Szakdolgozati FELADATKIÍRÁS

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Szakdolgozati FELADATKIÍRÁS 1. Név: Virág Eszter Szakdolgozat száma: Vi/215-35/ Képzés megnevezése: BSc nappali 3. Szak: Nemzetközi gazdálkodás szakirány: Nemzetközi vállalkozások tankör: GT3NV 4. Illetékes Intézet: Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet 5. A szakdolgozat címe: Lehetséges alternatív módszer egy város hő ellátására 6. Bázisszervezet neve, postai címe: Kidolgozandó kérdések: 1. Elemezze az Európai Unió és Magyarország energia politikáját! 2. Elemezze a háztartások energia felhasználását az Európai Unióban és Magyarországon! 3. Ismertesse Miskolc hő szükségletét és ellátását! 4. Milyen lehetőségei vannak a megújuló energiaforrások alkalmazásának? 5. Összefoglaló értékelés. 8. Belső konzulens neve, beosztása: Sebestyénné Dr. Szép Tekla, egyetemi tanársegéd 9. Külső konzulens neve, beosztása, vállalati/szervezeti postai címe: A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: július A szakdolgozat beadásának határideje: október 31. Miskolc, július 20. Dr. Kocziszky György intézetigazgató

2 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP HALLGATÓ NEVE: VIRÁG ESZTER NEPTUNKÓD: C1LYCM SZAKDOLGOZAT CÍME: LEHETSÉGES ALTERNATÍV MÓDSZER EGY VÁROS HŐELLÁTÁSÁRA BÁZISSZERVEZET NEVE, CÍME: - BELSŐ KONZULENS NEVE, BEOSZTÁSA: SEBESTYÉNNÉ DR. SZÉP TEKLA KÜLSŐ KONZULENS NEVE, BEOSZTÁSA:- A konzultációk időpontja: Belső konzultáció időpontja Belső konzulens aláírása Külső konzultáció időpontja Külső konzulens aláírása A szakdolgozat beadható: Dátum Dátum.. Belső konzulens aláírása.. Külső konzulens aláírása

3 EREDETISÉGI NYILATKOZAT NÉV: VIRÁG ESZTER NEPTUNKÓD: C1LYCM SZAKDOLGOZAT CÍME: LEHETSÉGES ALTERNATÍV MÓDSZER EGY VÁROS HŐELLÁTÁSÁRA Fent nevezet büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatomban minden szövegrész, ábra és táblázat a megfelelően hivatkozott részek kivételével a saját munkám eredménye, a dolgozat más dokumentumra beleértve korábbi szakdolgozatom/diplomamunkám szakmai részeit is nem támaszkodik. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül, és fegyelmi eljárás megindítását vonhatja maga után. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n benyújtott, az Egyetem honlapjára feltöltött) példányai formailag, szerkezetileg és tartalmilag megegyeznek. Kelt, Miskolc, október 29. Virág Eszter Hallgató aláírása

4 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VILÁG-ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN INTÉZET Lehetséges alternatív módszer egy város hőellátására Virág Eszter

5 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Bevezetés...4 I. Az Európai Unió és Magyarország energia politikájának elemzése Az Európai Unióban lévő energia törvények és előirányzatok elemzése, különös tekintettel ezeknek a céljára és előnyeire Előzmények Zöld könyv Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása Klíma és Energia csomag Európa Energy Túl 2020-on Magyarországon lévő energia törvények és előirányzatok elemzése, különös tekintettel ezeknek a céljára és előnyeire Előzmények es évek Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Uniós és magyar tendenciák összehasonlítása II. Háztartások energiafelhasználása Az uniós háztartások energiafelhasználásának és szükségletének elemzése A magyar háztartásokat energiafelhasználásának és szükségletének elemzése Uniós és magyar jellemzők összehasonlítása III. Miskolc hőszükséglete és ellátása A távhőszolgáltatás ismertetése Távhőszolgáltatás általános bemutatása MIHÖ Kft. távfűtési rendszerének a működése A távfűtés gazdasági vonatkozásai A távhőszolgáltatás környezeti vonatkozásai Energiatakarékossági célok a hőszolgáltatásban Energia megtakarítási lehetőségek a Miskolci hőszolgáltatás gyakorlatában 37 IV. Megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségei Megújuló energia alternatívák hőhasznosításban Biogáz hasznosítás Biogáz forrásai Hulladéklerakóban történő biogáz termelési tapasztalok Fűtés biogázzal Miskolcon Realizálható gazdasági és környezeti hasznok Gazdasági hasznok Környezeti hasznok Összefoglalás

6 Irodalomjegyzék Summary Melléklet

7 Bevezetés Napjaink égető problémája a növekvő energiaszükségletünk, ami leginkább gazdasági és környezeti fenntarthatóság kérdéseit veti fel, amit döntően makroszinten vizsgálunk. Amennyiben az energiaszükségletet mikro szintről közelítjük meg, már a társadalmi pillér zavarai is számottevőek: ezt kifejezetten a háztartások kiadásának növekvő energiaköltségeiben mérhető, ami egyre súlyosabb gondot okoz a családok életében. Ez egyre nagyobb terhet jelent a környezetünk és a társadalom számára is. Az alternatív energiaforrások felhasználása az egyik legjobb alapja lehet a megfelelő mennyiségű és elfogadható áron szolgáltatott energiatermelésnek, amelyre már néhány figyelemre méltó példát is találhatunk, de mindennapi elterjedésükhöz még hosszú utat kell bejárni. Az energiafüggőség nagyban befolyásolja globálisan a társadalmi és a gazdasági helyzet alakulását. Láthatjuk, hogy egy gazdaság működése szorosan összefügg az energiahordozók mennyiségének változásával. Így fontos gondoskodnunk arról, hogyan lehet hiányukat pótolni, hogyan lehet tudatos energiagazdálkodást létrehozni és hogyan lehet a legeffektívebb módon energiát termelni, a környezetre káros hatások elkerülése mellett. Dolgozatom fő céljaként azt kutatom, hogy lehetséges-e egy város hőellátása alternatív energiafelhasználással, különös tekintettel a miskolci háztartások körében lévő távhőszolgáltatás általi biogázfelhasználásra. Kutatásomban nem térek ki a többi lehetséges alternatív energia felhasználási formákra a távhőszolgáltatásban, mint például a geotermikus energiafelhasználás. Manapság nagyon sokszor találkozunk energiatakarékossággal foglalkozó cikkekkel, könyvekkel, média megjelenésekkel, így rengeteg információt szerezhetünk ebben a témakörben. Európai Uniós állampolgárként lényeges tudnunk, hogy milyen stratégiák és célok vannak érvényben, amik az energiahatékonysággal, ellátottsággal és takarékossággal kapcsolatosak, mert ezek alkotják az Unió energiapolitikájának alappilléreit. Valamint azt is esszenciálisnak tartom, hogy megnézzük, hazánkban milyen célkitűzések vannak az energiahatékonyság és klímaváltozás elleni küzdelem érdekében. Ezért az első fejezetben megvizsgálom az uniós és magyar energiapolitikának az alakulását, valamint kiemelem azokat a stratégiákat, amelyek kulcsfontosságú szerepeket töltenek/tölthetnek be az energiagazdálkodás folyamataiban. A második részben az Unió és Magyarország energiafelhasználását elemzem, és abba szeretnék betekintést kapni, hogyan alakult nagyjából az elmúlt két évtizedben. 4

8 Megvizsgálom, hogy a legnagyobb energiafelhasználó szektorok fogyasztása hogyan változott, milyen okok állnak ennek hátterében, milyen mennyiségben használnak fosszilis energiát, milyen tendencia látható a megújuló energiák felhasználásában és hogyan módosult a károsanyag kibocsátás mind két entitásban, különös tekintettel a háztartásokra. A távhő a legegyszerűbb és leggazdaságosabb módja lehet a hőellátásnak, ha az ehhez szükséges kedvező feltételek adottak. Így a harmadik fejezetben a távfűtés működését mutatom be általánosan, kitérek az előnyeire. Ismertetem a városunk egyetlen távhőszolgáltatójának, a Miskolci Hőszolgáltató Kft. (MIHŐ Kft.) rendszerét, kitérek a távhő gazdasági és környezeti vonatkozására. Tanulmányozom az energiahatékonysági célokat és a Miskolcon megvalósítható energiatakarékossági lehetőségeket. Dolgozatom célja, hogy megvizsgáljam városunk hőellátásának fenntarthatóságához hogyan járulhat hozzá a biogáz alapú hőtermelés. Megvizsgálom a jelenleg elérhető alternatív kiváltási lehetőségeket, az állam által nyújtott támogatásokat. A megújuló energiákon belül a biogáz alapú hőtermelésre fókuszálok, hiszen a MIHŐ Kft. Futó utcai fűtőműjében már 2008-tól biogáz fűtésű kazán üzemel. Ennek esettanulmány szerű bemutatásával arra keresem a választ, hogy milyen mértékű lehet a megújuló energiával való kiváltás, ami gazdaságilag és környezetileg is fenntarthatóvá teszi Miskolc város hőellátását. 5

9 I. Az Európai Unió és Magyarország energia politikájának elemzése 1.1 Az Európai Unióban lévő energia törvények és előirányzatok elemzése, különös tekintettel ezeknek a céljára és előnyeire Az EU-nak, mint gazdasági nagyhatalomnak alapvető célja és feladata, irányt mutasson az effektív energiafelhasználáshoz. Ehhez nagyon fontos, hogy tiszta képet alkosson az uniós energia szükségletről, energiaforrásokról és a beszerzéshez szükséges külkapcsolatokról is. Napjainkban, visszatekintve az energiaellátás biztonságára létrehozott dokumentumokra, jól látható ezeknek a fontossága, akár figyelembe vehetjük az ukrán orosz gázvitákat ( vagy a fosszilis energiahordozók drágulását. ( Előzmények Az Európai Unió energia politikájának alapja az Párizsi Szerződés és a Római Szerződés, melyek energiafelhasználására vonatkozó célkitűzéseket foglalnak magukba. Az hetvenes évektől fő célként az energiafelhasználás racionalizálása és az olaj importfüggőség csökkentés jelenik meg. Majd a nyolcvanas években, a már megkezdett energiaigény csökkentési lépései mellett az energiaszektor átalakítására fordítottak hangsúlyt, és az árak csökkentésére törekedtek. ( Az Európai Bizottság 1995-ös Energy Policy for the European Union című fehér könyvben foglalta össze az energiapolitikai direktívákat, amik az uniós energiapolitika távoli alapjaként értelmezhetőek, ezek pedig az ellátás biztonsága, az energiapiacok versenyképessége, a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele voltak. A dokumentum egyetlen egyszer említi a távhőszolgáltatást, miszerint a távhő a tagállamok közötti együttműködést, az áram- és hőfelhasználást és technológiafejlődését támogatja. (Európai Bizottság, 1995.) A kilencvenes években a nemzeti energiapolitikák megerősítésére és energiapiaci liberalizációra igyekeztek. Ebben az időszakban különböző energiahálózati fejlesztési beruházások indultak el, illetve a gáz- és villamosenergia-hálózatokat építettek ki az országok között. Az EU arra törekszik, hogy közös európai energiapiacot hozzon létre, 1 Bár az USÁ-ban bekövetkezett palagáz forradalom ellentmond a tendenciának, mi szerint a fosszilis energiák folyamatosan drágulnak. ( 6

10 országok közötti együttműködés és közös energiabiztonsági standardok belső piac fejlesztése és infrastrukturális beruházások támogatása versenyképesség növelése környezetvédelem energia technológiai fejelsztések egységes külpolitika a tagállamok között aminek létrejötte az EU-s szabványok, főleg a környezetvédelmi előírások kiterjesztését könnyíti. ( Zöld könyv Az uniós energiapolitika szempontjából fontos megemlíteni az Európai Bizottság zöld könyveit, melyek egy konkrét témában egész Európára vonatkozó egységes gondolkodás elindításáért jönnek létre. A zöld könyvek alapján folytatott tárgyalások után, a Bizottság általában kiadja a fehér könyvet, ami már pontos intézkedésekre tehet ajánlást. Ezt követően általában az Európai Bizottság közleményt bocsát ki, ami jogszabályi javaslatot tartalmaz, melyet a jogszabály kiadása követ. ( A 2006-os Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért című zöld könyv 6 főbb területen nyújt javaslatokat a problémákra (1. ábra), melyek mindegyike szorosan kapcsolatban áll az energia ellátás biztosításával. Ezek pedig a következők: Energia ellátás biztosítása, energia ellátás fenntarthatósága és versenyképesség 1. ábra: Megoldási javaslatok főbb területei Forrás: Európai Közösségek Bizottsága, alapján saját szerkesztés A 2005 és 2006-ban kiadott Zöld könyvek megoldási alternatívákat tesznek az európai energiapolitikák versenyképességének megőrzésére, az energia előállításnak és használatnak a környezetre gyakorolt hatásainak csökkentésére. Olvashatjuk, hogy hosszú távon az EU versenyképessége veszélybe kerülhet, mert az energiafelhasználási igény egyre nő, és így az Unió ennek kielégítésére nagy mennyiségű importra szorul. (Zöld könyv, 2005.) Az alábbi ábra mutatja meg az EU 27 primerenergia import változását, 7

11 melyen jól látszik, hogy 2002-höz képest jelentős mennyiségű importnövekedésre volt szükség EU ábra: Nettó primerenergia import változása 1000 t olajegyenértékben, Forrás: alapján saját szerkesztés Ezen kívül, a globális felmelegedés és klímaváltozás megállítására is fókuszált, amihez a fosszilis energiák használatának a csökkentése elengedhetetlenné vált. (Európai Közösségek Bizottsága, 2006.) Ennek köszönhetően elindult egy olyan kezdeményezés a tagállamok között, melynek következtében az Európai Tanács egy cselekvési terv szükségességét látta, aminek segítségével az EU %-os energia megtakarítást érhet el. A két vizsgált dokumentum nem tér ki a távhőszolgáltatásra, valamint a biomassza és bioüzemanyag felhasználást csak megemlíti. (Európai Közösségek Bizottsága, 2006.) Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása A 2006-ban kiadott cselekvési terv célja, az energia igény csökkentése és célzott lépéseket tenni annak érdekében, hogy 2020-ra megtakarítsák az éves energiafogyasztás 20%-át. A 20%-os energia megtakarítás főként a háztartások potenciális energia megtakarítása, 27% kereskedelmi épületek megtakarítása 30% körüli értékeket tesznek ki; a feldolgozóiparban 25%, a közlekedési ágazatban pedig 26% lehetne megtakarított. Ennek köszönhetően 780 millió tonna CO 2 kibocsátását lehetne megakadályozni, ami 390 millió tonna kőolaj-egyenértéknek és 100 milliárd euró összegnek felel meg. (Európai Közösségek Bizottsága, 2006.) 2 Primer energiának a hagyományos, fosszilis energiahordozókat, azaz szén, földgáz, kőolaj, nevezzük. ( 8

12 Az energiahatékonysági cselekvési terv javasolt stratégiái és intézkedései 1. táblázat Javaslat Intézkedés/stratégia termékek címkézése energia teljesítmény alapján Energia teljesítmény épületkorszerűsítés kapcsolt energiatermelés támogatása növelni az energiaátalakítás hatékonyságát 60%-ra energiaszállítás/elosztás során keletkező veszteség 20%-os Energia átalakítás csökkentése követelmény rendszert a 20MW-nál kisebb termelőegységeknek Közlekedési költségek üzemanyag hatékonyságának növelése Finanszírozási energiaszolgáltatatók és KKV-k energiahatékonysági ösztönzők és árképzés beruházásának finanszírozása Energiatudatosság iskolák számára oktatási segédeszközök Partnerségek tagországok közötti innovációk, technológiák terjesztése Forrás: Európai Közösségek, alapján saját szerkesztés A stratégia kiemeli a kapcsolt energiatermelés jelentőségét, és a távhőellátó rendszereknek javaslatot irányoz elő, ami egy új normán alapuló energiahatékonysági minimumkövetelményekre vonatkozik. A cselekvési tervnek köszönhetően egy hasznos irányvonalat kapott energiapolitika, ami az uniós energiapolitika kezdetének felel meg Klíma és Energia csomag Az energia- és klímapolitikát 2008-ban fogadta el az Európai Unió. A csomag révén az Unió fenntarthatóbb világért küzd, amit energiahatékonysággal, alacsony ÜHG kibocsátásával és új innovatív energiafelhasználással akar elérni. A 3 fő cél kitűzése a következők: 20%-os csökkentése az ÜHG-nak az 1990-es szinthez képest, 9

13 20%-kal csökkenteni az energiafogyasztást az energiahatékonyság növelésével, 20%-kal bővíteni a megújuló energiafelhasználást, az energiatermelésben, közúti közlekedéshez szükséges üzemanyagok 10%-a legyen megújuló energiákból. Az Európai Uniónak e célok eléréséhez rendkívüli változásokat kell alkalmaznia az energiafelhasználás és termelés területén. A legfontosabb pontokra kell összpontosítani, mint például a villamosenergia- és gázpiacok, fogyasztói magatartás, energiaellátás biztosítás és államok közötti együttműködés. A csomaggal kapcsolatosan meg kell említenünk az ETS 3 -re vonatkozó 2003/87/EK irányelvet, mely kimondja, hogy a távfűtés ingyenes kvóta kiosztásban részesül. (Európai Parlament és Tanács, 2009.) Ugyancsak a fenti célokhoz járul hozzá az a bizottsági közlemény, ami szerint egy hőtermelő kapacitás létrehozását ahhoz az engedélyhez kössék, hogy az csatlakozhat-e kapcsolt hő- és villamosenergia termelő rendszerhez. (Európai Bizottság, 2011.) Fontos, hogy éghajlatváltozás témája folyamatosan a fókusz pontok között legyen, ezért is lényeges, hogy a Háromszor húszas célkitűzések bekerültek az Európa 2020 növekedési stratégiába, ami az EU gazdaságának a növekedését volt hivatott elérni. ( Európa 2020 Az Európa 2020 stratégiát 2010-ben adták ki, ami a következő egy évtized gazdasági problémáira, veszélyeire kíván megoldást nyújtani. A stratégia szerint innováción és tudáson alapuló gazdaságot kell kialakítani, ezért van szükség nagy számban kutatásokra és fejlesztésekre. Emellett sokkal környezetbarátabb és effektívebb energiafelhasználású gazdaságot kell létre hozni. A dokumentum 5 fő cél elérést (2. ábra), 7 kezdeményezést hivatott szolgálni: intelligens növekedés: K+F finanszírozás, az oktatási teljesítményének növelésére, egységes digitális piac kiaknázására, inkluzív növekedés: a munkaerőpiacok modernizálására; szociális kohézió, fenntartható növekedés: gazdasági növekedést; vállalkozások támogatás. 3 Emissions Trading System- A résztvevők évente meghatározott kibocsátási kvótával rendelkeznek és 1 kvóta 1 tonna CO2 kibocsátásra jogosít fel. A fel nem használt kvótákat eladhatják vagy elárverezik. A rendszerben kötelezően vesznek részt a villamosenergia termelők, távhőszolgáltatók, olajfinomítók, üvegipar termelők stb. ( 10

14 75%-os foglalkoztatási növekedés a évesek körében K+F-re fordítani az Unió GDP-jéből 3%-ot Háromszor húszas célkitűzések teljesítése 10%-ra csökkenti az oktatásból kimaradó fiatok arányát 40%-ra növelni a felsőoktatásban résztvevők arányát 20 millióval csökkenteni a polgárok számát, akiket a szegénység fenyeget 3. ábra: Európa 2020 stratégia célkitűzései Forrás: Európai Bizottság, 2010., alapján saját szerkesztés Összehangoltan, egymásra építve kell cselekedniük a tagállamoknak, mert így érhetik el a kívánt hatást. 4 A stratégia nem tér ki a táhőszolgáltatásra vagy a biogázfelhasználásra, viszont ennek ellenére fontos mérföldköve az uniós energiapolitika alakulásának. (Európai Bizottság, 2010.) Energy ben létrejött az Energy 2020 stratégia. A stratégia ellátási zavarokat kíván főként megelőzni, aminek várt eredménye az, hogy a földgáz, villamosenergia és kőolaj fogyasztóbarát áron legyen hozzáférhető. Az Energy 2020 stratégiában is megjelenik az az elv, ami fogyasztóbarát és hatékony energiafelhasználásra és kitermelésre sarkall. A stratégia speciális megoldásokat vár el a tagállamoktól, amivel elősegíti a kitűzött célok elérését, az azokhoz vezető út kialakítását vagy esetleg átalakítását. Az energiapolitikai stratégiának öt kiemelt célja van: 4 A tagállami célkitűzések az 2. és 3. mellékletben tekinthetőek meg. 11

15 Energia 2020 stratégia céljai Célok Lépések 2. táblázat energia hatékony épületek és közlekedés támogatása hatékony ipari energiafelhasználás növelés Energiahatékonyság nemzeti energiahatékonysági akció tervek kötelező kidolgozása nemzetközi közös piaci szabályozás és engedélyezési Páneurópai eljárások korszerűsítése energiapiac egész Európára vonatkozó infrastruktúraterv kidolgozása fogyasztóbarát energiapolitika kialakítása Fogyasztó védelem ellátás biztosítás folyamatos fejlesztése energia technológiai tervek alkalmazása Technológiák és hosszú távú európai technológiai versenyképesség innovációk biztosítása Külpiaci integrált energia piac kialakítása a nem EU-s országokkal terjeszkedés kiváltságos partnerségek kialakítása Forrás: Európai Bizottság, alapján saját szerkesztés A stratégia szerint, a távhőtermelés és szolgáltatás engedélyének az alapvető kritériumának az energiahatékonyságnak kell lennie, és minél több kapacitást kell befektetni a kogenerációs erőművek illetve a távhő hatékonyságának fejlesztésébe Túl 2020-on Az EU célul tűzte ki, hogy versenyképes gazdaságot hoz létre 2050-ig, amelynek alacsony a CO 2 kibocsátása, így a Bizottság 2011-ben kiadta az alacsony szén-dioxid-kibocsátási ütemtervet és az Energia 2050 útitervet. A témában az első dokumentum Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve volt, amely egyes iparigákra vonatkozó intézkedésekre részletesen tér ki, (ec.europa.eu) viszont konkrét lépésekkel az Energy Roadmap 2050 szolgál. Az útmutató több lehetséges forgató könyvet is bemutat (3. táblázat), amik mind a 80%-os ÜHG kibocsátását tűzik ki célul. (Európai Bizottság, 2011.) 12

16 Energia útiterv 2050 által meghatározott szcenáriók Szcenárió Alszcenárió 3. táblázat referencia Jelenlegi trendek jelenlegi politika magas energiahatékonyság változatos technológiai kínálat Dekarbonizáció megújuló energiák használatának növelése alacsony nukleáris energiafelhasználás Forrás: Energy Roadmap 2050, alapján saját szerkesztés A dokumentum szerint, ha a háromszor húszas célkitűzést teljesíti az Unió, akkor ra akár 30%-os csökkenés is elérhető. Olvasható az is hogy, fontos a megújuló energiákkal működő technológiák használata a távhőszolgáltatás terén, valamint a dekarbonizációs folyamatokban létfontosságúnak nevezi a megújuló energiákkal történő fűtést és az alacsony, nem lokális károsanyag kibocsátású távhőszolgáltatást. Ha csökken a közlekedésben a károsanyag kibocsátás, a környezet tudatos technológiáknak vagy a tömegközlekedés újításának köszönhetően, természetesen javul a lakóhelyek vizeinek és levegőjének minősége, mellyel javul az európai polgárok életkörülménye, vagyis egészségesebben élhetnek. 1.2 Magyarországon lévő energia törvények és előirányzatok elemzése, különös tekintettel ezeknek a céljára és előnyeire Magyarország energiapolitikája természetesen szoros összefüggésben áll és együttműködik az Európai Unióval, hiszen a két entitás célkitűzései megegyeznek. Hazánk is az ellátásbiztonságot, a fenntarthatóságot és a versenyképességet célozza meg. Fontos, hogy környezetvédelmi szemszögből is azonosuljunk az európai célokkal. Így következő részben a hazánkban megjelenő fontosabb stratégiákat és direktívákat fogom elemezni Előzmények Az ötvenes években Magyarország az önellátó gazdaság létrehozására állt rá, a cél a vas- és acél országának a megteremtése volt. Nagy számban jöttek létre a széntüzelésű erőművek. A hatvanas években megfigyelhető volt, hogy egyre-több szénhidrogén 13

17 vezetéket építettek, kőolaj-finomító telepeket hoztak létre és a szénfelhasználás elkezdett csökkenni. ( A hetvenes évek olaj-árrobbanása hazánkra is hatással volt. A kormányzat úgy döntött, hogy növeli a szénalapú tevékenységeket és a villamosenergia behozatalt, azonban fenntartható vagy megújuló energiaforrások irányába tett lépések nem történtek. A nyolcvanas években már látható volt, hogy a hosszú távú szénalapú működéshez szükséges alapanyag készletek kimerülőben vannak, ezért a nukleáris energia használata lett a fő cél. Az 1990-es évek előtt nem beszélhetünk különálló energiapolitikáról, hiszen akkor inkább programok voltak, amelyik az energiafelhasználásával foglalkoztak. ( ben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kidolgozta a magyar energiapolitika dokumentumát, ami a magyar energetikai célkitűzéseket foglalta magába. (Horváth J. F., 2004.) Eközben a gazdasági válságnak köszönhetően az energia gazdaság átalakításhoz szükséges lépéseket meg kellett tenni, a szénbányák leépülésével megnőtt az igény a földgáz importra. Az energia igény ezt az időszakot követően szinte elkezdett stagnálni.(matolcsy Gy., 2001.) Érdemi változás a es években következett be, mert kiadták a gázszolgáltatásokról, a villamosenergia termelésről, szállításról szótó törvényeket, melyek alapot képeztek a fagyasztók védelméhez és jogi biztonságot nyújtottak az energia iparban tevékenykedő cégek működéséhez. A Gazdasági Minisztérium év végén kidolgozta A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje tárgyú stratégiát, annak érdekében, hogy egységes európai energiapiac részeként tudjunk működni, valamint a fenntartható energia használatának a fejlődési folyamata elinduljon hazánkban is. (Horváth J. F., 2004) Az első jelentős távhőszolgáltatásra vonatkozó törvény 1998-ban jelent meg, ami egy széleskörű szabályozásnak volt tekinthető, és egybe fogta az addig megjelent rendeleteket, intézkedéseket.(kádárné H. Á., 2010) es évek A XX. század végére már az egész világon beindultak energiahatékonysági folyamatok, projektek, amihez egyértelműen az EU is hozzájárult energia tudatos stratégiáival és cselekvési terveivel. Így hazánknak is meg kellett tennie a szükséges lépéseket az unióhoz 14

18 való csatlakozás érdekében, és 2003-ban és 2004-ben sor került a villamosenergia- és a földgáz piac nyitására. (Horváth J. F, 2004.) Távhő szempontjából az évtized első fontos törvénye a évi XVIII. törvény volt, amely a célból jött létre, hogy a távhőszolgáltatásra vonatkozó szabályozási rendszer összhangba kerüljön az országban történt energiapolitikai változásokkal, például a fentebb említett piacnyitásokkal. (Kádárné H. Á., 2010.) 2007-ben jelent meg a Villamosenergia törvény a teljes piacnyitásról, ami a háztartási fogyasztók számára is elérhetővé tette a villamosenergia beszerzését. Ebben az évben jelent meg a között időszakra vonatkozó magyar energiapolitika, ami a hosszú távon érvényes megállapításokat és hipotéziseket tartalmaz.(horváth J. F ) 2008-ban a földgáz teljes piacnyitásról döntöttek, ami miatt megszűnt a versenypiac és közüzemi piac párhuzamos ellátása. (Vince P., 2010.) A évi LXVII. törvény megjelenése jelentős hatással bírt a távhő árának képzésére, hiszen bevezetésre került a Robin Hood adó, ármegállapító jogköre lett a Magyar Energia Hivatalnak és a törvény konkrétan szabályozza a távhőszolgáltatás csatlakozási díját és a lakossági távhőszolgáltatás díját. A 36/2009. (VII. 22.) KHEM rendelet egy kiemelendő része, a lakossági távhőszolgáltatás céljára vásárolt hőenergia árának meghatározásához szükséges szempontokra vonatkozik. (Kádárné H. Á., 2010.) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ig terjedő időszakra határoz meg stratégiákat, szoros összefüggésben a nemzetközi kritériumokkal. A stratégia célkitűzéseinek az eléréséhez a Nemzeti Éghajlatváltozási Programok járul hozzá, ami VAHAVA 5 projekt részét képezi ( A stratégia három fő témával foglalkozik kiemelten. 5 A VAHAVA projekt a globális klímaváltozás, hazánkra tett hatásának következményeit vizsgálja, tudományos téren, szakértői tanulmányokkal, konferenciákkal egybekötve. 15

19 Káros anyag kibocsátás ÜHG mértékének csökkentése energia felhasználás csökkenése Éghajlat és klíma változás védekezés az ökölógiai és gazdasági hatásai ellen alkalmazkodás a hatásokhoz Tudatos gondolkozás társadalmi körök felvilágosítása 4. ábra: A stratégia fő területei Forrás: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia , alapján saját szerkesztés A dokumentum szerint a meglévő épületállományok energiahatékonyságát növelni kell, aminek egyik eszköze a lakásonkénti egyedi távhő szabályozók lehetnek, így meg kell vizsgálni a működésben lévő távhő rendszereket, amivel elkerülhető a hőpazarlás. A biogáz felhasználási lehetőségeivel több ízben foglalkozik a dokumentum, például a hulladéklerakókban lévő biogáz. A stratégiában jegyzett változások növelhetik hazánk versenyképességét, hiszen egy részről nemzetközi szinten is a fentebb említett célok elérése a fókusz, más részről pedig egy ország fenntartható fejlődése ma már szorosan együtt jár a környezettudatos döntések és lépések meghozásával Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére A 2008-ban megjelent stratégia célja, hogy növelje hazánk megújuló energiafelhasználását 2020-ig. A megújuló energiafelhasználás növeléséhez két féle forgató könyvet vázol fel, a BAU-t és Policy -t. A BAU nevezetű a már meglévő intézkedéseknek az eredményét veszi alapul, a Policy pedig új intézkedések hatását vizsgálja. Az utóbbi szerint a megújuló energiák felhasználása 14,9%-ra nőhet 2020-ra. 6 (Magyar Köztársaság Kormánya, 2008.) A stratégia 2020-as célkitűzései szerint az egyes energiahordozók aránya az alábbiak szerint alakulna százalékos megosztásban: 6 A RED irányelv hazánk számára, eredetileg 13% -os megújuló energiafelhasználást határozott elő, a későbbiekben ez 14,65%-ra módosult. 16

20 Megújuló energiahordozók becsült aránya 2020-ban (%) Biomassza 70,2 Biogáz 6,7 Hulladék megújuló része 1,8 Bioüzemanyag 10,5 Vízenergia 0,5 Szél 3,3 Napenergia 0,9 Geotermikus energia 6,1 4. táblázat Forrás: Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére , alapján saját szerkesztés A célok eléréséhez nagy hangsúlyt fektet a biomassza alapú energiatermelésre és megoldásként is ezt nevezi meg. Olvasható az is, hogy a távhőszolgáltatás beruházásait támogatni kell és legjobb alternatívaként, kapcsoltenergia termelés útján történő biogáz hasznosítást nevez meg. A stratégia jelentősnek számít, mert 14,9%-os célelérést határoz meg a megújuló energiák felhasználására, a korábbi 13%-hoz képest II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv 2011-ben elkészült a második Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (továbbiakban: NECST) az első NECST folytatva, ig terjedő időszakot fogja össze, és a célja a lehető legnagyobb megtakarítás az energiafelhasználásban és a lehető legnagyobb energiahatékonyság elérése. A második NECST a folyamatban lévő és a már megtervezett intézkedéseket gyűjti össze, amik lehetővé teszik, hogy egyes ágazatok évi egyszázalékos csökkentett energiafelhasználással működjenek. Ágazatonkénti nemzeti energiatakarékossági célkitűzések Ágazat Nemzeti célérték Lakosság 21 PJ/év Közintézmények 14,75 PJ/év Ipar, termelőágazatok 13,05 PJ/év Közlekedés és szállítás 4,60 PJ/év Horizontális és ágazatközi 4,00 PJ/év 2016-ig elérendő összesen 57,4 PJ/év Forrás: II.NECST, alapján saját szerkesztés 5. táblázat Az éves 57,4 PJ energia megtakarításához, a tervben problémákat és megoldási javaslatokat vázolnak fel, melyhez határidőket is társítanak az eredményesebb teljesítés 17

21 érdekében. A dokumentum egyik alprogramja a távhő hatékonysági alprogram, ami a távfűtés korszerűsítését, lakóépületek távhőigényének mérséklését, az energia szállítás és elosztás hatékonyságát és a távfűtésbe való megújuló energiák bevonását célozza meg. A tervezet több dokumentummal, stratégiával összhangban született meg, hazai energiapolitika alapelveinek teljesítése érdekében, Új Széchenyi Terv, Nemzeti Energiastratégia; Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve; Magyarország Nemzeti Reform Programjában megjelenő EU 2020 célkitűzések; évi Energiahatékonysági Terv. (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011.) 1.3 Uniós és magyar tendenciák összehasonlítása Hazánk az Uniós csatlakozás előtt már megkezdte az energiai törvények összehangolását a közösségi energiai törvényekkel, így természetesen próbált minél korszerűbb döntéseket hozni, figyelembe véve az uniós irányvonalat, hogy minél nagyobb legyen a harmónia a magyar és az uniós energiapolitika között. Ezután az Uniós országok az energia szektor liberalizációjával foglalkoztak, valamint egyre jobban hangsúlyba került a környezetileg fenntartható energia szektor működtetése.( Az Európai Bizottság által megjelent Zöld könyvek segítségével elindult egy olyan uniós gondolkozásmód, ami a klímaváltozás gyorsaságának és az üvegházhatású gázok mértékének csökkentéséhez járul hozzá, így megállapodtak abban, hogy az EU 2020-ig 20%-kal csökkenti a károsanyag kibocsátását. Az Uniós Klíma és Energia csomag megjelenéséig azt mondhatjuk, hogy a közösség eléggé tág értelmezésben kezelte a megújuló energiák használatát, nem voltak konkrét lépések, amik az államoknak mankót nyújtottak volna az elinduláshoz. Ám a direktíva kimondja, hogy 20%-kal kell csökkenteni az ÜHG kibocsátását 1990-es szinthez képest, 20%-kal kell emelni a megújuló energiaforrások arányát az energiatermelésben, és 20%-os csökkenést kell elérni az energiafogyasztásban 2020-ra prognosztizált szinthez képest. Ezen célok elérése a tagországok hozzájárulása nélkül nyílván nem lehetséges, ezért jelentős az, hogy az EU jogszabállyal kötelezi a tagállamokat az alternatív energiafelhasználásra vonatkozó százalékos cél elérésére. (Európai Parlament és Tanács, 2009.) Hazánk számára a kitűzött 13%-os cél, 14,65%-ra módosult a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének köszönhetően. Az Unió energiapolitikáját egyik meghatározó direktívája az Energia Útiterv 2050 című dokumentum, amiben megjelennek 18

22 azok meghatározó faktorokat, amik versenyképes gazdaságot és alacsony CO 2 kibocsátást eredményeznek az EU-ban. Magyarország hosszú távú energiai ipari fenntarthatóságának szempontjából, kiemelkedő szereppel rendelkezik a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentum, ami megfizethető és mindig készenlétre álló energia ellátást célozza meg hazánk energia függőségének csökkentésével. Az Uniós és a magyar energiapolitikák összehasonlításakor az tűnt fel számomra, hogy a magyar energiapolitikában sokkal jelentősebb szerepet játszik a távhő helyzete és annak alakulása, mint az uniósban. Úgy gondolom, hogy az unió támogatja a távfűtést, viszont nincsenek olyan konkrét irányzatai, mint például hazánkban a rezsicsökkentéssel kapcsolatos távhőre vonatkozó törvény. A magyar irányzatok biztosítani kívánják a távhőszolgáltatás terjedését főleg, ha az a kapcsolt energiatermeléssel együtt jár. 19

23 II. Háztartások energiafelhasználása Ebben a fejezetben az uniós és magyar háztartások energia szükségletét és felhasználását fogom elemezni Enerdata adatok alapján. Ezek segítségével jól magyarázhatóak az energia politikában hozott törvények, és megérhetjük az energiafelhasználásban történő változásokat is. A háztartások energiafelhasználásának és szükségletének pontos megállapítása nem egyszerű, nagyban függenek természeti, kormányzatai, gazdasági és társadalmi faktoroktól is. A háztartások energiafelhasználása alapvetően négy fő tényezőtől függ: Lakóhelyiség paraméterei Fűtési paraméterek Gazdasági tényezők Egyéb alap terület kor típus tüzelőanyagok fajtája kültéri és beltéri hőmérséklet fűtési fajták megoszlása energiai árak fenntartási költésgek Energetikai eszközök aránya elhelyezked és 5. ábra: A háztartások energiafelhasználását befolyásoló tényezők Forrás: Energia Központ Nonprofit Kft, alapján saját szerkesztés 2.1 Az uniós háztartások energiafelhasználásának és szükségletének elemzése Jól látható, hogy az Unió kiemelten kezeli a klíma és éghajlatváltozást amellett, hogy a K+F, az energiaipar, a közlekedés és szállítás terén történő beruházásokkal és fejlesztésekkel akarja továbbnövelni gazdaságát. A gazdaság növeléséhez viszont nagy mennyiségű energiafelhasználásra van szükség, így az EU legtöbb energiát az iparba, közlekedésbe, háztartások, mezőgazdaság és szolgáltatások fenntartásába fekteti. Az alábbi táblázatból láthatjuk, hogy az Unió népessége nem kiugróan, de folyamatosan növekszik, és között kb ezerrel gyarapodott. Ezzel szinte párhuzamosan nő az uniós háztartások száma is, a vizsgált időszakban ezerrel. Erre magyarázat lehet, hogy a nagy létszámú háztartások kisebb számú háztartásokká válnak szét. 20

24 , ,977 Népesség Háztartások 6. ábra: EU népesség és háztartásai számának változása (ezer fő) Forrás: alapján saját szerkesztés Ha nő a háztartások száma, azzal együtt nő a háztartások által felhasznált energia is Érdekes megvizsgálni a 2. ábrát, ami az Unió három legnagyobb energiafelhasználású szektornak az energiafogyasztását mutatja be a 1990 és 2010 közötti időszakban Egyéb Háztartások végső felhasználása Közlekés/szállítás végső felhasználása Ipar végső felhasználása 7. ábra: EU különböző szektorainak az energiafelhasználása (mtoe) Forrás: alapján saját szerkesztés A diagramon jól kivehető, hogy az Unió végsőfogyasztása folyamatosan növekszik. Végső fogyasztás alatt azt az energia mennyiséget értjük, ami a fogyasztókhoz eljutatott, bármilyen felhasználási céllal elfogyasztott energia. ( A közlekedésre vagy szállításra szánt energia egyre több, viszont az ipari fogyasztás a vizsgált időszakban alapvetően csökkent. Ezért egyértelmű, hogy az Unió energiafogyasztása is folyamatosan növekszik a válság után, hiszen amellett, mivel a modernizációnak köszönhetően a háztartásokban megjelenő elektronikus eszközök száma is egyre több. Érdekes megvizsgálni az Unióban lévő energiahordozók felhasználásának változásait is. 21

25 Végső árám felhasználás Végső megújuló energia felhasználás Végső hő fogyasztás Végső gáz felhasználás Végső olaj felhasználás 8. ábra: Az Unió energiahordozóinak energiafelhasználása (Mtoe) Forrás: alapján saját szerkesztés A diagram jól szemlélteti, hogy az Unió legnagyobb mértékben olajból, majd földgázból használ fel, majd harmadik helyen az áram áll és között erőteljesen növekedett az áramfogyasztás, miközben az olaj- és a földgázfogyasztás csökkenésnek indult. A megújuló energiák fogyasztása folyamatosan növekszik, ami köszönhető annak, hogy a felhasználási hatékonyság növekedett, valamelyest a gazdaság helyreállása is közrejátszik, valamint nem szabad elfelejtkeznünk az Unióban meghozott stratégiákról a klímaváltozás ellen Szén felhasználás Olaj felhasználás Gáz felhasználás Hőenergia felhasználás Megújuló energia felhasználás Áram felhasználás 9. ábra: Háztartások energiahordozók felhasználás az EU-ban (Mtoe) Forrás: alapján saját szerkesztés Az 1990-es években bekövetkezett földgáz felhasználás növekedése valószínűleg annak volt köszönhető, hogy ezekben az időkben a háztartásokban kicserélődtek a régen használatos cserépkályhák, olajtüzelésű kazánok és helyettük földgáztüzelésű modern kazánokat állítottak szolgálatba.( Láthatjuk, hogy a földgáz 22

26 Franciao. Németo. Románia Lengyelo. Spanyolo. Ausztria Olaszo. Finno. Portugália Svédo. Görögo. EK. Lettország Cseho. Dánia Litvánia Norvégia Bulgária Szlovénia Magyaro. Észto. Horváto. Hollandia Ciprus Íro. Luxemburg Szlovénia felhasználás az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt. Az alakulását sok féle hatás befolyásolta, például a támogatott háztartási földgáz ár, a kőolaj árak, a devizaárfolyamok. ( Látható, hogy a háztartásokban felhasznált megújuló energiafelhasználás uniós szinten alig gyarapodott, viszont a szénfelhasználás jelentős mértékben csökken. Ez a nagymértékű csökkenés a létesítményekben tett beruházásoknak köszönhető, mert a vállalkozások csökkenti akarták károsanyag kibocsátásukat, valamint a gazdasági válság hatása sem elhanyagolható.( ábra: Uniós országok háztartások megújuló energiafelhasználása (Mtoe) Forrás: alapján saját szerkesztés 2000-ben a legnagyobb megújuló energia felhasználó Franciaország volt 6,331Mtoe/év felhasználással, második helyen Németország állt 4,156 Mtoe/év mennyiségű felhasználással, harmadik legnagyobb felhasználóként Románia helyezkedett el 3,492 Mtoe/év értékkel re viszont Németország átvette a vezető pozíciót, míg Franciaország a második helyre csúszott. Németország a nagy mennyiségű megújuló energiafelhasználást az országban bekövetkezett atom stopnak köszönheti valamint annak, hogy csökkentették az energia átvételi árakat. ( Hazánk 2010-re a 12. helyre hozta fel magát, megelőzve ezzel például Hollandiát, Görögországot, Írországot, Portugáliát vagy Angliát ben a teljes energiafelhasználásnak 8,1%-t termelték ki.( Az Uniónak sikerült jelentős mértékben csökkenteni károsanyag kibocsátását, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó totális szennyező anyag kibocsátás 1990-ben még 8,33 tco 2 /pop volt, viszont 2010-ben ez az érték 6,852 tco 2 /pop-ra csökkent. ( Ennek értelmében az EU a várthoz képest jobban teljesít az ÜHG-k kibocsátásának csökkentésében. 23

27 Luxemburg Csehország Belgium Írország Németország Finnország Holladia Észtország Dánia Ciprus Egyesült Királyság Görögország Ausztria Szlovénia Olaszország Lengyelország Spanyolország Franciaország Szlovákia Portugália Málta Norvégia Svédország Bulgária Magyarország Horvátország Románia Lettország Litvánia ábra: Uniós országok károsanyag kibocsátása 1 főre bontva (tco 2 /pop) Forrás: alapján saját szerkesztés Látható, hogy mind 2000-ben és mind 2010-ben Luxemburgban bocsátották ki a legnagyobb mennyiséget. Második helyen Csehország áll, harmadikként pedig Belgiumot láthatjuk. Általában az országok kibocsátása 2000-hez képest 2010-re csökkent. Az Unió előrejelzései szerint 2030-ban és 2050-ben bizonyosan változás áll be az energia szerkezetbe, ami azt jelenti, hogy az alternatív erőforrások felhasználása nő, a hagyományos energiafelhasználása pedig csökken. Ezt mutatja be az alábbi kép is. 12. ábra: Az EU energia szerkezetének 2030-as és 2050-es előrejelzése 2005-höz viszonyítva (%) Forrás: Energy Roadmap

28 Az Unió állása szerint, 2050-re képesek leszünk 41%-kal csökkenteni az energia keresletünket 2005-höz viszonyítva. A direktíva szerint, 2050-ben a megújuló energiaforrások részaránya a teljes végleges energiafelhasználásban 75%-ra nő majd, a teljes elektromos áram felhasználásában pedig 97%-ot fog elérni 2005-höz viszonyítva. Mind ez az alternatív energiahasználat támogatása miatt jöhet létre. 2.2 A magyar háztartásokat energiafelhasználásának és szükségletének elemzése Hazánk népessége az elmúlt két évtizedben, folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, bár a csökkenés mértéke az ezred forduló után mérséklődött HU-Népesség HU-Háztartások 13. ábra: Magyarország népessége és háztartások számának változása Forrás: alapján saját szerkesztés Az adatok alapján, Magyarországon 1990-ben még ezer lakos volt, viszont ben már csak ezer. Azt is megfigyelhetjük, hogy a háztartások száma 2009-ig nagyon csekély mennyiségben növekedett, majd 2009-től csökkenésnek indult. Azt gondolhatnánk, hogy mivel csökken a népesség, így csökken a hazánk energiafogyasztása is, de ez nem ilyen egyszerű képlet. Minél nagyobb a háztartások létszáma, annál jobban csökkennek az egy főre jutó energiakiadások és ezen kívül számításba kell venni azokat az energiakiadásokat (világítás, fűtés), amik nem függenek szorosan össze a háztartások létszámával. Természetesen van néhány energiakiadás, ami összefügg a háztartások létszámával pl.: főzés, mosogatás. A háztartások egyre jobban szétaprózódnak, és így egyre több az egy-két fős háztartások száma, amiből az következik, hogy növekszik a háztartási energiakiadások mennyisége. Az energiafelhasználást az alábbi ábra szemlélteti, ami 1990-tól 2010-ig terjedő időszakot vizsgálja meg. Összességében hazánk 2,559 Mtoe-val kevesebbet fogyasztott az elmúlt két 25

29 évtizedben, hiszen 1990-ben még 19,074 Mtoe, addig 2010-ben azonban már csak 16,515 Mtoe volt Háztartások végső felhasználása Közlekés/szállítás végső felhasználása Ipar végső felhasználása 14. ábra: Magyarország legnagyobb energiát felhasználó szektorainak változása (Mtoe) Forrás: alapján saját szerkesztés Magyarország legnagyobb energia felhasználó szektorai a háztartási, a közlekedés és szállítási szektor és az ipar, a többi szektort nem jelöli az ábra. Látható, hogy hazánk a háztartási szektor ellátására fogyasztja el a legtöbb energiát. A közlekedés vagy szállítási szektor energiafelhasználása 1990-hez képest nagymértékben növekedett. Láthatjuk azt is, hogy az ipari energiafelhasználás folyamatosan csökkent, majd 2009-ben növekedésnek indult. A gazdasági válság természetesen hatással van egy ország összes szektorára, így tehát hatással volt a háztartások felhasználására is. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 3,204 3,811 1,062 1,02 0,55 0,33 Fűtés Víz melegítés Főzés 15. ábra: A magyar háztartások 3 legnagyobb energiafelhasználású területe (Mtoe) Forrás: alapján saját szerkesztés 26

30 Hazánk háztartásai a legtöbb energiát a fűtésre, vízmelegítésre és főzésre fogyasztják el. A legtöbb energia a fűtésre megy el, viszont az ábra csökkenés figyelhető meg. ( Teljes szén felhasználás Teljes olaj felhasználás Teljes gáz felhasználás Teljes hőenergia felhasználás Teljes megújuló energia felhasználás Teljes áram felhasználás 16. ábra: Magyarország háztartások fogyasztása a főbb energiafajtákból (Mtoe) Forrás: alapján saját szerkesztés Az országunkban lévő háztartások legnagyobb mértékben földgázt fogyasztanak el. A megfigyelt egy évtizedben a gázfelhasználás 2005-ben érte el a csúcspontját, majd ben egy erős visszaesés következett be, és 2009-ben vette fel a legalacsonyabb értéket. A csökkenés valószínűleg a tudatos fogyasztóknak köszönhető. Viszont a háztartások így is hatalmas mennyiségű gázt fogyasztanak el, ami a téli fűtési szezonnal köthető össze. Magyar háztartások gázfogyasztása 6. táblázat Gázfogyasztá s (Mtoe) Fűtés 2,03 2,29 2,32 2,83 2,58 2,89 2,63 2,23 2,32 2,32 2,42 Melegvíz 0,65 0,65 0,7 0,74 0,72 0,76 0,74 0,69 0,72 0,68 0,64 Főzés 0,24 0,24 0,25 0,27 0,26 0,27 0,26 0,24 0,25 0,17 0,16 Forrás: alapján saját szerkesztés A magyar háztartások körében 16 C fok van megállapítva küszöbértékként, ha a hőmérséklet ennél alacsonyabb, kb. 1 C-ként 2,5 m3-rel nő a gázfogyasztás napi átlaga. (KSH, 2011.) A táblázat adatai megmutatják, hogy hazánk 2000-ben még kevesebb energiát használt el fűtésre, mint 2010-ben. Az olaj és a szén felhasználás folyamatosan csökken. A megújuló energiaforrások használata az, ami még az áram mellett ingadozva ugyan, de növekszik, ugyanis 2000-hez viszonyítva kb. 20%-kal növekedett. Az áramfelhasználás 27

31 növekedésében a modernizációnak hatalmas szerepe van, hiszen a háztartások a messze legtöbb energiát az elektromos berendezések üzemeltetésére használják. 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 0,585 0,465 0,247 0,21 0,134 0,104 0,026 0, Fűtés Vízmelegítés Főzés Világítás és elektromos eszközök 17. ábra: Magyar háztartások áramfelhasználása, (Mtoe) Forrás: alapján saját szerkesztés A vízmelegítésre szánt energia csökkent, viszont a főzés és a fűtés energiafelhasználása növekedett. A világításra és az elektromos eszközök használta egy évtized alatt 0,465 Mtoe-ról 0,585 Mtoe-re emelkedett, a növekedést pedig a fagyasztók, hűtők, mosogatógépek, mosógépek, szárítók, otthoni szórakoztató eszközök, például TV, DVD olvasó használata segítette elő. Érthető, hogyha azt vesszük számításba, hogy míg ben a lakosság 110%-nak volt tévéje ez az arány 2010-re 150%-ra növekedett. Ez a növekedés jellemző a többi elektromos berendezésre is.( A magyar háztartások CO 2 kibocsátása (MtCO 2 ) Teljes CO 2 kibocsátás 7. táblázat ,20 16,35 16,11 18,11 16,54 16,42 15,74 14,69 14,66 13,48 13,66 Forrás: alapján saját szerkesztés A fenti táblázatban megjelölt adatok, hazánk háztartásainak a CO 2 kibocsátást tartalmazza. Magyarország CO 2 kibocsátásának az értéke csökken, mert 2000-ben 15,206 Mt-t bocsátott ki, majd ez az érték 2010-re 13,661 Mt-ra csökkent, bár 2003-ban egy igen magas értéket vett fel, 18,119 Mt-t. 28

32 2.3 Uniós és magyar jellemzők összehasonlítása Az uniós tendenciával ellentétben, Magyarország lakossága csökken. Elmondható az is, hogy az Unió és magyar energiafelhasználás mennyisége nagyjából megegyező arányú, hiszen mindkét entitásban elsősorban a háztartások, majd a közlekedés és az ipar fogyasztja el a legtöbb energiát. Az is megegyezik, hogy a háztartások és közlekedés fogyasztása növekedik, míg az ipari fogyasztás csökkenő értékekkel szolgál. Mind az uniós, mind a magyar háztartások legnagyobb mértékben földgázt használnak fel energiaszükségletük ellátására, viszont az uniós olaj felhasználás arányaiban sokkal nagyobb, mint hazánkban, bár csökkenő irányt mutat. Megfigyelhető az is, hogy jelentős áramfelhasználás növekedés történt az elmúlt 20 évben, amely az Unióban és hazánkban is a második helyet tölti be legnagyobb mennyiségű energiafajta szempontjából. Láthatjuk azt is, hogy a megújuló energiák használata növekvő tendenciát mutat, de messze elmarad a fosszilis energiák fogyasztásától. Az EU nagy erőfeszítéseket fektet abba, hogy az elsők között legyen az éghajlatváltozással szembeni harcban, amivel megfelel a kiotói kötelezettségvállalásoknak is. Azaz az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyv szerint, a fejlett országok által a globális felmelegedésért felelős ÜHG-ok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest a közötti időszakban legalább 5%-kal mérséklődnie kell. ( Emellett pedig cél még, hogy 2020-ig az 1990-es szinthez képest legalább 20%-kal kell csökkenteni az ÜHG-ok kibocsátását. Az EU célul tűzte ki továbbá, hogy a közlekedési célú energiafelhasználásban a megújulók aránya 2020-ig elérje a 10%- ot, amely célt főleg a bioüzemanyagok szélesebb körű elterjedésével lehet teljesíteni.( Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor elköteleződtünk, hogy a villamosenergia ellátás 3,6%-át megújuló energiák felhasználásával fogjuk kiváltani. Az eddigi eredmények a biomasszával való tüzelésnek és vegyes tüzelésnek köszönhetőek. Az alternatív energiákat főként hő- és villamosenergia termelésben hasznosítja hazánk, amelyekből a háztartások veszik ki a legnagyobb részüket. Az Eurostat kimutatása alapján hazánk 2011-ben 8,1 százalékon állt, 2004-ben ez az arány még csak 4,4 százalékkal volt. ( 29

33 III. Miskolc hőszükséglete és ellátása Ebben a fejezetben kitérek a hazánkra legjellemzőbb fűtési módokra, majd ismertetem a távfűtés rendszerét és annak előnyeit. 3.1 A távhőszolgáltatás ismertetése Magyarországon számos fűtési módot igénybe vesznek a lakások felmelegítéséhez illetve melegvíz biztosításához, melyek között jelentős mennyiségben vannak jelen a környezetre káros fosszilis alapú felhasználások. Hazánkban a három legelterjedtebb fűtési mód a gázfűtés, szilárd anyagégetés és a távfűtés. Az alábbi diagram a fűtési módoknak a százalékos megoszlását mutatja 2008-ban. Egyéni helyiség fűtés villannyal, olajjjal, egyéb anyaggal 14,4% Lakás központi fűtés szénnel 1,6% Lakás központi fűtés gázzal 30,5% Lakás központi fűtés egyéb anyaggal 4,0% Távfűtés 17,2% Egyéni helyiség fűtés gázzal 25,7% Épület központi fűtés egyéb anyaggal 0,3% Egyéni helyiség fűtés szénnel, fával 2,1% Épület központi fűtés gázzal 4,2% 18. ábra: Fűtési módok megoszlása Magyarországon (2008) Forrás: alapján saját szerkesztés Mint látjuk, a lakások több mint háromnegyede közvetlenül, vagy a távfűtésen keresztül közvetve földgázt használ fűtésre. Mivel a háztartások 76,5%-ában (a távfűtött lakások zömében is) van vezetékes földgáz, elmondható, hogy ahol van gáz, ott általában azzal is fűtenek. Emellett az egyéni vegyes tüzelésű kazánokban megoldott a tűzifa alapú fűtés is, ami biomasszának, azaz megújuló felhasználásnak számít. A lakosság fogyasztása e téren jelentős, 2010-ben 1334 ezer tonna volt, ami 150%-a a 2008-as mennyiségnek. ( A hagyományos energiaforrások szennyezik a környezetet, kitermelésük, szállításuk rendkívül drága valamint a szén-, gáz- és olajvagyon is véges. Ezt nem szabad figyelmen 30

34 kívül hagyni, ezért egyre több országban a megújuló energiában rejlő lehetőséget használják ki. A régióban, illetve a megyében fellelhető környezetbarát lehetőségeket célszerű feltárni, kiaknázni és ezzel újabb löketet adni a térségi megújuló energiaprogramjának Távhőszolgáltatás általános bemutatása Amikor több épület, háztömbök és nagy lakóparkok hőenergiáját tőlük távol, nagyobb teljesítményű hőforrásokban (fűtőművekben, erőművekben) állítják elő, azt távhőszolgáltatásnak nevezzük. Ennek az előnye az, hogy a leghatékonyabb tüzeléstechnikával, a lakókörnyezettől távol, a lehető legkisebb levegőszennyezéssel történik a hőtermelés. A hő- és villamosenergia termelés gyakran egyszerre történik, egy létesítményben, úgynevezett kogenerációs erőművekben, gázmotorokban. (Tanka S ) Ennek köszöntetően kevesebb energiatartalmú primer energiahordozót kell felhasználni, így a környezetterhelés csökken, sőt az energiamennyiség költsége is a hagyományos (kondenzációs) erőművekhez és forró vízkazánokhoz viszonyítva. A távhőszolgáltatás nagyobb hatékonysággal és alacsonyabb környezetterheléssel működik, mint a központi fűtés. A hulladékhő felhasználása összességében olcsóbbá teszi mind a villamosenergia előállítását, mind pedig a távhőszolgáltatást. Ezáltal a lakókörnyezetben nem keletkezik égéstermék, továbbá kevesebb tüzelőanyagot kell elégetni, mint ha a szükséges hő- és villamosenergiát külön-külön állítanák elő, így csökken a Föld légkörét terhelő széndioxidkibocsátás. (Tanka S., 2011.) 19. ábra: Távhőrendszer illusztrációja Forrás: 31

35 A távhőszolgáltató forró vizet szállít az erőművekből a városok épületeibe, ami fűtéshez, melegvíz felhasználásra szolgál. Így az egyes épületeknek nincs szükségük saját gázkazánokra, bojlerekre vagy klímákra: a távhőszolgáltató rendszer elvégzi helyettük ezt a munkát. ( Egy távhőszolgáltató rendszer rengeteg fogyasztót lát el egyszerre, és fűtőanyagok kombinációját hasznosíthatja attól függően, hogy épp melyik a legversenyképesebb áru. Erre különálló épületek képtelenek. A távhőszolgáltató rendszer méretéből adódóan pedig bizonyos hőforrások áttérhetnek akár megújuló erőforrások hasznosítására is, mint pl. a biomasszára, vagy a geotermikus energiára. ( Röviden összefoglalva az alábbi ábra szemlélteti a távhőszolgáltatás előnyeit. Minőségi modernizáció világszínvonalú hőközponti technikák kényelmi igények szerint kialakítva magas hatásfokú tüzelő berendezések folyamatos innovációk Környezetbarát felhasználási helyen nincs károsanyag kibocsátás jól ellenőrzött károsanyag kibocsájtás nagy magasságban történő égéstermék kibocsátás alacsonyabb tüzelőanyag felhasználás Folyamatos szolgáltatás a fűtési időszak egy évben 8 hónap egészéves melegvíz ellátás egyéni igények megvalósítása alacsonyabb költségek a szolgáltatásért, üzemeltetésért, karbantartásért Hosszútávú kapcsolt energia termelés, egyszerre hő és áram is hasznosul alacsony amortizáció a berendezésekne k gazdaságos és versenyképes 20. ábra: A távhőszolgáltatás előnyei Forrás: alapján saját szerkesztés MIHÖ Kft. távfűtési rendszerének a működése Habár a távfűtés egy igen kedvező és környezettudatos fajtája a fűtési formáknak, mégis hazánkban csökkenés figyelhető meg, mert míg 2009-ben 15% volt a távfűtést alkalmazó 32

36 lakások aránya, addig 2011-ben ez az arány 14,9%-ra csökkent. (Központi Statisztikai Hivatal, 2011.) Távfűtött lakások száma (1000 db) 21. ábra: Távfűtött lakások mennyiségének változása, Forrás: Vezetékes Energiahordozók Statisztika Évkönyve 2010 Miskolcon egyetlen egy távhőszolgáltató van, a Miskolci Hőszolgáltató Kft., ami közüzemi szolgáltatásokat biztosító gazdasági társaság. Körülbelül háztartásnak emellett pedig számos intézménynek, középiskolának, bölcsödének és óvodának biztosítja a fűtését és melegvíz ellátását, a városban kiépített földgáz-, távhő- és villamosenergia hálózatán keresztül. Így hazánkban ez a második legnagyobb távfűtési rendszer ellátó, a 12 távhő rendszerével. (UNI-FLEXYS, 2011.) A MIHŐ Kft. műszaki szolgáltató rendszere alapvetően három részből áll: A. Hőtermelés: a MIFŰ Kft. által üzemeltetett erőműben történik, ahol a villamosenergia termelés során keletkező hulladékhőt a MIHŐ Kft. megvásárolja. A második lehetőség, hogy gázmotorok és kazánok üzemeltetésével villamos- és hőenergiát is termelnek kapcsoltan. A harmadik lehetőség pedig, hogy kazánházakban a fűtést és a használati melegvizet kazánokkal biztosítják. ( B. Hőszállítás: távvezetékeken keresztül valósul meg. A vezetékekben áramló folyadékok mozgását szivattyúk biztosítják. A használati melegvizes rendszerben is folyamatosan kering a melegvíz, biztosítva a csap nyitásakor az állandó, kívánt hőmérsékletű vizet. ( 33

37 C. Hőfelhasználás: primer oldali energiákkal vagy hőközpont segítségével. ( A távfűtés nagy részben kapcsolt energiatermeléssel van biztosítva, köszönhetően a gázmotoroknak és fűtőerőműveknek. 3.2 A távfűtés gazdasági vonatkozásai Mivel a távhőszolgáltatók legtöbbje gáz alapú működést alkalmaz, ezért fontos ennek az energiahordozók árának az alakulása, melyek a földgáz világpiaci ára, liberalizációs hatások és hazai földgázpiaci szerkezet alakulása határoz meg. (Kádárné H. Á., 2010.) Jelenleg távhőszolgáltató hatósági áron szolgáltatja a lakossági fogyasztóknak a hőenergiát, de a távhőszolgáltatók által alkalmazandó díjakat az önkormányzatok képviselő testülete határozza meg önkormányzati rendeletben. (Miskolc megyei jogú város közgyűlése, 2012.) A távhőszolgáltatás díját és árát annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy az a vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez fedezetet biztosítson, legkisebb költségen termeljen távhőt, valamint a fogyasztók érezzék a kapcsolt villamosenergiából származó előnyt. Meg kell jegyeznem a kapcsoltan termelt energia energiahatékonyságát, hiszen egy procedúra alatt termelhető villamos- és hőenergiára szánt primer energia mennyisége alacsonyabb, mint más esetekben a külön-külön felhasznált tüzelőanyag. Így csökkenhet az energiaimport és az erre szánt költségek. (Kádárné H. Á., 2010.) Esszenciális tényezők: fogyasztók részéről takarékosság, a folyamatos termelés, a biztonságos szolgáltatás, a környezetvédelmi kötelezettségek, a megújuló energiaforrások. A lakossági távhőszolgáltatás díjmegállapításánál az alaptevékenység költségeit, valamint működéséhez szükséges nyereség is figyelembe kell venni. A támogatások a költségcsökkentő tényezőknek számítanak. A távhő árának megállapításánál alkalmazandó szempontokat és az árképzés módját, a KHEM rendelet (a földgáz használati díjak megállapításáról) határozza meg. (Magyar Közlöny, 2009.) A termelő által értékesített hőnek az átlagárát, amelyet a lakosság hőellátására fordít, úgy kell meghatározni, hogy a lakossági távhőszolgáltatási célra termelt hő és az ehhez tartozó kapcsoltan termelt villamosenergia együttes éves költségének és a termelésre számított nyereség összegéből ki kell vonni a kapcsoltan termelt villamosenergia árbevételét, és a különbséget el kell osztani a lakossági távhőszolgáltatási célra értékesített éves hőmennyiséggel (GJ/év). (Miskolc megyei jogú város közgyűlése, 2012.) A 34

38 távhőszolgáltató a lakossági távhőszolgáltatás díjának részeként alapdíjat és hődíjat számíthat fel. 3.3 A távhőszolgáltatás környezeti vonatkozásai A levegő minőségének romlását nem csak a közlekedés az okozza, hanem nagyban hozzájárulnak a lakossági fűtési fajták is. A távhőszolgáltatáskor adott helyen nem használnak fel tüzelőanyagot, tehát nem is kerül károsanyag a levegőbe. A tüzelőanyag égetésre a távhő telepeken kerül sor, viszont ezeknek a károsanyag kibocsátására szigorú szabályok vonatkoznak, így közvetetten környezetkímélőbb hatást érnek el.( Az energiafogyasztásnak körülbelül fele a fűtésre megy el, a másik felében pedig egyre nagyobb hányadban a hűtésre fordítjuk az energiát. A fűtésre és hűtésre mindösszesen kb. 10 % megújuló energiát használunk az Európai Unióban. ( Energiatakarékossági célok a hőszolgáltatásban Hazánk számára az energiahatékonyság egy alapvető cél, aminek a segítségével a gazdasági versenyképesség, a környezetvédelmi alapkövetelmények és az ellátásbiztonsági prioritások elérhetővé és megvalósíthatóvá válnak. A továbbiakban néhány fontosabb stratégiáról, feladatról szeretnék írni, ami a hőszolgáltatásban megvalósítható energiatakarékosságot segíti elő. Alternatív enegiák Fenntartha tóság Energia takarékoss ági lehetősége k Károsanyag kibocsátás Távhő fejlesztés Távhő támogatás 22. ábra: Energiatakarékossági célok Forrás: saját szerkesztés 35

39 A. Alternatív energiák: hazánkban is sok lehetőség van alternatív energiák használatára, viszont felhasználásuk maximalizálására vagy leghatékonyabb módjára már kevesebb példával találkozhatunk. A magyar kormány december 22-i ülésén tárgyalt és döntött Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervéről. A megújuló cselekvési terv legfontosabb feladata az volt, hogy kijelölje azon alapelveket és cselekvési irányokat és intézkedéseket, amelyekkel megvalósítható Magyarország Európai Uniónak vállalt megújuló energiaforrások felhasználása vonatkozó célja 2020-ra, azaz a már sokszor említett 14,65%-os célértékkel. A cselekvési terv döntően szabályozási ösztönzőkkel, adminisztratív eszközök felhasználásával, oktatással és szemléletformálással kívánja az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedését elősegíteni és ezzel hozzájárulni a sokkal takarékosabb energiafelhasználáshoz.(nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011.) B. Kibocsátás csökkentés: ÜHG kibocsátása kapcsán létre jött a tagállamok között egy összeurópai kibocsátási kereskedelmi rendszer, aminek az a célja, hogy támogassa a nemzeteket a kibocsátás csökkentési célkitűzéseikben. A kibocsátási egységkereskedelmi rendszer lényege, hogy a résztvevő vállalatok kormányzati szinten rögzített az Európai Bizottság által jóváhagyott kiosztási terv szerint évente kibocsátási egységeket (kibocsátási kvótákat) kapnak. A kiosztott egységekkel a vállalatoknak minden év április 30-ig az előző tárgyévi kibocsátásaik mértékéig el kell számolniuk (az egységeket vissza kell adniuk). A rendszer lehetővé teszi, hogy a vállalatok a részükre kiosztott, kibocsátásaik mértékét meghaladó egységekkel egy európai piacon szabadon kereskedjenek 113 (a évi XV. évi törvény indoklása alapján). A kvótakereskedelem a kvótával rendelkező távhőszolgáltató vállalatok esetén rejthet magában lehetőségeket. (Kádárné H. Á., o.) C. Távhőtámogatás: A távfűtés díjak magasak, emellett pedig a távfűtési rendszerek elavultak és nehezen szabályozható a szükséges hőnek a mennyisége. Sőt a hőfogyasztás növeléséhez a rossz szigetelésű épületek is hozzájárulnak. Alapvetően két fő módon támogathatja az állam a távhőt, egyik a távhőszámlák kiegyenlítése másik pedig a hőfogyasztás mennyiségének csökkentése. Ennek egy lehetséges eszköze a lakáscélú állami támogatások, például az ÖKO-Program, 36

40 aminek segítségével lehetőség van hőszabályzók felszerelésére, a fűtőtestekre, lakások hőfogyasztásának mérésére, fűtési rendszerek átalakítására. Az energiatakarékosság érdekében az állam több támogató programot is kidolgozott, melyekkel javíthatja az épületek energiahatékonyságát, például Környezeti és Energia Operatív Program, Panel Program, Nemzeti Energiahatékonysági Program (Kádárné H. Á., 2010.) D. Hőtechnológia fejlesztés: a folyamatos feladatok közé tartozik a távhő rendszerek karbantartása és fejlesztése. Mindig a prioritások közé tartozik, hogy műszakilag fejlett rendszerek legyenek, és hogy a meg lévők folyamatosan karban legyenek tartva. Tehát a különböző hőtermelő rendszerek például kogenerációs, trigenerációs, megújuló energiát felhasználók fejlesztése, javítása az alapvető feladatok között van. A kapcsoltan termelt hőenergia termelésre nagyobb figyelmet kell szentelni, mert ez egy jó módja a magas hatásfokú és környezetbarát hőelőállításnak. Viszont a hatás elmarad, ha nem megfelelő hőelosztást szolgáló rendszer illetve a hőközpontok nem eléggé korszerűek. (Magyar Villamos Művek, 2006.) E. Fenntartható fejlődési alapok: amely nagyjából a fennemlített pontok támogatásával jöhet létre. Meg kell teremteni azokat az alapokat, amelyek azt célozzák meg, hogy a későbbi generációk hőellátásának fenyegető veszélyeit teljesen kiküszöböljék. Ez hosszú folyamatok, döntések, stratégiák és programok összefüggő alakulása, annak érdekében, hogy a fogyasztók és termelők is tudatosan bánjanak a meglévő erőforrásokkal. Emellett pedig fontos a klímaváltozás hosszú távú következményeivel tisztában lenni, így szükséges a megfelelő technológiák, megfelelő energiahordozó struktúra kialakítása és alternatív energiák bevonása. (Magyar Villamos Művek, 2006.) Energia megtakarítási lehetőségek a Miskolci hőszolgáltatás gyakorlatában Miskolc Megyei Jogú Város Környezet-és Természetvédelmi keretterve évtől azt a célt tűzte ki, hogy a város levegőminőségének fenntartása és javítása érdekében csökkenteni kell a kommunális fűtésből származó károsanyagokat kibocsátó tüzelőberendezések és tüzelőanyagok használatát. A távhő ebben a tekintetben fontos 37

41 szerepet játszik relatív alacsony környezetterhelési tulajdonsága miatt. (Miskolc megyei jogú város közgyűlése, 2011.) Napjainkban a földgáz magas ára miatt főleg a kertvárosi övezetekben, visszaállnak a szilárd tüzelőanyagokra. Ez megnöveli a portermelést a levegőben, és mivel a közlekedés is jelentős mennyiségű szennyező anyagot juttat a levegőbe, ez könnyen szmog kialakulásához vezethet. Például Miskolc esetében is szmog riadót rendeltek el ez 2011.november 5.-én szombaton a levegő minőségének romlása miatt. A szálló por koncentrációja Miskolc két automata mérőállomásának, a Búza térinek és a Lavotta utcán üzemelőnek az adatai szerint meghaladta a riasztási küszöbértéket. ( A környezetterhelés visszaszorítható a megtermelt hőmennyiség/hőigény csökkentésével is. Azonban Miskolcon a rossz külső szigetelések, tömítetlenségek, a fűtési berendezések, gépek elavultsága miatt inkább nagy a hőveszteség keletkezik. Az is gyakori hiba, hogy néhány rosszul fűtött lakás miatt az egész házat túlfűtik, ami szintén hőveszteséget okoz. Ezen felesleges hőveszteség kiküszöböléséhez a fűtési rendszerek innovációja és az épületek korszerűsítése szükséges. Az innovációknak köszönhetően a MIHÖ Kft. által ellátott lakások hőigénye csökken. Pl.: A Panel program után az 50-60%-kal csökken a hőigénye egy lakásnak átlagosan, ami jelentős kiesést jelent, hiszen a MIHŐ Kft. értékesített energiájának döntő részét a lakosság teszi ki. (Kovács T., 2011.) Itt meg kell említenem a rezsicsökkentésre vonatkozó törvényt, ami jelenleg évi LIV. törvény, viszont november 1.-től a törvény módosulni fog, ami a decemberhez 20%-os árcsökkenést eredményez majd a távhőszolgáltatásban. ( A kieső jövedelem pótlására a cég 3 fajta módszert alkalmaz: 1. Saját hatékonyság növelése: a vezeték veszteség csökkentését, a vezetékek jobb hőszigetelését, hőtermelő berendezések hatásfokának növelését, jobb gázégők beszerzését illetve azoknak a cseréjét jelenti. Azaz felújítják a hővezeték hálózatot és a régi rosszabb hőtechnikai tulajdonságú berendezéseket lecserélik újabbakra. 2. Új felhasználók bevonása: új létesítmények bekapcsolása. Ezek általában önkormányzati intézmények és nagyobb ipari létesítmények, mint például Kemény Dénes uszoda, Sport Csarnok, Megyei Könyvtár, OTP társasházak. 3. Megújuló energiák használata: Ez a legjobb perspektíva, hiszen rengeteg lehetőség van a nem fosszilis energiák használatára. A távhőszolgáltatással megtörténhet akár 32 ezer lakás fűtése és melegvíz ellátása is a megújuló 38

42 energiákkal egy jól kiépített vezeték hálózat segítségével. Így nem is kérdéses, hogy a cég törekszik a megújuló energiák felhasználási lehetőséginek kihasználására. Pl.: napenergia, geotermikus energia, biomassza, biogáz. (Kovács T, 2011.) A cég egyik legjelentősebb megújuló projektje A biogáz felhasználás a távhőszolgáltatásban volt, aminek eredményeit a következő fejezetben mutatom be. Jelenleg a MIHŐ Kft. legújabb megújuló energiákra alapozott beruházása a PannErgy Zrt.- vel közös, húsz éves geotermikus hőenergiaszállítási beruházása. A beruházás alapja a Mályi térségben történt fúrás, ami sokkal felülmúlja a várakozásokat. Percentként 6000 liter fokos víz nyerhető ki a talajból, amit távhőellátás biztosítására használnak, emellett pedig a nagy mennyiségű víz következtében villamosenergia termelés is folyik. Az így nyert hő- és villamosenergia hozzájárulhat a miskolci távhőárak mérséklődéséhez. A MIHŐ Kft. egyik vállalati stratégiája a megújuló energiák bekapcsolása a távhőellátásba, és a PannErgy Zrt.-vel létrehozott közös projekttel ezt alá is támasztják. ( 39

43 IV. Megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségei Ebben a fejezetben a megújuló energiákat kerülnek bemutatásra, ezen belül is a biogáz felhasználás alapjait mutatom be. Megvizsgálom a hasznosítás e formájának alapanyag szükségletét, és írok a hulladéklerakókban már meglévő biogáz termelés tapasztalatairól. 4.1 Megújuló energia alternatívák hőhasznosításban A megújuló energiaforrás olyan jelenség, amelyből ismétlődően energia nyerhető és folyamatosan, különösebb beavatkozás nélkül újratermelődik. Legfontosabb megújuló energiaforrások, amelyeket fűtésre és melegvíz ellátásra lehet használni: napenergia, biomassza, geotermikus energia és biogáz. Ezek az energiák hozzájárulnak több féle formában, az otthonainkban szükséges villamos- és hőenergia biztosításához. Az, hogy egyes esetekben mely alternatív energiát használják, mindig az adott körülmények számításba vételével kell eldönteni szakemberek segítségével. ( Napenergia Geotermikus energia Biomassza A nap energia kimeríthetetlen Időjárástól független, biztos energia forrás Rengeteg fajta alapanyag és technológia A nap kollektorok karbantartása és üzemeltetése, költséghatékony hosszú távon Magyarország adottságai kedvezőek e téren Tárolhatóság Viszonylag alacsony beruházási költség. A hőszivattyűk szinte bárhol elehelyezhetőek Időjárás független 23. ábra: Fűtési és hűtési szempontból legfontosabb alternatív energiák előnyei Forrás: Energiaklub, alapján saját szerkesztés 40

44 2008-ban globális hőigénynek 27%-t fedezték megújuló energiákból, ennek pedig a 35%- át a biomassza tette ki. Ebben az évben az EU 27-ben, a hőszektorban 11,9%-ban voltak jelen a megújuló energiák. Hazánkban 2010-ben a fűtésre és hűtésre szánt energiának kb. a 9%-t fedeztük megújuló forrásokból. (Energiaklub, 2011.) Jelenleg még sajnos a megújuló energiákat felhasználó technológiák nem eléggé elterjedtek és nem versenyképesek a fosszilis energiákat felhasználó berendezésekkel. Viszont valószínűleg fejlődésükkel áruknak és költségüknek csökkenésére kell számítani. Napjainkban a legelterjedtebb alternatív energiafelhasználások például a geotermikus energia üvegházakban, a távfűtés a lakossági szektor számára valamint a biogáz kapcsolt energiatermelésben való felhasználása. A legnagyobb geotermikus felhasználó országok az USA, Kína, Izland, Franciaország és hazánk az ötödik. Hazánkban az volt a jellemző, hogy a geotermikus energiát fürdőkben, strandokon hasznosították, manapság ez a tendencia kezd átterjedni a hőkinyerésére, viszont a térhódításhoz szükséges áttörés még nem történt meg. A napenergia melegvíz ellátásra alkalmas leginkább, hiszen a napkollektorok átadják a felvett hőt, a bennük keringő folyadéknak. Viszont a távhőszolgáltatásban felhasználása nem terjedt el hazánkban a magas beruházási költségek és kevés napsütötte órák miatt. (Kádárné H. Á., 2010.) Hazánkban a leggyakoribb megújuló energiafelhasználási forma a biomassza/biogáz hasznosítás, ami köszönhető a viszonylag alacsony kezdő tőke igénye és rengeteg felhasználási fajtája miatt. A biomassza/biogáz hasznosításról a következő részben fogok írni. A megújuló energiák használatakor sajnos meg kell említenünk a beruházási költségét, amelyek miatt a távhőszolgáltatók elállhatnak a beruházás megvalósításától. Ennek ellenére, az alternatív energiák használására törekedni kell, mert terjedésükkel csökken az ország importfüggősége, így támogatja az energiaellátás biztonsági célkitűzést, valamint a hőtermelő beruházások helyi munkaerőt igényelnek. (Energiaklub, 2011.) 4.2 Biogáz hasznosítás A megújuló energiaforrások és ezen belül a biomassza fokozott alkalmazására nemcsak a klíma és éghajlat változás megakadályozása miatt van szükségünk, hanem nemzetközi vállalásaink is erre köteleznek. Nemzetközi kötelezettségeink két területen jelennek meg: 41

45 egyrészről a környezetvédelem területén, másrészt az energetika területén, hiszen rengeteg lehetőség rejlik benne. A villamosenergia, ÜHG kibocsátása és a fűtés terén a biomassza jár a legtöbb előnnyel, sőt emellett napjainkban már a közlekedésben is kivehetik részüket. A bioüzemanyagok előállításához mezőgazdasági termékekre van főként szükség, míg a hő- és villamosenergia előállításhoz fára és hulladékra. A villamosenergia előállítás azt az előnyt élvezi, hogy bármely fajta biomasszából lehetséges termelni és számos rendelkezésre álló technológia segíti azt. A biomassza felhasználásának egy nagyon hatékony módja pedig, a kombináltan termelt hő-és villamosenergia, melyre Miskolcon is van példa. A hozzá tartozó technológiáknak a fűtésbe való bekapcsolásuk egyszerű és kedvező áron kivitelezhető valamint környezetileg biztonságosak. Ennek ellenére viszont terjedésük a fűtés területén, nem mondható gyorsnak, hiszen rengeteg munkát és időt igényel, a hőtermelő rendszerek átalakítása biomasszával történő fűtésre. (Kádárné H. Á., 2010.) Biogáz forrásai A biogáz az a melléktermék, ami szerves anyagok lebontása során keletkezik mikroorganizmusok által anaerob körülmények között. Előállítására szolgáló üzemekben, a felhasználható alapanyagok igen széles körből kerülhetnek ki. ( Szinte minden könnyen bontható szerves anyagot fel lehet használni biogáz termelésre. pl.: trágya élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, háztartási hulladék, kommunális szennyvizek stb. Mivel már dolgozatomban sokszor említettem, mennyi sokszínű a biogáz előállításra alkalmas alapanyagok listája, az alábbi ábrában gyűjtöttem össze, hogy teljes képet kapjunk erről. Állattenyésztés Növénytermelés Feldolgozó ipari eredetűek Lakóközösségből származó trágya állati hulladék, tetem kukorica, gabonafélék zöldnövényi hulladék szalma, széna, repce lucerna, káposztalevél, csicsóka energia növények napraforgó pogácsa, törköly konzervipari hulladék szeszipari hulladék tejsavó glicerin ételmaradék kommuniális és piaci szerves hulladék szenyvíz romlott ételek zsiradékok 24. ábra: Biogáz kitermelésre alkalmas alapanyagok Forrás: alapján saját szerkesztés 42

46 Az alapanyagokat fontos elkülöníteni a származás helye szerint, mert ennek megfelelően kell a hatályban lévő törvényi szabályozást rájuk alkalmazni. (Kádárné H. Á., 2010.) Az egyes alapanyagok gázkihozatalát nagymértékben meghatározza a fehérje-, zsír- és szénhidrát tartalom. Általánosságban elmondható, hogy a magas zsírtartalmú alapanyagok igen nagy gázkihozatallal rendelkeznek. Az előzőekben felsorolt beltartalmi értékeken felül még fontos a szárazanyag és szerves anyag tartalmat ismerni. Minél nagyobb az adott anyag szerves szárazanyag tartalma, annál nagyobb az 1 kg alapanyagból termelődő biogáz mennyisége is. ( Szervesanyag tartalom 8. táblázat Szervesanyag Biogáz mennyisége (m 3 /tonna) Kukoricaszár Sertéstrágya Baromfitrágya Istállótrágya Pékségi hulladék 714 Búza 600 Zsírleválasztó maradék 400 Étel hulladék 265 Sörtörköly 120 Biohulladék 100 Szennyvíziszap 20 Forrás: alapján saját szerkesztés Az első négy legnagyobb szervesanyaggal bíró alapanyagok, mind ipari melléktermékek és legtöbbjük állati eredetű. A biogáz egyébként egy gyűjtőfogalom, a kinyerési hely szerint több féle biogázt tartunk számon: 1. Szennyvíztelep- szennyvíziszap, szennyvízgáz: szennyvíztisztítás során rohasztó oszlopokban történik a szennyvíz iszap fermentációja, azaz erjesztése ban hazánkban összesen 17 szennyvíztisztító helyen termeltek biogázt, az itt kitermelt biogáz mennyiség pedig növekvő tendenciát mutatott. 43

47 2. Hulladéklerakó telep, depóniagáz: a hulladéklerakókban elhelyezett kutakon keresztül nyerik ki a biogázt a hulladékban lévő szerves anyag bomlásakor. Egész Magyarországon 2009-ben összesen 14-helyen történt depóniagáz kinyerés, aminek csak a töredékét fordították hő- és villamosenergia előállításra. 3. Mezőgazdasági, állati eredetű, élelmiszeripari, háztartási hulladékból termelt: biogáz. A növényi vagy állati hulladék erjesztése közben kinyert gázt, általában áram és hőtermelésre hasznosítják. 4. Lápos, mocsaras területek: mocsárgáz ( Hulladéklerakóban történő biogáz termelési tapasztalok Hazánkban kb. 5,2 millió tonna szemétből kb m3 mennyiségű depóniagáz képződik évente. Ezt átváltva CO 2 mennyiségre, azt az eredményt kapjuk, hogy a depóniagáz kibocsátás kb. 13 millió tonna CO 2 mennyiségnek felel meg évente, ami nagyjából a 20%-t teszi ki az éves átlagos CO 2 magyar termelésének. Tehát láthatjuk, hogy a depónia gáz meghatározó szerepet tölt be a környezet romboló anyagok között. (Sári T., 2011.) Már nálunk is jól elterjedt, a depóniagáz felhasználása a gáz kiviteli kutak segítségével, ami a települések hulladék lerakóinál képződő gáz. A szeméttermelésben meghatározó szerepet az intézmények, szolgáltatók és vállalkozás töltenek be kb. 40%-os hulladéktermeléssel, a maradék 60%-ot pedig a háztartások állítják elő. Egy átlagos szemétlerakó 40-50%-os szerves anyag tartalommal bír, amely természetesen erjedése során lebomlik és gáz fejlődik. A hulladék lerakók depóniagáz termelése jelentősen elmarad a biogáz fermentorokétól (szennyvízből nyert biogáz). Egy tonna hulladékból hozzávetőleg 7-12 m 3 gáz keletkezik. A depónia gáz kivételére szektorosan gázkitermelő kutakat kell létesíteni. A depóniagáz kinyerése kompresszoros elszívásos módszerrel történik általában, majd összegyűjtik, víztelenítik, tisztítják és az így kitermelt gázt a hulladéklerakó helyén vagy közelében használják hőtermelésre. Fűtőértéke általában MJ/m 3 között alakul. Ha a kinyert gáz metán tartalma 50-60% között van, akkor az önmagában vagy földgázzal keverve felhasználható, viszont ha 30%- nál alacsonyabb, már nem alkalmas tüzelésre.(uni-flexys, 2011.) 44

48 25. ábra: Depóniagáz képződési folyamata Forrás: UNI-FLEXYS, 2011 A depóniagáz képződés 7 fázisban történik az alábbiak szerint: I. fázis: szén-dioxid, ammónium és víz keletkezik. Exoterm folyamat, a hőmérséklet C. II. fázis: a sötét, oxigén hiányos helyen (aerob körülmények kialakulása) a baktériumok megkezdik a fehérjék, zsírok lebontását, minek következtében nagy mennyiségű szén-dioxid képződik és a nitrogén szint csökkenésnek indul. III. fázis: az eddig oldott állapodban lévő nehézfémek kicsapódnak, majd növekedni kezd a metán tartalom, mialatt az oxigén és szén-dioxid mennyiség csökken. IV. fázis: 50-60% metántartalomnál stabilizálódik a gázképződés, a szerves anyagok mennyisége pedig erőteljesen csökkenni kezd. V. fázis: a metántermelődés szinte teljesen visszaesik és nagy mennyiségű nitrogén jelenik meg. 6-7 hónap után már beindul a biogáz termelődési folyamat, ami 6-7 év elteltével éri el a tetőpontot, majd csökkenés áll be a mennyiségében. A 20 évnél tovább tartó termelés már nem gazdaságosan működik. (UNI-FLEXYS, 2011.) 45

49 4.2.3 Fűtés biogázzal Miskolcon Miskolcon a Bogáncs utcai hulladéklerakó 1973-ig halastóként funkcionált, ebben az évben kezdte el betölteni a hulladéklerakó szerepét, majd 2006-ban zárták be és megkezdték a depóniagáz kitermelés első lépéseit ig több mint 5 millió tonna háztartási szemét gyűlt benne össze. A környezetvédelmet az energiatudatossággal ötvöző tervezői munkának, Miskolc városvezetői akaratának és a 2008-ban KEOP pályázatán nyert vissza nem térítendő támogatásnak köszönhetően, 2009-ben a szeméttelepből depóniagázt hasznosító biogáz üzem vált. (UNI-FLEXYS, 2011.) Eleinte a hulladéklerakó mélyében keletkező depóniagázt egy vezetékrendszerrel összegyűjtötték, és 84 gázkúton keresztül elfáklyázták. Mivel minden gáz alkalmas fűtésre, óriási pazarlás lett volna az ott keletkezett biogázt hagyni kárba veszni, a levegő folyamatos szennyezéséről nem is beszélve. A hulladékteleptől légvonalban másfél kilométerre van a HCM lakótelep, így kézenfekvő volt, hogy használják fel a biogázt a lakótelep fűtését biztosító Futó utcai kazánházban, ahol előtte földgáz felhasználással történt a hőtermelés. További pályázatoknak köszönhetően 2009-es év második felében, a II. ütemben további 63 kutat alakítottak ki és egy biogázzal üzemelő gázmotor került a kazánházba. A gázmotor egy generátort hajt, ami termeli a villamosenergiát. Az áramot értékesítették, az eközben keletkező hőt pedig fűtésre és melegvíz előállítására használták. Az átlagos gáz összetételben 69,1% metán, 29,08% széndioxid és 1,63% oxigén van. Tehát a megfelelő metán tartalom miatt, a biogáz jól használható volt. (UNI-FLEXYS, 2011.) 4.3 Realizálható gazdasági és környezeti hasznok Gazdasági hasznok A MIHŐ Kft. által létesített hőellátás biztosító biogáz projekt tervei szerint, a rendszerben évente majd 380 ezer m3 földgáz és ezzel 28 millió forint lenne megtakarítható. Ha ehhez hozzáadjuk a tervezett a biogáz alapon termelt villamosenergiáért kapott 90 millió forintot is, a befektetés gazdaságos. Elképzeléseik szerint, a rendszer által termelt profit által a cégnek lehetősége van a távhődíjak csökkentésére, így javulhat a távhőszolgáltatás társadalmi megítélése is. Úgy becsülték, hogy a depóniagáz mennyisége a beruházás időpontjától számítva a következő évben elegendő lesz a biztonságos üzemeltetéshez. A cég felmérést is végzett, hogy megvizsgálják a szemét összetételét, 46

50 aminek az lett az eredménye, hogy bár a szerves anyaghányad csökkent 1990-hez képest 2000-re, mégis elegendő lesz a beruházás megtérüléséhez. A bogáncs utcai szeméttelep szemétfajta összetétele Fajta táblázat Papír 10,6 20,9 Műanyag 12,28 18,4 Textil 1,41 9,9 Fém 1,01 4,6 Üveg 1,23 12 Szerves, bomló 50 28,7 Törmelék 24,1 5,5 Forrás: UNI-FLEXYS, alapján saját szerkesztés Ezt részben megerősítik az Európai tapasztalatok, miszerint év távlatban lehet aktívan depónia gázt kitermelni. Ez esetben a kitermelt gáz optimálisan 55-60% metánt tartalmaz. A Miskolci biogáz üzemben az figyelhető meg, hogy a régi szeméttelep szerves anyag hányada csökken. Ez nagy problémát jelent, hiszen a szerves anyag hányad az alapja a gáztermelődésnek így, a gáz metán tartalma is ettől függ. A kutak termelési méréséből megtudható, hogy novemberben jelentősen csökkent a mentán tartalmuk, egyre kevesebb kút érte az 50%-os kritikus alsó határt. Majd az ezt követő hónapokban, megfigyelhető volt, hogy a kutak folyamatosan 50% alatt maradtak, így a cég 60-70%-os kút lezárásra kényszerült. Bár a jelenlegi depóniagáz mennyisége és minősége elegendő kazán és gázmotor üzemeltetéséhez, de a kutakból kinyert elemzések alapján, folyamatos és hosszú távú kimerülésre nem lehet számítani. (UNI-FLEXYS, 2011.) A beruházás megtérülésének számításához a MIHŐ Kft. által szolgált információkat vettem alapul. 1) Első lépésként kigyűjtöttem az alapadatokat, azaz az éves átlagos inflációk mértékét MNB adatai és előrejelzései alapján, amit egészen 2014-ig bocsátottak ki től kezdődően évi átlagos 3%-os inflációval számoltam, a kormány középtávú célkitűzése miatt. (MNB, 2013.) 2) Az éves inflációs adatok alapján a kumulált infláció került kiszámításra. 3) A cég adatai alapján, adottak voltak között az éves beruházási költségek, amiket az éves kumulált inflációval lettek korrigálva a valós értékért, 47

51 valamint adott volt a beruházás önköltsége és a KEOP pályázati pénz összege is. 4) Ugyancsak nyilvánosak a 2009-től felmerülő üzemeltetési és karbantartási költségetek, a 2009-től származó árbevételek a távhőszolgáltatásból, valamint a 2011-től megjelenő villamosenergia termelésből származó bevételek is. 5) Ez utáni a nettó összes pénzügyi pénzáram lett kiszámítva, úgy hogy az éves összes árbevételből és az éves összes üzemköltség különbségéből ki lett vonva az éves beruházási költség, melyek korrigálva lettek az éves kumulált inflációval. 6) Ezt követte a nettó halmozott pénzügyi pénzáram kiszámítása, ami az adott év nettó összes pénzügyi pénzáramnak és az előző év nettó halmozott pénzügyi pénzáramnak összege. 7) Végül a pénzügyi nettó jelenérték lett kiszámítva a pénzáramlás nettó jelenérték függvénnyel. Ehhez szükség volt az éves nettó halmozott pénzügyi pénzáram értékek illetve a kamatláb mértéke, amit 5%-nak határoztam meg Éves infláció 1,042 1,049 1,038 1,051 1,035 1,038 1,03 1,03 1,03 1,03 Kummulált infláció 1, ,042 1, , , , , , , , , Beruházási költség Ft Önerő Ft Pályázat Ft Üzemeltetési költség Ft Árbevétel összesen Ft Nettó összes pénzügyi pénzáram Nettó halmozott pénzügyi pénzáram Pénzügyi nettó jelenérték FNPV kamatláb 5% 26. ábra: A beruházás megtérülési számítása 0. szcenárió Forrás: UNIFLEXYS,2011. alapján saját szerkesztés Ábrán látható, hogy a nettó halmozott pénzügyi pénzáram a projekt 9 évében negatív értéket ad. Egy projekt pénzügyileg akkor fenntartható, ha a nettó halmozott pénzügyi pénzáram egyik évben sem negatív értékű. Amennyiben a projekt valamelyik évben 7 FNPV- Nettó pénzügyi jelenérték: megmutatja a projekt időszak alatti bevételek és kiadások jelenre diszkontált értékét. 48

52 negatív eredményt hoz, az nem támogatott. Viszont a negatív értékeket fedezni lehet, amelyre három megoldás van a szakirodalom szerint: saját forrásból való finanszírozás, hitellel való finanszírozás és a több évig tartó megvalósítása a beruházásnak.(nfü, 2011.) A vizsgált cég esetében a második megoldási lehetőség történt, hiszen a pályázati forrás, vissza nem térintendő hitelnek fogható fel. Vizsgálva a nettó pénzügyi jelenérték negatív eredményét elmondható, 8 hogy a projekt 10 éven belül nem térül meg. A 10 év kritikus a biogáz hozam fenntartásában, így ez jelentős kockázati tényezőt rejthet. A következőkben röviden szeretném ismertetni a rezsicsökkentés hatását a beruházás megtérülésére. A februárban életre lépő évi LIV. törvény rezsitörvény következtében 10%-os árcsökkenés történt a távhőszolgáltatás körében. ( Alap adatok Éves infláció 1,042 1,049 1,038 1,051 1,035 1,038 1,03 1,03 1,03 1,03 Kummulált infláció 1, ,042 1, , , , , , , , , Beruházási költség Ft Önerő Ft Pályázat Ft Üzemeltetési költség Ft Árbevétel összesen Ft Nettó összes pénzügyi pénzáram Nettó halmozott pénzügyi pénzáram FNPV kamatláb 5% Pénzügyi nettó jelenérték 27. ábra: A beruházás megtérülési számítása 1. szcenárió Forrás: UNI-FLXYS,2011. alapján saját szerkesztés A 1. szcenárió 2013-tól 10%-kal csökkentett összes árbevétellel számol, aminek következtében a nettó pénzügyi jelenérték nagyobb negatív értéket vesz fel. A 2. szcenárióban a novemberben várható második rezsicsökkentés hatását látható, amely által 2014-től 20%-kal fognak csökkenni a távhőárak. ( ) A számítás 2013-ban 10%-os 2014-től pedig 20%-os árcsökkenéssel számol. 8 A részletesebb számítás megtekinthető az 1. mellékletben 49

53 Alap adatok Éves infláció 1,042 1,049 1,038 1,051 1,035 1,038 1,03 1,03 1,03 1,03 Kummulált infláció 1, ,042 1, , , , , , , , , Beruházási költség Ft Önerő Ft Pályázat Ft Üzemeltetési költség Ft Árbevétel összesen Ft Nettó összes pénzügyi pénzáram Nettó halmozott pénzügyi pénzáram Pénzügyi nettó jelenérték FNPV kamatláb 5% 28. ábra: A beruházás megtérülési számítása 1. szcenárió Forrás: UNI-FLXYS, 2011 alapján saját szerkesztés A 20%-os árcsökkentés következtében a nettó jelenértékben becsült értékébe további jelentős mértékű csökkenés áll be. Elmondható, hogy a rezsicsökkentés kitolja a megtérülési időt, ami esetleg kártékonyan hathat a beruházásokra Környezeti hasznok A biogáz felhasználással kapcsolatosan az van a köztudatban, hogy azért környezetkímélő hatású, mert csökkenti a CO 2 kibocsátást, de ez nem így van, sőt az optimális minőségű depónia gázban már a kitermeléskor is nagyobb százalékban tartalmaz CO 2 -t, mint a földgáz. Az alábbi táblázat a gázokban található legfőbb környezetre káros összetevőket foglalja össze, a gázok fűtőértékével kiegészítve. A biogáz és földgáz ÜHG kibocsátásai és fűtőértéke Forrás: UNI-FLEXYS, alapján saját szerkesztés 10. táblázat Gáz összetétel Földgáz Biogáz Metán CH % 50-60% CO 2 egyéb nem éghető gáz 2-3% 40-50% Fűtőérték MJ/m MJ/m3 A gáz elégetéskor a metánnak az oxigénnel való egyesülése a hőtermelő reakció (égés), minek következtében CO 2 és vízgőz keletkezik. Ezek alapján látható, hogy a biogáz 50

54 felhasználás nem jelent CO 2 kibocsátás csökkenést, mert a kisebb fűtőértéke miatt dupla mennyiséget kell belőle elégetni. Így körülbelül ugyanannyi CH 4 -t kell elégetni földgáz és biogáz használatakor. A biogáz elégetése környezetterhelés csökkentést úgy eredményez, hogy a képződő biogáz, nem kerül a levegőbe, így gázban lévő metán nem bontja a bolygónk ózon rétegét. Ez azért fontos, mert a metán 21-szer károsabb az üvegházhatás kialakításában, mint a CO 2. ( Felhasználásával csökkenthető a földgáz mennyisége, égetése nem olyan káros, mint például a kőolaj felhasználása. A Hejőcsabai lakótelep hő- és villamosenergia szükségletének ellátására kb m3 földgázra van szükség évente, így ez a mennyiség lehetne kiválható biogázzal. (UNI- FLEXYS, 2011.) Bár a Nádasréti hulladéklerakó gáz kitermelése rövidtávon nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a depóniagáz alapú hőtermelésről nem szabad lemondani. Véleményem szerint a háztartások által termelt hulladékot sokkal tudatosabban kellene szelektíven gyűjteni. Az így elkülönített nagyobb szerves anyag tartalmú kommunális hulladékot kellene depóniagáz termelésre használni, és így minimum 60%-os metán tartalmú biogázzal biztosítani a hőtermelést. 51

55 Összefoglalás A hagyományos fosszilis energiahordozók, például a kőolaj vagy a földgáz hosszú távon nem számítanak biztos és fenntartható energiaforrásoknak. A fosszilis energiafeldolgozók súlyosan károsítják a környezetet, így nagyon körültekintően kell eljárnunk az energetika terén azért, hogy fenntartható fejlődést és gazdaságot biztosítsunk a jövő nemzedékeinek. Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni azt, hogy semmi sem garantálja a jövőbeni energiák forrásának a meglétét. Általános elmondható az, hogy a fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenésével növekvő árakra lehet számítani, ha pedig a környezeti vonatkozását vesszük, meg kell vizsgálni, hogy milyen környezeti haszon származhat az aktuális energiaellátási rendszer fejlesztéséből. Ha az EU-t vesszük alapul, láthatjuk, hogy évről évre egyre nagyobb figyelmet fordít az energiapolitika aktualizálására, a környezetvédelem, energiaellátás és energiahatékonyság érdekében. Ezt hozzáállást a tagállamoknak is át kell venniük, a rájuk vonatkozó irányelvek miatt. Az EU-s célkitűzések közül a 2020-ra vonatkozó háromszor húszas célkitűzést szeretném kiemelni, mi szerint 20%-os csökkentése az ÜHG-nak az 1990-es szinthez képest, 20%-kal csökkenteni az energiafogyasztást az energiahatékonyság növelésével, 20%-kal bővíteni a megújuló energiafelhasználást, az energiatermelésben. Ennek köszönhetően a tagállamoknak konkrét, egyéni célokat tűztek ki, ami elősegíti az Unió számára fontos energiapolitikai kohéziót. Az Uniós és a magyar energiapolitika fejlődésének arányában, a távhőszolgáltatás fontossága is növekszik, hiszen ismertté vált a távhőszolgáltatás számos előnye. A távhőszolgáltatás az energiahatékonyság egyik alappillérjeként szolgál, a felhasznált hőmennyiség tekintetében. Emellett a kapcsoltenergia termeléssel lehet a távhőszolgáltatás hatékonyságát növelni, valamint a megújuló energiaforrások (biogáz, geotermikus energia) felhasználás gyarapításával érhető el minél nagyobb energiatakarékosság, amelyek mind az uniós és mind a magyar energiapolitikában kiemelkednek. A második részben vizsgált energiafelhasználás szempontjából látható az, hogy az uniós és magyar tendenciák nagyjából megegyeznek. Az uniós és magyar háztartások száma növekszik, annak ellenére, hogy Magyarország népessége csökkenést mutat, valamint a tagállamokban beálló társadalmi változások a háztartások aprózódásához vezetnek, ami az energiafelhasználás növelését eredményezi. A dolgozat írása során kiderült számomra, hogy a magyar és az uniós gazdaság legnagyobb energiafelhasználói szektora a háztartások, majd csak ezután következik az ipar és közlekedés. Az is bebizonyosodott, ami a hétköznapi életben is megfigyelhető, hogy a háztartások 52

56 energiafelhasználásához ma már nélkülözhetetlen a gázellátás és az áramszolgáltatás biztosítása, mert ezek az alapvető mozgató rugói az otthonokban lévő technikáknak, technológiáknak. A technológiai innovációk alátámasztják az áram felhasználás növekvő tendenciájának mértékét, sőt arra lehet következtetni, hogy ez a továbbiakban is nőni fog. Csak úgy, mint a mindennapokban, a vizsgált energia adatok alapján beigazolódott, hogy a megújuló energiaforrások csupán csekély mértékben használtak és még nem terjedtek el a háztartási energiaellátás körében. Az érvényben lévő stratégiáknak, törvényeknek és a megújuló energiák lassú felhasználási fejlődésének köszönhetően, megfigyelhetjük az is, hogy a károsanyag kibocsátásának mértéke csökken. A távhőszolgáltatás témáját vizsgálva, sok hasznos információra tehettem szert. Hazánkban a távhőszolgáltatás a harmadik helyen áll a fűtés és melegvíz ellátást biztosító lehetőségek között, annak ellenére, hogy a távhő számos előnnyel szolgál, például környezetbarát, hosszú távon lehet rá számítani vagy folyamatos szolgáltatást nyújt. A kutatásomban a MIHŐ Kft. működését tanulmányoztam, ami Miskolcon számos intézmény és lakóház hőellátásáról gondoskodik, hőtermelés, hőszállítás és hőfelhasználás által. A távhő gazdasági megközelítéséből kiemelném azt az elvet, mi szerint a távhődíjat úgy kell meghatározni, hogy a működéshez fedezetet biztosítson, emellett pedig a fogyasztók a kapcsolt villamosenergia termelésből származó előnyökben részesüljenek. Környezeti szempontból pedig az alternatív energiák használata, a károsanyag kibocsátás csökkentése, távhő támogatása, fejlesztése és a fenntarthatóság megteremtése játszik meghatározó szerepet. Kutatásom során világossá vált számomra, hogy a miskolci hőszolgáltatás is az energia effektív felhasználására törekszik, például a fűtési rendszerek korszerűsítésével. Az így kieső árbevételre pedig az MIHŐ Kft. saját hatékonyságának növelésével, új felhasználók bevonásával és megújuló energiák felhasználásával védekezik. A negyedik fejezetben röviden tanulmányoztam a megújuló energiákat, és kiemelten foglalkoztam a MIHŐ Kft. biogáz alapú hőtermelésével. A megújuló energiák közül a napenergia, geotermikus energia és biogáz a legalkalmasabb hőellátásra, viszont azt is meg kell jegyeznem, hogy a megújuló energiák felhasználásával működő technológiák még nem eléggé fejlettek, így igen körültekintően kell eljárni egy beruházás megvalósításánál. A biogáz alapjaként rengeteg féle szerves anyag szolgálhat, dolgozatomban a hulladéklerakókban képződő depóniagázzal foglalkoztam. Az esettanulmányom a MIHŐ Kft. biogáz alapú kapcsolt hő- és villamosenergia termelésének tanulmányozását választottam. A beruházás megvalósítása 2006-ban kezdődött, és az akkor mérések szerint, a kinyert gáz több mint 60% metánt tartalmazott, ami megfelelő 53

57 mennyiségnek számít a tüzeléstechnika szempontjából. Viszont a gázban lévő metán tartalom az évek folyamán jelentős mértékben csökkent. Vizsgálva a beruházás becsült adatait és a becsült árbevételt, a beruházás 10 éven belül nem térül meg. A depóniagáz előállításának javításának lehetőségeire nem tértem ki, bár ez is megoldást jelenthet a biogáz alapú távhőellátásra fejlesztésére. Emellett pedig érdekes volna megvizsgálni, hogy más megújuló energiák felhasználása, hogy térülhet meg a távhőszolgáltatásban. 54

58 Irodalomjegyzék 1. Magyar Hírlap Online, július (letöltés szeptember 30.) 2. EU vonal, (letöltés szeptember 30.) 3. Európai Bizottság, White Paper, Energy Policy for the Europen Union, december EUR-LEX, november cs,da,de,el,en,es,et,fi,fr,hu,it,lt,lv,nl,pl,pt,ro,sk,sl,sv,&val=430353:cs, (letöltés: szeptember 30.) 5. Európai Közösségek Bizottsága, GREEN PAPER A European Strategy for Sustainable, Competitive and Secure Energy, Európai Közösségek Bizottsága, GREEN PAPER on Energy Efficiency or Doing More With Less, Európai Közösségek Bizottsága, Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása, október Európai Bizottság, A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, március European Commission, Energy 2020 A strategy for competitive, sustainable and secure energy, Europai Bizottság, december (letöltés:2013. október 1.) 11. European Commission, Energy Roadmap 2050, Digitális Tankönyvtár, 2011, (letöltés: október 1.) 13. Horváth J. Ferenc, Magyar Energia Hivatal, J/ számú beszámoló a Magyar Energia Hivatal évi tevékenységéről, Matolcsy György, Magyar Köztársaság Kormánya, szeptember, (letöltés: október 5.) 55

59 15. Kádárné Horváth Ágnes, A távhűtés áralakító tényezőinek vizsgálata a magyarországi távhőszolgáltató vállalatok körében PhD. értekezés, Miskolc, Horváth J. Ferenc, Magyar Energia Hivatal, Piacnyitás a villamosenergia-iparban, Vince Péter, Piaci verseny és piac szerkezet a földgáz szektorban, VAHAVA Hálózat, (letöltés: október 5.) 19. Magyar Köztársaság Kormánya, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia , Magyar Köztársaság Kormánya, Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére , Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2016-ig, kitekintéssel 2020-ra, Energiaklub, március (letöltés: október 6.) 23. Európai Tanács és Parlament, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/28/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, június Energia Központ Nonprofit Kft., A háztartások energiafogyasztása, Központi Statisztikai Hivatal, (letöltés: október 10.) 26. MOL, 2006, (letöltés: otóber 10.) 27. EU vonal, május (2013. október 10.) 28. Energetikai Szak Kollégium, (letöltés:2013. október 10.) 29. EU vonal, (letöltés: október 10.) 30. HVG, március 7. (letöltés: október 10.) 31. Központi Statisztikai Hivatal (2011): Statisztikai Szemle, 89. évfolyam, 4/2011, 380. oldal 56

60 32. Európai Unió, április _hu.htm (letöltés: október 10.) 33. Energiapedia, (letöltés: október 10.) 34. BRUXINFO, április (letöltés: 2013.október 10.) 35. Zöhls András, E-gépész, január (letöltés: október 19.) 36. International District Energy Association, (letöltés: október 22.) 37. MIHŐ Kft. (letöltés: október 19.) 38. Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Statisztikai Évkönyv, MIHŐ Kft. (letöltés: október 19.) 40. UNI-FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft., A távhőszolgáltatás kiterjesztése, tüzelőanyag váltás 1. kötet, Miskolc megyei jogú város közgyűlése, a távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Miskolc város területén történő végrehajtásáról szóló 41/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról, Magyar Köztársaság (2009): Magyar Közlöny, 176. szám, oldal 43. Miskolc megyei jogú város közgyűlése, a távhőszolgáltatás díjáról és díjalkalmazás feltételeiről szóló 40/2006. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVE, A 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról, Magyar Villamos Művek, Magyarország energiapolitikai tézisei , Miskolc Megyei Jogú Város közgyűlése, (II. 9.) önkormányzati rendelete, a széndioxidkibocsátás-különbözet utáni díjfizetési kötelezettségről, HVG, november 5. (letöltve: november 10.) 57

61 48. Csanyaky Lilla, Varga Katalin, Energiaklub, A megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés lehetőségei Magyarországon, Dr. Czupy Imre, Vágvölgyi Andrea, Digitális Tankönyvtár, 2011, /ch04.html#id (letöltés: október 22.) 50. Első Magyar Biogáz Kft, 2009, (letöltés: október 22.) 51. Sári Tamás, ENER-G Natural Power Kft., Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon, UNI-FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft., A Nádasréti Hulladéklerakó biogáz termelésének állapotfelmérése, 2. kötet, Globálisfelmelegedés, február 8. e&id=54:metch4&catid=37:met&itemid=54 (letöltés: november 4.) 54. European Statistics, augusztus and_imports/hu (letöltés: október 25.) 55. Energiacentrum, szeptember (letöltés: 2013.október 25.) 56. Európai Parlament és Tanács, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/87/EK IRÁNYELVE (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról, június Mátrai Erőmű Zrt. (letöltve: október 25.) 58. Európai Bizottság, A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK évi energiahatékonysági terv, március Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma (2011): Európai Tükör a Külügyminisztérium folyóirata, 4/ oldal 60. Index, október (letöltés: október 24.) 58

62 61. Complex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye, (letöltés: október 25.) 62. Panenerg Klaszter, (letöltés:2013. október 25.) 63. Hergár Eszter, MNB, Jelentés az infláció alakulásáról, szeptember 64. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, október es_rendkivuli/nap_131021_1.html (letöltés: október 25.) 65. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, március es_rendkivuli/nap_130313_1.html (letöltés: október 25.) 66. HVG, október (letöltés: október 25.) Egyéb forrás: Interjú Tanka Sándorral-műszaki igazgató a MIHÖ Kft., 2011 Interjú Kovács Tamással- műszaki csoportvezető a MIHÖ Kft.,

63 Summary Nowadays, the ordinary fossil energies like gas, oil cannot ensure energy supply for a long time and it is difficult to satisfy the growing need of energy consumption of humanity. The environment can be injured easily by the different types of energy powers so we have to be really careful regarding the energy consumption in order to grant sustainable development and economy for the future generations. Since the energy supply has been started to reduce, one hand we have to expect the growing prices among the energy sources, the other hand we have to clarify what kind of benefits we can get from developing the current systems of energy supply. In the European Union, the main goals are to ensure the energy supply, energy efficiency and the environment protection and the EU makes a lot of effort on making the energy policy up-to-date all the time. Reaching these aims, it requires cooperation from the sites of the member states by delivering the strategies and directives. I would like to emphasize the directive regards to This says that the member states of the EU have to reduce the quantity of the green house gases by 20% compared the quantity in 1990, to reduce the energy consumption by 20% due to the growing energy efficiency and to increase the consumption of the renewable energies by 20% in energy production. This directive is also concerning to Hungary, so we determined the aim of 14,65% in the renewable energy usage. The district heating is a pillar to the effective energy consumption and its importance is growing year by year. In both of the entities policies, the cogenerations and the renewable energy based production are supported since these benefit the energy efficiency. The tendency of energy consumption is almost the same in the EU and in Hungary. It was figured out that the households are the biggest energy consumers, followed by industry and transportation. It is visible that the households need the energies like gas and electricity since these are base of the technologies used in households. Due to the development in technologies we can see the growing tendency of electricity consumption. The households do not use significant quantity of renewable energies to provide their energy needs neither in the EU nor in Hungary. Thanks to the policies and strategies regarding energy efficiency, the CO 2 emission has started a decreasing tendency. The district heating is the third common type in heat and hot water supply in spite of the fact that it has a lot of advantages like sustainable, environment friendly. In my theses, I examined the MIHŐ Ltd., which is the only one district heating and hot water supplier in Miskolc and ensure service for a plenty of types of institutions, like schools, 60

64 swimming pool. The company tends to be as energy effective as it is possible, by modernizing the heating systems. Beside this, the company wants to continuously improve its own efficiency, widen the facilities of renewable energy produces. In the fourth chapter, I was analyzing the renewable energies, highlighted the project of MIHŐ Ltd. by using biogas for heat production. Among the renewable energies, the solar energy, geothermal energy and the biogas are the most suitable for heat production, but the technologies cannot let it be since they are not modernized enough. The MIHŐ Ltd. uses biogas for produce heat and hot water but thanks to the cogeneration it is able to provide electricity as well. The investment started up in 2006, and at that time the methane concentration was more than 60%, which is primal need for a biogas cogeneration. But later the years, the methane concentration had just started to sharply reduce. Examining the estimation of dates, we can see that the investigation cannot be recoverable in 10 years. It would be interesting to examine the facilities of other types of renewable energies in hot water and heating production. 61

65 Melléklet 1. melléklet: A meglévő adatok és a várható árbevétel megtérülési vizsgálata ÉV Alap adatok Éves infláció 1,042 1,049 1,038 1,051 1,035 1,038 1,03 1,03 1,03 1,03 Kummulált infláció 1, ,042 1, , , , , , , , , Beruházási költség Ft Saját forrás (Önerő) Ft Pályázat Ft Üzemeltetési és karbantartási költség Ft Távhőszolgáltatási árbevétel Ft Beruházási költségek Működési költségek és árbevételek Villamos energia árbevétel Ft Árbevétel összesen Ft Nettó összes pénzügyi pénzáram Nettó halmozott pénzügyi pénzáram Pénzügyi nettó jelenérték FNPV kamatláb 5% Forrás: Saját szerkesztés a MIHÖ Kft. adatai alapján

66 2. Melléklet: Európa 2020 célkitűzései tagállami lebontásban, a Forrás: 63

67 3. Melléklet: Európa 2020 célkitűzései tagállami lebontásban, b Forrás: 64