Magyar gazdasági helyzetkép a felminősítés után. Akár 2019-ig is tarthatja 0,90%-on a kamatot az MNB?

Átírás

1 Magyar gazdasági helyzetkép a felminősítés után Akár 2019-ig is tarthatja 0,90%-on a kamatot az MNB? A széleskörű piaci várakozásoknak megfelelően 15 bázisponttal tovább csökkentette az MNB az alapkamatot a májusi ülésén, így az irányadó ráta 1,05%-ról 0,90%-ra mérséklődött. Az egynapos hitelkamatláb (a kamatfolyosó felső széle) szintén 15 bázisponttal került lejjebb, 1,30%- ról 1,15%-ra csökkent, ugyanakkor nem változtattak az egynapos negatív betéti rátán, így utóbbi maradt -0,05%-on. A Monetáris Tanács (MT) csalódottságát fejezte ki hazánk idei első negyedéves gazdasági teljesítményével kapcsolatosan, ugyanis a KSH legfrissebb adatai szerint 2015 utolsó negyedévéhez képest 0,8%-kal zsugorodott a GDP, míg az előző év azonos időszakához mérten csak 0,5%-os gazdasági növekedést mértek. A jegybank 2016-ra 2,8%-os éves GDPnövekedéssel számolt a legutóbbi előrejelzésében. Az MNB alelnöke elárulta, továbbra sem tartják kizártnak a 3%-os gazdasági növekedési ütem elérését, mivel az uniós források lehívása, a kkv-k hitelezésének és a lakáspiac további élénkülése komoly lendületet adhat majd a magyar gazdaságnak az év hátra lévő részében. Oldal 1 / 13

2 Az mindenképpen örömteli, hogy Magyarország több mint 4 év után megkapta a felminősítést a nagy londoni hitelminősítőtől, a Fitch Ratings-től, amikor múlt pénteken hazánk adóskockázati besorolását (BBB-)-ra emelte, stabil kilátások mellett a befektetésre nem ajánlott, ún. bóvli kategóriából. A hitelminősítő kiemelte, hogy az ország nettó külső adóssága a 2012-es 73%-ról 48%- ra esett (a bruttó államadósság rátánk egyébként a es átlagos 81,13%-os szintről mostanra 77% alá mérséklődött), de a folyó mérleg tavalyi 4,4%-os GDP-arányos többletét is pozitívumként emelte ki a nemzetközi szervezet. A Fitch várakozásai szerint a bruttó államadósságunk 2017-re 73% közelébe mérséklődhet majd, az államháztartás hiánya pedig idén 2, jövőre pedig 2,5% körül alakulhat. A magyar bankszektor finanszírozási helyzete javult, amely erősíti a pénzügyi stabilitást ban kismértékben, 2,1%-ra lassulhat a magyar gazdaság növekedési üteme a Fitch szerint, de középtávon fenntartható a 2% körüli tempó. További felminősítésre akkor kerülhet sor, ha az adósságrátánk tovább csökken, ill. ha tovább javul az üzleti környezet. A Moody s július 8-án vizsgálja felül hazánk adóskockázati besorolását. Jó eséllyel Ba1-ről Baa3-ra javulhat az adósosztályzatunk. Ahhoz, hogy a befektetési alapok nagyobb mértékben vásároljanak magyar állampapírt, belső szabályzatok alapján háromból legalább két hitelminősítőnél kell befektetésre ajánlott kategóriába kerülnie a magyar államadós-besorolásnak. A Moody s döntése tehát kulcsfontosságú lesz! Az S&P szeptember 16-án tartja a felülvizsgálatát. A következő 1-1,5 évben akár a milliárd forintot is elérheti a megtakarítás a magyar államadósság-piacon a hozamcsökkenés hatására, ha egy másik hitelminősítő is felminősíti hazánkat Varga Mihály pénzügyminiszter szerint. Oldal 2 / 13

3 Oldal 3 / 13

4 Oldal 4 / 13

5 Az MNB áprilisi kamatdöntési jegyzőkönyvében még az a mondat szerepelt, hogy az inflációs cél fenntartható elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat, ezzel szemben a májusi jegyzőkönyvben már azt írták, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az alapkamat 0,9 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat. Utóbbi mondattal tulajdonképpen kijelentette az MNB, hogy kivár, egyelőre nem szándékozik tovább vágni az alapkamatot. Nagy Márton, az MNB alelnöke május 26-án egy interjúban azt mondta, hogy az alapkamat pont a helyén van. Az alapkamat jelenlegi szintjén akár 2018 végéig, a monetáris politika döntési időhorizontjáig is megmaradhat. Monetáris lazítás főleg nem konvencionális intézkedésekkel lehetséges. Az MNB alelnöke kijelentette, hogy a jegybanknak továbbra sincsen árfolyamcélja, hanem annak örül, ha a forintárfolyam stabil, márpedig jelenleg annak tekinthető. A kamatcsökkentési ciklus lezárása erős üzenet a piacnak, nem lesz szó arról, hogy egy friss adat, vagy a júniusi inflációs jelentés függvényében megváltozna. A magyar munkaerőpiac helyzete folyamatosan javul, hiszen a KSH jelentése szerint 2016 februárja és áprilisa között 12 év után először 6% alá, 5,8%-ra csökkent a munkanélküliség. A foglalkoztatási ráta meghaladta az 57%-ot, a foglalkoztatottak létszáma 4,294 millió fő volt (ebből 215 ezer fő volt csak közmunkás). A tavalyi év azonos időszakához képest 150 ezerrel dolgoztak többen, a munkanélküliek száma pedig 70 ezer fővel csökkent. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) áprilisi negyedéves konjunktúrafelméréséből kiderült, hogy Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest enyhén növekedett: a januári 32 pontról 33 pontra emelkedett, ami a mutató történetének eddigi legmagasabb értéke. Az előző év ugyanezen időszakában a mutató értéke mindössze 24 pont volt. A vállalatvezetők többsége úgy látja, hogy javulni fog a jelenlegi üzleti környezet, a jövedelmezőség és nőhet a kapacitások kihasználtsága is, ugyanakkor a termelési szintben nem sok változást jósolnak, míg a beruházások kisebb mértékű csökkenését nem zárják ki. Az üzleti környezetben a bizonytalansági faktor viszont csökkent, ami örömteli. Oldal 5 / 13

6 Májusban megállt a GKI konjunktúraindex január óta tartó csökkenése, sőt még minimálisan emelkedett is. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti bizalmi index áprilishoz képest nem változott, a fogyasztói viszont megközelítette idei csúcspontját óta nem láthattunk olyan magas nettó reálbér-növekedést a gazdaságban, mint idén márciusban: az átlagkeresetek 8,4%-kal jártak magasabban, mint egy évvel korábban. A versenyszférában is látványosan nőttek a nettó keresetek: reálértéken 7,9%-kal. A márciusi -0,2%-os éves infláció mellett 8,4%-kal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon. Ugyanakkor, ha az átlagnál jóval alacsonyabb bérrel rendelkező közmunkásokat nem számítjuk, a reálbér-emelkedés üteme eléri a 9%-ot is. Oldal 6 / 13

7 A magyar alapkamat csökkenésével és hazánk kockázati megítélésének javulásával párhuzamosan az államkötvények hozama is folyamatosan csökkent az elmúlt évek során. A hosszú hozamok továbbra is 4% alatt vannak (3%-hoz állnak közelebb), a rövid hozamok pedig 1% körül billegnek. A külföldi befektetők állampapír-állománya több mint 1000 milliárd forinttal csökkent egy év leforgása alatt, de az általuk birtokolt kötvények átlagos hátralévő futamideje 5,5 évre emelkedett. A külföldi befektetők forint állampapír-állománya a teljes állományon belül mostanra 26%-ra csökkent a ben jellemző 45% körüli szintről. Oldal 7 / 13

8 Az infláció áprilisban meglepetést okozott, mivel a várt 0,2%-os csökkenés helyett ugyanekkora mértékben, vagyis 0,2%-kal emelkedtek a fogyasztói árak éves alapon. Ha az élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó maginflációs mutatót nézzük, vagy a keresletre érzékeny termékek drágulását, akkor azt mondhatjuk, hogy a pénzromlás éves átlagos üteme valójában közelebb áll az 1,5, ill. 2%-hoz. Az MNB megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt marad. Oldal 8 / 13

9 A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatású. Az infláció várhatóan 2018 első felében ér a 3%-os cél közelébe. A lakásárak dinamikus emelkedése és az ingatlanpiac fellendülése figyelhető meg a lakáspiaci felmérésekből, sőt a KSH módszertana szerint kalkulált lakásárindexek (mind az új lakások ára, mind pedig a használt lakásoké) megközelítették a 2008-as szinteket. Oldal 9 / 13

10 Hazánk kockázati megítélése fokozatosan javult, amit az 5 éves CDS-felárak alakulása is megfelelően tükröz ben még bázispont körüli kockázati felárakat láthattunk, mostanra azonban ezek több mint a felére, 150 bázispont környékére süllyedtek. Az év eleje óta lecsillapodtak a kedélyek a pénz- és tőkepiacokon. A befektetők kockázatkerülését, idegességét mérő számok tavaly októberi szintekre süllyedtek, majd májusban kismértékben emelkedtek. Oldal 10 / 13

11 Régiónkban a befektetők egyelőre nem számítanak további jelentős monetáris lazításokra (elsősorban: kamatcsökkentésekre), sokkal inkább tartósan alacsony alapkamatokkal számolnak. Oldal 11 / 13

12 A tőzsdék elmúlt 5 havi teljesítményét figyelve elmondhatjuk, hogy a BUX a 3. helyen szerepelt, az első az orosz tőzsde, a második a brazil tőzsde teljesítménye volt. Régiónkban a magyar tőzsde abszolút felülteljesítő volt, jócskán felülmúlta mind a cseh, mind pedig a lengyel indexek növekedését az év eleje óta. Oldal 12 / 13

13 A Reuters elemzői konszenzusa szerint az EUR/HUF árfolyammal kapcsolatos várakozások az előttünk álló hónapokban Ft-os szűkebb sávban szóródnak. Az elemzők egy része adott előrejelzéseket 305, ill. 320 Ft-os euróra is. Mindebből az következik, hogy az árfolyam maximális volatilitása 5% lehet, de átlagosan 2%-os sávban mozoghat a forint az euróval szemben a konszenzus alapján. Technikai elemzési szemszögből továbbra is egy tágabb értelemben vett árfolyamsáv látható Ft között, ill. egy szűkebb sáv rajzolódik ki Ft között. Nagyobb forintgyengülésre csak akkor számíthatunk, ha 318 feletti zárásokat produkál az árfolyam. Ekkor jöhetne a Ft-os árfolyamcsúcs visszatesztelése. Nagyobb forinterősödés pedig 307 alatt várható, ekkor a 300 Ft-os lélektani támasz szint kerülhetne célpontba. A várható további felminősítés, a gazdaság várható élénkülése, hazánk kockázati megítélésének javulása, valamint az a tény, hogy az MNB egyelőre leállt a kamatvágásokkal, arra enged következtetni, hogy a forint előbb 311 közelébe erősödik, majd tesztelheti akár a Ft-os támasz zónát is, persze az Egyesült Királyság esetleges távozása az EU-ból ( Brexit ) felülírhatja ezt a forgatókönyvet, ekkor a es támasz szintről visszapattanhat az árfolyam. Oldal 13 / 13