Gazdaságpolitikai unortodoxia: Tünetek és mellékhatások

Átírás

1 Gazdaságpolitikai unortodoxia: Tünetek és mellékhatások

2 Külső környezet: gyenge reálgazdaság, fenntarthatatlan adósságpálya, óriási pénzbőség Magyarország A rendszerváltás utáni örökség: tőkeszegény gazdaság, félkész struktúrák, magas külső eladósodottság 2010 óta: zavaros célok, kiszámíthatatlan, improvizatív, politikai menekülőutakat kereső gazdaságpolitika Mi várható? Az egyensúly átmenetileg és nagy áldozatok árán állt helyre, ezzel az extrém forgatókönyvek lekerülnek az asztalról, de a növekedési és jövedelemtermelő képesség tartós károkat szenvedett, így a felzárkózási esélyek eltávolodtak 1

3 A as válságra nagy költségvetési lazítással válaszolt a világ fejlett része. Azóta már erősen eltér a recept Államháztartási hiány* (a GDP %-ában) Állam adósság * (a GDP %-ában) Eurózóna: gyors és erős kiigazítás UK: később induló kiigazítás, USA: 2013-as start Japán: úton a semmibe, további lazítás Forrás: OECD, OTP Elemzés *A mutatók lényegében az államháztartási hiánynak és a bruttó államadósságnak felelnek meg, az OECD azért használja ezeket a mutatókat, mert így válik összehasonlíthatóvá a különböző országok fiskális helyzete

4 Az új recept: majd a jegybankok. Zéró kamat és szinte korlátlan pénzteremtés Alapkamat (%-ban) A jegybank mérlegfőösszege (a GDP %-ában) Addig nincs gond, amíg hiteles, hogy ezt nem az inflációért, hanem a defláció elkerülésért teszik.

5 USA: a konjunktúra jó állapotban van, kérdés, hogy mekkora fiskális megszorítás jön és ennek milyen következményei lesznek A GDP növekedés és komponensei (%-ban) Legfőbb konjunktúra mutatók (SA, 1995 Jan = 100) A munkaerőpiac alakulása Normális növekedés Erős munkapiac és ingatlanpiac Kockázat: központi adósság fenntarthatósága Forrás: DataStream, OTP Elemzés

6 Eurózóna: nagy belső egyensúlytalanságok, divergáló gazdaságok, lassú szerkezeti és fiskális reformok délen, belső vitákkal terhelt jegybank A GDP növekedés (%-ban) Költségvetési egyenlegek (egyszeri tételektől tisztított, GDP%) A munkaerőpiac alakulása Kettészakadt Európa: Dél: rossz gazdaságszerkezet alacsony potenciális növekedés, költségvetési kiigazítás csak ha ég a ház. Az eddigi recept, a leértékelés nem lehetséges A bankok rossz hiteleznek állapotban vannak, nem Kockázat: elégtelen reformok, tehetetlen politikák, növekvő társadalmi elégedetlenség, divergáló gazdaságok Forrás: DataStream, OTP Elemzés

7 Külső környezet: gyenge reálgazdaság, fenntarthatatlan adósságpálya, óriási pénzbőség Magyarország A rendszerváltás utáni örökség: tőkeszegény gazdaság, félkész struktúrák, magas külső eladósodottság 2010 óta: zavaros célok, kiszámíthatatlan, improvizatív, politikai menekülőutakat kereső gazdaságpolitika Mi várható? Az egyensúly átmenetileg és nagy áldozatok árán állt helyre, ezzel az extrém forgatókönyvek lekerülnek az asztalról, de a növekedési és jövedelemtermelő képesség tartós károkat szenvedett, így a felzárkózási esélyek eltávolodtak 6

8 Egyesült Királyság 0,7 Dánia 0,73 Franciaország 0,73 Versenyképes, Európa legjobbjai közé tartozó, integrált, magas hozzáadott értéket termelő exportszektor Egy euro hozzáadott érték bérköltsége a feldolgozóiparban (EUR) ,75 0,70 0,65 0,60 0,55 0,50 0,45 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00 Forrás: Eurostat 7 Írország 0,23 Szlovákia 0,42 Magyarország 0,43 Lettország 0,44 Görögország 0,45 Lengyelország 0,49 Csehország 0,51 Ciprus 0,52 Izland 0,53 Spanyolország 0,53 Észtország 0,54 Hollandia 0,56 Ausztria 0,57 Finnország 0,58 Svédország 0,58 Portugália 0,62 Olaszország 0,64 Németország 0,65 Belgium 0,66 Szlovénia 0,66 Norvégia 0, es érték

9 Egyértelmű növekedési probléma 250 A bruttó hazai termék szintje (változatlan ár, 1995=100) CEE max (w/o HU) CEE w/o HU 34%p HU CEE min (w/o HU) Forrás: Eurostat 8

10 Svéd jóléti rendszer, svéd adórendszer, svéd módon adózó munkavállalók és svéd hatékonyságú közszféra és hatékony belső vállalati szektor nélkül A költségvetési kiadások a GDP százalékában (2011Q3 és 2011, ESA-95, %) Az átlagjövedelmet terhelő átlagos adóék* (%, becslés) Foglalkoztatottság** (a munkaképes korúak %-ban) 65 Magyaro. 70 egyéb beruházás ártámogatás kamat +4%p 48,7% 6,1% 44,4% 2,9% 5,1% 2,5% 3,1% 4,2% 5,3% 2,1% 51,8% 5,5% 3,4% 3,6% 1,3% 14,6% ,8%p Cseh Közt. Lengyelo. Szlovákia Svédo szociális kiadások 15,3% 45 8,8%p 55 14,9% 14,2% 40 +4,7%p bértömeg 10,1% 50 8,8% 35 dologi kiadások 7,5% 5,1% 9,2% Magyarország 2011 CZ, PL, SLK átlag 2011Q3 Svédo. 2011Q Q1 2002Q1 2003Q1 2004Q1 2005Q1 2006Q1 2007Q1 2008Q1 2009Q1 2010Q1 2011Q1 Adatforrás: Eurostat, OECD, * Az átlagos bevételt terhelő átlagos adóék: A munkavállaló és a munkaadó által az átlagos jövedelem után fizetett összes adó és járulék, az összes munkaerőköltség százalékában (bruttó bér + a munkaadó által fizetett járulékok összege); ** Foglalkoztatottság: A munkaképes korúak (15-74 év) százalékában, LFS-módszertan alapján 9

11 Már jelentős részben kiigazított költségvetési hiány, de régiós összevetésben magas államadósság Költségvetési hiány a GDP százalékában (ESA-95, %) Államadósság a GDP százalékában (ESA-95, %) 2,5 0,0-2,5 CEE max (w/o HU) CEE (w/o HU) CEE max (w/o HU) HU -5, ,5-10,0 HU CEE min (w/o HU) CEE min (w/o HU) CEE (w/o HU) CEE min (w/o HU) -12, Forrás: Eurostat, 2011: egyszeri intézkedések nélkül CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária 10

12 Magas külső adósság, a zöme deviza. Emiatt a gyengülő árfolyam recessziós hatású Külső adósságmutatók (a GDP %-ában) Forrás: MNB, BIS, OTP Elemzés; *: tévedések és kihagyások egyenlegével együtt 11

13 Külső környezet: gyenge reálgazdaság, fenntarthatatlan adósságpálya, óriási pénzbőség Magyarország A rendszerváltás utáni örökség: tőkeszegény gazdaság, félkész struktúrák, magas külső eladósodottság 2010 óta: zavaros célok, kiszámíthatatlan, improvizatív, politikai menekülőutakat kereső gazdaságpolitika Mi várható? Az egyensúly átmenetileg és nagy áldozatok árán állt helyre, ezzel az extrém forgatókönyvek lekerülnek az asztalról, de a növekedési és jövedelemtermelő képesség tartós károkat szenvedett, így a felzárkózási esélyek eltávolodtak 12

14 A kormány gazdaságpolitikai céljai és eszközei ellentmondásosak, az alkalmazott intézkedések hatásai kioltják egymást, összességében strukturális károkat okoznak Stratégia célok Bevetett eszközök Egyenleghatás Ortodox-e Kis, hatékony állam kialakítása Széll Kálmán és Konvergencia Program 1,7% Adócsökkentés Alacsony hiány és csökkenő adósság Foglalkoztatás és versenyképesség javítása Devizahitelesek problémáinak megoldása Flat tax, adókedvezmény KKV Tánya Szektor adók Nyugdíjpénztárak* Adójóváírás kivezetése Áfa-emelés Tranzakciós adó Végtörlesztés Árfolyamgát -2,7% -0,4% -0,2% 1,3% 1,4% 1,8% 1,5% 0,7% *: Az egykori kötelező magánnyugdíj-pénztárakba fizetett járulékok tartós egyenlegjavító hatása Forrás: NGM, OTP Bank, 13

15 Tünetek 1: Emiatt 15 év elteltével ismét bóvli kategóriába került Magyarország Az egyes régiós országok hitelminősítése (Fitch ratings) AA AA+ 6 Szlovénia A 4 4A Csehország BBB+ 2 BBB+ 2 Szlovákia BBB- AA- BBB- 0 AA- 0 Lengyelország Befektetésre nem ajánlott BB B+ B * BB -2-4 B+ -6 B- Bulgária Románia Magyarország Forrás: Fitch Ratings *1995 Magyarország S&P alapján 14

16 Tünetek 2: kockázati felárban a horvátokkal versenyzünk az elsőségért CDS felárak (bázispont) Magyarország Szlovákia Lengyelország Csehország Oroszország Horvátország Bulgária Románia 188 Forrás: Nemzeti Bankok, OTP Bank CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária 15

17 Tünetek 3: Régiós összevetésben itt a leggyengébb a hitelezési aktivitás, ami visszahúzza a növekedést A bankszektor nettó hitelkihelyezése a magánszektor felé (SA, a GDP arányában, %) CEE max (w/o HU) ÁTLAG KÖRÜLI ÁTLAG ALATTI CEE min (w/o HU) CEE w/o HU HU Forrás: Nemzeti Bankok, OTP Bank CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária 16

18 Tünetek 4: A beruházási ráta Magyarországon legalacsonyabb, ami alig fedezi az elavuló tőkeállományt A beruházások a GDP arányában (%) ÁTLAG KÖRÜLI ÁTLAG ALATTI CEE max (w/o HU) HU CEE min (w/o HU) Forrás: Eurostat CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária 17

19 Az ok: a tőkevonzó képesség drasztikus romlása, amit jól tükröz a Német- Magyar Iparkamara éves jelentése Német nyelvű országok részesedése az FDI-ból 2011-ben egyéb 63,5% 24,7% Németország 11,8% Ausztria Országok tőkevonzó képessége (helyezés) Szlovákia Lengyelország 2. Csehország Csehország 3. Magyarország Szlovákia 4. Szlovénia Szlovénia 5. Észtország Románia 6. Lengyelország Észtország 7. Lettország Horvátország 8. Litvánia Lettország 9. Horvátország Litvánia 10. Románia Magyarország 11. Bulgária Oroszország 12. Oroszország Szerbia 13. Ukrajna Bulgária 14. Szerbia Makedónia Montenegró Ukrajna A gazdaságpolitika kiszámíthatósága: soha nem látott elégedetlenség, 1. számú megoldandó probléma ismét 100% 80% semleges vagy elégedett Jogbiztonság: soha nem látott elégedetlenség, 2. számú megoldandó probléma 2010 előtt nem volt az első 10-ben 100% 80% semleges vagy elégedett 60% 40% 20% 45% 87% elégedetlen* 60% 40% 20% 26% 60% elégedetlen* 0% % Forrás: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, MNB *nagyon elégedetlen és elégedetlen összevonva 18

20 Külső környezet: gyenge reálgazdaság, fenntarthatatlan adósságpálya, óriási pénzbőség Magyarország A rendszerváltás utáni örökség: tőkeszegény gazdaság, félkész struktúrák, magas külső eladósodottság 2010 óta: zavaros célok, kiszámíthatatlan, improvizatív, politikai menekülőutakat kereső gazdaságpolitika Mi várható? Az egyensúly átmenetileg és nagy áldozatok árán állt helyre, ezzel az extrém forgatókönyvek lekerülnek az asztalról, de a növekedési és jövedelemtermelő képesség tartós károkat szenvedett, így a felzárkózási esélyek eltávolodtak 19

21 2013 Egyensúlyi mutatók II: Az államadósság csökkent, de csak az erősebb forint miatt. Előretekintve stagnálás, később újra növekedés várható Az államháztartás adóssága (tény és előrejelzések, a GDP %-ban) 82,0 80,0 78,0 76,0 79,8 81,8 81,4 79,2 78,2 78,8 78,1 77,2 74,0 72,0 70,0 68,0 73,0 OTP előrejelzés Kormányzati irányszámok (2013 áprilisi előrejelzés) 66, Forrás: MNB, NGM, OTP Elemzés 20

22 2013 Külső egyensúly I: Újból emelkedik a külső egyensúly többlete, ami folytatódhat 2013-ban is Külső egyensúly (a GDP %-ban) +10%-pont -8,2 5,6 Forrás: MNB, /Q2 2004/Q4 2005/Q2 2005/Q4 2006/Q2 2006/Q4 2007/Q2 2007/Q4 2008/Q2 2008/Q4 2009/Q2 2009/Q4 2010/Q2 2010/Q4 2011/Q2 2011/Q4 2012/Q2 2012/Q4

23 Külső egyensúly II: csökken gyorsan végre a külső adósság és a sebezhetőség Bruttó és nettó külső adósság (a GDP %-ban) Forrás: MNB, 22

24 Monetáris politika: a cél alá süllyedő infláció lehetővé teszi az alapkamat csökkentését Infláció és alapkamat (a GDP %-ban) Forrás: MNB, 23

25 Monetáris politika: ami miatt a hosszú hozamok korábban nem látott mélységbe süllyedtek Forrás: MNB, 24

26 2013: Növekedés: a növekedési esélyeket az első negyedéves adatok nem javították, inkább rontották GDP (Éves és évesített negyedéves változás, %) Forrás: KSH 25

27 Munkaerőpiac: a foglalkoztatottság bővülésében jelentős a közmunkák szerepe. Piaci alapú munkahelyteremtés nemigen, sőt, tartósan romlás várható Foglalkoztatás (LFS, szezonálisan igazított negyedéves adatok, ezer fő) Eredeti Közmunkások nélkül Forrás: MNB, NGM, OTP Elemzés 26

28 A középtávú növekedés is kiábrándító képet fest a régió többi országához képest GDP (Reál, éves változás, %) GDP (Reál, 2004= 100%) 12 CEE Min-Max (Mo nélkül) CEE Min-Max (Mo nélkül) CEE AVG (ex HUn) Magyarország Előrejelzés CEE AVG (ex HUn) Magyarország 129,8 Előrejelzés 148, ,9 111, Az előrejelzési horizonton nemcsak a régiós átlagtól, hanem még a minimumtól is elmarad a hazai növekedés. Az okok: : A régió száguld. Magyarországon kezdetben az egyensúlytalanság miatti aggodalom a beruházások kezdik elkerülni az országot majd a költségvetési kiigazítás okoz lemaradást. 2009: az egyik legmélyebb recesszió. Okok: strukturális hátrányok, leálló hitelezés, kamatemelés. Forrás: : KSH, Eurostat, azotp átmenetileg Elemzés javuló egyensúly ellenére a tőkeellenes intézkedések és a jogszabályi környezet kiszámíthatatlansága miatt visszaesik a tőkevonzó képesség, a beruházási aktivitás, ezáltal a növekedés képesség. Kereskedelmi Banki Igazgatóság 27

29 Kockázatok és tartós strukturális hatások Legfontosabb kérdések, kockázatok: Költségvetés, túlzott deficit eljárás? Eddig minden magyar kormány érdemben (a GDP 1-2,5%-t elérő mértékben) lazított a költségvetésen a választást megelőző 12 hónapban. Kikerülünk-e a túlzott deficit eljárás alól? Hogyan változik meg a monetáris politika? Beveti-e az új jegybanki vezetés a legfejlettebb országok jegybankjainak nemkonvencionális eszközeit (likviditás-növelés, értékpapír- és állampapír-vásárlások)? A feltételeik nem állnak fenn, a feltörekvő országok múltbeli tapasztalatai rendkívül kedvezőtlenek. A friss jegybanki növekedés-ösztönző program: 1. Alacsony kockázat (célzott, szűk kör alacsony mennyiségű többletlikviditáshoz juttatása), 2. Mérsékelten pozitív hatás a növekedésre és a hitelezésre Strukturális károk Foglalkoztatási költségek abban a jövedelemsávban emelkedtek drasztikusan, ahol strukturális problémák mutatkoznak Vállalkozások versenyképességét a különadók által megrongált vállalkozói infrastruktúra is rontja, Hitelezési képesség a bankszektort sújtó boszorkányüldözéstől tartós károkat szenvedett Tőkevonzó képesség tartósan leromlott Potenciális növekedés mindezek következtében romokban hever Általános értékszemléletből, jogbiztonság hiányából, kiszámíthatatlanságból fakadó kockázatok a kurzushoz kapcsolódóan sokszorosára emelkedtek Tartós felzárkózást meghatározó kulturális tényezők, vállalkozói kedv és képesség, öngondoskodás, államtól való függőség és kiszolgáltatottság, mint kevéssé számszerűsíthető, de a jelenlegi politikai kultúrában leginkább kritikus növekedési kockázatok 28

30 Köszönöm a figyelmet! 29