TERVEZET JEGYZŐKÖNYV 1 Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának (KÖRNYEZETVÉDELMI) október 14-én Luxembourgban tartott, ülése

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, november 4. (22.04) (OR. en) 13501/04 LIMITE PV/CONS 59 ENV 562 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV 1 Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának (KÖRNYEZETVÉDELMI) október 14-én Luxembourgban tartott, ülése 1 A tanácsi jogi aktusok végleges elfogadására vonatkozóan nyilvánosságra hozható információkat e jegyzőkönyv 1. függeléke tartalmazza /04 it/jk/hh 1 DG I HU

2 TARTALOM 1. A napirend elfogadása Az A napirendi pontok jóváhagyása Árvízi kockázatkezelés: árvízmegelőzés, árvízvédelem és vízkárelhárítás Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a nyersanyag-kitermelő iparágakban keletkező hulladék kezeléséről (a) Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete egyes fluorozott, üvegházhatást okozó gázokról (b) Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének szerződő felei részvételével tartott konferencia tizedik ülésszaka (Buenos Aires, december 6 17.) Tiszta, intelligens, versenyképes: a környezethatékony újításokban rejlő lehetőségek a lisszaboni folyamat keretében Fenntartható közúti szállítás A Bizottság közleménye a Tanács és az Európai Parlament részére a Natura 2000 finanszírozásáról Tematikus stratégia megteremtése a városi környezet vonatkozásában Kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai országok (EECCA) és partnereik környezetvédelmi minisztereinek konferenciája, október , Tbiliszi (Grúz Köztársaság) KIJEV Egyéb (a) Az aarhusi programcsomag... 6 (b) A bázeli egyezmény szerződő feleinek 7. konferenciája (2004. október )... 6 (c) Műhely a hatásvizsgálat környezetvédelmi szempontjairól (Berlin, június )... 7 (a német delegáció kérésére) (d) A montreali jegyzőkönyv szerződő feleinek 16. ülése (2004. november , Prága, Cseh Köztársaság)... 7 * * * I. MELLÉKLET... 8 II. MELLÉKLET III. MELLÉKLET /04 it/jk/hh 2 DG I HU

3 1. A napirend elfogadása 13176/04 OJ/CONS 58 ENV 532 A Tanács elfogadta a fenti dokumentumban foglalt napirendet, a következő napirendi pontnak az Egyéb alá való beillesztésével: (d) A montreali jegyzőkönyv szerződő feleinek 16. találkozója (2004. november , Prága, Cseh Köztársaság.) 2. Az A napirendi pontok jóváhagyása 13282/04 PTS A 47 + ADD 1 + COR 1 (el) A Tanács jóváhagyta a 13282/04 + ADD 1 +COR 1 (el) dokumentumban felsorolt A napirendi pontokat. E jegyzőkönyv 1. függeléke a 3. A napirendi pont vonatkozásában nyújt információt. 3. Árvízi kockázatkezelés: árvízmegelőzés, árvízvédelem és vízkárelhárítás A Tanács következtetései 11422/04 ENV /1/04 ENV 520 REV 1 A Tanács elfogadta a 13039/1/04 REV 1 dokumentum I. mellékletében foglalt következtetéseket. A Bizottság nyilatkozata, valamint a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia által kiadott együttes nyilatkozat e jegyzőkönyv I. mellékletében található. 4. Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a nyersanyag-kitermelő iparágakban keletkező hulladék kezeléséről Politikai megállapodás (Nyilvános tanácskozás) 10143/03 ENV 315 IND 84 CODEC /04 JUR 403 ENV 516 CODEC /04 ENV 522 IND 125 CODEC ADD 1 A Tanács politikai megállapodást kötött a 13523/04 ENV 564 IND 137 CODEC 1124 dokumentumban foglalt szövegről. A magyar és osztrák delegáció tartózkodási szándékát jelentette be /04 it/jk/hh 3 DG I HU

4 5. (a) Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete egyes fluorozott, üvegházhatást okozó gázokról (b) Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról Politikai megállapodás (Nyilvános tanácskozás) 12179/03 ENV 433 CODEC /04 JUR 390 ENV 490 ENT 127 CODEC /04 ENV 521 ENT 131 CODEC ADD 1 + ADD 1 COR 1 A Tanács, minősített többséggel, politikai megállapodást kötött a 13040/04 + ADD 1 dokumentumban foglalt átfogó kompromisszum-tervezet alapján, kiegészítve a felülvizsgálati záradékot mind a rendeletben (9. cikk (2) bekezdés k) pontjában), mind az irányelvben (8. cikk (1) bekezdés második francia bekezdésében); a politikai megállapodás szövegét a 13630/04 dokumentum A. és B. melléklete tartalmazza. Ausztria és Dánia ezt a kompromisszumot nem tudta elfogadni, és nyilatkozatot nyújtottak be. Belgium, Portugália és Svédország tartózkodási szándékát jelentette be, és együttes nyilatkozatot nyújtott be. A Bizottság e napirendi pont rendelet-részének 9. cikke (2) bekezdésének j) pontja tekintetében nyújtott be nyilatkozatot. Valamennyi említett nyilatkozat e jegyzőkönyv II. mellékletében található. A Tanács felkérte az Állandó Képviselők Bizottságát, hogy gondoskodjon a szöveg jogi/nyelvi véglegesítéséről, lehetővé téve az együttes álláspont egyik jövőbeni ülésén történő elfogadását. 6. Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye szerződő felei részvételével tartott konferencia tizedik ülésszaka (Buenos Aires, december 6 17.) A Tanács következtetései 13051/04 ENV 524 ENER 215 FISC 187 ONU 80 A Tanács elfogadta a 13531/04 ENV 565 ENER 225 FISC 204 ONU 85 dokumentumban foglalt következtetéseket /04 it/jk/hh 4 DG I HU

5 7. Tiszta, intelligens, versenyképes: A környezethatékony újításokban rejlő lehetőségek a lisszaboni folyamat keretében A Tanács következtetései Véleménycsere 12837/04 ENV 507 AGRI 243 ECO 156 ECOFIN 307 ENER 210 DEVGEN 172 MI 269 PECHE 295 RELEX 407 SAN 138 SOC 435 TRANS 304 RECH 180 ENT 130 A Tanács elfogadta a 12837/04 dokumentum mellékletében foglalt következtetéseket, és tudomásul vette a 2005-i tavaszi Európai Tanács tekintetében a további munkára vonatkozó észrevételeket. 8. Fenntartható közúti szállítás Véleménycsere (Nyilvános vita) 13052/04 ENV 525 TRANS /04 ENV 531 TRANS /04 ENV 543 TRANS /04 ENV 554 TRANS /04 ENV 557 TRANS /04 ENV 560 TRANS 329 A Tanács vitát tartott a fenntartható közúti szállításról, az elnökség vitairata alapján (13052/04). Több delegáció írásbeli észrevételeket nyújtott be (lásd a fent említett dokumentumokat). 9. A Bizottság közleménye a Tanács és az Európai Parlament részére a Natura 2000 finanszírozásáról Véleménycsere (Nyilvános vita) 11590/04 ENV /04 ENV /04 ENV /04 ENV /1/04 ENV 552 REV /04 ENV /04 ENV /04 ENV 573 Wallström biztos bemutatta azt az integrált megközelítést, melyet a Natura 2000 hálózat finanszírozására javasolt a Bizottság /04 it/jk/hh 5 DG I HU

6 Belgium, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Szlovákia együttes nyilatkozatot tett (lásd e jegyzőkönyv III.mellékletét). Számos delegáció további bizottsági iránymutatást kért, továbbá azt, hogy a javasolt jogszabályokban egyértelmű kritériumok szerepeljenek, tekintettel azokra az aggályokra, miszerint bizonyos területek vagy kedvezményezettek esetleg nem jogosultak közösségi társfinanszírozásra. Több delegáció külön írásbeli észrevételt nyújtott be (lásd a fent említett dokumentumokat). 10. Tematikus stratégia megteremtése a városi környezet vonatkozásában A Tanács következtetései 6462/04 ENV 97 TRANS /04 ENV 523 TRANS 312 A Tanács elfogadta a 13050/04 dokumentum mellékletében foglalt következtetéseket. 11. Közép-európai, kaukázusi és közép-ázsiai országok (EECCA) és partnereik környezetvédelmi minisztereinek konferenciája, október , Tbiliszi (Grúz Köztársaság) KIJEV + 1 Véleménycsere 12797/1/04 ENV 500 REV 1 Az elnök az EECCA folyamatra vonatkozó támogató észrevételeket tudomásul vette. 12. Egyéb (a) Az aarhusi programcsomag - Elnökségi beszámoló 13206/1/04 ENV 537 JUSTCIV 140 INF 134 ONU 82 REV 1 Az elnök tájékoztatta a Tanácsot az elnökség 13206/1/04 REV 1 dokumentumban foglalt szándékairól. (b) A bázeli egyezmény szerződő feleinek 7. konferenciája (2004. október ) - Elnökségi beszámoló 13203/04 ENV 535 Az elnök felhívta a Tanács figyelmét a fent említett konferencia napirendjén szereplő kulcskérdésekre /04 it/jk/hh 6 DG I HU

7 (c) Műhely a hatásvizsgálat környezetvédelmi szempontjairól (Berlin, június ) - A német delegáció kérésére 13205/04 ENV 536 A német delegáció tájékoztatást nyújtott a fent említett műhelyről. (d) A montreali jegyzőkönyv szerződő feleinek 16. ülése (2004. november , Prága, Cseh Köztársaság) - A Cseh Köztársaság delegációjának kérésére 13408/04 ENV 555 MI 282 A Cseh Köztársaság delegációja tájékoztatást nyújtott a fent említett ülésről /04 it/jk/hh 7 DG I HU

8 I. MELLÉKLET A 3. napirendi ponthoz Bizottsági közlemény az árvízi kockázatkezelésről: árvízmegelőzés, árvízvédelem és vízkárelhárítás A Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia nyilatkozata Az áradások jelentette veszéllyel emberemlékezet óta szembesülnie kellett a Föld népességének. Némi enyhülést hozó időszak után, amikor is kezdtük azt hinni, hogy ez a probléma amint számos más probléma is megoldható a műszaki megoldások kitartó fejlesztése révén, újfent aktuálissá vált az elmúlt évtizedben, és ismételt sürgetéssel hallottunk a vele járó kockázatokról. Emiatt csak üdvözölni tudjuk a holland elnökség és a Bizottság azon kezdeményezését, hogy e probléma fontosságát hangsúlyozzák, és azt prioritásaik közé sorolják. Számos nagy horderejű árvízi esemény történt az elmúlt évtizedben. Úgy tűnt, hogy ez alatt a viszonylag rövid időszak alatt az áradások pl. a Sarno, Rajna, Meuse, Odera, Morva, Moldva, Duna, Tisza folyók és számos kisebb folyam áradása gyakorisága és intenzitása növekedett. Több generáció emlékezetében megmaradnak az 1997-i és 2002-i áradások, amikor is történelmi városok nagy része, például Wroclaw, Prága és Drezda, került víz alá. Az áradások jelentette veszéllyel az emberiség passzív intézkedésekkel szállt szembe, például úgy, hogy történelme legnagyobb részében megfelelő helyet választott a letelepedésre. A műszaki készségek előrehaladásával és a termőföldek jobb és intenzívebb kiaknázása szükségességének megjelenésével az emberek egyre inkább aktív intézkedéseket alkalmaztak. A 19. és 20. században a folyók medrének nagy részét művi úton megváltoztatták, illetve vízgyűjtőik feltételeit is jelentősen befolyásolták. Az éghajlatváltozás minden bizonnyal jelentősen befolyásolja az áradások jelentette veszélyt. Annak megítéléséhez, hogy az emberi hozzájárulás pl. üvegházhatást okozó gázok termelése által mennyivel gyorsította fel az éghajlatváltozást, intenzív és összetett tudományos kutatásokra van szükség. Ez nem csökkenti annak szükségességét, hogy az üvegházhatást okozó gázok termelésének mérséklésére azonnali intézkedéseket kell hozni /04 it/jk/hh 8 I. MELLÉKLET DG I HU

9 Csak a legutóbbi években jelent meg a vízgyűjtőkbe és vízgyűjtő területekbe való emberi beavatkozások összetettebb értékelése, és az ezek lehetséges negatív hatására való tudatos odafigyelés ezalatt vált általánosan elfogadottá. Az áradások jelentette veszély vonatkozásában az emberi tevékenység legveszélyesebb következményei közé tartozik a vízgyűjtő területeken folytatott extenzív erdőirtás. Ez csökkenti a talaj természetes elnyelő képességét, és kiterjedt eróziót okoz, mely különösen az előhegységekben hirtelen áradásokhoz vezet, melyek gyakran katasztrofális következményekkel járnak az emberi életekre, az ingatlanokra, és a környezetre. A terepfelszín beburkolása, a külterjes gazdálkodási módszerek és a városiasodás növelik a vízfelhalmozódás mértékét és az áradások kockázatát. Az alföldeken és a széles völgyekben a kiegyenesített folyómedrek és a nagy kiterjedésű töltések gyakran csökkentik a vizes élőhelyekkel és erdőkkel rendelkező árterek természetes vízmegtartó képességét. Szlovákiában az árvízmegelőzés, árvízvédelem és vízkárelhárítás kérdése 2003 óta a Környezetvédelmi Minisztérium (KM) felelősségi körébe tartozik. A KM egy új árvízvédelmi jogi aktust dolgozott ki, mely összhangban van a 2000/60/EK irányelv (vízről szóló keretirányelv) szándékaival. Ez az új törvényjavaslat a Szlovák Parlament előtt, a jóváhagyási eljárás szakaszában van. Ezenkívül nemrégiben egy új, 2010-ig szóló árvízvédelmi program végrehajtása kezdődött meg a Szlovák Köztársaságban. A program a hagyományos műszaki megközelítésen alapszik, de magában foglal nem megszokott, az integrált vízgyűjtő-kezelésre vonatkozó alapelveket is. Általánosságban, Szlovákiában számos, az integrált vízkezelés végrehajtása irányába tett pozitív intézkedést hajtottunk végre. Előzetesen az integrált vízkezelés hidrológiai modelljét tartjuk a legmegfelelőbbnek a Szlovákiában történő végrehajtásra. A Szlovákiában felmerült probléma integrált és összetett megközelítési módjának példáiként megemlíthetjük a POVAPSYS projektet, mely a meteorológiai, klimatológiai, hidrológiai és környezetvédelmi információcsere infrastruktúrájának kiépítését tűzte ki célul, továbbá a Pozsony számára kidolgozott árvízvédelmi projektet is. Uniós szinten a holland elnökség az árvizek kérdését a prioritásai közé sorolta július 1-jén az Európai Bizottság közleményt terjesztett elő, javaslatot téve az árvízmegelőzésre, árvízvédelemre és vízkárelhárításra vonatkozó összehangolt uniós cselekvési programra. A közlemény azon a megállapításon alapszik, hogy Európa az elmúlt években számos áradást szenvedett el, melyek emberéleteket követeltek, sérüléseket, az ingatlanokban és az infrastruktúrában károkat okoztak, s magukban hordták annak lehetőségét, hogy aláaknázzák azt a lendületet, mellyel az Európai Unió a fenntartható fejlődés irányába halad /04 it/jk/hh 9 I. MELLÉKLET DG I HU

10 Az árvízmegelőzésről, árvízvédelemről és vízkárelhárításról szóló, javasolt összehangolt uniós cselekvési program lényeges jellemzői között szerepel egy, az árvízi kockázatkezelési tervek és az árvízi kockázatokat feltüntető térképek fejlesztéséről és végrehajtásáról szóló javaslat. Az említett tervek és térképek fejlesztésekor a szolidaritás, a szubszidiaritás alapelveit kell alkalmazni, továbbá az interdiszciplináris megközelítést, egy olyan összetett megközelítést, amely magában foglalja az integrált vízgyűjtő-gazdálkodást, az árvizek különböző fajtáira vonatkozó egyedi megközelítési módokat, továbbá a hosszú távú stratégiai tervezést. A szubszidiaritás elve szerint jelentős rugalmasságot kell hagyni helyi, regionális, nemzeti és a vízgyűjtők szerinti szinten egyaránt. Az uniós tagállamok közötti határokon átnyúló, illetve a harmadik országokkal való együttműködés ezért a program további fontos vonatkozása. Szlovákia támogatja a holland elnökség és a Bizottság kezdeményezését, és reméli, hogy a Környezetvédelmi Tanács következtetései segíteni fognak a kezdeményezés szándékának megvalósításához szükséges feltételek megteremtésében. A Bizottság nyilatkozata A Bizottság tudomásul veszi a Tanács kérelmét és megfelelő figyelmet fordít rá. Fenntartja magának azonban a jogot, hogy a Szerződés szabályainak megfelelően kezdeményezési jogának kellő figyelembe vételével, és a rendelkezésére álló költségvetési és humán erőforrásokra figyelemmel válaszoljon /04 it/jk/hh 10 I. MELLÉKLET DG I HU

11 II. MELLÉKLET Az 5. napirendi ponthoz Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete egyes fluorozott, üvegházhatást okozó gázokról Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról Dánia nyilatkozata Dánia elismeri, hogy az elnökség javaslatáról szóló politikai megállapodás eredményeképpen az Unión belül csökkenne a fluorozott gázok használata. Dánia azonban nem tudja elfogadni, hogy a javaslat nem engedélyezi a tagállamok számára a 2002/358/EK határozat szerinti kötelezettségeik teljesítése érdekében tett erőfeszítéseik jegyében a rendelet II. mellékletében meghatározottaknál szigorúbb nemzeti rendelkezéseik fenntartását. Dánia fenntartja magának a Szerződés alapján őt megillető jogot, hogy valamennyi megfelelő intézkedést megtegye magas szintű környezetvédelme fenntartásának érdekében. Ausztria nyilatkozata Ausztria emlékeztet rá, hogy maga a Tanács hívta fel 1998 júniusában valamennyi tagállamot arra, hogy hozzanak létre a fluorozott, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására és/vagy csökkentésére vonatkozó programokat. Ezzel egyidőben a Tanács már felhívta a Bizottságot arra, hogy»folytassa a gázok környezetvédelmi szempontból kedvező és biztonságos alternatíváinak fejlesztését«*, valamint felkérte arra, hogy»alakítson ki egy olyan keretet, melyet a tagállamok részletesebben kidolgozhatnak. * Az június 19-i 9702/98 tanácsi következtetések, 13. megfontolás 13501/04 it/jk/hh 11 II. MELLÉKLET DG I HU

12 Ausztria ezért 2002-ben nemzeti jogszabályokat alkotott a tudomány különböző alkalmazási területekre vonatkozó, aktuális állása tükrében, hogy teljesíteni tudja a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi kötelezettségeit, illetve az EU tehermegosztási egyezményéből (2002/358/EK határozat) eredő kötelezettségeit. Ausztriának továbbra is meggyőződése, hogy a tagállamoknak a tehermegosztási egyezmény szerinti, jelentősen eltérő kötelezettségvállalásai további, egyedi belföldi politikákat és intézkedéseket követelnek. Meggyőződésünk továbbá az is, hogy a tagállamoknak eredeti, független felelősséget és felelősségre vonatkozó kockázatot kell vállalniuk a nemzetközi jog értelmében, valamint, hogy egyéni csökkentési célkitűzéseikért az egyes tagállamok felelősek, függetlenül attól, hogy az EU az együttes teljesítésen keresztül eléri-e a meghatározott csökkentési kvótát. Ausztria sajnálatát fejezi ki az egyes fluorozott, üvegházhatást okozó gázokról szóló politikai megállapodás eredménye tekintetében, a mai környezethatékony technológiák nyújtotta lehetőségekre vonatkozó nyilvánvaló ambícióhiány miatt. Tudomásul vesszük a Tanácson belüli, a védelem szintjét illető mély ellentéteket, valamint azt, hogy az e téren élen járó tagállamok hatalmas tapasztalatát nem vették megfelelően figyelembe. Ebben az összefüggésben megismételjük, hogy a védelem magas szintje a Szerződés 95. cikke alkalmazásának előfeltétele. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi rendelet nem érte el ezt a célkitűzést. Ausztria továbbra is azt a korábbi véleményét képviseli, hogy a Szerződés 175. cikke a megfelelő jogalap az egyes fluorozott, üvegházhatást okozó gázokról szóló rendelet számára (azaz a csomag A. része számára). Sajnálatunkat fejezzük ki, hogy a delegációk többsége másként határozott. Mivel az Európai Bizottság a szabványainkra vonatkozóan nem rendelkezik végleges állásponttal, továbbra is úgy véljük, hogy a kettős alapú megközelítés az elért technikai színvonallal párosulva gyakorlatilag gátolni fogja az EU éghajlatváltozási politikájának törekvései irányába tett erőfeszítéseket, továbbá növelni fogja annak nehézségeit, hogy fenntartsuk a már létrehozott szabványokat, illetve, hogy más tagállamokban amennyiben azok úgy kívánják időben létrehozzunk hasonló szabványokat /04 it/jk/hh 12 II. MELLÉKLET DG I HU

13 Ily módon ez hátrányosan érinthetné, ha nem veszélyeztethetné a tagállamok nemzetközi alapon tett kötelezettségvállalásait. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az EU tehermegosztási egyezménye nem tartalmaz semmilyen összehangolt megközelítést az EU-15-ök számára, és hogy a kibocsátási egységek kereskedelméről szóló 2003/87/EK irányelv 24. cikke szerinti, a kibocsátási egységekkel való kereskedelem lehetőségei szintén sérülhetnek az igen közeli jövőben. A kompromisszum szellemében Ausztria kész volt elfogadni bármily hitelt érdemlő ideiglenes eltérést, mely engedélyezi a tagállamok számára, hogy fenntartsák a rendeletben meghatározottaknál szigorúbb nemzeti rendelkezéseiket a kiotói kötelezettségvállalás fennmaradó időszakára. Úgy véljük, hogy a Szerződés kínált volna néhány, gyakorlatban megvalósítható és jogi lehetőséget egy ilyen megközelítés számára. Mivel ez a végső kiút is meghiúsult, Ausztria kénytelen volt a politikai megállapodás ellen szavazni. Fenntartjuk magunknak azt a jogot, hogy valamennyi megfelelő intézkedést megteszünk egy nemzetközi megállapodás keretén belül vállalt magas szintű környezetvédelmünk fenntartása érdekében. Ugyanakkor azzal fordulunk a következő elnökségekhez, az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez, hogy dolgozzon a megoldási lehetőségeken, az éghajlatváltozást érintő valamennyi erőfeszítés egyesítése érdekében. Belgium, Portugália és Svédország együttes nyilatkozata Ezzel a nyilatkozattal csalódottságunkat kívánjuk kifejezni, amiért a rendelet a fluorozott gázok használatát és forgalomba hozatalát olyan területeken is engedélyezi, ahol költséghatékony alternatívák is léteznek. Emiatt a rendelet nagyszabású és időben történő felülvizsgálatára hívunk fel. A rendelet felülvizsgálatakor a rendelkezésre álló alternatívákat és a tagállamok által a fluorozott gázok korlátozásáról szerzett tapasztalatokat kellene alapul venni. Sajnálatunkat fejezzük ki amiatt is, hogy a rendelet jogalapja nem tükrözi, hogy jelen esetben az elsődleges célkitűzés a környezet védelme. Továbbá, a 95. cikken alapuló rendelkezések tekintetében azt reméltük, hogy a rendelet a fluorozott gázok kibocsátásának csökkentésére nagyobb horderejű és hatékonyabb korlátozásokat határoz meg /04 it/jk/hh 13 II. MELLÉKLET DG I HU

14 A fluorozott gázok igen magas üvegházhatást okozó potenciállal és légköri élettartammal rendelkeznek. Emiatt nagyon fontos a fluorozott gázok kibocsátásának korlátozása annak érdekében, hogy a Kiotói Jegyzőkönyvnek megfelelő vállalásainkat, és az éghajlat-egyezmény végső célkitűzését teljesíteni tudjuk. A második olvasatkor konstruktívan fogunk dolgozni annak érdekében, hogy a rendeleten javítsunk. A Bizottság nyilatkozata A Bizottság megállapítja, hogy a 9. cikk (2) bekezdésének j) pontjában említett felülvizsgálat esetén a II. melléklettel kapcsolatos felülvizsgálat a következő lehetséges területekre irányulhatna: - az aeroszolok területén használt alkalmazások; - a hűtők, a (nem gépjárművekben lévő) légkondicionálók és a hőszivattyúk területén használt alkalmazások; - merev illetve rugalmas habok; - tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek /04 it/jk/hh 14 II. MELLÉKLET DG I HU

15 III. MELLÉKLET A 9. napirendi ponthoz A Bizottság közleménye a Tanács és az Európai Parlament részére a Natura 2000 finanszírozásáról Belgium, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Szlovákia együttes nyilatkozata Belgium, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Szlovákia hangsúlyozzák, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének legfőbb eszköze az EU-n belül a Natura 2000 hálózat, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő megállítására vonatkozó célkitűzést elérjük; és ezért köszönetet mondanak a Bizottságnak az említett, a Natura 2000 finanszírozásáról a hatékony hálózatfejlesztés egyik alapvető szempontjáról szóló közlemény elkészítése érdekében tett erőfeszítéseiért. Ugyanakkor azonban sajnálatunkat fejezzük ki az említett közlemény véglegesítésének jelentős késedelme miatt, különösen, mivel a közlemény csak a pénzügyi tervekről szóló közleményt és az abban szereplő, a végrehajtási eszközökre tett javaslatokat követően jelent meg. A közlemény tartalmát, különösen a jelenlegi helyzet elemzését illetően aggodalmunkat fejezzük ki, miszerint ez az elemzés mely azokról a különböző intézkedésekről készült, melyeket idáig különböző eszközök révén lehetett finanszírozni, továbbá a ténylegesen kifizetett összegekről túlzott általánossága miatt nem alkalmas a viták elősegítésére. Továbbá amiatt is aggodalmunkat fejezzük ki, ahogyan a közlemény a szubszidiaritás és az arányosság kérdésével foglalkozik. A közlemény eleje joggal elismeri, hogy amint azt az élőhelyekre vonatkozó irányelv 8. cikke meghatározza az élőhelyek és fajok EU-n belüli egyenlőtlen eloszlásának következtében a hálózat végrehajtása egyes tagállamok számára magasabb költségekkel jár, melyet a társfinanszírozási szükségletek értékelésekor figyelembe kellene venni. A közlemény szövegének fennmaradó részében azonban ez a fontos elem teljesen elhalványul, sőt úgy tűnik, hogy a javasolt finanszírozási megoldások mindezeket a tényeket figyelembe sem veszik, és szinte kizárólag csak a társadalmi-gazdasági konvergencia- és a versenyképességi kritériumokon alapszanak /04 it/jk/hh 15 III. MELLÉKLET DG I HU

16 A Bizottság javaslata értelmében számos szükséges tevékenység nem lesz támogatható, az ökoszisztémák több, a mezőgazdaságitól és az erdeitől eltérő típusa a jelenleg létező különböző pénzügyi eszközök finanszírozási körén kívül reked, és ugyanakkor több fontos, a hálózat irányításában érdekelt fél nem fog a finanszírozás lehetséges kedvezményezettjének számítani. Egyidejűleg azzal, hogy a tagállamok azzal a rendkívül fontos kérdéssel foglalkoznak, hogy a Natura 2000-et a nyílt tengeri ökoszisztémákra is kiterjesszék, a közlemény a Bizottság e politikai kötelezettségvállalását érintő társfinanszírozási módokra és eszközökre, köztük a Halászati Alapra, egyáltalán nem utal. Mindez súlyosan veszélyeztetni fogja a természetre vonatkozó irányelvekben megfogalmazott célkitűzések elérésének lehetőségeit. Emiatt úgy véljük, hogy a már létező finanszírozási eszközök és a reformjukra vonatkozó, már benyújtott javaslatok nem alkalmasak arra, hogy a Natura 2000 hálózat alapvető irányítási kezdeményezéseinek társfinanszírozását kizárólagos alapon biztosítsák; a 2003-i görögországi megállapodás szerint e kezdeményezések elsősorban a természeti területek irányítása, a monitoring tevékenységek és a lakossági tudatosság. Figyelembe véve a különböző korlátozó tényezőket mind a költségvetés, mind az ökoszisztématípusok és a megőrzésükre irányuló kezdeményezések vonatkozásában, a Natura 2000 megfelelő finanszírozására a legjobb lehetőségnek az mutatkozik, ha a meglévő ágazati finanszírozási eszközöket az integrációs tengelyt amennyire lehetséges, egy egyedi pénzügyi finanszírozási eszközzel kombinálva használjuk fel úgy, hogy a meglévő eszközök a hálózat igényeihez való jobb illeszkedés érdekében megfelelő módosításra kerülnek, feltérképezve az ezen eszközökben rejlő valamennyi lehetőséget a tárgyalási folyamat során, az egyedi pénzügyi eszköz pedig különösen arra irányul, hogy az integrációs lehetőségekben mutatkozó résekkel megküzdjön, azokra a természetvédelmi követelményekre összpontosítva, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a konvergenciához, a versenyképességhez vagy a mezőgazdasági-erdőgazdálkodási rendszerekhez és politikákhoz, továbbá a környezetvédelmi politikák és jogszabályok végrehajtását támogató, tiszta technológiák fejlesztésére összpontosít. E tekintetben meggyőződésünk, hogy a rendkívül jelentősen megnövelt költségvetéssel rendelkező, jövőbeni LIFE+ eszköznek tartalmaznia kellene egy természetvédelmi összetevőt annak érdekében, hogy a különlegesen védett területektől és a közösségi érdekű területektől függő élőhelyek és fajok megőrzését előmozdítsa, továbbá valamennyi ökoszisztéma, megőrzési kezdeményezés és az egyéb ágazati eszközökkel nem biztosított érdekeltek vonatkozásában a lakossági tudatosságot fejlessze /04 it/jk/hh 16 III. MELLÉKLET DG I HU

17 Továbbá tekintettel arra, hogy a hatodik környezetvédelmi cselekvési program végrehajtására az EU környezetvédelmi eszköze a LIFE+, hangsúlyozzuk annak jelentőségét az élőhelyekre vonatkozó irányelv IV. mellékletében megnevezett fajokhoz kapcsolódó tevékenységek szempontjából, mely tevékenységek hozzájárulnak a Natura 2000 hálózathoz, a biológiai sokféleségre vonatkozó 2010-es célkitűzések teljesítéséhez, illetve a természeti erőforrások megőrzéséhez. Végül megkérjük a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb a Környezetvédelmi Tanács következő, decemberi ülésén nyújtson világos iránymutatást a különböző megőrzési tevékenységek támogathatóságáról, annak érdekében, hogy a Natura 2000-tevékenységek társfinanszírozását a különböző ágazati finanszírozási eszközök közé integrálni lehessen. Ez alapvető lépés ahhoz, hogy a kohéziós és a vidékfejlesztési alapoknak a Natura 2000 társfinanszírozására való felhasználásában a Bizottság által is megállapított résekkel foglalkozni lehessen /04 it/jk/hh 17 III. MELLÉKLET DG I HU