A nagy vita a magyar keresztény politikáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nagy vita a magyar keresztény politikáról"

Átírás

1 SÚLYPONT A nagy vita a magyar keresztény politikáról A tanulságok és a következtetések (negyedik rész) cikksorozat első három részében leírtuk az évi nagy vita kialakulását, kettős csúcspontját és lezárulását, a tragédia bekövetkeztét. Egy történettudományi mű ezzel véget érne, mert a történész nem vetheti fel a mi lett volna, ha kérdését, és főként nem kísérelheti meg e kérdés megválaszolását. Ez a cikk azonban még ha áttekinti is a nagy vitának és közvetlen következményeinek történetét nem vagy legalábbis nem csupán történettudományi mű, és szerzője nem történész. Ezért e sorok írója nem kerülheti el, hogy meg ne kísérelje a tanulságok és következtetések összefoglalását, sőt ez kötelessége is. Ennek teljesítésére kerül sor ebben a részben, a végső szó kimondásának igénye nélkül; ami e kérdésben egyébként, mint az ilyen kérdésekben általában, feltehetőleg sohasem lesz kimondható. Ez a cikksorozat A nagy vita a magyar keresztény politikáról címet viseli, de témája tágabb ennél. Már eddigi részei is sokkal többel foglalkoztak, a tárgyalt négy év egyházi, keresztény és nemzeti politikai magatartásának alapvető kérdéseivel. A tanulságok és következtetések tehát szükségképpen mindhárom kérdéskörre vonatkoznak, már csak azért is, mert ez a három kérdéskör elválaszthatatlan. A központi kérdés viszont, mindhárom probléma tekintetében, ugyanaz, és ez is elválaszthatatlanná teszi ezt a három kérdéskört. Mi volt, vagy inkább mi lett volna a helyes magatartás mind egyházi, mind keresztény politikai és mind nemzeti politikai szempontból a háborút vesztett és a szovjet csapatok által megszállt országban, ahol a tényleges hatalom a szovjet megszállóké volt, akik nyilvánvaló módon a szovjet rendszerhez hasonló berendezkedés kialakítására törekedtek, és ezért minden lehető eszközzel támogatták az ugyanerre törekvő magyar kommunistákat. A helyes magatartást mindhárom kérdéskör tekintetében a világpolitikai helyzet és az ennek függvényében Vasfüggöny kettészelte Európát kialakult magyar belpolitikai helyzet határozta meg. A felvetett kérdést csak ebből kiindulva válaszolhatjuk meg. A világpolitikai és a belpolitikai háttér Az Európa nyugati és keleti fele közti határ ott húzódott, ahol az angol-amerikai és a szovjet csapatok találkoztak. A demarkációs vonalat valamivel korábban húzták meg, mint amikor a csapatok ténylegesen találkoztak, de a megállapodást betartották: az amerikaiak átadták Türingiát, a szovjetek pedig egyes észak-német területeket. Nem sok kétség lehetett azonban afelől, hogy a hatalom a megszállóé, azé a hatalom, akié a fegyver. Lehettek, vagy nagy valószínűséggel voltak fantazmagóriák mindkét oldalon, be lehetett vetni a propaganda vagy egyes esetekben akár a pénz eszközét is annak befolyásolására, ami a demarkációs vonal túlsó oldalán történt, de tudtommal a fegyveres beavatkozásnak még a komoly gondolata sem merült föl, az esetleges támadás elhárításán túlmenően. Ezt egyértelműen megírta a nyugati sajtó, és ez világosan felismerhető volt abból, amilyen visszafogottsággal a nyugati diplomaták nálunk is viselkedtek, nem vitatva a szovjetek, személy szerint Vorosilov meghatározó szerepét a Szövetséges Ellenőrző Bizottságban. E visszafogott viselkedés érdekes példáját írja le Balogh Margit (2002: 82-83). H. F. Arthur Schoenfeld, az amerikai diplomácia Budapesti képviselője április 30-án arról tájékoztatta külügyminiszterét, hogy hivatalában felkereste őt Pálffy József gróf, és bizalmasan arra kérte, hogy Serédi utódjára vonatkozó ajánlását juttassa el Rómába, báró Apor Gábor vatikáni magyar követnek. [ ] A gróf (és a mögötte álló politikai erők) két jelöltje: P. Jánosi József jezsuita szerzetes és 2009/2 3

2 SÚLYPONT Mindszenty József püspök közül a püspököt preferálta. A diplomata jelentéséről az amerikai kormány részére értékelő feljegyzés készült. Igen tanulságos az a gondolatmenet, amelynek összegzéseként a jelentés öszszeállítója Pálffy gróf kérésének elutasítását javasolta. Jómagam semmit sem tudok az említett két papi személy politikai nézeteiről, sem arról, hogy milyen hírben állnak. Személyes véleményem az, hogy az üzenetnek részünkről Aporhoz való eljuttatása politikailag nagyobb veszélyt jelent még annak ellenére is, hogy pusztán postásként szolgálunk, mint az esetleg megszerzett előny. Ha kitudódik, kedvezőtlenül érintheti a szovjet hatóságokkal és az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal fennálló kapcsolatainkat. Noha előfordulhat, hogy néhány kérdésben szembe kívánunk helyezkedni a szovjetekkel Magyarországon, viszont ügyünket nem fogja segíteni, ha azt hiszik, hogy okkal gyanakszanak ránk a Vatikán és a klerikális párt ellenük irányuló manővereinek támogatása miatt. Nyilvánvaló, hogy az amerikaiak a prímási utódlás miatt nem akartak a legcsekélyebb mértékben sem súrlódni a szovjetekkeld.. Nem tudom, hogy Barankovicsnak volt-e teljes vagy részleges tudomása erről az ügyről, de azt tudom, hogy ismételten és a leghatározottabb formában tájékoztatott bennünket az amerikai és általában a nyugati diplomácia rendkívül visszafogott magatartásáról, valamint ennél fogva arról, hogy részükről nagyobb mértékű beavatkozásra számítani súlyos tájékozatlanság, sőt naivitás. A szovjetek hatalma tehát nem lehetett vitás, de kezdetben lehetett kétség afelől, hogy hogyan és mire akarják felhasználni hatalmukat, mik a valóságos céljaik ben még lehetett úgy gondolkozni, hogy a szörnyű atrocitások a háború elkerülhetetlen velejárói, különösképpen egy sokat szenvedett és nem a legmagasabb kulturális szinten álló nép katonái részéről; a katonák magatartása mindig rosszabb, mint ugyanazon nép civiljeié. Ekkor még föl lehetett tételezni, hogy a szovjetek el fognak tűrni egy velük szemben nem ellenséges, az ő érdekeiket és törekvéseiket tiszteletben tartó, demokratikus, baloldali sőt szocialisztikus szellemű magyar kormányzatot. Olyan magyar kormányzatot, amely óvakodik mindattól, ami sértheti vagy különösképpen provokálhatja a szovjeteket, de mégsem megy el a kommunisták korlátlan uralmáig és a proletárdiktatúráig. Ezek a remények gyorsan szétfoszlottak. Churchill, aki ekkor már nem volt miniszterelnök, és ezért kötetlenebbül beszélhetett, március 5-én, tehát nem egészen egy évvel az európai háború befejezése után mondta el híres fultoni beszédét. Ebben a leghatározottabban beszélt a Szovjetunió expanziós törekvéseiről, és először használta a vasfüggöny szót. Ez a vasfüggöny nyilván ott húzódott, ahol meghúzták azt a demarkációs vonalat, amelyen innen és túl más fegyverek határozták meg az eseményeket. Ez, noha az igazságot nyilván ki kellett mondani, amit Churchill meg is tett, nem csökkentette, hanem növelte a kelet-európai népek kiszolgáltatottságát, hiszen most már nem a demarkációs vonaltól keletre, hanem a vasfüggönytől keletre kerültek. Truman 1947 márciusában mondta el nem kevésbé híres kongresszusi beszédét, amelyben meghirdette a később róla elnevezett Truman-elvet, a feltartóztatás, a containment, de nem a visszaszorítás, a rollback elvét. A rollback 1989-ben jött el, több mint 40 évvel később. Ez a beszéd tekinthető a hidegháború formális kezdetének. Ami ekkor történt, az, noha a Truman által bejelentett intézkedéseket nyilván meg kellett tenni, és ezeket be is kellett jelenteni, ismét még nehezebbé tette a kelet-európai országok helyzetét, mert háborúban, még ha ez hidegháború is, kevésbé lehet eltűrni ellenséges elemeket a hátországban, mint békében, még ha ez a béke bizonytalan és ingatag is. A magyar belpolitikai események szorosan követték a világpolitikaiakat. A fultoni beszédet a KALOT és az összes nem kommunista társadalmi szervezet felszámolása, valamint Nagy Töhötöm és Kerkai kalandjának, a Winston Churchill brit miniszterelnök szovjetekkel való kapcsolatfelvételi szovjet veszély kísérletnek az összeomlása követte. A Truman-beszéd után nem sokkal következett a Kisgazdapárt megtörése. Mindez természetesen egymásutániság és nem oksági kapcsolat. Az események végső oka a szovjet hatalmi törekvés volt, és nem ennek a törekvésnek a nyugati felismerése. Az évi választás, ahogy végbement, ezt ma már világosan látnunk kell, rossz helyzetmegítélésen alapult, és az ellenzék sikere csak átmeneti eredményt hozhatott. Rákosi nyilván nem tételezte fel, hogy Barankovics Néppártja és Pfeiffer Függetlenségi Pártja ilyen eredményt ér el semekkora idő alatt a semmiből. Azonnal meg is jött a válasz: a Függetlenségi Párt mandátumainak megsemmisítése. Ezt követően nem lehetett kétséges, hogy mi előtt állunk, szinte azonnal jött Rákosi január 10-i beszéde, és ezt követően mindaz, amit e cikksorozat harmadik részében tárgyaltunk /2

3 SÚLYPONT Mindennek logikus következménye, hogy 1945-ben a fultoni beszéd tekinthető az e korszakot lezáró határnapnak indokolt lehetett egy, a szovjetektől való függést elismerő és őket nem provokáló, de mégis demokratikus alternatíva keresése, de nemhogy indokolatlan, hanem megengedhetetlen volt bármiféle szovjetellenesség, bármiféle extrém konzervativizmus vagy különösképpen a szovjetek bármiféle provokálása. Ezt elvben a Trumanbeszédig és a gyakorlatban a Függetlenségi Párt mandátumainak megsemmisítéséig még követhette az ugyan már szinte teljesen megalapozatlan, de pszichikailag mégis érthető remény korszaka; alapvetően ellentétes ugyanis az emberi természettel a remény teljes feladása még akkor is, ha ez a remény szinte teljesen indokolatlan. A Függetlenségi Párt mandátumainak megsemmisítése és főként Rákosi január 10-i beszéde után a magyar politikának már csak egy racionális célja lehetett: a kármentés, a vész és a csapás csökkentése, amennyire ez egyáltalán lehetséges. Ezt ma kimondani könnyű, és az ezzel szembeni ellenvélemény ma már szinte lehetetlen, de akinek volt szeme a látásra, füle a hallásra és értelme a tények felfogására, annak ezt látnia, hallania és érteni kellett, legalább is 1947 őszétől, a Függetlenségi Párt mandátumainak megsemmisítésétől december 26-ig, Mindszenty letartóztatásáig. Ezt követően már senkinek semmiféle kétsége sem lehetett afelől, hogy mi következik. Addig is csak az lehetett a kérdés, hogy ki és milyen mértékben ismeri fel a nyilvánvalót, és milyen mértékben képes levonni a nyilvánvaló tényekből a nyilvánvaló következtetéseket. A legfontosabb vitapontok Vizsgáljuk meg most, a most leírtak árnyékában és nem fényében, mert a fény szó itt nem alkalmazható, időbeli sorrendben, a főbb vitapontokat. Az első kérdés a DNP-vel, a katolikus sajtóval és az ehhez kapcsolódó más konkrét problémákkal kapcsolatos vitát érinti. Nem lehet vitás Szekfű és Jánosi, továbbá Kerkai, Barankovics és Varga László felfogásának helyessége (ld. első rész, valamint Szakolczai (2007a) (2008), továbbá Varga (1997), valamint az e cikk végén lévő Errata) ben, egészen Churchill fultoni beszédéig, ameddig még a nyugati nagyhatalmak sem láthatták egészen tisztán a Szovjetunió valódi szándékát, és amikor még ők is remélhették, napról-napra kevésbé ugyan, de mégis, hogy a kelet-európai események más menetet vehetnek, csak olyan politika volt helyeselhető, amely a szovjetek számára leginkább vagy legalább valamelyest elfogadható kereszténydemokrata politikai mozgalmat próbált létrehozni. Feltétlenül helyteleníteni kell tehát mind azt a törekvést, hogy Pálffy maradjon a magyar kereszténydemokrata párt vezetője, mind pedig azt a kísérletet, hogy Sulyok Dezső személyében radikálisan jobboldali személyiség kerüljön a magyar kereszténydemokrácia élére. Csak ugyanilyen vélemény alakítható ki az első nagy összeütközést, a KALOT törekvéseit, a KALOT és a MADISZ közti együttműködést, valamint a Harry S. Truman, az USA elnöke cél a feltartóztatás KALOT MIOT tagságát illetően (ld. a második részt, valamint Balogh Margit könyvét (1998)). Volt némi nyilván bizonytalan alap annak feltételezésére, hogy a KALOT ezen az úton megmenthető, míg a merev szembehelyezkedés útja csak a KALOT azonnali pusztulásához vezethet. A KALOT-ot azonban így is fölszámolták, és ezért elkerülhetetlen ennek a kérdésnek a további tárgyalása. A sorok íróját valóban fiúi tiszteletet fűzte Kerkai Jenőhöz, de mégis le kell írnom, hogy Kerkai sem számolt kellőképpen a realitásokkal, több szempontból sem. Mindenekelőtt a KALOT eredeti formájában, mint félmilliós tömegmozgalom húsz népfőiskolával vagy a háborús pusztítások után néhánnyal kevesebbel semmiképpen sem volt tartósan eltűrhető a kommunista vezetés számára, és ezen még az sem változtatott, hogy a KALOT belépett a MIOT-ba. Ugyanakkor az, hogy önként vonuljanak vissza a kommunista vezetés által eltűrt szűkebb keretek közé, aligha volt elvárható a KALOT vezetőitől, főként akkor, ha a kommunista vezetés leplezte saját szándékait. Ez az ellentmondás nem volt feloldható. Azt viszont, hogy a KALOT vezetése a szovjeteket próbálta kijátszani hazai ügynökeik, a kommunisták ellen, aligha minősíthető másnak, főként Churchill fultoni beszéde után, mint a realitásokkal nem számoló kísérletnek. Végül a KALOT 10 éves jubileumi ünnepsége és főként a Zeneakadémián megtartott rendezvény valóságos erődemonstráció volt, és a bölcsesség minimális követelménye lett volna, hogy egy védekezésbe szorított és létéért küzdő szervezet nem tart erődemonstrációt. Ezzel a KALOT szinte saját maga adott felszólítást saját megsemmisítésére. Ilyen akció lehetséges lett volna a fultoni beszéd előtt, megengedhetetlen volt utána. Ennek ellenére az, amit az akkori egyházi vezetés a KALOT-tal, vezetőivel, és különösképpen a valósággal 2009/2 5

4 SÚLYPONT Kovács K. Zoltán a kereszténység nem politikai eszköz szentéletű Kerkaival szemben tett, nem menthető. Amint ezt a második részén végén leírtuk (12. o.), Kerkait, az ekkor már határozottan az ő oldalára álló jezsuita provinciális kérvénye ellenére is, az egyházi vezetés kapcsolta ki az ifjúság neveléséből azért, mert ezt közvetve javallották Meggyesi KALOT főtitkár tekintélysértő kijelentései. Nincs hozzátennivaló a második részben leírtakhoz, a történtekre nincs mentség. Ha mégis van hozzátennivaló, akkor az egy személyes emlék, az utolsó élő szemtanúnak, e sorok írójának személyes emléke. Kerkai, aki a legapróbb részletekig betartotta a magatartására és így az alázatosságra és engedelmességre vonatkozó rendi előírásokat, azt mondta egyszer nekem a pontos időpontot nem tudom felidézni, tehát nem tudom, hogy ezt a kijelentést az ellentét mely szakaszába helyezzem el, hogy el fog menni Mindszentyhez mint volt diákja, és kérni fogja bocsánatát. A pontos szót nem tudom fölidézni, lehet, hogy nem a bocsánat szó hangzott el, de a kijelentés hangulatát ez a szó fejezi ki a legjobban. Hogy sor került-e erre a találkozásra, azt nem tudom, nagy valószínűséggel nem, de hogy ennél mélyebbre nem lehet elmenni az alázatban, az kétségtelen. Kétségtelen az is, hogy még ez sem volt elegendő az események menetének megváltoztatásához. Még a második nagy összeütközést, az évi választásokat megelőzően került sor a keresztény politikát illető elvi vitára, amely azonban sohasem volt vita, mert Bálint Sándor, Eckhardt Sándor és Barankovics sohasem kapott választ levelére, és így a levelükben kifejtettek legföljebb a Matheovits Ferenc és az ismeretlen DNP képviselő két évvel később írt levelében foglaltakkal vethetők össze. Az, amit ekkor ők hárman leírtak, ma is érvényes (ld. a második részben Egyházfórum 2008/6 7. és következő oldalakat, valamint Gergely (1983) forrásközlését). Szerintük az, hogy egy párt a nevében hordja-e a keresztény vagy katolikus jelzőt, közömbös, az, hogy a párt alakításának nyílt kezdeményezését a hierarchia vagy annak feje vállalta volna, példátlan, és a kereszténység szent jelvényeinek politikai felhasználása elítélendő. Sajnos, Matheovits és ismeretlen társa ezzel ellentétes nézetet vallott, (ld. a harmadik rész Egyházfórum 2009/ oldalát, valamint Pallos (2007: ) szövegközlését). Matheovits helyteleníti, hogy a párt most már csak mint Demokrata Néppárt szerepel, a keresztény név nélkül. Szükségesnek tartja, hogy a hivatott hely [ ] legalább hallgatólagosan elismerje, és a párttal szembeni elítélését arra is alapozza, hogy az évi július 25-i püspöki konferencia nem ismerte el világnézeti pártnak. Nem ide tartozik, de nem tudom elhallgatni, hogy Bálint, Eckhardt és Barankovics nézeteivel ellentétesen alakultak az 1989 utáni események. A közülünk már végképp eltávozott és ezért tanúnak már soha meg nem idézhető Kovács K. Zoltánnak és e sorok írójának ellenkezése ellenére 1989-ben átrajzolták a párt címerét, és az évi három kalász helyére, középre és osztentatív, még csak nem is diszkrét módon a kereszt került, és ott van ma is, ami bizony a kereszténység szent jelvényeinek politikai felhasználása, és a legteljesebb ellentétben van mind a Bálint, Eckhardt és Barankovics által kifejtett elvekkel, mind pedig az évi gyakorlattal. Visszatérve fejtegetéseink menetére, az ben történtek helyes megítélése ismét megkívánja az utolsó élő szemtanú, e sorok írója személyes emlékeinek felidézését ben ismételten meglátogattam pécsi lakásában az iszonyú sorsot, tizenkilenc és fél év börtönt és internálást elszenvedett Matheovits Ferencet, ahol az őt nagy szeretettel védő és gondozó feleségével élt. Csodálkozott, de egyben örült, amikor meglátott, mert tudta, hogy nem osztottam nézeteit, Barankoviccsal tartottam. Mélységes tisztelettel bántam vele, amit sorsa és egyénisége miatt feltétlenül megérdemelt, és beszélgetéseink a legőszintébbek voltak. Volt lelkiereje arra, hogy kimondja a rettenetest: hiába szenvedett, nem volt igaza. Ennél tiszteletreméltóbb magatartás nem képzelhető el. Ez az elvi vita, illetve Bálint Sándor, Eckhardt Sándor és Barankovics álláspontjának rögzítése előzte meg az e cikksorozat második részének végén tárgyalt második nagy összeütközést, tehát azt, ami az évi választások előtt és alatt történt. A leírtakat fölösleges felidézni, és a kérdés megítélése aligha lehet vitás. Nem volt helyeselhető az az igény, hogy a párt képviselőjelöltjeinek és a lap szerkesztőbizottságának többségét a hierarchia delegálja, és mi sem volt indokoltabb, mint Mihelics vehemens tiltakozása. Magyarázatot igényel azonban, hogy Barankovics a tárgyalás napjának délelőttjén, amikor egyedül tárgyalt, hajlott arra, hogy elfogadja a feltételeket, tulajdonképpen visszavonuljon a vezetéstől, és csak Mihelics radikális fellépése változtatta meg az események menetét. Barankovics ugyanezt korábban is megtette, 1945-ben, amikor felajánlotta, hogy döntsön Mindszenty, ki legyen a párt vezetője, Pálffy-e, vagy ő. Végül Bálint Sándor, Eckhardt Sán /2

5 SÚLYPONT dor és Barankovics korábban, a második részben már idézett levele (Gergely 1983: 772) a következő passzust tartalmazza: Alulírott Barankovics István a Néppárt politikai vezetésének átadására többször önként tett kísérletet, eddig az ő számára e poszt betöltése az előtte egyébként megnyíló politikai lehetőségek elutasításával, sőt egzisztenciális áldozatokkal járt együtt. Egyikünk esetében sincs szó arról, mintha mindenáron vezetni akarnánk. Önérzetünk tiltja, hogy e kérdésben részletekbe menjünk. Szerintem, személyes emlékeim szerint, Barankovics volt az, aki e tragédia összes résztvevője közül a legvilágosabban látta, hogy mi fog bekövetkezni. Neki volt a legszélesebb világpolitikai tájékozottsága, és ő tudta a legvilágosabban fölmérni az eseményeket tavaszán, amikor Kerkai kezdeményezésére és a Varga László által lebonyolított puccsal félreállították Pálffyt, feltehetőleg még volt reménye a kedvező kibontakozásra. Amikor azonban ezt a vezetőváltást nem követte sem a párt tényleges elismerése, sem a sajtó engedélyezése, látnia kellett, hogy mi fog következni. Ha volt valaki, aki világosan látta, hogy a Churchill-beszéd és a Truman-beszéd mit jelent, ő volt az. Látnia kellett, hogy számára személy szerint az a legjobb, ha visszavonul az első helyről, és talán az ország számára is ez a legjobb, mert ez esetben itthon maradhat, szerepet vállalhat egy véletlenszerűen mindig adódható kedvező fordulat esetén, és megőrizheti magát ennek idejére. Most ismét az utolsó élő szemtanú jogán egy személyes emlék. A néhány fős pártnapok egyikének beszélgetésbe torkolló végén, az időpontot nem tudom még csak megközelítőleg sem felidézni, gyakorlatilag szó szerint a következőket mondta: Bármennyire tiszteljem is a vértanúkat, nem érzem magam alkalmasnak az ilyen szerep betöltésére. Mélységesen őszintének kellett tehát lennie akkor, amikor, már a hidegháború egyértelmű meghirdetése után, sőt még ezt megelőzően is, hajlandó volt átadni szerepét, amikor felszólították erre. Most érkeztünk el oda, ami ugyan nem volt a keresztény politikáról folytatott nagy vita tárgya, de talán mégis ez volt a legfontosabb kérdése: az iskolák államosításához. Legyen szabad ennek leírását ismét az egyik utolsó élő szemtanú személyes emlékével kezdenem itt azonban nem vagyok az egyetlen és utolsó szemtanú, mert osztályunkból és iskolánk környező osztályaiból még sokan élünk. A bencésekhez jártam, kiemelkedő egyéniség volt szinte valamennyi tanárunk, és még Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Győr egy a hat közül közülük is kiemelkedett szerény és közvetlen, de nagy tiszteletet parancsoló egyéniségével matematika fizika tanárunk. Kétszer látogattam meg az iskolák államosítása után. Amikor először jártam nála, egy szörnyű bérkaszárnya nemhogy napot, de világosságot sohasem látó tenyérnyi, földszinti vagy első emeleti cselédszobájában lakott, harisnyát kötött és lázadt. (A kézzel tekerős harisnyakötő gépet ekkor még a legnyomorultabbak is meg tudták venni, sok deklasszált elemnek volt ez akkor a kenyere.) Ahhoz, hogy elvegyék az iskoláinkat, hozzá vagyunk szokva mondta -. Sokszor megtették, mindig visszaszereztük őket. Arra viszont, hogy az egyház parancsoljon ki minket az iskolából, még nem volt példa. Mivel használok többet az egyháznak és a hazának, ha harisnyát kötök, vagy ha matematikát és fizikát tanítok? Ha matematikát és fizikát tanítok, bárhol, és ha senkinek meg nem mondom, hogy bencés vagyok, mégis tudja rólam mindenki, és minden tettem, ha jó, tanúságtétel hitem és egyházam mellett, és hasznára van a hazának. Akkor a Műegyetem tanári kara tele volt egykori bencés diákokkal. Valahogy elintézték, hogy ott dolgozhatott, feltehetőleg, legalábbis eleinte, eseti megbízás alapján, mint óraadó gyakorlatvezető. Ilyen esetben viszonylag laza volt a személyzeti ellenőrzés, és az ilyen megbízás elfogadása egyházi részről sem volt tilos a számára. Az történt, amit mondott. Senkinek nem mondta, hogy bencés, mégis tudta róla mindenki, és minden tette, mert minden tette jó volt, tanúságtétel volt hite és egyháza mellett, és hasznára volt a hazának. Élete és magatartása példakép volt mindenki számára. Ekkor jött el a két bencés gimnázium visszaállításának ideje, és megkapta a diszpozíciót, menjen tanítani Győrbe. Fellázadt ellene. Vele jót tettek, neki kötelezettsége van 2009/2 7

6 SÚLYPONT azokkal szemben, akik vele jót tettek, a munka, amit végzett, hasznos volt, ő azt akarta folytatni, amit tett. A rend vezetése így rendelkezett, az engedelmesség kötelez. Akkor sem megyek, laicizáljatok. - Ennek semmi akadálya volt a válasz. Akkor ezt a teljesen lehetetlen helyzetbe került szerzetesrendek teljesen lehetetlen helyzetbe került tagjainak minden további nélkül megadták, megadták neki is. Amikor kézhez kapta az iratot, látta meg: Sine spe remissionis in statum ecclesiasticum Az egyházi státusba való visszahelyezés reménye nélkül. Ezt nekem nem mondtátok! Ezt neked tudnod kellett volna! ami feltehetőleg igaz. Ezt mesélte el nekem, kétségbeesve, amikor másodszor és utoljára meglátogattam. Meghasonlott emberként halt meg, mert bencés szerzetesként akart élni és meghalni. És bizonyára jezsuitaként akart élni és meghalni Nagy Töhötöm és Jánosi József is. Érdemes idézni, amit Balázs Nándor, a tőlünk Amerikába került neves magyar fizikus mondott róla egy nyilatkozatában. A középiskolában a bencések pesti Szent Benedek Gimnáziumában kitűnő matematikatanárunk volt [ ]. A háború után a Műegyetem professzora lett. Hallgatóimnak a Stony Brook Egyetemen ma is úgy tálalom a feladatokat, ahogyan azt tőle tanultam éves koromban. A tábla bal oldalára felírta a példa adatait, alatta ment a levezetés, a jobb oldalon pedig a mellékszámítások, aláhúzva, bekeretezve, nyilakkal összekötve Amerikában az egyetemi hallgatóim nem is sejtik, hogy a szellemi nagyapjuk [ő volt]. Neki köszönhetem én is, hogy cikkeimben a legszigorúbb szerkesztő sem talál, vagy alig talál hibát. Toleránsabbnak kellett volna lenni vele szemben, nem lett volna szabad a bencés renden kívül befejeznie életét. Ez az egyéni tragédia az országos tragédia ez után következik. Alapelv, hogy történelmi események elemzése során nem vethető föl a mi lett volna kérdése, de az adott esetben, a körülmények alapján, ha helyreállították a kétszer hat katolikus egyházi középiskolát, akkor nem teljesen lehetetlen, hogy 1948-ban a kétszer hatnál többet, sőt talán egy gyakorlatilag az átmeneti moratóriumot megközelítő megoldást is ki lehetett volna alkudni. A kétszer vagy akár többször tizenkettő vagy az esetleges moratórium sohasem tudhatjuk meg, hogy mit lehetett volna elérni lehetővé tette volna annak a nemzeti vezetőrétegnek a felnevelését, amelynek hiányába most ez az ország valósággal belepusztul. Barankovics István térdelve fogják lefejezni Ki merem mondani, hogy a magyar katolikus egyháznak az iskolák államosítását követő magatartása nem volt és ma sem védhető. Az egyház nem írhatott alá olyan megállapodást, amelyben lemond az iskolák zöméről, és megtart néhányat. Ez valóban az elvek feladása lett volna, ilyen megállapodás nem volt megköthető, ilyen okmány nem volt aláírható. Ez megítélésem szerint nem vonható kétségbe. Az államosítási törvény meghozatala után azonban már más volt a helyzet. Amint ezt a férfi tanítórendek vezetőinek a harmadik részben részletesen idézett levele félreérthetetlenül leírja, az idők parancsa ekkor már csak egy lehetett: a megmenthetők megmentése (5. o.), iskoláinknak a [már megtörtént] államosítás alól való mentesítése, valamint az, hogy a törvény végrehajtási utasítása katolikus intézményeinkre nézve minél kedvezőbb értelmezéseket és eljárásokat adjon (uo.). Ekkor már nem lehetett szó győzelemről, a cél csak az elkerülhetetlen veszteség csökkentése lehetett. Erre a lehető legjobb alkalmat adta, hogy a miniszter javasolt tárgyalást, és a férfi tanítórendek vezetői a legbölcsebben emelték ki, hogy ez az utolsó lehetőség arra, hogy az érintkezést a hatalom kezdeményezésére (kiemelés az eredetiben, Sz. Gy.) vehessük fel (uo). Ennek elutasítása mert gyakorlatilag ez történt és a menthető megmentésének meg nem kísérlése, sőt a szerzetesrendek kollektív öngyilkosságba parancsolása és annak felidézése, ami ezt követően történt, nemcsak hogy nem helyeselhető, hanem csak elítélhető. A mi lett volna, ha kérdése nem vethető fel, és nem válaszolható meg, tehát nem tudhatjuk, hogy mi lett volna elérhető. Az azonban nem vonható kétségbe, hogy ha a szerzetesrendek vállalták volna a továbbtanítást, akkor nem lehetett volna úgy eljárni velük szemben, mint ahogy a későbbiekben eljártak. A továbbtanítást vállaló szerzetesrendek feloszlatását, főként ahogy ez történt, még Rákosi is csak nagyon nehezen tudta volna megindokolni. Itt senkinek sem tulajdonítható látnoki nagyság, figyelemreméltó azonban, hogy az ezt a kérdést tárgyaló június 24-én tartott rendkívüli püspökkari konferencia jegyzőkönyvében a következőket olvashatjuk. Az egri érsek [Mindszenty felszólalása után] folytatja: Nem is kérjük, hanem a VKMiniszter felajánlja, az ő oldalukról legyen az a propozíció egyelőre négy évig hagyják meg (kiemelés tőlem, Sz. Gy.). Ha az év előtti status quo ante alapján kapnák is meg, akkor szükséges lenne, hogy vitás esetekben egy bizottság legyen, amely dönt. A püspöki kar álláspontja lenne: ha ti hoztok valamit, nem vagyunk ellene. Elvben mi ne nyúljunk bele, csak ne utasítsuk vissza a lehetőségeket. [ ] Máris van egy bizalmas /2

7 SÚLYPONT rendelet, mely szerint az iskolával nem kapcsolatos nevelőintézeteket visszaadják. Legyen erre valakink, aki tárgyal. (Beke 1996: ). Ha ez a négy év négy év moratóriumot jelentett, márpedig feltehetően azt jelentette, akkor még a látnoki kifejezés sem alaptalan. A püspöki kar ez értekezletétől Sztálin haláláig, március 5-ig alig több mint 4 év és 8 hónap telt el. A legszörnyűbb időt Mindszenty letartóztatásától, december 26-tól Sztálin haláláig, március 5-ig számíthatjuk, és ez három év, két hónap, egy hét és három nap volt, a két adat egybevetése alapján tehát a négy év szinte pontosan beigazolódik. Nem tudhatjuk, hogy volt-e realitás a négyéves moratóriumban, a teljes körű négy éves moratóriumban nyilván nem, de valamiféle engedmény formájában feltehetőleg igen. Senki sem láthatta előre Sztálin halálának időpontját, és azt sem, hogy mi következik azután, azonban, noha a rendfőnökök levele ezt nem említi, mégis nyilvánvaló: a szuronyokra nem lehet ráülni, a legszörnyűbb idő nem tarthat a végtelenségig, és a sarokba szorítottak, a győzelemre, sőt még az aktív védelemre sem képesek legfőbb fegyvere az időre játszás, az időhúzás. Qui tempus habet, vitam habet. Vannak idők, amikor nem lehet győzni, vannak helyzetek, amikor csak egyet lehet tenni: valahogy túlélni, és menteni a menthetőt. Sem a magyar nemzetben, sem a magyar egyházban, sem a magyar nemzeti és egyházi ellenállás akkori első emberében, mert Mindszenty ez volt, nem volt annyi bölcsesség, hogy ezt felismerje. Az ezzel a gondokozással szembeni alapvető ellenérvet Tardini, a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának titkára mondta ki. Balogh Margitnál (2008: 816) a következőket olvashatjuk: Mindszenti (sic!) és a megegyezést keresők között az a különbség, hogy Mindszentit állva, a megegyezést keresőket pedig térdelve fogják lefejezni. Ezt a kijelentést Kerkai Jenő idézte az február 10-i kihallgatása alkalmával fölvett jegyzőkönyv szerint (uo.). Tekintettel arra, hogy Kerkai 1948-ban járt Rómában, ez a kijelentés akkor vagy ezt megelőzően hangozhatott el, erre vonatkozóan esetleg a tárgyalási jegyzőkönyv adhat eligazítást. Ebből a kijelentésből az következik, hogy állva meghalni méltóságteljesebb, és így a tárgyalás céltalan vagy akár eleve helytelen. E felfogással szemben számos ellenérv hozható fel. Egyrészt akkor tehát feltehetőleg 1948-ban nem volt egyértelmű és egzakt bizonyíték ennek a nézetnek az alátámasztására, e nélkül pedig egyértelmű magatartási alapelv vagy különösképpen utasítás nem fogalmazható meg. Másrészt majdhogynem bizonyítottnak tekinthető, hogy a továbbtanítást vállaló szerzetesrendekkel szemben aligha lehetett volna úgy eljárni, mint ahogy eljártak velük szemben a továbbtanítás elutasítása után, amit bizonyít, hogy a továbbtanítást később vállalók, nagyon szerény és visszafogott módon, de létezhettek. Harmadrészt tény, hogy a megegyezést keresőket, vagy legalábbis jelentős részüket, sőt a megegyezést nem is keresőket, hanem a pillanatnyilag megváltoztathatatlant elveik feladása nélkül tudomásul vevőket, vagy legalábbis az ő nagy részüket, nem fejezték le, hanem sokan közülük, visszaszorított helyzetbe kényszerítve ugyan, de becsületüket megőrizve, létezhettek. Nyilván voltak olyanok is, akik számára ez a lehetőség nem volt adott, tehát akik nem kerülhették el sorsukat. Negyedrészt a fortiora, fortia, fortissima szellemében II. János Pál krakkói érsekből lett római pápa. Ha letérdelt volna, nem lehetett volna pápa, állva maradt, és nem fejezték le. A magyar helyzet sok szempontból rosszabb volt, mint a lengyel, Rákosi rosszabb volt, mint lengyel megfelelője, és a lengyel nemzetnek a katolicizmussal való azonosulása sokkal szorosabb, mint a magyaré, de tény, hogy az állva maradás a szerény és alázatos, a mindenféle kiemelkedésről lemondó, de mégis becsületes állva maradás, és a lefejezés elkerülése lehetséges volt. Ez nem az elnyomás dicsérete, hanem annak elismerése, hogy még a legrosszabb elnyomásnak is vannak határai. A jövő tehát nem látható előre, és nem tehetők a jövőre vonatkozó egyértelmű kijelentések. Ezért a menteni a menthetőt politikájával szemben nem hozhatók fel egyértelmű ellenérvek, természetesen mindaddig, amíg ez a politika nem sért meg nem sérthető elveket, vagy nem kerül ellentétbe a tisztességes emberi magatartás követelményeivel. Andropov szovjet nagykövet Czapik Gyula egri érseket fogadja hajlott a megegyezésre Térjünk át végül az utolsó vitapontra, arra a kísérletre, hogy Mindszentyt kuriális bíborosként a Vatikánba hívják. Ezzel el lehetett volna hárítani a legrosszabbat, elkerülhetetlennek látszó és január 10-én voltaképpen szabályosan, határidőre bejelentett letartóztatását és az ő letartóztatását elkerülhetetlenül követő letartóztatás- és terrorhullámot. Arról, hogy ez ügyben mi történt, mi hangzott el hivatalosan és mi nem hivatalosan, nagyon keveset tudunk. Balogh Margit (2008) részletesen foglalkozik Czapik Gyula egri érsek /2 9

8 SÚLYPONT Rákosi Mátyás őrült volt évi tárgyalásaival, azonban az itteni, Magyarországon lebonyolított tárgyalásokkal, de erről a kérdésről alig ír. Ezzel itt kétszer foglakozik. Először azt írja, hogy: A szeptember 9-i értekezleten [ ] a legnehezebb kérdésnek Rákosi a Mindszentyproblémát tekintette, személyét mindennemű megegyezés gátjának tartotta. Rákosi ekkor már a büntetőeljárást is megalapozottnak vélte. Czapik azonban a leghatározottabban kijelentette, hogy semmiféle Mindszenty elleni akciót nem vállal. (2008: 820) Másodszor a következőket írja. Czapik érsek még egy utolsó kísérletet tett, hogy mentse a menthetőt, sőt ezúttal Mindszenty személyes szabadságát: december 2-án Barankovics Istvánnal, a Demokrata Néppárt elnökével és a jezsuita Jánosi József páterrel az oldalán, ismét csak szigorúan magánemberként, tárgyalt Révaival és Kádár Jánossal. [ ] Barankovics a holtpontra jutott helyzet megoldásra azt javasolta, hogy a magyar kormány és a Vatikán kössön úgynevezett úriemberi megállapodást. [ ] Néhány nap múlva Czapikék bizalmi embere, Mócsy Imre jezsuita tanár Rákosiék engedélyével de Mindszenty tudta nélkül elindult Rómába, hogy tájékoztassa az illetékeseket a szóbeli megállapodásról, s hogy a hercegprímást illetően a legjobb megoldásnak azt találták, ha a Szentszék véglegesen Rómába hívná. (Balogh 2008: ) Amint ezt a harmadik részben már leírtuk, Mócsy csak közvetlenül karácsony előtt ért Rómába, ekkor már [ ] nem kerülhetett a pápa elé, Mindszentyt karácsony másnapján letartóztatták, ezzel Mócsy küldetése tárgytalanná vált. (10. o.) Ennek a kérdésnek a teljes tisztázásával mindmáig adós a magyar történelemtudomány. Nem tételezhető fel, hogy ez a javaslat csak ekkor, az utolsó pillanatban merült föl, amikor megvalósítására már nem volt remény. Amint ezt a harmadik részben (9. o.) már ugyancsak tárgyaltuk, Mészáros azt írja, hogy Czapik szeptember-októberi római útjának azt volt a célja, hogy igyekszik kikövetelni, hogy a Szentszék a Vatikánba rendelje Mindszentyt, végleges ottani tartózkodásra (2005: 64). Ezek szerint ez már akkor is tárgyalási téma volt. Végül Rákosi szándékait illetően, amint ezt a harmadik részben már ugyancsak tárgyaltuk (3. o.), január 10-i beszédét követően aligha lehetett kétség. Ezt követően P. Kerkai kétszer is járt Rómában, első látogatását követően ott járt Bánáss püspök is, második látogatását követően pedig, amint erről az előbb volt szó, Czapik érsek. Ilyen körülmények között szinte elkerülhetetlenül fel kell tételeznünk, hogy ez a kérdés már P. Kerkai első, illetve Bánáss püspök római útja alkalmával is fölmerült, és biztosnak kell tekintenünk, hogy fölmerült Czapik érsek római útja alkalmával is. E kor történelmének megismerése elengedhetetlenné teszi annak tisztázását, hogy mi történt a most felsorolt utak alkalmával és előkészítésük során. Az itt leírtak szempontjából alapvető fontosságú az a kérdés, hogy mennyire volt valóságos az az egyéves határidő, amelyet Rákosi január 10-i beszédében megszabott. Egy korábbi, az eseménysorozat utolsó szereplőjével, Mócsy Imrével foglalkozó cikkemben (Szakolczai 2007b) fejtettem ki, hogy ez a határidő feltehetőleg halálosan komoly volt. Ez a cikk tudtommal sohasem került könyvárusi forgalomba, és ezért itt meg kell ismételnem ezt az érvelést. Bizonyított történelmi tény, hogy Hitler határidőnaplójába pontosan be volt írva, hónapokkal az esemény előtt, Lengyelország megtámadásának dátuma, és az ország lerohanása pontosan ezen a napon kezdődött el, emlékezetem szerint 0 óra 0 perckor. Minthogy Hitler is és Rákosi is nyilvánvalóan őrült volt, ugyanannak a hatalmi tébolynak a megszállottja, nem alaptalan az a feltevés, hogy hasonló volt a magatartásmódjuk. Ha igen, akkor föltételezhető, hogy Rákosi is fi x határidőket szabott magának. Ez a feltevés egészen konkrét formában fogalmazható meg. E feltevés értelmében Rákosi január 1-jével megfogalmazta, hogy december 31-ig végez minden ellenfelével, tehát az egyházi reakcióval és Mindszentyvel is, mert január 1-jével kezdődik a fordulat éve, és ezt a határidőt be is tartotta. A dátumok tökéletesen egyeznek e feltevéssel. Január 10. gyakorlatilag megegyezik január 1-jével, és december 31. december 26-ikával. E feltevést támasztják alá az események is. P. Kerkai első és Bánáss püspök római útjának e szempont szerinti feltételezhető sikertelenségét követhette a figyelmeztetés: Lénárd Ödön letartóztatása. Kerkai második és Czapik római útjának sikertelenségét követhette a második figyelmeztetés: Zakar András és Nagy Miklós letartóztatása. Mócsy vatikáni útja már a teljesen reménytelen utolsó kísérlet volt. December 3-án határozták el a kiküldését, a tényleges kiuta /2

9 SÚLYPONT zás december közepére maradt, mire kijutott, ott volt a karácsony, a pápa már nem fogadhatta. A határidő a Rákosi által saját magának megfogalmazott határidő letelt, és Mindszentyt december 26-án letartóztatták. Barankovicsnak és a magyar egyházi vezetőknek, Kerkainak, Bánássnak és Czapiknak tudniuk kellett, hogy Rákosi szavait komolyan és szó szerint kell venni, de úgy látszik, hogy erről nem tudták meggyőzni a Vatikánt, mert még a pápa és legmagasabb szintű vezető munkatársai sem érzékelhették, hogy ki volt Rákosi, és mennyire kell komolyan venni az általa kimondott szavakat és az általa megszabott határidőket. A második alapvető fontosságú kérdés, hogy volt-e remény arra, hogy a Vatikán elfogadja azt a javaslatot, amelyet Mészáros szerint már Czapik előterjesztett, amelyet Balogh szerint Mócsynak kellett volna előterjesztenie, és amelyről feltételezhető, hogy már korábban is előterjesztették. Ismét előrebocsátva, hogy nem tudhatjuk, hogy megtörténhetett volna-e az, ami nem történt meg, meg merem fogalmazni azt a nézetet, hogy ennek a javaslatnak az elfogadtatására nem volt remény. Az invesztitúraharc teljes történelme messze túlnyúlik az egy évezreden, és semmi sem ellentétesebb a pápaság hagyományaival, mint hogy visszahívjanak egy főpapot, aki nem tetszik a világi hatalmasságoknak. Kétségtelen tény, hogy egy ilyen lépés beláthatatlan és tragikus következményekre vezető precedens lett volna. Ha Rákosi követelésére visszahívják Mindszentyt, akkor mi sem jogosabb, mint az a föltételezés, hogy két hét múlva ott lesz a Vatikánban egy másik követelés, hogy hívjanak vissza egy másik főpapot és így tovább. Az ilyen intézkedést nyilvánvalóan lehetetlenné tette a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal kapcsolatban követendő politikára vonatkozó és a Vatikánon belüli nézeteltérés is, amelyre egyértelműen utal Tardini fent idézett kijelentése. XII. Pius korában tehát nem volt realitása e javaslat elfogadásának. János pápának kellett eljönnie, hogy kihozza Szlipijt börtönéből, és hogy megvédje Döpfnert attól, hogy elvigye a Stasi, azzal, hogy áthelyezte Nyugat-Németországba. Mindszentyvel, akarata ellenére, feltehetőleg még ő sem tett volna ilyen lépést, mert ez ellentétes lett volna az ő egyéniségével. Az itt leírtakból egyenesen következő harmadik kérdés, hogy ha Rákosi fenyegetését komolyan kellett venni, és ha a Vatikántól nem lehetett határozott intézkedést várni, akkor mit kellett volna tenni a tragikus végkifejlet elkerülésére. A válasz, legyen ez bármennyire megdöbbentő, viszonylag egyszerű: A Vatikán nem avatkozott be, legalábbis egyértelmű, döntő és meghatározó módon, a magyar ügyekbe, hanem a magyar egyházpolitika intézését a magyar egyházra hagyta. Köztudott, hogy Wyszyński vatikáni jóváhagyás nélkül kötötte meg a kelet-közép-európai katolikus egyházak első megállapodását a kommunista rezsimmel, és ezért még dorgálást is kapott dorgálást igen, de érvénytelenítést vagy tiltást nem. A magyar püspöki kar többsége ezt már Takács Ágostonra hivatkozva (András, Bálint és Szabó 1995: 84) tárgyaltuk a harmadik részben (3-4. o.) kezdetben a megegyezésnek a megkísérlését, végül pedig a menthető mentésének megkísérlését pártolta. A férfi tanítórendek amint ezt Beke Margitra (1996) hivatkozva ugyancsak a harmadik részben (5.-6. o.) már leírtuk a legteljesebb egységben tanítani akartak. A nyilvánvaló többségnek érvényesítenie kellett volna akaratát, itthon és nem a Vatikán támogatásáért folyamodva, nagy valószínűséggel nem is merve határozottan kimondani óhaját. Ez is olyan kérdés, amit még tisztáznia kell a történelemtudománynak. Mindszenty döbbenetesen erős egyénisége volt az, amely mindezt megakadályozta. Mindszenty érvényesíteni tudta akaratát nemcsak a jezsuita provinciálissal szemben, aki eljárt Jánosi, Kerkai és Nagy Töhötöm ellen, nemcsak a püspöki kar többségével szemben, nemcsak a férfi tanítórendek egészével szemben, hanem még a jezsuita generálissal szemben is, aki végül Stefan Wyszynski lengyel bíboros más viszonyok között Argentinába helyezte Nagy Töhötömöt, sőt Montinival, Tardinival és a Szentatyával szemben is, akik nem helyeselték politikáját, de tartózkodtak a beavatkozástól. A történelemtudománynak itt is van tisztáznivalója. Az azonban biztos, hogy kevés ennél ékesebb bizonyítéka van annak, hogy a történelem nem predeterminált, hanem erős és különösképpen ilyen rendkívüli mérték- 2009/2 11

10 SÚLYPONT ben erős egyéniségek döntő módon befolyásolni tudják az események menetét. Csak Mindszenty lehetett volna tehát az, aki ban és különösképpen ez év utolsó hónapjaiban megváltoztathatta volna az események menetét, felismerve, hogy visszavonulásával a vagy háttérbe húzódásával lehetővé tehette volna a legrosszabbak elhárítását és a menthetők mentését. Ennek felismerésére ő nemcsak akkor, hanem haláláig sem volt képes, noha nyilvánvaló, hogy Rákosi el akarta kerülni letartóztatását, később pedig a pápa és más egyházi vezetők, valamint az amerikai diplomaták rá akarták venni magatartásmódjának megváltoztatására. Még Rákosinak is volt annyi politikai realitásérzéke, hogy egy bíboros és különösképpen Mindszenty letartóztatása nem akármi, jobb az ilyet elkerülni, és nem alaptalan az a feltevés, hogy ezért még árat is lett volna hajlandó fizetni, noha ez, feltehetőleg, sohasem lesz egzakt módon bizonyítható. Az viszont nemcsak bizonyítható, hanem köztudott, hogy Mindszenty élete végén ellentétbe került mind a pápa, mind a nagyhatalmak akkori politika irányvonalával. Megítélésem szerint tehát nem állok egyedül azzal a nézetemmel, még ha az ezzel a témával előttem foglalkozók tartózkodtak is az ilyen határozott megfogalmazástól, hogy ami ebben az időben történt, aligha minősíthető másnak, mint súlyos hibák sorozatának legelején, ahogy ezt Szekfű és Barankovics javasolták (lásd Errata, e cikk végén), rá kellett volna bírni a visszavonulásra az egyházi vezetés leginkább kompromittált tagjait, de ezt nemcsak hogy nem tették meg, hanem érdemben még csak fontolóra sem vették. Nem kellett volna kacérkodni Pálffy DNP elnökségével, és meghívni a radikálisan jobboldali Sulyok Dezsőt a keresztény párt élére. Hallgatni kellett volna az esztergomi érsek közjogi szerepének gondolatáról, és el kellett volna fogadni a köztársaságot, hogy milyen formában, az természetesen vita tárgya lehetett. El kellett volna kerülni a hatalom provokálását ben minden erővel támogatni kellett volna Barankovicsot, és nem lett volna szabad felvetni az ókonzervatív világnézeti párt gondolatát. Az egyházi iskolák ügyében nem kellett volna az exkommunikáció kétes fegyveréhez folyamodni, ami csak mosolyra ingerelhetett egy ateistát, és menteni kellett volna a menthetőt. És végül, látva az addig követett politika teljes csődjét, vissza kellett volna vonulni, vagy legalább a háttérbe kellett volna vonulni ban, átadva a helyet vagy legalább a tárgyalások vezetését - olyasvalakinek, aki képes lehetett volna legalább a rossz leginkább elviselhető és a legkisebb áldozatokkal járó változatának kialakítására, nem a teljes csatavesztés után, hanem egyes még meglévő pozíciók birtokában. Megváltoztathatta volna ez az eseményeket? Alapjában véve nem, de csökkentette volna a veszteségeket és a fölösleges szenvedést, és jobb helyzetbe hozta volna az országot is és az egyházat is az előbb-utóbb elkerülhetetlenül bekövetkező enyhülés a már a Sztálin halálával megkezdődött olvadás idejére. Egy nemzetnek szembe kell néznie történelmével, és egyszer le kell írni ezt a nyilvánvalót. Csak a közjogi szerep és az államforma kérdése érdemel rövid kiegészítést, ismét az utolsó élő szemtanú jogán. E sorok írója ban közjogot hallgatott báró Kaas Alberttől, a felsőház volt alelnökétől, aki tehát volt valaki, arisztokrata is, magas közjogi méltóság is, professzor is. Előadásában többek között a forradalmak jogalkotásával foglalkozott. Elmondta, hogy a jognak a valóságot kell kifejeznie, és ezért tudomásul kell venni, hogy forradalmak idején egyes jogintézmények megszűnnek, még akkor is, ha formálisan és ilyen értelemben jogérvényes módon soha meg nem szüntetik őket. Kaas Albert érvelésének realizmusa és bölcsessége nem vonható kétségbe. Mindezeket az eseményeket Mindszenty személye fűzi tehát egy csokorba. Ezért először vele kell foglalkoznunk, és ezt követően térhetünk át a legfontosabbra és egyben a legnehezebbre, a nemzeti sorskérdések tárgyalására. Mindszenty József Balogh Margit (1992) oly tökéletes leírást ad Mindszenty életéről, hogy itt nem tehetünk mást, mint hogy röviden összefoglaljuk azt, ami e cikk szempontjából a legfontosabb. Mindszenty 1892-ben született, 1915-ben szentelték pappá, rövid káplánkodás után 1917-ben lett hittanár Zalaegerszegen, és 1919-ben, pappá szentelése után négy évvel, 27 éves korában lett Zalaegerszeg, a legnagyobb zalai város és megyeszékhely plébánosa. Ez példátlanul gyors előremenetel, és nem látszik teljesen alaptalannak az a kijelentés, hogy már akkor erősebb volt, mint a nyugalomba vonuló és őt nyilván utódjának ajánló plébános, az őt egyhangúlag és hivatalosan javasló egyházközségi képviselőtestület és a javaslatnak megfelelően döntő püspök együttesen ben esperes-plébános, 1924-ben címzetes pornói apát, 1927-től a zalai részek püspöki biztosa, tehát, alig 35 évesen, funkciója szerint szinte püspök, 1937-ben pápai prelátus. Vaskézzel és egyben nagyon eredményesen irányította nemcsak városának, hanem környékének, sőt rövidesen a megye egészének hitéletét (Balogh 2002: 8-25). Életrajzíróinak dolga, hogy felsorolják, hány plébániát alapított, hány templomot és iskolát építtetett, és hogyan volt felmérhető, számokban is, a megye hitéletének fellendülése. Virilistaként, azaz a legtöbb adót fizetők egyikeként, tagja volt Zalaegerszeg városi képviselőtestületének, sőt tagja volt a Zala megyei törvényhatósági bizottságnak is (33. o.). Aligha tévedünk, ha úgy véljük, hogy meghatározó szerepe volt a város és a megye életében is. Egész életében, 27 éves kora óta mindig csak parancsolt, ami rendkívül ritka egy pap /2

11 SÚLYPONT életében, mert papok általában az engedelmesség hosszú évtizedei után kerülnek olyan pozícióba, hogy parancsolhassanak. Talán ez volt a leginkább az, ami ellentétes volt azzal a szereppel, amelyet 1945 őszén kapott a pápától, és amelyet ténylegesen alig három évig, december 26-ig, letartóztatásáig töltött be. Ebben az időben ugyanis a magyar prímás csak egyet nem tehetett, nem parancsolhatott, főként a hatalom birtokosainak nem. Egyéniségét döntő módon határozta meg az is, hogy zalai volt, és zalaegerszegi. Az as népszámlálás szerint Zala volt az egyetlen magyar megye, ahol a katolikusok részaránya meghaladta a 90 százalékot. Még ennél is többet mond az, amit Balogh (2002: 21) a város vallási megoszlásáról ír ban a katolikusok száma , az izraeliták száma 1 657, a reformátusoké és az evangélikusoké pedig 405, illetve 330 volt. Az izraeliták külön világot képviseltek, és nem változtattak a város katolikus jellegén. A protestánsok, akik száma országosan valamivel több, mint egyharmada volt a katolikusokénak, a megyeszékhelyen a katolikusok létszámának egytizenötödét adták, és feltehetőleg zömmel ide rendelt katonák, vasutasok, postások és hasonlók voltak. A megyének emellett gyakorlatilag nem volt gyáripara és gyári munkássága, és viszonylag kiegyensúlyozottak voltak a birtokviszonyok is. Az országos átlagnál kevesebb volt a nagybirtok, szinte teljesen hiányzott a független agrárproletariátus, a nép zöme családi gazdálkodást folytató kisbirtokos volt, a gyerekek egyházi iskolába jártak, a nép vasárnap elment a templomba, és életét, nemcsak a vallásit, papjuk irányította. Ebben a közösségben nem hívőnek vagy akár protestánsnak vagy akár gyári munkásnak lenni valósággal aberrációnak számított, és mi sem volt természetesebb, mint hogy ebben a közösségben a zalai részek püspöki biztosa parancsolt, néha, ahogy ezt Balogh leírja, szinte komikus módon. Az általa leírtak közül csak egy konkrét példát érdemes idézni. Amikor kolostort és iskolát építtetett, a városi képviselőtestület tiltakozása ellenére megtiltotta a helybéli, szervezett, zömmel munkanélküli, szociáldemokrata építőmunkások alkalmazását, és az ő foglalkoztatásukra csak akkor kerülhetett sor, amikor a vendégmunkások által felhúzott fal ledőlt (Balogh 2002: ). Mindehhez hozzájárul a zalai dombvidék csodás szépsége, valamint az, hogy ekkor még ide tartozott Balatonfüreddel sőt Almádival együtt a Balaton északi, akkor zalai partja, az ország talán legszebb része, a Balaton-felvidék, barokk présházaival és apró falvaival, sőt egy rövid ideig még a zalai tájhoz olyannyira hasonló Muraköz is. Zala volt talán a régi Magyarország utolsó, még szinte érintetlenül megmaradt szigete, és mi sem érthetőbb, mint hogy e táj egyházi, sőt világi életének meghatározó egyénisége ragaszkodott mindahhoz, amit mindez jelentett. Az ország azonban mégsem volt Zala, Budapest mégsem volt Zalaegerszeg. Egy háborút vesztett, megszállt, méghozzá a szovjetek által megszállt, korlátozott szuverenitású, és ezt a korláto- Pehm (Mindszenty) József parancsoláshoz szokott zott szuverenitást a szovjet rendszer megfelelőjének bevezetésére felhasználni akaró megszálló által irányított ország vezető főpapja, még ha egész élete ehhez a csodás tájhoz és csodás múlthoz kötötte is, nem kötődhetett csak a múlthoz. Mi több, ha egész életétében mindig csak parancsolt is, ekkor, amint ezt már leírtuk, már csak egyet nem tehetett, nem parancsolhatott, főként a hatalom birtokosainak nem. Szilárd jelleműnek és tántoríthatatlannak kellett lennie, késznek akár a vértanúságra is. Ezen felül azonban ezen idő ideális magyar prímásának rendkívüli intellektussal, világpolitikai tájékozottsággal, és egészen különös, a vesztett helyzetből is győzelmet kicsikaró vagy legalábbis a vereség legsúlyosabb következményeit elkerülni tudó, végtelenül szívós és türelmes tárgyalási képességgel kellett volna rendelkeznie. Mindszentyből mindhárom tulajdonság hiányzott, és különösképpen hiányzott a harmadik. Diktátori jellem volt, diktátori jellem képtelen a tárgyalásra, és Mindszenty emellett elvből elutasította a tárgyalásnak és a megegyezésnek még a gondolatát is. Ebből egyenesen következik, hogy helyesebb lett volna más személy kiválasztása. A történtekért a teljes felelősséget Nagy Töhötömnek kell viselnie, és ő ezt vállalta is. Amikor a vasfüggöny mögül noha ez a szó akkor még nem létezett, de az általa kifejezett valóság már igen, mindenki legnagyobb meglepetésére, előkerült egy jezsuita, aki emellett kiemelkedő intelligen- 2009/2 13

12 SÚLYPONT ciájú és szuggesztív egyéniségű volt, és akit támogattak a rend legfelsőbb római vezetői, akkor irányítani tudta az eseményeket. El tudta érni, hogy az addig a döntést halogató, az ettől a döntéstől óvakodó és Mindszenty alkalmasságában kételkedő Vatikán kinevezte Mindszentyt. Nagy Töhötöm ezt a hibát, amint ezt nagyon határozottan a szemére veti rendtársa, Varga László, azzal tetézte, hogy nem merte elmondani Mindszentynek azt, amit a pápa mondott, és Montini üzent, nagyobb prudenciát és mérsékeltebb magatartást ajánlva neki. Szó szerint idézve: Öreg hibának tartom, hogy a prímásnak nem mondta meg nyíltan, amit Montini üzent neki. Ez súlyos kötelessége volt, és nem kellett volna azzal törődnie, mi lesz a válasz. Jómagam Esztergomba csak akkor mentem, ha hívtak, és ez nagyon ritkán fordult elő, de akkor mindig nyíltan megmondtam a véleményemet, és sohase lett harag belőle. (Varga László S.J.: 1. o.). Ez idő magyar prímásának vagy olyan szerzetesnek kellett volna lennie, aki egy világszerte elterjedt rend, egy valóságos világszervezet súlyára, tapasztalataira és kapcsolataira támaszkodhatott volna, vagy olyasvalakinek, aki már megismerte az alárendelt helyzetben való helytállás törvényeit, vagy annak, akinek rendkívüliek a tárgyalási képességei. Meg is voltak az ennek megfelelő konkrét, elő is terjesztett jelöltek: a jezsuita Jánosi, a bencés Kelemen Krizosztom, a dominikánus Badalik és az erdélyi Márton Áron. Azt, hogy ki volt vagy ki lett volna a legjobb és legszívósabb tárgyalópartner, nem tudom megítélni. Feltehető, hogy a Szentszék feltételezte, hogy Mindszentynek az őt ajánló jezsuiták adják majd meg az intellektuális támaszt és a nemzetközi kapcsolatokat. Azt, hogy Mindszenty éppen velük kerül a legélesebb ellentétbe, nem lehetett racionális módon feltételezni. Emellett az akkori teljesen bizonytalan körülmények között, amikor csak egy lehetett vitathatatlan, a szovjetek nyomasztó hatalmi fölénye, senki sem lehetett biztos az általa javasolt vagy követett út helyességében. A tévedés lehetőségének elismerése alapvető intellektuális követelmény, és ennek a lehetőségek az elismerése egészen különösképpen indokolt volt az akkori körülmények között és taktikai kérdésekben. Saját tévedése lehetőségének el nem ismerése volt nagy valószínűséggel Mindszenty jellemének az az eleme, amely a leginkább tette problematikussá az akkori körülmények közötti vezető, sőt, gyakorlatilag, az egyházi ügyekben, egyszemélyi vezető szerepét. Mindszenty bíboros saját ideológiájának a rabja Ezekhez a problémákhoz járult politikai konzervativizmusa. Legitimizmusa köztudott volt. Legitimista volt azonban például gyakorlatilag az egész bencés rend, és így föltehetőleg Kelemen Krizosztom is, de ez akkor már inkább érzület volt, mint politikai törekvés. Azt, hogy Mindszenty azonnal, mint az ország első zászlósura fog fellépni, és az lesz az első dolga, hogy levelet küld Habsburg Ottónak, ismét nem lehetett racionális módon feltételezni. Nem is ez volt azonban a legsúlyosabb probléma, hanem az új rendszer várható időtartamára vonatkozó elképzelése. Mindszenty emlék- és érzületvilágát az határozta meg, hogy a kommün, amikor fogoly volt, száz napig tartott, a nyilas uralom, amikor ugyancsak fogoly volt, Budapesten hetven napig, a budai várban százhúsz napig, Sopronban valamivel tovább, de történelmi léptékben hasonló ideig maradt fenn. Mindezek epizódok voltak az ezeréves Magyarország, a közel ezeréves keresztény Magyarország, valamint a király és az esztergomi érsek ugyancsak közel ezeréves szoros kapcsolatának történetéhez képest. Múltja, személyes tapasztalata és egész gondolatvilága azt sugallta, hogy ugyanilyen epizód lesz az oroszok és fullajtárjaik uralmának ideje is, és a magyar világ egyetlen és természetes rendje amelyet a leírtak szerint Zala képviselt a legjobban mindenképpen és rövidesen visszatér. Feltehetőleg ez az érzület volt a történtek elsődleges magyarázata. A nemzeti sorskérdések Mindszenty, az itt leírtak, tehát tévedései ellenére a magyar nemzet és a világegyház hőse, a Rákosi rendszerével szembeni magyar ellenállás legfontosabb és a Sztálin rendszerével szembeni világméretű tiltakozás egyik legfontosabb képviselője, sőt megszemélyesítője. Ezt a rangot puritán egyénisége, az egyháznak tett szolgálatai és minden kor üldözöttei melletti kiállása miatt is megérdemli. Személyes súlyát megerősítette VI. Pál is azzal, hogy fogadta, amikor elhagyta az amerikai követséget, és a világegyház is azzal, hogy ezt követően, ünnepelte. Mindszenty azonban talán elsősorban mégis nemzeti hős, ott van a helye nemzeti hőseink sorában, és ez az, ami szerepét, más nemzeti hőseink szerepével együtt, számunkra különösképpen elgondolkodtatóvá teszi /2

13 SÚLYPONT Budapesten a Kossuth téren két szobor áll, Kossuth és Rákóczi szobra, és a tér sarkánál a harmadik, Nagy Imréé. Mindszentynek nem áll itt szobra, de itt van a közvetlen közelben furcsa emigrációjának 15 éves színtere. Sorsa Kossuth és Rákóczi sorsához hasonlít jobban. Mindhárman reménytelen és elbukott szabadságharc vagy ellenállás emigrációba kényszerült vezérei. Felvethető a kérdés, hogy vajon nem azért buktak-e el, mert nem ismerték fel lehetőségeik határait, és arra törekedtek, amit nem érhettek el. Bukásukat fegyverletétel, elnyomás és megalázkodás követte. Mégis ők az idegen elnyomással szembeni ellenállás nemzeti hősei a magyar történelem végéig. Nehéz feltételezni, hogy a török időkben kivérzett ország, Rákóczi idején, megnyerhetett volna egy nyolc évig elhúzódó háborút egy világhatalommal szemben. A legnagyobb elnyomás Lipót halálával, 1705-tel, véget ért. Köztudott, hogy I. József hajlandó lett volna a nemzettel való kiegyezésre, és hogy jobb feltételeket lehetett volna elérni trónra lépésekor, amikor még az egész Dunántúl Rákóczi kezében volt, és huszárai Bécset zaklatták, mint hat évvel később, Nagymajténynál, valóban a legutolsó pillanatban, amikor Rákóczi már nem volt magyar földön, és I. József már nem élt. A reménytelen harcot fegyverletétel, majd, alig 12 évvel a fegyverletétel után, a Pragmatica Sanctio követte, az ország sorsának végleges és hosszabb távon végzetes összekötése a Habsburg Birodalommal. Nehezebb megmondani, hogy 1948-ban mikor volt az a pillanat, amikor a tárgyalásos rendezés végleg lehetetlenné vált, de ennek ellenére aligha vonható kétségbe, hogy Kossuth döntése, a Habsburgok trónfosztása politikai hiba volt, noha nyilván erre a lépésre is van magyarázat. Ezt a reménytelen harcot ismét fegyverletétel, az aradi tizenhárom, az elnyomás, majd a kiegyezés követte, az ország sorsának újabb és most már történelmi távlatban szinte azonnal helyrehozhatatlan vészt hozó összekötése a Habsburg Birodalommal. Végül aligha lehet kétségbe vonni, hogy Mindszentynek a szovjetekkel és a kommunistákkal egyértelműen szembeforduló, sőt őket provokáló politikája nem vezethetett győzelemre. Ezt is fegyverletétel, a bebörtönzöttek és kivégzettek hosszú sora, majd a békepapok és az ÁEH egyház fölötti uralma és a kétes értékű Ostpolitik évtizedei követték, nagy valószínűséggel mélyebb megalázkodás, mint amilyenre akkor került volna sor, ha elmarad a látványos ellenállás és ennek látványos bukása. Úgy látszik tehát, hogy ez a nemzet hajlik arra, hogy az elérhetetlent akarja, és ezért elveszítse az elérhetőt, és ennek folytán elsősorban az elérhetetlenért harcolókat, a veszteseket, és nem az elérhetőt megszerzőket, a győzteseket tisztelje, az irrealitások kergetőit és nem a realitások felismerőit, és ez szorosan összefügg azzal, hogy ez a nemzet, fél évezrede, szinte folyamatosan vesztes. Joggal vetődik fel a gondolat, hogy ez így, egészében, nemzeti tragédia, és ebbe a nemzeti tragédiába illik bele Mindszenty életének ez a kritikus fontosságú három éve. Nagy Töhötöm, ahogy ezt a cikk I. részében idéztük, a következőket írta erről. Azért tartanak ma bennünket az angolszászok politikailag kevésbé tehetséges, egyensúlyát vesztett népnek, s ezt így, ezekkel a szavakkal meg is mondják, mert vezetőink vagy a fenntartás nélküli behódolás, sőt túllicitálás szégyenletes módszerére tértek át, vagy pedig, ha nem hódoltak be, akkor ezt is csak szélsőségesen és ösztönös indulataik levezetésével tudták megtenni, és még csak meg sem kísérelik a kis népek egyetlen fegyverét alkalmazni: a prudenciát, amely megtalálja az utat az elvek feladása nélküli megegyezéshez. Hidegfejű angolszászok, akik a helyzetek felismerésének mesterei, ezt az érzelmi illúziópolitikánkat amint ők nevezik soha sem megérteni, sem támogatni nem fogják. (Balogh 1998: 191) Nem tudhatjuk, hogy kik voltak azok a hidegfejű angolszászok, akiket itt Nagy Töhötöm idéz, és még az sem lehetetlen, hogy saját véleményét vagy Amerikát járt rendtársa, Jánosi József véleményét adta mások szájába. Ez nem változtat azon, hogy amit leír, mélységes igazság. Nemzeti sorsunkban egymást követik a reménytelen lázadások, az ezeket követő fegyverletételek, és az ezek utáni elnyomás, behódolás és megalázkodás korszakai, rosszabb korszakok, mint amilyenekre a legkedvezőbb pillanatban megkötött elérhető legjobb megállapodások vezettek volna. Ez ismétlődő nemzeti tragédia, Rákóczi, Kossuth és Mindszenty személyes tragédiája között azonban van még egy, és, ha lehet, még szorosabb analógia, hosszú emigrációjuk. E hosszú emigráció alatt időszerűtlenné vált mindhármuk elvi álláspontja, amelyhez pedig változta- II. Rákóczi Ferenc elbukta 2009/2 15

14 SÚLYPONT tás nélkül ragaszkodtak. Rákóczi változatlan elvi álláspontja nem volt tartható a Pragmatica Sanctio és az ország barokk újjáépítésének megkezdése után, Kossuth változatlan elvi álláspontja nem volt tartható a kiegyezés után, és Mindszenty változatlan elvi álláspontja sem volt tartható a hidegháború vége és az enyhülés kezdete után. Elmentek mellettük az események, és ez Mindszenty számára hozta a legsúlyosabb megaláztatást. Mindennek ellenére ők maradnak mindörökre e nemzet legnagyobb hősei, és ettől a rangjuktól nem foszthatja meg őket soha senki, még akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy eljárásuk nem volt racionális, politikájuk nem volt sikeres, és életük személyes tragédiába torkollt. A tisztelet fennmaradása azonban nem jelentheti azt, hogy a nemzetnek a jövőben ne kellene racionális és sikeres, nem pedig irracionális és tragédiához vezető politikát követnie. Ez az a pont, ahol be kell számolnom még egy személyes emlékről, de most nem az 1940-es, hanem az 1980-as évekből. Itt járt egy konferencián, és két-három napig járta velem az országot egy neves közgazdász, akit joggal nevezhetek barátomnak. Angol születésű volt, a legrangosabb iskolák egyikébe járt, Cambridge-ben végzett, először Angliában, majd az egyik legtekintélyesebb amerikai egyetemen lett professzor. Joggal állítható, hogy tagja mind az angol, mind az amerikai legfelsőbb vezető értelmiségnek. Meglepően tájékozott volt a magyar ügyekről, tudta, hogy ki volt Petőfi, tudott a magyar szabadságharcról, és döbbenetes intelligenciával tett fel kérdéseket. Úgy tudom, hogy Petőfi a szabadságharcban esett el. Hogy történt ez? Hihetetlen, de közvetve barátja, Bem okozta a halálát. A segesvári csata előtt az orosz parancsnok, nem tételezve fel, hogy a magyarok ilyen messze és ilyen pontosan tudnak lőni, egyedül közel lovagolt a magyar állásokhoz, hogy felmérje a hadállást és kialakítsa a csatatervet. A magyar parancsnok, Bem azonban Napóleon hadseregének jól képzett tüzértisztje volt, saját maga ment az ágyúhoz, saját kezével célzott, és egyetlen lövéssel megölte az orosz tábornokot. A megdühödött orosz lovasság azonnal áttörte a magyar vonalat, és nem ejtettek foglyot, megöltek minden menekülőt, köztük Petőfit is. Hogy tehette meg ez az ember azt, hogy vesztésre álló csata előtt így földühíti az ellenfelet, és lemészároltatja saját seregét. Ki volt, és hogyan lehetett Napóleon tüzértisztje? Lengyel volt. Lengyel!!! Csak nem voltak más lengyelek is a magyar hadseregben!? De igen, egy időben a lengyel Dembinski volt a magyarországi nem erdélyi magyar csapatok főparancsnoka. Hogyan követhetett el a magyar politikai vezetés olyan irtóztató hibát, hogy lengyelek ilyen pozícióba helyezésével valósággal kiprovokálta az orosz beavatkozást!? És mi történt a csata után? Egy kis magyar egység a utolsó emberig védett egy magaslatot Székelyföld határán. Volt ennek valami stratégiai célja? Nem volt, de úgy vélték, hogy ezt kívánja a nemzeti becsület. De Kossuth Lajos trónfosztó hiszen egy parancsnoknak az az elsődleges kötelessége, hogy megőrizze embereit, és nem az, hogy céltalanul lemészároltassa! Ez a beszélgetés ekkor ezzel véget ért, valószínűleg vendégemnek azzal a ki nem mondott ítéletével, hogy minden magyar bolond. Íme, egy a Nagy Töhötöm hidegfejű angolszászai közül. Nem ítélkezhetünk nemzeti történelmünk legnagyobb alakjai és legcsodálatosabb vállalkozásai fölött. Az viszont kötelességünk, hogy elgondolkozzunk, a hidegfejű idegen szemléletével saját sorsunk és saját gondolkozásmódunk fölött. Noha ezzel, érzelmileg sőt racionálisan is e cikk végére értünk, foglalkoznunk kell még egy utolsó kérdéssel: lehetett volna-e jobb sorsunk 1945 után, mint amilyen ténylegesen volt. A sorok írójának az a véleménye, hogy ban, sőt ezt követően, ban, Sztálin haláláig, nem. Ekkor csak a kár és a szenvedés csökkentésére, a menthető mentésére, a szörnyűség kevésbé szörnyűvé tételére törekedhettünk. Ez nem kevés, mert mérhetetlen nyereség minden elmaradó kivégzés, minden elmaradó vagy rövidebb bebörtönzés, minden el nem vett iskola, minden meg nem tört életút és minden tönkre nem tett egzisztencia. Ami a későbbieket illeti, nem mondhatunk semmi biztosat. Nem alaptalan azonban az a feltevés, hogy nagyobb mérséklet, nagyobb megfontoltság, nagyobb valóságérzék és több prudencia ban és 1956-ban talán hozhatott volna részleges szabadságot az osztrák államszerződés idején és 1956 után. Sohasem tudhatjuk meg, hogy mi történhetett volna, de ezekben az időpontokban fenn /2

15 SÚLYPONT Szakolczai György az utolsó tanúk egyike állhatott az ilyen részleges szabadság lehetősége. Az viszont, hogy ennek a fékevesztettségre hajlamos népnek a szovjetek kevésbé merhettek félszabadságot felajánlani teljes szabadságról ezekben a történelmi helyzetekben nem lehetett szó, mint egy mérsékelt és a lehetőségek határaival számolni tudó népnek, nem lehet kétséges. Több prudencia ban bizonyosan kevesebb szenvedésre és megalázkodásra, és nagy valószínűséggel több szabadságra vezetett volna ban és azután. Ez megítélésem szerint egyaránt vonatkozik a magyar katolikus egyházra és a magyar nemzet egészére. Historia est magistra vitae. Tisztelnünk kell hőseinket, de tanulnunk kell történelmünkből, hogy az álmok, az irrealitások és a reménytelen lázadás világából, majd ennek bukása után a kétségbeesés, a megalázkodás és a behódolás világából az álomvilág és a behódolás elkerülésével az elérhető legjobb útjára léphessünk, a kis népek egyetlen fegyverére, a mérsékletre, a megfontoltságra, a valóságérzékre és a prudenciára támaszkodva. Nem lehet vitás, hogy ugyanerre kellene támaszkodnunk ma is, amikor szembe kell néznünk azzal, hogy nem úgy használtuk fel a számunkra húsz évvel ezelőtt megnyílt lehetőségeket, ahogy kellett volna, és nem látjuk tisztán azt az utat, amelyre most lépnünk kellene. Szakolczai György Errata E cikksorozat első részében (5-6.o.) részletesen foglalkoztunk az akkor P. Jánosi Józsefnek tulajdonított Pro memóriával, és erre a műre másutt is tettünk utalást. Időközben Mészáros István (2008: 69-74) megtalálta és közzétette Barankovics István Mindszenty Józsefnek írt szeptember 9-i keletű levelét, és ennek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy ezt a Pro memóriát, amelyen nincs feltüntetve szerző, és amelynek szerzőjeként eddig mindenütt P. Jánosi József S.J.-t szerepeltették, valójában Barankovics István írta. Az első rész közzétételekor az a tény még nem volt ismert. A harmadik rész 13. oldalán Matheovits Ferenc őrizetbe vételének időpontja helyesen február 20. Irodalom András Imre, Bálint József és Szabó Ferenc (1995): Kerkai Jenő emlékezete. Kerkai Jenő Egyház szo ciológiai Intézet, Budapest, 1995, 180 o. Balogh Margit (1998): A KALOT és a katolikus társadalompolitika MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1998, 235 o. Balogh Margit (2002): Mindszenty József ( ). Élet-kép sorozat. Elektra Kiadóház, Budapest, 2002, 360 o. Balogh Margit (2008): Kötélhúzás a kulisszák mögött. Czapik Gyula egri érsek tárgyalásai 1948-ba. Vigília, 73. évf., 11. szám, november, o. Beke Margit (szerk.) (1996): A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei között. Argumentum, Köln Budapest, 495 o. Gergely Jenő (1983): A Demokrata Néppárt igazoló jelentése a Mindszenty József bíboros hercegprímással keletkezett konfliktusról. Századok, 127/5-6., o. Mészáros István (2005): Mindszenty és Barankovics. Adalékok a keresztény párt problematikájához. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 114 o. Mészáros István (2008): Árnyak és fények. Kiegészítések a Mindszenty-életrajzhoz. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 366 o. Pallos László (2007): Reménykeltők. Az utáni illegális katolikus politikai szervezkedések. Írták: A Belügyminisztérium és ügynökei. Püski, Budapest, 2007, 389 o. Szakolczai György (2007a): Mindszenty és Barankovics avagy a keresztény politika és a modus vivendi. Magyar Szemle, Új folyam, XVI/9-10. (2007. október) o. Szakolczai György (2007b): Mócsy Imre vatikáni útja. A Mócsy Imre S.J.: Hagytam magam szerettetni c. kötetben, JTMR - Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2007, 395 o., a cikk a oldalon. Szakolczai György (2008): Szekfű Gyula és Jánosi József áprilisi levelei a magyar katolikus püspöki karnak. Múltunk, LIII/4. (2008), o. Varga László (1997): Kérem a vádlott felmentését. Püski, New York, 253. o. Varga László S.J.: Mit ér Nagy Töhötöm vallomása. Folyóiratcikk xerox másolata, a cikk valószínűleg Nagy Töhötöm könyve első kiadását közvetlenül követően, tehát 1965-ben vagy nem sokkal ezután jelenthetett meg külföldön, magyar nyelven. 2009/2 17

16 TEOLÓGIA Ancilla theologiae Bultmann és Heidegger (Első rész) teológia és a fi lozófia viszonya már a 2. század teológusait is foglalkoztatta, és mint ismeretes kétféle megoldás született. Tertullianus éles határvonalat húz a kettő közé, míg Jusztinosz vagy Alexandriai Kelemen a teológiát a legkiválóbb filozófiának tekinti. A kérdés később is megosztotta a teológusokat. A 20. századi protestáns teológia egyik, a filozófiával szimpatizálók közé sorolható nagy alakja Rudolf Bultmann. Az 1921-től Marburgban dolgozó evangélikus teológus közeli barátságba kerül a néhány évig szintén ott élő, akkor még kevéssé ismert filozófussal, Martin Heideggerrel, és bár útjaik hamar szétválnak, a hatások maradandónak bizonyulnak. A jelen írásban kettejük, illetve gondolkodásuk kapcsolatát vizsgáljuk a teológus oldaláról. Vizsgálódásunk középpontjában az egzisztencia fogalma és jellemzése áll, amelyhez elsősorban Bultmann saját írásait használjuk. Egy elterjedt vélemény szerint Bultmann az egzisztencialista filozófia különösen is Heidegger korai főműve, a Lét és idő terminológiáját alkalmazza az emberi létezés és hit vonásainak a leírásakor, illetve ezt a filozófiát teológiája alapjává teszi. A kapcsolatot azonban ennél árnyaltabban kell látnunk. Amint J. Macquarrie rámutat, az egzisztencializmus esetében nem valamiféle külső hatásról vagy pusztán egy nyelvezetről van szó, mivel az emberi létezést illetően fennáll egyfajta hasonlóság az egzisztencialista fi lozófia (ami nem egy, hanem egy bizonyos típusú filozófia) és az Újszövetség között. Ezt jelzik a hasonló témák (bukás, felelősség, választás) és az az alapvető gondolat, miszerint az ember, mint létező, másként létezik, mint a többi élő és élettelen. Ezenfelül, a Bibliában Isten személyére vonatkozóan nem a görög szubsztanciális kategóriákat és megnevezéseket, hanem az egzisztencialitás kategóriáit találjuk. 1 Ezt Bultmann egyik frappáns megjegyzése is megerősíti: Heidegger egzisztenciális analízise a jelenvalólétről csak az emberi jelenvalólét újszövetségi nézetének profán filozófiai bemutatásának tűnik. Ha némelyek alkalomadtán azt kifogásolják, hogy az Újszövetséget a heideggeri egzisztencialista filozófia kategóriáinak segítségével magyarázom, akkor attól tartok vakká válunk a valódi probléma meglátására. 1 J. Macquarrie, An Existentialist Theology, London, 1955, 5skk. Úgy vélem, sokkal inkább azon kellene megdöbbennünk, hogy a filozófia már saját magától látja azt, amit az Újszövetség mond. 2 (KuM I, 33.) Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei megerősítik és továbbviszik J. Macquarrie gondolatait. 3 Az egzisztencia fogalma Az egzisztencia szó nem valami egyszerű meglétre utal, a tényre, hogy valami létezik (=adott), hanem a specifikus emberi létmódra; az ember létére, akinek saját léte a kezében van, aki számára ez problematikussá lehet, aki képes létének betöltöttségéről vagy betöltetlenségéről beszélni, röviden a felelős, személyes létre, amelynek, mint időbeli létnek, saját története van. 4 Az egzisztencia ezen meghatározása szerint az nem valami, amije az embernek van, hanem önnön maga. 5 Ezt Heidegger a jelenvalólét mindenkori enyémvalóságával fejezi ki. 6 Az emberről, mint egészről van szó, aki a maga létezésében kezd magával valamit ; lehetőségek adottak előtte, döntéseket hoz minden most a szabad döntés pillanata 7, s így lesz az emberi élet történelemmé. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az emberi létezés sosem lezárt, hanem a jövő iránti nyitottság jellemzi. Mindeközben értelmezi önmagát, saját életét, s ezért az egzisztencia arra 2 H-W. Bartsch (szerk.), Kerygma und Mythos I, Hamburg-Volksdorf, 1948/1954 3, 33. old. 3 Kiemeljük G. Jones könyvét (Bultmann, Cambridge, 1991), amelynek egyik célkitűzése éppen a bultmanni teológia fi lozófi ai alapjainak feltárása, ezen belül pedig a Heideggerrel való kapcsolat elemző bemutatása. Fő hipotézise az, hogy Bultmann gondolkodása nem egzisztencialista, hanem fenomenológiai. Ezt Heideggerre vonatkozóan is kimutatja: G. Jones, Bultmann, Cambridge, 1991, 4skk., 63skk. Vö. Fehér M. István, Martin Heidegger, Budapest, 1992, 206skk., 266skk. Továbbá K. Berger, Exegese und Philosophie, Stuttgart, 1986, 127skk.; A. Thiselton, The Two Horizons, Exeter, 1980, 227skk., 283skk. 4 R. Bultmann, Glauben und Verstehen III, Tübingen, 1960, 107; vö. uo. IV, Tübingen, 1965/1967 2, 105skk. 5 Uo. I, Tübingen, 1933/1958 3, 297. old. 6 M. Heidegger, Lét és idő, Budapest, 2001, 59skk, 140. old. 7 R. Bultmann, Glauben und Verstehen IV, i. m., 170. old /2

17 TEOLÓGIA is utal, hogy az embernek viszonya van önmagával. 8 Kissé tautologikus megfogalmazással az ember egzisztencia, mert jellemzője az egzisztens megismerés: a nyitás, a mássá levés lehetősége és mindaz, ami ebből fakad. 9 Az előzőekkel összhangban Bultmann szerint az ember lényege az akarat. 10 E kijelentésének gyökere a szív, mint alapvető bibliai antropológiai terminus, 11 további érdekessége pedig az, hogy G. Jones szerint éppen az akarat középpontba állítása adja Bultmann ontológiájának sajátosságát a Heideggeréhez képest. Míg utóbbinál a lét (Sein) és a jelenvalólét (Dasein), addig Bultmann számára az isteni Akarat és az emberi akarat ontológikus differenciája az alapvető kérdés. Érvelése szerint ezért Bultmann megközelítése nem Heideggertől származik az akarat kérdését a heideggeri analízis természeténél fogva nem képes kezelni, hanem inkább abból a lutheránus hagyományból, amelyben Kierkegaard is mozog. 12 Itt említjük meg, hogy a jelenvalólétnek (Dasein) a heideggeri alapműből ismertté vált fogalma Bultmann számára az egzisztencia értelmében vett emberi létezést jelöli, azaz nála e három ember, egzisztencia, jelenvalólét egymás szinonimái. 13 Bultmann fogalomhasználata és elemzése is egyszerűbb Heideggerénél, és voltaképpen önmagában is érthető. 14 AZ EGZISZTENCIA JELLEMZÉSE Az egzisztencia alapvonása annak történetisége (Geschichtlichkeit). A lét utáni kérdés nem válaszolható meg valamilyen általános antropológiával vagy etikával, arra csak személyesen, radikális egyedülvalóságomban felelhetek. 8 Uo. 129skk. Vö. R. Bultmann, Az Újszövetség teológiája, Budapest, 1998, 164skk. Bultmann szerint a páli antropológia kulcsszavaiból a szóma az egész személyt, mint egzisztenciát (az itt kifejtett értelemben) jelöli, és nem egy részét. Ezt a sok igehely által támogatott értelmezést azonban nem tekinthetjük minden esetben érvényesnek és egyeduralkodónak az Újszövetségben jelezték a későbbi kutatások. Vö. A. Thiselton, i. m., 275skk. 9 A. Malét, The Thought of Rudolf Bultmann, Shannon, 1969, 8skk. 10 R. Bultmann, Glauben und Verstehen II, Tübingen,1952/1958 2, 244. old.; III, i. m., 161skk. 11 R. Bultmann, Az Újszövetség teológiája, Budapest, 1998, 183skk. 12 G. Jones, Bultmann, Cambridge, 1991, 68skk. 13 Vö. R. Bultmann, Glauben und Verstehen I, i. m., 118. old., 156skk., 297. old., 305skk.; Uő., Die Geschichtlichkeit, in: Heidegger und die Theologie, München, 1967, 72skk. Vö. A. Thiselton, i. m., 152skk.; J. Painter, Theology as Hermeneutics, Sheffi eld, 1987, 230. old., 20. lábjegyzet. 14 Vö. G. Jones, i. m., 74skk. Martin Heidegger enyémvalóság Az igazság, amit egzisztenciánk számára keresünk, magának egzisztenciánknak az igazsága, amit mint valamely általános igazságot nem ismerhetünk a létezés előtt, hanem csak a létezésben konstituálunk, mint saját igazságunkat. 15 Nem csupán arról van tehát szó bár ez is nagy jelentőséggel bír, hogy az ember a történelemben él, annak bizonyos értelemben kiszolgáltatott, hanem hogy saját döntései révén önnön magának van története. Az ember, mint személy, nem valami változatlan szubsztancia, amelyhez képest az időben lejátszódó történések csak akcidenciák, hanem az Én, a személy, állandóan megvalósulóban van. 16 Van múltja és jövője. 17 A történetiség az ember maradandó lényege, sem azt elveszíteni, sem abból kilépni nem tud 18 a történetiség a jelenvalólét egzisztenciálja. 19 Amit az ember elveszíthet, de meg is nyerhet, az igazi, való- 15 R. Bultmann, Glauben und Verstehen II, i. m., 291. old. 16 Uo. IV, i. m., 66. old.; vö. uo. 47skk. 17 Uo old., 153skk. Uő.,Történelem és eszkatológia, Budapest, 1994, 110. old. 18 Uő., Glauben und Verstehen I, i. m., 304. old.; uő., Az Újszövetség teológiája, Budapest, 1998, 155skk. 19 Uő., Die Geschichtlichkeit, i. m., 89. old. 2009/2 19

18 TEOLÓGIA di vagy tulajdonképpeni (eigentlich) történetisége 20 ; bibliai kifejezéssel élve: az élet, a valódi szabadság, az Istentől érkező új jövő. Bultmann az emberi létezésnek ezt a történeti jellegét a bibliai emberkép olyan sajátosságának látja, amit az antik görög gondolkodás nem ismert. 21 A történetiség következménye az egzisztencia nem objektiválhatósága 22 : ha magamat tárgyként, mintegy kívülről nézem, akkor talán így fogalmazhatjuk meg a legegyszerűbben az életszerűségből, a személyes kapcsolatok és valóságos döntések szintjéről a reflexió szintjére lépek, és itt nem lelhetem meg egzisztenciám igazságát. 23 Az emberi egzisztencia természetesen lehet objektiváló reflexió tárgya; ez azonban általánosságban beszél az egzisztencia mibenlétéről. Egy ilyen reflexió éppen azt ismeri fel, hogy az egzisztencia mindig az enyém, és mindig csak én ölthetem fel, és valósíthatom meg, tehát nem valami adott dolog, hanem újra meg újra megtörténő. 24 E két szint megkülönböztetésére Bultmann az egzisztens (existentielle), illetve az egzisztenciális (existentiale) kifejezéseket használja. Az ember életének konkrét lehetőségeiben egzisztensen vesz részt, amikor erre az egzisztens létezésre (tautológia, ugyanis másmilyen nincs) reflektál; tehát ha az objektiváció szintjére lép, akkor azt egzisztenciális értelmezésnek nevezzük. Az egzisztenciális alapja az egzisztensben van: az objektiváló elemzés csak az egzisztencia valósága miatt lehetséges. 25 E Heidegger által is használt fogalmak szinonimái az ontikus, illetve ontológiai. 26 Ebből következik, hogy a teológia is objektiváló beszéd: a hívő egzisztenciát, mint az emberi létezés lehetőségét elemzi. A teológia alapja a hívő létezés, más nem is lehet, mert amint a filozófiában, úgy itt is igaz, hogy az egzisztenciális az egzisztensben alapozódik meg. A teológia ugyanakkor magát az egzisztens történést (a hitet) nem garantálhatja, mert hatókörén 20 Uő., Glauben und Verstehen III, i. m., 102skk. 21 Uő., Történelem, i. m., 105skk. A görög emberképet R. G. Collingwood akinek történelemfi lozófi ai gondolataira Bultmann sokszor hivatkozik szubsztancionalizmusnak nevezi (vö. uo. 27. old.). W. Anz a kierkegaardi mű hatástörténete kapcsán azt írja, hogy Bultmann volt az, aki a Filozófi ai morzsák -ban vázolt, a keresztyénségnek a görög gondolkodástól való különbözőségében történő bemutatásának feladatát a leginkább megvalósította. W. Anz, Zur Wirkungsgeschichte Kierkegaards, Zeitschrift für Theologie und Kirche 79, 1982, 460skk. 22 R. Bultmann, Glauben und Verstehen I, i. m., 31skk. 23 Uo. IV, i. m., 112. old. 24 Uo. III, i. m., 117. old. 25 H-W. Bartsch (szerk.), i. m. II, Hamburg-Volksdorf, 1954, 193. old. 26 Vö. M. Heidegger, Lét és idő Lásd W. Schmithals, Die Theologie Rudolf Bultmanns, Tübingen, 1966, 70skk.; M. Boutin, Relationalität, München, 1974, 44skk. kívül esik: az csak Istentől, személyes találkozásban, nyerhető. 27 Az egzisztencia nem objektiválhatóságát nem szabad valamiféle szubjektivizmusként vagy individualizmusként értelmeznünk. 28 Arról van szó, hogy a szituációban én, mint személy vagyok megszólítva, egzisztens döntésem tehát válasz valamilyen objektív valóságra, amely és ez a hangsúlyos nem az objektiváló látás révén észlelhető, hanem a találkozásban. 29 Bultmann ezzel összhangban beszél az emberi egzisztencia valamire való ráirányultságáról, transzszubjektív tendenciájáról. 30 A találkozás egy esemény, és éppen ez az a fogalom, aminek alapján mind Bultmann, mind Heidegger koncepcióját többen fenomenológiainak nevezik. 31 Az egzisztencia mint filozófiai és teológiai fogalom Az egzisztencia Bultmann számára teológiai fogalom; jelentését azonban csak akkor értjük meg, ha ugyanakkor a filozófia, illetve a teológia feladatát, kapcsolatukat és különbségüket is magunk előtt látjuk. Elöljáróban érdemes megemlíteni, hogy az egzisztenciális értelmezés gyökereit mind Bultmann, mind Heidegger esetében Kierkegaardnál találjuk meg. Az egzisztencia meghatározását Bultmann Kierkegaardra vezeti vissza 32, ami jogos is, minthogy Kierkegaardnál az egzisztencia az emberi életet, alapvetően az egyén Isten előtti létét jelöli, és elemzése azt kihívásként állítja olvasói elé. 33 Az Én a végesség és végtelenség tudatos szintézise, amely önmagához viszonyul, és az a feladata, hogy önmagává váljon, ez pedig az Istenhez való viszony révén valósítható meg. 34 A kihívásból következik a döntés, ami Heideggernél is alapvető: A jelenvalólét létében önnön létére megy 27 R. Bultmann, Glauben und Verstehen III, i. m., 33skk; IV, i. m., 168skk.; Uő., Theologische Enzyklopädie, Tübingen, 1984, 167skk; Uő., Az Újszövetség teológiája, Budapest, 1998, 467skk. 28 Vö. R. Bultmann, Glauben und Verstehen III, i. m., 183skk., ahol a szerző az individualizmus vádjával szemben miszerint a történelem valósága az én történelmemre redukálódna tisztázza magát. 29 Uo old. 30 R. Bultmann, Az Újszövetség teológiája, Budapest, 1998, 175. old.; H-W. Bartsch (szerk.). i. m. I, Hamburg-Volksdorf, 1948/1954 3, 130. old. 31 G. Jones, i. m., 93skk. Az esemény fogalma kapcsán K. Berger (i. m., 166skk.) W. Herrmannt jelöli meg közös forrásként mindkettőjük számára. Érdekes ugyanakkor, hogy ez a Bultmann számára alapvető fogalom Heideggernek inkább a késői korszakához köthető. Vö. Fehér M. István, i. m., 320skk. 32 R. Bultmann, Glauben und Verstehen II, i. m., 200. old.; uo. IV, i. m., 170. old. 33 Czakó I., Hit és egzisztencia, Budapest, 2001, 120skk. 34 S. Kierkegaard, A halálos betegség, Budapest, 1993, 36skk /2

19 TEOLÓGIA ki a játék. 35 A hit vonatkozásában Kierkegaard a hangsúlyt arra helyezi, hogy az egyetlen mód, amelyen a keresztyénség igazsága megragadható az, ha valaki keresztyén módon, hitben egzisztál. 36 Kierkegaard fejtegetései az emberi létezésről terminológiánk szerint az egzisztenciális analízis körébe tartoznak. Heidegger azonban fenntartásokat is megfogalmaz Kierkegaard munkásságával kapcsolatban, 37 amikor egy helyen így ír: A 19. században S. Kierkegaard kifejezetten megragadta és behatóan átgondolta az egzisztencia-problémát mint egzisztenst. Az egzisztenciális problematika azonban oly idegen tőle, hogy ontológiai tekintetben teljesen Hegel és az ő szemével látott antik filozófia befolyása alatt áll. 38 Vajda értelmezése szerint Heidegger kifogása az, hogy Kierkegaard egzisztens elemzést végez, és nem teszi fel az egzisztenciális, az emberi egzisztencia felépítettségére vonatkozó kérdést. A kierkegaardi kétségbeesés ugyanis nem tartozik az egzisztencia struktúrájához, mivel hitben leküzdhető, míg a heideggeri gond nem. 39 Eszerint azonban a bultmanni egzisztenciális értelmezés is csak egzisztens, mivel a keresztyén létezés vonásai általánosságban szintén esetlegesek az emberi egzisztenciára nézve. Bultmann az egzisztenciális analízis fogalmát a heideggeri értelemben is használja, és Kierkegaard munkájára is vonatkoztatja. 40 Ez egyértelműen jelzi a két gondolkodó közötti különbséget. 41 Bultmann szerint a személyes, egzisztens kérdésben gyökerező egzisztenciális analízis feladata, hogy feltárja az emberi létezés vonásait, és megfelelő fogalmakat alkosson. 42 Eszerint a filozófia és a teológia feladata bizonyos értelemben egybeesik. Pontosabban: a filozófia és a teológia tárgya azonos, mármint a jelenvalólét, de 35 M. Heidegger, Lét és idő, i. m., 27. old. 36 Czakó I., i. m., 119. old. 37 vö. Fehér M. István, i. m., 64. old. 38 M. Heidegger, Lét és idő, i. m., 274. old. 39 Vajda M., Kétségbeesés és gond, in: Nagy A. (szerk.), Kierkegaard Budapesten, Budapest, 1994, 375skk., 386. old. Vö. W. Anz, i. m., 476skk. 40 R. Bultmann, Glauben und Verstehen I, i. m., 308. old. 41 Alapos összehasonlításában G. W. Ittel ( Der Einfl uß der Philosophie, Kerygma und Dogma 2, 1956, 94skk.) ezt sajnos nem említi. 42 H-W. Bartsch (szerk.), i. m. II, Hamburg-Volksdorf, 1954, 192skk. azt eltérő módon vizsgálják. 43 A filozófia a jelenvalólét formális struktúrájával, a teológia pedig annak Istentől való megszólítottságával, illetve egy történésével, a hittel, foglalkozik. Kapcsolatuk abból fakad, hogy a hívő egzisztencia is egzisztencia: egyaránt az emberről van szó, a létezés formális struktúrái semlegesek. A különbségek megfogalmazásában az egzisztenciális-egzisztens, illetve ontológiai-ontikus terminológia segít. A hit hangsúlyozza Bultmann nem ad új ontológiai struktúrát az embernek. Egy új ontikus valóságról van szó, amely az ontológiai leírásban mint lehetőség szerepel, de annak konkrét megtörténtéről az semmit sem mondhat. Mindezt a megszólítás példáján keresztül szemlélteti: a teológia egy konkrét megszólításról, és az azzal járó történésről beszél sőt magát az embert is eleve e megszólítás felől értelmezi, míg a filozófia csak általában véve beszél arról, mit jelent megszólítottnak lenni. 44 Hasonlóképpen viszonyul egymáshoz az ember elesettségének, illetve istentelenségének fogalma, amelyre a bűn vonatkozásában visszatérünk. Teológia és filozófia kapcsolatában tehát a különbségek is fontosak Bultmann számára. 45 Ugyanakkor és most ez a hangsúlyos az említett összefüggések lehetővé, sőt szükségszerűvé is teszik a filozófiai fogalmak használatát. A megfelelő fogalomalkotást és -használatot Bultmann a teológiával együtt minden tudomány alapvető feladatának tekinti. 46 Ehhez ad segítséget a filozófia, amelynek feladata az emberi létezés fogalmi megértése, és mivel teljesen magától értetődő, hogy minden (teológiai) magyarázat világi fogalmakat használ, a kérdés csak az, melyek a megfelelőek. 47 Különösen is alkalmasnak bizonyulhat egy olyan filozófia terminológiája, amely keresztyén gyökerekből táplálkozik. 48 Søren Kierkegaard hitben egzisztál 43 R. Bultmann, Die Geschichtlichkeit, i. m., 75. old. 44 Uo. 74skk.; Uő. Glauben und Verstehen I, i. m., 305skk. 45 Vö. M. Boutin, i. m., 561. old.; J. Macquarrie, Philosophy and Theology, in: Ch. W. Kegley (szerk.), The Theology of Rudolf Bultmann, New York, 1966, 129skk. 46 R. Bultmann, Glauben und Verstehen II, i. m., 233skk.; uo. III, i. m., 8. old.; uő. Theologische Enzyklopädie, i. m., 165. old. 47 Uő. Glauben und Verstehen IV, i. m., 169. old. 48 Vö. J. Painter, i. m., 18skk. 2009/2 21

20 TEOLÓGIA Nem az a kérdés, hogy az emberi természet felfedezhető-e az Újszövetség nélkül. Tény ugyanis, hogy ez nem az Újszövetség nélkül történt; modern filozófia egyáltalán nem létezne az Újszövetség, Luther, Kierkegaard nélkül. 49 Így, és ebben a szerepben lesz tehát Bultmann számára a filozófia ahogyan ő maga is megfogalmazza ancilla theologiae. 50 Ebből az is következik, hogy az átvett vagy átfordított fogalmakkal szabadon bánik, azokat saját teológiai szándékai szerint használja fel. Talán ezért is állították Heideggerrel együtt mindketten, hogy Bultmann nem épít teológiát Heidegger filozófiájára. 51 Érdemes összevetni az elmondottakat Heidegger Fenomenológia és teológia c. tanulmányának idevágó gondolataival. 52 A hasonló gondolatok ellenére Heidegger a két tudományt, tárgyukat tekintve, élesebben elhatárolja egymástól: a teológiát a pozitív, ontikus tudományok közé sorolja, amelyek valamely létezőt vizsgálnak a teológia esetében ez a krisztusiság, azaz a hit, mint a jelenvalólét létmódja, míg a filozófia az egyedüli ontológikus tudomány, amely a léttel foglalkozik. 53 A szóhasználat jelzi, hogy itt az ontikus és az ontológikus másfajta értelmezése jelenik meg, mint általában Bultmann-nál, aki eme heideggeri terminológia értelmében ontikus/ egzisztens (és nem egzisztenciális) keretben dolgozik, éppen úgy, mint Kierkegaard. 54 Bár Bultmann szóhasználata egyes pontokon egybeesik Heideggerével, az egzisztens és egzisztenciális közötti különbségtétel döntő célja nála a személyes szint és a reflexió szintjének világos megkülönböztetése. Ezt Heidegger is fontosnak tartja, amikor arról beszél, hogy a teológia (amely ob- 49 H-W. Bartsch (szerk.), i. m. I, Hamburg-Volksdorf, 1948/1954 3, 35. old.; K. Barth R. Bultmann, Briefwechsel, Zürich, 1971, 186. old. 50 Uo. 81. old. Lásd K. Berger, i. m., 135skk., 143. old. 51 G. W. Ittel, Der Einfl uß der Philosophie, i. m., 91. old. 52 A tanulmánynak, amelynek alapjául Heidegger 1927-es tübingeni és 1928-as marburgi előadásai szolgálnak, igen érdekes a története, mind a születés, mind pedig a publikálás (1969, 1970) vonatkozásában. Gondolatai, sőt megfogalmazásai számtalan esetben egybevágnak Bultmannéval (vö. Theologische Enzyklopädie), és valószínű, hogy nemcsak a többéves közös munka áll ennek a hátterében, hanem a végleges szöveg közös átnézése is. Éppen ezért E. Jüngel szerint Heidegger előadását hiteles kommentárnak tekinthetjük a bultmanni teológiafogalom vizsgálatában. E. Jüngel, Glauben und Verstehen, Heidelberg, 1985, 27skk.; G. Jones, Phenomenology and Theology, Modern Theology 5, 1989, 162. old. 53 M. Heidegger, Fenomenológia és teológia, Vigilia 1994/3, 231. old., 311skk. 54 Vö. uő., Lét és idő, i. m., 274. old. Ezért használja Heidegger az ontikus értelmezés kifejezést (pl. Fenomenológia és teológia, i. m., 467. old.). Rudolph Bultmann funkcionális fordulat jektiváció) által senki sem lehet hívővé. 55 A fogalomalkotást tekintve, amiben Bultmann a filozófia szolgálatát látja, és amelynek alapja az egyazon emberi egzisztencia, Heidegger először az átvétel problémáját veti fel. A teológia tudomány volta (a tudományosság igénye veti fel a filozófia szerepének kérdését) ugyanis azt követeli, hogy annak a létezőnek megfelelő fogalmiságot alakítson ki, amelynek értelmezését, mint feladatot, magára vállalta, de ez a létező csak hit által látható. 56 A hívő egzisztencia azonban a keresztyén előttiből születik, és így nem ontikus-egzisztens értelemben, de egzisztenciálisan (a heideggeri terminológia szerint) ez utóbbi is része, ezért minden teológiai alapfogalomnak egy magában egzisztensen jóllehet tehetetlen, azaz ontikusan megszüntetett, de éppen ezért őt ontológiailag meghatározó keresztyén előtti és ezért tisztán racionálisan fogható tartalma van. 57 Míg Bultmann fentebbi érvelése a kapcsolatot voltaképpen a teremtésre vezette vissza, addig itt Heidegger (ahogyan másutt Bultmann is) szótériológiai alapokon halad. Ennek sajátsága, hogy a hívő egzisztencia leírásában a fi lozófia csak a negatív oldalon (a hitben meghaladottra vonatkoztatva) játszik szerepet: Az ontológia eszerint csak a keresztyén alapfogalmak ontikus, éspedig keresztyén előtti tartalmának korrektívumaként működik. 58 A Heidegger által hozott példa (bűn-vétek) is ezt mutatja. Úgy vélem, Bultmann helyesen hangsúlyozza a teremtést alapul vevő megközelítést is ennek lényege, hogy a hitetlen és hívő egzisztencia esetében is az emberről van szó, és igyekszik kamatoztatni a filozófiai belátásokat a pozitív oldalon is, hiszen a teológiai fogalomalkotás magyarázata erre vonatkozóan is szükséges, amivel mintha Heidegger adós maradna. Ezen túlmenően, amikor Bultmann a teológia által használt fogalmak szerepéről beszél, utal a Biblia mai embertől idegen nyelvezetére és képvilágára, és a fordítás ebből fakadó szükségességére 59 ; azaz a rendszeres teológiai kérdést az egzegéta történelmi és nyelvi érzékenységével is vizsgálja. (Folytatjuk.) Szirtes András 55 M. Heidegger, Fenomenológia és teológia, i. m., 389. old. Vö. R. Bultmann, Glauben und Verstehen III, i. m., 33skk.; uő., Theologische Enzyklopädie, i. m., 166. old. 56 M. Heidegger, Fenomenológia és teológia, i. m., 467. old. 57 Uo old. 58 Uo old. A korrektívum alatt itt Heidegger arra gondol, hogy a fogalomalkotásban nem a fi lozófi a szabja az irányt, hanem csak kisegít. 59 R. Bultmann, Theologische Enzyklopädie, i. m., 165. old /2

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

FÜGGELÉK. Szakolczai György: Mócsy Imre vatikáni útja

FÜGGELÉK. Szakolczai György: Mócsy Imre vatikáni útja Mócsy Imre S.J.: Hagytam magam szerettetni JIMR Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2007, 395 o., 381-392. o. FÜGGELÉK Szakolczai György: Mócsy Imre vatikáni útja Mócsy Imre életének fordulópontja

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Paár Ádám Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Kevés személyiség nyomta rá a bélyegét a világ arculatára olyan mértékben, mint George W. Bush. Valószínűleg még sokáig elhúzódik a vita arról,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. 2013. szeptember 27-én 9.30 órakor a Humán és Népjóléti Bizottság rendkívüli ülésén. Dorner László

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. 2013. szeptember 27-én 9.30 órakor a Humán és Népjóléti Bizottság rendkívüli ülésén. Dorner László A J K A V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A HUMÁN ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG 8401 AJKA, Városháza Szabadság tér 12. (88) 521-111 fax:(88) 212-794 Ügyszám: 1/50-13/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2013.

Részletesebben

TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról

TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról Az elmúlt évtizedekben világszerte előtérbe kerültek az élet befejezésével kapcsolatos dilemmák. A modern orvostudomány segítségével a betegek haldoklása akár évekig

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL 1. Általános alapelvek 1.1. Bevezetés A Keleti Egyházak Kánonjai Kódexének 700. kánonjának 2. -a ajánlja a püspökkel vagy egy másik pappal való koncelebrációt

Részletesebben

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat választották be. A KB tagjai, póttagjai és a revíziós bizottság tagjai között mindössze 6 magyar nemzetiségű tag van 485 (itteni magyar vezetők szerint legalább 14-16-nak kellene lennie). A megválasztottak

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Elnökének 3/2015. számú közleménye az egyezségi kísérletről

A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Elnökének 3/2015. számú közleménye az egyezségi kísérletről A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Elnökének 3/2015. számú közleménye az egyezségi kísérletről I. Bevezetés 1. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás

Részletesebben

Prohászka Ottokár Jubileumi sorozat

Prohászka Ottokár Jubileumi sorozat Prohászka Ottokár Jubileumi sorozat E szentéletű püspök életének és műveinek bemutatása és széleskörű ismertetése rendkívül időszerű ma. Sokunkat komolyan aggaszt népünk állapota: a házasságok és gyermekszületések

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

TANULMÁNYOK B AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL. Dr. Bócz Endre. I. Az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatása

TANULMÁNYOK B AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL. Dr. Bócz Endre. I. Az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatása BÜNTETÕJOGI KODIFIKÁCIÓ B 2003. 4. szám 3 B TANULMÁNYOK B Dr. Bócz Endre AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL A hatályos Btk. X. fejezete (139 152. ) jelenleg 10 bûncselekményt pönalizál.

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu

ÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu ÉRTESÍTŐ Demokratikus Közéletért Alapítvány XV. évf. 2. sz., 2009. február 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu A múlt jövője!

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

A Dawes-terv (1924.04.09.)

A Dawes-terv (1924.04.09.) A Dawes-terv (1924.04.09.) A német márka növekvő elértéktelenedése miatt Németország 1922-ben már képtelen volt a jóvátételek teljesítésére, és november 14-ei jegyzékében 3 4 évi moratóriumot kért. Az

Részletesebben

Dr. Gáborjáni Szabó Botond: A magyarországi egyházi könyvtárak helyzete, céljai és jövőképe

Dr. Gáborjáni Szabó Botond: A magyarországi egyházi könyvtárak helyzete, céljai és jövőképe Dr. Gáborjáni Szabó Botond: A magyarországi egyházi könyvtárak helyzete, céljai és jövőképe ( A tanulmány megjelent a Könyvtári Figyelő 2002. 1-2. számában) Az egyházi könyvtárak típusai, helyzete és értékei1

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Államigazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött: Dr.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2/2015. számú jegyzőkönyv J E G Y Z Ő K Ö N Y V ÚJRÓNAFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. február 16-án megtartott nyilvános testületi ülésről J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült Újrónafő

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya EURÓPAI SZEMMEL LAKOS NÓRA Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya A hazai sajtó több héten keresztül foglalkozott az általa Fekete angyal -nak elkeresztelt ápolónõ állítólagos

Részletesebben

Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa:

Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: 1 Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: A koszovói konfliktus magyar szemmel (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: KSB/18-2/2012. A359-1/2012. (A359-3/2010-2014.)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: KSB/18-2/2012. A359-1/2012. (A359-3/2010-2014.) Ikt. sz.: KSB/18-2/2012. A359-1/2012. (A359-3/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányok kulturális kormányzatainak esetleges visszaéléseivel

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7.

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7. ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7. Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai 2012. évi tevékenységéről Készítette: Látta: Megtárgyalta: Bertók

Részletesebben

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető: Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye *

Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye * Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye * Véghseő Tamás A Vatikáni Titkos Levéltár tekintélyes mennyiségű iratanyagot őriz a magyar görög katolikusoknak a magyar nyelvű liturgiáért

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Tonton-mánia a francia médiában

Tonton-mánia a francia médiában 2011 május 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Harminc évvel ezelőtt, május 10-én, pontosan este 8 órakor a francia

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította, Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Reménytelen, de nem komoly

Reménytelen, de nem komoly Csepeli György Reménytelen, de nem komoly A hazai rendszerváltás során játszódó politikai álarcosbál egyik emlékezetes pillanata volt, amikor 1998-ban a kőkemény liberálisból magát paternalista nemzeti

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu J a v a s l a t o k a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2011. március 31-én megtartott rendkívüli ülésének

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2011. március 31-én megtartott rendkívüli ülésének EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2011. március 31-én megtartott rendkívüli ülésének a./ Tárgysorozata b./ Jegyzőkönyve c./ Határozata T Á R G Y S O R O Z A T 1./ Helyi Építési Szabályzat

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3543/2013 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3543/2013 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3543/2013 számú ügyben Előadó: dr. Magicz András A vizsgálat megindítása 2013. május 2-án az országos nemzetiségi önkormányzatok műhelybeszélgetésen tekintették

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának 2013. május 21-én, kedden, 10 óra 37 perckor a Képviselői Irodaház

Részletesebben

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,

Részletesebben

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16 Ikt.sz.: 20/2009 Bejegyzési határozat száma: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk.61.716/1994/4. Nyilvántartási szám: 475 Adó szám: 18824924 1 16 Számlaszáma: Kunszentmárton és Vidéke Tak. Szöv. 69800016-15102878

Részletesebben

k é r e m az Ön fellépését a Kormánynál: a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény [Ütv.] 3. (1) b) alapján;

k é r e m az Ön fellépését a Kormánynál: a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény [Ütv.] 3. (1) b) alapján; Dr. Polt Péter úr, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze részére Legfőbb Ügyészség B u d a p e s t 1155 Markó u. 16. Fax: 269 2862 Tisztelt Legfőbb Ügyész ú r! Alulírott dr. Jánossy András magánszemélyként

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

életutat bejárt, nagy tudású és széles körben elismert kollegánk egész életútját, engedjék meg,

életutat bejárt, nagy tudású és széles körben elismert kollegánk egész életútját, engedjék meg, Dr. Kardos János ügyvéd emléktáblájának avató beszéde a Budapesti Ügyvédi Kamarában 2006. november 10-én Tisztelt Püspök és Elnök Urak, kedves Családtagok és Meghívottak, Kollegák! I. Nemrég az október

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben