Vélemény a Nemzeti Fejlesztés 2020, az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció vitaanyagáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vélemény a Nemzeti Fejlesztés 2020, az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció vitaanyagáról"

Átírás

1 Vélemény a Nemzeti Fejlesztés 2020, az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció vitaanyagáról Készítette a Fenntarthatóság Felé Egyesület, a Zöld Fejlesztéspolitikai Munkacsoport tagjainak (elsısorban Független Ökológiai Központ, Levegı Munkacsoport, Fenntarthatóság Felé Egyesület) észrevételei alapján Üdvözöljük a tervezetben megjelenı, környezeti szempontból pozitív, elırelépést jelentı tartalmakat: a környezeti trendek elemzését, fontosságuk felismerését, valamint az azokra adható egyes válaszok integrálását a fejlesztéspolitikába. Ugyanakkor a kitőzött fejlesztéspolitikai célok sok esetben éppen a deklarált káros folyamatok hatását mélyítik el, s e tekintetben az egyes ágazatokban megjelölt trendek közt ellentmondás fedezhetı fel. A koncepció egyes fejezetei, bekezdései nem egyenszilárdságúak, az egyes szakterületek céljai nem koherensek, gyakran egymással ellentétes érdekeket tükröznek, egymással ellentétes hatásúak. Uniós szintő probléma, hogy az EU tagállamok kormányai szinte kizárólag a folyamatos gazdasági növekedést helyezik elıtérbe és tekintik mércének, és más fontos szempontokat figyelmen kívül hagynak. A szociális problémákat, a szegénység kezelését és a foglalkoztatási gondokat a legtöbb tagállamban elsısorban szociális támogatásokkal igyekeznek enyhíteni. A növekvı térbeli és társadalmi egyenlıtlenségekbıl fakadó feszültségeket sikerült ezáltal egy ideig-óráig tompítani, igaz, növekvı költségvetési hiány és eladósodás mellett. Mára azonban ezek a felhalmozódott feszültségek elodázhatatlanná tették a problémákkal való szembenézést. Nemcsak a globális pénzügyi válság, hanem a társadalmi problémák elhanyagolása, a humán erıforrások folyamatos fejlesztésének elmaradása az oka annak, hogy a Lisszaboni egyezményben 2000-ben kitőzött fı cél, hogy 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiójává váljon, nem teljesült. Általános észrevételek: A fejlesztés önmagában nem jelent fejlıdést is, s az elhibázott fejlesztési célok a környezeti konfliktusok számát növelhetik. Különösen igaz ez, ha az akaratlagos fejlesztések nincsenek összhangban a megırzési törekvésekkel, a fejlesztés léptéke a társadalmi elvárásokkal és alkalmazkodó készséggel. A fenntartható fejlıdés amelybıl a fenntarthatóság kifejezést az anyag több helyütt csupán mint gazdasági szempontú fenntarthatóságot veszi figyelembe az ember és természeti környezete viszonyrendszerében az erıforrások megújulásuk mértékéig való használatát jelenti. Miután a jelenlegi európai uniós és magyarországi környezethasználati mutatók is fenntarthatatlan mértékő túlhasználatot mutatnak, az ennek továbbvitelén,sıt fokozásán alapuló fejlesztési célrendszer nem nevezhetı fenntarthatónak. Az OFTK a Nemzeti jövıkép (3.1.) irányába kíván elmozdulni, amely feloldhatatlan ellentmondást tartalmaz: Az erıforrások valóban fenntartható használata esetén nem nıhet a GDP 2030-ra a duplájára, gyarapodó népesség mellett, hiszen már ma is jelentısen túlhasználjuk erıforrásainkat. Rendszerszemlélető elemzés esetén kimutatható lett volna, hogy a saját társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztési céljaink elérése érdekében a belsı erıforrásokra alapozott életminıség-javító tervek életképessége az egyedül visszaigazolható. Az Európai Unió tagállamai még a jelenleg fennálló szövetségi rendszerben is erıforrásokat szívnak el egymástól, legyen az nyersanyag, szellemi tıke, anyagi erıforrás vagy környezeti potenciál. Az új térszervezési megközelítésként megjelenı AUTONÓM TÉRSÉGEKnek (5.1.5.) kellene a Koncepció középpontjában állni. Nem versenyképes, hanem együttmőködésre kész, autonóm térségek által válhat fenntarthatóvá az ország. Az anyagból hiányzik az elızı fejlesztéspolitikai ciklusok hatásainak elemzése. Magyarországon egymillió ember, a lakosság 10 százaléka mélyszegénységben él. A foglalkoztatási ráta az egyik

2 legalacsonyabb az unióban. A munkanélküliek elhelyezkedését ellehetetleníti többek között a képzettség hiánya. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a felzárkózásra szánt kohéziós és strukturális alapok nem töltötték be a feladatukat. Nem csökkentek az egyenlıtlenségek, nem erısödött meg a kkv szektor, nem javult megfelelıen a lakosság képzettsége, egészségi állapota. Nagy a lemaradásunk a gazdaság egyik legfıbb mozgatója, a K+F terén is. A kormánynak számos területen van lehetısége arra, hogy piackonform módon keresletet gerjesszen, és a gazdaság szereplıi egyenlı eséllyel versenyezzenek a megrendelésekért az oktatás, az egészségügy, a tömegközlekedés és egyéb területeken. Koncepcionális hibák Hibás a jövıkép (3.1.) gazdaságközpontúsága, a GDP elsıdleges mutatókénti alkalmazása, a versenyképesség elıtérbe helyezése az életminıség javulásához képest. Pl. Fizikailag és mentálisan egészséges, jól képzett, önmaga jól-létét megteremteni képes és a gazdaság igényeit kielégítı hazai munkaerı áll rendelkezésre minden nemzedék esetében. Az idézett mondat csupán gazdasági erıforrássá degradálja az embert. Fordulatra van szükség: nem az embereknek kell a gazdaság munkaerıigényét kielégíteniük, hanem a gazdaságnak kellene kielégítenie az emberek szükségleteit. A természeti környezet jó állapotának kihangsúlyozása súlyos tévedés annak figyelmen kívül hagyásával,hogy bár statisztikai szinten pozitív mérleg állítható fel, de hazánk területének legfeljebb 2-3 %-a valóban természetes örökség, a többi különbözı mértékben bár, de valamilyen formában degradált terület. A hivatkozott termıföldvagyont nagyobbrészt nem fenntartható módon (nagyüzemi intenzív szántóföldi növénytermesztés, monokultúrák által) használja az ország, ezért ennek degradációja a lehetséges megújulás mértékét sokszorosan meghaladja. Az anyag a természeti kincsekre, természeti és kulturális örökségre, társadalomra kizárólag mint erıforrásokra, a gazdasági hasznosság szempontjából tekint, figyelmen kívül hagyja bizonyos erıforrások nem importálható közjavak voltát. A gazdaság helyzetének bemutatásánál hangsúlyos szerepet kap a magyar gazdaság nyitott szerkezete, a GDP-hez viszonyítottan magas export és behozatali arány. Érthetetlen, hogy miközben megállapítja, hogy a gazdaság nyitottsága erıs nemzetközi kitettséget jelent, mégis a KKV-kat a külkereskedelembe akarja bekapcsolni, beszállítói láncok részévé tenni (140. o.), természetes partnerségben a multikkal (118. o.), és a gazdasági kormányzást a hazai gazdaság erısödésében nyilvánvalóan ellenérdekelt multinacionális vállalatokkal partnerségben kívánja kivitelezni. A három pillérő fenntarthatóság, de akár csak az elızıekben a hazai erıforrások méltatására vonatkozó rész egybevetése alapján sem érthetı, miért nem erre reflektál a fejlesztési koncepció, elsıdlegesen miért nem a belsı erıforrásokra alapozó fejlesztési célokkal operál. Különösen ambivalens a mezıgazdaság megítélése, hiszen bár komoly szerepet szánunk az ágazatnak társadalmi és stratégiai szinten, a hivatkozott számadatok nem ezt támasztják alá. Az ipari húzóágazatnak beállított jármőiparra alapozott gazdaságfejlesztés figyelmen kívül látszik hagyni a környezet- és klímabarát, az Európa 2020 stratégia mentén vállalt kibocsátáscsökkentési célokat szolgáló gazdaság kialakítására megfogalmazott törekvéseket, s csak a jelenlegi közlekedési tendenciákra alapozza a középtávú tervezést. Hiányzik innen az innováció tudatos irányítása, az elektromos üzemő jármővek fejlesztése, vagy a tömegközlekedési jármőpark irányába történı elmozdulás,ha már gazdaságunkat ennyi szállal összekötöttük a jármőiparral. Az anyag hasonlóképpen pozitívumként állítja be hazánk tranzitországi státuszát, amit ráadásul magas ráfordítással próbálunk még inkább elısegíteni. Kevés indok olvasható arról, vajon miért jó ez számunkra. Hiányoznak a negatív externáliákat is bemutató számítások. A prioritások értékelése Patrióta gazdaság KKV bázison, nagyvállalati partnerségben (3.3.1.) E pontnál érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire ésszerő hazai kis- és középvállalkozásainkat olyan szektorhoz kötni, amely a koncepcióban deklaráltan is bizonytalan az importfüggı export miatt; lásd a túlzottan nyitott gazdaságra való visszautalást.

3 Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársadalom felé (3.3.2.) Nagy a veszélye annak, hogy a tartós munkanélküliség végképp elszívja az országból nemcsak a magasan képzetteket, de minden vállalkozó szellemő fiatalt, akik nélkül a hazai gazdaság még kevésbé lesz élet- és versenyképes. Az uniós források felhasználásával kapcsolatban tudatosítani és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során is képviselni kell, hogy a Lisszaboni 2020-as célok teljesítéséhez a humán erıforrások fejlesztése a legfontosabb Magyarországon. Ezt a források elosztásának jóváhagyása során szem elıtt kell tartani. A fejlesztések során kialakított, nemegyszer túlméretezett infrastruktúrák üzemeltetése és karbantartása akadozik, és aránytalanul terheli esetenként a költségvetést és a háztartásokat. A tervezetben megfogalmazott innovációs célok nem garantálják az egyik legfıbb prioritást, a foglalkoztatottság-növelését. Önmagában a technikai innováció nem feltétlenül emeli a foglalkoztatás szintjét, sıt, a termeléshatékonyság fokozása a munkaerıigény csökkentéséhez vezet. Ugyanakkor az innováció fontos eleme a gazdaság megerısödésének; a természeti erıforrások megırzését, megújuló képességüket meg nem haladó mértékő, hatékony felhasználását szolgáló innováció a foglalkoztatás bıvítéséhez vezethet. A technikai innováció segítheti a termelésben a hozzáadott érték növelését, ami a jelenleg igen kedvezıtlen cserearányokat javíthatná, de nem helyettesítheti a termelés és fogyasztás szerkezetének összehangolását, a környezeti szempontból is kívánatos anyag- és energiaszegény gazdaság kialakítását. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a szabályozók helyes megválasztása és a természeti erıforrások takarékos használatára ösztönzı, az élımunka terheit csökkentı adórendszer segíti a foglalkoztatás növelését. A térbeli és társadalmi egyenlıtlenségek, a hátrányos helyzető területek stagnálása több olyan generációt nevelt fel, amelynek nincs vagy nagyon alacsony az iskolai végzettsége, a képzettsége, és ezért nincs esélye a munkaerıpiacon. Az ebbıl adódó társadalmi feszültségeket ideig-óráig elkendızte az elhibázott szociálpolitika. E területeken különösen oda kell figyelni az oktatás, a képzés eredményességére, egyebek mellett forrásokat kell biztosítani a felzárkóztatásra mind fizikai, mind szellemi téren. (Kollégiumok, étkezés, sportolás, tisztálkodás, egészségmegırzı-szőrı programok stb.) A felzárkóztatás különlegesen jó személyi feltételeket igényel (pedagógusok, körzeti orvosok, védını hálózat), amelyhez a feltételeket (lakástámogatás, pótlékok) ugyanúgy meg kell teremteni, mint a fizikai infrastruktúrát. Útban az energia-függetlenség és hatékonyság felé (3.3.3.) Helyes célként fogalmazódik meg az energiatakarékosság és a hatékonyság növelése, ám e helyett a részletekben már a meglévı külsı energiaforrások számának növelésén,és a megszokott, fosszilis alapú energiatermelésen, valamint az atomenergián van a hangsúly. Kérdés, hogy a meglévı szőkös fejlesztési forrást miért nem inkább a valódi függetlenséget növelı, a fogyasztást csökkentı megoldásokra, intézkedésekre, ill. másodsorban a megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítjuk. A legnagyobb megtakarítási lehetıség a meglevı épületállomány korszerősítésében van. Ennek elısegítése egyidejőleg csökkentené az (import) energiaszükségletet, kihúzná a bajból a mélyponton álló építıipart, és komoly mennyiségő munkahelyet is teremtene. Hasonlóan jótékony hatása lenne az energiamérlegünkre és a foglalkoztatásra az autonómiának ritkábban lakott vidéki területeken. A szilárd és folyékony hulladék helyi kezelése, a termelési és a háztartási energia elıállítása megújuló forrásokból, enyhítené a lakhatási költségeket (elmaradnának a sárga csekkek a csatornázásért, hulladékbegyőjtésért), több vásárlóerıt tartana a területen, és energiatakarékosabb lenne a helyi megoldások üzemeltetése is. Legalább ekkora haszonnal járna a település fejlıdése szempontjából, ha a településenként milliárdos nagyságrendő csatornaépítésre és egyéb nagyberuházásokra szánt forrásokat felzárkózást segítı oktatási intézményekre, szolgálati lakásokra vagy például magas minıségő élelmiszer termelés és feldolgozás koordinációjára, piacra juttatására, idısgondozásra (külföldi vendégeket fogadó ápolási centrumokra) költenék. Népesedési és közösségi fordulat, a gyermekvállalás fokozása (3.3.4.) Önmagában egy növekvı népesség sem biztosíthatja egy nemzet jövıjét, ha pusztán mennyiségi mutatóként kezeljük, s annak képzettsége, egzisztenciális és várható életminıségi paraméterei nem

4 megfelelıek. Egy mára már nyilvánvalóan túlterhelt bolygón a globális folyamatoktól és problémáktól függetleníteni magunkat semmiképpen sem ésszerő. Területi növekedés és integráció az erıs helyi gazdaság bázisán (3.3.5.) A prioritás címe (területi növekedés) félreérthetı, sajnálatos történelmi asszociációk (revizionizmus) miatt visszásan hangzik, és nemzetközi közegben akár konfliktust is generálhat, még ha a fejezet kifejtése nyilvánvalóan nem errıl szól is. Sajnos a korábbi évek tapasztalatai is azt mutatták, hogy a párhuzamos fejlesztések a fejlett és a kevésbé fejlett területek közti különbségeket permanensen növelik, ahelyett, hogy a kiegyenlítıdés felé hatnának. E tekintetben nem hoztak eredményt a régiós és megyei központok kiemelt fejlesztési területei, nem húzták fel magukhoz a vidéket, sıt, inkább elszívták erıforrásait, lakosságát, különösen a fiatal korosztályt. A magas prioritású területek vonzáskörzetében fajlagosan nıhet ugyan a termelés, javulhatnak az életminıséget biztosító szolgáltatások, de részleteiben megvizsgálva, a központi és a marginális, helyi közösségek lakosai közti különbségek óriásira nınek, ami különösen veszélyes, ha hosszú távon szemléljük a helyi közösségek degradálódását. A rendszerváltás utáni privatizáció egyik következménye, hogy a nyersanyagok a régi tagországoknál lényegesen nagyobb arányban feldolgozatlanul vagy alacsony feldolgozottsági szinten hagyják el az országot. (Ausztriában például egyetlen köbméter faanyag sem hagyja el az országot feldolgozatlanul.) Egy másik terület a turizmus, amely úgy exportálja a hazai termékeket és élımunkát, hogy a fogyasztó maga jön érte. A válság átmeneti állapot, amely lehetıvé tenné sokoldalú turisztikai programcsomagok kidolgozását, és a lakosság felkészítését a vendéglátásra. Az autonóm térségeket (3.3.5., ) nem lenne szabad kizárólag a leszakadó térségekre korlátozni, mintegy kizárólag ezek számára alternatívaként felmutatni, hanem az ország fejlıdését kellene autonóm térségekre alapozni. Az autonómia elınyei: a vásárlóerı jelentıs részének helyben maradása, helyi munkalehetıség, takarékos gazdálkodás a természeti erıforrásokkal (víz, biomassza, talajerı, energia, építıanyag). A hagyományok és a korszerő ismeretek ötvözésébıl a helyi körülményekhez optimálisan igazodó megoldások jönnek létre, amelyek idıvel más térségek számára is mintaértékőek lehetnek. Másrészrıl pedig meg tudjuk ırizni, és tovább tudjuk fejleszteni kulturális és mőszaki hagyományainkat. (Népi építészet, helyi növény- és állatfajták, kézmőves hagyományok, biogazdálkodás és -feldolgozás stb.) Hazai horizontális gazdaságfejlesztési prioritások (3.3.7.) Visszás a koncepció megközelítésében, hogy miközben egyrészrıl a hazai piacok védelme érdekében patrióta politikát szándékozik folytatni, ugyanakkor exportoffenzívát indít, azaz más országokat kíván kitenni annak a hatásnak, amelytıl maga szabadulni akar. A koncepció értékelése A koncepcióban olyan fogalmak feszülnek egymásnak, amelyek egyébként kibékíthetetlenek. Hiába vall nemes és jó szándékra a foglalkoztatás növelése, a környezeti terhek csökkentése, ha azt azokkal az eszközökkel kívánják elérni, amelyek a problémát kitermelték. A verseny, a növekedéskényszer nem képes a kohéziót erısíteni; a hatékonyság növelése csak számos jogszabályi és egyéb feltétel mellett vezethet el magasabb foglalkoztatottsághoz, jobb környezeti állapothoz. Ezek a feltételek azonban nincsenek részletezve az anyagban. A koncepció azért sem tud célt érni, mert nem a problémák gyökereire koncentrál. A szegénységet, a területi egyenlıtlenséget, az állam eladósodását mechanizmusok termelik újra, mégpedig bıvített mértékben. A szegénységet termelı mechanizmusok közé tartozik a befektetık hasznainak maximalizációs törekvése, amely megköveteli a munkahatékonyságot, az alacsony közteherviselést, és a termelés külsı költségeinek (környezeti, társadalmi terhek) áthárítását a társadalomra. Amely éppen ezért kiszorít a foglalkoztatásból, és a kiszorítottak részére az alacsonyabb adók és járulékok miatt

5 csökkenı állami gondoskodást enged csak. A pénz rosszul felállított intézményrendszere, a kamatos kamat és a hitelezés rendszere (pl. kötelezı banki tartalékráta alacsony volta) átcsoportosítja a munkával szerzett jövedelmeket a társadalomban, azok javára, akik pénz által szerzik jövedelmeiket. Bár ez a tendencia globális, azonban hozzáértı szabályozással, stabil, kiszámítható jogszabályokkal és támogatási mechanizmusokkal jelentısen csökkenthetık a negatív társadalmi és környezeti hatások. Ebben nagy szerepe van a tanulságos nemzetközi gyakorlat mellett az átláthatóságnak, az érintettek észrevételei figyelembevételének. A növekedés orientált fejlesztések szükségszerő problémája a mindennek a piacosítása. A mindenben beletartozik a másokról és a környezetrıl való gondoskodás is. Míg korábban a társadalom finom szöveteit a kölcsönös nagylelkőség, a közösségi gondoskodás szıtte, és tartotta fenn, addig mára ezeket felváltotta a piaci alapú ellátás. Ennek megfizetésre azonban ma már sem az állam, sem a közösség, sem az egyén nem képes, viszont a kölcsönösség felszámolása miatt a közösség is elvesztette ezt a képességét. Hasonlóan felszámolásra került az önellátás és önfenntartás képessége is. A piaci szolgáltatások megfizetésre azonban sokak nem képesek, így a valódi szegénységet az önellátás, önfenntartás ismereteinek tudás-szegénysége jelenti. Javaslatok A fejlesztéspolitikát, így az ennek érdekében felhasználandó kohéziós forrásokról szóló megállapodást az ország szükségleteihez kell igazítani. A források felhasználását nem konkrét projektekre, hanem a társadalmi és környezeti problémák enyhítésére kell tervezni. Olyan indikátorokat kell meghatározni, amelyek nemcsak mérhetı, ellenırizhetık, hanem a felsorolt problémák csökkentését követik nyomon. A koncepció helyzetértékelésében átdolgozásra szorulnak az ok-okozati viszonyok bemutatásai, amelyek reálisan a környezeti és társadalmi kizsákmányolásokhoz vezetnek. A helyzetelemzésben ki kell emelni a fejlıdés és a növekedés közti különbséget, az innováció, a verseny, a hatékonyság és a foglalkoztatottság ellentmondó célkitőzéseit, a szegénységet újratermelı mechanizmusokat. Reális képet szükséges bemutatni a hazai környezeti állapotokról, a használat módjáról, amely messze nem fenntartható. Be kell mutatni a földhasználat jelenlegi domináns módszereinek káros vetületeit, mind a termıföld-vagyonra, mind az éghajlatváltozás hazánkat egyébként is fenyegetı hatásaira. A célok közé elsı helyre kell emelni az erıforrások fenntartható, a megújulás mértékének megfelelı használatát. Infrastruktúra-fejlesztések csak abban az esetben engedélyezhetık, amennyiben azokat a teljes életciklus-elemzés igazolta. Alapvetıen a fejlesztési források, közpénzek felhasználásának a közérdeket kell szolgálnia, így különösen támogatnia szükséges az alábbiakat is: - a közoktatás és szakképzés színvonalának emelését, a pedagógusok társadalmi megbecsülését; - a népegészségügyi mutatók javítását, az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsülését; - a leghátrányosabb térségek felzárkózását, fenntartható vidéki térségfejlesztést; - a jövedelmek és a megélhetési költségek arányosságát minden szektorban; - a K+F+I folyamatos fejlıdését. A technikai típusú innovációkkal szemben elınyben kell részesíteni a rendszerszintő innovációkat, ahol nem csupán a hatékonyság az egyetlen szempont. Innovációra van szükség az intézmények, a hitelrendszer, a közgazdasági szabályozók és ösztönzık, az erıforrás-használaton alapuló adórendszer, a tájhasználat, a termelıi-fogyasztói viszonyrendszer, a közösségi intézmények terén. A sorban utolsó technikai innovációnak irányt is kell szabni, s csak a fenntartható erıforrás-használattal együtt járót támogatni. A piacosítás kizárólagossága helyett célul kell megfogalmazni, hogy a helyi közösségek visszaszerezhessék az önellátás és önfenntartás képességét, a családi és közösségi gondolkodást és gondoskodást, akár a bürokratikus szabályok oldásával, az innovatív megoldások elıtti akadályok elhárításával. Támogatni kell az élelmiszer-önrendelkezés helyi szintő megvalósulását. A földhasználat szerkezetét az ország ökológiai adottságaihoz kell igazítani, a földhasználatnak meg kell fellelnie a

6 fenntarthatósági kritériumoknak. Jelentısen csökkenteni kell a talajromboló szántóföldi kultúrák kiterjedését, egy idıben növelni kell a kertészeti tevékenységeket, és a hozzájuk köthetı teljes feldolgozást. Lehetıséget jelentenek az erdıkertek és a magasabb hozzáadott értékő és diverzebb permakultúrák kialakítására irányul törekvések. Javítani kell az erdısültséget és az erdıállományok természetességi mutatóit, rekonstruálni kell a sérült ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Az energiagazdálkodásban elsıdlegessé az energiahatékonyságot kell tenni. E szempontból a fosszilis energia árának csökkentése káros, kontraproduktív hatású, helyette a lakosságot és a gazdaságot az energiatakarékos beruházások kivitelezéséhez kell hozzásegíteni, támogatni az energiaszövetkezetek létrejöttét, alternatív forrásokat hasznosító társulásokat. Kiemelendı, hogy a jelenlegi támogatási rendszerek átalakításával is sokat tehetünk, a támogatható tevékenységek közül ki kell zárni azokat, amelyek a meglévı erıforrásokat nem a megújulás mértékében használják fel, vagy amelyek erıforrásaink fogyasztásának növelésére ösztönöznek. Tekintve, hogy a piacgazdaság szereplıinek nyújtott vissza nem térítendı támogatás piactorzító hatású, ezért ellentétes az EU alapelveivel is, ezeknek a szereplıknek kizárólag visszatérítendı támogatás nyújtandó. Ez alól csak a közcélt szolgáló kiadások (pl. mőemlékvédelem, természetvédelem), illetve a nagy kockázatú kutatás-fejlesztés kell, hogy kivételt képezzen. Összeállította a beérkezett észrevételek, javaslatok alapján: Dönsz-Kovács Teodóra Budapest, január 31.

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Moson-Sopron Megyei Civil Informáci. ciós s Centrum

Moson-Sopron Megyei Civil Informáci. ciós s Centrum Gyır-Moson Moson-Sopron Megyei Civil Informáci ciós s Centrum 9023 Gyır, Otthon u. 2. Tel. : 96/550-313 Tel./Fax: 96/311-031 06-70/948-57-30 E-mail : civilhaz@unitedway.t-online.hu Web : www.unitedwaygyor.hu/ciszok

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani további fejlesztési lehetıségekre a következı, jelenleg nyitva lévı pályázati forrásokat, melyek az Ön vállalkozása számára fontosak

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Az előadás tartalma 1. Az Európa 2020 stratégiáról általában 2. Az

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Akcióterv 2009-2010 2.2.1 Vállalati folyamat-menedzsment támogatása 2008. október 1. I. Prioritás

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai

A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai Csanádi András gazdasági igazgató Óbudai Egyetem 2011. október 5. 2 Társadalmi és gazdasági hatások Társadalmi és gazdasági

Részletesebben

A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval

A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval Elıadó: Szalay András S-Metalltech 98 Anyagtechnológiai Kutató-fejlesztı Kft. ügyvezetı igazgatója A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Mindegy, mire költjük? Civilek a 2012-20-as uniós források tervezésében Dönsz-Kovács Teodóra Magyar Természetvédők Szövetsége

Mindegy, mire költjük? Civilek a 2012-20-as uniós források tervezésében Dönsz-Kovács Teodóra Magyar Természetvédők Szövetsége Mindegy, mire költjük? Civilek a 2012-20-as uniós források tervezésében Dönsz-Kovács Teodóra Magyar Természetvédők Szövetsége Regionális fejlesztéspolitikai műhely Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Mindegy,

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége Salgótarján 2013. Június 27. A 2007-2013-as időszak általános tapasztalatai 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi

Részletesebben

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK Monitoring Bizottsági tagok felkészítése a fejlesztéspolitikai tevékenységükhöz kapcsolódóan 2015. június 3. HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK GYENE GYÖNGYVÉR MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A horizontális

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Ingatlanpiaci és finanszírozási alapismeretek

Ingatlanpiaci és finanszírozási alapismeretek Ingatlanpiaci és finanszírozási alapismeretek A Föld Ökológiai rendszer, életünk alapja Fenntarthatósága a jövı alapja Társadalmi létezés feltétele, a nemzet létezésének alapja Az azonosítható, ellenırizhetı,

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban A KMOP végrehajtásának tapasztalatai környezetvédelmi szempontból Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban Alapelv: A KMOP fejlesztéseinek a régió fenntarthatóságának kialakítását kell szolgálni. A regionális

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Javaslat a ROP-ok és a KMOP tanácsadói programjainak végrehajtására

Javaslat a ROP-ok és a KMOP tanácsadói programjainak végrehajtására Javaslat a ROP-ok és a KMOP tanácsadói programjainak végrehajtására 1. A támogatott tanácsadói program fontossága, tétje Mind az Európai Unió az ún. Lisszaboni céljai között, mind az Új Magyarország Program

Részletesebben

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre STRATÉGIAI KÖRNYEZETI K VIZSGÁLAT a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre Balatoni Integráci ciós és s Fejlesztési si Ügyn gynöks kség g Kht. Siófok, 2007. augusztus 2.

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája

Az EU kohéziós politikája Az EU kohéziós politikája Dr. Szabó Zsolt Koordinációs Irányító Hatóság Mirıl lesz szó? Mirıl lesz szó? 1. Az EU regionális politikája Célok, alapelvek, eszközök 2. Egyéb támogatások az NFÜ kezelésében

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára.

MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára. MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára. Dr. Baráth Etele c. egyetemi tanár, az EGSZB tagja 2012-09-28 Az első fejlesztési terv 2004-2006 közötti időszakára összesen

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20.

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. I. Prioritás bemutatása - 1. prioritás: Gazdaságfejlesztés 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter) A

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései A KEOP prioritásai 1. Egészséges tiszta települések (KA) 2. Vizeink jó kezelése (KA) 3. Természeti értékeink jó kezelése (ERFA)

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez kapcsolódó.

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez kapcsolódó. Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Üzleti tervhez I. Vezetıi összefoglaló... 2 II. Az ügyfél bemutatása... 3

Részletesebben