Az EU és Magyarország villamos energiastratégiájának kapcsolódási pontjai a energia útitervhez

Átírás

1 Az EU és Magyarország villamos energiastratégiájának kapcsolódási pontjai a energia útitervhez Tilesch Péter főosztályvezető Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály március Erőmű Fórum Magyar Energetikai Társaság 1

2 Ez az előadás nyilvános anyagok alapján készült és nem tekintendő a MEH hivatalos álláspontjának 2

3 Tartalom Út az útitervhez EU Commission Roadmap 2050 Magyarország útiterve Jelenlegi energia-helyzetkép Országgyűlési energiastratégia határozatok Nemzeti Energiastratégia 2030 Kitekintés 2050-re Kapcsolódási pontok, eltérések 3

4 Út az útitervhez (1) Lisszaboni Szerződés 194. (kivonat) (1) Az Unió energiapolitikájának céljai a következők: a) az energiapiac működésének biztosítása, b) az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül, c) az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; és d) az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása. (2) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megállapítja az (1) bekezdésben említett célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket. 4

5 Út az útitervhez (2) 2010 napjainkig: Számos hivatalos és magán kezdeményezés, tanulmány, javaslat; EU Bizottság (EB) közleménye a Parlamentnek (EP), a Tanácsnak (ET) : Energia 2020 Stratégia: A versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és felhasználás stratégiája: az energiahatékony Európa megteremtése, 20 energia megtakarítás 2020-ig; valóban páneurópai integrált energiapiac kiépítése; a fogyasztói pozíciók erősítése, a biztonság lehető legmagasabb szintjének biztosítása; Európa vezető szerepének kiterjesztése az energiatechnológiára és az innovációra; az uniós energiapiac külső dimenziójának megerősítése; 5

6 Út az útitervhez (3) EU magyar elnökség (2011. I. félév) Energia szakterület ET ülés: biztonságos, fenntartható és megfizethető energiaellátás: teljesen működőképes, összekapcsolt és integrált belső energiapiac 2014-ig; európai energia-infrastruktúra korszerűsítése és bővítése, a hálózatok határokon átnyúló összekapcsolása 2015-ig; ellátásbiztonság fokozása, fosszilis tüzelőanyagok fenntartható kitermelése és hasznosítása; energiahatékonyság növelése; megújuló energiaforrások kihasználása; alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák prioritása; Külső kapcsolatok, nemzetközi együttműködés erősítése; Épületek, a közlekedés, és a termékek, termelési folyamatok jelentős kibocsátás-csökkentési potenciáljának kiaknázása. 6

7 Út az útitervhez (4) EU magyar elnökség - Energia Climate Action: Dekarbonizációs útiterv» 7

8 Út az útitervhez (5) EU magyar elnökség eredményei - Energia Európa energiaellátásának biztosítása a XXI. századra Következtetések elfogadása az energiastratégiával és az energiainfrastruktúrával kapcsolatos prioritásokról (a februári Európai Tanács tervei és jóváhagyása szerint); Megállapodás az Európai Parlamenttel az energiapiacok integritására és átláthatóságára vonatkozó rendeletről (REMIT). Az Energia-ütemterv 2050 elfogadása ( ); 8

9 Útiterv 2050 (1) Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2050-re (EB) Az energia útiterv az alapja a hosszú távú politika kialakításának Az Európai Tanács kívánsága Az EU célja: 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es szint ára mérséklése; Elvárja a 2050-re szóló alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság stratégiájának kidolgozását. Az útiterv szándéka Nagyobb bizonyosságot nyújtani a kormányoknak és befektetőknek; 2050-re megtalálni az alacsony széndioxid kibocsátású energiarendszerhez vezető utat; Bázist alakítani a 2030-as energiapolitika továbbfejlesztéséhez; konkrét mérföldköveket rögzíteni a Tagállamoknak, az EU parlamentnek és a befektetőknek. 9

10 Útiterv 2050 (2) Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2050-re Forgatókönyvek A 2050-re szóló energiaügyi ütemterv forgatókönyvei az energiarendszer szén-dioxid-mentesítésének különböző lehetőségeit tárják fel. A jelenlegi tendencia forgatókönyvei Referencia-forgatókönyv a jelenlegi tendenciákkal és a gazdasági fejlődés hosszú távú előrejelzéseivel számol. Jelenlegi szakpolitikai kezdeményezések (CPI) aktualizálja a már elfogadott intézkedéseket és javaslatokat. 10

11 Útiterv 2050 (3) Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2030-ra 11

12 Útiterv 2050 (4) Szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek Szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek Magas energiahatékonyság: 2050-ig 41 -os energiaigény-csökkenést eredményez. Diverzifikált ellátási technológiák: valamennyi energiaforrás piaci alapon versenyezhet, széndioxid-mentesítés hajtóereje az árképzés. A megújuló energiaforrások magas részaránya: 2050-ben 75, villamosenergia-fogyasztásban 97. A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás késleltetett bevezetése: a nukleáris energia magasabb arányához vezet. A nukleáris energia alacsony részaránya: feltételezés: (a jelenleg épülő reaktorokon kívül) nem épülnek új atomerőművek, ami a széndioxidleválasztás és -tárolás szélesebb körben történő elterjedtségéhez vezet (32 körüli arány a villamosenergia-termelésben). 12

13 Útiterv 2050 (5) Szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek 13

14 Útiterv 2050 (6) Következtetések a forgatókönyvek alkalmazásával A villamos energia növekvő szerepe A villamosenergia árak 2030-ig emelkednek, utána csökkennek 14

15 Útiterv 2050 (7) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A rendszer egészében energia-megtakarítást kell megvalósítani 15

16 Útiterv 2050 (8) Következtetések a forgatókönyvek alkalmazásával A megújuló energiák aránya jelentősen emelkedik 16

17 Útiterv 2050 (9) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A nukleáris energia jelentős szerepet játszik az energiarendszer átalakításában 17

18 Útiterv 2050 (10) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A decentralizáció és a centralizált rendszerek egyre erősebb kölcsönhatása 18

19 Útiterv 2050 (11) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A szén-dioxid-mentesítés megvalósítható, és lehet kevésbé költséges, mint a jelenlegi szakpolitikák hosszú távú fenntartása 19

20 Útiterv 2050 (12) Az útiterv végrehajtása: új, alacsony széndioxid kibocsátású energiarendszer megteremtése 20

21 Magyarország energia helyzetképe Primer energia PJ 1250 Hazai primerenergia-felhasználás Forrás: Energia Központ Kht. 21

22 Nagyerőművek teljesítőképessége ÁH ÁH Nagyerőművek beépített névleges bruttó villamos teljesítőképessége dec. 31-én ÁH Nagyerőmű MW 85,4 Kiserőmű MW 14,6 Összes erőmű MW 100,0 atom szén gáz olaj Forrás: MAVIR MW

23 Nagyerőművek hatásfoka Előzetes, tájékoztató adatok Forrás: MAVIR

24 Nagyerőművek CO 2 -kibocsátása Összesen 13,0 Mt CO t CO 2 Előzetes, tájékoztató adatok * Bakony, Litér, Lőrinci, Sajószöged OCGT Forrás: MAVIR

25 Összes kiadott megújulós villany részarány a hazai nettó villamosenergiatermelésből 6, , , , , , , , , , részarány a bruttó fogyasztásból 0,7 Előzetes, tájékoztató adatok 0,9 2,3 4, ,1 5,5 6,8 6,9 6,0

26 Nemzeti energiastratégia 2030 (1) Előzmények 21/1993. (IV. 9.) OGY határozat a magyar energiapolitikáról Az energiaigények mindenkor kellő biztonsággal, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, gazdaságosan kielégítésre kerüljenek; A Kormány terjessze az Országgyűlés elé az Európai Közösség jogrendjével harmonizáló energetikai kerettörvény koncepcióját. 40/2008 (IV. 17.) OGY határozat a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról Elsődleges célok: hosszú távú ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság; Energiahatékonyság, energiatakarékosság; megújuló energiaforrások, környezet- és természetvédelem; piacnyitás kiteljesítése; A Kormány dolgozzon ki átfogó, országos energiahatékonysági stratégiát és nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet, és gondoskodjon azok megfelelő végrehajtásáról. 26

27 Nemzeti energiastratégia 2030 (2) 77/2011 (X. 14) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról Az Országgyűlés elfogadja a Nemzeti Energiastratégiát, amely ig szól, 2050-re irányuló kitekintéssel (figyelemmel a Stratégiai Környezeti Vizsgálat értékelésére is) Elsődleges célok: hosszú távú ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság együttes érvénysülése; A célok elérése érdekében öt fontos törekvést fogalmaz meg a dokumentum: az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiák részarányának a növelése, a közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése, valamint a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben. 27

28 Nemzeti energiastratégia 2030 (3) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy Gondoskodjon Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének és Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervének rendszeres felülvizsgálatáról; Alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszert; Kezdeményezze a fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény megalkotását; Kezdeményezze egy regionális infrastruktúra-platform kialakítását, készítsen elemzést a földgázbeszerzési forrásdiverzifikáció lehetőségeiről; Készítsen cselekvési tervet az erőmű fejlesztésre, a távhőszolgáltatás fejlesztésére, energetikai iparfejlesztésre és kutatás-fejlesztés- innovációra; dolgozzon ki épületenergetikai stratégiát; Végezze el a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi kapacitások létesítésére vonatkozó döntés-előkészítő munkát; A fogyasztók információval való ellátása érdekében segítse elő a háztartások energiafelhasználási adatainak megismerhetőségét. 28

29 Nemzeti energiastratégia 2030 (4) Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Szemléletformálási Cselekvési Terv Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv Energetikai Iparfejlesztési és K+F+I Cselekvési Terv Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek. Forrás: NFM 29

30 Nemzeti energiastratégia 2030 (5) Lehetséges erőmű-fejlesztési stratégiák a) Atom-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NCsT) rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása b) Anti Atom-Zöld: Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása c) Atom-Zöld(+): Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya d) Atom(+)-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen, majd 2030 után új telephelyen is, illetve az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása e) Atom-Szén-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása, valamint egy új szénerőmű létesítése f) Anti Atom-Zöld(+): Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCSTben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya Forrás: REKK 30

31 Nemzeti energiastratégia 2030 (6) Jövőkép Közös erőfeszítés forgatókönyv (PE) Atom szén zöld forgatókönyv (VE) Primer bruttó energiafelhasználás növekedése maximum 2 a 2008-as évhez képest( Közös erőfeszítés forgatókönyv) A fenti cél 23 -os energiahatékonyság javulással biztosítható Eközben 37 -kal növekszik a villamos energia felhasználás 2008-hoz képest Megújuló energia részarány 20 -ra növekszik Az Atom-Szén-Zöld forgatókönyv legfontosabb elemei: az atomenergia hosszú távú fenntartása; a szén alapú energiatermelés szinten tartása, feltétel: az ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (CCS); megújuló energia szempontjából az NCsT 2020 utáni lineáris meghosszabbítása, törekvés a kitűzött arány növelésére. 31 Forrás: NFM

32 Nemzeti energiastratégia 2030 (7) Az Energiastratégia legfontosabb tézisei Energiatakarékosság Megújuló és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelés növelése Erőmű-korszerűsítés A közlekedés energiahatékonyságának növelése és CO2 intenzitásának csökkentése Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság Energetikai célú hulladékhasznosítás Állami szerepvállalás erősítése 32 Forrás: NFM

33 Nemzeti energiastratégia 2030 (8) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei I. Energiatakarékosság Forrás: NFM 33

34 Nemzeti energiastratégia 2030 (9) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei II. Hazai megújuló energia A gazdaság dekarbonizációjának eszköze a megújuló energiaforrások részesedésének növelése, a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása; A megújuló energiaforrások részesedésének növelése a bruttó végső energiafelhasználásban 20- körüli értékre 2030-ig (2020-ra 14,65 ) A kétpólusú mezőgazdasági modell létrehozása, amely lehetővé teszi a fenntarthatósági szempontok és a piaci igények szerinti rugalmas váltást az élelmezési-, illetve az energetikai célú gazdálkodás között. A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése Forrás: NFM 34

35 Nemzeti energiastratégia 2030 (10) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei III. Biztonságos atomenergia 35 Forrás: NFM

36 Nemzeti energiastratégia 2030 (11) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei IV. Piac, forrás és tranzitdiverzifikáció Az EU infrastruktúra fejlesztési elképzeléseiben a közép-európai régió három tervben is fontos szerepet játszik: -a déli földgáz folyosó (Southern Gas Corridor), Részei: Nabucco, Déli Áramlat, AGRI LNG. - észak-déli földgáz és olaj folyosó (North-South Interconnections) kiépítése, amihez a lengyel-szlovák-magyar és horvát-magyar gázösszeköttetésen kívül az Adria olajvezeték tartozik. - Central South Eastern elektromos highway az északi tengeri szélerőműveket kapcsolná az európai villamos energia hálózathoz Forrás: NFM 36

37 Nemzeti energiastratégia 2030 (12) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei V. A hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása A szén alapú energiatermelés szinten tartása három okból indokolt: Energetikai krízishelyzetben (földgáz árrobbanás, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék; Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel; Az értékes szakma-kultúra végleges elvesztésének megelőzése, és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása; Feltétel: a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása) Forrás: NFM 37

38 Nemzeti energiastratégia kitekintés 2050-re (1) Kapcsolódási pontok eltérések az EU 2050-hez A 100 megújuló szcenárió irreális a központosított megújuló termelés és hosszú távú transzport szisztéma visszalépés; Alternatíva: atomenergia fokozott alkalmazása: 38

39 Nemzeti energiastratégia kitekintés 2050-re (2) Kapcsolódási pontok eltérések az EU 2050-hez Regionális energiapolitika, közös energetikai fejlesztések; 2030-tól kezdődően a fosszilis energiaforrások (beleértve a szénhidrogéneket, a szenet és a lignitet) hasznosítása csak a CCS és tiszta szén technológiákkal együtt képzelhető el; Az ÜHG csökkentés alternatívái (feltétel: piacképes CCS technológia): 39