A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG AZ EURÓPAI UNIÓBAN"

Átírás

1 A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG AZ EURÓPAI UNIÓBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NEMEK KÖZÖTTI KERESETI EGYENLŐTLENSÉGEK KÉRDÉSÉRE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS Kutatási összefoglaló A TANULMÁNY A NŐK A HOLNAPÉRT ALAPÍTVÁNY MEGRENDELÉSÉRE KÉSZÜLT A H/5 EGYENLŐ MUNKÁÉRT EGYENLŐ BÉRT PROJEKT KERETÉBEN. A FEJLESZTÉSI PARTNERSÉGET VEZETŐ SZERVEZET: MSZOSZ ECDB KÓD: HU-06 EMIR AZONOSÍTÓ: /1.0. KÉSZÍTETTE: V2 EXCELSIOR BT május (javított változat)

2 Tartalomjegyzék Közös jelentés a társadalmi befogadásról és társadalmi kohézió szükségessége a Európai Unióban és Magyarországon 3 A társadalmi kohézió állapota a magyar társadalomban 8 A nemek szempontjainak figyelembevétele minden szakmapolitikai területen 11 A nemek között egyenlőség kérdése a nagy kihívásokkal való szembenézésben 12 A nemek közötti egyenlőség szempontja az általános stratégiában 13 A nemek között egyenlőség kérdésének megjelenése a különböző célokban 14 A nemek közötti egyenlőség ügye a hatásvizsgálatokban és a mutatókban 19 Mutatók használata a nemzeti cselekvési tervekben 19 A várható EU szintű fejlemények 23 A nemek szempontjainak figyelembe vétele az egyes tagországokban (EU15) 26 A nemek közötti fizetési különbségek az Európai Unióban 35 Összegzés Bevezetés A nemek közötti egyenlőség monitorozása: A nemek közötti kereseti egyenlőtlenség A nemek közötti kereseti egyenlőtlenséget befolyásoló tényezők elemzése Javaslatok, következtetések 56 Felhasznált irodalom: 61 Mellékletek: 64 I. A nemek közötti kereseti különbségeket bemutató táblák 64 II. Az Európai Unió tagországainak alapvető foglalkoztatás-statisztikai indikátorai 74

3

4 Közös jelentés a társadalmi befogadásról és társadalmi kohézió szükségessége a Európai Unióban és Magyarországon A Közös jelentés a társadalmi befogadásról az Európa Tanács és a Bizottság közös dokumentuma, egységes politikai nyilatkozat arról, hogy az Európai Unió felméri azokat a kihívásokat, amellyel szembe kell nézni, ha a szegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzése illetve megszüntetése érdekében fel kíván lépni. Egységbe foglalja a szegénység és a társadalom kirekesztés leküzdése érdekében a tagállamokban már bevezetett, vagy tervezett stratégiákat és fontosabb politikai intézkedéseket. Döntés született arról is, hogy a tagállamok a társadalmi kirekesztés leküzdésére irányuló rendelkezéseiket a nyitott koordináció 1 módszerére alapozzák, kombinálva azt a közös célokkal, a nemzeti cselekvési tervekkel és a Bizottság által az e területen zajló együttműködés ösztönzése céljából előterjesztett programmal. A jelentés összhangban van a Nizzában jóváhagyott Európai Szociális Agenda 2 céljaival, elismeri a szociálpolitika kettős szerepét, vagyis azt, hogy egyszerre 1 Az új technika, amit a Lisszaboni Európai Tanács a Nyitott Koordináció Módszerének" (angol elnevezése alapján röviden OMC) nevezett el 4 fő elemet tartalmaz: Irányvonalak (guidelines) rögzítése specifikus időzítéssel a célok teljesítéséhez Kvantitatív és kvalitatív indikátorok és mérföldkövek (benchmarks) kijelölése az irányvonalakban rögzített céloknak megfelelően Az európai irányvonalak nemzeti és regionális politikákra való lefordítása A nemzeti stratégiák és mérések közösségi értékelése, amely a közös indikátorok és mérföldkövek használatán alapul. Jelenleg az Európai Tanács évente fogalmazza meg a közös Foglalkoztatási Irányvonalakat, és a tagállamok ennek figyelembe vételével készítik el minden évben a foglalkoztatást érintő Nemzeti Cselekvési Programjukat (NAP), amely egyben jelentést is tartalmaz az elért eredményekről. A Bizottság pedig, ugyancsak évente, Közös Jelentést készít, amelyben a NAP-okat értékeli, gyakran egészen specifikus ajánlásokat megfogalmazva a tagállamok számára foglalkoztatási politikájuk módosítására. 2 A nizzai csúcs - nem utolsósorban a francia elnökség hatására - minden eddiginél jobban elkötelezte magát a szociális Európa modellje mellett, s ezen a téren konkrét feladatokat jelölt meg a tagállamok számára. A Nizzában 2000 decemberében elfogadott Európai Szociális Agenda kulcsgondolata szerint a modern európai szociális modell ismérve az erős szociális védőháló, a társadalmi párbeszéd és a társadalom kohéziójához szükséges közszolgáltatások rendszere.

5 produktív tényezője és kulcseleme az egyenlőtlenségek csökkentésének és a társadalmi kohézió előmozdításának. E tekintetben az Európai Foglakoztatási Stratégia céljaival összhangban kellő hangsúlyt helyez a foglalkoztatásban való részvétel kulcsszerepére, különösen az e téren kevésbé képvisel, vagy hátrányos helyzetű csoportok körében. Megerősítést nyert annak fontossága, hogy az összes akció középpontjába kell helyezni a férfiak és nők közötti egyenlőség kérdését ahhoz, hogy e célokat el tudjuk érni. A nemzeti cselekvési tervekből (2001) az az általános kép rajzolódik ki, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés kezelése továbbra is az Európai Unió előtt álló fontos kihívás. Ez maradt a helyzet az új tagországokkal történt bővítést követően is. Ha a tagállamok el akarják érni céljukat, a befogadó társadalmak felépítését, akkor jelentősen javítaniuk kell a források és a lehetőségek társadalmon belüli elosztás igazságosságát. Csak így biztosítható valamennyi ember társadalmi integrációja, részvétele és alapvető jogainak érvényesítésére. Az Európai Szociális Modell 3 alapját - a 2002-es Barcelonai Csúcs megfogalmazásában - a jó gazdasági teljesítmény, a szociális védelem, az oktatás és a szociális párbeszéd magas szintje képezi. (Presidency Conclusions, Barcelona) Meglehetősen sokáig tartott, amíg az Európai Unió eljutott addig a felismerésig, hogy a szociális kezdeményezésekre más politikákkal összhangban, és nem azoknak alárendelten van szükség. Ezzel lehetővé vált, hogy az Unió a tagállamok 3 Ez a modell közös értékekre, és annak belátására épül, hogy a szociálpolitika és a gazdasági teljesítmény nem ellentétesek, hanem egymást erősítik. A magasan fejlett szociális védelmi rendszerek e modell fontos alkotórészei. Alapértékei a szolidaritás és kohézió. A 2003-as görög elnökség alatt a következő fogalmazódott meg: az európai szociális modell közös elvei szerint 1. Európa sikereiből senkit nem lehet kirekeszteni; 2. A szolidaritás összetartozik a gazdasági sikerességgel; 3. Nincs sem választási kényszer, sem ellentmondás a gazdasági és társadalmi haladás között; és 4. A jóléti állam nem luxus, nem a gazdasági növekedés terméke, hanem termelési tényező. A nemzetközi civil szervezetek, amelyek egy részét mintegy saját ellenzékeként az Unió támogatja, folyamatosan állást foglalnak a társadalmi célok mellett

6 szociálpolitikáját befolyásolni tudja. Ugyanakkor az egységes szempontok érvényesítésétől még messze vagyunk, mivel a nemzeti jóléti rendszerek különbözősége egyelőre lehetetlenné teszi az egységes szociálpolitikát. Az aktív jóléti állam építésének fő irányait 2000 decemberében a nizzai Európai Csúcson elfogadott Szociálpolitikai menetrend jelölte ki. Ezek a a) a szociális védelem korszerűsítése; b) a társadalmi befogadás előmozdítása; c) a nemek közötti egyenlőség előmozdítása; d) az alapvető jogok megszilárdítása és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem. A Szociális Menetrend célkitűzéseinek megvalósítása azonban nem folyik azonos intenzitással. Kiemelt szerepet kapnak a foglalkoztatással és a tudás alapú társadalom építésével kapcsolatos intézkedések, és háttérbe szorulnak a társadalmi kohéziónak, a szociális védelmi rendszerek korszerűsítésének igénye. Ezzel a hangsúlyváltással a társadalmi kohéziót erősítő elemek a foglalkoztatáspolitikához való hozzájárulással nyernek értelmet, és szociális jellegük elhalványul. A szociális védelmi stratégia leghangsúlyosabb elemei; először a népesség elöregedéséből adódó kihívások (nyugdíj és egészségügyi rendszer), a másik a szegénység leküzdését célzó intézkedések. Tudományos szinten többen4 gondolkodnak arról, hogy az uniós országokban eddig alkalmazott szociálpolitikai eszközök alkalmatlanok és utólagosak a hátrányt szenvedő csoportok támogatására. Szerintük olyan jóléti stratégiát kell alkotni, amely preventív jellegű, és a szociális jogok védelme helyett a méltányosságon alapuló disztributív igazságosságból indul ki. Mindenki számára garantálni kell a szociális biztonságot az életciklus egészében. Az új stratégiának nem a pillanatnyi helyzeten, hanem az életesélyek dinamikus szemléletén kell alapulnia. Azt nem lehet elkerülni, hogy egyesen életük bizonyos szakaszaiban rossz helyzetben legyenek, a feladat 4 Murizio Ferrera, Esping-Andersen

7 annak a megakadályozása, hogy ez a rossz helyzet az életciklus egészében állandósuljon. Az európai országok jóléti állam modelljében a különbség alapvetően a jólét termelés allokálásában van a hagyományos szereplők a piac, állam, család között. Az észak európai országokban az állami szektoron van a hangsúly. Ezekben az országokban a családok erősítése, valamint - a nők függetlenedésének elősegítésére - a tradicionális családi gondozó funkció erősen támogatott, szocializált. A munkaerőpiaci részvétel magas, és fejlett állami szolgáltatásokkal egészül ki. A modell költséges, ha az állami hozzájárulásokat tekintjük, de ha mindhárom szereplőét együttesen vesszük számba, nem kerül többe, mint a konzervatív, vagy a liberális modellé. Amit a svédek adókból finanszíroznak azt az amerikaiak saját zsebből fizetik. A skandináv modell jól követi a társadalmi változásokat: jól szolgálja a női munkavállalást, hatékony a sérülékeny csoportok védelmében és minimalizálja a kirekesztést. Írország és az Egyesült Királyság közelebb áll a liberális modellhez, amely a magán jóléti ellátásokat ösztönzi, és korlátozza a piaci kudarcokra adott állami választ. Az állam szerepe mérsékelt, és erősen érvényesül a rászorultság elv. Ez a megoldás hatékony a kirekesztés ellen, miután a juttatások munkához kötöttek, nem támogatják a munkanélkülieket. Kíméli ugyan az állami költségvetést, de tartósítja a szegénységet és a legsebezhetőbb csoportok kiszolgáltatottságát és kirekesztését. A konzervatív modell főleg a dél-európai országokban érvényesül. Jellemzője a férfi kenyérkereső modell és a hagyományos családi jóléti kötelezettségek fennmaradás, valamint a társadalombiztosítás dominanciája. A rendszer jól védi a foglalkoztatottakat, de a bevezetett foglalkoztatási garanciák merevvé teszik a munkaerőpiacot. A család jóléti szerepe csökkentheti a kirekesztés kockázatát, de negatívan érinti a nők gazdasági függetlenségét és paradox módon alacsony születés számhoz vezet. A magas nyugdíjkifizetések és az alacsony adóbázis miatt elégtelen a pénzügyi kapacitás a rendszer átalakítására. Kitörés lehetne a bérek befagyasztása, az atipikus munkák kiterjesztése, a jóléti függőség korlátozása, ám ezek a szerzett jogok elvesztése miatt komoly ellenkezésére számíthatnak.

8 Az Európai Uniónak szembe kell nézni a szociális kockázatok új szerkezetével és országaiban bármilyen szociálpolitikai jóléti modellt alkalmaznak választ kell találni a következő kérdésekre: Az elöregedés és a nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatósága miatt a munkaerő-piaci részvétel fokozása szükséges. Ebben a nők jelentik a legnagyobb mobilizálható tartalékot. Ehhez azonban segíteni kell őket a munkavállalás és a gyermeknevelés összeegyeztetésében átvállalva a családtól bizonyos gondozási funkciókat. Az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételének fokozása a másik tartalék, amely rugalmasabb nyugdíjrendszerekkel és a nyugdíjba vonulási kor emelésével érhető el. A gyermekkori hátrányok csökkentése. Az oktatási képzési lehetőségek bővítése és annak biztosítása, hogy szociális helyzettől függetlenül mindenki kihasználhassa ezeket a lehetőségeket. Második esély garantálása pl. ingyenes oktatás formájában az életciklus folyamán jelentkező csapdahelyzetek elkerülésére. A társadalmi kohézió állapota a magyar társadalomban A magyar társadalomra az előbb felvázolt európai modellek nem vagy csak korlátozottan alkalmazhatók. A rendszerváltás után alkalmazott modellek teljesen arctalanok maradtak (Lelkes Orsolya kifejezése), régi és új, gyakran ellentmondásos, improvizált hibrid modellek alakultak ki. Az egymást váltó kormányok rendre felülírták az előzőek szociális intézkedéseit és így alakult ki a szociálpolitika paradoxona, hogy nem csökkentette, hanem növelte a létbizonytalanságot. A hosszú távú társadalompolitikai modell hiánya súlyos gondok forrása, nehéz a középtávú társadalompolitikai tervezés, lehetetlen a folyamatok értékelése. Pl. a két-három évente változó családtámogatási rendszerről nem állapítható meg, hogy hogyan képes befolyásolni a demográfiai folyamatokat, de ugyanez elmondható pl. az otthonteremtési támogatásokról is. A jelenkor szociális kihívásait a következő társadalmi problémák jelentik:

9 A népesség összlétszáma 2015-ig kismértékben csökkenni fog. Ezen belül azonban összetétel eltolódás megy végbe: a gyermekek száma csökken, az idősek és a roma népesség emelkedik. Bár megindulhat a tudás társadalom irányába történő elmozdulás, de nem valószínű, hogy a teljes foglalkoztatás elérhető, megakadályozható a szegénység újratermelődése és a cigányság szegregálódása. Az individualizálódás valószínűleg erősödik és a társadalmi szolidaritás a legszegényebb rétegekkel szemben, nem javul. A magyar jóléti modellnek a következő legfontosabb problémákat kell megoldani: A társadalmon belül meglévő sokféle egyenlőtlenség csökkentése. A gazdasági növekedés automatikusan nem oldja meg a társadalom leszakadó rétegeinek felzárkóztatását, ezt egy tudatos, hosszú távú szociálpolitikának kell felvállalnia. A népességen belül egyenlőtlen a jövedelem eloszlás. A 90-es években a jövedelem különbségek hátterében az iskolázottsági szintek közötti egyenlőtlenségek növekedése állt között a jövedelemkülönbségek fokozódását elsősorban az okozta, hogy a gazdasági növekedés eredményeiből főként a lakosság felső 5%-a részesedett a legnagyobb mértékben, és ismét megjelent a foglakoztatottsági polarizáció (TÁRKI). Az egészségi állapotban meglévő egyenlőtlenségek, ami az egészségi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségiből fakad. Az egészségpolitika nem fordított figyelmet a hozzáférési esélyekben, a 90-es években bekövetkezett romlásra. A 90- es években az egészségpolitika a társadalom legjobb és legrosszabb helyzetű rétegeinek a szükségleteire reagált a legkevésbé. Ma alapvető kihívás a differenciált társadalmi szükségleteknek való jobb megfelelés. Alapvető fontosságú az ország keleti régiói gazdasági és társadalmi hátrányainak csökkentése, a roma lakosság sajátos helyzetét figyelembe vevő prevenciós és egészségnevelési stratégia kialakítása. A lakásállomány minőségében tapasztalható polarizálódás, ennek térbeli megjelenése, a tartósan leszakadó települések kialakulása. Az ország településeinek

10 40 %-ában az utóbbi 6 évben egyetlen lakás sem épült. E települések a három hátrányos helyzetű régióban sűrűsödtek. A lakásállomány 14%-a komfort nélküli, félkomfortos szükséglakás és több mint 100 ezren élnek szegregált, lakhatásra alig alkalmas telepeken. Komoly gondot jelentenek továbbá a lakótelepek, a leromló régi városrészek. Európai trendeket figyelembe véve a lakásállomány 10-15%-át kitevő szociális bérlakás szektorra, és további 5-10 % magán bérlakásra lenne szükség. A munkába állást nehezítik: a lakás mobilitási viszonyok és az ország út és közlekedési viszonyai. A lakás mobilitási index évi 3-4%-os, és ez nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony. A jövő nemzedékbe történő beruházások problémája, a gyermekszegénység mérséklése, a szegénység generációk közötti átörökítésének megszüntetése. Évek óta jellemző tendencia a gyermekek és a gyermekes családok fokozott veszélyeztetettsége. A gyermekes háztartások jövedelme átlagosan 25-30%-kal marad el a nem gyermekes háztartások jövedelmétől. A gyermekek 44%-a a társadalom legszegényebb harmadához tartozó háztartásokban él. (TÁRKI) 2005 januárjában 620 ezer 18 éven aluli gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Ez az érintett korosztály csaknem 30%-a. A roma gyermekek körében magasabb a szegénység, mint a nem romák körében. A gyermekszegénység hazai alakulásában fontos szerepet játszik a gyermeket vállaló nők gazdasági aktivitása. Ez a 90-es években jelentősen csökkent ben 10 gyermeket vállaló nőből 8 aktív kereső volt, 2000-ben már csupán 6 rendelkezett munkaviszonnyal. Azokban az országokban a legkisebb a gyermekek szegénységi kockázata, ahol a nők jelentős arányban vannak jelen a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottsági szint emelése és a fokozott munkaerő piaci részvétel. Ez egyrészt a nyugdíj- és egészségügyi-társadalombiztosítási rendszer fenntarthatóság miatt fontos, másrészt nagy társadalmi csoportok (romák, fiatalok, nők) leszakadását hivatott megakadályozni.

11 Jóllehet Magyarországon a rendszerváltást megelőzően a női foglalkoztatás általános volt, ez a helyzet mára megváltozott. A női foglalkoztatás elősegítése a gondozási funkciók átvállalásával, az atipikus foglalkoztatás elterjesztésével nálunk is feladat. A romák foglalkoztatási szintjének emeléséhez vezető út a számukra kialakított olyan felnőtt képzési rendszereken keresztül vezet, amely illeszkedik a munkaerőpiac igényeihez. A fiatalok munkába állítását a közelmúltban többtípusú, főként járulék kedvezmény segítette. Ezek hatását akkor lehet lemérni, ha hosszabb távon fennmaradnak. A régiók közötti gazdasági különbségek csökkentése is növeli a foglalkoztatottságot és a lakosság gazdasági aktivitását. Itt elsősorban az észak keleti- keleti régiók magas munkanélküliségének csökkentésére gondolunk. A nemek szempontjainak figyelembevétele minden szakmapolitikai területen 5 A nizzai európai tanácsülés aláhúzza annak fontosságát, hogy a férfiak és nők közötti egyenlőség szempontját a közösen kitűzött célok elérésére szolgáló valamennyi akció esetében érvényesítsék. A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervek a tagállamok többsége számár egyedülálló lehetőséget nyújtanak arra, hogy integrált megközelítést alkalmazva összekapcsolják egymással a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni harcot és a férfiak és nők között egyenlőség előmozdítását. Sajnos azonban, annak ellenére, hogy minden tagállam megemlít valamilyen témát a férfiak és nők között egyenlőséggel kapcsolatban, közülük csak igen kevesen érvényesítik következetesen cselekvési tervük egészében a nemek egyenlőségének szempontját probléma feltárástól és feladat meghatározástól az általános stratégia kidolgozásán keresztül a részletekbe menő intézkedések megtervezéséig és végrehajtásuk monitorozásáig. Ugyanakkor 5 A fejezet a szociális biztonság és szociális integráció témakörében Közös jelentés a társadalmi befogadásról c. kiadvány alapján készült. Egészségügyi és Családügyi Minisztérium. Budapest, 2004.

12 számos tagállam jelzi, hogy a következő két ében fokozottan érvényesíti a férfiak és nők között egyenlőség szempontját. A nemek között egyenlőség kérdése a nagy kihívásokkal való szembenézésben Az első alapvető lépés a nemek közötti egyenlőség helyzetének elemzése a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdésében érintett minden területen. Ez nemcsak a nemek között jelentős különbségek, valamint a társadalmi kirekesztési kockázat jellemzően a nemi hova tartozástól függő tényezőinek statisztikai adatokkal történő feltárását jelenti, hanem a már bevezetett és a tervezett politikai intézkedések nemekre gyakorolt hatásának elemzését is. Bár a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervek bemutatnak néhány igen jellemző példát, az átfogó elemzés mégis minden esetben hiányzik. Számos tagállam ennek okaként az adatok hiányát jelöli meg, és tervbe veszi az adatgyűjtés javítását a következő években. A nemek között egyenlőség kérdésének elemzése a munkaerő piacon megnyilvánuló kérdések esetében a legerőteljesebb. Ez a foglalkoztatási nemzeti cselekvési tervek keretében elvégzett munkát tükrözi: a nők tartós munkanélküliségi rátája, alacsony fizetés a atipikus foglalkoztatás, amely a szociális védelemhez való jogi érvényesíthetőségét gyengíti (alacsony nyugdíj, vagy nyugdíjnélküliség a minimumkövetelmények teljesítésének elmaradás miatt). A közös célokból kiindulva számos tagállam túlmegy a munkaerő piacon, de még messze vannak attól, hogy teljes körűen lefedjék a témát. A tagállamok között konszenzus van azon tényezők tekintetében, amelyek miatt a nőket fokozottan fenyeget a szegénység. A leggyakrabban a következőket említik: -először is a gyermeküket egyedül nevelő szülők: ezek túlnyomó többsége nő, és közülük sokan szociális juttatásokra szorulnak;

13 -másodszor, azok a nyugdíjasok, akik csak csekély, vagy semmilyen munkaviszonyt sem tudnak igazolni: a 75 év feletti nyugdíjasok kétharmada nő, akiket különösen fenyeget a szegénység kockázata; -harmadszor a családon belüli erőszak. Megemlítik továbbá egyes tagállamok a nők kiszolgáltatottságának okaként a további tényezőek is: fogyatékosság, hosszan tartó betegeskedés, depresszió, írástudatatlanság, a prostitúció és emberkereskedelem. A férfiakat sújtó fenyegetettségek, amelyek sokkal egyértelműben fogalmazódtak meg: - hajléktalanság, de csak kevés tagállam jelezte, hogy a hajléktalanok többségét a férfiak alkotják; - ugyanez vonatkozik a (volt) bűnelkövetőkre; - az iskolából idő előtt lemorzsolódókat is csak ritkán kategorizálják nemek szerint; - a férfiak gyakran hátrányban vannak az egészségi állapotra vonatkozóan rendelkezésre álló néhány adat alapján is (várható életkor, keringési zavarok, öngyilkosság, dohányzás, alkoholizmus, drogfüggőség). A nemek közötti egyenlőség szempontja az általános stratégiában A nemek között egyenlőség szempontjának figyelembe vétele az általános stratégiában történhet jogszabályokkal, politikai kötelezettségvállalással, és a stratégiai tervezésbe bevont megfelelő struktúrák segítségével. Néhány tagállam (Dánia, Finnország, Svédország, Írország és Észak-Írország az Egyesült Királyságban) egyértelműen utal a kormányzati törvényben rögzített kötelezettségeire a férfiak és nők közötti egyenlőség minden téren történő előmozdítására. Dánia, Finnország és Svédország aláhúzta, hogy a szociálpolitikai rendszereik a nemek közötti egyenlőség jobb érvényesítését segítő egyénre szabott jogokon alapulnak. Görögország, Franciaország, Luxemburg, Portugália és Spanyolország

14 elkötelezte magát, hogy a nemek között egyenlőség szempontját érvényesíti stratégiájában a következő két évben. A többi szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervben a nemek között egyenlőség tudatos kezelése csak hiányosan és/vagy gyöngén jelenik meg. Az egyenlőséggel foglalkozó apparátusok/bizottságok szerepvállalása a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervek kidolgozásában alig jelenik meg, csak kevés nemzeti cselekvési terv említi meg őket egyértelműen. Az egyéni igényekre szabott szegénységellenes intézkedések általános trendjének hozzá kell járulnia a nemek között egyenlőség kérésének tudatosabbá válásához. Ugyanakkor néhány, a nemek között egyenlőség terén tapasztalható kiegyensúlyozatlanság a szociális rendszert alátámasztó, a nem k közötti egyenlőségre vonatkozó felfogás felülvizsgálatát igényli. A legmegrázóbb példa az időskorú, kevés, vagy semennyi szolgálati idővel nem rendelkező nők elégtelen nyugdíjának dilemmája. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy az alacsony jövedelmű időskorú nők és időskorú férfiak jövedelme közötti különbség jóval kisebb azokban a tagállamokban, ahol a szociálpolitikai rendszerek az egyéni jogosultságokon alapulnak. A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervek alkalmat adhatnak e terület mélyreható felülvizsgálatának megkezdéséhez. A nemek között egyenlőség kérdésének megjelenése a különböző célokban Csak a megfelelő probléma meghatározás esetén lehetünk biztosak abban, hogy az intézkedések nem eredményeznek nemek közötti megkülönböztetést, és csak eben az esetben lehet eldönteni, hogy szükség van-e pozitív akcióra, például különleges célokon belül gyakran elnagyoltnak tűnik. A munkaerőpiaccal kapcsolatos célkitűzések (1-es cél) mutatják a nemek közötti egyenlőség szempontjának messze legátgondoltabb figyelembe vételét, tükrözve a foglalkoztatási nemzeti cselekvési tervek keretében zajló folyamatokat. A nők

15 munkaerő piacra jutási hátrányainak kezelése szóba kerül, de gyakran nem elég világosan koncentrálnak az alacsony jövedelmű csoportokra. Kiegyensúlyozatlanságok tapasztalhatók a munka és a családi kötelezettségek összegegyeztetése terén, ahol az intézkedések az anyákat célozzák és csak kevéssé az apákat. Továbbá, a hangsúly inkább a gyermekintézményi férőhelyek számának növelésére helyeződi, és csak kevés tagállam szentel figyelmet annak, hogy a gyermekgondozási szolgáltatások az alacsony jövedelmű csoportokhoz tartozó szülők számra is megfizethetők legyenek. Egyes tagállamok a nemek közötti munkaerő piaci egyenlőtlenségeket olyan sokdimenziós programokkal kezeik, mint a spanyol cselekvési terv a férfiak és nők közötti egyenlőségért, a brit Új bánásmód az egyedül álló szülőkkel és partnerekkel, valamint az ír Családi szolgáltatások projekt az összetett szükségletekkel rendelkező családok számára. A legtöbb tagállam bizonyos mértékig figyelembe veszi az egyedülálló szülők sajátos igényeit a munkaerő piaci intézkedések és a szükséges jövedelem lehetőségének biztosítása esetében, amikor bemutatja a munkához, képzéshez, oktatáshoz, szociális támogatásokhoz, lakáshoz és szolgáltatásokhoz jutásra vonatkozó intézkedéseket. Ezek a megközelítések úgy tekinthetők, mint az intézkedések által az egyedülálló szülőkre gyakorolt hatások vizsgálatának előfutárai. Az egyedülálló szülőket mindössze négy tagállam (Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Írország) említette meg a 3-as cél körébe tartozó legkiszolgáltatottabb csoportok között. A forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz való hozzájutás egyenlőségének célja esetében a fő vizsgált terület a szociális védelem, különös tekintettel az öregségi nyugdíjakra és a szociális támogatási rendszerekre. Noha a legtöbb tagállam magas szegénységi kockázatot jelez az időskorú, kevés, atipikus, vagy semennyi igazolt szolgálati idővel rendelkező nők körében, csak kevés tagállam utal nyugdíjrendszerének felülvizsgálatára. Az ír nyugdíj és társadalombiztosítási rendszer folyamatban levő reformja részben foglakozik a nemek egyenlőségének kérdésével. Németország megadja a lehetőséget a folyamatos nyugdíjjogosultság szerzésére a gondoskodási kötelességek miatt megszakított munkaviszony esetén, Luxemburg, Ausztria és Svédország pedig nyugdíjjogosultságot biztosít a gyermekekkel töltött évekre. Az

16 Egyesült Királyság nyugdíjreformja és különösen a második állami nyugdíj javítja azoknak a nőknek a helyzetét, akik a múltban a megszakított munkaviszony miatt hátrányt szenvedtek. A lakáspolitikai intézkedések terén alkalmazott megközelítésekben a nemek között egyenlőség szempontja szinte sohasem érvényesül. A hajléktalanságon kívül Franciaország és Spanyolország számol be új megoldásokról a családon belüli erőszak sértettjeinek, Görögország pedig a gyermeküket egyedül nevelő anyáknak biztosított szociális és szükséglakások terén. A nemek közötte egyenlőséggel kapcsolatos helyzetelemzés hiánya azzal jár, hogy e szempontot nemigen veszik figyelembe az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás területén. Ami a férfiakat illeti: Franciaország javítani szeretné a hajléktalanok mentális gondozását. Ami a nőket illeti: Belgium ambuláns mentálhigiéniai ellátórendszer létrehozását tervezi, hogy elősegítse a depresszió nagyarányú előfordulásának mérséklését; az Egyesült Királyság csökkenteni szeretné a tizenéves korban bekövetkező terhességek számát, míg Spanyolország egészségügyi felvilágosító programot dolgoz ki prostituáltak számára. A nemek közötti egyenlőség szempontja az oktatásban alig jelenik meg. A több fiút, mint lányt érintő korai lemorzsolódással, az iskolakerüléssel, sok tagország foglalkozik, de nem tesznek említést a nemi hovatartozással összefüggő vonatkozásokról. A felnőttoktatásban Ausztria a 2003-as cselekvési tervben meghirdeti a szegénység súlyos kockázatának kitett nők iskolai és felnőttoktatásban való részvételének előmozdítását, Spanyolország pedig elindítja a ALBA tervek az írástudatlanság leküzdésére a nők körében. Mivel a kirekesztés kockázatainak megelőzése (2. cél) és a leginkább veszélyeztetettek segítése (3. cél) keretében a szolgáltatások gyakran sokdimenziós intézkedések részeként jelennek meg, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés kapcsán nem sok szó esik a nemek közötti egyenlőség témájáról. A kirekesztés kockázatinak megelőzése cél esetében az Eurobarométer legutóbbi felmérése azt mutatja, hogy a legtöbb tagállamban az információs és kommunikációs technológiai képzés az internet használat terén a nők igen hátrányos helyzetben vannak, mégis csak három tagállam (Ausztria, Németország és Portugália) számol

17 be a hátrány megszüntetésére irányuló pozitív intézkedésekről. Az e cél keretébe sorolható egyéb kezdeményezések a családok felbomlásának megelőzésére irányulnak Írországban, Belgiumban és Ausztriában. Az Egyesült Királyság gondozókkal kapcsolatos nemzeti stratégiája szintén e cél keretébe tartozik. A legveszélyeztetebbek segítése esetében két széleskörű kezdeményezés került bemutatásra a nők, mint a legsebezhetőbb csoport támogatása érdekében, az Intézkedések a nők egyenlőségéért az ír nemzeti fejlesztési terve keretében és a negyedik spanyol Cselekvési terv a férfiak és nők közötti egyenlőségért. A hajléktalansággal, amely túlnyomórészt a férfiakat érinti, több cél is foglalkozik: a szükséglakásokkal és az egészségüggyel foglalkozó célok Franciaországban és az Egyesült Királyságban; a megelőzéssel foglalkozó célok Dániában és Görögországban és a 2. cél integrált stratégiával foglalkozó része Írországban, valamint a legsebezhetőbb csoportokkal foglalkozó 3. cél Dániában, Németországban és az Egyesült Királyságban. Ausztria, Németország, Finnország, Franciaország, Írország, Olaszország és Spanyolország a 3. valamint a 1. cél keretében a családon belüli erőszak csökkentésére és a sértettek támogatására irányuló kezdeményesekről számol be. Olaszországban törvényt hoztak a családon belüli erőszak ellen és kezdeményezéseket indítottak az emberkereskedelem áldozatainak támogatására. Ausztria jogi védelmet biztosít a családon belüli erőszak ellen, Németországban szintén terítéken van a jogvédelmet biztosító intézkedések meghozatala, a már működő nővédelmi hálózatokon túlmenően. Írországban országos irányítóbizottság koordinálja a több támogató és megelőző intézkedést. A spanyol családon belüli erőszak elleni nemzeti cselekvései terv ( ) kiegyensúlyozott módon kezeli az áldozatok támogatását, az elkövetők érdekében hozott intézkedéseket és a törvényt végrehajtó szakemberek képzését. Minden érintett szervezet mozgósítása (4. cél) esetében a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét teljesen figyelmen kívül hagyták minden tagországban. Egyedül Dánia számol be a Helyi Önkormányzatok országos Egyesülete által hozott

18 intézkedésekről, amelye célja a nemek között egyenlőség szempontjának érvényesítése.

19 A nemek közötti egyenlőség ügye a hatásvizsgálatokban és a mutatókban Ugyanúgy, ahogy a nemek közötti egyenlőség helyzetének felmérése megelőzi a politika változásait és az új intézkedéseket, hasonlóképpen ezeket a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatások vizsgálatának kell követnie, a nemek közötti megoszlást is tükröző megfelelő mutatókkal alátámasztva. A nemek között egyenlőség helyzetével kapcsolatos hatásvizsgálat világos megtervezésére került sor Írországban kísérleti foglalkoztatási, képzési és oktatási programok alapján. Dánia és Írország említést tesz országos szintű monitorozási bizottságok létéről. Más országokban a nyílt monitorozás egyes sajátos intézkedésekre szorítkozik. A nemek között megoszlást is tükröző mutatók nagyjából ugyanazok, mint amelyeket a foglalkoztatási nemzeti cselekvési tervek is alkalmaznak. A többi adat töredékes, csak keveset mutat meg a szociális védelemből, az oktatásból, az egészségügyből és az önkéntes szervezetekben való részvételből. Számos tagország jelzi azt a szándékát, hogy javítsa a nemek közötti megoszlás a nemzeti cselekvési terv időszakában. Mutatók használata a nemzeti cselekvési tervekben A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervekben szereplő intézkedések monitorozása érdekében a tagországokat országos szintű mutatók és más monitorozási mechanizmusok kidolgozására kérték, amelyek alkalmasak az előrehaladás mérésére a tervekbe meghatározott minden egyes cél esetében. A jelen összefüggésben célszerű megkülönböztetni a teljesítménymutatókat, és a politikai mutatókat. A teljesítménymutatók a jelenségek jellemzőit mérik, türközve az intézkedések eredményeit és a megtett előrelépést a kulcsfontosságú társadalmi problémák hatékony kezelése terén (például szegénységi ráta, iskolából lemorzsolódottak száma); a politikai mutatók a politikai erőfeszítésekre vonatkoznak (például szociális segélyekre fordított kiadások, támogatott hajléktalanok száma).

20 Ezekhez hozzá kell venni az összefüggés-mutatókat, amelyeket arra használják, hogy a politikai intézkedéseket beillesszék az általánosabb gazdasági és szociális összefüggésekben (például a szociális védelemre fordított kiadások GDP-aránya). Noha fontosabb az időbeli, mint szintbeli változások számbavétele, mivel az elsődleges cél a fejlődés időbeli alakulásának monitorozása, figyelembe kell venni a kiinduló szinteket is, tekintettel az egyes tagországok starthelyzete közötti jelentős különbségekre. A legtöbb tagállam teljesítménymutatókat alkalmaz a kiinduló helyzet bemutatására és a fő kihívások feltárására. Azonban nem mindegyik tagállam helyezett kellő hangsúlyt ezekre a feladatokra: egyes tagállamok (Belgium, Franciaország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) jelentős analitikai fejezetet iktattak be, míg mások (Németország) egyszerűen visszautaltak a például a nemzeti megfigyelőhelyeken (obszervatóriumokban) fellelhető meglévő anyagra. Néhány tagállam (Belgium, Olaszország, Finnország és az Egyesült Királyság) ezen kívül számolt olyan különféle mutatókkal is, amelyeket alkalmazni kíván. Egyes tagállamok az elemzés alapján sajátos célokat tűztek ki. A céloknak két típusa különböztethető meg: - A tagállamok egy része egyetlen átfogó célra koncentrált: a szegénység szintjének csökkentése (Írország), a szociális segélyekre szorulók számának a felére csökkentése (Svédország), a foglalkoztatottak számának növelése (Dánia). A dán célt, miszerint a foglalkoztatottak számát százezer fővel kívánják növelni 2010-ig, abban az összefüggésben kell értékelni, hogy az egész EU-n belül Dániában a legmagasabb a foglalkoztatási ráta, már most is az euróban célként kitűzött 70 százalék felett van. Ez tehát azt jelenti, hogy további emberek bevonása a foglalkoztatásba csak azok köréből lehetséges, akik a legmesszebbre kerültek a munkaerő piacról. - A tagállamok mások része egy sor speciális célt tűzött maga elé, ezek lehetnek adminisztratívak (Hollandia), vonatkozhatnak speciális eredmények elérésére (Egyesült Királyság), vagy állhatnak a két típus keverékéből (Portugália). Utóbbi esetben a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési terv

21 vállalja, hogy egy éven belül minden egyes társadalomilag kirekesztődött ember személyre szóló segítséget kap a szociális szolgáltatóktól, és minde3gyiküknek társadalmi beilleszkedési szerződést ajánlanak fel. A kitűzött célok tekintetében a portugál megközelítés látszik a leginkább nagyratörőnek, akár az általános, akár a speciális célokat vizsgáljuk. Több más tagország, bár nem tűz ki speciális célokat, az elemzés során végig kialakított olyan implicit mutatókat, amelyeket a monitorozás során kíván alkalmazni. Csak Ausztria és Németország nem tesz külön említést a mutatókról (a kormány által legutóbb a szegénységről és szociális helyzetről készített jelentésre való hivatkozástól eltekintve). Az EU- szintre vonatkozó közösen meghatározott és elfogadott mutatók hiányában a tagállamok eltérő definíciókat használnak a jelenleg szegénységi és társadalmi kirekesztési szint mérésére és jellemzésére. A legtöbb tagállam alkalmazza a szegénységkockázati rátát, mint kulcsfontosságú mutatót, egyes országok (Olaszország, Portugália, Egyesült Királyság) azonban egyúttal az abszolút szegénység nemzeti mutatóit is használják, noha az abszolút szegénység jelentéstartalma eltérő lehet. 6 A szegénységkockázat szintjét különféle küszöbértékekkel mérik (a medián jövedelem 50 vagy 60 százaléka), amelyeket Írország és Ausztria kiegészítő információk alapján korrigál. Görögország és Olaszország a relatív szegénységet a jövedelem és a fogyasztás alapján határozza meg, a fogyasztás használatát az önfoglalkoztatók jelentős arányával, valamint a szegény háztartások esetében is szerepet játszó lakástulajdon fontosságával indokolva. A szegénységkockázati rátás nem ismerik el kulcsfontosságú mutatónak egyes tagországok (Svédország, Dánia, Hollandia), amelyek a társadalmi befogadás olyan más tényezőinek a fontosságát emelik ki, mint az egészség, az iskolázottság és a társadalmi részvétel, illetve előnyben részesítik az adminisztratív forrásokon alapuló mutatók alkalmazását. Hollandia kidolgozott egy pénzügyi szegénységi indexet, amely összeveti a minimál jövedelemben részesített háztartások arányát a kedvezményezettek rendelkezésére álló reáljövedelem alakulásával. 6 Olaszországban a fogyasztói kosár megfizethetőségét jelenti, az Egyesült Királyságban az adott pillanatban rögzített relatív szegénységi szintet. Portugália szegénység és társadalmi kirekesztés elleni Nemzeti cselekvési tervében nem határozza meg világosan, mi értendő abszolút, illetve gyermekszegénység alatt.

22 Bár nincs olyan törekvés, hogy az Unió egészére nézve közösen elfogadott definíciókat alkalmazzanak a politikai mutatókra, egyértelmű az igény, hogy a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervek megfelelő mutatókat és monitorozási mechanizmusokat tartalmazzanak a folyamat időbeli monitorozása érdekében, amint azt a Nizzában kitűzött célok megkövetelik. Egyes tagállamok (Spanyolország, Franciaország, Portugália, Dánia) a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervükben széles körben alkalmaznak politikai mutatókat. Ideális esetben a politikai mutatók jelenlegi szintjeit kell megadni a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervekben, hogy azok az intézkedések monitorozásának hatékony eszközeivé váljanak, azonban egyedül Dánia alkalmazta következetesen ezt a nagyra törőbb megközelítést. Néhány tagállam (Olaszország, Egyesült Királyság) kifejezetten úgy döntött, hogy nem használ politikai mutatókat, és kizárólag a teljesítménymutatókra koncentrál. Számos speciális megközelítés érdemel említést. Az Egyesült Királyság szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési terve azokat a mutatókat, amelyek a szegénység és a társadalmi kirekesztés aktuális vonatkozásaira (például az iskolakerülést, a fiatalkori terhességet) ragadják meg. Az olasz szegénység és kirekesztés elleni nemzeti cselekvési terv speciális mutatókat használ kiszolgáltatott csoportok esetében (például fogyatékosok, akik olyan lakásokban élnek, ahol építészeti akadályok korlátozzák a mozgásukat, vagy egyedül élő öregek, akiknek nincsenek élő családtagjaik). Érdekes azt is megjegyezni, hogy egyes országok (Olaszország, Belgium) kifejezetten alkalmaznak szubjektív mutatókat is, azzal érvelve, hogy az érintettek véleménye legalább olyan fontos lehet, mint az objektív helyzetük. Nem szabad alábecsülni annak fontosságát sem, amelyet egyes tagországok a területi dimenziónak tulajdonítanak. Egyes országokban (Spanyolország, Olaszország, Belgium, Németország) igen nagyok a regionális különbségek, ezért nagyon fontos, hogy minden adat regionális bontásban is rendelkezésre álljon. Más országok (Egyesült Királyság, Hollandia, Franciaország) is hangsúlyozzák a területi dimenziót, de inkább a lepusztult városi körzetekkel összefüggésben, és mutatókat javasoltak kifejezetten ezeknek a körzeteknek a figyelésére.

23 A várható EU szintű fejlemények A fentekből világosan kiderül, hogy még nagyon messze vagyunk a szociális mutatók olyan közös megközelítésétől, amely lehetővé teszi az intézkedések eredményeinek monitorozását és a jó gyakorlati megoldások feltárását. E helyzet javítása érdekében erőfeszítésekre van szükség mind az egyes tagállamok, mind pedig az Európai Unió szintjén. Országos szinten világosan látható, hogy óriási különbségek vannak az egyes országok között a rendelkezésre álló adatok tekintetében. Ez különösen a hátrányos helyzetű csoportok beazonosítására igaz, mivel számos szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervből hiányoznak az alapvető mennyiség információk, illetve az intézkedések monitorozásával kapcsolatos adatok az olyan csoportokra vonatkozóan, amelyek a szokásos felméréssel nem beazonosítható, mint például az alkoholisták, a drogfüggők, a hajléktalanok és etnikai kisebbségek stb. A nemzeti statisztikai adatbázisok fejlesztésére van szükség, hogy segítségükkel a társadalmi befogadási stratégia megvalósulása hatékonyan figyelemmel kísérhető legyen. Az adminisztratív források hatékonyabb kihasználása érdekében nagyobb erőfeszítések látszanak szükségesnek. Számos, a társadalmi befogadás szempontjából érdekes olyan kérdésben, mint a lakhatás, az egészség, az igazságszolgáltatás, a leghátrányosabb helyzetű csoportok stb. a háztartási felméréseken kívül az adminisztratív források is sok fontos információval szolgálhatnak. Egyes tagállamok (Görögország, Belgium) arra szeretnék felhasználni a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervüket, hogy további erőfeszítéseket tegyenek országos statisztikai kapacitásuk bővítésére. Európai szinten nemcsak a jelenlegi európai adatbázisok bővítése jelent prioritást, hanem az is, hogy az összes tagállam elfogadja ezeket az adatbázisokat, ami jelenleg nem így van. Az európai szintű szociális mutatókat alátámasztó statisztikai információk többsége két, az Eurostat által koordinált háztartási felmérésből származik: az egyik a Munkaerőfelmérés (LFS), a másik az Európai közösségi háztartási panel (EHP). Jelenleg kidolgozás alatt áll egy új eszköz, amely 2004 után felváltaná az EHP-t, Statisztika a jövedelemről és az életkörülményekről (EU-SILC)

24 címen. Ez várhatóan referencia-forrásként fog szolgálni a jövedelem és a társadalmi kirekesztés elemzése terén, valamint a befogadási stratégiák megvalósításának monitorozási folyamatában. Ezrét szükséges, hogy ezt az eszközt valamennyi nemzeti statisztikai szolgálat elfogadja, és nemzeti forrásként kezelje, időszerű és jó minőségű adatokat szolgáltatva. Azt is látni kell azonban, hogy az európai szintű mutatók nem korlátozódhatnak a jövedelemre és a foglalkoztatottságra, hanem ki kell terjedniük a társadalmi befogadás szempontjából olyan kulcsfontosságú területekre, mint az egészségügy, a lakás, az oktatás, a társadalmi részvétel és a különlegesen veszélyeztetett csoportok helyzete. Az egészségügy területén a Közegészségügyi közösségi cselekvési program részeként átfogó egészségügyi információs rendszer létrehozására kerül sor, amely magában foglalja az egészségi állapotról, az egészségügyi rendszerekről és az egészséget meghatározó tényezőkről begyűjtött adatok elemzését és terjesztését. Az egészségügy területén az adminisztrációs adatokon nyugvó jó minőségű nemzeti források kialakítás lehet az első lépés az átfogóbb lefedettség elé, de a legtöbb területen ez még nem elegendő, ha javítani akarjuk a jelenleg még szerény mértékű összehasonlíthatóságot januárjában a Szociális védelmi bizottság a mutatókkal foglalkozó szakértői csoportot hozott létre azzal a feladattal, hogy tökéletesítse a szegénység és társadalmi kirekesztés terén használható mutatókat, köztük azokat is, amelyek a szegénység és társadalmi kirekesztés területén fellelhető trendek megállapítására és a politikai fejlemények monitorozására szolgálnak. A szakértői csoport feladata az is, hogy olyan mutatókat fejlesszen ki, amelyek alkalmasan a szociális védelem szerepének a bemutatására és a rendszerek korszerűsítési folyamatának segítésére. A csoport egyik jelentését, amely meghatározza a szegénység és társadalmi kirekesztés területén közösen elfogadott mutatók listáját, időközben a szociális védelmi bizottság is elfogadta, és a laekeni európai tanácsülés elé terjesztette. Noha a jelen szakaszban megfelelőnek látszik a meglevő nemzeti adatok használata azokon a területeken (például a lakásügyben), ahol a közösen elfogadott mutatók egyenlőre még hiányoznak, a jelenlegi szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervekből levont tapasztalatok arra utalnak - különösen, mert csak

25 nagyon kevés tagállam szolgáltat e termekben részletes és lényegi mutatókat -, hogy ez a megközelítés nem kielégítő, ha az összehasonlíthatóság terén valós előrelépést akarunk tenni. Ezen okoknál fogva a közösen elfogadott mutatók kidolgozása továbbra is prioritás marad. A tagállamok által a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervekben használt néhány mutatót ugyanakkor megfontolás tárgyává kell tenni a mutatókkal foglalkozó szakértői csoport további munkája során. A Statisztikai Melléklet válogatást közöl azokból a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervekben használt mutatókból, amely európai szintű mutatókká fejleszthetők.

26 A nemek szempontjainak figyelembe vétele az egyes tagországokban (EU15) Belgium A befogadásról szóló NAT nemekkel kapcsolatos dimenziója már terítékre került, de korlátozott látókörben. A mutatók gyakran nem veszik figyelembe a nemekkel kapcsolatos szempontokat, és a nemekkel kapcsolatos stratégiák többsége a teljes lakosságra vonatkozik, és mint olyan kevéssé foglalkozik a szegénység és a társadalmi kirekesztés kérdéseivel. A befogadásról szóló NAT főbb nemekkel kapcsolatos elemei elsősorban a gyermek felügyeleti lehetőségek elérhetőségét taglalja, mely a nők foglalkoztatásban való részvételének biztosítása miatt fontos kérdés. A foglalkoztatás, képzés és támogató szolgáltatások területén hasznos kezdeményezéseket tettek a gyermeküket egyedül nevelő szülők helyzetének javítása érdekében. A kormány aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a nők alul-képviseltek az ICT (információs társadalomban) annak érdekében, hogy egyértelmű kapcsolódást lehessen teremteni a nők és a technológiák között, az Egyenlőségről szóló Minisztériumok közötti konferencia keretein belül akció tervet dolgoztak ki a nők új technológiákhoz aló egyenlő hozzáférésének biztosítása érdekében. Az egészségügy területén a NAT olyan új intézkedéseket vezet be, amelyek a már azonosított, nemekre vonatkozó specifikus egészségügyi problémák kérdéseit célozzák. Dánia Dánia univerzális rendszere, mely egyenlő jogokat biztosít mindenki számára, önmagában is fokozza az egyenlőséget. A nők foglalkoztatottsága magas arányú, és a nők munkaerő-piaci jelenlétét a nyilvános gyermek felügyeleti lehetőségek széles köre is támogatja. Az új Egyenlő esélyek törvényt 2000-ben fogadták el, ami kötelezővé teszi minden állami hatóság számára a nemek közötti egyenlőség biztosítását tervezésük és adminisztrációjuk területén. Egy irányító csoport felügyeli és menedzseli a kérdés előtérbe helyezésének folyamatát.

27 A szülők számára nyitott a lehetőség, hogy 9 alatti gyermekeikkel maximum egy éves szülő szabadságot vegyenek ki. A program megvalósulás azonban nem tükröz nemek közötti egyenlőséget, mivel a szabadságon lévő szülők körülbelül 90%-a nő. Míg a befogadásról szóló nemzeti cselekvési terv által bemutatott szociális mutatók közül csak kevés jelez nemek között lebontást, komoly nemekkel kapcsolatos különbségek mutatkoznak Több információra lenne szükség ahhoz, hogy ezeket a különbségeket mélyebben lehessen elemezni, vagy előrehaladásukat nyomon lehessen követni. Németország A nemzeti cselekvési terv hangsúlyozza azokat az általános célkitűzéseket, amelyek a nők munkaerő piaci részvételének növelését, illetve a munka- és a magánélet összeegyeztetését célozza. Ezen célkitűzés megvalósítása érdekében bejelentették a gyermek felügyeleti lehetőségek elérhetőségének bővítését. Mindezek mellett, egy, a közszférában a nők és férfiak egyenlő esélyeiről szóló törvény javaslat a részmunkaidő alkalmazását javasolja, megemelvén azoknak a nőknek a nyugdíj jogosultságát, akik gyermekeik miatt részmunkaidőben dolgoznak. Végezetül pedig, egy kötelező hosszú távú ellátási biztosítás bevezetésével, egy olyan járó betegellátási hálózatot hoztak létre, amely lehetővé teszi az állandó ellátásra szorulók családtagjainak, hogy folytassák szakmai tevékenységüket. A betegellátóknak a terv szerint jár nyugdíj a betegellátással töltött évek alatt. A nemzeti cselekvési terv kifejezetten utal a nemek egyenlő esélyeinek megvalósítására a Szociális város kezdeményezés kontextusában a társadalmi kirekesztés elleni harc területi megközelítésében. A célkitűzések nemekkel kapcsolatos szempontjait figyelembe veszik a sérült emberekre vonatkozó, az ICT-képzéseket elősegítő, a gyermekek és fiatalok jólétére és oktatására, valamint a bevándorlókra vonatkozó intézkedések megvalósításában. Az ICT-képzettséget népszerűsítő kezdeményezésben az 40%- os női részvételi célkitűzést az összes ICT-területen foglalkozatási kategóriákra kell lebontani. Egy új törvénnyel tovább szándékoznak enyhíteni a családi erőszaknak áldozatul esett emberek lakás gondjain. Görögország

28 Míg a nemek esélyegyenlőségének megvalósítására nyilvánvaló szándékot fejeznek ki, a befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervből hiányzik egy olyan átfogó stratégia, ami a görögországi nők problémáinak szisztematikus elemzésén, valamint a folyamatban lévő változások nyomon követésén alapul. Ebből a szempontból keveset tettek hozzá a foglalkoztatásról szóló nemzeti cselekvési tervben megemlített, a nemek esélyegyenlőségének megvalósítására irányuló tevékenységekhez. Néhány intézkedés a legsebezhetőbb csoportokkal kapcsolatos, mint például a börtönviselt nők szabadulás utáni gondozására irányuló programok. Spanyolország A befogadásról szóló nemzeti cselekvési terv alkalmazni kívánja a nemek köztti esélyegyenlőséget mind a négy célkitűzésre. Ugyanakkor, a nemekkel kapcsolatos kérdéseket csak a nők veszélyeztetettségének szempontjából vizsgálják, mint ahogyan a széles körű 4. spanyol cselekvési terv a nők és férfiak egyenlőségének megvalósítása esetében is, mely a 3. célkitűzés alá tartozik. Ugyanebben a célkitűzésben szerepel egy új nemzeti cselekvési terv a családon belüli erőszak ellen, ami az áldozatok támogatásának kérdésével foglalkozik, valamint intézkedéseket tartalmaz az elkövetőkre és a büntetés végrehajtás munkatársak képzésére vonatkozóan. Az 1. és 2. célkitűzésekben, a nemekkel kapcsolatos kérdések néha felmerülnek az analfabétizmus elleni harc kapcsán, illetve ahol az intézkedések konkrétan kapcsolódnak a családi élethez, mint például a gyermek ellátás és egészségügyi ellátás területén, illetve elősegíthetik a nők intergrációját a munkaerőpiacra. A Munkaügyi Minisztérium részeként a Nőintézet részt vett a befogadásról szóló nemzeti cselekvési terv kidolgozásának folyamatában, bár nincs egyértelmű jelzés arról, hogy a terv utókövetésére és értékelésére a nemek szempontjából is sor kerüle. Franciaország Az átfogó megközelítés célja mindenki számára hatékony hozzáférést biztosítani ugyanazokhoz a jogokhoz; elő kell segíteni a nők és férfiak számára az egyenlő

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása

Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása Röviden az Alapítványról Története: 1997-ben hozta létre egy idős pedagógus, aki lehetőséget kívánt teremteni, külföldi jóléti szolgáltatások

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Nemek Közötti Egyenlőség

Nemek Közötti Egyenlőség Nemek Közötti Egyenlőség AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA A nők és férfiak közötti egyenlőség a demokrácia alapvető elve. Jelenleg az a tény, hogy a nemi diszkrimináció továbbra is

Részletesebben

A Lelki Egészség. Magas szintú EU-konferencia. Brüsszel, 2008. június 12-13. Együtt a lelki egészségért

A Lelki Egészség. Magas szintú EU-konferencia. Brüsszel, 2008. június 12-13. Együtt a lelki egészségért A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma Magas szintú EU-konferencia Együtt a lelki egészségért és jól-létért Brüsszel, 2008. június 12-13. Slovensko predsedstvo EU 2008 Slovenian Presidency of che

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben