10 éves A békéltetô testület

Átírás

1 10 éves A békéltetô testület

2 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Szerkesztôk: Kalocsay Katalin dr. Korcsog Tamás Lektorálta: dr. Vándor Béla Minden jog fenntartva. Jelen kiadvány semmilyen részét nem szabad reprodukálni az MKIK írásos engedélye nélkül. Felelôs kiadó: Dunai Péter fôtitkár Kiadja: MKIK Szolgáltató Nonprofit Kft. Tördelés: Harsányi és Tsa Bt. Nyomda: PETRO-LAND Nyomda Kft. ISBN A kiadvány a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával jött létre.

3 Bevezetô dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter 4 KÖSZÖNTÔ dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 5 10 év az elnökök szemével 6 Egyre több ügy, növekvô bizalom 8 Kulturáltan, mindenki megelégedésére 10 Évente száznál több ügyben születik határozat 12 Pár ezer forintos kis ügyektôl a milliós károkig 14 Igazi fokmérô a fogyasztók elégedettsége 16 Tegnapelôtti emlékek 18 A tisztességes vállalkozó a fogyasztó érdekében 20 Nagyobb önállóságot szeretnének 22 Peren kívül egyszerûbb és gyorsabb a megegyezés 24 Gyorsan, hatékonyan és olcsón 26 Minden ügyben legyen kötelezô erejû a határozat 28 Gyed mellett, tiszteletdíj nélkül 30 Egyre több a bonyolult panaszos ügy 32 Három hét alatt kétszáz ügyet zártak le 34 Egyre tudatosabbá válnak a fogyasztók 36 Szerzôdéssel is érdemes megerôsíteni a bizalmat 38 Színes a panaszos ügyek palettája 40 Bonyolultabb ügyekhez több jogosítvány 42 A fogyasztók igénylik és elismerik mediátori munkánkat 44 Követik a határozatok teljesítését is év a számok nyelvén év a határozatok jegyében év a fogyasztói vélemények tükrében 70

4 bevezetô Tisztelt Olvasó! Bizonyára Önnel is megesett már, hogy valamely megvásárolt termékkel, igénybe vett szolgáltatással összefüggésben problémája merült fel, hibás, vagy rossz minôségû árut kapott, vagy bármilyen más vitája támadt vállalkozásokkal. Termékek százait vesszük meg, lépten-nyomon szerzôdéseket kötünk, sokszor szinte belezavarodva a ránk zúduló információözönbe. Ez a globalizálódó világ új kihívása, a modern és folyamatos fogyasztásra sarkalló társadalmak velejárója, amellyel meg kell tanulnunk együtt élni. Utópisztikus volna azt feltételezni, hogy létrehozható olyan környezet a modern piacgazdaságban, amelyben minden vállalkozás tisztességes, és amelyben minden egyes fogyasztó tudatosan hozza meg döntéseit. Sokkal fontosabb cél, hogy elérjük azt az állapotot, hogy a fogyasztók ismerjék jogaikat és éljenek azokkal, hogy tudják, vitás helyzetekben hová fordulhatnak segítségért. Ennek egyik eszköze a tudatos fogyasztói magatartás elôsegítése, amely a kormányzat fogyasztóvédelmi politikájában is prioritással bír, azonban önmagában nem elégséges eszköz. Meg kell teremteni azokat a fórumokat is, amelyeket vitás helyzetekben a fogyasztók könnyen és gyorsan igénybe vehetnek. A legtájékozottabb fogyasztó sem képes igényét érvényesíteni, ha ehhez nem társul alkalmas, a hagyományos bírósági útnál elônyösebb vitarendezési fórum. Ezért van komoly értéke minden olyan kezdeményezésnek, amely a bírósági útnál olcsóbb, gyorsabb, rugalmasabb, és a fogyasztó, valamint a vállalkozás közti magánjogi természetû jogviták megegyezésen alapuló rendezését teszi lehetôvé. E funkciót hazánkban a békéltetô testületek töltik be, és hogy mennyire eredményesen, arra szemléletes példa a testületekhez forduló fogyasztók évrôl évre növekvô száma. A békéltetô testületek felállítása óta megtízszerezôdött az évente indított eljárások száma, ami kétséget kizáróan bizonyítja, hogy az alternatív vitarendezésnek igenis van létjogosultsága, mi több ismertsége és elismertsége is folyamatosan növekszik. Alig több mint tíz év alatt a békéltetô testületi rendszer a fogyasztói igényérvényesítés vezetô szereplôjévé nôtte ki magát, mára már eredeti célkitûzésének megfelelôen racionális és hatékony alternatívája lett a hagyományos bírósági úton történô vitarendezésnek. Annak érdekében, hogy ez továbbra is így maradjon, sôt, a testületek jelentôsége tovább növekedjék, a hálózatot fejleszteni kell. Emellett a testületi tagok képzésével tevékenységük szakmai színvonalát is magas szinten kell tartani. Nem kis feladat ez, de teljesítésével a társadalom valamennyi tagja profitálhat. Elégedettebbek lesznek a fogyasztók, az együttmûködô vállalkozások pozitív képe erôsíti a fogyasztói bizalmat, és nem mellesleg tehermentesíti a bírósági rendszert. Hiszek abban, hogy e rendszer sikere mindannyiunk közös tenni akarásán múlik: a fogyasztónak tudnia kell, hogy hová fordulhat, a vállalkozásnak pedig együttmûködônek kell lennie, és a testületeknek természetesen a legmagasabb színvonalon kell feladatukat ellátni. Remélem, hogy ezzel a kiadvánnyal is hozzájárulhatunk a hazai fogyasztóvédelem fejlôdéséhez, az alternatív vitarendezés szerepének erôsítéséhez. dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter 4

5 KÖSZÖNTô Tisztelt Olvasó! A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a területi kamarák kiemelt feladatuknak tekintik, hogy a kamarai rendszeren belül az üzleti viták rendezésére megfelelô fórumok álljanak rendelkezésre. Nemrég ünnepeltük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó választott bíróság fennállásának 60. évfordulóját, és ugyanilyen büszkék vagyunk a békéltetô testületek tíz év alatt elért teljesítményére, amit e kiadvány megjelentetésével is nyomatékosítani kívánunk. Választott bíróság, etikai bizottság, békéltetô testület. Ezt a három bíróságon kívüli vitarendezést kínálják a kamarák a gazdaság szereplôi és a fogyasztók számára. Míg a választott bíróság és az etikai bizottság tipikusan a vállalkozások egymás közt felmerülô, a békéltetô testület a fogyasztó és a vállalkozás közötti vitás ügyek rendezésére hivatott. Mindhárom vitarendezési mód közös jellemzôje, hogy igénybevételükkel az állami bíróság elkerülhetô. Ez a fajta jogérvényesítés különösen a fogyasztó számára lehet elônyös, hiszen mint köztudott, a bírósági út lassú és drága, továbbá többnyire ügyvédi közremûködést igényel. Ez a felismerés, továbbá az Európai Unióhoz történô csatlakozás elôkészítése vezetett oda, hogy az 1997-ben elfogadott fogyasztóvédelmi törvény alapján 1999-tôl megkezdhették mûködésüket a békéltetô testületek. Létrehozásuk célja, hogy a fogyasztói jogviták olcsó, gyors, hatékony vitarendezési eljárás keretében, lehetôleg a felek megegyezésével rendezôdjenek. Meggyôzôdésünk azonban, hogy a vitarendezésnek ez a módja nemcsak a fogyasztók, hanem a vállalkozások számára is elônyös lehet. A fogyasztói reklamációk, panaszok nyomán kialakult vitában a békéltetôkkel való együttmûködés, a testületek kompetenciájának és döntéseinek elfogadása a fogyasztói bizalom elnyerésének, fokozásának egyik eszköze, ennek felismerése pedig a piaci versenyt befolyásoló tényezô. Különösen igaz ez manapság, amikor az úgynevezett fogyasztói kosár bizony jóval kisebb a korábbinál. Már a régi kereskedôk is azt mondták: legjobb vásárló az elégedett, visszatérô vásárló. Nem véletlen, hogy ha lassan is, de évrôl évre növekszik a békéltetôkkel együttmûködô vállalkozások száma. Tíz év, húszezer ügy, ezen belül közel ötezer egyezség, imponáló számok. A kezdeti alig több mint 300-as ügyszám ban meghaladta a 4500-at, 2009-ben pedig várhatóan az 5500-at, ami azt jelzi, hogy a békéltetés a fogyasztói jogérvényesítés egyik jelentôs eszközévé vált. De mi van a számok mögött? Belelapozva a kiadványba, errôl is kaphatunk némi információt. A testületek elnökei tekintenek vissza az elmúlt tíz évre, grafikonok és számok mutatják, ami ezen a nyelven elmondható, tanulságos döntések, esetek, amelyekbôl kiderül, milyenek vagyunk mi fogyasztók és vállalkozók, továbbá fogyasztói, vállalkozói véleményeket tartalmazó levelek, amelyekben az érintettek elismerésüket, vagy éppen kritikai észrevételeiket fogalmazzák meg az adott testület tevékenységérôl. Ami talán nem derül ki a kiadványból, az a kamarai és a fogyasztóvédelmi civil szervezetek által delegált több mint 380 békéltetônek e munkával járó sikerei és kudarcai, valamint az sem, hogy ezt a munkát valljuk meg csekély anyagi elismerés ellenében, ugyanakkor nagy szakértelemmel és empátiával végezték és végezik ma is. Köszönet érte. Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 5

6

7 10 év az elnökök szemével

8 magyar kereskedelmi és iparkamara Békéltetô Testületek Egyre több ügy, növekvô bizalom A Baranya Megyei Békéltetô Testület az elmúlt tíz évben elé került és lezárt ügyek száma alapján az országos lista ötödik helyén áll. Ez kétségkívül a testület iránt kialakult bizalmat jelzi hangsúlyozta dr. Bodnár József régi-új elnök. Baranyában ahogy az országban mindenütt, több mint egy éve lezajlott a tisztújítás, a megyei békéltetô testület huszonkét fôs kijelölt tagsága további négy évre megerôsítette pozíciójában dr. Bodnár József korábbi elnököt, akit a testület elmúlt tíz évének összegezésére kértük. A Baranya Megyei Békéltetô Testület elnökei: : dr. Kovács Jenôné dr. Gemeiner Vera 2005-tôl: dr. Bodnár József Hogyan értékeli a baranyai testület mögött álló egy évtizedet, honnan, hová sikerült eljutni? Baranya megyében az elsôk között alakult meg és kezdett mûködni a békéltetô testület január 1-jétôl. Az elmúlt tíz esztendô országos statisztikája szerint az éves ügyszámot tekintve megyénk általában a harmadik, néha a negyedik, illetve az ötödik helyen szerepel. Ez az eredmény nem a megye fogyasztóinak magas számából adódik, hiszen a népesség csupán mintegy négyszázezer fô, hanem elsôsorban a baranyai fogyasztók átlagot meghaladó érdekérvényesítési aktivitásának, s a megyei békéltetô testület pozitív tevékenységének köszönhetô. Hogyan alakult az ügyek száma? Az elmúlt tíz év alatt a megyében folyamatos volt a növekedés, s elôfordultak kiugró esztendôk is. Például ben az elôzô évi 57 üggyel szemben 136 ügyet kellett tárgyalnunk. Emögött egyértelmûen a fogyasztói minôségi kifogások intézésére vonatkozó rendelet megváltozása állt, amely a békéltetô testületek irányába terelte a panaszok intézését. A következô ugrás 2007 után következett be, amikor az uniós jogharmonizáció miatt megszûnt a fogyasztóvédelmi felügyelôségek hatásköre a fogyasztói panaszok kivizsgálására és orvosolására. Ugyanakkor egyre inkább azt is tapasztaljuk, hogy növekszik a bizalom a békéltetô testület iránt. Az ügyek számának dinamikus emelkedése örvendetesen pozitív visszajelzés számunkra, hiszen a fokozódó érdeklôdés azt jelenti, jónak minôsítik az eddig végzett munkánkat. A békéltetés iránti bizalom kialakulásához köze van a testület szakmai összetételének is. A tagok közül ugyanis hét jogász, két közgazdász, két vegyészmérnök, két üzemmérnök található, de van élelmiszer-ipari mérnök, bánya-, agrár-, kertész-, gépész-, építô-, épületgépész-mérnök, környezetvédelmi szakmérnök, idegenforgalmi és vendéglátó-ipari fôiskolát végzett, többségében szintén diplomás szakember is. Mi a magyarázata annak, hogy a baranyai békéltetés ilyen elôkelô helyezést ért el a lezárt ügyek terén? Ma az érdekeit érvényesíteni kívánó fogyasztó két lehetôség közül választhat: vagy polgári pert indít az panaszolt vállalkozással szemben, aminek kimenetele bizonytalan, az eljárás hosszadalmas, a perköltség pedig több százezer forint is lehet, vagy igénybe veszi a békéltetô testület ingyenes szolgáltatását. Ez esetben csak egy fontos feltétele van a békéltetô eljárás megnyugtató lezárásának: a vállalkozásnak is el kell fogadnia a testületet döntéshozóként, a határozat rá vonatkozóan csak akkor kötelezô. Ellenkezô esetben a testület csupán ajánlást tehet, s ha a vállalkozás nem tesz eleget az ajánlásban foglaltaknak, az esetet a fogyasztó nevének feltüntetése nélkül bárhol, rádió-, újság-, televízióhirdetésben, hirdetményben, falragaszon stb. nyilvánosságra hozhatjuk. Mivel ez nagy mértékben rontja a vállalkozások jó hírnevét, ezért inkább meggondolják, mit választanak. Miként látja a megyében a békéltetési gyakorlat társadalmi beágyazottságát? Teljesen egyértelmû, hogy a békéltetô testületek létrehozása jelentôs vívmánynak számít. Mûködésük egyrészt hiányt pótol, segíti a fogyasztói érdekek gyors és költségkímélô érvényesítését, másrészt jelentôsen tehermentesíti a bíróságokat is fogyasztóvédelmi perek terhe alól. Kimondhatjuk, hogy a békéltetési gyakorlat társadalmi beágyazottsága megkezdôdött, és ahogy az évrôl évre növekvô ügyszám jelzi, a folyamat ma is tart, de még nem érte el a megfelelô mértéket. Tapasztalataink azt mutatják, a fogyasztóknak még mindig csupán egy kisebb hányada, az aktívabbak, a tudatosabbak fordulnak a testülethez. Pedig a békéltetés népszerûsítésére, az eljárás propagálására úgy gondolom a magunk részérôl mindent megtettünk, minden lehetséges módszert igénybe vettünk. Milyen változások tapasztalhatók a korábbi és a mostani ügyek jellegét, típusát illetôen? 8

9 baranya megyei Békéltetô Testület Az elmúlt tíz esztendôben az ügyek többsége a termékszavatossággal volt kapcsolatos. Ezt követik az egyéb szolgáltatások, majd az építôipari, pénzügyi és közüzemi szolgáltatások. Jellemzô tendencia még, hogy a vállalkozások élve a jogszabályban biztosított lehetôségekkel döntô többségében nem tesznek alávetési nyilatkozatot, így a testület eljáró tanácsa csupán ajánlást tehet, nem hozhat kötelezést tartalmazó határozatot. A múlt évben például az összes határozatnak csupán két százalékát tudtuk kötelezéssel lezárni. Melyek azok a visszatérô ügyek, amelyekkel Ön személy szerint is találkozik? Mint említettem, döntôen termékszavatossági ügyekkel fordulnak hozzánk, ezen belül a leggyakoribb a lábbelikkel kapcsolatos minôségi kifogás. Ennek okai is összetettek, a fô probléma egyértelmûen a lábbelik romló minôsége, de szerepet játszanak a cipôhasználati és cipôápolási kultúránk hiányosságai is. Ugyanakkor vannak bizonyos, bár szerencsére ritkábban elôforduló ügyek, amelyek kiugró negatívumokra mutatnak rá, például nyílászárók, redônyök, reluxák vagy cserépkályhák minôségével kapcsolatosan. Dr. Bodnár József Újabb módosításra vár a fogyasztóvédelmi törvény. Melyek azok a fôbb változások, amelyek érintik a békéltetô testületeket és amelyeket a baranyai testület is támogat? A jogszabály már az elmúlt évben is több ponton változott. Örömmel konstatáltuk, hogy a békéltetô testületünk javaslatai szinte kivétel nélkül beépültek a módosításokba, így például az ezerforintos eljárási díj eltörlése, ezáltal ingyenessé vált az eljárás, a költségvetési támogatás ügyszámarányos elosztása, a testületi tagok számának növelése, egyes eljárási határidôk egységesítése, illetve reálissá tétele stb. Az elmúlt idôszakban a kézbesítési vélelemmel kapcsolatos joghézag megszüntetése érdekében kiegészítô javaslatot tettünk. Örömmel nyugtáztuk, hogy nemrég módosult a testületi tagok díjazására vonatkozó kormányrendelet is. Csupán egyetlen, említésre érdemes probléma nehezíti jelenleg a békéltetô testületek mûködését: a gazdasági kamarák nem folyamatosan, vagy idôarányosan kapják a költségvetésbôl a támogatást hanem utólag, s ez komoly gondot okoz. Csak remélni tudjuk, hogy a jövôben ez a számunkra kedvezôtlen gyakorlat megszûnik. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô békéltetô testület tagjainak listája NÉV SZAKTERÜLET JELÖLÔ SZERVEZET 1. Dr. Bodnár József elnök kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom, kereskedelmi szolgáltatások fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 2. Dr. B. Schmidt Gábor polgári jog, energiajog fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 3. Dr. Bonyár Zsuzsa polgári jog, társasági jog, fogyasztóvédelem fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 4. Döme János közlekedés, szállítmányozás gazdasági kamara 5. Fülöp Tamás fogyasztóvédelem fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 6. Horváth Sándorné kertészet fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 7. Huber János mezôgazdaság, élelmiszeripar gazdasági kamara 8. Huszti Zoltán élelmiszer-kereskedelem, agrártermékek gazdasági kamara 9. Králik Istvánné külkereskedelem, bányászat, kereskedelem gazdasági kamara 10. Dr. Krippl Zoltán gazdasági jog gazdasági kamara 11. Leikauf Tibor közüzemi szolgáltatás, építôipari kivitelezés gazdasági kamara 12. Dr. Merk Attila polgári jog, társasági jog, vállalkozási szerzôdések gazdasági kamara 13. Nagy Sándor építôipar fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 14. Dr. Palotai Ferencné kereskedelem, idegenforgalom, vendéglátás fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 15. Schumann Róbert minôségvédelem, élelmiszer-minôség fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 16. Dr. Síkfôi Tamás kereskedelmi szolgáltatások gazdasági kamara 17. Stenglné dr. Horváth Ágnes polgári jog, társasági jog, ingatlanügyek gazdasági kamara 18. Szeberényi György fogyasztóvédelem fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 19. Dr. Székelyhidi Gyula kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom, kereskedelmi szolgáltatások fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 20. Túrós Izabella szakképzés, élelmiszeripar, adójog, pénzügyi jog gazdasági kamara 21. Dr. Vári Lászlóné fogyasztóvédelem fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 22. Vétek János szakképzés, vendéglátás gazdasági kamara 7625 Pécs, Majorossy u. 36. Tel.: (06-72) Fax: (06-72)

10 magyar kereskedelmi és iparkamara Békéltetô Testületek Kulturáltan, mindenki megelégedésére Gyorsaság és ingyenesség dr. Gál Gyula szerint e fô erényeknek köszönhetô a békéltetô testületek növekvô népszerûsége. Továbbá annak a tapasztalatnak, hogy a vitás ügyek rendezése többnyire az érintett felek kölcsönös megelégedésére történik. Gál Gyula kezdetektôl tagja a Bács-Kiskun Megyei Békéltetô Testületnek, április óta pedig az elnöki feladatokat is ellátja. Miért döntött úgy tíz évvel ezelôtt, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez? Amikor a fogyasztóvédelmi törvény létrehozta ezt a Magyarországon korábban ismeretlen intézményt, Európában már több helyütt jól bevált a fogyasztói panaszok és viták rendezésének e módja. A törekvésünk kezdetektôl a viták békés tisztázására irányult: szakmai alapon, mindkét fél bevonásával. Ha a testület valamennyi tagjára érvényes, közös jellemzôt kellene megneveznem, az mindenképpen a kompromisszumkeresés volna. A szándék létjogosultságát pedig mi sem igazolja jobban, mint az ügyek számának óriási mértékû emelkedése. Milyen feltételek mellett dolgozik a testület? Helyileg és költségvetés szempontjából Bács-Kiskun megyében is a kereskedelmi és iparkamarához tartozik a békéltetô testület. Ez a háttér gyakorlatilag zökkenômentessé teszi a munkát: megelôlegezi a költségeket, biztosítja a technikai és pénzügyi feltételeket. Kikbôl áll a testület tagsága? A vállalkozói érdekek képviseletét a kamara által delegált vállalkozások képviselôi biztosítják, a fennmaradó 50 A Bács-Kiskun Megyei Békéltetô Testület elnökei: : dr. Horváth György : Látos Lajos április 1-jétôl: dr. Gál Gyula százalékot pedig a civil szervezetek adják. Ez a gyakorlatban a Fogyasztóvédelmi Egyesület megyei szervezetét jelenti. A civil terület képviselete a jövôben a törvénymódosításnak megfelelôen bôvülni fog. Elfogadják-e a testület kompetenciáit a vállalkozások? Egyre szélesebb kör kíván együttmûködni velünk. A törvény lehetôséget ad arra, hogy a kereskedô, a vállalat elôzetesen úgynevezett alávetési nyilatkozatot tegyen, amivel kifejezi, hogy fogyasztói panasz esetén a békéltetô testület döntését magára nézve kötelezônek tartja. A Fogyasztóvédelmi Egyesület Bács-Kiskun megyei és kecskeméti szervezete megkülönböztetô embléma használatával jelzi ezt a vásárlóknak. A külön e célra tervezett logóval eddig mintegy harminc vállalkozás rendelkezik. Milyen típusú panaszokkal keresik meg leggyakrabban a békéltetô testületet? A szolgáltatások körében a legtöbb probléma az építôés szakipari, valamint a pénz-, hitel- és biztosításügyi szolgáltatásokkal van. A termékügyek között különösen gyakoriak a cipôkkel kapcsolatos meghibásodási, jótállási, szavatossági panaszok. Vannak-e tipikus panaszok? Az építôipari jellegû panaszoknál sokszor az emberi tényezô, vagyis a hozzá nem értés játszik szerepet, de arra is van példa, hogy a fogyasztó lép fel túlzott igényekkel. Az írásos szerzôdés hiánya gyakran megnehezíti a tisztánlátást. A pénzügyi, biztosítási szolgáltatások körében egyre többször adódik abból a konfliktus, hogy a hitelfelvevô nem tud fizetni, vagy nem idôben tesz eleget kötelezettségének. Ezeknek az ügyeknek a rendezésében jó partner a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Egyre nagyobb arányt képviselnek az internetés mobilszolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok. Volt példa arra, hogy a hírközlési hatóságot kértük fel a szolgáltató egy bizonyos csomagjának ellenôrzésére, míg a mobiltelefon-szolgáltatók kapcsán különösen gyakori a hûségnyilatkozatokkal kapcsolatos panasz. A békéltetô testület döntései azonban nem bírósági erejûek. Éppen ezért a legnagyobb sikernek azt tekintjük, ha egyezség születik a két fél között. A megállapodást írásba foglaljuk, s ha a felek aláírják, az már kötelezô mindkettôjük számára. Amikor nem lehet egyezséget létrehozni, mert a felek valamelyike megmakacsolja magát, akkor a testület ajánlást fogalmaz meg. S bár ennek betartása nem kötelezô, a visszajelzések szerint nagy részét mégis elfogadják az érintett panaszoltak: vállalkozók, boltosok. Túl vagyunk már egy bírósági ügyön is: egy szolgáltató bepanaszolta a döntésünket, azonban a bíróság szabályosnak ítélte a békéltetô testület eljárását. 10

11 Bács-Kiskun megyei Békéltetô Testület Dr. Gál Gyula Mit tehetnek akkor, ha a panaszolt figyelmen kívül hagyja a testület állásfoglalását? Egyetlen eszköz van a kezünkben: nyilvánosságra hozhatjuk az esetet a cég vagy kereskedô nevével és a konkrétumokkal együtt, a panaszos nevének elhallgatásával. Vannak-e olyan cégek, vállalkozások, amelyek egyáltalán nem partnerek a fogyasztói panaszok rendezésében? Igen, az ügynöki kereskedelem ilyen terület. Pedig a termékeikkel házaló kereskedôk, értékesítôk a potenciális vevôket ajándékokkal, utazással, városnézéssel csábítják gyakran erôn fölüli vásárlásra, gyakran megtévesztik az elsôsorban idôs, befolyásolható embereket. Ilyen esetben csak figyelmeztetni tudunk arra, hogy jobb az ilyen ügyleteket elkerülni. Mondana konkrét példát, amikor sikerült minden érintett számára megnyugtatóan rendezni az ügyet? Egy idôs hölgy szemüveget vásárolt, progresszív lencsékkel, csaknem 100 ezer forint értékben. A lencsékre egyéves garanciát vállalt a kereskedô. A panaszos a szemüveget rendeltetésszerûen használta, ennek ellenére a jobb lencse külsô része kicsorbult a damilszál rögzítése mellett. Reklamációjával többször is megkereste személyesen a szemüveg készítôjét, de megegyezni nem tudtak és egyre nagyobb személyes ellentét alakult ki közöttük. A békéltetô testület eljáró tanácsa és annak szakértô tagja megtekintette a szemüveget, és jogosnak találva a panaszt, mind a két fél számára megfelelô megoldást ajánlott. Az optikus vállalta, hogy átcsiszolják a lencséket egy új, stabilabb keretbe, s ezért plusz költséget nem számol fel. Ön szerint a békéltetô testületek intézménye beváltotta-e a hozzá fûzött reményeket? A békéltetés, a széles vásárlói rétegek problémáinak a kezelési módja szerintem már felnôtt korba ért. Azt, hogy nálunk kulturált módon, mindenki megelégedésére zárulnak az ügyek, még nagyobb eredménynek tartom, mint egy-egy konkrét ügy konkrét elintézését. A békéltetéshez ez a szemlélet szükséges, és a jelek szerint egyre népszerûbb is. Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô békéltetô testület tagjainak listája NÉV SZAKTERÜLET JELÖLÔ SZERVEZET 1. Berente Csaba elektronikus berendezés Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete 2. Dr. Gál Gyula kereskedelem, szolgáltatás Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 3. Dr. Halász Erzsébet jótállás, szavatosság Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete 4. Dr. Horváth György lábbeli, textil, bôráru, bútor, sportszer, játék, háztartási eszk., szolg. Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete 5. Halasi István építôipar Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete 6. Karádi János biztosítás, utazási szerzôdés Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete 7. Kelemen Béla közlekedési, mûszaki szakértés, biztosítás Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 8. Király József építôipar Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9. Kolozsi R. Gyula kereskedelem, szolgáltatás, szavatosság, jótállás Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete 10. Kövesi Sándor gépgyártás, gépjármû, háztartásigép-javítás, szolgáltatás Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 11. Látos Lajos elnök kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 12. Lévai Sándor kisgépek, fémszerkezetek Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete 13. Molnár Csaba háztartási, kerti, mezôgazdasági gépek Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 14. Orosz József szolgáltatás, pénzügyi szolgáltatás Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete 15. Pankotainé dr. Fazekas Andrea jog Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 16. Paksi Csaba építôipar, magasépítés Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 17. Szabados István pénzügyi szolgáltatás Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 18. Szabó Imre gépészet, ipari szolgáltatás Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 19. Tombácz Ferencné kereskedelem Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 20. Tóth Mariann utazási szerzôdés Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete 21. Tóth Ferenc bank- és hitelszerzôdések Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete 22. Varjú Zoltán idegenforgalom, vendéglátás, turizmus Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 23. Várnai Iván jótállás, szavatosság Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete 24. Zima Tibor építôipar Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel.: (06-76) Fax: (06-76)

12 magyar kereskedelmi és iparkamara Békéltetô Testületek Évente száznál több ügyben születik határozat Nem a nagy szavak embere dr. Bagdi László békéscsabai praktizáló ügyvéd, ezúttal mégis így fogalmazott: Szívvel-lélekkel végzem elnöki munkámat a békéltetô testületben, amelynek társadalmi hasznosságáról és fontosságáról mélyen meg vagyok gyôzôdve. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô Fogyasztóvédelmi Békéltetô Testületet öt éve vezetô dr. Bagdi Lászlót a tízéves jubileum alkalmából kértük összegezésre. A bíróságok tehermentesítésére angolszász mintára létrejött fogyasztóvédelmi testület nem veszi át az igazságszolgáltatás feladatát, az továbbra is egyértelmûen a bíróságok hatásköre hangsúlyozta Bagdi László. Mint ismert, a fogyasztók és a vállalkozások közötti vitákban csak akkor hozhat a békéltetô tanács kötelezô érvényû döntést, ha a bepanaszolt vállalkozás úgy dönt, aláveti magát a békéltetô testület döntésének. Amennyiben ez nem történik meg, a testület kizárólag ajánlást fogalmazhat meg, de ennek jelentôsége korántsem lebecsülendô emelte ki. Tapasztalataink szerint és ezt a statisztikák is alátámasztják ajánlásaikat az eljárásokban érintett cégek ötven százaléka önként teljesíti. A békéltetô testület ugyanis indirekt szankciót is alkalmazhat az ajánlásait figyelmen kívül hagyó A Békés Megyei Békéltetô Testület elnöke: : Gyalog Sándor ( ) A gazdasági szakember a szarvasi Barex Kft. ügyvezetô igazgatója volt, öt évvel ezelôtt autóbalesetben hunyt el tôl: dr. Bagdi László vállalkozásokkal szemben, a vitás ügyben hozott ajánlatot közzé teheti a médiában. Ez elég komoly visszatartó erô. Nagyon fontos, hogy a békéltetô testületek határozatai a bíróság elôtt megtámadhatóak jegyezte meg a testület elnöke. Amennyiben a testület a vállalkozás alávetési nyilatkozata alapján kötelezô erejû döntést hoz, úgy a bíróság eljárásjogi hibára figyelemmel, a határozatot megsemmisítheti, azonban annak anyagi jogi indokait nem érintheti. Ajánlás esetén eljárási szabály megsértése miatt joga van a határozatot hatályon kívül helyezni, illetve anyagi jogi vonatkozásában is felülvizsgálhatja és megváltoztathatja a testület határozatát. Szakmai kompetenciák A Békés Megyei Békéltetô Testület huszonnégy taggal végzi munkáját. A testületbe külön eljárásrend szerint delegálják a tagokat. Tizenkét tagot a fogyasztóvédelmi érdek-képviseleti szervezetek, tizenkét tagot pedig a kamarák küldenek. Az egyedi ügyekben háromfôs békéltetô testület jár el, egy-egy tagot az eljárásba vontak jelölnek ki a huszonnégy fôbôl, a kiválasztott két tanácstag pedig megválasztja az eljáró tanács elnökét, így alakul ki a háromfôs grémium. Természetesen személyesen részt veszek a konkrét ügyekben eljáró tanácsok munkájában is, amennyiben valamelyik peres fél engem kér fel, illetve a tanács elnöki tisztét is betöltöm, ha a két már megválasztott testületi tag erre kijelöl mondta el dr. Bagdi László. Az ügyek természetére és sokféleségére tekintettel a huszonnégy fôs békéltetô testület tagjai különbözô képzettséggel rendelkeznek. Megtalálhatók közöttük jogászok, közgazdászok, tanárok, mérnökök és mezôgazdászok. Az egyedi ügyeket tárgyaló békéltetô testületek tagjait a vitázó felek értelemszerûen úgy igyekeznek kiválasztani, hogy szakmai kompetenciájuk a legjobban megfeleljen a vizsgált területnek. Nagyon szembetûnô a változás a Békés megyében mûködô békéltetô testület munkájában a tíz évvel ezelôttihez képest összegezte dr. Bagdi László. Kezdetben a testület évi négy-öt ügyet tárgyalt, egyszerûen azért, mert csupán ennyi ügy került az asztalára. Három-négy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy érdemi tevékenységrôl lehessen beszélni: ekkor kezdett emelkedni a vizsgálandó ügyek száma, évi húsz-huszonötre ugrott fel a megtárgyalt esetek száma. A következô idôszakban már elérte a hatvanat, az utóbbi idôben pedig meghaladja a százat, száz és száztíz között mozog. Ezzel a megyék közti összehasonlításában a középmezônyben foglal helyet. Térségünk a kevésbé tehetôs országrészek közé tartozik, szûkebbek a fogyasztási lehetôségek, és ez befolyá- 12

13 Békés megyei Békéltetô Testület solja a fogyasztói érdekvédelem aktivitását, így a békéltetô testület elé kerülô ügyek számát is. Éppen ezért az ügyek számának emelkedése itt különösen pontos és hû mutatója a békéltetô testület egyre mélyülô társadalmi beágyazottságának tette hozzá. Teljesen elfogadható, hogy a testület létezése és munkájának eredményei csak egy bizonyos idô után válnak széles körben ismertté. Várható, hogy a jövôben a testületek által megtárgyalt ügyek száma fokozatosan nôni fog. A békéltetô testületek munkája szakszerû, ezt a tárgyalt ügyek nagy száma mellett az is alátámasztja, hogy az itt született döntések után a felek évente átlagosan mindössze egy esetben fordulnak bírósághoz. Ez kimagaslóan jó arány tette hozzá dr. Bagdi László. Többségében szavatossági ügyek A békéltetô testület által megtárgyalt ügyek 70 százaléka a termékek és szolgáltatások szavatosságával függ össze, ezen Dr. Bagdi László belül 60 százalék a termékek szavatosságával kapcsolatos, a fennmaradó 30 százalék banki, pénzügyi és idegenforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos reklamáció. Az elmúlt négy-öt esztendôben átlagosan több mint száz ügy került a testület elé, s ez évi háromszáz-háromszázötven tárgyalást jelent. Ebbôl könnyen kiszámítható, hogy egy-egy ügy átlagban három tárgyalást igényel, és ezt követôen születik meg a döntés vagy az ajánlás. A zavartalan és folyamatos munkához szükséges a huszonnégy tag részvétele, csak így biztosíthatóak a szakemberek a háromfôs eljáró testületekbe. Bagdi László számára havi órás elfoglaltságot jelentenek az elnöki teendôk. A Békés Megyei Békéltetô Testület három évre választott tagjai szerény javadalmazásért végzik munkájukat, ennek ellenére a tagok személye alig változott az elmúlt évtizedben. A mandátumok lejárta után a legtöbb esetben újrajelölik és újraválasztják a testület tagjait. Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô békéltetô testület tagjainak listája NÉV SZAKTERÜLET JELÖLÔ SZERVEZET 1. Dr. Bagdi László elnök jog gazdasági kamara 2. Balta János közlekedésügy fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 3. Barra Péter kereskedelem, vendéglátás fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 4. Bôdi János építôipar, építésügy gazdasági kamara 5. Bôdi Jánosné kereskedelem, számvitel gazdasági kamara 6. Ferenczi István kommunikáció, kereskedelem, kommunikációs szolgáltatás fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 7. Gábel István mezôgazdaság gazdasági kamara 8. Ivanics Katalin közmûvelôdés, kultúra, idegenforgalom, oktatás fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 9. Jeszenka János mûszaki gazdasági kamara 10. Kincses Zsigmond gépek, berendezések, munkaeszközök, energetika fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 11. Kiss János szolgáltatás gazdasági kamara 12. Dr. Kovács László Zoltán gazdasági jog fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 13. Kozma János mûszaki, ingatlanokkal kapcsolatos gépészet gazdasági kamara 14. Krizsán Pál mezôgazdaság, pénzügyi számvitel gazdasági kamara 15. László István diákélelmezés, oktatás, mûvelôdés, szakképzés fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 16. Dr. Marosvölgyi Emese jog fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 17. Medovarszki András állattenyésztés, szántóföldi növénytermesztés gazdasági kamara 18. Molnár György emberi erôforrás fejlesztése, humán területek fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 19. Musulin Miklós építôipar, gépipar, kereskedelem gazdasági kamara 20. Petô László kereskedelem, agrárgazdaság fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 21. Szatmári Edit pénzügy, számvitel, számítástechnika gazdasági kamara 22. Dr. Simon Mihály jog fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 23. Dr. Styaszni Andrea jog gazdasági kamara 24. Dr. Szeberényi Andor közlekedésügy, jog fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet 5601 Békéscsaba, Penza ltp. 5. Tel.: (06-66) Fax: (06-66)

14 m a g ya r k e r e s k e d e l m i é s i pa r k a m a r a B é k é lt e t ô T e s t ü l e t e k Pár ezer forintos kis ügyektôl a milliós károkig Egyre több eset Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a évi tisztújítás óta 14 taggal dolgozik a testület; egyrészt a fogyasztóvédelmi civil szervezetek, másrészt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara delegáltjaiból áll. Valamennyien több évtizedes gyakorlattal rendelkezô szakemberek, akik kellô felkészültséggel és szakmai tudással látják el feladataikat. A legtöbb fejlett országban néhány évtizede elôtérbe kerültek olyan jogágak, amelyek korábban nem, vagy csak kezdetleges formában léteztek. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás hazánkban is elôbbre sorolta ezeket a jogterületeket, s mivel a fogyasztóvédelem kiemelt jelentôséggel bír Európában, így nekünk is alkalmazkodnunk kellett ehhez a szemlélethez hangsúlyozta dr. Tulipán Péter, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Békéltetô Testület elnöke. K orábban törvényi szintû szabályozás nélkül, néhány részterületre korlátozva, csupán rendeletek szabályozták a fogyasztók jogait. Egészen a fogyasztóvédelemrôl szóló évi CLV. törvény megalkotásáig, amely átfogóan szabályozza a fogyasztóvédelem intézményrendszerét. E törvény hozta létre a békéltetô testületet is, ami Európában évtizedek óta elterjedt és bevált jogintézményként mûködik. A békéltetô testület a területi gazdasági kamarák mellett mûködô független testület, eljárásának elsôdleges célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti vitás ügy, azaz a fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezése összegezte az elnök. A békéltetô testületek 1999-ben alakultak meg, BorsodAbaúj Zemplénben júniusban ünnepelhették mûködésüknek elmúlt tíz évét, amit az elsô félév kivételével dr. Tulipán Péter elnök irányított a megalakuláskor dr. Lengyel Jánost választották elnökké, aki az év végéig vezette a testületet. Az elmúlt tíz évben jelentôs bôvülésen ment át a testület által ellátott esetek száma. Bár a kezdetekben minimális volt a testület ismertsége, azóta folyamatosan emelkedik az ügyfélszám, így az 1999-es 16 ügyhöz képest 2008-ban már kétszáznál is több esetben jártunk el, többségében sikerrel jelezte dr. Tulipán Péter. A békéltetô testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minôségével, biztonságosságával és a termékfelelôsségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerzôdések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. Az ügyek tárgya rendkívül változatos: a kereskedelem valamennyi ága, a szolgáltatások, A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Békéltetô Testület elnöke: : dr. Lengyel János 2000-tôl: dr. Tulipán Péter 14

15 Borsod-abaúj-zemplén megyei Békéltetô Testület az építôipar, a bank- és biztosítási szektor egyaránt megjelenik a palettán. A pár ezer forintos összeghatártól egészen milliós nagyságrendû értékig szóródnak az ügyek. Az áruk körében jellemzôen mûszaki cikkekhez (azon belül is elsôsorban mobiltelefonokhoz), bútorokhoz, valamint cipôkhöz kapcsolódó panasz érkezik a testülethez. A szolgáltatások körében pedig a leggyakoribb a lakásfelújításhoz kapcsolódó vita. Napjainkban egyértelmûen a nyílászárók (ablakok és ajtók) cseréjébôl adódik a legtöbb probléma. Sajnos jellemzô, hogy az ingatlanok tulajdonosai nem kötnek írásbeli szerzôdést a vállalkozóval, s anélkül vágnak bele a százezres, vagy akár milliós felújításba. Utóbb aztán megy a mutogatás, hogy ki milyen munkát rendelt meg, avagy vállalt el, milyen áron, mi az, amit elvégzett ügyek nagy részérôl is elmondható, hogy közvetlen megkeresésünknek köszönhetôen a felek megállapodtak egymással, ezért nem volt szükség az eljárás folytatására. Sajnos a vállalkozások alávetési nyilatkozatot rendkívül ritkán tesznek, ez az oka annak, hogy a testület ritkán hoz kötelezô határozatot, ilyenkor csak ajánlást tehetünk, ami kiindulási alap lehet ahhoz, hogy a panaszos a bíróságon keressen jogorvoslatot az ôt ért sérelem miatt jelezte dr. Tulipán Péter. Mivel a békéltetô testület eljárása ingyenes, ha tudnak segíteni, ez a legegyszerûbb, legolcsóbb és a leggyorsabb módja a vitás ügyek rendezésének (a törvény 60 napot ír elô az egyeztetésre, amit egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatnak). Gyakorlatilag egy bírósági pert kiváltó lehetôség, s bár jó néhány éve jogszabály rendelkezik arról, ebbôl, s hol tartanak a kifizetéssel. Csaknem ilyen gyakoriak a banki, biztosítási ügyek, de Dr. Tulipán Péter hogy az üzletekben fel kell tüntetni, hová fordulhat a panaszával a fogyasztó, még ma már utazási szerzôdéses panaszok is megjelennek nálunk. Az elmúlt években nagyon szerteágazó területen kérték a testület segítségét hangsúlyozta a testület elnöke. Hozzátette: a fogyasztóvédelmi törvény szellemében megegyezésre törekednek, elsôdleges céljuk, hogy egy asztalhoz ültessék a panaszt tevô fogyasztót a gazdálkodószervezettel vagy vállalkozóval és igyekeznek kompromisszumra jutni. Tapasztalatunk szerint azokban az esetekben, amikor a gazdálkodó megjelenik a meghallgatáson, sikeres a békéltetô tevékenységünk, és egyezséget tudunk létrehozni a felek között. Az egyezséggel zárult ügyeken túl, a megszüntetett is sokan nem tudják, hogy a fogyasztóvédelem hatóságként mûködik, s az egyedi problémákat a békéltetô testülethez irányítja. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Békéltetô testület heti egy alkalommal, hétfô délután tart tárgyalásokat és fogadónapot a megyei kereskedelmi és iparkamara székházában. A kamara titkársága mindennap a panaszosok rendelkezésére, ott lehet írásban (személyesen vagy postán) benyújtani a panaszt, amihez mellékelni kell az ügyre vonatkozó iratokat, elsôsorban azt, amivel igazolja, hogy megkísérelte a vitás ügy rendezését a gazdálkodóval. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô békéltetô testület tagjainak listája NÉV SZAKTERÜLET JELÖLÔ SZERVEZET 1. Borbély Imre fogyasztói jogi tanácsadás, fogyasztói érdekvédelem Orsz. Fogyasztóvédelmi Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete 2. Deutsch Miklós vendéglátás, idegenforgalom Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 3. Fehér Tibor építôipar, marketing Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 4. Jurecz Miklós fogyasztói jogi tanácsadás, tudatos fogyasztói magatartás, belkeresk. Orsz. Fogyasztóvédelmi Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete 5. Nagy Szabolcs építôipari tervezés, kivitelezés, építôanyagok minôsége Orsz. Fogyasztóvédelmi Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete 6. Sobotich Miklós gépjármûjavítás, munkavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 7. Stefán Mihály fogyasztói jogi és mûsz. tanácsadás, fogyasztói jogvédelem, keresk. Orsz. Fogyasztóvédelmi Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete 8. Dr. Strassburger Gyula kereskedelem, fogyasztói jogvédelem, környezetvédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9. Szabadfalvi László állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, vállalati gazdálkodás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara 10. Takács Tiborné növénytermesztés, marketing, külkereskedelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara 11. Török Antal mûszaki, vállalkozási és fogyasztói jogvédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 12. Dr. Tulipán Péter elnök fogyasztói jogi tanácsadás, fogyasztói jogvédelem Orsz. Fogyasztóvédelmi Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete 13. Dr. Urbán Nándor fogyasztói jogi tanácsadás, fogyasztói jogvédelem Orsz. Fogyasztóvédelmi Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete 14. Varga Jánosné dr. mezôgazdaság, agrártevékenység Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara 3525 Miskolc, Szentpáli u. 1. Tel.: (06-46) , Fax: (06-46)

16 magyar kereskedelmi és iparkamara Békéltetô Testületek Igazi fokmérô a fogyasztók elégedettsége A Budapesti Békéltetô Testület ügyszámainak folyamatos emelkedése jól példázza, hogy ez a fogyasztóvédelmi jogintézmény a kezdeti 2000-es évtôl egyre ismertebbé vált a lakosság körében ben 86 ügyet zártunk le, míg tavaly már 1396-ot, ez országosan az összes ügy harmadát tette ki. Ezek több mint felét, 741-et ügydöntô határozattal fejeztünk be. Ezen belül 332 egyezség, 399 ajánlás és 10 kötelezés született, csaknem 80 százalékot képviselnek a kereskedelmi panaszok, melyeket a pénzügyi, biztosítási szolgáltatások, az építôiparral összefüggô, az utazási, majd a közüzemi ügyek követnek foglalta össze dr. Baranovszky György, a testület elnöke. A Budapesti Békéltetô Testület elnöke : dr. Ritter Mária : Kocsis László 2002-tôl: dr. Baranovszky György Hogyan látja a testületek társadalmi és gazdasági életben betöltött szerepét, elismertségét? A békéltetô testületek fontos szerepet játszanak a fogyasztóvédelem rendszerében, az igazi fokmérô azonban a panaszos ügyeikkel a testülethez forduló fogyasztók elégedettsége. Errôl az évente kapott több tucat köszönô levél tanúskodik. A testületek szakmai elismertségét pedig az bizonyítja leginkább, hogy amióta a békéltetô testületek határozatait jogszabálysértésre hivatkozással is meg lehet támadni a bíróság elôtt, azóta a bíróságtól rendre olyan visszajelzéseket kapunk, hogy határozataink olyan minôségûek, mintha azokat a bíróság hozta volna meg. Én is úgy vélem, hogy a testületek egyre inkább rákényszerülnek olyan minôségû munkát végezni, olyan szakszerû döntéseket hozni, mint a bíróságok, mert a cégek elismerését, a tekintélyt csak szakszerû határozatok meghozatalával lehet megszerezni. Hogyan értékeli a vállalkozások hozzáállását a békéltetô eljárásokhoz? Tapasztalataim szerint a vállalkozások hozzáállásában cégméret szerint jelentôs különbségek vannak. A kis- és középvállalkozásoknak inkább céljuk megtartani a fogyasztót, ennek megfelelôen a vitás esetekben egyezségre törekszenek, képviselôik általában el is jönnek a tárgyalásokra, a meghallgatásokra. Ezzel szemben a multinacionális nagyvállalatoknál, elsôsorban a közüzemi és kommunikációs szolgáltatóknál azt tapasztaljuk, hogy megpróbálnak visszaélni az erôfölényükkel, és úgy tûnik, csak addig fontos számukra a fogyasztó, amíg megköti a szerzôdést és fizet. Amint a fogyasztó reklamál, arrogánssá válnak, a villany- és gázóraállás-reklamációknál például gyakran azzal vádolják a fogyasztót, hogy csalt. A bankok és biztosítók viselkedése is hagy kívánnivalót maga után, például a banktitokra hivatkozva nem nyilatkoznak, holott a fogyasztó kérelmére indul az eljárás, ami természetesen hozzájárulást jelent az adatainak nyilvánosságra hozatalához. Többnyire nem jönnek el a békéltetô testület meghallgatására, viszont ennek ellenére általánosságban kritizálják a tevékenységét. Milyen egyéb nehézségek hátráltatják a testületek tevékenységét, és enyhített-e ezen a múlt év ôszi jogszabály-módosítás? Korábban gondot okozott, hogy a törvény szerint a fogyasztónak a lakóhelye szerint illetékes testülethez kellett fordulnia panaszával, annak ellenére, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozás székhelye szerinti azaz a budapestihez szerette volna benyújtani a panaszát. Ezt a problémát orvosolta a fogyasztóvédelmi törvény szeptember elsejétôl hatályba lépett módosítása, és a fogyasztók panaszaikkal már a cég székhelye szerinti területi testülethez is fordulhatnak. Milyen javaslatai lennének a békéltetés hatékonyabb mûködését elôsegítendô? Bizonyos ügyekben a fogyasztó nem tud eljárni a testületnél. Ilyen például ha a társasház köt távfûtési szerzôdést a szolgáltatóval. A társasház ugyanis a fogyasztóvédelmi törvény szerint nem minôsül fogyasztónak. A közelmúltban kísérlet történt a társasházi törvény ez irányú módosítására, ám a változtatás nem járt sikerrel. Ez is az a kategória, amikor az egyéni fogyasztónak valós lehet a panasza, ám jogszabályi megkötés miatt a testületek érdemben nem tehetnek semmit. El kellene gondolkodni azon is: érdemes lenne-e a békéltetô testületekbôl a kisügyek bíróságát létrehozni. Mert ha igen, akkor erôsíteni kellene a testületek jogkörét, szankciórendszerét. Az is kérdés, hogy jó-e ha a megyerendszer alapján épülnek fel a békéltetô testületek, és miért nem mondjuk az Európai 16

17 Budapesti Békéltetô Testület Dr. Baranovszky György Unió által szorgalmazott régiók alapján? Bár a jelenlegi szétaprózódott rendszer haszonélvezôi nyilván ellenérdekeltek... Milyennek ítéli a békéltetés rendszerét? Ez az év jelentôs elôrelépést hozott a testületek pénzügyi helyzetében, mivel a 2008-as 145,5 millió forinttal szemben az idén már összesen csaknem 346 millió fordítható a 20 testület mûködésére. A pénz elosztása is igazságosabb lett, az elôzô év ügyszáma alapján már majdnem arányosan történik. Korábban az MKIK és az SZMM döntötte el a pénz elosztását, a mûködtetési költségek alapján és csak másodsorban vették figyelembe az ügyszámarányt. Ez jelentôs fejlemény, bár a békéltetés intézményi és finanszírozási rendszere szerintem alapvetôen rossz. A testületek fogyasztóvédelmi törvény szerint függetlenek, ám nem rendelkeznek önálló jogi személyi státusszal. Mûködésüket az állam finanszírozza a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) költségvetési során keresztül. A testületek finanszírozásáról azonban az MKIK-val kötnek szerzôdést, és nem közvetlenül a 20 megyei illetve fôvárosi testülettel vagy kamarával. A BKIK nélkül nem tudna mûködni a Budapesti Békéltetô Testület sem. Az adott év mûködési költségeit ugyanis csak július-augusztusban utalják, ha a BKIK nem finanszírozná meg a testület mûködését az év elején, akkor nem indulhatnának eljárások... De nem minden megyei kamara képes arra, hogy elôfinanszírozza a békéltetô testület mûködését. Egyes megyei testületek pénz nélkül az év elsô felében szinte alig mûködtek közölte dr. Baranovszky György. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô békéltetô testület tagjainak listája NÉV SZAKTERÜLET JELÖLÔ SZERVEZET 1. Alpári György kereskedelmi ügyek Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2. Aranyi István utazási ügyek Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 3. Balogh János kereskedelmi ügyek Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 4. Dr. Baranovszky György elnök európai uniós jog Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 5. Battha Pál építôipari és társasházi ügyek Lakásbérlôk és Lakók Egyesülete 6. Bíró Sándor építôipari és kereskedelmi ügyek Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 7. Blaha Béla társasházi és közüzemi ügyek Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 8. Dietz Gusztávné dr. pénzügyi és biztosítási ügyek Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 9. Dorogi András kereskedelmi és építôipari ügyek Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 10. Dr. Dömölki Ferencné élelmiszer- és agráripari ügyek, vendéglátás és utazási ügyek Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 11. Fischer Gábor telekommunikációs ügyek Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 12. Földes Sándor építôipari és társasházi ügyek Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 13. Dr. Grafné dr. Baranyi Dóra kereskedelmi és utazási ügyek Budapesti Agrárkamara 14. Gyulainé dr. Tóth Zsuzsanna gépjármû- és közlekedési ügyek Magyar Autóklub 15. Dr. Horváth György közlekedési ügyek Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 16. Dr. Kapás Irén kereskedelmi és szolgáltatási ügyek Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 17. Dr. Kispál Edit kereskedelmi, pénzügyi és biztosítási ügyek Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 18. Dr. Krajcsik Szilvia kereskedelmi ügyek Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 19. Lednyiczky Zsigmond kereskedelmi ügyek Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 20. Dr. Merényi Imre kereskedelmi és szolgáltatási ügyek Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 21. Dr. Mikus Judit kereskedelmi és utazási ügyek Budapesti Agrárkamara 22. Molnár Judit utazási ügyek Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 23. Pintér Károly építôipari, közüzemi és társasházi ügyek Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 24. Pirok György társasházi és közüzemi ügyek Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 25. Dr. Szabó József építôipari és társasházi ügyek Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szöv. 26. Szôllôsiné Földesi Erzsébet kereskedelmi ügyek Mozgássérültek Budapesti Egyesülete 27. Szûcsné dr. Osztoics Irén pénzügyi és biztosítási ügyek Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 28. Tar István élelmiszer-ipari és kereskedelmi ügyek Budapesti Agrárkamara 29. Tassi Ilona utazási ügyek Budapesti Agrárkamara 30. Dr. Toldyné dr. Farkas Éva kereskedelmi ügyek Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. Tel.: (06-1) Fax: (06-1)

18 magyar kereskedelmi és iparkamara Békéltetô Testületek Tegnapelôtti emlékek Csongrád megyében a békéltetô testület koraszülött volt: jóval hamarabb megalakult, mint másutt. Jelenlegi elnöke, Dékány László kezdetektôl fogva tagja a testületnek. Interjúnkból kiderül, az elnök olyan, mint a rendôr, ha kell, akár egy boltban is szolgálatba helyezi magát. Arról is beszéltünk, hogy még mindig nem vagyunk eléggé felkészültek, és az átlagfogyasztó még mindig nem veszi eléggé komolyan az írott szót, a pecsétes papír erejét. Bizony elrohant ez a tíz év... Elrohant? Igen, úgy érzem. Mintha tegnapelôtt szerveztük volna az egészet... S mi történt akkor tegnapelôtt? Az alapításban az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület megyei alelnöke és Szeged városi elnökeként vettem részt. A szervezés 1998-ban kezdôdött. Civil oldalról én kaptam a megbízatást, a kereskedelmi és iparkamara, valamint az agrárkamara is benne volt a szervezésben, ôsszel már fel is állt a Csongrád Megyei Békéltetô Testület, ám hivatalosan csak 1999-tôl kezdte meg mûködését. Mi az, amire legszívesebben visszaemlékszik ebben a nagy rohanásban? Nagyon örülök annak, hogy a testületi munka folyamatosan fejlôdött, illetve, hogy az elsô öt év kínkeserve után amikor gyakorlatilag nem is tudtak arról az emberek, hogy létezik békéltetô testület, milyen gyors ütemben kezdték megismerni az állampolgárok ezt a lehetôséget. A Csongrád Megyei Békéltetô Testület elnöke Az alapító elnök dr. Arany Jánosné nyugalmazott bírónô volt, aki 2004-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt. Dékány László addig elnökhelyettesként dolgozott a testületben, onnantól kezdve a ciklus végéig, elnökként vezeti a testületet. Annak idején mennyire kellett tudatosítani, sokszor elmondani, hogy létezik egy ilyen testület, és hogy ne idegenkedjen az átlagember az újtól a békéltetô testülettôl? Kellett volna! Az elsô öt év nehézségét elsôsorban az jelentette, hogy semmiféle reklámot nem kapott a jogérvényesítés e formája. Ez rá is nyomta a bélyegét az ügyszámra. De még ma is, ha tíz fogyasztót megkérdeznénk, mit is jelent az a békéltetô testület, öt nem tudna a kérdésre válaszolni. Lehet ezért hibás valaki? Sajnos lehet. Létrehoztunk egy uniós intézményt, ám kormányzati szinten az elsô öt-hat évben nem ismerték fel a testület jelentôségét. A mûködéséhez éppen hogy elég forrásunk volt, de arra, hogy megismertessük a lakossággal a munkánkat, már nem volt fedezetünk. Erre az idén kaptunk elôször pénzt. Vannak-e tipikus esetek, ügyek, amelyekkel Önöket keresik meg a fogyasztók? Ezek országos viszonylatban is tipikus problémák, mint például a cipô szavatossági ideje vagy mobiltelefonnal kapcsolatos garanciális ügyek. Egyébként minden probléma egyedi. Ön szerint miért van szükség külön békéltetô testületre és egy fogyasztóvédelmi szervezetre? Formailag úgy mûködnek, mint egy bíróság, de valójában mégsem, mert nincsenek olyan jogosítványaik, mint a bíróságoknak, amelyek el tudják ítélni, meg tudják büntetni a vétkest? A békéltetô testület nem kis bíróság. Bár sokan így értelmezik, valójában nincsenek olyan jogosultságaink, mint a bíróságoknak. Az egyszerû fogyasztóvédô civil egyesületnél azonban nagyobb a hatáskörünk. A hozzánk kerülô ügyekhez nagyobb felkészültség kell, mint amennyit el lehet várni egy civil egyesülettôl. A civilek viszont nagyon jól teljesítik a tanácsadásban rájuk háruló feladatokat, a fogyasztói tudatosság növelése érdekében járnak az iskolákba, a nyugdíjas klubokba elôadásokat tartani. Így ez nagyon egészséges munkamegosztás. Mekkora most a csatatér a fogyasztóvédelmi fronton és milyen komoly a háború? Amikor mi belépünk ebbe a küzdelembe, akkor a civil fogyasztóvédôknek már nem volt muníciójuk és nem tudtak eredményesen harcolni. Mára elértük, hogy vállalkozók egyre inkább komolyan vesznek minket, a hozzánk kerülô ügyek százaléka kedvezôen megoldódik. A maradék százalékkal mi történik? Ha nem tudunk egyezséget létrehozni a felek között, vagy kötelezô érvényû határozattal lezárni az eljárást, akkor ajánlást tesz a testület. Hogy például 15 napon belül cseréljék ki a terméket vagy fizessék vissza a vételárat. Ha az adott vállalkozás ezt nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti az eset nyilvánosságra hozatalát a napilapokban, az interneten, a tévékben, 18

19 csongrád megyei Békéltetô Testület a rádiókban. Nyugat-Európában, ahonnan ezt a gyakorlatot átvettük, egyetlen vállalkozás sem engedi meg magának, hogy idáig eljusson az ügye. Nálunk ez még kicsit nyögvenyelôsen mûködik, vannak kekeckedô vállalkozók. Ugyanakkor a pénzintézetek, biztosítók, a nagy közszolgáltatók sem legyintenek ma már ránk, törekednek arra, hogy lehetôség szerint a vitás ügyek ne jussanak el hozzánk, inkább elrendezik egymás között. Korábban ez egyáltalán nem volt jellemzô. A fogyasztók mennyire tudatosak? Sajnos, fogyasztóvédelmi szempontból még mindig nincsenek kellôen felkészülve. Nagyon sokan csak cetliken, sajtpapírokon szerzôdnek a vállalkozókkal, dátum és bélyegzô nélküli papírokon jegyzik fel a kötelezettségeket, amelyeket az adott cég nem, vagy sokkal rosszabb színvonalon teljesít. Az emberek még mindig nagyon hiszékenyek, s ha áldozatul esnek, ilyen ügyekben nehezen tudunk segíteni. A testület hogyan dolgozik? A jogszabályok elôírásai szerint, pártatlanul, az ügyeket objektíven megítélve. De tagadhatatlan, hogy ahol lehet, a gyengébb felet, a fogyasztót segítjük. S még egy fontos tényezô: türelmesen! Erre nagy szükség van, mert sok fogyasztói panasz abból ered, hogy a másik fél türelmetlen, meg sem Dékány László hallgatja a vevôt, nem magyarázza el, hogy adott esetben miért nincs igaza. Mi megtesszük. Sok esetben a fogyasztók még a számukra kedvezôtlen döntést is köszönettel fogadják, mert végre valaki érthetôvé teszi számukra a helyzetet. Milyen érdekesebb ügyük volt mostanában? Ilyen alapon nem tartjuk számon az ügyeket, ám vannak kirívó esetek. Még egy cégjogászt is be tudtak csapni, amikor nyílászárók szigetelését ajánlottak neki. A férfi évek óta egy nagy szegedi cégnél dolgozik, felkészült, dörzsölt róka, mégis gond nélkül becsapták. Semmilyen szerzôdést nem írtak alá, egyetlen pecsétes, szabályos papír nem született az ügyletrôl. Amikor megkeresett bennünket, már annak is örült volna, ha semmi mást nem tud elérni, mint hogy mások tanulnak az ô hibájából. Közbenjárásunkra azonban a kókler végül visszaadta a kifizetett pénzt. Meg tudja állni, hogy ne avatkozzon be az ügyek rendezésébe? Vagy ha olyan visszásságot tapasztal, bármikor szolgálatba helyezi magát, mint a rendôr? Mindig átgondolom, használ-e, ha szólok. Volt már arra példa, hogy engem szidtak a hátam mögött állók a pénztárnál azért, mert egy elôttem fizetô vevô védelmére keltem. Általában nem bírom ki, hogy szóljak, akármi történjék is. Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô békéltetô testület tagjainak listája NÉV SZAKTERÜLET JELÖLÔ SZERVEZET 1. Ambrus László mûszaki szakt., építôipar, építôipari anyagok, szolg., közüzemi szolg. Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Csongrád megyei szervezete 2. Dr. Arany Anna jog, kereskedelem Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 3. Belányi Gyula gépjármûjavítás Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 4. Bíróné Maul Ibolya kereskedelem, informatika Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 5. Csala János építôipar Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6. Csikós Ferenc ingatlanfejlesztés, értékesítés, kül- és belkereskedelem Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Csongrád megyei szervezete 7. Dékány László elnök kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom, szolgáltatás Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Csongrád megyei szervezete 8. Eke Tamás közüzemi szolgáltatások Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9. Hunyadi László építésztervezés, kivitelezés Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Csongrád megyei szervezete 10. Dr. Karsai Krisztina fogyasztóvédelmi jog Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Csongrád megyei szervezete 11. Dr. Kovács Erzsébet fogyasztóvédelmi jog Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 12. Dr. Margita Tibor fogyasztóvédelmi jog Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Csongrád megyei szervezete 13. Dr. Mózes János pénzügyi, költségvetési, kereskedelmi, rendészeti szakértô Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Csongrád megyei szervezete 14. Nagy Lajos fogyasztóvédelmi jog Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Csongrád megyei szervezete 15. Orosz János oktatás, szolgáltatás, kereskedelem, közlekedés Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 16. Pavlovits Miklós telekommunikáció, infokommunikáció Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 17. Petrik Sándor mûszaki szakterület, fogyasztóvédelmi jog Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Csongrád megyei szervezete 18. Szenkovszky István mûszaki terület (épületgépészet) Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 19. Dr. Tóth István pénzügyi szolgáltatások, építôipar Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 20. Varga József kereskedelem, vendéglátás Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Csongrád megyei szervezete 6721 Szeged, Párizsi krt Tel.: (06-62) Fax: (06-62)

20 magyar kereskedelmi és iparkamara Békéltetô Testületek A tisztességes vállalkozó a fogyasztó érdekében Meglepô módon, a megbeszélt idôpontnál elôbb ráért az interjúra Kirst László, a Fejér Megyei Békéltetô Testülete elnöke, holott ez éppen fordítva szokott történni. Az általa vezetett eljáró tanács ezúttal a tervezettnél hamarabb végzett aznapi teendôjével. A Fejér Megyei Békéltetô Testület elnöke: : Nagy István 2004-tôl: Kirst László Négy meghallgatásunk volt, s az elôkészítô munkának köszönhetôen mindegyik roppant eredményesen zárult. Két esetben a vállalkozó és a fogyasztó között egyezség született, a harmadik ügyben csak tudomásul kellett venni, hogy már rendezôdött egy cipô szavatossági vita. Az UPC szolgáltatását érintô panasz kapcsán ajánlást fogalmaztunk meg, tekintve, hogy a cég képviselôje nem jelent meg a tárgyaláson, írásban küldte meg észrevételét. Általában jellemzô, hogy a nagy szolgáltatók személyesen nem vesznek részt a meghallgatásokon, így nincs rá mód, hogy megváltoztassuk, vagy módosítassuk állásfoglalásukat. Ajánlásainkat vagy figyelembe veszik, vagy nem. Ez utóbbi esetben élhetünk a nyilvánosság eszközével, közzé tesszük a kamara honlapján, vagy a fogyasztóvédelmi újságban. Az ezredforduló után már meglehetôsen sok ügyünk volt, évente több mint száz, nem igen gondoltuk, hogy még ennél is több lesz. Ám tavaly 227 letárgyalt ügyünk volt, az idén pedig már ezen is túl vagyunk, várhatóan megközelítjük a háromszázat. E tekintetben a legaktívabb testületek közé tartozunk az országban.ennél én fontosabb minôsítésnek tartom, hogy az ügyeink hány százaléka végzôdött egyességgel. Elsôdlegesen ugyanis azért vagyunk, hogy elôsegítsük a vállalkozók és a fogyasztók közötti eredményes vitarendezést. Hatékonyan és gyorsan. E téren sincs miért szégyenkeznünk, az egyességgel megszületett határozataink aránya évek óta 40 százalék körül alakult. De van egy megoldásra váró gondunk is. Nevezetesen? Tevékenységünk sikerességét, mûködési költségkeretünket az ügyszámok alapján ítélik, illetve határozzák meg. Csakhogy a megszüntetési, de még az ajánlási döntés is sokkalta kisebb ráfordítást, energiát igényel, mint az egyességet, vagy kötelezést lehetôvé tevô eljárás, amely sokszoros egyeztetést, alapos utánajárást, adminisztrációt igényel. Sokkal egyszerûbb és könnyebb beérni azzal, hogy nincsenek meg a szükséges dokumentumok, vagy nem elég a bizonyíték, és megszüntetni az eljárást, mint mondjuk egy több milliós építôipari kivitelezés esetén tételrôl tételre felülvizsgálni a kifogásokat, és többszöri meghallgatás, egyeztetés után eljutni oda, hogy kezet fogjon a vállalkozó és a megrendelô. A kettô között óriási a különbség, mégis darab-darab alapon egy-egy ügyként tartják nyilván, s ennek megfelelôen finanszírozzák. Ezt a nyilvánvaló anomáliát többször szóvá tettem, ez a gyakorlat semmiképpen sem motiválja a minôségi ügyintézést. És az igen, hogy az eljáró tanácsok üléseinek többségét Ön vezeti? Legfeljebb elôsegíti, de nem szeretném túlértékelni személyemet. Testületünk valamennyi tagja elkötelezettje annak, hogy sokéves tapasztalatával, s tudásával munkálkodjon a tisztességes vállalkozók és az etikus fogyasztók érdekeinek védelmében. Ezt segíti az is, hogy ebben az évben a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara akkreditált programjára építve a Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesülettel közösen fogyasztóvédelmi tanácsadó képzést szervezünk a saját és a szomszéd megyék békéltetô testületi tagjainak. A hatvan órás képzésen a fogyasztóvédelemmel foglalkozó békéltetô testületek mûködésével kapcsolatos hazai és 20