Tansegédlet a Ket.-novellából eredő jogszabály-módosításokhoz a szociális igazgatási területen Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2009.

Átírás

1 Ket képzés ÁROP-2009/ A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Tansegédlet a Ket.-novellából eredő jogszabály-módosításokhoz a szociális igazgatási területen Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium október

2 (A tansegédlet nem tartalmazza a nyugdíjbiztosítási tárgyú, valamint a családtámogatásokkal összefüggő jogszabályokat, továbbá nem tér ki a Ket. novellából fakadó azon módosításokra, amelyek konkrétan nem igényelték a szociális tárgyú jogszabályok módosítását. Ez utóbbiak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által összeállított, Tansegédlet a Ket. novellához című anyagból ismerhetőek meg.) 2

3 A tansegédletben használt rövidítések: - Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény - Ket.-novella: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény évi LVI. törvény: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló évi LVI. törvény - Szolgtv.: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény - Szt.: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény - Fot.: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény - Szfr.: a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet - Szmr.: a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet [Jelezzük, hogy kihirdetésre került az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, így az Szmr. e tárgybeli szabályai hatályon kívül helyezésre kerülnek, beépülnek az új rendeletbe.] - Gymr.: a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet - Pr.: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet - Mpr.: a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet - Mkkr.: a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet - Ar.: egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet - Mcspr.: a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet - Gszr.: a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 3

4 1. A Ket. elsődlegessége Az ágazati hatósági eljárási szabályok Ket.-novellával való összhangjának biztosítása érdekében október 1-jei hatállyal számos szociális tárgyú jogszabály módosítására is sor került. A Ket. novella, valamint a évi LVI. törvény elfogadása során is alapvető jelentőségű volt az a követelmény, hogy visszaállítsák a Ket. kódexjellegét, vagyis amennyiben lehetséges, - ott ahol a Ket. alkalmazása a Ket. szerint elsődleges - az eljárások során a Ket. rendelkezései legyenek az irányadók, és csak szűk körben, a feltétlenül szükséges mértékben forduljanak elő az általános szabályoktól való eltérések. Ez nagymértékben elősegíti a jogbiztonság érvényesülését. A fenti követelmény megvalósulása érdekében a szociális területet érintő joganyagban is törlésre kerültek azok a szövegrészek, rendelkezések, amelyek Ket-re történő utalást, vagy azzal párhuzamos szabályozást tartalmaztak. Szintén módosításra kerültek a jogszabályok annak érdekében, hogy a Ket. fogalomhasználatának megfelelő rendelkezések kerüljenek beépítésre. Külön kiemelést igényel, hogy a Ket. novella egyértelművé teszi, hogy a hatóság érdemi kérdésekben hozott határozata, valamint az eljárási kérdésekben hozott végzése együttesen döntésnek minősül. Az Szt. módosítása során a fenti alapelveknek megfelelően törlésre kerültek a Ket.-re történő hivatkozások [pl. 50. (6) bekezdésében, 92/K. (7) bekezdés b) pontjában]. Emellett a Ket. fogalomhasználatának megfelelően bizonyos fogalmak pontosítására került sor (pl: a határozat és végzés összefoglalóan: döntés, a határozat megküldése helyett: közlés, a kezdeményezés helyett: kérelem, a határozat, szakvélemény, igazolás érvényességi időtartama helyett: hatály). A Fot.-ban a Ket. fogalomhasználatának megfelelő szövegpontosításokra elsősorban amiatt került sor, hogy október 1-jéig a törvény az igénybejelentés kifejezést tartalmazta. Az új fogalmak: igénybejelentés helyett: kérelem, igénylő helyett: kérelmező ügyfél, írásban helyett: határozatban. Mpr.-ből szintén hatályon kívül helyezésre kerültek azok a rendelkezések, amelyek a Ket-ben is párhuzamosan szabályozott kérdésekre vonatkoztak (ilyenek pl. az ügyfél személyes eljárásának szabályai, postai úton történő kézbesítésre vonatkozó részletszabályok). Emellett az Mpr. szóhasználata is egységesítésre került (a szakvélemények esetében érvényesség helyett hatályosság használata, a természetes személyazonosító adatok összefoglaló néven történő hivatkozása). 4

5 Az Ar. 10/A. -ában szintén terminológiai pontosításra került sor. Tekintettel arra, hogy a Ket. a továbbiakban nem tartalmazza a felettes szerv fogalmának meghatározását, e fogalom az Ar.-ből is hatályon kívül helyezésre került. A pontos definíció a döntés elleni fellebbezés elbírálására jogosult szerv. A Ket. fogalomhasználatának megfelelően került módosításra a Mkkr. is. Ez alapján a jogszabály a határozat megküldése helyett: a közlés, a határozat érvényessége helyett: hatály, a másodfokú eljárás helyett: a jogorvoslati eljárás, az igény helyett: a kérelem, a felettes szerv helyett: a döntése elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság kifejezéseket használja. A Ket.-tel való párhuzamosság miatt kerültek hatályon kívül helyezésre a rendeletnek azok a részei, amelyek arra vonatkoztak, hogy a jegyző a kérelemről határozattal dönt, hogy a határozat rendelkező részében meg kell állapítani a súlyos mozgáskorlátozottság tényét vagy annak hiányát, hogy mit kell tartalmaznia a másodfokon hozott határozatnak, vagy hogy a jegyző gondoskodik a közlekedési támogatás összegének kifizetéséről. 2. Adatkezelés A Ket.-novella megteremtette a felhatalmazást a hatósági eljárásokban történő általános adatkezelésre. A Ket ának (2)-(3) bekezdése értelmében a hatóság az eljárása során jogosult a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából nevének, születési nevének, születési idejének, születési helyének, anyja nevének, lakcímének, valamint külön törvényben vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendeletében meghatározott személyes adatának kezelésére. A hatóság törvény eltérő rendelkezése hiányában jogosult az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok megismerésére és kezelésére. Ebből kifolyólag az ágazati szabályokban csak azokat a speciális adatkezelési rendelkezéseket kell megjeleníteni, amelyek a Ket. felsorolásában nem szerepelnek. A Ket. novella bevezette továbbá az ún. védett adat fogalmát, amely a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok gyűjtőfogalma. A hatósági eljárás tartama alatt a hatóságnak gondoskodni kell arról, hogy a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok (védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. E körben még arra kell utalnunk, hogy a évi LVI. törvény az egész jogrendszeren átvezette a természetes személyazonosító adat fogalmat, amelyet a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény(sztv.) módosítása 5

6 indokolt. Eszerint a polgár családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, valamint anyja születési családi és utóneve tartozik az ún. természetes személyazonosító adatok körébe. A polgár neme kikerült e felsorolásból. Az Szt. módosítására, az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések pontosítására a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján került sor, kiemelve azt, hogy az adatkezelésre jogosult szerveknek csak a feladataik ellátása céljából szükséges és az általuk törvényi előírás alapján kezelhető adatokat lehet továbbítani. A törvényi módosítás során következetesen átvezetésre került továbbá a természetes személyazonosító adat fogalom, amelyet, mint azt már fentebb is jeleztük, az Sztv. módosítása indokolt. Szintén a természetes személyazonosító adat fogalom került bevezetésre a Mkkr.-ben. 3. Hatáskör vagy illetékesség hiányában történő ideiglenes intézkedés Az ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályok a Ket.-ben alapvetően nem kerültek megváltoztatásra. Az Szt. értelmében a települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Az Szt október 1-jét megelőzően hatályos szövege előírta, hogy az ellátást biztosító az ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Ez a rendelkezés hatályon kívül helyezésre került. Ennek azonban nem az értesítési kötelezettség megszüntetése volt az oka, hanem az hogy a Ket ának (4) bekezdése eleve előírja, hogy a hatóság az ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést. 4. Kapcsolattartás A Ket.-novella önálló fejezetben szabályozza a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket, bevezeti a kapcsolattartás terminológia általános alkalmazását (így elektronikus ügyintézés helyett a helyes terminológia elektronikus kapcsolattartás), és ezzel egyidejűleg koncepcionálisan változtatja meg az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó hatályos szabályokat. E változtatások lényege a következőkben foglalható össze: 6

7 - A Ket.-novella meghatározza a kapcsolattartás két formáját, ami írásbeli és szóbeli lehet. - A módosítás megállapítja, hogy kizárólag az a kapcsolattartás tekinthető elektronikus és írásbeli kapcsolattartásnak, ami a központi rendszeren keresztül történik. - A választható kapcsolattartási formák közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság alapján választ. - Az ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani, ha azt törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet nem zárja ki, kivéve, ha az elektronikus kapcsolattartás értelmezhetetlen. - Az elektronikus kapcsolattartást az ügyfél számára kötelezően csak törvény írhatja elő. - Az ügyfél az eljárás során egy alkalommal megváltoztathatja a kapcsolattartás formáját. - A hatóság január 1-jével kötelezően elektronikus úton tart kapcsolatot más hatósággal. - A hatóság az iratot a központi rendszeren keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak. - Az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak. (Ket.-tansegédlet-IRM) A Ket. novella által bevezetett változások érintik az ügyfelekkel és társhatóságokkal folytatott kapcsolattartást, kommunikációt az Szmr. és a Gymr. vonatkozásában is október 1-jétől az elektronikus út a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő kapcsolattartást jelenti, amelyhez joghatások fűződnek. Ezért az ben történő kommunikációt előíró rendelkezéseket a fenti két rendeletben elektronikus levélben történő tájékoztatásra, megküldésre kellett módosítani. 5. Az eljárás megindítása hivatalból A Ket a értelmében a hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. A hatóság azonban köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha ezt jogszabály előírja, erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, illetve ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást. A hivatalból induló eljárások kapcsán a hatóság mérlegelési joggal rendelkezik annak eldöntése érdekében, hogy szükséges-e az eljárást megindítania vagy sem. Ez a jog azonban nem korlátlan. Korlátozza egyrészt 7

8 a hivatalból való eljárás elve, másrészt az a hatásköri szabály, miszerint a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben, illetékességi területén köteles eljárni, ami egyben azt is jelenti, hogy amennyiben az eljárás megindítására okot adó körülmények fennállnak, a hatóság köteles az eljárást megindítani. Az officialitás elvéből következik, hogy a hatóság szükség esetén hivatalból megindítja az eljárást, amelyre jogszabály feljogosítja. Ezért, vagyis kizárólag jogtechnikai okokból kerültek tehát hatályon kívül helyezésre az Szmr. és Gymr. azon rendelkezései, melyek szerint szükség esetén ellenőrzést kell tartani a szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltatóknál, intézményeknél. Ha tehát a hatóság jogsértésről szerez hitelt érdemlően tudomást, az ellenőrzést továbbra is le kell folytatnia. Szintén inkább technikai okokból kerültek hatályon kívül helyezésre az ellenőrizendő szempontok példálózó felsorolásai, ugyanis annak tényleges jelentősége nincs, sőt adott esetben csak korlátozza, vagyis kizárólag a felsorolt szempontok ellenőrzésére ösztönzi a működést engedélyező szervet. Ugyanakkor a Ket. módosításával összhangban előírásra került, hogy hivatalból indult eljárásban meg kell adni a kért iratokat, adatokat az eljáró hatóságnak. 6. A kérelem mellékletei A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket, akkor is, ha az ügyfél szóban terjesztette elő kérelmét, hiszen a mellékletekben található adatok, információk nélkülözhetetlenek a tényállás megállapításához. Ha az ügyfél ezt nem teljesíti, a hatóságnak a hiánypótlásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni, mert a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóságnak kell megkeresnie, és nem kérhető az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ilyen nyilvántartásnak minősül például a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, az egyéni vállalkozók nyilvántartása vagy a zálogjogi nyilvántartás. Jogszabály előírhatja ilyen tartalmú mellékletek kötelező csatolását, ha azonban az ügyfél ezt nem teljesíti, a hatóság köteles belföldi jogsegély keretében beszerezni azokat, anélkül, hogy az ügyfél ennek érdekében külön kérelmet nyújtana be. A évi LVI. törvény azt a megoldást választotta, hogy ahol melléklet csatolását írja elő jogszabály, ott pontosan megjelöli, hogy a hatóságot mely adatok igazolása esetén terheli a megkeresési kötelezettség, ha az ügyfél a szükséges mellékleteket nem csatolta. 8

9 Szintén változtatást jelentett az az alapelv, amely szerint, ahol ez lehetséges, a jogszabály ne tartalmazza a konkrét mellékletként benyújtandó formanyomtatványt, hanem lehetőleg csak az adattartalmat határozza meg. Az Szfr. értelmében a szociális foglalkoztatás iránti kérelemhez mellékelni kell jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérelmező esetén a szervezet egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát, társadalmi szervezet, egyházi jogi személy, alapítvány vagy közalapítvány kérelmező esetén a bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot. A kormányrendelet módosításának következtében a kérelmet elbíráló hatóság október 1-jétől adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz, amennyiben a szociális foglalkoztatás iránti kérelemhez a cégkivonatot, illetőleg a bírósági kivonatot a kérelmező nem mellékelte [Ket. 36. (2)]. A Pr. az aktív korúak ellátása tekintetében került módosításra. A kérelem elbírálásához a vonatkozó rendelkezés formai szempontú módosítása és átstrukturálása ellenére változatlanul a korábbi iratok, dokumentumok csatolása szükséges, a formanyomtatványt továbbra is a rendelet melléklete határozza meg. A Pr.-ben nem érvényesül az az általánosan követett elv, amely szerint a jogszabály lehetőleg csak az adattartalmat határozza meg, magát a formanyomtatványt nem. Ennek az eltérésnek az indoka az, hogy a szociális ellátások általában nagy számú állampolgárt érintenek, akiknek a jogérvényesítéshez alapvető segítséget nyújtott a formanyomtatvány megléte. Ez a rendszer lényegesen leegyszerűsítette az ellátások iránti kérelemhez szükséges egyébként nem kis mennyiségű adat beszerzését, lecsökkentve ezáltal a hiánypótlások számát is. A formanyomtatványok megléte, az azokhoz kapcsolódó tájékoztatókkal együtt tehát az eljárások során mind a hatóság mind az állampolgárok számára nagy segítséget jelent a továbbiakban is. Ezeknél az ellátásoknál ráadásul a formanyomtatványok tartalma is több éve kialakult, azok rendszeres, rövid időközönkénti változtatására nincs szükség. [A fentiek az időskorúak járadékának megállapítására, az aktív korúak ellátásának megállapítására, az ápolási díj megállapítására, valamint a közgyógyellátás megállapítására is vonatkoznak. Szintén a fentebb leírt megfontolások miatt tartalmazza október 1- jét követően is az Mpr. 2. számú melléklete a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának kiadásához szükséges kérelem formanyomtatványát. 9

10 A évi LVI. törvény által bevezetett gyakorlatnak megfelelően Mkkr. rendelkezései közé is beépítésre került, hogy ha a kérelmező a vezetői engedély fénymásolatát vagy a tanulói jogviszony igazolását nem mellékeli a közlekedési kedvezmény, illetve szerzési támogatás iránti kérelméhez, akkor az eljáró hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz. Ugyanez vonatkozik a kedvezményt igénylő, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre is, vagyis a tartózkodási engedély másolatát és a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást az eljáró hatóság szerzi be, ha az a kérelemmel nem került benyújtásra. 7. Határidők A Ket. módosítása következtében a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatára vonatkozó kereseti kérelem és a különböző adminisztratív kötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidők kivételével minden eljárási határidőt, vagyis valamely eljárási cselekményhez köthető határidőt munkanapban kell számítani. Az eljárási határidők főszabályként harminc napról huszonkét munkanapra, tizenöt napról tíz munkanapra, nyolc napról öt munkanapra módosultak. A Ket.-novella bevezette az általános belső eljárási határidőt is, és egyúttal a korábbi, belső ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezések jelentős része is hatályon kívül került. Az új szabályozás értelmében, ha a Ket. valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóságnak haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül kell gondoskodni arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse. Alapvető változást jelent az is, hogy az ügyintézési határidő alatt a döntés meghozatalán túl a hatóságnak intézkednie is kell a döntés közlése iránt. A Ket.-novella módosította a vonatkozó szabályozást a tekintetben is, hogy nem kell felfüggesztenie az eljárást a hatóságnak mindazon esetekben, amikor az eljárás folytatását akadályozó körülmény időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. Ezeket a körülményeket a Ket. tételesen felsorolja. Ilyen eset áll fenn például akkor, ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni, vagy ha a hatóság szakértőt rendel ki. Alapvető változtatást tartalmaz a Ket.-novella a határidők betartása érdekében, ennek megfelelően a hatóságnak illeték és díj visszafizetésére 10

11 vonatkozó kötelezettsége van az ügyintézési határidő elmulasztásának esetére. Az ügyintézési határidők a fentieknek megfelelően valamennyi szociális tárgyú jogszabályban munkanapokban kerültek meghatározásra. Az Szt. a Ket. rendelkezéseivel összhangban pontosításra került, külön kimondja, hogy a szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője az eljárási határidőt indokolt esetben is csak a határidő letelte előtt hosszabbíthatja meg. A bentlakásos szociális intézmények elvi működési engedélyezése és ismételt engedélyezése esetén az ügyintézési határidő az Szmr.-ben 60 napról 22 munkanapra csökkent, ugyanis októbertől nem csak a szakhatósági eljárás, hanem a szakértői eljárás időtartama sem számít bele az ügyintézési határidőbe. 8. Szakhatósági állásfoglalás, előzetes szakhatósági állásfoglalás: A Ket. novella alapjaiban szabályozta újra a Ket.-nek a szakhatóságokra vonatkozó rendelkezéseit. A Ket. módosítását követően a szakhatóságra és állásfoglalására vonatkozóan a következő alapvető szempontokat kell figyelembe venni: - A Ket.-novella megállapította, hogy ha a Ket. eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. - A szakhatóság állásfoglalásának tartalmáról a korábbi szabályozás nem szólt. A módosított szabályok kimondják, hogy a hatóság határozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a szakhatóság határozata az eljárási költségek mértékének megállapítását tartalmazhatja, amely alapján az érdemi döntést hozó hatóság az eljárási költség viseléséről szóló döntésében rendelkezik. - A szakhatóság eljárása az ügyintézési határidőbe nem számít bele. A Ket.- novella szabálya szerint a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik tíz munkanap, amely meghosszabbítható. - A szakhatóság szükség esetén a Ket ának megfelelően hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet, amiről a hatóságot haladéktalanul értesíti. - A Ket.-novella szerint nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság nyolc munkanapon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani. - A határozat különleges tartalmi eleme a szakhatósági állásfoglalás, amelynek tartalmára, szerkezetére a Ket.-novella által megállapított 44. (6) bekezdés értelmében kevés eltéréssel a határozatra vonatkozó 11

12 szabályokat kell alkalmazni. A szakhatósági állásfoglalás ennek megfelelően ugyanúgy két fő részre, rendelkező részre és indokolásra tagolódik, amely értelemszerűen beépítendő az eljáró hatóság határozatának vonatkozó részeibe [Ket. 72. (1) bekezdés d) pont db) alpont és 72. (1) bekezdés e) pont ed) alpont]. - A Ket.-novella pontosítja az előzetes (elvi) szakhatósági hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket. Ha törvény vagy kormányrendelet azt lehetővé teszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy díj megfizetése mellett benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával az ügyfél meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. - A Ket.-novella szerint ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a szakhatóság jogszabálysértő állásfoglalása miatt helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, a szakhatóság megtéríti a hatóságnak a jogszabálysértő állásfoglalással okozott költségeket. - A módosítás előtti szabályok nem rendezték azt a kérdést, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a szakhatóság állásfoglalása az eljáró hatóság megítélése szerint jogszabályba ütközik. Ilyen esetekben a hatóságoknak egyeztetniük kell, az egyeztetés eredménytelensége esetén az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordulhat felügyeleti eljárás lefolytatása érdekében. - A Ket.-novella elismeri a hallgatás-beleegyezés szabály alkalmazását a szakhatóság hallgatása esetén is. Eszerint ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, másik hatóság vagy szakhatóság eljárásra való kijelölése helyett jogszabály rendelkezhet úgy, hogy ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. - Az ügyben érdemi döntést hozó hatóságnak a szakhatósági állásfoglalást változtatás nélkül bele kell foglalni a határozatába, a határozat rendelkező részében a szakhatósági állásfoglalás rendelkező részét kell belefoglalni, míg az állásfoglalás indokolása továbbra is a határozat indokolásában kap helyet. - A határozatot közölni kell a szakhatósággal is. Alapvető változás, hogy a Ket. rendelkezései közül hatályon kívül helyezésre kerültek azok a rendelkezések, amelyek azt szabályozták, amikor az eljáró hatóság kötve volt a szakértői véleményhez. A szociális területen számos ilyen jellegű szabályozás született az elmúlt években. Ezért valamennyi esetben felülvizsgálatra került, hogy mely esetekben indokolt a szakhatósági állásfoglalás kiadása, és mely esetekben beszélhetünk továbbra is szakértői véleményről. A szociális területet érintő jogszabályokban az 12

13 egészségkárosodás mértékétől is függő ellátások vonatkozásában több esetben az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) szakvéleménytét kellett beszerezni, amelyhez az eljáró hatóság kötve volt. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendeletben ezért konkrétan meg kellett határozni, hogy az ORSZI a továbbiakban mely esetekben jár el szakhatóságként. Ezek többek között a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás, a hozzátartozói nyugellátás, a baleseti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági járadék, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a fogyatékossági támogatás, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, a magasabb összegű családi pótlék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapítása iránti eljárások. Ezek a rendelkezések természetesen valamennyi, az adott ellátás megállapítására vonatkozó ágazati jogszabályban is átvezetésre kerültek. A fenti változtatások tették szükségessé, hogy az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet az olyan eljárások vonatkozásában, ahol az ORSZI a továbbiakban szakhatóságként jár el, kimondja, hogy az ORSZI által október 1-je előtt kiadott szakvéleményt szakhatósági állásfoglalásnak kell tekinteni. Ez a rendelkezés biztosítja azt, hogy az ORSZI vizsgálatán október 1-jén már átesett, döntően egészségkárosodást szenvedett személyek vizsgálatát az eljárási szabályok megváltoztatása miatt ne kelljen ismételten lefolytatni, ezzel újabb nehézségeknek téve ki őket. Döntően nem hatósági eljárások és ebből következően nem tartoznak a Ket. hatálya alá azok az esetek, ahol az ORSZI továbbra is szakértői szervként jár el és szakvéleményt ad. Ezek a gondozási szükséglet megállapításáról, a súlyos fokozatú demens megbetegedésről, a fogyatékos személyek alapvizsgálatához, a rehabilitációs és szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálathoz, a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatához adott szakvélemények. Mivel a Ket. rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a fenti esetekben továbbra is elő lehet írni azt, hogy kötelező az ORSZI által adott szakvélemény figyelembe vétele. Egy eset van, amikor az ORSZI hatósági eljárásban ad szakvéleményt, az Mkkr. által meghatározott esetekben az ORSZI továbbra is szakvéleményt ad a súlyos mozgáskorlátozott állapot fennállásáról. 13

14 A Fot október 1-jét megelőzően hatályos 23/C. -ának (1) bekezdése szerint a fogyatékossági támogatás elbírálásához szükséges súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az orvosszakértői szerv végzi. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az ORSZI a súlyosan fogyatékos állapotról szakvéleményt adott, amelyhez az eljáró hatóság (Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatósága) kötve volt. Mivel október 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerültek a Ket-nek a kötelező szakvéleményre vonatkozó rendelkezései, a Fot. hivatkozott -át is módosítani kellett. Ennek értelmében rögzítésre került, hogy a továbbiakban szakvélemény helyett szakhatósági állásfoglalásban kell a nyilatkozni a súlyosan fogyatékos állapotról. Emiatt került hatályon kívül helyezésre a Fot. 23/D. -ának (2) bekezdése, amely meghatározta, hogy az orvosszakértői szerv a szakvéleményét a megkereséstől számított negyven napon belül köteles előterjeszteni, valamint az, hogy az eljáró hatóság az orvosszakértői szerv szakvéleményének megérkezéséig az eljárást felfüggeszti. Mivel a Ket. rendelkezik a szakhatóságokra irányadó ügyintézési határidőről, valamint arról, hogy a szakhatóság eljárás az ügyintézési határidőbe nem számít bele, a fenti szabály gyakorlatilag szükségtelenné vált. Az Szmr.-t is érintett az a változás, hogy a Ket. módosításával megszűnt az a lehetőség, hogy egy jogszabály hatósági eljárásban elrendelje a szakértői vélemény kötelező figyelembevételét. Ilyen jogalkotói cél esetén a szakértői szervet szaghatóságként kellett kijelölni. Ennek megfelelően bázis-szállás engedélyeztetése ügyében a diszpécserközpont szakhatóságként lett kijelölve. A módszertani intézmény a szabályozás egységessége érdekében bázisszállás esetén is szakértő maradt, de a szakvéleményét a továbbiakban nem kötelező figyelembe venni. A Pr. rendelkezik arról, hogy mivel az itt szabályozott ellátásoknál az ORSZI a jogosultság elbírálására vagy felülvizsgálatára irányuló eljárásokban szakhatósági kijelölést kapott, az egészségkárosodás, illetőleg a munkaképesség-csökkenés mértékéről korábban kiadott ORSZI-s szakvéleményeket hatályosságuk időtartama alatt változatlanul el kell fogadni. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a szakhatósági eljárásra vonatkozó Ket. által meghatározott általános szabályokra figyelemmel a rendelet erre vonatkozó szabályozásának törlése ellenére is biztosítani kell a kérelmezőnek a szakhatósági iratokba történő betekintés lehetőségét. A Pr. módosításával összefüggésben felhívjuk a figyelmet továbbá arra is, hogy közgyógyellátás esetén a jegyző jogosultságot megállapító, vagy a kérelmet elutasító határozatát a korábbi szabályozásnak megfelelően 14

15 továbbra is közölni kell a regionális egészségbiztosítási pénztárral (REP-pel) is; a közlési kötelezettséget előíró rendelkezés csakis a REP-ek szakhatósági státusának egyértelművé tétele következtében került deregulálásra. Az Mpr.-ben a szakvélemények megnevezése egyes esetekben a fogyatékosság minősítésére vonatkozó, más jogszabályokban található rendelkezések követéseként szakhatósági állásfoglalásra változott. Az Mcspr. 4/A. -ában is egyértelműen megfogalmazásra kerül, hogy a magasabb összegű családi pótlék megállapításához október 1-jétől az ORSZI elsőfokú szakértői bizottsága szakhatósági állásfoglalást ad ki. Itt is rögzítésre került, hogy a továbbiakban is elfogadható az ORSZI-nak a október 1-jét megelőzően kiadott szakvéleménye is. Szintén az ORSZI egyes eljárásokban megteremtett szakhatósági státuszának következtében szorult módosításra a Gszr. 9. Szakértői eljárás A Ket.-novella szerint ha jogszabály nem írja elő meghatározott szakértő igénybevételét az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki a hatóság. A Pr. alapján az ápolási díj fokozott ápolást igénylő állapotra tekintettel történő megállapítását megelőző szakértői vizsgálat esetében a jegyző összhangban a 3/2008. (IV. 15.) SZMM rendelet szabályozásával a jövőben magát a módszertani intézményt jelöli szakértőnek. Ezen esetekben a jegyzőnek természetesen továbbra is meg kell adnia a szakértői tevékenységhez szükséges minden releváns információt (így az ápolást végző és az ápolt személy személyazonosító adatait is). 10. Határozathozatal A Ket. egyértelműen meghatározza az eljárás során hozható döntések formáját, ezek szerint hatósági ügyekben határozat vagy végzés adható ki. A Ket. értelmében érdemi kérdésekben a hatóság határozatot, eljárási kérdésekben a hatóság végzést hoz. A Ket. novella következetesen alkalmazza továbbá a határozatot és a végzést is magában foglaló gyűjtőfogalmat, a döntés kifejezést. A szociális területen elfogadott jogszabályok egy része az egyértelműség és az egységes jogalkalmazás érdekében konkrét esetekben is meghatározta azt, 15

16 hogy mely esetekben dönt a hatóság határozatban, és mikor hoz végzést. Tekintettel az 1. pontban kifejtettekre, vagyis a Ket. rendelkezéseinek elsődlegességére, a jogszabályokat olyan szempontból is felül kellett vizsgálni, hogy azok ne tartalmazzanak a Ket.-tel párhuzamos rendelkezéseket. Csakis erre tekintettel kerültek hatályon kívül helyezésre az ágazati joganyagban azok a rendelkezések, amelyek kimondták, hogy az egyes eljárásokban, bizonyos kérdésekben a hatóság határozattal dönt. Ennek megfelelően az érintett esetekben a továbbiakban is határozatot kell hozni. Ilyen változtatások találhatók pl. - az Szt. 50/A. -ának (10) bekezdésében, - az Szfr ának (2) bekezdésében, - a Pr. 7. -ának (1) bekezdésében, továbbá - az Mkkr. 11. (1) bekezdésének első mondatában, és 20. -ának (2) bekezdésében. 11. Határozathozatal mellőzése A Ket ának a október 1-je előtt hatályos (5) bekezdése szerint jogszabály lehetővé tehette, hogy a hatóság mellőzze a határozathozatalt, ha az eljárás pénzbeli ellátás jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányult. A Ket. novella által bevezetett szabályozás értelmében a hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul. A Változtatás alapvetően abban nyilvánul meg, hogy a határozathozatal mellőzését nem csak akkor lehet alkalmazni, ha azt jogszabály külön kimondja, hanem minden esetben alkalmazható, ha a Ket. által meghatározott feltételek fennállnak. A fentiek értelmében került módosításra a Pr. Bár a rendeletből a vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezésre került, a Ket ának (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel továbbra sem kell határozatot hozni a rendelkezésre állási támogatás összegének a nyugdíjminimum emelkedése miatti változása, illetőleg a lakásfenntartási támogatás összegének az elismert lakásnagyság mértékének változása esetén. 12. Hatósági szerződés A hatósági szerződésre vonatkozó rendelkezések a Ket. novellával alapvetően nem változtak, azonban a Ket.-tel való összhang megteremtése érdekében az Szt. e területen is módosításra került. 16

17 Az Szt. értelmében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, azt, hogy teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg, hogy közfoglalkoztatásban vesz részt. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az ilyen típusú megállapodás hatósági szerződésnek minősül, és ezáltal alkalmazni kell rá a Ket. hatósági szerződésre vonatkozó rendelkezéseit. 13. Jogorvoslat A közigazgatási aktusok felülvizsgálatára sor kerülhet kérelemre, illetőleg hivatalból. A Ket. helytelenül a VII. fejezete a hivatalból lefolytatható döntésfelülvizsgálati eljárást is a jogorvoslati eljárások típusai közé sorolta, ezért ennek korrekciójaként a fejezet címét a Ket. novella megváltoztatta a Jogorvoslatok és döntés-felülvizsgálat kifejezést használva. A Ket.-novella szerint az ügyfél kérelme alapján az ügyféli jogorvoslatok körébe a fellebbezési eljárás, a bírósági felülvizsgálat, valamint az újrafelvételi eljárás tartoznak. Hivatalból kerülhet sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára: a döntést hozó hatóság saját hatáskörben indított eljárása keretében, a felügyeleti eljárás keretében, az Alkotmánybíróság határozata alapján és az ügyészi intézkedés nyomán. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások vonatkozásában jogorvoslati lehetőségként az Szt. kizárólag a bírósági felülvizsgálatot jelölte meg. A Ket. novella az erre vonatkozó rendelkezést a tartalom érdemi megváltoztatása nélkül a Ket. fogalomhasználatának megfelelően módosította (határozat helyett döntés, a fellebbezés kizárásának egyértelmű megfogalmazása). Ezzel párhuzamosan a Mkkr.-ből hatályon kívül kellett helyezni azt a rendelkezést, amely szerint a szerzési, valamint az átalakítási támogatásról hozott határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Alkotmányos követelmény, hogy a jogorvoslatot csak törvényi szinten lehet korlátozni, és az Szt. ezt a rendelkezést a fentiekben leírtak szerint tartalmazza is. Szintén hatályon kívül helyezésre került a rendeletből az elidegenítési tilalom bejegyzésére és törlésére vonatkozó, valamint a szerzési támogatás visszafizetését elrendelő határozat elleni államigazgatási úton történő jogorvoslat kizárása. 17

18 Az Szt. kiegészült egy új szabállyal, amely alapján a krízishelyzetbe került személyek egyszeri támogatásával kapcsolatos eljárásban hozott döntéssel szembeni jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében adható egyszeri segélyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az e tárgyban hozott döntésekkel szemben jogorvoslatnak egyáltalán nincs helye, azaz fellebbezéssel nem támadható meg és bírósági felülvizsgálat, újrafelvételi eljárás sem kérhető. Az Mcspr.-ben hatályon kívül lett helyezve az a rendelkezés, amely alapján ha az igényelbíráló szerv a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelmet elutasítja, az erről szóló határozat alapjául szolgáló szakvéleményt - az igénylőnek a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az igényelbíráló szervhez benyújtott fellebbezése alapján - az ORSZI másodfokú szakértői bizottsága vizsgálja felül. Ez a rendelkezés több okból is szükségtelenné vált. Mivel a jövőben az ORSZI szakhatóságként jár el, a fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket a Ket. értelmében a szakhatóságra is alkalmazni kell. Ez vonatkozik a fellebbezési határidőre is. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet általánosan rendelkezik arról, hogy az ORSZI szakértői és szakhatósági tevékenysége során is másodfokon a regionális igazgatóság jár el. 14. Végrehajthatóvá nyilvánítás A Ket ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a határozatban foglaltakat a fellebbezési jogra tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást - ideértve a pénzegyenértékben kifejezhető természetbeni ellátást - tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik. E rendelkezés tehát érdemben nem változott, a Ket. novella csak szövegpontosítást hajtott végre. Csupán a Ket.-tel történő párhuzamos szabályozás megszüntetése érdekében került deregulálásra a Pr.-nek az a továbbra is alkalmazandó rendelkezése, amely szerint a közgyógyellátást megállapító határozatban foglaltakat a fellebbezési jogra tekintet nélkül végre kell hajtani. 15. Egyéb módosítások A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv), illetve az ezt átültető Szolgtv. nagyon kevés kivétellel nem teszi lehetővé, hogy határon átnyúló szolgáltatás nyújtása engedélyhez kötött 18

19 legyen. Ezért Szmr.-ből és a Gymr.-ből törlésre kerültek a közösségi fenntartókra vonatkozó különös szabályok. Szintén az irányelv tiltja meg a kettős engedélyeztetést. Ezért hatályukat vesztették a szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi vállalkozás engedélyezésének szabályait is. A továbbiakban az ilyen szolgáltatásokat nyújtani kívánó magánszemélyek az általános szabályok szerint válhatnak egyéni vállalkozóvá, majd kérhetik a működési engedélyt, a 3 év gyakorlat pedig a működési engedély kiadásának feltételévé vált. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló T/ számú törvényjavaslat alapján egyébként várhatóan megszűnik az egyéni vállalkozás engedélyezése, helyébe bejelentési kötelezettség lép. A két rendeletben továbbá a köztartozásra és a köztartozásmentes adózói adatbázisra vonatkozó törvényi szabályokkal összhangban változtak a fenntartói köztartozásra vonatkozó rendelkezések is. A Ket.-tel nem függ össze az a terminológiai pontosítás, amely szerint az Szmr.-hez hasonlóan és a fenntartónak a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény fogalomhasználatának megfelelően a Gymr.-ben is szét lett választva az egyházi és a nem állami fenntartó kifejezés használata. 19