3 kredit Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek tavasszal félévközi jegy

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar GYÓGYSZERÉSZ SZAK TANREND 2009/2010 A Biológiai és orvosi elméleti ismeretek modul tárgyai (kötelező tárgyak)

2 Tartalomjegyzék Anatómia, szövettan és fejlődéstan 1....OGOAF1...3 Biokémia 1....OGOBA1...5 Biokémia 2....OGOBA Élettan 1...OGOEL Élettan 2...OGOEL Az immunológia alapjai...ogoimm...33 Kórélettan...OGOKOT...36 Molekuláris sejtbiológia 1...OGOMB Molekuláris sejtbiológia 2...OGOMB Mikrobiológia 1...OGOMI Mikrobiológia 2...OGOMK2...55

3 ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 1. OGOAF1 Tantárgyfelelős: DR. LUBICS ANDREA, egyetemi adjunktus Anatómiai Intézet 3 kredit Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek tavasszal félévközi jegy Foglalkozás/félév: = 42 Előfeltétel: OGAMB1 - teljesített OGRLAT - teljesített - Tematika Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport első része. Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerészhallgatók számára - 1. rész: csont-, izomtan, emésztő-, légző-, vizeleti rendszer, ált. szövettan, fejlődéstan. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Érvénytelen a szemeszter, ha a hallgató az össz-óraszám több mint 25%-ról hiányzik. A félév teljesítményének értékelése: elégtelen a teljesítmény és szóbeli utóvizsgára kötelez, ha a három félévközi tesztre adható pontszám 50%-át a hallgatónak nem sikerül megszereznie. Az e fölötti pontszám arányosan érdemesít a 2-5-ös érdemjegyekre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantervi gyakorlatokon egyéni pótlás A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerészhallgatók számára. Pécs, Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként) Internetes segédanyag gyógyszerészhallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt) Előadások 1. Az anatómia, szövet és fejlődéstan tárgya. 2. A csontvázrendszer. A csontok összeköttetései. 3. Az emberi test szövetei. Hámszövet. Sejtkapcsoló struktúrák. 4. A kötő- és támasztószövetek. 5. Az izomrendszer. 6. Az izomszövet. 7. Az ember egyedfejlődésének főbb szakaszai. Megtermékenyítés. Barázdálódás. Morula. Blastocysta. Implantáció. 8. A keringés szervrendszere, szív. Vérkörök.

4 9. Gastruláció. Neurulácio. Placentáció. 10. A vér. Vérképzés. 11. A csíralemezek származékai. 12. Az erek szöveti szerkezete. A nyirokrendszer. 13. A nyirokszervek. 14. Az emésztőrendszer felépítése, szervei. I. Szájüreg, fogak, garat. 15. Az emésztőrendszer felépítése, szervei. II. Nyelőcső, gyomor. 16. Magzatfüggelékek. 17. Az emésztőrendszer felépítése, szervei. III. Vékony- és vastagbelek. 18. A magzat alaki fejlődése, érettségi jelek. 19. A nagy emésztőmirigyek: Máj. Hasnyálmirigy. Epeutak. A máj vérkeringése. 20. A vázrendszer és izomrendszer fejlődése. 21. A hashártya. Hasüreg. 22. A légzőrendszer felépítése. Felső légutak. 23. Alsó légutak: Gége, hangképzés. 24. A fejlődési rendellenességek okai. 25. Alsó légutak. Trachea, bronchusfa, tüdő. A légutak védekező mechanizmusai. 26. Mellhártya (pleura). Légzőmozgások. 27. A vizeleti rendszer felépítése, működése. 28. A vese szerkezete. Szemináriumok Gyakorlatok 1. A légutak tanulmányozása. Pleura. 2. Az emésztőrendszer szerveinek tanulmányozása. II. 3. Az emberi test csontjai: Koponya. A törzs csontjai és ezek összeköttetései. 4. A végtagok csontjai 5. Az emberi test ventralis izmai. 6. A szív és az érrendszer tanulmányozása. Az emésztőrendszer szerveinek tanulmányozása. I. 7. Az emberi test dorsalis izmai. Vizsgakérdések

5 BIOKÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit Alapozó ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 56 Előfeltétel: OGAFI2 - teljesített OGAAS2 - teljesített OGAMB2 - teljesített OGOBA1 IFJ. DR. GALLYAS FERENC, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő; enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számon kéri a folyamatokban résztvevő; kismolekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat. A félév elfogadásának feltételei Max. 3 hiányzás a szemináriumokról. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Vezetővel megbeszélt időpontban konzultáció A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Albert L. Lehninger - David L. Nelson - Michael M. Cox: (Worth Publichers, Inc ) Principles of Biochemistry Ádám Veronika által szerkesztett: (Semmelweis kiadó 2001.) Orvosi biokémia Sümegi Balázs által szerkesztett: (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1997) Biokémiai praktikum Lubert Stryer: (Fourth Edition E.H. Freeman & Company, New York.) Biochemistry Thomas M. Devlin: (Second Edition, John Wiley & Sons, New York) Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations

6 Előadások 1. Fehérjék szerkezete, funkciója, peptidek 2. Folding, chaperonok 3. Energetika 1. Enzimműködés alapjai 2. Enzimműködés szabályozása, izoenzimek 3. Hemoglobin, oxigénszállítás 1. Az immunrendszer fehérjéi 2. Glikolízis I. 3. Glikolízis II. 1. Glikolízishez kapcsolódó anyagcsere utak 2. Lipidek csoportosítása, biológiai membránok 3. Zsírsav oxidáció 1. Piruvát Dehidrogenáz Komplex 2. Citrátkör reakciói 3. Citrátkör szabályozása 1. Légzési lánc 2. ATP szintézis 3. Mitokondriális transzport, ingák 1. Enzimek szupramolekuláris szerveződése 2. Reaktív oxigén gyökök 3. Fotoszintézis 1. Glukóz szintézis növényi sejtben 2. Glukoneogenezis állati sejtben 3. Pentóz foszfát út 1. Mono- és diszacharidok, UDP mechanizmusok. 2. Glikogén szintézis és lebontás 3. Glikogén szintézis és lebontás szabályozása 1. Zsírsav szintézis 2. Zsírsav elongáció, deszaturáció 3. Komplex lipidek szintézise 1. Koleszterin és ketontest szintézis 2. Lipid anyagcsere szabályozása, betegségek 3. Szénhidrát anyagcsere szabályozása, betegségek 1. Aminosav lebontás; az amino csoport útja 2. Karbamid ciklus 3. Aminosav lebontás; a szénváz sorsa 1. Nem esszenciális aminosavak szintézise 2. Aminosav anyagcsere; enzimopátiák

7 3. Biológiailag aktív vegyületek szintézise 1. Purin, pirimidin váz szintézise 2. Purin, pirimidin váz lebontása 3. Metabolikus folyamatok áttekintése Gyakorlatok Szemináriumok 1. Fehérjék tulajdonságai 2. Fehérjék tulajdonságai 3. Biokémiai alaptechnikák 4. Biokémiai alaptechnikák 5. Sejtkultúrás módszerek 6. Sejtkultúrás módszerek 7. Szívperfúziós vizsgálatok 8. Szívperfúziós vizsgálatok 9. Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 10. Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 11. Anyagcserebetegségek 12. Anyagcserebetegségek 13. Konzultáció 14. Konzultáció Vizsgakérdések Fontosabb tématerületek, szempontok a vizsgára való felkészüléshez. I. Aminosavak, fehérjék. Aminosavak elektrokémiai jellemzése. Peptidek és fehérjék. A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái. Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója. Fehérjék elválasztásának módszerei. Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból. II. Általános enzimológia. Az enzimműködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok. Értelmezze a Michaelis-Menten elméletet. Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolásban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal). Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán. Az enzimek kovalens modifikációja.

8 III. Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók. A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege. Hasonlítsa össze az alkoholos és tejsavas fermentációt. A piroszőlősav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése. A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig. A glikolízis 3 szénatomos termékeinek továbbalakulása. Gyümölcscukor hasznosulása emlősben. Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során. IV. Citrátkör Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit. Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit. Az acetyl-coa molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad lehetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képződik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei. V. Légzési lánc. Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása. A mitochondrialis membránok struktúrája. Redoxpotenciál változások a légzési láncban. Respirációs komplexek és inhibitoraik. Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok. VI. Átfogó metabolizmus. Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit hasznosítják. Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai. A tejsav oxidációjának útja emlősben és élesztőben. Hogyan termelődik emlősökben a NADPH? Hogyan képződik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során. Mi a biológiai oxidáció általános jellemzője, és miben különbözik a kémiai égéstől?

9 VII. Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere-folyamatban. A pentóz-foszfát ciklus jelentősége. VIII. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytől független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentősége, egyes lépései. A piroszőlősavból való glukóz képződés energia mérlege. Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivitás sorsa. Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben. A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása? Glikogén szintézise és szabályozása. A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek. IX. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzői. A trigliceridek lebontása, részeinek további sorsa. A zsírsavak oxidációjának lépései. Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása. A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben. A palmitinsav-szintézisének lépései. A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete. Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képződése. Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe. Lipidekből képződő biológiailag aktív anyagok. A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba. Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege. A ketontestek szintézise és felhasználásuk. X. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak. A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentősége. Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről? A cisztein és metionin lebontása. Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból. A fenilalanin lebontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák. Hogyan zajlik a leucin oxidációja?

10 A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák. A glutamin képződése és jelentősége. Mit tud a hem endogén képződéséről? A karbamid ciklus és jelentősége Kreatin képződése és szerepe. Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise. Az elágazóláncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek

11 BIOKÉMIA 2. Tantárgyfelelős: 4 kredit Alapozó tavasszal szigorlat Foglalkozás/félév: = 56 Előfeltétel: OGOBA1 - teljesített - - OGOBA2 IFJ. DR. GALLYAS FERENC, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Patobiokémia, Gyógyszertan, Kórélettan preklinikai, Belgyógyászat, Klinikai Kémia és Neurológia tárgyakat A félév elfogadásának feltételei max. 3 hiányzás a szemináriumokról Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csoportvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Albert L. Lehninger - David L. Nelson - Michael M. Cox: (Worth Publichers, Inc ) Principles of Biochemistry Ádám Veronika által szerkesztett: (Semmelweis kiadó 2001.) Orvosi biokémia Sümegi Balázs által szerkesztett: (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1997) Biokémiai praktikum Lubert Stryer: (Fourth Edition E.H. Freeman & Company, New York.) Biochemistry Thomas M. Devlin: (Second Edition, John Wiley & Sons, New York) Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations

12 Előadások 3. Elképzelések az élet keletkezéséről és az evolúcióról 2. Jelen esélyek a géntechnológiára 1. Genomika, proteomika, metabolomika 3. Gyógyszerfejlesztés molekuláris célpontjai 2. Idegrendszer II. 1. Idegrendszer I. 3. Érzékelés biokémiája 2. Zsíroldható vitaminok 1. Vízoldható vitaminok 3. Immunrendszer biokémiája 2. Táplált és éhező állapotok 1. Szérum lipoproteinek 3. Máj funkciói 2. Emésztés biokémiája; mikronutriensek 1. Emésztés biokémiája; makronutriensek 3. Vas anyagcsere szabályozása, betegségek 2. Hemoglobin kóros genetikája 1. Jelátvitel; kinázok 3. Extracelluláris mátrix 2. Tumor szupresszorok és a rák 1. Onkogének, onkogenezis 3. Szeptikus sokk biokémiája 2. Oxidativ sressz indukálta jelátviteli folyamatok 1. Jelátviteli rendszerek, CO, NO 3. Hormonok III. PPAR 2. Hormonok II. 1. Hormonok I. 3. Sejtciklus és szabályozása 2. Rekombináns DNS technológiák 1. Mitokondriális génkifejeződés, betegségei 3. Génexpressziók szabályozása II. 2. Génexpressziók szabályozása I. 1. Fehérje targeting és transzport 3. Posztranszlációs módosítások 2. Fehérje szintézis II. 1. Fehérje szintézis I. 3. Retrovírusok 2. RNS metabolizmus II.

13 1. RNS metabolizmus I. 3. DNS javítás 2. DNS replikáció 1. Gének és kromoszómák Gyakorlatok Szemináriumok 1. Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás 2. Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás 3. Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia 4. Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia 5. Proteomika 6. Proteomika 7. DNS-array, Genomika 8. DNS-array, Genomika 9. Molekuláris biológiai módszerek a biokémiai gyakorlatban 10. Molekuláris biológiai módszerek a biokémiai gyakorlatban 11. Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 12. Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 13. Konzultáció 14. Konzultáció Vizsgakérdések

14 ÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős: 7 kredit Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 98 Előfeltétel: OGAAF2 - egyidejű felvétel OGAMB2 - teljesített - OGOEL1 DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A PTE ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglalt általános követelmények teljesítése. A hallgatók kötelesek az órákon részt venni, az előírt gyakorlatokat elvégezni, s azokról jegyzőkönyvet készíteni. Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az egyes gyakorlati fejezetek végén sorra kerülő beszámolókat sikerrel teljesítette. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. Medicina Kiadó, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított Élettani gyakorlatok című jegyzet (Pécs, 1992.) A fentiek mellett használható még: Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest Élettan biológusoknak (szerkesztették: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvkiadó, Budapest, W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina

15 Előadások 1. Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban. 2. Folyadékterek. A vér. 3. A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. 4. Haemoglobin. Vasforgalom. 5. Véralvadás. 6. Fehérvérsejtek élettani szerepe I. 7. Fehérvérsejtek élettani szerepe II. 8. Vércsoportrendszerek I. 9. Vércsoportrendszerek II. 10. Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. 11. Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben 12. Electrocardiogram I. 13. Electrocardiogram II. 14. Szívhangok. 15. Perctérfogat. A szív munkája. 16. Haemodinamikai alapfogalmak. 17. Vérnyomás, pulzus. 18. Capillaris-keringés. 19. Vénás-keringés. 20. Nyirokkeringés. 21. Kisvérköri keringés. Agyi keringés. 22. A máj, bőr és az izom keringése. 23. A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. 24. A szív és keringésrendszeri homeostasis. 25. A légzés mechanikája. 26. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. 27. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 28. A légzés kémiai szabályozása. 29. O2 és CO2 transzport, ph reguláció. 30. A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. 31. Akklimatizáció 32. A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. 33. A gyomor emésztési folyamatai. 34. Duodenum és epehólyag. 35. Emésztés és felszívódás a vékonybélben. 36. A vastagbél szerepe. Székletképződés. 37. Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők.

16 38. Tápanyagok sorsa a szervezetben 39. Vitaminok. 40. A májműködés élettana I. 41. A májműködés élettana II. 42. A glomerulus működése. A clearance fogalma. 43. A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. 44. Vesekeringés. 45. Renin-angiotensin rendszer. 46. Tubularis folyamatok. 47. Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. 48. Volumenreguláció. 49. A vizeletürítés mechanizmusa. 50. A szervezet ph szabályozása I. 51. A szervezet ph szabályozása II. 52. Energiaforgalom. Metabolizmus. 53. A helyes táplálkozás alapelvei. 54. Testhőmérséklet. Láz. 55. A testhőmérséklet perifériás szabályozása. 56. A testhőmérséklet központi szabályozása. 57. A hypothalamo- hypophysealis rendszer. 58. A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. 59. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. 60. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. 61. A női nemi működés szabályozása. 62. Terhesség 63. Laktáció. 64. Férfi nemi működések. 65. Erectio, ejaculatio, coitus. 66. A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. 67. Pubertas, climacterium. 68. Pajzsmirigy I. 69. Pajzsmirigy II. 70. A hypophysis hátsólebeny hormonjai.

17 Gyakorlatok 1. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 2. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 3. A vér vizsgálata I. 4. A vér vizsgálata I. 5. A vér vizsgálata II. 6. A vér vizsgálata II. 7. A vér vizsgálata III. 8. A vér vizsgálata III. 9. A vér élettana. Beszámoló. 10. A vér élettana. Beszámoló. 11. Élettani mérőállomások és kezelésük. 12. Élettani mérőállomások és kezelésük. 13. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 14. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 15. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 16. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 17. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 18. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 19. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 20. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 21. A légzés vizsgálata. 22. A légzés vizsgálata. 23. Az emésztés vizsgálata. Beszámoló 24. Az emésztés vizsgálata. Beszámoló 25. Vizeletvizsgálat. 26. Vizeletvizsgálat. 27. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló 28. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló Szemináriumok

18 Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér ph szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása.

19 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearence fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

20 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: camp, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. Gyakorlatos vizsgakérdések. 1. Prothrombin idő meghatározása. 2. A haematokrit- érték meghatározása. 3. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 4. A haemoglobin meghatározása. A haemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 5. A vörösvértestszám meghatározása. 6. A fehérvérsejtszám meghatározása. 7. A vörösvértest- átmérő és térfogat (MCV) meghatározása. A vörösvértestek átlagos haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 8. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 9. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 10. Az Rh vércsoport meghatározása. 11. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven.

21 12. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvényének demonstrálása. Summatio. 13. Elektrocardiographia. (EKG) 14. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 15. Keringés vizsgálata béka nyelvén. 16. A pulzus vizsgálata. 17. Vérnyomás mérése emberen. 18. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben. 19. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 20. Donders-féle modellkísérlet. A légzési nyomások meghatározása. Müller és Valsalva kísérlet. 21. A gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO, PAO. 22. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 23. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 24. A széklet vizsgálata, vér kimutatása. 25. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 26. Hogyan és miért határozza meg a vizelet fajsúlyát? 27. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 28. Haemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 29. Húgysav és creatinin kimutatása vizeletből. 30. A vizeletüledék vizsgálata. 31. Energiaforgalom meghatározása emberben. 32. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.

22 ÉLETTAN 2. Tantárgyfelelős: 7 kredit Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek tavasszal szigorlat Foglalkozás/félév: = 98 Előfeltétel: OGOEL1 - teljesített - - OGOEL2 DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet Tematika Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti tanulmányaikra alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. A félév elfogadásának feltételei A PTE ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglalt általános követelmények teljesítése. A hallgatók kötelesek az órákon részt venni, az előírt gyakorlatokat elvégezni, s azokról jegyzőkönyvet készíteni. Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az egyes gyakorlati fejezetek végén sorra kerülő beszámolókat sikerrel teljesítette. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. Medicina Kiadó, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított Élettani gyakorlatok című jegyzet (Pécs, 1992.) A fentiek mellett használható még: Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest Élettan biológusoknak (szerkesztették: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvkiadó, Budapest, W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, 1997.

23 Előadások 1. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. 2. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. 3. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III. 4. A mellékvesevelő működése. Stress. 5. A calcium homeosztázis humorális szabályozása 6. A pancreas belső szekréciós működése 7. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. 8. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. 9. Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései 10. Az öregedés élettana. 11. Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. 12. Akciós potenciál és terjedése. 13. A neuromusculáris junctio működése. 14. A szinapszisok elektrofizilógiája. 15. A szinapszisok neurokémiája. 16. Gerincvelői reflexek. 17. A gerincvelő integratív funkciói. 18. A motoros egység működésének szabályozása. 19. Receptorműködések sajátságai. 20. Szomesztéziás mechanizmusok. 21. Szomatotopiák 22. A thalamus és az érzőkéreg élettana. 23. A fájdalom élettana. 24. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. 25. Az izomműködés mechanikája. 26. Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése. 27. Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás. 28. A simaizom működése. 29. A spinális shock. 30. Decerebrációs rigiditás. 31. Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció. 32. Az extrapyramidalis rendszer I. 33. Az extrapyramidalis rendszer II. 34. A labyrinthus működése. 35. A kisagy működése I. 36. A kisagy működése II. 37. Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. 38. Optika. A szem törőközegeinek hibái.

24 39. Retinalis mechanizmusok. 40. Látópályák, középagyi mechanizmusok. 41. A látás centrális mechanizmusai. 42. Szemmozgások. 43. A hallószerv élettana I. 44. A hallószerv élettana II. 45. A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. 46. Kémiai ingermodalitások I. Szaglás 47. Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. 48. A vegatatív idegrendszer működése I. 49. A vegatatív idegrendszer működése II. 50. Electroencephalographia I. 51. Electroencephalographia II. 52. Az alvás - ébrenlét szabályozása. 53. A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. 54. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban. 55. Motivációs mechanizmusok. 56. Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása. 57. Biológiai ritmusok szabályozása. 58. A limbikus rendszer I. 59. A limbikus rendszer II. 60. A monoamin rendszerek jelentősége. 61. Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai. 62. A tanulás mechanizmusai I. 63. A tanulás mechanizmusai II. 64. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. 65. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. 66. Plaszticitás az idegrendszerben. 67. A frontális kéreg működése. 68. A parieto-temporalis kéreg működése. 69. Féltekei dominancia. 70. A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok.

25 Gyakorlatok 1. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben. 2. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben. 3. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 4. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 5. Endokrinológia. Beszámoló. 6. Endokrinológia. Beszámoló. 7. Izomgyakorlatok békán.. 8. Izomgyakorlatok békán. 9. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 10. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia. 11. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 12. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 13. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 14. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 15. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 16. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 17. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 18. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 19. Sztereotaxikus agyműtét 20. Sztereotaxikus agyműtét 21. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 22. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 23. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 24. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 25. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 26. Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. 27. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 28. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Szemináriumok

26 Vizsgakérdések Az év végi szigorlat gyakorlati és elméleti vizsgából áll. Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Hemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér ph szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása.

27 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearence fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

28 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: camp, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai. 85. A pancreas belső szekréciós működése. 86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában. 87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása. 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma. 90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra. 91. A glucocorticoidok hatásai. 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai. 93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége. 94. Az öregedés élettana. 95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben.

29 96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben. 97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége. 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.) 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése A neuromusculáris junkció működése Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai A szinaptikus működése neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus. Receptorok. IPSP, EPSP Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus) Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, az agykéregben Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésében A cerebellum működésének jelentősége A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai A vestibularis rendszer szerkezete és működése.

30 125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák) A beszéd idegélettani mechanizmusai A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area) A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma) Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv) A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői A szem, mint optikai rendszer Retinalis mechanizmusok A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg) Szín- és térlátás A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

31 Gyakorlatos vizsgakérdések 1. Prothrombin idő meghatározása. 2. A haematokrit- érték meghatározása. 3. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 4. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 5. A vörösvértestszám meghatározása. 6. A fehérvérsejtszám meghatározása. 7. A vörösvértest- átmérő és térfogat (MCV) meghatározása. A vörösvértestek átlagos haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 8. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 9. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 10. Az Rh vércsoport meghatározása. 11. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 12. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvényének demonstrálása. Summatio. 13. Elektrocardiographia. (EKG) 14. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 15. Keringés vizsgálata béka nyelvén. 16. A pulzus vizsgálata. 17. Vérnyomás mérése emberen. 18. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben. 19. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 20. Donders-féle modellkísérlet. A légzési nyomások meghatározása. Müller és Valsalva kísérlet. 21. A gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO, PAO. 22. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 23. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 24. A széklet vizsgálata, vér kimutatása. 25. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 26. Hogyan és miért határozza meg a vizelet fajsúlyát? 27. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 28. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 29. Húgysav és creatinin kimutatása vizeletből. 30. A vizeletüledék vizsgálata. 31. Energiaforgalom meghatározása emberben. 32. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 33. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon. 34. Terhességi reakciók.

32 35. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok. Vér glukóz koncentrációjának mérése emberben. 36. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás. 37. Rángásgörbe. Superpositio. Inkomplett és komplett tetanus. 38. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen. 39. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG) 40. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen. 41. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály). 42. Chronaxia és rheobázis meghatározása emberen. 43. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály. 44. Reflexvizsgálatok emberen. 45. Stereotaxikus technika. 46. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása. 47. Electroencephalographia (EEG). 48. Látásélesség meghatározása. A refrakció hibáinak korrigálása szemüveggel. 49. Az astigmia vizsgálata. 50. A pupilla reakciók vizsgálata. 51. Perimetriás vizsgálatok. 52. Színtévesztés és színvakság vizsgálata. 53. A hallásélesség vizsgálata. 54. Csont és légvezetés vizsgálata.

33 AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI Tantárgyfelelős: 2 kredit Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 28 Előfeltétel: OGAMB2 - teljesített OGOBA2 - teljesített - OGOIMM DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Tematika Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése. A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz. A félév elfogadásának feltételei Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló. Távolmaradás pótlásának lehetőségei egyéni konzultáció alapján. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Abul K. Abbas: Cellular and Molecular Immunology Janis Kuby: Immunology Jan Klein: Immunology