Vélemény a Nemzeti Fejlesztés 2020, az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció vitaanyagáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vélemény a Nemzeti Fejlesztés 2020, az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció vitaanyagáról"

Átírás

1 Vélemény a Nemzeti Fejlesztés 2020, az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció vitaanyagáról Készítette a Fenntarthatóság Felé Egyesület, a Zöld Fejlesztéspolitikai Munkacsoport tagjainak (elsısorban Független Ökológiai Központ, Levegı Munkacsoport, Fenntarthatóság Felé Egyesület) észrevételei alapján Üdvözöljük a tervezetben megjelenı, környezeti szempontból pozitív, elırelépést jelentı tartalmakat: a környezeti trendek elemzését, fontosságuk felismerését, valamint az azokra adható egyes válaszok integrálását a fejlesztéspolitikába. Ugyanakkor a kitőzött fejlesztéspolitikai célok sok esetben éppen a deklarált káros folyamatok hatását mélyítik el, s e tekintetben az egyes ágazatokban megjelölt trendek közt ellentmondás fedezhetı fel. A koncepció egyes fejezetei, bekezdései nem egyenszilárdságúak, az egyes szakterületek céljai nem koherensek, gyakran egymással ellentétes érdekeket tükröznek, egymással ellentétes hatásúak. Uniós szintő probléma, hogy az EU tagállamok kormányai szinte kizárólag a folyamatos gazdasági növekedést helyezik elıtérbe és tekintik mércének, és más fontos szempontokat figyelmen kívül hagynak. A szociális problémákat, a szegénység kezelését és a foglalkoztatási gondokat a legtöbb tagállamban elsısorban szociális támogatásokkal igyekeznek enyhíteni. A növekvı térbeli és társadalmi egyenlıtlenségekbıl fakadó feszültségeket sikerült ezáltal egy ideig-óráig tompítani, igaz, növekvı költségvetési hiány és eladósodás mellett. Mára azonban ezek a felhalmozódott feszültségek elodázhatatlanná tették a problémákkal való szembenézést. Nemcsak a globális pénzügyi válság, hanem a társadalmi problémák elhanyagolása, a humán erıforrások folyamatos fejlesztésének elmaradása az oka annak, hogy a Lisszaboni egyezményben 2000-ben kitőzött fı cél, hogy 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiójává váljon, nem teljesült. Általános észrevételek: A fejlesztés önmagában nem jelent fejlıdést is, s az elhibázott fejlesztési célok a környezeti konfliktusok számát növelhetik. Különösen igaz ez, ha az akaratlagos fejlesztések nincsenek összhangban a megırzési törekvésekkel, a fejlesztés léptéke a társadalmi elvárásokkal és alkalmazkodó készséggel. A fenntartható fejlıdés amelybıl a fenntarthatóság kifejezést az anyag több helyütt csupán mint gazdasági szempontú fenntarthatóságot veszi figyelembe az ember és természeti környezete viszonyrendszerében az erıforrások megújulásuk mértékéig való használatát jelenti. Miután a jelenlegi európai uniós és magyarországi környezethasználati mutatók is fenntarthatatlan mértékő túlhasználatot mutatnak, az ennek továbbvitelén,sıt fokozásán alapuló fejlesztési célrendszer nem nevezhetı fenntarthatónak. Az OFTK a Nemzeti jövıkép (3.1.) irányába kíván elmozdulni, amely feloldhatatlan ellentmondást tartalmaz: Az erıforrások valóban fenntartható használata esetén nem nıhet a GDP 2030-ra a duplájára, gyarapodó népesség mellett, hiszen már ma is jelentısen túlhasználjuk erıforrásainkat. Rendszerszemlélető elemzés esetén kimutatható lett volna, hogy a saját társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztési céljaink elérése érdekében a belsı erıforrásokra alapozott életminıség-javító tervek életképessége az egyedül visszaigazolható. Az Európai Unió tagállamai még a jelenleg fennálló szövetségi rendszerben is erıforrásokat szívnak el egymástól, legyen az nyersanyag, szellemi tıke, anyagi erıforrás vagy környezeti potenciál. Az új térszervezési megközelítésként megjelenı AUTONÓM TÉRSÉGEKnek (5.1.5.) kellene a Koncepció középpontjában állni. Nem versenyképes, hanem együttmőködésre kész, autonóm térségek által válhat fenntarthatóvá az ország. Az anyagból hiányzik az elızı fejlesztéspolitikai ciklusok hatásainak elemzése. Magyarországon egymillió ember, a lakosság 10 százaléka mélyszegénységben él. A foglalkoztatási ráta az egyik

2 legalacsonyabb az unióban. A munkanélküliek elhelyezkedését ellehetetleníti többek között a képzettség hiánya. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a felzárkózásra szánt kohéziós és strukturális alapok nem töltötték be a feladatukat. Nem csökkentek az egyenlıtlenségek, nem erısödött meg a kkv szektor, nem javult megfelelıen a lakosság képzettsége, egészségi állapota. Nagy a lemaradásunk a gazdaság egyik legfıbb mozgatója, a K+F terén is. A kormánynak számos területen van lehetısége arra, hogy piackonform módon keresletet gerjesszen, és a gazdaság szereplıi egyenlı eséllyel versenyezzenek a megrendelésekért az oktatás, az egészségügy, a tömegközlekedés és egyéb területeken. Koncepcionális hibák Hibás a jövıkép (3.1.) gazdaságközpontúsága, a GDP elsıdleges mutatókénti alkalmazása, a versenyképesség elıtérbe helyezése az életminıség javulásához képest. Pl. Fizikailag és mentálisan egészséges, jól képzett, önmaga jól-létét megteremteni képes és a gazdaság igényeit kielégítı hazai munkaerı áll rendelkezésre minden nemzedék esetében. Az idézett mondat csupán gazdasági erıforrássá degradálja az embert. Fordulatra van szükség: nem az embereknek kell a gazdaság munkaerıigényét kielégíteniük, hanem a gazdaságnak kellene kielégítenie az emberek szükségleteit. A természeti környezet jó állapotának kihangsúlyozása súlyos tévedés annak figyelmen kívül hagyásával,hogy bár statisztikai szinten pozitív mérleg állítható fel, de hazánk területének legfeljebb 2-3 %-a valóban természetes örökség, a többi különbözı mértékben bár, de valamilyen formában degradált terület. A hivatkozott termıföldvagyont nagyobbrészt nem fenntartható módon (nagyüzemi intenzív szántóföldi növénytermesztés, monokultúrák által) használja az ország, ezért ennek degradációja a lehetséges megújulás mértékét sokszorosan meghaladja. Az anyag a természeti kincsekre, természeti és kulturális örökségre, társadalomra kizárólag mint erıforrásokra, a gazdasági hasznosság szempontjából tekint, figyelmen kívül hagyja bizonyos erıforrások nem importálható közjavak voltát. A gazdaság helyzetének bemutatásánál hangsúlyos szerepet kap a magyar gazdaság nyitott szerkezete, a GDP-hez viszonyítottan magas export és behozatali arány. Érthetetlen, hogy miközben megállapítja, hogy a gazdaság nyitottsága erıs nemzetközi kitettséget jelent, mégis a KKV-kat a külkereskedelembe akarja bekapcsolni, beszállítói láncok részévé tenni (140. o.), természetes partnerségben a multikkal (118. o.), és a gazdasági kormányzást a hazai gazdaság erısödésében nyilvánvalóan ellenérdekelt multinacionális vállalatokkal partnerségben kívánja kivitelezni. A három pillérő fenntarthatóság, de akár csak az elızıekben a hazai erıforrások méltatására vonatkozó rész egybevetése alapján sem érthetı, miért nem erre reflektál a fejlesztési koncepció, elsıdlegesen miért nem a belsı erıforrásokra alapozó fejlesztési célokkal operál. Különösen ambivalens a mezıgazdaság megítélése, hiszen bár komoly szerepet szánunk az ágazatnak társadalmi és stratégiai szinten, a hivatkozott számadatok nem ezt támasztják alá. Az ipari húzóágazatnak beállított jármőiparra alapozott gazdaságfejlesztés figyelmen kívül látszik hagyni a környezet- és klímabarát, az Európa 2020 stratégia mentén vállalt kibocsátáscsökkentési célokat szolgáló gazdaság kialakítására megfogalmazott törekvéseket, s csak a jelenlegi közlekedési tendenciákra alapozza a középtávú tervezést. Hiányzik innen az innováció tudatos irányítása, az elektromos üzemő jármővek fejlesztése, vagy a tömegközlekedési jármőpark irányába történı elmozdulás,ha már gazdaságunkat ennyi szállal összekötöttük a jármőiparral. Az anyag hasonlóképpen pozitívumként állítja be hazánk tranzitországi státuszát, amit ráadásul magas ráfordítással próbálunk még inkább elısegíteni. Kevés indok olvasható arról, vajon miért jó ez számunkra. Hiányoznak a negatív externáliákat is bemutató számítások. A prioritások értékelése Patrióta gazdaság KKV bázison, nagyvállalati partnerségben (3.3.1.) E pontnál érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire ésszerő hazai kis- és középvállalkozásainkat olyan szektorhoz kötni, amely a koncepcióban deklaráltan is bizonytalan az importfüggı export miatt; lásd a túlzottan nyitott gazdaságra való visszautalást.

3 Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársadalom felé (3.3.2.) Nagy a veszélye annak, hogy a tartós munkanélküliség végképp elszívja az országból nemcsak a magasan képzetteket, de minden vállalkozó szellemő fiatalt, akik nélkül a hazai gazdaság még kevésbé lesz élet- és versenyképes. Az uniós források felhasználásával kapcsolatban tudatosítani és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során is képviselni kell, hogy a Lisszaboni 2020-as célok teljesítéséhez a humán erıforrások fejlesztése a legfontosabb Magyarországon. Ezt a források elosztásának jóváhagyása során szem elıtt kell tartani. A fejlesztések során kialakított, nemegyszer túlméretezett infrastruktúrák üzemeltetése és karbantartása akadozik, és aránytalanul terheli esetenként a költségvetést és a háztartásokat. A tervezetben megfogalmazott innovációs célok nem garantálják az egyik legfıbb prioritást, a foglalkoztatottság-növelését. Önmagában a technikai innováció nem feltétlenül emeli a foglalkoztatás szintjét, sıt, a termeléshatékonyság fokozása a munkaerıigény csökkentéséhez vezet. Ugyanakkor az innováció fontos eleme a gazdaság megerısödésének; a természeti erıforrások megırzését, megújuló képességüket meg nem haladó mértékő, hatékony felhasználását szolgáló innováció a foglalkoztatás bıvítéséhez vezethet. A technikai innováció segítheti a termelésben a hozzáadott érték növelését, ami a jelenleg igen kedvezıtlen cserearányokat javíthatná, de nem helyettesítheti a termelés és fogyasztás szerkezetének összehangolását, a környezeti szempontból is kívánatos anyag- és energiaszegény gazdaság kialakítását. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a szabályozók helyes megválasztása és a természeti erıforrások takarékos használatára ösztönzı, az élımunka terheit csökkentı adórendszer segíti a foglalkoztatás növelését. A térbeli és társadalmi egyenlıtlenségek, a hátrányos helyzető területek stagnálása több olyan generációt nevelt fel, amelynek nincs vagy nagyon alacsony az iskolai végzettsége, a képzettsége, és ezért nincs esélye a munkaerıpiacon. Az ebbıl adódó társadalmi feszültségeket ideig-óráig elkendızte az elhibázott szociálpolitika. E területeken különösen oda kell figyelni az oktatás, a képzés eredményességére, egyebek mellett forrásokat kell biztosítani a felzárkóztatásra mind fizikai, mind szellemi téren. (Kollégiumok, étkezés, sportolás, tisztálkodás, egészségmegırzı-szőrı programok stb.) A felzárkóztatás különlegesen jó személyi feltételeket igényel (pedagógusok, körzeti orvosok, védını hálózat), amelyhez a feltételeket (lakástámogatás, pótlékok) ugyanúgy meg kell teremteni, mint a fizikai infrastruktúrát. Útban az energia-függetlenség és hatékonyság felé (3.3.3.) Helyes célként fogalmazódik meg az energiatakarékosság és a hatékonyság növelése, ám e helyett a részletekben már a meglévı külsı energiaforrások számának növelésén,és a megszokott, fosszilis alapú energiatermelésen, valamint az atomenergián van a hangsúly. Kérdés, hogy a meglévı szőkös fejlesztési forrást miért nem inkább a valódi függetlenséget növelı, a fogyasztást csökkentı megoldásokra, intézkedésekre, ill. másodsorban a megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítjuk. A legnagyobb megtakarítási lehetıség a meglevı épületállomány korszerősítésében van. Ennek elısegítése egyidejőleg csökkentené az (import) energiaszükségletet, kihúzná a bajból a mélyponton álló építıipart, és komoly mennyiségő munkahelyet is teremtene. Hasonlóan jótékony hatása lenne az energiamérlegünkre és a foglalkoztatásra az autonómiának ritkábban lakott vidéki területeken. A szilárd és folyékony hulladék helyi kezelése, a termelési és a háztartási energia elıállítása megújuló forrásokból, enyhítené a lakhatási költségeket (elmaradnának a sárga csekkek a csatornázásért, hulladékbegyőjtésért), több vásárlóerıt tartana a területen, és energiatakarékosabb lenne a helyi megoldások üzemeltetése is. Legalább ekkora haszonnal járna a település fejlıdése szempontjából, ha a településenként milliárdos nagyságrendő csatornaépítésre és egyéb nagyberuházásokra szánt forrásokat felzárkózást segítı oktatási intézményekre, szolgálati lakásokra vagy például magas minıségő élelmiszer termelés és feldolgozás koordinációjára, piacra juttatására, idısgondozásra (külföldi vendégeket fogadó ápolási centrumokra) költenék. Népesedési és közösségi fordulat, a gyermekvállalás fokozása (3.3.4.) Önmagában egy növekvı népesség sem biztosíthatja egy nemzet jövıjét, ha pusztán mennyiségi mutatóként kezeljük, s annak képzettsége, egzisztenciális és várható életminıségi paraméterei nem

4 megfelelıek. Egy mára már nyilvánvalóan túlterhelt bolygón a globális folyamatoktól és problémáktól függetleníteni magunkat semmiképpen sem ésszerő. Területi növekedés és integráció az erıs helyi gazdaság bázisán (3.3.5.) A prioritás címe (területi növekedés) félreérthetı, sajnálatos történelmi asszociációk (revizionizmus) miatt visszásan hangzik, és nemzetközi közegben akár konfliktust is generálhat, még ha a fejezet kifejtése nyilvánvalóan nem errıl szól is. Sajnos a korábbi évek tapasztalatai is azt mutatták, hogy a párhuzamos fejlesztések a fejlett és a kevésbé fejlett területek közti különbségeket permanensen növelik, ahelyett, hogy a kiegyenlítıdés felé hatnának. E tekintetben nem hoztak eredményt a régiós és megyei központok kiemelt fejlesztési területei, nem húzták fel magukhoz a vidéket, sıt, inkább elszívták erıforrásait, lakosságát, különösen a fiatal korosztályt. A magas prioritású területek vonzáskörzetében fajlagosan nıhet ugyan a termelés, javulhatnak az életminıséget biztosító szolgáltatások, de részleteiben megvizsgálva, a központi és a marginális, helyi közösségek lakosai közti különbségek óriásira nınek, ami különösen veszélyes, ha hosszú távon szemléljük a helyi közösségek degradálódását. A rendszerváltás utáni privatizáció egyik következménye, hogy a nyersanyagok a régi tagországoknál lényegesen nagyobb arányban feldolgozatlanul vagy alacsony feldolgozottsági szinten hagyják el az országot. (Ausztriában például egyetlen köbméter faanyag sem hagyja el az országot feldolgozatlanul.) Egy másik terület a turizmus, amely úgy exportálja a hazai termékeket és élımunkát, hogy a fogyasztó maga jön érte. A válság átmeneti állapot, amely lehetıvé tenné sokoldalú turisztikai programcsomagok kidolgozását, és a lakosság felkészítését a vendéglátásra. Az autonóm térségeket (3.3.5., ) nem lenne szabad kizárólag a leszakadó térségekre korlátozni, mintegy kizárólag ezek számára alternatívaként felmutatni, hanem az ország fejlıdését kellene autonóm térségekre alapozni. Az autonómia elınyei: a vásárlóerı jelentıs részének helyben maradása, helyi munkalehetıség, takarékos gazdálkodás a természeti erıforrásokkal (víz, biomassza, talajerı, energia, építıanyag). A hagyományok és a korszerő ismeretek ötvözésébıl a helyi körülményekhez optimálisan igazodó megoldások jönnek létre, amelyek idıvel más térségek számára is mintaértékőek lehetnek. Másrészrıl pedig meg tudjuk ırizni, és tovább tudjuk fejleszteni kulturális és mőszaki hagyományainkat. (Népi építészet, helyi növény- és állatfajták, kézmőves hagyományok, biogazdálkodás és -feldolgozás stb.) Hazai horizontális gazdaságfejlesztési prioritások (3.3.7.) Visszás a koncepció megközelítésében, hogy miközben egyrészrıl a hazai piacok védelme érdekében patrióta politikát szándékozik folytatni, ugyanakkor exportoffenzívát indít, azaz más országokat kíván kitenni annak a hatásnak, amelytıl maga szabadulni akar. A koncepció értékelése A koncepcióban olyan fogalmak feszülnek egymásnak, amelyek egyébként kibékíthetetlenek. Hiába vall nemes és jó szándékra a foglalkoztatás növelése, a környezeti terhek csökkentése, ha azt azokkal az eszközökkel kívánják elérni, amelyek a problémát kitermelték. A verseny, a növekedéskényszer nem képes a kohéziót erısíteni; a hatékonyság növelése csak számos jogszabályi és egyéb feltétel mellett vezethet el magasabb foglalkoztatottsághoz, jobb környezeti állapothoz. Ezek a feltételek azonban nincsenek részletezve az anyagban. A koncepció azért sem tud célt érni, mert nem a problémák gyökereire koncentrál. A szegénységet, a területi egyenlıtlenséget, az állam eladósodását mechanizmusok termelik újra, mégpedig bıvített mértékben. A szegénységet termelı mechanizmusok közé tartozik a befektetık hasznainak maximalizációs törekvése, amely megköveteli a munkahatékonyságot, az alacsony közteherviselést, és a termelés külsı költségeinek (környezeti, társadalmi terhek) áthárítását a társadalomra. Amely éppen ezért kiszorít a foglalkoztatásból, és a kiszorítottak részére az alacsonyabb adók és járulékok miatt

5 csökkenı állami gondoskodást enged csak. A pénz rosszul felállított intézményrendszere, a kamatos kamat és a hitelezés rendszere (pl. kötelezı banki tartalékráta alacsony volta) átcsoportosítja a munkával szerzett jövedelmeket a társadalomban, azok javára, akik pénz által szerzik jövedelmeiket. Bár ez a tendencia globális, azonban hozzáértı szabályozással, stabil, kiszámítható jogszabályokkal és támogatási mechanizmusokkal jelentısen csökkenthetık a negatív társadalmi és környezeti hatások. Ebben nagy szerepe van a tanulságos nemzetközi gyakorlat mellett az átláthatóságnak, az érintettek észrevételei figyelembevételének. A növekedés orientált fejlesztések szükségszerő problémája a mindennek a piacosítása. A mindenben beletartozik a másokról és a környezetrıl való gondoskodás is. Míg korábban a társadalom finom szöveteit a kölcsönös nagylelkőség, a közösségi gondoskodás szıtte, és tartotta fenn, addig mára ezeket felváltotta a piaci alapú ellátás. Ennek megfizetésre azonban ma már sem az állam, sem a közösség, sem az egyén nem képes, viszont a kölcsönösség felszámolása miatt a közösség is elvesztette ezt a képességét. Hasonlóan felszámolásra került az önellátás és önfenntartás képessége is. A piaci szolgáltatások megfizetésre azonban sokak nem képesek, így a valódi szegénységet az önellátás, önfenntartás ismereteinek tudás-szegénysége jelenti. Javaslatok A fejlesztéspolitikát, így az ennek érdekében felhasználandó kohéziós forrásokról szóló megállapodást az ország szükségleteihez kell igazítani. A források felhasználását nem konkrét projektekre, hanem a társadalmi és környezeti problémák enyhítésére kell tervezni. Olyan indikátorokat kell meghatározni, amelyek nemcsak mérhetı, ellenırizhetık, hanem a felsorolt problémák csökkentését követik nyomon. A koncepció helyzetértékelésében átdolgozásra szorulnak az ok-okozati viszonyok bemutatásai, amelyek reálisan a környezeti és társadalmi kizsákmányolásokhoz vezetnek. A helyzetelemzésben ki kell emelni a fejlıdés és a növekedés közti különbséget, az innováció, a verseny, a hatékonyság és a foglalkoztatottság ellentmondó célkitőzéseit, a szegénységet újratermelı mechanizmusokat. Reális képet szükséges bemutatni a hazai környezeti állapotokról, a használat módjáról, amely messze nem fenntartható. Be kell mutatni a földhasználat jelenlegi domináns módszereinek káros vetületeit, mind a termıföld-vagyonra, mind az éghajlatváltozás hazánkat egyébként is fenyegetı hatásaira. A célok közé elsı helyre kell emelni az erıforrások fenntartható, a megújulás mértékének megfelelı használatát. Infrastruktúra-fejlesztések csak abban az esetben engedélyezhetık, amennyiben azokat a teljes életciklus-elemzés igazolta. Alapvetıen a fejlesztési források, közpénzek felhasználásának a közérdeket kell szolgálnia, így különösen támogatnia szükséges az alábbiakat is: - a közoktatás és szakképzés színvonalának emelését, a pedagógusok társadalmi megbecsülését; - a népegészségügyi mutatók javítását, az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsülését; - a leghátrányosabb térségek felzárkózását, fenntartható vidéki térségfejlesztést; - a jövedelmek és a megélhetési költségek arányosságát minden szektorban; - a K+F+I folyamatos fejlıdését. A technikai típusú innovációkkal szemben elınyben kell részesíteni a rendszerszintő innovációkat, ahol nem csupán a hatékonyság az egyetlen szempont. Innovációra van szükség az intézmények, a hitelrendszer, a közgazdasági szabályozók és ösztönzık, az erıforrás-használaton alapuló adórendszer, a tájhasználat, a termelıi-fogyasztói viszonyrendszer, a közösségi intézmények terén. A sorban utolsó technikai innovációnak irányt is kell szabni, s csak a fenntartható erıforrás-használattal együtt járót támogatni. A piacosítás kizárólagossága helyett célul kell megfogalmazni, hogy a helyi közösségek visszaszerezhessék az önellátás és önfenntartás képességét, a családi és közösségi gondolkodást és gondoskodást, akár a bürokratikus szabályok oldásával, az innovatív megoldások elıtti akadályok elhárításával. Támogatni kell az élelmiszer-önrendelkezés helyi szintő megvalósulását. A földhasználat szerkezetét az ország ökológiai adottságaihoz kell igazítani, a földhasználatnak meg kell fellelnie a

6 fenntarthatósági kritériumoknak. Jelentısen csökkenteni kell a talajromboló szántóföldi kultúrák kiterjedését, egy idıben növelni kell a kertészeti tevékenységeket, és a hozzájuk köthetı teljes feldolgozást. Lehetıséget jelentenek az erdıkertek és a magasabb hozzáadott értékő és diverzebb permakultúrák kialakítására irányul törekvések. Javítani kell az erdısültséget és az erdıállományok természetességi mutatóit, rekonstruálni kell a sérült ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Az energiagazdálkodásban elsıdlegessé az energiahatékonyságot kell tenni. E szempontból a fosszilis energia árának csökkentése káros, kontraproduktív hatású, helyette a lakosságot és a gazdaságot az energiatakarékos beruházások kivitelezéséhez kell hozzásegíteni, támogatni az energiaszövetkezetek létrejöttét, alternatív forrásokat hasznosító társulásokat. Kiemelendı, hogy a jelenlegi támogatási rendszerek átalakításával is sokat tehetünk, a támogatható tevékenységek közül ki kell zárni azokat, amelyek a meglévı erıforrásokat nem a megújulás mértékében használják fel, vagy amelyek erıforrásaink fogyasztásának növelésére ösztönöznek. Tekintve, hogy a piacgazdaság szereplıinek nyújtott vissza nem térítendı támogatás piactorzító hatású, ezért ellentétes az EU alapelveivel is, ezeknek a szereplıknek kizárólag visszatérítendı támogatás nyújtandó. Ez alól csak a közcélt szolgáló kiadások (pl. mőemlékvédelem, természetvédelem), illetve a nagy kockázatú kutatás-fejlesztés kell, hogy kivételt képezzen. Összeállította a beérkezett észrevételek, javaslatok alapján: Dönsz-Kovács Teodóra Budapest, január 31.

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Együttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán

Együttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán Együttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán Herpainé Márkus Ágnes Társadalmi Összetartozásért Alapítvány, igazgató Magyar Szegénységellenes Hálózat, vezetıségi

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Moson-Sopron Megyei Civil Informáci. ciós s Centrum

Moson-Sopron Megyei Civil Informáci. ciós s Centrum Gyır-Moson Moson-Sopron Megyei Civil Informáci ciós s Centrum 9023 Gyır, Otthon u. 2. Tel. : 96/550-313 Tel./Fax: 96/311-031 06-70/948-57-30 E-mail : civilhaz@unitedway.t-online.hu Web : www.unitedwaygyor.hu/ciszok

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban A KMOP végrehajtásának tapasztalatai környezetvédelmi szempontból Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban Alapelv: A KMOP fejlesztéseinek a régió fenntarthatóságának kialakítását kell szolgálni. A regionális

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar Köztársaság kormánya A kutatás-fejlesztés és az innováció a válságkezelés hosszú távú eszköze A válság természete A jelenlegi válság: globális, nemzeti sajátosságok egyszerre pénzügyi és gazdasági,

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága

Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Dr. Pulay Gyula, az ÁSZKUT fıigazgatójának elıadása a Közpolitikai kihívások az új évtizedben

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 10. elıadás

Regionális gazdaságtan 10. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 10. elıadás Regionális fejlesztési programok Magyarországon Regionális fejlesztési célú pályázati lehetıségek 2 EU-s támogatások: A támogatás egy része az EU költségvetésébıl származik,

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével. A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében 7.3.2012 A7-0033/11 11 Romana Jordan 38 bekezdés 38. hangsúlyozza, hogy az energiahatékonysági tervet frissíteni kell, olyan kötelezı célkitőzésekkel kiegészítve, amelyek tényleges, számszerősített intézkedések

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

Feljegyzés az V. EU Latin-Amerika/Karib-térség Limában, május én megrendezésre kerülı csúcstalálkozója résztvevıi számára

Feljegyzés az V. EU Latin-Amerika/Karib-térség Limában, május én megrendezésre kerülı csúcstalálkozója résztvevıi számára EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŐLÉS Feljegyzés az V. EU Latin-Amerika/Karib-térség Limában, 2008. május 16 17-én megrendezésre kerülı csúcstalálkozója résztvevıi számára 2008. május 1., csütörtök

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben