy/és megakadályozására a következő szempontokat kell figyelembe vennie a gazdálkodóknak: vetésforgó, vetésváltás alkalmazása, gyommagmentes vetőmag, mechanikai talajművelés (sorközművelő kultivátor) előtérbe helyezése, 9. kép: Cikloxidim tünet a levélen osztott kezelésben (2007) betakarító és talajművelő gépek által okozott szaporítóképletek behurcolásának megakadályozása, kerüljük az alacsony dózisú herbicid kijuttatást, valamint az azonos hatásmechanizmussal rendelkező hatóanyagok használatát, a perzisztens preemergens és szisztémikus posztemergens úton kijuttatott készítmények alkalmazását csökkentsük Fotó: Dr. Dobszai-Tóth Veronika 78