PTE ÁOK Gyógyszerész szak Gyógyszerészi biológiai és orvosi elméleti ismeretek modul /2013-as tanév

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar GYÓGYSZERÉSZ SZAK TANREND 2012/2013 A Gyógyszerészi biológiai és orvosi elméleti ismeretek modul tárgyai (kötelező tárgyak) 1

2 OGOAF1 ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 1. Tantárgyfelelős: 3 kredit félévközi jegy Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 1 fő Előfeltételek: OGOMB1 teljesített + OGRLAT teljesített DR. LUBICS ANDREA, egyetemi adjunktus Anatómiai Intézet Tematika Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport első része. Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerész hallgatók számára - 1. rész: csont-, izomtan, emésztő-, légző-, vizeleti rendszer, ált. szövettan, fejlődéstan. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Érvénytelen a szemeszter, ha a hallgató az össz-óraszám több mint 30%-ról hiányzik. A félév teljesítményének értékelése: elégtelen a teljesítmény és szóbeli utóvizsgára kötelez, ha a három félévközi tesztre adható pontszám 50%-át a hallgatónak nem sikerül megszereznie. Az e fölötti pontszám arányosan érdemesít a 2-5-ös érdemjegyekre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantervi gyakorlatokon egyéni pótlás A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerész hallgatók számára. Pécs, Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként) Internetes segédanyag gyógyszerész hallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt) Előadások 1. A humán anatómia, szövet és fejlődéstan tárgya. Az emberi test felosztása. Szervrendszerek. Dr. Csernus Valér 2. A csontvázrendszer. A csontok összeköttetései. Dr. Kiss Péter 3. Az izomrendszer. Dr. Kiss Péter 4. Az emberi test szövetei. Hámszövet. Sejtkapcsoló struktúrák. Dr. Tamás Andrea 5. A kötő- és támasztószövetek. Dr. Tamás Andrea 6. Az izomszövet. Dr. Tamás Andrea 7. A vér. Vérképzés. Dr. Lubics Andrea 8. Az erek szöveti szerkezete. A nyirokrendszer. Dr. Rékási Zoltán 9. A nyirokszervek. Dr. Rékási Zoltán 10. A keringés szervrendszere. A szív és a vérkörök. Dr. Gaszner Balázs 11. A légzőrendszer felépítése. Felső légutak. Dr. Horváth Gabriella 12. Alsó légutak: gége, hangképzés. Dr. Horváth Gabriella 13. Alsó légutak: trachea, bronchusfa, tüdő. A légutak védekező mechanizmusai. Dr. Mess Béla 14. Mellhártya (pleura). Légzőmozgások. Dr. Mess Béla 2

3 15. Az emésztőrendszer felépítése, szervei. I. Szájüreg, fogak, garat. Dr. Reglődi Dóra 16. Az emésztőrendszer felépítése, szervei. II. Nyelőcső, gyomor. Dr. Kiss Péter 17. Az emésztőrendszer felépítése, szervei. III. Vékony- és vastagbelek. Dr. Kiss Péter 18. Az ember egyedfejlődésének főbb szakaszai. Megtermékenyítés. Barázdálódás. Morula. Blastocysta. Implantáció. Dr. Tóth Pál 19. Gastruláció. Neuruláció. Placentáció. Dr. Tóth Pál 20. A nagy emésztőmirigyek: máj, hasnyálmirigy. Epeutak. A máj vérkeringése. Dr. Reglődi Dóra 21. A hashártya. Hasüreg. Dr. Gaszner Balázs 22. A csíralemezek származékai. Dr. Gaszner Balázs 23. Magzatfüggelékek. Dr. Gaszner Balázs 24. A vizeleti rendszer felépítése, működése. Dr. Lubics Andrea 25. A vese szerkezete. Dr. Lubics Andrea 26. A váz- és izomrendszer fejlődése. Dr. Lubics Andrea 27. A magzat alaki fejlődése. Érettségi jelek. Dr. Lubics Andrea 28. A fejlődési rendellenességek okai. Dr. Lubics Andrea Gyakorlatok 1. A végtagok csontjai és ezek összeköttetései 2. A konya és a törzs csontjai, ezek összeköttetései 3. Az emberi test ventrális izmai 4. Az emberi test dorzális izmai 5. Légutak Légutak Szív, keringési rendszer Szív, keringési rendszer Az emésztőrendszer szervei Az emésztőrendszer szervei Az emésztőrendszer mirigyei 12. A peritoneum, retroperitoneum, rekeszizom 13. A kiválasztórendszer felépítése A kiválasztórendszer felépítése 2. Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Matkovits Attila (MAASAAO.PTE) 3

4 OGOAF2 ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 2. Tantárgyfelelős: 3 kredit félévközi jegy Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ősszel ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 1 fő Előfeltételek: OGOAF1 teljesített DR. LUBICS ANDREA, egyetemi adjunktus Anatómiai Intézet Tematika Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport második része. Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerész hallgatók számára - 2. rész: az endokrin rendszer, nemi szervek, neuroanatómia. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Érvénytelen a félév, ha a hallgató az össz-óraszám több mint 30%-ról hiányzik. A félév teljesítményének értékelése: elégtelen a teljesítmény és szóbeli utóvizsgára kötelez, ha a három félévközi tesztekre adható pontszám 50%-át a hallgatónak nem sikerül megszereznie. Az e fölötti pontszám arányosan érdemesít a 2-5-ös érdemjegyekre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantervi gyakorlatokon egyéni pótlás. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerész hallgatók számára. Pécs, Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként) Internetes segédanyag gyógyszerész hallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt) Előadások 1. Női nemiszervek- I. Petefészek, méhkürt, méh. Ovuláció és menstruációs ciklus. Dr. Tamás Andrea 2. Női nemiszervek- II. Hüvely és a külső nemiszervek. A női nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei. Dr. Tamás Andrea 3. Férfi nemiszervek- I. Here, mellékhere, ondózsinór. A prostata és az ondóhólyag. Dr. Kiss Péter 4. Férfi nemiszervek- II. Penis, herezacskó, az erekció mechanizmusa. A férfi nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei. Dr. Kiss Péter 5. Az idegszövet. Idegsejtek és idegvégződések. Dr. Tóth Pál 6. A gliaszövet. Az idegrendszer felépítése, fő részei. Dr. Tóth Pál 7. A központi idegrendszer fejlődésvázlata. Dr. Gaszner Balázs 8. A gerincvelő szerkezete, pályái, burkai és vérellátása. Liquorterek. Dr. Kiss Péter 9. A nyúltvelő, híd, középagy és kisagy. Dr. Kiss Péter 10. A nagyagy. Az agyvelő felszínei. Agyburkok, agyidegek, az agyvelő vérellátása. Dr. Kiss Péter 11. Törzsdúcok, capsula interna. Dr. Reglődi Dóra 12. A thalamus és hypothalamus. Dr. Reglődi Dóra 13. Az agyvelő kamrarendszere. A liquor termelése, keringése és elvezetése. Vér-agy és vér-liquor gát. Liquor-agy határfelület. Dr. Gaszner Balázs 14. A kisagy szerkezete és összeköttetései. Dr. Reglődi Dóra 4

5 15. A nagyagykéreg szerkezete. Dr. Reglődi Dóra 16. A biológiai szabályozás módjai. Az endocrin szabályozás, hypothalamikus magvak. Dr. Nagy Zsuzsanna 17. A belső elválasztású mirigyek- I. Hypophysis. A hypophysis portális keringése. Epiphysis cerebri. Dr. Nagy Zsuzsanna 18. A belső elválasztású mirigyek- II. Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese és diffúz endokrin rendszer. Dr. Tamás Andrea 19. Az autonóm idegrendszer. Dr. Lubics Andrea 20. A központi idegrendszer monoaminerg és peptiderg rendszerei. Dr. Lubics Andrea 21. A szemgolyó, burkai és fénytörő közegei. A külső szemizmok. Dr. Mess Béla 22. A szemüreg kötőszövetes burkai. A szem védőberendezése, könnykészülék. A látópálya, a cornea- és pupillareflex. Dr. Mess Béla 23. Az érző rendszerek. Dr. Gaszner Balázs 24. A motoros rendszerek. Dr. Gaszner Balázs 25. A külső-, közép- és belsőfül. Dr. Hollósy Tibor 26. Hártyás labyrinthus. A halló- és egyensúlyérző rendszer pályái. Dr. Hollósy Tibor 27. A limbikus rendszer. Hippocampus. Dr. Gaszner Balázs 28. A bőr szöveti szerkezete. Dr. Lubics Andrea Gyakorlatok 1. A kismedence. 2. A női és férfi belső nemiszervek tanulmányozása 3. A gát, a női és férfi külső nemiszervek tanulmányozása. 4. A gát, a női és férfi külső nemiszervek tanulmányozása. 5. A gerincvelő. 6. Az agyvelő felszínének tanulmányozása. Agyidegek. Az agy vérellátása. 7. Az agykamrák. 8. Törzsdúcok, capsula interna. Commissurális pályák. 9. Köztiagy, agytörzs. 10. A kisagy. 11. A látószerv. 12. Az orbita tartalma. 13. A halló- és egyensúlyozószerv. 14. A halló- és egyensúlyozószerv. Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Matkovits Attila (MAASAAO.PTE) 5

6 OGOEL1 ÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős: 7 kredit vizsga Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ősszel ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 70 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 98 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 200 fő Előfeltételek: OGOAF2 egyidejű felvétel + OGOMB2 teljesített DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. Medicina Kiadó, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított Élettani gyakorlatok című jegyzet (Pécs, 1992.) A fentiek mellett használható még: Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest Élettan biológusoknak (szerkesztették: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvkiadó, Budapest, W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Előadások 1. Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban. Dr. Karádi Zoltán 2. Folyadékterek. A vér. Dr. Karádi Zoltán 3. A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. Dr. Vértes Marietta 4. Haemoglobin. Vasforgalom. Dr. Vértes Marietta 5. Véralvadás. Dr. Környei József László 6. Fehérvérsejtek élettani szerepe I. Dr. Vértes Marietta 7. Fehérvérsejtek élettani szerepe II. Dr. Vértes Marietta 8. Vércsoportrendszerek I. Dr. Környei József László 9. Vércsoportrendszerek II. Dr. Környei József László 10. Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. Dr. Karádi Zoltán 6

7 11. Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben Dr. Vértes Zsuzsanna 12. Electrocardiogram I. 13. Electrocardiogram II. 14. Szívhangok. Dr. Vértes Zsuzsanna 15. Perctérfogat. A szív munkája. Dr. Vértes Zsuzsanna 16. Haemodinamikai alapfogalmak. Dr. Környei József László 17. Vérnyomás, pulzus. Dr. Környei József László 18. Capillaris-keringés. Dr. Jandó Gábor 19. Vénás-keringés. Dr. Jandó Gábor 20. Nyirokkeringés. Dr. Jandó Gábor 21. Kisvérköri keringés. Agyi keringés. Dr. Karádi Zoltán 22. A máj, bőr és az izom keringése. Dr. Karádi Zoltán 23. A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 24. A szív és keringésrendszeri homeostasis. Dr. Karádi Zoltán 25. A légzés mechanikája. Dr. Karádi Zoltán 26. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. 27. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 28. A légzés kémiai szabályozása. 29. O2 és CO2 transzport, ph reguláció. 30. A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. 31. Akklimatizáció 32. A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. Dr. Karádi Zoltán 33. A gyomor emésztési folyamatai. Dr. Vértes Marietta 34. Duodenum és epehólyag. Dr. Vértes Marietta 35. Emésztés és felszívódás a vékonybélben. Dr. Vértes Marietta 36. A vastagbél szerepe. Székletképződés. Dr. Környei József László 37. Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. Dr. Vértes Marietta 38. Tápanyagok sorsa a szervezetben Dr. Környei József László 39. Vitaminok. Dr. Környei József László 7

8 40. A májműködés élettana I. Dr. Vértes Marietta 41. A májműködés élettana II. Dr. Vértes Marietta 42. A glomerulus működése. A clearance fogalma. Dr. Karádi Zoltán 43. A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. Dr. Környei József László 44. Vesekeringés. Dr. Környei József László 45. Renin-angiotensin rendszer. Dr. Környei József László 46. Tubularis folyamatok. Dr. László Kristóf 47. Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Dr. László Kristóf 48. Volumenreguláció. Dr. László Kristóf 49. A vizeletürítés mechanizmusa. Dr. László Kristóf 50. A szervezet ph szabályozása I. Dr. Jandó Gábor 51. A szervezet ph szabályozása II. Dr. Jandó Gábor 52. Energiaforgalom. Metabolizmus. Dr. Vértes Zsuzsanna 53. A helyes táplálkozás alapelvei. Dr. Vértes Zsuzsanna 54. Testhőmérséklet. Láz. Dr. Vértes Zsuzsanna 55. A testhőmérséklet perifériás szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna 56. A testhőmérséklet központi szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna 57. A hypothalamo- hypophysealis rendszer. Dr. Karádi Zoltán 58. A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Dr. Vértes Marietta 59. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. Dr. Vértes Marietta 60. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. Dr. Vértes Marietta 61. A női nemi működés szabályozása. Dr. Vértes Marietta 62. Terhesség Dr. Vértes Marietta 63. Laktáció. Dr. Vértes Marietta 64. Férfi nemi működések. Dr. Hartmann Géza 65. Erectio, ejaculatio, coitus. Dr. Hartmann Géza 66. A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. Dr. Hartmann Géza 67. Pubertas, climacterium. Dr. Hartmann Géza 8

9 68. Pajzsmirigy I. Dr. Környei József László 69. Pajzsmirigy II. Dr. Környei József László 70. A hypophysis hátsólebeny hormonjai. Gyakorlatok 1. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 2. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 3. A vér vizsgálata I. 4. A vér vizsgálata I. 5. A vér vizsgálata II. 6. A vér vizsgálata II. 7. A vér vizsgálata III. 8. A vér vizsgálata III. 9. A vér élettana. Beszámoló. 10. A vér élettana. Beszámoló. 11. Élettani mérőállomások és kezelésük. 12. Élettani mérőállomások és kezelésük. 13. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 14. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 15. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 16. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 17. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 18. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 19. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 20. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 21. A légzés vizsgálata. 22. A légzés vizsgálata. 23. Az emésztés vizsgálata. 24. Az emésztés vizsgálata. 25. Vizeletvizsgálat. 26. Vizeletvizsgálat. 27. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló 28. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér ph szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 9

10 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 10

11 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: camp, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai. Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 11

12 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. Közreműködők 12

13 OGOEL2 ÉLETTAN 2. Tantárgyfelelős: 7 kredit szigorlat Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul tavasszal ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 70 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 98 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 200 fő Előfeltételek: OGOEL1 teljesített DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet Tematika Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti tanulmányaikra alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. Medicina Kiadó, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított Élettani gyakorlatok című jegyzet (Pécs, 1992.) A fentiek mellett használható még: Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest Élettan biológusoknak (szerkesztették: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvkiadó, Budapest, W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, Előadások 1. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. Dr. Környei József László 2. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. Dr. Környei József László 3. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III. Dr. Környei József László 4. A mellékvesevelő működése. Stress Dr. Karádi Zoltán 5. A calcium homeosztázis humorális szabályozása. Dr. Környei József László 6. A pancreas belső szekréciós működése. Dr. Környei József László 7. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. Dr. Környei József László 8. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. Dr. Környei József László 9. Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései. Dr. Környei József László 10. Az öregedés élettana. Dr. Környei József László 13

14 11. Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. Dr. Jandó Gábor 12. Akciós potenciál és terjedése. Dr. Jandó Gábor 13. A neuromusculáris junctio működése. Dr. Jandó Gábor 14. A szinapszisok elektrofizilógiája. Dr. Jandó Gábor 15. A szinapszisok neurokémiája. Dr. Jandó Gábor 16. Gerincvelői reflexek. Dr. Jandó Gábor 17. A gerincvelő integratív funkciói. Dr. Jandó Gábor 18. A motoros egység működésének szabályozása. Dr. Jandó Gábor 19. Receptorműködések sajátságai. 20. Szomesztéziás mechanizmusok. 21. Szomatotopiák. 22. A thalamus és az érzőkéreg élettana. Dr. Karádi Zoltán 23. A fájdalom élettana. 24. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. Dr. Hartmann Géza 25. Az izomműködés mechanikája. Dr. Hartmann Géza 26. Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése. Dr. Karádi Zoltán 27. Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás. Dr. Gáti István 28. A simaizom működése. Dr. Hartmann Géza 29. A spinális shock. 30. Decerebrációs rigiditás. 31. Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció. 32. Az extrapyramidalis rendszer I. 33. Az extrapyramidalis rendszer II. 34. A labyrinthus működése. 35. A kisagy működése I. 36. A kisagy működése II. 37. Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. 38. Optika. A szem törőközegeinek hibái. Dr. Jandó Gábor 39. Retinalis mechanizmusok. Dr. Jandó Gábor 14

15 40. Látópályák, középagyi mechanizmusok. Dr. Jandó Gábor 41. A látás centrális mechanizmusai. Dr. Jandó Gábor 42. Szemmozgások. Dr. Jandó Gábor 43. A hallószerv élettana I. Dr. Bauer Miklós 44. A hallószerv élettana II. Dr. Bauer Miklós 45. A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán 46. Kémiai ingermodalitások I. Szaglás. Dr. Karádi Zoltán 47. Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. Dr. Karádi Zoltán 48. A vegatatív idegrendszer működése I. Dr. Környei József László 49. A vegatatív idegrendszer működése II. Dr. Környei József László 50. Electroencephalographia I. 51. Electroencephalographia II. 52. Az alvás - ébrenlét szabályozása. 53. A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. 54. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban. Dr. Karádi Zoltán 55. Motivációs mechanizmusok. Dr. Karádi Zoltán 56. Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 57. Biológiai ritmusok szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 58. A limbikus rendszer I. Dr. Karádi Zoltán 59. A limbikus rendszer II. Dr. Karádi Zoltán 60. A monoamin rendszerek jelentősége. Dr. Karádi Zoltán 61. Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán 62. A tanulás mechanizmusai I. Dr. László Kristóf 63. A tanulás mechanizmusai II. Dr. László Kristóf 64. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. Dr. László Kristóf 65. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. Dr. László Kristóf 66. Plaszticitás az idegrendszerben. 67. A frontális kéreg működése. 68. A parieto-temporalis kéreg működése. 15

16 69. Féltekei dominancia. 70. A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok. Gyakorlatok 1. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben. 2. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben. 3. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 4. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 5. Endokrinológia. Beszámoló. 6. Endokrinológia. Beszámoló. 7. Izomgyakorlatok békán.. 8. Izomgyakorlatok békán. 9. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 10. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia. 11. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 12. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 13. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 14. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 15. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 16. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 17. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 18. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 19. Sztereotaxikus agyműtét 20. Sztereotaxikus agyműtét 21. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 22. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 23. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 24. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 25. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 26. Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. 27. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 28. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér ph szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 16

17 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 17

18 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: camp, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai. 85. A pancreas belső szekréciós működése. 86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában. 87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása. 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma. 90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra. 91. A glucocorticoidok hatásai. 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai. 93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége. 94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana. 95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben. 96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben. 97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége. 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.) 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése A neuromusculáris junkció működése Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP. 18

19 105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus) Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben A cerebellum működésének jelentősége A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai A vestibularis rendszer szerkezete és működése A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák) A beszéd idegélettani mechanizmusai A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area) A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma) Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv) A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői A szem, mint optikai rendszer Retinalis mechanizmusok A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg) Szín- és térlátás. 19

20 147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció. Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1. Prothrombin idő meghatározása. 2. A haematokrit- érték meghatározása. 3. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 4. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 5. A vörösvértestszám meghatározása. 6. A fehérvérsejtszám meghatározása. 7. A vörösvértest- átmérő és térfogat (MCV) meghatározása. A vörösvértestek átlagos haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 8. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 9. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 10. Az Rh vércsoport meghatározása. 11. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 12. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvényének demonstrálása. Summatio. 13. Elektrocardiographia. (EKG) 14. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 15. Keringés vizsgálata béka nyelvén. 16. A pulzus vizsgálata. 17. Vérnyomás mérése emberen. 18. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben. 19. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 20. Donders-féle modellkísérlet. A légzési nyomások meghatározása. Müller és Valsalva kísérlet. 21. A gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO, PAO. 22. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 23. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 24. A széklet vizsgálata, vér kimutatása. 25. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 26. Hogyan és miért határozza meg a vizelet fajsúlyát? 27. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 28. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 29. Húgysav és creatinin kimutatása vizeletből. 30. A vizeletüledék vizsgálata. 31. Energiaforgalom meghatározása emberben. 32. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 33. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon. 34. Terhességi reakciók. 35. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok. Vér glukóz koncentrációjának mérése emberben. 36. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás. 37. Rángásgörbe. Superpositio. Inkomplett és komplett tetanus. 38. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen. 20

21 39. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG) 40. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen. 41. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály). 42. Chronaxia és rheobázis meghatározása emberen. 43. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály. 44. Reflexvizsgálatok emberen. 45. Stereotaxikus technika. 46. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása. 47. Electroencephalographia (EEG). 48. Látásélesség meghatározása. A refrakció hibáinak korrigálása szemüveggel. 49. Az astigmia vizsgálata. 50. A pupilla reakciók vizsgálata. 51. Perimetriás vizsgálatok. 52. Színtévesztés és színvakság vizsgálata. 53. A hallásélesség vizsgálata. 54. Csont és légvezetés vizsgálata. Közreműködők 21

22 OGOGB1 GYÓGYSZERÉSZI BIOLÓGIA I. Tantárgyfelelős: 4 kredit vizsga Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő Előfeltételek: - DR. SIPOS KATALIN, docens Igazságügyi Orvostani Intézet Tematika A két féléves tantárgy a későbbi tanulmányokhoz elengedhetetlenül szükséges alap molekuláris biológiai ismereteket szolgáltatja. Az első szemeszterben megismerkedhetnek a hallgatók az eukarióta sejt felépítésével, a legfontosabb sejtfunkciókkal. Röviden ismertetjük a prokarióta sejtek és vírusok felépítését. A szemeszter legnagyobb hányadában a sejt információ tárolásáról és átadásáról, valamint ezen folyamatok szabályozásáról lesz szó. A félév elfogadásának feltételei kollokvium Távolmaradás pótlásának lehetőségei Szemináriumi hiányzás megegyezés alapján pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az előadások és szemináriumok anyaga a tanszék honlapján megjelenik. Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Cooper GM (PubMed-ről elérhető) The Cell: A Molecular Approach. 2nd edition Elliott WH, Elliott DC: Biochemistry and Molecular Biology (Third Edition) Thompson & Thompson: Genetics in Medicine Crai NL:Molecular Biology, Principles of Genome Function (OUP 2010) Young ID: Medical Genetics Előadások 1. A sejt felépítése, fő jellegzetességei. 2. Energetikai alapelvek 3. A sejt építőkövei, az élővilág kezdete. 4. Prokarióta és eukarióta sejtek. Poór Viktor Soma 5. Őssejtek. Poór Viktor Soma 6. A sejtek differenciálódása. Poór Viktor Soma 7. Vírusok. Dr. Pandur Edina 8. Sejtmembrán, sejtmag. Dr. Pandur Edina 9. DNS szerkezet, felépítés, kromoszóma, kromatin, genom. Dr. Pandur Edina 10. Mitokondrium: felépítés, mitokondriális DNS. 11. Citoplazmatikus organellumok: endoplazmatikus retikulum, vezikulumok, endoszómák, Golgi. 12. Replikáció. 13. Repair mechanizmusok. Poór Viktor Soma 14. Rekombináció. Poór Viktor Soma 22

23 15. Prokarióta transzkripció. Poór Viktor Soma 16. Eukarióta RNS polimerázok. 17. Transzkripció szabályozása. 18. Ribozimek. 19. Transzkripciós faktorok. Dr. Pandur Edina 20. Messenger RNS: stabilitás, érés; DNS kötő fehérjék. 21. A genetikai kód. Poór Viktor Soma 22. A riboszómák felépítése és működése. 23. A transzláció fázisai, trns-ek. Dr. Pandur Edina 24. A transzláció szabályozása. 25. Fehérjék típusai. 26. A folding alapjai, fehérjeszerkezet. Poór Viktor Soma 27. Génreguláció: prokarióták. Poór Viktor Soma 28. Génreguláció: eukarióták. Dr. Pandur Edina 29. Fehérjék stabilitása. Poór Viktor Soma 30. Poszttranszlációs módosulások I. 31. Poszttranszlációs módosulások II. 32. Targeting. 33. Fehérjék sejten belüli vándorlása: sejtmag. Dr. Pandur Edina 34. Fehérjék sejten belüli vándorlása: ER. Poór Viktor Soma 35. Fehérjék sejten belüli vándorlása: Golgi, lizoszómák. Poór Viktor Soma 36. Jelátviteli mechanizmusok: áttekintés. Dr. Pandur Edina 37. Sejten belüli szignál molekulák. Dr. Pandur Edina 38. Membrán receptor molekulák, G protein kapcsolt receptorok. Dr. Pandur Edina 39. Kálcium és cgmp mint jelátviteli molekulák Dr. Pandur Edina 40. Legfőbb jelátviteli utak: Ras Dr. Pandur Edina 41. Legfőbb jelátviteli utak: PI3-kináz, JAK-STAT Dr. Pandur Edina 42. Konzultáció. 23

24 Gyakorlatok Szemináriumok 1. A sejtet felépítő makromolekulák. 2. Szeparációs módszerek. 3. Fehérjeanalízis módszerei. 4. Híres kísérletek: DNS, RNS. 5. Sejtalkotók: összefoglalás. 6. Replikáció: összefoglalás. 7. Szekvenálási módszerek. 8. Human Genome Project. 9. Transzkripció: összefoglalás. 10. Microarray. 11. Transzláció: összefoglalás. 12. Módszerek a gyógyszerkutatásban. 13. Targeting: összefoglalás. 14. Felkészülés vizsgára. Vizsgakérdések Vizsgakérdések a félév során a tanszék honlapjára felkerülnek Közreműködők Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), (SIKMAAO.PTE), Poór Viktor Soma (POVFAB.T.JPTE), Rapp Judit (RAJOAAT.PTE) 24

25 OGOGB2 Tantárgyfelelős: GYÓGYSZERÉSZI BIOLÓGIA II. 4 kredit szigorlat Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 16 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő Előfeltételek: - DR. SIPOS KATALIN, docens Igazságügyi Orvostani Intézet Tematika A két féléves tantárgy a későbbi tanulmányokhoz elengedhetetlenül szükséges alap molekuláris biológiai ismereteket szolgáltatja. A második szemeszterben többek között a sejtciklus szabályozásával, a tumorok molekuláris biológiájával foglalkozunk. A szemeszter legnagyobb részében a gyógyszerészek számára nélkülözhetetlen genetikai ismereteket adjuk át, amelyekre szükség lesz a gyógyszerek hatásmechanizmusának és a gyógyszerkutatásoknak a megértéséhez. A félév elfogadásának feltételei Záróvizsga Távolmaradás pótlásának lehetőségei Megbeszélés szerint. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az előadások és szemináriumok anyaga a tanszék honlapján megjelenik. Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Cooper GM (PubMed-ről elérhető) The Cell: A Molecular Approach. 2nd edition Elliott WH, Elliott DC: Biochemistry and Molecular Biology (Third Edition) Thompson & Thompson: Genetics in Medicine Crai NL:Molecular Biology, Principles of Genome Function (OUP 2010) Young ID: Medical Genetics Előadások 1. A sejtciklus jellemzése. 2. A sejtciklus szabályozó molekulái. Checkpoints. Dr. Pandur Edina 3. Mitózis I. Poór Viktor Soma 4. Mitózis II. Poór Viktor Soma 5. Apoptózis I. Dr. Pandur Edina 6. Apoptózis II. Dr. Pandur Edina 7. Tumorok molekuláris biológiája I. Poór Viktor Soma 8. Tumorok molekuláris biológiája II. Poór Viktor Soma 9. Meiózis I. Dr. Pandur Edina 10. Meiózis II. Dr. Pandur Edina 11. Genetikai alapfogalmak. 12. Génorganizáció, genetikai rendellenességek. 13. Kromoszóma rendellenességek: számbeli, strukturális. 14. Kromoszóma rendellenességek: mozaicizmus, imprinting. 25