E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁCIUS 19-I ÜLÉSÉRE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁCIUS 19-I ÜLÉSÉRE"

Átírás

1 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁCIUS 19-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 414-1/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Tájékoztató a Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig című programról, különös tekintettel a Népegészségügyi Program végrehajtásáról a Déldunántúli Régióban (nepeu_taj) ELŐTERJESZTŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr Horváth Zsófia, egészségügyi referens. Humánszolgáltatási Főosztály MEGTÁRGYALTA: Egészségügyi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: március 2. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: március 2. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke

2 2 II. 1. A Magyar Köztársaság Kormányának május 22-ei döntése szerint az egészségügy átalakításának célja: hogy a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával a társadalom egészségi állapota, a biztosítottak elégedettsége javuljon. A továbbiakban az átalakításokat az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítására, az ellátás biztonságának erősítésére kell koncentrálni. A Kormány július 9-i ülésén megtárgyalta és elfogadta - az egészségügyi miniszter előterjesztésére - a Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig című programtervezetet, és arról széleskörű társadalmi és szakmai párbeszédet kezdeményezett. Az egyeztetések alapszakasza július 10-től augusztus 15-ig tartott. A minisztérium több mint 100 szervezet részére közvetlenül juttatta el a programjavaslatot. Ezek a szervezetek: Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya, Egyetemek, egészségtudományi centrumok elnökei, Nemzeti Egészségügyi Tanács, Egészségügyi Tudományos Tanács, Országgyűlés Egészségügyi bizottsága, Szakmai kollégiumok, Kollégiumi Elnökök Testülete, a történelmi egyházak vezetői, az Országos Érdekegyeztető Tanács (Szociális Bizottsága), Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács tagszervezetei, Kamarák: Magyar Orvosi Kamara, Magyar Gyógyszerész Kamara, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Szakmai szervezetek, képző ill. kutatóhelyek: MOTESZ, EGVE, Magyar Kórházszövetség, Medicina 2000, Egészségügyi Menedzserképző Központ, GKI Egészségügykutató Intézet, Betegeket képviselő egyesületek, alapítványok voltak. A társadalmi vita során közel 130 javaslat, észrevétel érkezett a programtervezetben megfogalmazott elképzelésekhez. Az Országos Érdekegyeztető Tanács Szociális Bizottsága augusztus 15-én tűzte napirendjére az anyag véleményezését. A Szakszervezetek Egészségügyi Fóruma képviselője kiemelte, hogy a Népegészségügyi Programok megfelelőek, hozzá kellene kezdeni a végrehajtásukhoz. Fontosnak és előremutató kezdeményezésnek tartja az egészséghatás-becslés fogalmának megjelenését az anyagban. Szerintük a legfontosabb a szemléletváltozás elindítása mind a családokban, mind a nevelési intézményekben. A LIGA Szakszervezetek képviselője megjegyezte, hogy a szakpolitikai kérdésekben szakmai döntéseknek kell születniük, az anyag tartalmát azonban jónak tartják. Nagy kérdés számukra, hogy az EU-s források mellett, milyen források állnak a megvalósításhoz rendelkezésre, hiszen a konvergencia-program kereteit tartani kell. Véleményük szerint a mai helyzetben tudatosítani kell az állampolgárokkal, hogy az egészség része a versenyképességnek. A biztosítás esetében örülnek, hogy marad az egységes, szolidaritásalapú biztosítás. Az Önkormányzati Érdekszövetségekkel augusztus 26-án Székely Tamás egészségügyi miniszter egyeztetett. Az Önkormányzati Érdekszövetség véleménye szerint a Programban az egészségügy fejlesztésének megfelelő felépítése látható. Örvendetesnek tartják, hogy a népegészségügyi program folytatására kiemelt hangsúlyt helyez a tárca. Emellett a dokumentum erőssége a világos, egyértelmű megfogalmazás, a felelősségi körök és a szintek helyes meghatározása, a célok egyértelműsítése, valamint a jó megközelítés a végrehajtást illetően. A Magyar Faluszövetség elnöke kiemelte, hogy a tárca elképzelését globálisan feltétlenül támogatja, a vitaanyag egészségügyi ágazat jobbítására szánt törekvéseit a Szövetség üdvözli. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége képviselője megállapította, hogy a szakmai programok vitathatatlanul jó irányelvek mentén kerültek kiválasztásra, összességében jól felépítettnek és támogatandónak találta a koncepciót,

3 3 s egyben felajánlotta a Szövetség segítő közreműködését. A Kisvárosi Önkormányzatok Szövetsége összességében szintén támogatandónak találta a programot. Az Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács augusztus 29-én tárgyalta meg a programtervezetet. A munkaadói oldal egyöntetűen jószándékú, előremutató kezdeményezésnek minősítette, melynek forrásoldalát kell elsősorban megteremteni. Az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésének összehívására szeptember 12-én került sor. Összefoglalóan: a beérkezett szakmai vélemények zöme a megkezdett folyamatokat támogatta, így pl.: a szűrések, a prevenció megerősítése, a nemzeti programok újratervezése, a megvalósítás felerősítése, az egészségnevelés, egészségfejlesztés, támogatása, az egészségtan oktatása, a sürgősség és ezen belül az irányítás fejlesztése, az elsősegély-nyújtás kiemelt programmá tétele, a szakmai és finanszírozási protokollok fejlesztése, a TVK rendszer átalakítása (szükséglethez és feladathoz igazítás) mind pozitív visszhangra talált. Több szervezet javaslatára a koncepció kiegészült a gyógyszerellátás kérdéseivel, így pl. annak biztonsága (beleértve a gyógyszertárak működőképességét is), a fenntartható finanszírozás, ezt támogató transzparens és hatékony befogadás politika, valamint a népegészségügyi prioritások és az igazságosság fokozottabb érvényesítésével. Bővül továbbá néhány fogászattal kapcsolatos témakörrel is, ilyen az iskolafogászat megerősítése (szabálykönyv módosítása a javaslatnak megfelelően), a szájsebészet áttekintése, az egyenletes hozzáférés biztosítása, illetve az informatikai fejlesztések forrásának biztosítása (UMFT). A szakmai javaslatokat tartalmazó előterjesztést a Kormány szeptember közepén tárgyalta. A kormánydöntést követően a javaslatok eredménye már szerepelt októberben a Parlamentnek benyújtandó törvényjavaslatokban és a végrehajtási rendeletekben. 2. A Népegészségügyi Program végrehajtásáról szóló tájékoztató összeállításához felkértem az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézet Egészségfejlesztési Osztályát, kérve, hogy a régió lakosságának legfontosabb népegészségi mutatóiról tájékoztassák a közgyűlést. Az előterjesztés mellékleteként csatolt évi szakmai beszámoló részletesen ismerteti a régió lakosságának legfontosabb népegészségügyi mutatóit. A beszámoló nagy terjedelme miatt, abból kiemel néhány nagyon fontos megállapítást: A Dél-dunántúli régió az ország 3. legnagyobb területű régiója, ahol a legkevesebben élnek. Új demográfiai jelenség a régióban a népesség öregedése. A lakosság kormegoszlása kedvezőtlenül alakul. A régió korfája szabálytalan, az elöregedő társadalmakra jellemző alakot mutat, hasonlóan Magyarország és más európai ország népességének korfájához viszonyítva. A táblázat a 15 év alatti és 65 év feletti lakosság részarányát mutatja Dél-Dunántúlon, Magyarországon, 1987 és 2007 években:

4 Terület 15 év alatti 65 év feletti 15 év alatti 65 év feletti lakosság lakosság lakosság lakosság Aránya aránya Baranya megye 21,1 11,0 14,4 16,1 Somogy megye 21,1 11,8 16,2 16,5 Tolna megye 21,8 11,9 14,8 16,4 Dél-Dunántúl 21,2 11,9 14,8 16,2 Magyarország 21,5 12,3 15,2 15,9 4 A régióban a lakosság száma 1985-től megközelítőleg 70 ezer fővel csökkent. A régió népessége 1985-ben 1 millió 53 ezer fő volt, ami napjainkig több mint 70 ezer fővel lett kevesebb ez a régió második legnagyobb megyeszékhelyének, Kaposvár város lakosságának felel meg. A születések száma az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb ben az 1000 lakosra jutó élve születések száma a régióban 9,0 volt. Az arányszám értékének évek óta folyamatos az Európai Unióban tapasztaltnál nagyobb mértékű csökkenése után emelkedés mutatkozik, a vizsgált időszakban minden évben az országos szint alatt maradt. (Hasonló mutatókkal csak Nyugat-Dunántúl (8,8) és Dél-Alföld (8,9) büszkélkedhet ). A halálozási mutatók kritikusak, országos viszonylatban a legrosszabbak közé tartoznak. A régióban az 1000 főre jutó halálesetek száma minden évben kedvezőtlenebb, mint az országos átlag és lényegesen magasabb, mint az Európai Unióban tapasztalt átlag. Baranya megye kivétel, ahol a mutató az országos átlag alatt mozog a vizsgált időszakban. Somogy megyében az eltérés kiugróan magas, a megye halálozás tekintetében országos szinten a 6. legrosszabb értékkel bír. Az 1999-től megfigyelhető két éven át tartó, csökkenő trend után minden megyében újból növekedés tapasztalható. Az élve születések és a halálozások számának eredője évek óta negatív előjelű Az előbbi mutatók összevetéséből alakul ki, hogy az élveszületések és a halálozási ok viszonyszáma a vizsgált időszakban megyénként változó mértékben, de mindvégig negatív előjelű. Ez ellentétes az Európai Unióban tapasztalt viszonyokkal, ahol a népesség növekedésének csupán lassulása figyelhető meg. Sajnálatos tény, hogy az utóbbi évek javuló tendenciája újra romló képet mutat (Ilyen mértékű csökkenés csak a Dél-alföldi régióban tapasztalható). A születéskor várható élettartam messze elmarad az Európai Uniós átlagtól. Változatlan halálozási mutatók mellett 2006-ban, a Dél-dunántúli régióban született fiúk 68.6 a lányok 77,1 évet élhetnek. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a

5 5 régió minden területén kismértékben, de folyamatosan növekedett. Az emelkedés ellenére az érték nem haladta meg az országos átlagot. Túl az országos összehasonlításon megállapítható, hogy a várható élettartam minkét nemnél elmarad az Európai Unióban megfigyelt szinttől. Ez az érték férfiak esetében 7, nőknél 4,6 év. A régióban a csecsemőhalálozási arányszámok országosan a legrosszabbak közé tartoznak. A csecsemőhalálozási mutatók az országon belül jelentős különbségeket mutatnak, ami felhívja a figyelmet az egészségügyi ellátásban, illetve a szociális-gazdasági helyzetben fennálló egyenlőtlenségekre. A régióban az 1000 élveszülöttre eső első életévét be nem töltött csecsemőhalottak száma bizonyos ingadozás ellenére csökken, ennek eredményeként az országos adatokhoz hasonlóan lassan közelít az EU átlaghoz. Baranya és Tolna megyékben a legtöbb évben a mutatók az országos átlag alatt mozogtak. Somogy megye csecsemőhalálozási arányszámai lényegesen eltérnek a kívánatostól: a megyék sorában a 17. helyet foglalja el. Így a régiós mutató (6,5 ) az országos viszonylatban (5,9 ) a 2. legrosszabbak közé tartozik. Az első házasságkötés és a gyermekvállalás ideje egyre későbbre tolódik. Két évtizede a éves anyai korcsoportban volt a legmagasabb az élveszületési arányszám, napjainkban a korspecifikus termékenység maximuma áttevődött a éves korra. A éves korosztályban a termékenység csökkent, de még mindig nemkívánatosan túl magas. A házasságkötések számának és gyakoriságának alakulását vizsgálva elmondható, hogy békeidőben még sosem volt ilyen alacsony, mint az ezredforduló környékén. Az emberek idősebb korban házasodnak. A férfiak átlagos életkora első házasságkötésükkor 27,8 év, a nőké 25,2 év; míg 1990-ben 24,2, illetve 21,5 év volt. Az (első) házasságkötés későbbre halasztása nem feltétlenül jelenti a párkapcsolat későbbre halasztását, mert a fiatalok jelentős része szívesen választja átmenetileg az élettársi kapcsolatot. A munkanélküliség folyamatosan és jelentősen magasabb a régióban az országos átlagnál. Figyelemreméltó a foglalkoztatási (aktivitási) arány igen kedvezőtlen alakulása, amely azt mutatja, hogy a munkaképes korú éves lakosság hány %-a vesz részt a régióra jutó GDP előállításában. A gazdasági aktivitás, vagyis a gazdaságilag aktív és passzív lakosság régiós aránya (2003: 51,3%, 2006: 51,8%) nem éri el az országos értéket (2003: 53,8%, 2006: 55%). A régióban a munkanélküliség folyamatosan és jelentősen magasabb volt az országos átlagnál ben az előző évhez képest a növekedés 8,3%-al volt magasabb, ami némileg elmarad az országos növekedéstől. A Dél-dunántúli emelkedés a Kelet- Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl után a 3. legkisebb volt. A munkanélküliségi ráta 9%, 1,5%-kal magasabb, mint az országos átlag. Az egy főre jutó beruházások értéke és a GDP is alacsonyabb a régióban az országos átlagnál.

6 6 A régióban megtermelt GDP értéke bár növekszik, 2006-ban eft/fő, az országos átlagnál, mely e Ft/fő volt, lényegesen kedvezőtlenebb. A régióbeli beruházások egy főre eső értéke szintén növekszik (311,1 eft) ez szintén alacsonyabb az országosnál (370.3 eft/fő). Az átlagkereset közel 10%-kal alacsonyabb a régióban, mint az országban. Az országos munkanélküliségi és aktivitási rátától való elmaradás mellett jelentős az elmaradás a lakosság körében az átlagkereseteket illetően is. Az egy főre eső bruttó átlagkereset a régióban Ft (2002-ben Ft) az országban Ft (2002-ben Ft) volt. A régió haláloki struktúrája hasonlóan alakul az országos adatokhoz. Mortalitás A vezető halálozási ok mindkét nemben a keringési rendszer betegségei. Második helyen szerepelnek a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozások. A vizsgált betegségcsoportok szinte mindegyikében magasabbak voltak a halálozási mutatók az országosnál. Morbiditás A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett felnőttek betegségei a főbb betegségcsoportok jelentős részében meghaladták az országos adatok alapján várható értéket. A leggyakoribb megbetegedések az ischaemiás szívbetegség, a magasvérnyomás. A háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezet kiskorúak betegségei az esetek döntő többségében szintén a várható értéknél magasabb. A gyermekek körében a vér- és vérképzőszervek betegségei, és a vashiányos anaemia fordul elő gyakrabban. Mindkét nemben a vezető halálok a keringési rendszer megbetegedései. Mindkét nemben a vezető halálok a keringési rendszer betegségei, második a daganatos betegségek, ezt követi a morbiditás és mortalitás külső okai. A férfiaknál a negyedik helyen az emésztőrendszer betegsége miatti halálokok szerepelnek, ezt követi a légzőrendszeri betegségek miatti halálozás.a fertőző betegségben meghaltak száma mindkét nemben alacsony. A vizsgált időszakban a daganatos halálesetek a férfiak körében kétszeres gyakoriságot mutatnak a női lakosság körében tapasztaltakhoz viszonyítva. A dél-dunántúli régióban élő férfiak daganatos halálozása az 1991-es évtől az országos átlagot meghaladta. A rosszindulatú daganatok okozta halálozás emelkedik A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett felnőttek a főbb betegségcsoportok jelentős részében meghaladták az országos értéket.

7 7 Az idült alsólégúti betegségek, valamint a gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély betegségcsoportok kivételével, mind a régiós, mind az országos adatok vizsgálatánál emelkedés tapasztalható. A házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett kiskorúak betegségeinek aránya az esetek döntő többségében magasabb volt az országos értéknél. A régióban minden ötödik felnőtt nagyon rossznak vagy rossznak ítélte az egészségi állapotát. Minden 10. háztartásban zsírt/szalonnát használnak a főzéshez, a háztartások 1%-ában nem főznek. A felnőttek 11%-a csak hetente, 5%-a még ennél is ritkábban vagy egyáltalán nem fogyaszt zöldséget-gyümölcsöt. A felnőttek 6%-a egyáltalán nem végez testmozgást, szintén 6%-ának nem megfelelő a fizikai aktivitása. A felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. A férfiak 40, a nők 47%-ának normál a testsúlya. A férfiak közel kétharmada, míg a nők fele túlsúlyos vagy elhízott. A kóros soványság előfordulása a nők között 5%, a férfiak körében lényegesen ritkább (1%). A régiós adatok minden kategóriában megegyeznek az országos értékkel. A régióban minden 8. felnőtt nagyivó. A férfiak 22%-a, a nők 57%-a bevallása szerint nem fogyaszt alkoholt. Alkalmi fogyasztónak tartja magát a férfiak negyede, hasonló a helyzet a nők körében is. Mértékletes alkoholfogyasztási szokásról számol be a férfiak egyharmada és a nők tizede. A férfiak között a nagyivók gyakorisága hatszorosa a nőkének (férfiak: 23%, nők:4%). A régióban alkoholt egyáltalán nem fogyasztók aránya (41%) kisebb, mint az országban (46%). A többi kategóriában a régiós érték általában kissé magasabb, mint az országos. A felnőttek egyharmada rendszeresen dohányzik. Míg a férfiak egyharmada, addig a nők 60%-a soha nem dohányzott. A férfiak egynegyede leszokott a dohányzásról, a nők körében ez 11%. Alkalmi dohányzás a férfiaknál nem jellemző, a nőknél is csak 5%-ban fordul elő. Rendszeres dohányzási szokás (napi 20 szálnál kevesebb) nem különbözik a két nemben (férfiak: 14%, nők: 13%). Nagydohányos (napi 20 szálnál több) a férfiak 25, a nők 11%-a. A régióban hasonló a dohányzás gyakorisága, mint az országban, ez alól csak az erős dohányosok képeznek kivételt, ugyanis a régióban magasabb az arányuk. Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézet Egészségfejlesztési Osztályának évi munkaterve bemutatja, hogy az milyen programokkal illeszkedik a Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig című programtervezetbe, illetve a Népegészségügyi Programba. Tájékoztatásul ezt is kivonatosan ismertetem:

8 8 1./ Közreműködés, szakmai segítségnyújtás a Dél-dunántúli régióban működő ÁNTSZ Kistérségi Intézetek által létrehozandó Kistérségi Egészség Koalíciók megalakításában, munkájának elindításában. 2./ január 1-től május 31-ig tartó, a Dél-dunántúli régió általános iskoláinak 7-8. osztályosai számára meghirdetett Füstmentes Osztály program szervezése, koordinálása, lebonyolítása. 3./ A halmozottan hátrányos helyzetű, magatartási problémákkal küzdő, valamint Gyermekotthonokban élő gyermekek, fiatalok számára az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a régióban működő lelki egészségvédő (megküzdési stratégiák, életvezetés, a dohányzás elhagyása, alkohol és droghasználat elkerülése) programok és egészségfejlesztési (egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, energiaegyensúly) programok felmérése, összegyűjtése, rendszerezése. 4./ Az egészséges életmóddal és az egészségkockázatokkal kapcsolatos nemzetközi világnapok köré szervezetten egészségkommunikáció és társadalmi marketing a lakossági érzékenység, az éberség és a tájékozott egyéni döntéshozatal elősegítésére. Ezek: Egészség Világnap, Nemdohányzók Világnapja, Ne gyújts rá Világnap, Szív Világnap, Rákellenes Világnap, Kábítószer ellenes Világnap, Európai Antibiotikus Nap, AIDS Világnap. 5./ Általános- és középiskolások részére dohányzás prevenciós szervbemutató órák tartása. 6./ A KOPÉ Egyesülettel együttműködésben drog-, AIDS prevenció és családi életre nevelés témákban regionális kortársoktató képzések és szupervíziók megtartása. 7./ Iskolai, lakossági egészségnapok szervezése és lebonyolítása. 8./ A szervezett szűrővizsgálatokon való részvételi arány növelését célzó lakossági fórumok szervezése, lebonyolítása. 9./ Részvétel a regionális osztályvezetők országos munkaértekezletén, ill. az OTH által szervezett szakmai megbeszéléseken. Szűrés koordináció területén: 1./ A mammográfiás és méhnyakszűrés lakossági adatbázisának működtetése, lakossági listák készítése. 2./ Az OSZR-ben szereplő lakossági, háziorvosi és a szűrőállomások adatainak karbantartása, felügyelete. 3./ Havi és negyedéves jelentések begyűjtése és az OTH felé továbbítása. 4./ Szűrőállomásokkal való folyamatos kapcsolattartás. 5./ Kiszállásos nőgyógyászati és emlőszűrések szervezése. 6./ A Pécsi Tudományegyetemen működő Térségi Szűrő- és Diagnosztikai Központ 7 szakmás (nőgyógyászati-, emlő-, bőr-, tüdő-, szív- és érrendszeri-, és szemészeti szűrővizsgálatok) szűrőkamionjának koordinálása, a kiszállások teljes megszervezése és lebonyolítása. 7./Az opportunisztikus szájüregi szűrés modellprogramjának folytatása, szakasszisztensek bevonása az újabb etapba, értékelés. 8./ Védőnői mintaprogramban való együttműködés. 9./ Részvétel a TÁMOP szűrővizsgálatok országos kommunikációja projekt lebonyolításában.

9 9 3. A képviselői indítványra készített előterjesztésemmel tájékoztattam a közgyűlést a legújabb és legfontosabb egészségpolitikai döntésekről, az ágazatot érintő társadalmi és szakmai egyeztetésekről, a különböző önkormányzati fórumok előbbiekkel kapcsolatos álláspontjáról, és nem utolsó sorban a régió lakosságának legfontosabb népegészségi mutatóiról. A megyei önkormányzatnak a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 70.. (1) bekezdés, valamint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény 2.. (1) bekezdése alapján szakellátási (intézmény fenntartói) kötelezettsége van, azonban a közgyűlésnek a döntések meghozatalánál figyelembe kell vennie aktuális egészségpolitikai folyamatokat. Kérem a Közgyűlést, hogy a tájékoztatót tudomásul venni szíveskedjen. Határozati javaslat: III. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tájékoztató a Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig című programról, különös tekintettel a Népegészségügyi Programra végrehajtásáról a Dél-dunántúli Régióban című tájékoztatót tudomásul vesz. A testület köszönetét fejezi ki az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézet Egészségfejlesztési Osztálya vezetőjének, Dr. Vörös Ágnesnek az előterjesztés szakmai anyagának összeállításához nyújtott segítségéért. Határidő: az értesítésre, március 25. Felelős: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke Pécs, február 25. Horváth Zoltán

10 Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézet Egészségfejlesztési Osztályának évi jelentése 1

11 I. A Dél-dunántúli régió népegészségügyi jelentése DEMOGRÁFIA Az ország 3. legnagyobb területű régiója, ahol a legkevesebben élnek A Dél-dunántúli régiót Baranya, Somogy és Tolna megye alkotja. délről Horvátország felé a Dráva, keletről a Duna határolja, északi határán fekszik a Balaton. A régió területe km 2, az ország területének 15,2%-a. Nagyságát tekintve a 3. legnagyobb régió. A régió lakossága január 1-jén fő volt, az ország lakosságának 9,6%-a, mely az országban a legkisebb érték. Népsűrűsége 69 fő/km 2, országos viszonylatban a legritkábban lakott terület. A megyék közti eltérés szintén nagy: Baranya megyében átlagosan 91, Somogy megyében 55, Tolna megyében 67 fő él négyzetkilométerenként. A régió tehát kis lélekszámú, és gyéren lakott. A régió településeinek 74%-ában a lakosok száma nem haladja meg az 1000 főt. Az aprófalvas (zsákfalvas) településszerkezet megnehezíti az infrastruktúra elérését, azonos esélyű hozzáférését. A turisztikai szempontból kiemelt Balaton parton nagyobb lélekszámú települések találhatóak. Itt a nyári szezonban a sokszorosára növekszik a népsűrűség. Az éves elvándorlás a régióban meghaladja a bevándorlást. Az ezer főre jutó bevándorlási különbözet 2,4 fő. Az évek óta megfigyelhető negatív vándorlási különbözet oka elsősorban az országos átlagnál alacsonyabb bruttó átlagkeresetben, az egy főre jutó GDP kedvezőtlen alakulásában, a munkanélküliség országos szintet meghaladó arányában és a beruházások alacsony számában keresendő. Demográfiai helyzetkép Új demográfiai jelenség a népesség öregedése. A lakosság kormegoszlása kedvezőtlenül alakul. A régió korfája szabálytalan, az elöregedő társadalmakra jellemző alakot mutat, hasonlóan Magyarország és más európai ország népességének korfájához (1. ábra). 1. ábra. A népesség száma nem és korcsoport szerint a Dél-dunántúli régióban, Magyarországon, január 1-én Férfi Nő

12 A megközelítőleg körte alakú forma grafikusan az utóbbi évek alacsony termékenységét jeleníti meg. Nagyobbrészt a változó népesedéspolitika következtében igen nagyok a nemzedékek létszáma közötti különbségek. A korfa 30 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a és a éves korosztály a legnépesebb. A fiúk születéskori kissé nagyobb aránya év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. A férfi-nő aránybeli különbségek az évek előrehaladtával egyre szembetűnőbbek, jelezve a férfiak magas halálozását. A 65 év felettiek részarányának növekedése, a 15 év alatti lakosság arányának, valamint a munkaképes férfiak létszámarányának országos viszonylatban is magas csökkenése előrevetíti az eltartó és eltartott lakosság arányának komoly romlását. A lakosság öregedési folyamata a régióban kritikusnak mondható (1. táblázat). 1. táblázat: 15 év alatti és 65 év feletti lakosság részaránya Dél-Dunántúlon, Magyarországon, 1987 és 2007 években Terület 15 év alatti 65 év feletti 15 év alatti 65 év feletti lakosság lakosság lakosság lakosság aránya aránya Baranya megye 21,1 11,0 14,4 16,1 Somogy megye 21,1 11,8 16,2 16,5 Tolna megye 21,8 11,9 14,8 16,4 Dél-Dunántúl 21,2 11,9 14,8 16,2 Magyarország 21,5 12,3 15,2 15,9 A régióban a lakosság száma 1985-től megközelítőleg 70 ezer fővel csökkent. A régió népessége 1985-ben 1 millió 53 ezer fő volt, ami napjainkig több mint 70 ezer fővel lett kevesebb ez a régió második legnagyobb megyeszékhelyének, Kaposvár város lakosságának felel meg. A csökkenés mind gazdasági, mind egészségügyi, szociális és oktatási rendszerre történő kihatásával már most számolni kell! A népesség fogyását az alacsony születési és a magas halálozási arány eredményezte. Élveszületések A születések száma az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb ben az 1000 lakosra jutó élveszületések száma a régióban 9,0 volt. Az arányszám értékének évek óta folyamatos az Európai Unióban tapasztaltnál nagyobb mértékű csökkenése után emelkedés mutatkozik, a vizsgált időszakban minden évben az országos szint alatt (2. ábra). 3

13 2. ábra lakosra jutó élveszületések száma a Dél-dunántúli régióban, Magyarországon és az Európai Unióban, Dél-Dunántúl Országos Európai Unió Hasonló mutatókkal csak Nyugat-Dunántúl (8,8) és Dél-Alföld (8,9) büszkélkedhet. Halálozás A halálozási mutatók kritikusak, országos viszonylatban a legrosszabbak közé tartoznak. A régióban az 1000 főre jutó halálesetek száma minden évben kedvezőtlenebb, mint az országos átlag és lényegesen magasabb, mint az Európai Unióban tapasztalt átlag (3. ábra). 3. ábra főre jutó halálesetek száma a Dél-dunántúli régióban, Magyarországon és az Európai Unióban, Dél-Dunántúl Országos Európai Unió Baranya megye kivétel, ahol a mutató az országos átlag alatt mozog a vizsgált időszakban. Somogy megyében az eltérés kiugróan magas, a megye halálozás tekintetében országos szinten a 6. legrosszabb értékkel bír. Az 1999-től megfigyelhető két éven át tartó, csökkenő trend után minden megyében újból növekedés tapasztalható. Az élveszületések és a halálozások számának eredője évek óta negatív előjelű Az előbbi mutatók összevetéséből alakul ki, hogy az élveszületések és a halálozások viszonyszáma a vizsgált időszakban megyénként változó mértékben, de mindvégig negatív előjelű. Ez ellentétes az Európai Unióban tapasztalt viszonyokkal, ahol a népesség növekedésének csupán lassulása figyelhető meg. Sajnálatos tény, hogy az utóbbi évek javuló tendenciája újra romló képet mutat (4. ábra). 4

14 4. ábra. Természetes szaporodás (fogyás) alakulása a Dél-dunántúli régióban, Magyarországon és az Európai Unióban, ,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0-5,0-6, Dél-Dunántúl Országos Európai Unió Ilyen mértékű csökkenés csak a Dél-alföldi régióban tapasztalható. A születéskor várható élettartam messze elmarad az Európai Uniós átlagtól. Változatlan halálozási mutatók mellett 2006-ban, a Dél-dunántúli régióban született fiúk 68.6 a lányok 77,1 évet élhetnek. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a régió minden területén kismértékben, de folyamatosan növekedett. Az emelkedés ellenére az érték nem haladta meg az országos átlagot. Túl az országos összehasonlításon megállapítható, hogy a várható élettartam minkét nemnél elmarad az Európai Unióban megfigyelt szinttől. Ez az érték férfiak esetében 7, nőknél 4,6 év. (2. táblázat). 2. táblázat: Születéskor várható élettartam alakulása a Dél-Dunántúlon, Magyarországon és az Európai Unióban, Férfiak Nők Dél-Dunántúl 66,9 68,6 74,8 77,1 Magyarország 67,1 69,1 75,5 77,4 Európai Unió 74,6 75,6 81,2 81,8 Csecsemőhalálozás A régióban a csecsemőhalálozási arányszámok országosan a legrosszabbak közé tartoznak. A csecsemőhalálozási mutatók az országon belül jelentős különbségeket mutatnak, ami felhívja a figyelmet az egészségügyi ellátásban, illetve a szociális-gazdasági helyzetben fennálló egyenlőtlenségekre. A régióban az 1000 élveszülöttre eső első életévét be nem töltött csecsemőhalottak száma bizonyos ingadozás ellenére csökken, ennek eredményeként az országos adatokhoz hasonlóan lassan közelít az EU átlaghoz. Baranya és Tolna megyékben a legtöbb évben a mutatók az országos átlag alatt mozogtak. Somogy megye csecsemőhalálozási arányszámai lényegesen eltérnek a kívánatostól: a megyék sorában a 17. helyet foglalja el. Így a régiós mutató (6,5 ) az országos viszonylatban (5,9 ) a 2. legrosszabbak közé tartozik (5. ábra). 5

15 5. ábra 1000 élveszülöttre jutó csecsemőhalálozás a Dél-dunántúli régióban, Magyarországon és az Európai Unióban, ,0 20,0 15,0 10,0 Dél-Dunántúl Országos Európai Unió 5,0 0, Házasság, családtervezés Az első házasságkötés és a gyermekvállalás ideje egyre későbbre tolódik. Két évtizede a éves anyai korcsoportban volt a legmagasabb az élveszületési arányszám, napjainkban a korspecifikus termékenység maximuma áttevődött a éves korra. A éves korosztályban a termékenység csökkent, de még mindig nemkívánatosan túl magas ban a éves nők akik a drasztikus abortusz ellenes törvény idején között születtek - kiugróan magas létszámot képviselnek (demográfiai csúcs). Változatlan gyermekvállalási kedv mellett az élveszületések számának átmeneti emelkedése feltehető a éves korú populáció belépésével, de ez a jelenség egyelőre várat magára. A házasságkötések számának és gyakoriságának alakulását vizsgálva elmondható, hogy békeidőben még sosem volt ilyen alacsony, mint az ezredforduló környékén. Az emberek idősebb korban házasodnak. A férfiak átlagos életkora első házasságkötésükkor 27,8 év, a nőké 25,2 év; míg 1990-ben 24,2, illetve 21,5 év volt. Az (első) házasságkötés későbbre halasztása nem feltétlenül jelenti a párkapcsolat későbbre halasztását, mert a fiatalok jelentős része szívesen választja átmenetileg az élettársi kapcsolatot. Az 1000 házasságkötésre jutó válások száma az országos átlagnál magasabb. Terhességmegszakítás A terhességmegszakítások száma csökken, de így is csak minden második terhességet vállalnak fel az anyák. A terhességmegszakítások arányszáma a évig tartó - országos viszonylatban is nagyobb arányú - örvendetes csökkenés után újra emelkedik. Annak ellenére, hogy a művi abortuszok száma sosem volt ilyen alacsony, ettől függetlenül régen nem született olyan kevés gyerek, mint manapság (6. ábra). 6

16 6. ábra 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás a Dél-dunántúli régióban és Magyarországon, ,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0, Foglalkoztatottság Dél-Dunántúl Országos A munkanélküliség folyamatosan és jelentősen magasabb a régióban az országos átlagnál. Figyelemreméltó a foglalkoztatási (aktivitási) arány igen kedvezőtlen alakulása, amely azt mutatja, hogy a munkaképes korú éves lakosság hány %-a vesz részt a régióra jutó GDP előállításában. A gazdasági aktivitás, vagyis a gazdaságilag aktív és passzív lakosság régiós aránya (2003: 51,3%, 2006: 51,8%) nem éri el az országos értéket (2003: 53,8%, 2006: 55%). A régióban a munkanélküliség folyamatosan és jelentősen magasabb volt az országos átlagnál ben az előző évhez képest a növekedés 8,3%-al volt magasabb, ami némileg elmarad az országos növekedéstől. A Dél-dunántúli emelkedés a Kelet-Dunántúl és a Nyugat- Dunántúl után a 3. legkisebb volt. A munkanélküliségi ráta 9%, 1,5%-kal magasabb, mint az országos átlag. Beruházások Az egy főre jutó beruházások értéke és a GDP is alacsonyabb a régióban az országos átlagnál. A régióban megtermelt GDP értéke bár növekszik, 2006-ban eft/fő, az országos átlagnál, mely e Ft/fő volt, lényegesen kedvezőtlenebb. A régióbeli beruházások egy főre eső értéke szintén növekszik (311,1 eft) és szintén alacsonyabb az országosnál (370.3 eft/fő). 7

17 Jövedelmi viszonyok Az átlagkereset közel 10%-kal alacsonyabb a régióban, mint az országban. Az országos munkanélküliségi és aktivitási rátától való elmaradás mellett jelentős az elmaradás a lakosság körében az átlagkereseteket illetően is. Az egy főre eső bruttó átlagkereset a régióban Ft (2002-ben Ft) az országban Ft (2002-ben Ft) volt. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE A régió haláloki struktúrája hasonlóan alakul az országos adatokhoz. Mortalitás A vezető halálozási ok mindkét nemben a keringési rendszer betegségei. Második helyen szerepelnek a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozások. A vizsgált betegségcsoportok szinte mindegyikében magasabbak voltak a halálozási mutatók az országosnál. Morbiditás A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett felnőttek betegségei a főbb betegségcsoportok jelentős részében meghaladták az országos adatok alapján várható értéket. A leggyakoribb megbetegedések az ischaemiás szívbetegség, a magasvérnyomás. A háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezet kiskorúak betegségei az esetek döntő többségében szintén a várható értéknél magasabb. A gyermekek körében a vér- és vérképzőszervek betegségei, és a vashiányos anaemia fordul elő gyakrabban. Halandóság Mindkét nemben a vezető halálok a keringési rendszer megbetegedései. Mindkét nemben a vezető halálok a keringési rendszer betegségei, második a daganatos betegségek, ezt követi a morbiditás és mortalitás külső okai. A férfiaknál a negyedik helyen az emésztőrendszer betegsége miatti halálokok szerepelnek, ezt követi a légzőrendszeri betegségek miatti halálozás. A fertőző betegségben meghaltak száma mindkét nemben alacsony (7-8. ábra). 8

18 7.ábra: Haláloki struktúra a Dél-dunántúli régióban, 0-X éves férfiak, Morbiditás és mortalitás külső okai 9% Emésztőrendszer betegségei 8% Légzőrendszer betegségei 6% Egyéb halálokok 5% Fertőző és élősdiek okozta betegségek 0% Daganatok 27% Keringési rendszer betegségei 45% 8.ábra: Haláloki struktúra a Dél-dunántúli régióban, 0-X éves nők, Morbiditás és mortalitás külső okai 5% Emésztőrendszer betegségei 5% Egyéb halálokok 6% Fertőző és élősdiek okozta betegségek 0% Daganatok 22% Légzőrendszer betegségei 4% Keringési rendszer betegségei 58% A rosszindulatú daganatok okozta halálozás emelkedik. A vizsgált időszakban a daganatos halálesetek a férfiak körében kétszeres gyakoriságot mutatnak a női lakosság körében tapasztaltakhoz viszonyítva. A dél-dunántúli régióban élő férfiak daganatos halálozása az 1991-es évtől az országos átlagot meghaladta (9. ábra). 9. ábra: A daganatos megbetegségek (BNO-10: C00-D48) okozta halálozás Dél-dunántúli régióban, Magyarországon, és az Európai Unióban régió Magyarország EU átlag Standardizált halálozás főre Az utóbbi években ismét emelkedik a daganatos halálozás. A nők alacsonyabb daganatos halálozása többek között - a női daganatos betegségek viszonylag jobb terápiás eredményeit tükrözi. A halálozási mutatók az 1990-es évek második felétől a nők körében is emelkednek. A Dél-dunántúli régió halálozása 1995-ig az országos átlagnál alacsonyabb volt ben és 1999-ben azonban az értékek meghaladták az országos átlagot. Az utóbbi évek kis mértékben, de csökkenő halálozása figyelhető meg. A rosszindulatú daganatok okozta halálozás emelkedik 9

19 A keringési rendszer betegségei miatti halálozás csökkenő tendenciájú (9. ábra). 10. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) okozta halálozás Dél-dunántúli régióban, Magyarországon és az Európai Unióban régió Magyarország EU átlag Standardizált halálozás főre A férfiak keringési halálozása a Dél-dunántúli régióban gyakorlatilag mindvégig meghaladta az országos átlagot. A legkedvezőtlenebbül Somogy megye halálozási adatai alakultak, melyek szinte kivétel nélkül magasabbak a régiós átlagnál is. Mindhárom megye halálozása csökken 1999-től, de még mindig az országos szint feletti. A nők esetében hasonló tendencia figyelhető meg. A régiós értékek közel azonosak az országos trenddel, ám az országos értékeknél mindvégig magasabbak. A további vezető halálokok miatti halálozás alakulása. A légzőrendszer megbetegedései okozta halálozás a férfiaknál erőteljes, míg a nőknél egy mérsékeltebb csökkenést mutat. A halálhoz vezető emésztőrendszeri betegségek alakulása mind megyei, mind országos szinten is riasztó képet mutat. Ebben a haláloki csoportban meghatározó súlyú és jelentőségű a krónikus májbetegség és májzsugor okozta halálozás. A külső okokra visszavezethető halálozás fokozatos csökkenést mutat mindkét nemnél. Megbetegedések A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett felnőttek a főbb betegségcsoportok jelentős részében meghaladták az országos értéket. Az idült alsólégúti betegségek, valamint a gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély betegségcsoportok kivételével, mind a régiós, mind az országos adatok vizsgálatánál emelkedés tapasztalható (3. táblázat). 3. táblázat: Betegségek aránya a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett felnőtt lakosság körében éves, vagy idősebb lakosra a Dél-dunántúli régióban és Magyarországon ( ) 10

20 Betegségek Dél-Dunántúl Magyarország Magasvérnyomás (I10-I15) 27081, , , , , ,8 Ischaemiás szivbetegség (I20-I25) 10864, , ,2 8784,3 8850,0 9045,8 Diabetes (E10-E14) 6472,4 6897,1 7462,8 5959,3 6376,1 6762,2 Lipoprotein anyagcsere rendellenességei (E78) 4260,4 5544,2 7473,3 4132,8 5021,4 6531,8 Idült alsólégúti betegségek közül (J40-J44) 4191,7 4206,0 4148,8 3519,6 3440,3 3412,9 A csontsűrűség és a csontszerkezet rendellenességei (M80-M85) 3839,9 4177,3 4286,6 3535,1 3607,7 3699,3 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) 3101,9 3046,6 3070,7 3023,1 2936,0 2885,3 Cerebrovascularis betegség (I60-I69) 2826,7 3096,1 3550,6 2919,1 3034,9 3366,3 Májbetegségek (K70-K77) 2254,7 2276,8 2144,4 2244,9 2176,6 2045,4 Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 2244,0 2544,4 2792,5 1996,0 2206,2 2327,9 A vér és vérképző szervek, immunrendszer bet. (D50-D89) 1993,6 2246,3 2549,3 1678,2 1781,1 1944,0 Asthma (J45) 1365,3 1577,8 1731,6 1436,5 1596,3 1762,6 Átmeneti agyi ischaemiás attakok (G45, G46) 1150,6 1303,3 1459,8 1555,9 1614,3 1695,3 A házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett kiskorúak betegségeinek aránya az esetek döntő többségében magasabb volt az országos értéknél. A felnőtt lakosságnál megfigyelt tendenciákhoz hasonlóan e korosztálynál is a kiemelt betegségcsoportokban régiós értékemelkedés figyelhető meg (4. táblázat). 4. táblázat: Betegségek aránya a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett gyermek lakosság körében éves lakosságra Dél-dunántúli régióban és Magyarországon ( ) Betegségek Dél-Dunántúl Magyarország A vér és vérképző szervek, immunrendszer bet. (D50-D89) 3531,5 3299,6 3955,3 2848,2 2918,2 2980,0 Vashiányos anaemia (D50) 3152,4 3201,9 3307,2 2448,3 2494,0 2461,5 Asthma (J45) 2501,0 2789,8 3489,6 2047,2 2292,6 2638,1 A szemizmok, a binoc.szemmozg., az alk. és a fénytörés betegségei (H49-H52) 2165,5 2318,6 2431,7 2219,3 2388,0 2459,4 Deformáló hátgerinc elváltozások (M40-M43) 1688,5 1848,4 2112,0 1759,1 1985,0 2114,7 Epilepszia (G40) 497,6 561,1 610,2 395,2 416,4 428,7 A keringési rendszer veleszületett rendellenességei (Q20-Q28) 417,6 415,3 434,9 414,4 484,8 527,3 Magasvérnyomás (I10-I15) 274,3 363,9 541,5 327,4 389,7 419,9 Diabetes (E10-E14) 109,7 119,0 143,1 109,3 117,5 126,1 A csipő veleszületett deformitásai (Q65) 104,0 100,0 123,6 93,4 94,8 113,6 Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 86,1 83,6 91,0 63,3 66,7 62,8 EGÉSZSÉGMAGATARTÁS 11

21 A hazai felnőtt lakosság egészségének megismerése céljából végzett Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF 2003) adatait használjuk fel a Dél-dunántúli régió egészségmagatartásának bemutatására. Jelen tanulmányban bemutatjuk a vélt egészségről nyert adatokat, valamint az egyén egészségére ható pozitív, valamint kockázatokat növelő egészségmagatartás formákat (pl.: táplálkozási és testmozgási szokások, egyéb életmódi tényezők). A régióban minden ötödik felnőtt nagyon rossznak vagy rossznak ítélte az egészségi állapotát. A vélt egészség arra utal, hogy az emberek hogyan élik meg saját egészségi állapotukat. Ez nemzetközileg is az egyik leggyakrabban használt általános egészségindikátor. Az egészségüket rossznak ítélők arányából például következtethetünk az egészségügyi ellátás elégtelenségére. A férfiak 16%-a, a nők egynegyede nagyon rossznak vagy rossznak ítélte az egészségi állapotát. A férfiak és a nők esetében is egyharmada értékelte kielégítőnek egészségi állapotát. Jónak vagy nagyon jónak a felnőtt férfi lakosság fele, a nőknek azonban csak 41%-a tartotta egészségét. Az egészségi állapotukat jónak/nagyon jónak tartók részaránya az országos szinttel megegyező (45%). A saját egészségüket kielégítőnek kevesebben élik meg a régióban (34%), mint az országban (37%), viszont többen vannak a régióban (20%), mint az országban (18%), akik nagyon rossznak vagy rossznak érzik egészségüket. Minden 10. háztartásban zsírt/szalonnát használnak a főzéshez, a háztartások 1%-ában nem főznek. A túlzott zsiradékbevitel a szív- és érrendszeri betegségek, daganatok (pl.: emlő-, a vastag- és végbélrák) kockázatát növeli. A telítetlen zsírok, növényi olajok használata kedvezően hat az egészségre. A férfiak a főzéshez 52%-ban használnak olajat, a nők 60%-ban állítják ugyanezt. A háztartások 10%-ában használnak a főzéshez zsírt vagy szalonnát. Olaj és zsír vegyes használata a háztartások közel harmadára jellemző (férfiak: 36%, nők: 29%). A vaj, illetve a margarin használata, valamint a zsiradék mellőzése nem jellemző a régió háztartásvezetésére. A régióban kevesebben használnak olajat a főzéshez (56%), mint az országban (60%). A zsír/szalonna felhasználása területén a régiós (10%) és az országos (9%) érték lényegesen nem különbözik egymástól. Az olaj és zsír vegyes használata a régióban elterjedtebb (32%), mint az országban (29%). Nincs különbség regionális és országos szinten abban, hogy nem használnak a háztartásokban vajat, margarint, vagy a felsoroltak közül egyiket sem. A felnőttek 11%-a csak hetente, 5%-a még ennél is ritkábban vagy egyáltalán nem fogyaszt zöldséget-gyümölcsöt. A bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás jótékony hatása az egészségre bizonyított, csökkenti számos betegség kockázatát (pl.: szív- és érrendszeri-, daganatos betegségek, elhízás). 12

22 A férfiak fele, a nők kétharmada fogyaszt naponta többször, de legalább egyszer zöldségetgyümölcsöt. A férfiak közel 20%-a hetente, vagy ritkábban fogyaszt zöldséget-gyümölcsöt, ez a nők körében 12%. A férfiak és a nők 1%-a egyáltalán nem fogyaszt zöldséget-gyümölcsöt. A zöldségek, gyümölcsök kedvező hatását naponta többször, de legalább naponta kevesebben élvezik a régióban (14%, 44%), mint az országban (16%, 46%). Két-három naponta fogyasztók aránya lényegesen nem különbözik (régió:25%, ország:24%), a hetente fogyasztók részaránya magasabb a régióban (11%), mint az országban (8%). A ritkábban, mint hetente zöldséget fogyasztók vagy zöldséget egyáltalán nem fogyasztók országos értéke kedvezőbb (5%, 2%), mint a régióé (4%, 1%). A felnőttek 6%-a egyáltalán nem végez testmozgást, szintén 6%-ának nem megfelelő a fizikai aktivitása*. Az egészség megőrzésében és fenntartásában a testmozgás kiemelkedő jelentőséggel bír. Kedvezően hat az immunrendszerre, csontokra, izületekre, izomzatra, segít megelőzni az elhízást, stresszoldó, a rekreáció egyik eszköze. A férfiak és a nők közel 90%-a megfelelő fizikai aktivitásról számolt be. A férfiak körében kevesebb a nem megfelelő fizikai aktivitást kifejtők (4%), vagy a testmozgást egyáltalán nem végzők (5%) részaránya. A nőknél mindkét kategóriában 7%-ot regisztráltak. A testmozgás, mint egészségmegőrző tényező, jobb értékeket mutat a régióban, mint országos szinten: megfelelő fizikai aktivitás jellemző a régió lakosságának 89%-ára (országos érték: 84%). Nem megfelelő fizikai aktivitás régiós értéke 6% (országos: 8%), a testmozgást egyáltalán nem végzők aránya ugyanilyen. *A testmozgás megítélésére azt vizsgálták, hogy a kérdezettek milyen gyakran végeznek legalább 10 percen keresztül, munkavégzés során, vagy attól függetlenül olyan testmozgást, amely észrevehetően megizzasztja őket, vagy megnöveli a szívverések számát. A felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott*. A túlsúlyosság a dohányzás és az alkoholizmus után a harmadik legfontosabb elkerülhető, betegséghez és halálhoz vezető ok. A túlsúlyosak körében a magasvérnyomás, a zsíranyagcsere-zavar és a cukorbetegség sokkal elterjedtebb, mint a normál súlyú társaiknál. A férfiak 40, a nők 47%-ának normál a testsúlya. A férfiak közel kétharmada, míg a nők fele túlsúlyos vagy elhízott. A kóros soványság előfordulása a nők között 5%, a férfiak körében lényegesen ritkább (1%). A régiós adatok minden kategóriában megegyeznek az országos értékkel. *A legegyszerűbb és a túlsúlyt legjobban reprezentáló mérési módszer a testtömeg index(body Mass Index): BMI = a kilogrammban kifejezett testsúly és a méterben megadott testmagasság négyzetének hányadosa, mértékegysége a kg/m 2. A régióban minden 8. felnőtt nagyivó. Az alkoholfogyasztás mértékétől függően kifejthet jótékony vagy éppen ellenkezőleg, káros hatást az egészségre. A mértékletes ivás csökkenti a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a nagyivás nagymértékben növeli egyes betegségek 13

23 (májzsugor, agyérkatasztrófa, szájüregi-, nyelőcső és emlőrák, születési rendellenességek) gyakoriságát és a korai halálozások számát. A férfiak 22%-a, a nők 57%-a bevallása szerint nem fogyaszt alkoholt. Alkalmi fogyasztónak tartja magát a férfiak negyede, hasonló a helyzet a nők körében is. Mértékletes alkoholfogyasztási szokásról számol be a férfiak egyharmada és a nők tizede. A férfiak között a nagyivók gyakorisága hatszorosa a nőkének (férfiak: 23%, nők:4%). A régióban alkoholt egyáltalán nem fogyasztók aránya (41%) kisebb, mint az országban (46%). A többi kategóriában a régiós érték általában kissé magasabb, mint az országos. A felnőttek egyharmada rendszeresen dohányzik. A dohányzás az egyik legjelentősebb életmódbeli kockázati tényező. Meghatározó szerepet játszik számos betegség kialakulásában és halálhoz vezet. A tüdőrák a férfiak esetében mintegy 90%-ban, a nőknél 70%-ban a dohányzás következménye. Egyéb daganatos megbetegedések (például szájüregi-, nyelőcső-, hólyagrák) mellett az érrendszeri betegségek illetve egyes krónikus légúti megbetegedések kialakulásáért is felelőssé tehető. A passzív dohányzás a nemdohányzók körében is növeli a tüdőrák és a légzőszervi megbetegedések kockázatát. A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek egészségét is veszélyezteti. Míg a férfiak egyharmada, addig a nők 60%-a soha nem dohányzott. A férfiak egynegyede leszokott a dohányzásról, a nők körében ez 11%. Alkalmi dohányzás a férfiaknál nem jellemző, a nőknél is csak 5%-ban fordul elő. Rendszeres dohányzási szokás (napi 20 szálnál kevesebb) nem különbözik a két nemben (férfiak: 14%, nők: 13%). Nagydohányos (napi 20 szálnál több) a férfiak 25, a nők 11%-a. A régióban hasonló a dohányzás gyakorisága, mint az országban, ez alól csak az erős dohányosok képeznek kivételt, ugyanis a régióban magasabb az arányuk. Az életmódváltozás sokszor az egészséghez való viszonyulás teljes átalakítását igényli. A modern társadalomban megváltozott a betegségspektrum, háttérbe szorultak a fertőző-, előtérbe kerültek a nem-fertőző betegségek (szív-, érrendszeri, daganatos megbetegedések, balesetek, stb.). Az egészségi állapotot legalább 40%-ban a magatartás, az életmód határozza meg, további lényeges befolyásoló tényezők a társadalmi-gazdasági környezet, az egészségügyi szolgáltatások minősége és a különböző egészségfejlesztő tevékenységek AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER STRUKTÚRÁJA Reformokat sürget az egészségügyre fordított kiadások korlátozása. Az ellátórendszer hatásossága, hatékonysága, hozzáférhetősége, elérhetősége az egészségügyi ellátórendszerek működtetésének központi kérdésévé váltak. Az egyik oldalról a fogyó és elöregedő társadalmak növekvő egészségügyi szükségletei, a másik oldalról a növekvő egészségügyi kiadások költségrobbanása az egyre többe kerülő egészségügy - fogja kettős szorításba az ország és Európa felelős döntéshozóit. A megoldás lehetősége elsősorban a lakosságközeli, költséghatékony, a befejezett ellátásokat tömegesen nyújtó alapellátásban és járóbeteg-szakellátásban rejlik. Az egészségügyi ellátás helyzetének elemzése, az igény/igénybevétel arányának megítélése meghaladja e tanulmány kereteit. A következő adatok bizonyos tájékozódást nyújtanak. 14

24 Alapellátás A háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálatok betegforgalma magasabb, mint az országos átlag. A háziorvosi ellátottságot a megfelelő korú lakosra jutó felnőtt, illetve gyermek háziorvosi szolgálat jellemzi. Ez 2006-ban a régióban a felnőtt lakosság körében 42,9 (2000: 44,5) szolgálat/ , 20 + éves lakosra, az országos értéknél, mely 46,5 (2000: 47,6) alacsonyabb. A gyermekek esetében 72,6 szolgálat/ éves lakos (2000: 65). Ez az adat az országos szinthez közelít, mely 73,3 (2000: 67,3). A háziorvosok számának aránya felnőtt lakosra 52,8 fő (2000: 54,6), magasabb az országos 49,6 (2000: 50,4) fős átlagnál. A gyermekorvosok hasonló aránya 68,2 fő (2000: 64,2) országos viszonylatban kissé alacsonyabb, 70,9 fő (2000: 67,6). A védőnők által gondozott családok lakosra jutó aránya fokozatosan csökken 53,9 (2000:133,3), és elmarad az országos átlagtól, mely 60,6 (2000:123,9) család volt. Az összes betöltött, főre jutó védőnői állások száma 53,9 fő (2000: 52,4), magasabbnak mondható (ország: 2006-ban 49,5, 2000-ben 47,4 fő). A háziorvosi forgalmat a rendelésen megjelent esetek, látogatások száma jellemzi. Ez ban (2000: ) háziorvosi, valamint (2000: 8 014) házi gyermekorvosi tevékenység/háziorvos. Mindkét érték több mint a megelőző években, és több mint az országos átlag, mely háziorvosi viszonylatban (2000: ), gyermekorvosi ellátás esetében (2000: 7455) esemény volt. Szakellátás A járóbeteg szakellátás kapacitása, leterheltsége kisebb az országos átlagnál. A teljesített járó beteg szakorvosi órák számának aránya lakosra a régióban, ben óra volt, mely kissé magasabb az országos, óránál. Járó betegíaq szakellátás kapacitása az lakosra jutó esetszám alapján 668 (2000: 796), beavatkozásszám alapján (2000: 3 116). Ezen adatok alacsonyabbak, mint az országos átlagok (esetszám 2007-ben 673, 2000-ben 795, beavatkozás 2007-ben 3 118, ben volt) az adott lakosságszám viszonylatában. Fekvőbeteg ellátás A fekvőbeteg gyógyintézetek kevesebb ágyon, közel azonos ápolási idő alatt nagyobb betegforgalmat bonyolítanak, mint az országos átlag A kapacitás megítélések alapja a kórházi ágyszám. A régióban 2006-ban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 760/ lakos (2000: 785,5) az országos értéknél alacsonyabb, mely 792 ágy (2000: 816,7) volt. Az átlagos ápolási napok száma aktív osztályokon 1 637/1000 lakos (2000: 1744,9). Az országos adat 2006-ban 1 612, 2000-ben napot mutatnak átlagosan. Aktív fekvőbetegellátás osztályos esetszám 293/1000 lakosra 2006-ban magasabb volt az országos szintnél (274,9), hasonlóan a 2000 évi adatokhoz (régió 265,1, ország: 253,9 eset). 15

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató

Részletesebben

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás A A kaposvári kistérs rség egészs szségfejlesztése TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 2013.

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

Betegségek Észak-Magyarországon (háziorvosi és házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján)

Betegségek Észak-Magyarországon (háziorvosi és házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján) Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 29.szeptember Statisztikai Hivatal ISSN 978-963-235-253-4 Betegségek Észak-Magyarországon (háziorvosi és házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján) Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ KISBÉRI KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA

TÁJÉKOZTATÓ KISBÉRI KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA TATABÁNYA TÁJÉKOZTATÓ KISBÉRI KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA Összeállította: Kisföldi Beáta egészségfejlesztő 2800 Tatabánya, Győri út 13. 2801 Tatabánya, Pf.: 162. Tel: (36 34) 309-448 Fax:

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Öngyógyító Lenti Kistérség. Egészségfejlesztés az összefogás erejével. Dr. Fekete Zoltán Öngyógyító Lenti Kistérség Nyitó konferencia 2014. 02. 28.

Öngyógyító Lenti Kistérség. Egészségfejlesztés az összefogás erejével. Dr. Fekete Zoltán Öngyógyító Lenti Kistérség Nyitó konferencia 2014. 02. 28. Öngyógyító Lenti Kistérség Egészségfejlesztés az összefogás erejével Dr. Fekete Zoltán Öngyógyító Lenti Kistérség Nyitó konferencia 2014. 02. 28. Összefogás - Együttműködés Egészségügyi kormányzat OEFI

Részletesebben

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Sinyiné Nagy Éva ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, 2010. 09.29. A Dél-alföldi régió 254 település Régiós egészségvédelmi struktúra ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Veszprém, 2006. október 09. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2006 ISBN-10: 963-235-019-7

Részletesebben

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között Prof. Dr. Kiss István Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége SZÉNP Programtanácsának elnöke 1 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés 2012. július 2013. július A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja projekt keretében szakemberek 2010 és 2020

Részletesebben

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon Bevezető A 21. századnak két hosszútávú kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát fogják okozni: az egyik demográfiai a másik

Részletesebben

Öt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén

Öt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén Öt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely Makó Gyurisné Pethő Zsuzsanna és Makay Anikó. 1 Szervezett emlőrák-szűrés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére

ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére Iktatószám: SZ-102 /2015. Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére Tárgy: Javaslat a 3301. Egészségügyi

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. sz. melléklete . diagram Leggyakrabban említett probléma: rossz minőségű utak és járdák,% 9,% 8,% 7,% 6,%,%,%,%,%,%,% 9,% 6,%

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012

BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012 BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012 rövıdített változat BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012 rövıdített változat Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2012 Szerkesztette: Dr. Ádány Róza

Részletesebben

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos Készítette: Kaszásné

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Felnttkori kóros állapotok megelzése gyermekkorban Elhízás Hypertonia Szív-

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON

A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON Kiemelt megállapítások a dohányzás társadalmi terheinek új módszertannal történt elemzése valamint a felnőtt lakosság dohányzási szokásaira vonatkozó 2012.

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév Iskola-egészségügyi statisztikai adatok tanév Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Továbbképzı munkaértekezlete 29. május 26. Jelentést küldı intézmények

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. április 23. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PARADOXON MAGYARORSZÁGON A magyar lakosság rossz egészségmutatóinak ismeretében már hosszú évek óta magas szintű politikai figyelem irányul a népegészségügyre,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai a társadalombiztosítási finanszírozás tükrében 2010. és 2015. között Dr. Kőrösi László Országos Egészségbiztosítási Pénztár Általános Finanszírozási Főosztály

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KALOCSAI KISTÉRSÉG

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KALOCSAI KISTÉRSÉG BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KALOCSAI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 2013 Tájékoztató adatok

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. május 6. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben