Tansegédlet a Ket.-novellából eredő jogszabálymódosításokhoz. igazgatási területen

Átírás

1 Ket képzés ÁROP-2009/ A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Tansegédlet a Ket.-novellából eredő jogszabálymódosításokhoz a szociális igazgatási területen

2 A tansegédlet nem tartalmazza a nyugdíjbiztosítási tárgyú, valamint a családtámogatásokkal összefüggő jogszabályokat, továbbá nem tér ki a Ket. novellából fakadó azon módosításokra, amelyek konkrétan nem igényelték a szociális tárgyú jogszabályok módosítását. Ez utóbbiak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által összeállított, Tansegédlet a Ket. novellához című anyagból ismerhetőek meg.)

3 A tansegédletben használt rövidítések Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény Ket.-novella: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény évi LVI. törvény: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló évi LVI. törvény Szolgtv.: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény Szt.: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény Fot.: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény Szfr.: a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet Szmr.: a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet [Jelezzük, hogy kihirdetésre került az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, így az Szmr. e tárgybeli szabályai hatályon kívül helyezésre kerülnek, beépülnek az új rendeletbe.] Gymr.: a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet Pr.: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet Mpr.: a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet Mkkr.: a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet Ar.: egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet Mcspr.: a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet Gszr.: a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet

4 A Ket. elsődlegessége Az ágazati hatósági eljárási szabályok Ket.-novellával való összhangjának biztosítása érdekében október 1-jei hatállyal számos szociális tárgyú jogszabály módosítására is sor került. A Ket. novella, valamint a évi LVI. törvény elfogadása során is alapvető jelentőségű volt az a követelmény, hogy visszaállítsák a Ket. kódexjellegét, vagyis amennyiben lehetséges, - ott ahol a Ket. alkalmazása a Ket. szerint elsődleges - az eljárások során a Ket. rendelkezései legyenek az irányadók, és csak szűk körben, a feltétlenül szükséges mértékben forduljanak elő az általános szabályoktól való eltérések. Ez nagymértékben elősegíti a jogbiztonság érvényesülését. A fenti követelmény megvalósulása érdekében a szociális területet érintő joganyagban is törlésre kerültek azok a szövegrészek, rendelkezések, amelyek Ket-re történő utalást, vagy azzal párhuzamos szabályozást tartalmaztak. Szintén módosításra kerültek a jogszabályok annak érdekében, hogy a Ket. fogalomhasználatának megfelelő rendelkezések kerüljenek beépítésre. Szt. Mpr. Mkkr. Fot. Ar.

5 Adatkezelés A Ket.-novella megteremtette a felhatalmazást a hatósági eljárásokban történő általános adatkezelésre. A Ket ának (2)-(3) bekezdése értelmében a hatóság az eljárása során jogosult a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából nevének, születési nevének, születési idejének, születési helyének, anyja nevének, lakcímének, valamint külön törvényben vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendeletében meghatározott személyes adatának kezelésére. Ebből kifolyólag az ágazati szabályokban csak azokat a speciális adatkezelési rendelkezéseket kell megjeleníteni, amelyek a Ket. felsorolásában nem szerepelnek. Kt. Mkkr.

6 Hatáskör vagy illetékesség hiányában történő ideiglenes intézkedés Az ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályok a Ket.-ben alapvetően nem kerültek megváltoztatásra. Az Szt. értelmében a települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Az Szt október 1- jét megelőzően hatályos szövege előírta, hogy az ellátást biztosító az ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Ez a rendelkezés hatályon kívül helyezésre került. Ennek azonban nem az értesítési kötelezettség megszüntetése volt az oka, hanem az hogy a Ket ának (4) bekezdése eleve előírja, hogy a hatóság az ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal.

7 Kapcsolattartás A Ket.-novella önálló fejezetben szabályozza a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket, bevezeti a kapcsolattartás terminológia általános alkalmazását (így elektronikus ügyintézés helyett a helyes terminológia elektronikus kapcsolattartás). A Ket.-novella meghatározza a kapcsolattartás két formáját, ami írásbeli és szóbeli lehet. Az elektronikus kapcsolattartást az ügyfél számára kötelezően csak törvény írhatja elő. Az ügyfél az eljárás során egy alkalommal megváltoztathatja a kapcsolattartás formáját. A hatóság január 1-jével kötelezően elektronikus úton tart kapcsolatot más hatósággal. Szmr. Gymr

8 Az eljárás megindítása hivatalból A Ket a értelmében a hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. A hatóság azonban köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha ezt jogszabály előírja, erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, illetve ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást. A hivatalból induló eljárások kapcsán a hatóság mérlegelési joggal rendelkezik annak eldöntése érdekében, hogy szükséges-e az eljárást megindítania vagy sem. Ezért, vagyis kizárólag jogtechnikai okokból kerültek tehát hatályon kívül helyezésre az Szmr. és Gymr. azon rendelkezései, melyek szerint szükség esetén ellenőrzést kell tartani a szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltatóknál, intézményeknél. Ha tehát a hatóság jogsértésről szerez hitelt érdemlően tudomást, az ellenőrzést továbbra is le kell folytatnia. Szmr. Gymr.

9 A kérelem mellékletei A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket, akkor is, ha az ügyfél szóban terjesztette elő kérelmét, hiszen a mellékletekben található adatok, információk nélkülözhetetlenek a tényállás megállapításához. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni, és nem kérhető az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Szintén változtatást jelentett az az alapelv, amely szerint, ahol ez lehetséges, a jogszabály ne tartalmazza a konkrét mellékletként benyújtandó formanyomtatványt, hanem lehetőleg csak az adattartalmat határozza meg. Az Szfr. értelmében a kérelmet elbíráló hatóság október 1-jétől adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz, amennyiben a szociális foglalkoztatás iránti kérelemhez a cégkivonatot, illetőleg a bírósági kivonatot a kérelmező nem mellékelte. A Pr.-ben nem érvényesül az az általánosan követett elv, amely szerint a jogszabály lehetőleg csak az adattartalmat határozza meg, magát a formanyomtatványt nem. Ennek az eltérésnek az indoka az, hogy a szociális ellátások általában nagy számú állampolgárt érintenek, akiknek a jogérvényesítéshez alapvető segítséget nyújtott a formanyomtatvány megléte. Szfr. Pr. Mpr. Mkkr.

10 Határidők A Ket. módosítása következtében minden eljárási határidőt munkanapban kell számítani. Az eljárási határidők főszabályként harminc napról huszonkét munkanapra, tizenöt napról tíz munkanapra, nyolc napról öt munkanapra módosultak. A bentlakásos szociális intézmények elvi működési engedélyezése és ismételt engedélyezése esetén az ügyintézési határidő az Szmr.-ben 60 napról 22 munkanapra csökkent, ugyanis októbertől nem csak a szakhatósági eljárás, hanem a szakértői eljárás időtartama sem számít bele az ügyintézési határidőbe.

11 Szakhatósági állásfoglalás, előzetes szakhatósági állásfoglalás A Ket. novella alapjaiban szabályozta újra a Ket. nek a szakhatóságokra vonatkozó rendelkezéseit. Alapvető változás, hogy a Ket. rendelkezései közül hatályon kívül helyezésre kerültek azok a rendelkezések, amelyek azt szabályozták, amikor az eljáró hatóság kötve volt a szakértői véleményhez. A szociális területen számos ilyen jellegű szabályozás született az elmúlt években. Ezért valamennyi esetben felülvizsgálatra került, hogy mely esetekben indokolt a szakhatósági állásfoglalás kiadása, és mely esetekben beszélhetünk továbbra is szakértői véleményről. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendeletben ezért konkrétan meg kellett határozni, hogy az ORSZI a továbbiakban mely esetekben jár el szakhatóságként. Az olyan eljárások vonatkozásában, ahol az ORSZI a továbbiakban szakhatóságként jár el, kimondja, hogy az ORSZI által október 1-je előtt kiadott szakvéleményt szakhatósági állásfoglalásnak kell tekinteni. Döntően nem hatósági eljárások és ebből következően nem tartoznak a Ket. hatálya alá azok az esetek, ahol az ORSZI továbbra is szakértői szervként jár el és szakvéleményt ad. Egy eset van, amikor az ORSZI hatósági eljárásban ad szakvéleményt, az Mkkr. által meghatározott esetekben az ORSZI továbbra is szakvéleményt ad a súlyos mozgáskorlátozott állapot fennállásáról. Fot. Pr. Mpr. Mcspr. Mkkr. Gszr. 213/2007 (VIII. 7.) Korm. rend.

12 Szakértői eljárás A Ket.-novella szerint ha jogszabály nem írja elő meghatározott szakértő igénybevételét az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki a hatóság. A Pr. alapján az ápolási díj fokozott ápolást igénylő állapotra tekintettel történő megállapítását megelőző szakértői vizsgálat esetében a jövőben magát a módszertani intézményt jelöli szakértőnek.

13 Határozathozatal A Ket. egyértelműen meghatározza az eljárás során hozható döntések formáját, ezek szerint hatósági ügyekben határozat vagy végzés adható ki. A szociális területen elfogadott jogszabályok egy része az egyértelműség és az egységes jogalkalmazás érdekében konkrét esetekben is meghatározta azt, hogy mely esetekben dönt a hatóság határozatban, és mikor hoz végzést. Tekintettel az 1. pontban kifejtettekre, vagyis a Ket. rendelkezéseinek elsődlegességére, hatályon kívül helyezésre az ágazati joganyagban azok a rendelkezések, amelyek kimondták, hogy az egyes eljárásokban, bizonyos kérdésekben a hatóság határozattal dönt. Kt. Szfr. Pr. Mkkr.

14 Határozathozatal mellőzése A Ket. novella által bevezetett szabályozás értelmében a hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul. A fentiek értelmében került módosításra a Pr. Bár a rendeletből a vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezésre került, a Ket ának (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel továbbra sem kell határozatot hozni a rendelkezésre állási támogatás összegének a nyugdíjminimum emelkedése miatti változása, illetőleg a lakásfenntartási támogatás összegének az elismert lakásnagyság mértékének változása esetén. Pr.

15 Hatósági szerződés A hatósági szerződésre vonatkozó rendelkezések a Ket. novellával alapvetően nem változtak, azonban a Ket.-tel való összhang megteremtése érdekében az Szt. e területen is módosításra került. Az Szt. értelmében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, azt, hogy teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg, hogy közfoglalkoztatásban vesz részt. Pr.

16 Jogorvoslat A Ket.-novella szerint az ügyfél kérelme alapján az ügyféli jogorvoslatok körébe a fellebbezési eljárás, a bírósági felülvizsgálat, valamint az újrafelvételi eljárás tartoznak. Kt. Mkkr. Mcspr.

17 Végrehajthatóvá nyilvánítás E rendelkezés tehát érdemben nem változott, a Ket. novella csak szövegpontosítást hajtott végre. Csupán a Ket.-tel történő párhuzamos szabályozás megszüntetése érdekében került deregulálásra a Pr.-nek az a továbbra is alkalmazandó rendelkezése, amely szerint a közgyógyellátást megállapító határozatban foglaltakat a fellebbezési jogra tekintet nélkül végre kell hajtani.

18 Egyéb módosítások A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv illetve az ezt átültető Szolgtv. tiltja meg a kettős engedélyeztetést. Ezért hatályukat vesztették a szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi vállalkozás engedélyezésének szabályait is. A továbbiakban az ilyen szolgáltatásokat nyújtani kívánó magánszemélyek az általános szabályok szerint válhatnak egyéni vállalkozóvá, majd kérhetik a működési engedélyt, a 3 év gyakorlat pedig a működési engedély kiadásának feltételévé vált.