PEST MEGYE SZÁMOKBAN 2013

Átírás

1 PEST MEGYE SZÁMOKBAN 213

2

3 Tartalom Főbb jellemzők Népesség, népmozgalom Munkaerőpiac Egészségügy, baleset Szociális ellátás Oktatás, kultúra GDP, kutatás-fejlesztés Gazdasági szervezetek, beruházás Mezőgazdaság Ipar, építőipar Lakás Turizmus, kereskedelem, vendéglátás Környezet, infrastruktúra...26 Pest megyei portré...28 Adottságok...28 Társadalom...3 Gazdaság Kiemelt értékünk...35 Dunakanyar a turisták és természetjárók Mekkája...35 Jelmagyarázat A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad... Az adat nem ismeretes. + Előzetes adat.... Nem közölhető adat. Megjegyzések A 213. évi adatok általában előzetesek. A kiadványban felhasznált adatok csoportosítása mindig az adott év január 1-jei állapotának megfelelő területi beosztás szerint történt. A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A módszertani információk és a fogalmak magyarázata megtalálható a Központi Statisztikai Hivatal honlapján. Központi Statisztikai Hivatal, 214

4 Megyelista Főbb jellemzők Pest megye BP Budapest Megyeszékhely BÁ Bács-Kiskun Terület, km 2 Települések száma a) BA Baranya Ebből: város a) 54 BÉ BO CS Békés Borsod- Abaúj- Zemplén Csongrád Népesség, ezer fő a) Városi népesség aránya, % a) Népsűrűség, fő/km 2 Foglalkoztatási arány, % b) Munkanélküliségi ráta, % b) , ,7 9,3 FE GY HA HE JÁ KO NÓ Fejér Győr- Moson- Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász- Nagykun- Szolnok Komárom- Esztergom Nógrád Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, forint b) Öregségi átlagnyugdíj, forint a) Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágy b) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban, fő b) Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevők száma, főb) c) Egy főre jutó GDP, ezer forint d) A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékában d) Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma e) , PE Pest Egy főre jutó beruházás, ezer forint d) Termőterület, ezer hektár f) SO SZ TO Somogy Szabolcs- Szatmár- Bereg Tolna Egy főre jutó ipari termelés, ezer forint b) Tízezer lakosra jutó épített lakás b) Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka, ezer b) Ezer lakosra jutó személygépkocsi e) VA Vas Ezer lakosra jutó internet-előfizetés b) 234 VE Veszprém Autópályák, autóutak, km b) Működtetett vasútvonalak, km d) ZA HU Zala Magyarország a) 214. január 1-jei adat. b) 213. évi adat. c) A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők adata. 2 d) 212. évi adat. e) 213. december 31-ei adat. f) 213. május 31-ei adat. Pest megye számokban, 213

5 Pest megye 1. ábra A megye települései, 214. január 1. Község Város 2. ábra A városok és a városi népesség aránya, 214. január 1. % ,9 69,3 Város Városi népesség Pest megye Város Ország Városi népesség 3. ábra A települések megoszlása népességnagyság-kategóriák szerint, 213. január 1. Pest megye 11, 7,4 Főbb jellemzők 5 fő alatti fős fős fős 5 fő és afeletti 3 % 7 % 21 % 33 % 35 % Ország 5 fő alatti fős fős fős 5 fő és afeletti 35% 2% 2% 15% 9% Központi Statisztikai Hivatal, 214 3

6 SZ PE 1. 1,7 1,8 HA 2,3 BP FE, GY HU VE BO KO BÁ, CS, TO HE, JÁ BA NÓ 3, 3,6 3,9 4,1 4,4 4,5 4,8 5, 5,4 5,7 1. Népesség, népmozgalom 1.1. tábla A lakónépesség* alakulása és a főbb népmozgalmi események Megnevezés Lakónépesség, január 1., ezer fő Férfi Nő Összesen Ebből: megyeszékhelyen többi városban községekben A lakónépesség korösszetétele, január 1., % 14 évesek és fiatalabbak évesek évesek és idősebbek Főbb népmozgalmi adatok Élveszületés, fő Halálozás, fő Házasságkötés, eset Belföldi vándorlási különbözet, fő tábla A születéskor várható átlagos élettartam (év) Nem Férfi63,81 68,68 71,94 Nő73,33 76,54 78,22 VA ZA SO BÉ 6, 6,1 6,2 7,3 1. Ezer lakosra jutó természetes fogyás, 213 ( ) tábla Átlagéletkor (év) Nem Férfi34,9 36,2 38,1 Nő38,1 39,8 41,8 * A 211. január 1-jei lakónépesség a 21. évi népszámlálás alapján, a 212. és 213. január 1-jei lakónépesség a 211. évi népszámlálás alapján továbbvezetett adat. Pest megye számokban, 213

7 Pest megye 1.1. ábra A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai Ezer lakosra ábra A népesség száma nem és életkor szerint, 213. január 1. Férfitöbblet 6 Ezer lakos 4 Férfi 2 Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi vándorlási különbözet Nemzetközi vándorlási különbözet Nő Nőtöbblet Korév Ezer lakos 1. Népesség, népmozgalom Központi Statisztikai Hivatal, 214 5

8 2. 2. Munkaerőpiac BP GY KO VA PE FE, VE ZA HU 56,9 56,3 54,7 54,3 53,7 53,5 52,7 51, tábla A éves népesség gazdasági aktivitása* Megnevezés Foglalkoztatott, ezer fő56,3 513,1 519,9 Ebből: középfokú végzettségű 333,4 338,5 335,5 diplomás115,7 121,6 132,7 férfi277,2 276,9 281,8 Munkanélküli, ezer fő41,2 51,3 53,2 Ebből: legalább egy éve munkát 23,8 27,5 31,4 keres férfi25,5 33, 32,5 Gazdaságilag nem aktív, ezer fő 412,7 399,1 394,3 Ebből: szeretne dolgozni 42,6 36,7 37,3 nappali tagozatos tanuló96, 98,2 94,9 Aktivitási arány, %57, 58,6 59,2 Foglalkoztatási arány, %52,7 53,3 53,7 Munkanélküliségi ráta, %7,5 9,1 9,3 TO BÁ CS BA JÁ BÉ HA HE 5,5 5,4 5,3 49,7 49, 48,8 47,9 47, ábra A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint, 213* Pest megye Ország % Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások 2.2. ábra A éves népesség munkanélküliségi rátája* SO SZ 46,7 46,6 % BO 45, 5 7,2 1, 8,7 11,2 7,5 1,9 9,1 1,9 9,3 1, Pest megye Ország NÓ 43,5 * A KSH munkaerő-felmérése alapján. 2. A éves népesség foglalkoztatási aránya, 213 (%) 6 Pest megye számokban, 213

9 Pest megye 2.2. tábla Havi bruttó átlagkereset állománycsoportok szerint* Állománycsoport Forint/hó Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású Összesen Előző év=1, Fizikai foglalkozású15,6 19,3 13,9 Szellemi foglalkozású14, 14,4 15,4 Összesen14,9 16,9 14, ábra A teljes munkaidő ben alkalmazásban állók számának megoszlása állománycsoportonként, 213* Fizikai Szellemi 57 % 43 % 2.4. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlag keresete a minimálbér százalékában állománycsoportonként, 213* 2. Munkaerőpiac % Fizikai Szellemi Összesen * Az évközi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer alapján. Központi Statisztikai Hivatal, 214 7

10 3. 3. Egészségügy, baleset TO BÉ BA NÓ CS HE FE PE BP BÁ HU, SZ HA KO JÁ SO GY VE BO VA ZA 23, 2,3 19,8 18,6 16,1 11,5 7,1 6,8 6,6 6,2 5,6 5,1 2,3 2,1 1,3 1,,7 4, 9,3 1,1 3. A balesetet szenvedett személyek számának változása 212 és 213 között (%) tábla Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátottság Megnevezés Háziorvos és házi gyermek - orvos összesen Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos, fő Egy háziorvosra jutó betegforgalom Egy házi gyermekorvosra jutó betegforgalom a) a) Tanácsadás nélkül tábla Fekvőbeteg-ellátás Megnevezés Működő kórházi ágyak száma Működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma Elbocsátott betegek száma, ezer Ápolás átlagos tartama, nap Ágykihasználás, % Egynapos kórházi ellátás, ezer eset tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek főbb adatai, 212* (ezer) Megnevezés Megjelenési eset Beavatkozás Teljesített szakorvosi munkaóra Belgyógyászat Sebészet Képalkotó diagnosztika Laboratóriumi diagnosztika Fizioterápia Reumatológia Tüdőgyógyászat Fül-, orr-, gégegyógyászat Szemészet * A MÁV adataival együtt. Az adatok csak a magyar biztosítás alapján végzett ellátásokat tartalmazzák. Pest megye számokban, 213

11 Pest megye 3.4. tábla Személysérüléses közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett személyek Megnevezés Balesetek Halálos Súlyos sérüléses Könnyű sérüléses Összesen Balesetet szenvedett személyek Meghalt Súlyosan megsérült Könnyen megsérült Összesen ábra A közlekedési balesetek számának alakulása % (előző év = 1,) 3. Egészségügy, baleset 2 93,1 94, 15,9 12,9 96,4 12,6 Halálos Súlyos sérüléses Könnyű sérüléses tábla Munkabalesetek Megnevezés Összesen Ebből: halálos csonkulásos súlyos Központi Statisztikai Hivatal, 214 9

12 BP NÓ HE BÉ ZA VA, VE TO BA, CS SO HU KO, JÁ BÁ FE GY PE BO 4. 22,7 22,3 22, 21,6 21,5 21,3 21, 2,9 2,8 2,6 2,5 2,2 2,1 19,9 19,2 19, 4. Szociális ellátás 4.1. tábla A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők, január Megnevezés Ellátottak száma, fő Összesen Ebből: öregségi nyugdíj megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás Havi teljes ellátás átlagos összege, forint/fő Összesen Ebből: öregségi nyugdíj megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás tábla Bölcsődei ellátás, december 31. Megnevezés Működő bölcsőde Működő férőhely Kisgyermeknevelő HA 17, tábla Alap- és nappali ellátásban részesülők Megnevezés Idősek nappali ellátása Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás xxx 4.4. tábla Gyermekvédelmi szakellátásban részesülők Megnevezés Gyermekotthonban nevelt kiskorú Nevelőszülőnél nevelt kiskorú Ápolást, gondozást nyújtó intézményben nevelt kiskorú éves és idősebb gondozott Összesen SZ 15,4 4. Öregségi nyugdíjasok a népesség százalékában, 214. január 1 Pest megye számokban, 213

13 Pest megye 4.1. ábra A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma, január* Ezer fő Nyugdíjasok, járadékosok összesen Öregségi nyugdíjasok 4.2. ábra Átlagnyugdíjak, január* Ezer forint/fő Átlagnyugdíj Öregségi átlagnyugdíj Szociális ellátás 4.3. ábra A tartós és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények főbb adatai Férőhely 1 Működő férőhelyek száma Fő 1 Ellátottak száma * A nyugdíjrendszer 212. évi átalakítása miatt a 212 előtti és utáni időszak adatainak összehasonlíthatósága erősen korlátozott. Központi Statisztikai Hivatal,

14 5. 5. Oktatás, kultúra SZ BO HA tábla A köznevelési intézmények főbb adatai a nappali oktatásban, 213/214 Intézmény Feladatellátási hely Gyermek, tanuló Egy gyermekcsoportra/ osztályra Egy pedagógusra jutó gyermek, tanuló Óvoda Általános iskola Szakiskola, speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola PE ábra Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesülők a nappali oktatásban JÁ HE KO, NÓ % (29/21 = 1) 29/21 21/ / / /214 HU, BÁ, SO FE Óvodás gyermek Szakiskolai, speciális szakiskolai tanuló Szakközépiskolai tanuló Általános iskolai tanuló Gimnáziumi tanuló GY BA, BÉ CS, TO, VE VA ZA ábra A felsőfokú alap- és mester képzésben részt vevő hallgatók száma* Ezer fő /21 21/ / / / Összes képzés Nappali képzés * A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők. A főiskolai szintű, az egyetemi szintű és az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt. BP Az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 213/ Pest megye számokban, 213

15 Pest megye 5.2. tábla A kulturális intézmények főbb adatai Megnevezés Közművelődési intézmények Száma Rendezvények száma Látogatók száma, ezer Muzeális intézmények Száma Kiállítások száma Látogatók száma, ezer Települési könyvtárak Szolgáltatóhelyek száma Beiratkozott olvasók száma, ezer Könyvtári egységek száma, ezer Kölcsönzött könyvtári egységek száma, ezer % ábra Közművelődési intézmények rendezvényeinek és látogatóinak megoszlása, 213 Rendezvény Látogató Kiállítás Művészeti esemény Szórakoztató rendezvény Közösségi rendezvény Ismeretterjesztő rendezvény 5. Oktatás, kultúra 5.4. ábra A múzeumok leltározott tárgyi állományának megoszlása gyűjtemények szerint, 213 Régészet Történet, agrár-, ipar- és technikatörténet Ipar- és képzőművészet Irodalomtörténet, néprajz Egyéb 79 % 4 % 2 % 11 % 5 % Központi Statisztikai Hivatal,

16 6. BP 144,6 6. GDP, kutatás-fejlesztés 6.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása Megnevezés GDP piaci beszerzési áron, milliárd forint Egy főre jutó GDP Ezer forint Az országos átlag százalékában GY 81, 6.1. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, Pest megye HU KO 66,5 66,1 Ország FE VA 62,5 61, % Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások PE ZA TO CS HA 55,2 54,7 52, 5,5 49,5 % 1,5 1, ábra A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékában BÁ, VE 47,1 1, BA, HE JÁ SO BO BÉ SZ 44, 42,5 42,2 4,7 37,5 36,4,75,5,25,,38 1,,43 1,17,48 1,17,41 1,22,43 1, Pest megye Ország NÓ 29, 6. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-27 átlagának százalékában, Pest megye számokban, 213

17 Pest megye 6.3. ábra A kutató-fejlesztő helyek száma ábra A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint, 212 Vállalkozási kutatóhely Felsőoktatási kutatóhely Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely 6.2. tábla A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók létszáma Megnevezés Tényleges létszám Ebből: kutató-fejlesztő segédszemélyzet Az MTA tagja és a tudomány doktora vagy kandidátusa, PhD-, DLA-fokozattal rendelkező 66 % 29 % Számított létszám a) Ebből: kutató-fejlesztő segédszemélyzet % 6. GDP, kutatás-fejlesztés a) A kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított munkaidő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított adatok. Központi Statisztikai Hivatal,

18 BP SZ CS BÁ BÉ SO HA ZA HU HE GY PE BA VA TO VE Gazdasági szervezetek, beruházás 7.1. tábla A regisztrált gazdasági szervezetek száma, december 31. Megnevezés Társas vállalkozás Ebből: korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság betéti társaság Önálló vállalkozó Ebből: főfoglalkozású mellékfoglalkozású Vállalkozás összesen Nonprofit szervezet Költségvetési és egyéb szervezet Összesen ábra A regisztrált társas vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 213. december 31. Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Többi nemzetgazdasági ág 1 % 9 % 11 % 24 % 4 % 6 % 16 % 28 % FE, JÁ KO NÓ BO Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 213. december tábla A regisztrált társas vállalkozások száma létszám-kategória szerint, december 31. Létszám-kategória, fő Összesen Pest megye számokban, 213

19 Pest megye 7.3. tábla A beruházások* teljesítményértéke és volumenindexe a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 212 Nemzetgazdasági ág Milliárd forint Előző év = 1, Mezőgazdaság11,6 96,3 Ipar131, 89,4 Kereskedelem42,9 84, Szállítás és raktározás77,6 119,6 Információ és kommunikáció 7.2. ábra A beruházások megoszlása* gazdálkodási forma szerint, 212 Ország Belföldi érdekeltségű vállalkozás Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet 11,5 75,9 Ingatlanügyletek12,5 73,3 Adminisztratív szolgáltatás9,5 118,2 Közigazgatás13,9 129, Pest megye 8 1% Külföldi érdekeltségű vállalkozás Nonprofit szervezet 7. Gazdasági szervezetek, beruházás 7.3. ábra A beruházások megoszlása* anyagi-műszaki összetétel szerint, 212 Épület, egyéb építmény Gép, berendezés, jármű Egyéb 55,5 % 43,8 %,7 % * A beruházás helye szerint. Központi Statisztikai Hivatal,

20 BÉ SO BÁ HA TO BA, CS SZ JÁ 8. 16,8 11,8 11,4 11,3 1,8 1,6 9,8 9,1 8. Mezőgazdaság 8.1. tábla A földterület művelési ágak szerint, május 31. Művelési ág hektár 2 = 1, Szántó ,7 Konyhakert ,3 Gyümölcsös ,6 Szőlő , Gyep ,7 Mezőgazdasági terület ,4 Erdő ,8 Nádas ,5 Halastó ,9 Termőterület ,9 Művelés alól kivett terület ,2 Összesen ,4 VA ZA HE VE FE KO 7,4 6,8 6,6 6,3 6,2 6, ábra A főbb szántóföldi növénycsoportok aránya a vetésterületből, 213. május 31. Pest megye BO, GY HU, NÓ 5,2 4,7 Ország % PE 2,7 Gabonafélék Olajos magvak Szálas takarmányok Zöldségfélék Egyéb növények BP,2 8. A mezőgazdaság aránya a bruttó hozzáadott értékből, 212 (%) 18 Pest megye számokban, 213

21 Pest megye Ezer hektár ábra A főbb szántóföldi növények betakarított területe, ábra A főbb szántóföldi növények termésátlaga, 213 Kilogramm/hektár Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucernaszéna Pest megye Ország 8. Mezőgazdaság 8.2. tábla Az állattenyésztés főbb mutatói, 213. december 1. Megnevezés Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucernaszéna Szarvasmarha Főbb gazdasági haszonállatfajok állománya Sertés Juh Tyúk Pest megye, ezer egyed Az országos százalékában8,7 3, 6,1 6,8 Száz hektár mezőgazdasági területre jutó egyed Pest megye Ország Központi Statisztikai Hivatal,

22 9. KO Ipar, építőipar 9.1. ábra Az ipari termelés értéke és volumenindexe* Milliárd forint % GY FE VA 3 28 BO 3 76 JÁ HE BÁ Termelési érték, milliárd forint * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján ábra A főbb feldolgozóipari ágazatok termelési volumenének változása az előző évhez képest, 213* Feldolgozóipar Volumenindex, előző év = 1, 25 HU VE BP ZA PE CS TO Élelmiszeripar Fa-, papír- és nyomdaipar Gumi-, műanyag és építőanyag-ipar Kohászat, fémfeldolgozás Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása SO HA Járműipar % BÉ SZ NÓ BA * A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján. 9. Egy főre jutó ipari termelés értéke, 213* (ezer forint) * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján. 2 Pest megye számokban, 213

23 Pest megye 9.1. tábla A feldolgozóipar főbb ágazatainak jellemzői, 213* (%) Ágazat Alkalmazásban állók részaránya Export Termelés az összes megoszlása értékesítésből Feldolgozóipar 1, 1,68,1 Ebből: élelmiszeripar 19,8 15,7 31,7 fa-, papír- és nyomdaipar6,8 7,4 71,3 gumi-, műanyag és építőanyagipar 12,7 12,1 71,3 kohászat, fémfeldolgozás6,8 8,8 55,5 számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 15 17,2 81,5 gép, gépi berendezés gyártása7,1 5,2 85,8 járműipar2,9 15,9 9, * A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján ábra Az építőipari termelés értéke és volumenindexe, 213* Milliárd forint % Épületek építése Egyéb építmények építése Összesen Termelési érték, milliárd forint Volumenindex, előző év = 1, 9. Ipar, építőipar * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján ábra Az építőipari termelés volumenének változása az előző évhez képest* % Épületek építése Egyéb építmények építése Összesen * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján. Központi Statisztikai Hivatal,

24 1. 1. Lakás GY 21,3 PE 11, tábla Lakásállomány, laksűrűség, január 1. Megnevezés Lakásállomány Ebből: 1 szobás szobás szobás és több szobás Száz lakásra jutó személy BP 1, ábra Az épített lakások és a kiadott építési engedélyek számának alakulása VA CS HU, SO 7,9 7,6 7, BÁ 6,5 Épített lakás Kiadott új lakásépítési engedély HA BÉ FE, SZ, JÁ ZA VE BO KO BA, HE TO 6, 4,8 4,5 4,4 3,8 3,7 3,5 3,4 3, tábla Az épített és a megszűnt lakások Megnevezés Épített lakások száma Ebből: természetes személy által vállalkozás által Átlagos alapterület, m Megszűnt lakások száma NÓ 1,7 1. Tízezer lakosra jutó épített lakás, Pest megye számokban, 213

25 Pest megye 1.2. ábra Az épített lakások megoszlása építési forma szerint % Családi ház Csoportház Többszintes többlakásos épület Lakóparki Egyéb 1.3. ábra Az épített lakások megoszlása szobaszám szerint % és több 1. Lakás m ábra Az épített lakások átlagos alapterülete Pest megye Ország Központi Statisztikai Hivatal,

26 11. BP 45, VA 31,5 GY 28,6 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás tábla A szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyek Egységek száma a) Férőhelyek száma a) Vendégek száma Ebből: külföldi Vendégéjszakák száma Ebből: külföldi Egyéb szálláshelyek Vendéglátók száma b) Férőhelyek száma b) Vendégek száma Ebből: külföldi Vendégéjszakák száma Ebből: külföldi HU ZA HA SO VE 26,7 26,3 26, 25, 24,9 a) Július 31-én. b) December 31-én ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak szálláshelytípusok szerinti összetétele, 213 Belföldi HE, PE 23,5 22,1 % 77,9 % BÉ BA 2,1 19,5 Szálloda Többi szálláshelytípus Panzió Közösségi szállás Külföldi 12,1 % 5, % Üdülőház Kemping 3,8 % 1,3 % 18,7 % FE 17, 81,3 % TO CS BÁ, JÁ KO BO SZ NÓ 16, 15,8 15,6 14,9 14,4 13,7 13,3 11. A férőhelyek kapacitáskihasználtsága a kereskedelmi szálláshelyeken, 213 (%) 24 Szálloda Többi szálláshelytípus Panzió Közösségi szállás 9,1 % 2,8 % Üdülőház Kemping 2,1 % 4,8 % Pest megye számokban, 213

27 Pest megye tábla A kiskereskedelmi üzletek adatai az év végén Megnevezés a) Száma összesen Ebből: bevásárlóközpontban működő hipermarketben működő Alap terület összesen, ezer m Átlagos alapterület, m a) A 213. július 1-jétől alakult nemzeti dohányboltok adatai nélkül ábra A bevásárlóközpontok és hipermarketek számának alakulása Bevásárlóközpontok Hipermarketek ábra A kiskereskedelmi üzletek megoszlása üzlettípusonként, 213. december 31. Élelmiszer kiskereskedelmi üzlet Könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-szaküzlet Textil-, ruházati és lábbeliüzlet Bútor-, műszakicikk- és vasáruüzlet Gépjárműüzlet, üzemanyagtöltő állomás Használt cikkek üzlete Iparcikk vegyesüzlet és áruház Illatszerüzlet, humán- és állatgyógyászati termékek üzlete 3 % 26 % 13 % 14 % 8 % 4 % 3 % 2 % 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás tábla Vendéglátóhelyek üzlettípusok szerint Megnevezés Étterem, büfé Cukrászda Italüzlet és zenés szórakozóhely Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely Összesen Központi Statisztikai Hivatal,

28 Környezet, infrastruktúra PE VA GY ZA VE BP, BÁ KO FE TO HU SO BA tábla Környezetvédelmi beruházások és folyó környezetvédelmi ráfordítások* * A 99 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek esetében, a beruházó székhelye szerint ábra A tisztított szennyvíz megoszlása tisztítási fokozat szerint, 212 Ország (millió forint) Megnevezés Közvetlen beruházások Integrált beruházások Összesen Szervezeten belüli, folyó ráfordítások Külső szolgáltatóknak fizetett díjak Pest megye % Csak mechanikai Biológiai is III. (legkorszerűbb) tisztítási fokozat ábra A hulladék kezelése, ártalmatlanítása, 213 HE CS Pest megye Ország % Újrafeldolgozással Égetéssel Lerakással NÓ BÉ HA SZ JÁ BO Ezer lakosra jutó személygépkocsi, ábra Az erdőterület megoszlása tulajdoni jelleg szerint, 213 Pest megye Ország % Állami Közösségi Magán Pest megye számokban, 213

29 Pest megye ábra Az országos jelentőségű védett területek össze tétele, 213 Pest megye Ország 63 % 36 % 1 % Nemzeti park 57% Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület 4% 4% tábla Információ, kommunikáció Megnevezés Postai szolgáltatóhelyek száma Távbeszélő fővonalak Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás Ezer lakosra jutó kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás Internet-előfizetések száma tábla Személygépkocsi-állomány Megnevezés Személygépkocsi Ebből: benzinüzeműek aránya, % Ezer lakosra jutó személygépkocsi Környezet, infrastruktúra ábra Országos közutak megoszlása útjelleg szerint, 213 Autópálya, autóút Elsőrendű főút Másodrendű főút Egyéb országos közút a) 8 % 1 % 1 % 72 % a) Összekötő, bekötő-, állomáshoz vezető, autópályára és autóútra fel-, illetve levezető út. Központi Statisztikai Hivatal,

30 Pest megyei portré Adottságok Pest megye Magyarország harmadik legnagyobb kiterjedésű megyéje. Nagyjából hazánk közepén fekszik területén, Pusztavacson van az ország földrajzi középpontja, melynek helyét az 1979-ben felavatott Jeltorony jelzi, de északi határvonala egyben országhatár is Szlovákia felé. Közigazgatásilag nem a megye része, ám területe közrefogja az ország fővárosát, amely egyben a megyei közigazgatási szervek, hivatalok többségének a központja is. Pest megye tizennyolc járásból áll, és Budapesttel együtt alkotja Közép-Magyarország régiót. A főváros meghatározó szerepű a megye életében, gazdasági erejének hatásai messzire nyúlnak. A környező települések lakóit százezres nagyságrendben foglalkoztatja, és egészségügyi, tanulási, szórakozási céllal is sok embert vonz. Emellett fordított irányú folyamatok is tapasztalhatók, Budapestről sokan költöznek ki valamelyik környező, nyugodtabb életfeltételeket kínáló településre. A budapesti agglomerációhoz a központtal együtt hivatalosan nyolcvanegy település tartozik, Pest megye helységeinek több mint negyven százaléka, lakosainak kétharmada. Mivel a főváros az országos közúti és vasúti hálózat központja, és a környéken viszonylag kevés a domborzati akadály, a térségben általában jók a közlekedési lehetőségek: az autópályákon, valamint az M gyűrűn a megye települései közül sok gyorsan elérhető. A főúthálózat többnyire jól kiépített. Kevésbé jók a közlekedési lehetőségek a Börzsöny, a Pilis és a Budaihegység térségében, illetve a Dunán való átkelést nehezíti, hogy nincs elég híd. Pest megye változatos természeti adottságokkal rendelkezik. Területének több mint fele síkság, de tájai között dombságok és hegységek is vannak. Kisebbik, nyugati része a Dunántúlon található, északi és északkeleti tájai a Börzsöny hegyeit és a Gödöllői-dombság lankáit, a többi pedig a Pesti-síkságot és a Kiskunság északi részét foglalja magába. A Börzsöny és a Visegrádi-hegység jelentős részét vulkanizmus eredményeként andezit és andezittufa alapkőzet alkotja. A Pilis elsődlegesen mészkőből és dolomitból áll, ahogy a Budaihegység nagyobb része is. A síkvidéki keleti, délkeleti tájakon agyag, homok és lösz alapon alakultak ki a talajok. Pest megye ásványi kincsekben szegény, elsősorban építőiparban használt 28 Pest megye számokban, 213

31 Pest megyei portré anyagokat, mészkövet, illetve a Duna medrének kotrásából származó kavicsot és homokot bányásznak. A megye felszíni természetes folyóvizei közül a Duna szerepe meghatározó: magyarországi szakaszának mintegy negyede itt található, és a térség vízgyűjtő területeinek nagy része hozzá tartozik. Legjelentősebb mellékfolyója az északról beléömlő Ipoly, amely egyben államhatár is. A különleges vízi természeti értékek között említhető a Ráckevei-Dunában található mintegy 7 hektár kiterjedésű úszóláp, amely Európában a második legnagyobb ilyen képződmény. A megye változatos tájain sokszínű a természetes növénytakaró. Jellegzetes fás társulások 6 méteres magasság felett a zárt állományú bükkösök, főként a Börzsönyben és a Pilisben képeznek összefüggő erdőket. Alacsonyabb szinteken gyertyános-tölgyesek, cseres-kocsánytalan tölgyesek, cseres-kocsányos tölgyesek fordulnak elő. Utóbbiak a sztyeppes pusztai tölgyesek jellegzetes fajai, legismertebb képviselőjük a mintegy 45-6 évesre becsült nagykőrösi Pálfája erdő névadó kocsányos tölgye. A lágyszárú természetes növénytakaróból világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű a pilisi len, amely a Szénás-hegycsoport dolomit kopárjain él, és fokozott természetvédelmi oltalom alatt áll. Nagy részben Pest megye területére esik a több mint hétszáz védett és fokozottan védett fajjal rendelkező Duna-Ipoly Nemzeti Park, illetve a Kiskunsági Nemzeti Park egy kis része is átnyúlik ide. A megye időjárását a domborzat és a természetes növénytakaró tájankénti különbségei befolyásolják. A sík területekre évi 4 6 milliméter közti csapadékmennyiség és 1 Celsius fok fölötti középhőmérséklet, míg a hegyvidékre nedvesebb, hűvösebb idő jellemző. Pest megyéhez 187 település tartozik, a legnépesebbek főleg a budapesti agglomerációban helyezkednek el. A megyei jogú városi rangot viselő Érdnek a legtöbb a lakosa több mint hatvanezer és további tizenegy település lélekszáma haladja meg a húszezret. Népességük gyarapodásához nagymértékben hozzájárultak a Budapestről az elővárosi övezetbe költözők. Az agglomerációs övezethez nem tartozó, a fővároshoz kevésbé szorosan kötődő megyei települések a Duna fő ágától északra, illetve keletre fekszenek. Közülük a legnagyobbak (például Cegléd, Nagykőrös vagy Dabas) térségi központi szerepet látnak el általában járásközpontként is működnek és többségüket érinti az elsőszámú országos főutak egyike. Ezekben a városokban erősebben jelenik meg a vidéki arculat, mint a főváros környékén és a mezőgazdaság jelentősége is nagyobb. Központi Statisztikai Hivatal,

32 A megye legkisebb településeinek zöme a Börzsönybe koncentrálódik (még a térségi központ, Szob lakossága sem éri el a háromezer főt), de általában kevesen élnek a tőle délkeletre lévő aszódi és váci járás, valamint a Szentendrei-sziget és a Csepelsziget déli felének községeiben is. A Budai-hegységre és a Pilisre csak részben jellemzők a kis lélekszámú települések, egyes részein az intenzív bevándorlás és a vele járó lakásépítés következtében jelentősen emelkedett a beépített terület nagysága, a települések néhol gyakorlatilag egymással is összenőttek. A megyében 54 város van, Békés megye után itt a második legnagyobb a városi jogállású települések aránya. A városok több sége Budapesttel határos, vagy a szűkebb környezetében található, a fővárostól távolabbiak pedig főleg a 4-es és az 5-ös számú főút mentén fekszenek. Társadalom Pest az ország legnépesebb megyéje, a 214 év eleji adatok szerint 1 millió 221 ezer lakossal rendelkezik, itt koncentrálódik az ország népességének 12%-a. Lélekszáma az 199 utáni években indult látványos növekedésnek, mivel az azóta eltelt időszakban összesen mintegy 3 ezer fős bevándorlási többlete adódott. Az új beköltözők zöme korábban Budapesten élt. 1. ábra Főbb népmozgalmi események, Ezer fő Élveszületés Halálozás Belföldi vándorlási különbözet 3 Pest megye számokban, 213

33 Pest megyei portré A természetes népmozgalmi folyamatok azaz az élveszületések és a halálozások egyenlege 199 óta negatív, összesen mintegy 38 ezer fős népességfogyást eredményezett, azonban a természetes fogyás népességre vetített értéke a megyék közül itt a legkedvezőbb (évente,2 és 3,3 ezrelék közötti). Pest megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után az ország második legfiatalabb korösszetételű megyéje: 213-ban a 14 évesek aránya 17%, a éveseké 68%, az ennél idősebbeké 15% volt. (Országosan 14, 68 és 17% volt az arány.) Száz gyermekre a megyében 91 időskorú személy jutott, míg országosan ban a megyei éves népesség 53,7%-a, 519,9 ezer fő volt foglalkoztatott. A foglalkoztatási ráta, vagyis a foglalkoztatottak aránya az adott korú népességen belül 2,1 százalékponttal haladta meg az országos átlagot. A munkanélküliek átlagosan 53,2 ezren voltak, a munkanélküliségi ráta 9,3%-ot tett ki, ez utóbbi mutató is csaknem 1 százalékponttal alacsonyabb, mint országosan. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma, vagyis a munkaerőpiac kínálati oldalát alkotó gazdaságilag aktívak létszáma 573,1 ezer főt tett ki, az 59,2%-os aktivitási arány 1,7 százalékponttal kedvezőbb, mint átlagosan. 2. ábra A éves népesség gazdasági aktivitása, 213 % ,3 1,2 59,2 57,5 53,7 51,6 Munkanélküliségi ráta Aktivitási arány Foglalkoztatási arány Pest megye Országosan A munkaerő-piaci helyzet és az iskolai végzettség között szoros kapcsolat van, a képzettség jelentősége egyre nő. Pest megye a főváros után a népesség iskolázottsága szempontjából az ország legkedvezőbb helyzetű megyéje. A 211. évi népszámlálás adatai szerint a népesség 96%-a elvégezte legalább az általános iskola 8. évfolyamát. A 18. életévüket betöltöttek közel 52 százalékának volt érettségije, ami 14 százalékponttal haladta meg a tíz évvel ezelőtti arányt. Jelentősen emelkedett a diplomások aránya is, a 25 éves és Központi Statisztikai Hivatal,

34 idősebbeknek az előző népszámláláshoz képest 8,1 százalékponttal nagyobb hányada, közel 2 százaléka szerzett oklevelet a felsőoktatásban. (Országosan 95%, 49% és 19% volt az arány.) A foglalkoztatottak iskolázottsági mutatói kedvezőbbek, mint a teljes népességre vetített mutatószámok. Az általános iskola 8. osztályát a foglalkoztatottak csaknem teljes köre elvégezte. Érettségije több mint 62%-uknak, diplomája 25%-uknak volt. 213-ban Pest megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete forintot tett ki, az országos átlag 8%-kal magasabb volt ennél (23 7 forint). A bruttó keresetek rangsorát tekintve Pest megye a hatodik helyen állt. Az adókkal és járulékokkal csökkentett (családi adókedvezmény nélkül számított) havi nettó átlagkereset forint, az országos átlagnál (151 1 forint) 7,4%-kal kevesebb. 212-ben a megyében állandó lakcímmel rendelkező népesség 43%-a fizetett adót, közel azonos arányban, mint az ország egészében. Ugyanakkor az egy adófizetőre jutó szja-alapot képező jövedelem Pest megyében 2 millió 115 ezer forint volt, 227 ezer forinttal több, mint országosan. Gazdaság A főváros közelségéből fakadó kitűnő megközelíthetőségnek, infrastrukturális fejlettségnek és a kedvező munkaerő-piaci feltételeknek köszönhetően Pest megye az ország legfejlettebb gazdaságú területeinek egyike. A vidéki átlagnál jóval kedvezőbb vállalkozási környezet jelentős vonzást gyakorol a külföldi és belföldi befektetőkre egyaránt: a 213. évi adatok alapján a megyében összesen 188 ezer vállalkozást regisztráltak, az országos érték több mint tizedét. A vállalkozások közel fele társas vállalkozásként szerepelt a cégregiszterekben, lényegesen nagyobb hányada, mint átlagosan. A megyei vállalkozások körében az országosnál lényegesen nagyobb arányban képviseltetik magukat a tőkeerősebb társasági formák: az összes regisztrált társas vállalkozás több mint kétharmada korlátolt felelősségű társaságként, további,6%-a részvénytársaságként szerepel a nyilvántartásokban, amelyek sorrendben 15 és 8,5%-át adták az ország e vállalkozási formákban regisztrált vállalkozásainak. A megye nemzetközi befektetési vonzerejét az Európai Unióhoz való csatlakozás tovább erősítette: itt összpontosul a hazánkban működő külföldi érdekeltségű vállalkozások 32 Pest megye számokban, 213

35 Pest megyei portré 9,6%-a, továbbá az országba érkező külföldi működő töke valamivel több, mint tizede. A fővárost körülölelő Pest megye makrogazdasági szinten mért teljesítménye országos viszonylatban is kiemelkedő: a legfrissebb előzetes adatok alapján 212-ben Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) kicsivel több mint tizedét a megye gazdasága adta. Egy lakosra 2 millió 346 ezer forint GDP jutott, ami ugyan 17%-kal kevesebb, mint az országos, de 1%-kal magasabb, mint a Budapest-hatástól megtisztított vidéki átlag. A megye gazdaságszerkezetét a szolgáltatási ágak túlsúlya jellemzi: amellett, hogy részesedésük a megyében előállított összes bruttó hozzáadott értéken belül meghaladta a 6%-ot, itt összpontosult az ország összes szolgáltatási ágakból származó bruttó hozzáadott értékének 9,7%-a. A szolgáltatási ágak közül a kereskedelem, gépjárműjavítás, az ingatlanügyletek, a szállítás, raktározás, valamint az információ, kommunikáció szerepe meghatározó a megye gazdasági szerkezetében. 3. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása összevont gazdasági áganként, 212 Szolgáltatási ágak Termelő ágak 61,5% 38,5% Építőipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar 5,2% 2,7% 3,6% A termelő ágak közül az ipar súlya kiemelkedő: 212-ben a megyében előállított bruttó hozzáadott érték valamivel több mint háromtizede származott e gazdasági ágból. Az iparon belül a feldolgozóipar, azon belül is a vegyipar, a gépipar és az élelmiszeripar szerepe jelentős. A megye gazdasági életében az építőipar súlya lényegesen szerényebb (5,2%), mint az iparé, azonban a megye hazai összteljesítményből való részesedése mindkét gazdasági ág esetében meghaladta a 1%-ot. A termelőágak teljesítményének vizsgálata is a megye átlagosnál kedvezőbb helyzetéről tanúskodik. A 213. évi előzetes adatok alapján a 49 főnél többet foglalkoztató, hazai székhelyű ipari vállalkozások termelési értékének 6,9, értékesítési árbevé- Központi Statisztikai Hivatal,

36 telének pedig 6,2%-a Pest megyében realizálódott, egyaránt hatodik helyet elfoglalva a megyei rangsorokban. A Pest megyei ipari vállalkozások főként külpiacokra termelnek: 213. évi árbevételük valamivel több mint kétharmada exportértékesítésből származott. A Pest megyei székhelyű ipar szerkezetében mind a termelés, mind az értékesítés tekintetében hasonlóan a makro szinten feltárt tendenciákkal a vegyipar (ezen belül a gumi-,műanyag és nemfém ásványi termék gyártása), a gépipar (ezen belül a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint a gép, gépi berendezések gyártása és a járműgyártás) és az élelmiszeripar (élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása) szerepe jelentős. Az 5 főnél több munkavállalót foglalkoztató Pest megyei székhelyű vállalkozások az ország építőipari termelésének 11%-át adták, súlyuk a vidéki össztermelésen belül még ennél 4. ábra A Pest megyei székhelyű ipari vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként és ágazatcsoportonként, 213 A Pest megyei székhelyű ipari vállalkozások termelési értékének megoszlása, 213 Energiaipar Bányászat Feldolgozóipar 2,5%,% 97,5% Élelmiszeripar Kohászat 19,3% 6,6% Könnyűipar 6,8% Gépipar 47,1% Vegyipar 14,6% Egyéb feldolgozóipar 3,% A Pest megyei székhelyű ipari vállalkozások értékesítési árbevételének megoszlása, 213 Energiaipar Bányászat Feldolgozóipar 3,%,% 96,9% Élelmiszeripar Kohászat 19,2% 6,5% Könnyűipar 6,8% Gépipar 47,% Vegyipar 14,5% Egyéb feldolgozóipar 3,% 34 Pest megye számokban, 213

37 Pest megyei portré magasabb, 17% volt. Náluk összpontosult továbbá az összes hazai építőipari szerződésállomány 1, valamint a vidéki szerződésállomány 21%-a: arányuk a tárgyidőszakban megkötött új szerződések esetében 9,3, illetve 18% volt. A több szállal a fővároshoz kötődő Pest megyei építőiparban kiemelt szerep jut a lakásépítéseknek. 213-ban az országban átadott új lakások 19%-a a megyében épült, nagyobb részük (több mint hattizedük) az országos tendenciákkal megegyezően természetes személyek megbízásából. Kiemelt értékünk Dunakanyar a turisták és természetjárók Mekkája Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. József Attila: A Dunánál A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Tágabb értelemben idesoroljuk még a Duna jobb partján elhelyezkedő Visegrádi-hegység, Pilis vidékét, valamint a folyam bal partján emelkedő Börzsöny hegység Pest megyéhez tartozó felét. Elnevezése abból ered, hogy itt a folyó folyásiránya nyugatkeletiről észak-délire vált. E térség hazánk egyik legfontosabb turisztikai körzete, amely a világörökségi várományosi listán is szerepel Dunakanyar kultúrtáj megnevezéssel. Földrajzi adottságok A ma is látható felszín kialakulása 2,5-3 millió évvel ezelőtt kezdődött. Az Ős-Duna medre egyre mélyebben bevágódott a vulkáni fennsíkba, miközben a jégkorszaki tektonikus mozgás eredményeképpen kiemelkedtek a Visegrádi-hegység és a Börzsöny vonulatai. Ez a folyamat több szakaszban játszódott le, a bevágódás szüneteiben teraszlépcsők so rozata alakult ki mindkét parton. A Dunakanyar tájképe változatos, hegységek és síkságok egyaránt találhatók rajta. A kanyartól északra emelkedik a Bör- Központi Statisztikai Hivatal,

38 zsöny vulkanikus hegység. A legmagasabb csúcsai a 939 m magas Csóványos (az ország 4. legmagasabb pontja), és a Nagy-Hideg-hegy (865 m). A Börzsönytől délre terül el a Visegrádi-hegység, amelynek legmagasabb pontja Dobogókő (7 m). A két hegységet a Duna vadregényes völgye választja el egymástól, jóllehet kialakulásuk közös gyökerű. A Duna jobb partján található Pilis nem vulkanikus eredetű, túlnyomórészt mészkő 1. kép Dunakanyar és térsége Készítette: Tolnai Gábor és dolomit alkotja, területe karsztosodott, kevés állandó vízfolyása, viszont közel 2 barlangja van. Legmagasabb csúcsa a Pilis-tető (757 m). A Duna Európa második legnagyobb folyója, teljes hossza 286 km, a Rajka és Mohács közötti magyarországi szakasza 417 km, ezen belül a Duna-kanyar hossza (Esztergom és Budapest között) 6 km. A Duna vastag kavicsrétegei, gazdag vízhozama, a felszín alatti vizek biztosítják a főváros és környékének vízellátását. Ugyanakkor a folyó fontos szerepet tölt be a térség gazdaságában (szállítás, közlekedés) és idegenforgalmában is. A térség éghajlatát a nagy vízfelület és az erdővel borított hegyek kedvezően befolyásolják. Nem túlzottan szigorú a tél, a nyár általában mérsékelten meleg. A Dunakanyar változatos domborzatának egyik következménye az éghajlati viszonyok eltérése. A hegységekben az évi középhőmérséklet 8 C alatti, a medencékben ugyanakkor több mint 1 C. A legtöbb csapadék a középhegységek legmagasabb területein esik, évente átlagosan mm. A síksági és dombsági területeken már csak 5 6 mm csapadék hull. A Dunakanyar növény- és állatvilága gazdag. Növényzetét a sokszínűség mellett az átmenet jellemzi. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és a kontinentális klímahatárok találkozása. A hegységek nagyobb részén bükkösök találhatók, melyekben sok a szarvas, az őz és a vaddisznó. 36 Pest megye számokban, 213

39 Pest megyei portré Történelem A terület nemcsak természetileg érdekes, hanem a magyar történelem szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Az újkőkortól számítható a térség benépesítése, írásos története azonban a Kr. u. I. évszázadban kezdődik, amikor a rómaiak elfoglalták Pannóniát, elérték a Dunát és elkezdték mellette kiépíteni a birodalom határát, a limest. A római korban a katonai táborokból, vagy a mellettük kialakult polgári településekből keletkezett a mai városok jelentős része, sok modern út a rómaiak által épített utak nyomvonalát követi. A hunok az V. század elején kiűzték a rómaiakat, utánuk különböző szláv törzsek, majd avarok laktak itt. A magyar honfoglalás után ez a vidék lett a fejedelmi törzs székhelye. Kezdetben Székesfehérvár volt a központ, azonban Géza fejedelem Esztergomot választotta székhelyéül. Századokon keresztül innen irányították a magyar királyságot és a magyar római katolikus egyházat. Az Anjou királyok, valamint Hunyadi Mátyás uralkodása idején elsősorban Visegrád töltött be jelentős szerepet. A környező településekre kedvezően hatott a királyi udvar közelsége. A török hódoltság pusztulást hozott a térségre, sok település elnéptelenedett. A törökök kiűzése után a megmaradt vagy viszszatérő magyar családok mellé szerbek, a délnémet területekről és a Rajna-vidékről svábok, a Felvidékről szlovákok érkeztek. Az ő leszármazottaik élnek ma is a térségben. A XVIII XIX. században újjáépültek és fejlődésnek indultak a települések. A hajózás, a vasút megindulásával, majd az úthálózat kiépítésével a Dunakanyar kedvelt kiránduló- és üdülőhellyé vált. A XX. század elejétől kezdve egyre növekszik a természetjárás népszerűsége, és a térség idegenforgalmi jelentősége. 2. kép Dunakanyar Forrás: pixabay.com Központi Statisztikai Hivatal,

40 3. kép Sibrik-dombi római erőd Forrás: vizitvisegrad.hu és az ispáni vár Turisztikai vonzerő A Dunakanyar legfőbb üdülési adottságait jelentős mértékű erdős terület, a térséget kettészelő Duna már a 19. század végén felismerték Budapest polgárai. A századfordulótól kezdődően a jobb módú fővárosi polgárok a kedvező adottságú településeken telkeket vásároltak, és a nyári, hétvégi időszakokra kitelepedtek a Dunakanyarba. Napjainkban az üdülőkörzet a nemzetközi és a hazai idegenforgalom egyik elsődleges fogadóterülete, erre táji, természeti, kultúrtörténeti és közlekedésföldrajzi adottságai egyaránt alkalmassá teszik. Egész évben változatos programkínálat várja az idelátogatókat: fesztiválok, szabadtéri színielőadások, várjátékok, koncertek, kiállítások, lovas programok, művészeti hetek, szüreti mulatságok, búcsúk, különböző sportrendezvények. A különböző programok mellett az országos és helyi jelentőségű, védett és fokozottan védett értékek különleges látnivalót kínálnak az érdeklődőknek. A térség művészettörténeti és történelmi emlékekben az ország egyik leggazdagabb vidéke, közülük is a legismertebbek a fejedelmi és királyi építkezések Esztergomban, Dömösön és Visegrádon. Az idegenforgalmi kínálat fontos eleme a sportolási, a rekreációt biztosító lehetőségek megteremtése. A Dunakanyar egyik vonzerejét a már a II. világháború előtti időszakban megélénkült dunai vízisportélet adta, ekkor épültek ki a dunakanyari vízi túrázás alaplétesítményei. A térségben feltárt termálvízkészlet a kőolajkutatás próbafúrásai nyomán került felszínre. A területen jelentősebb természetes tavak nincsenek, de a horgászok bőven találnak halban gazdag vize- 38 Pest megye számokban, 213

41 Pest megyei portré ket. A kerékpározás feltételei ideálisak a Duna mentén, mindkét partján található bicikliút. A téli üdülés keretében mód nyílik a téli sportok gyakorlására, pl. síelés a Börzsönyben vagy Dobogókőn. Ezeken kívül újabban megjelentek más sportolási lehetőségek (tereplovaglás, sárkányrepülés, sziklamászás) is. A vidék a kirándulók, gyalogtúrázók paradicsoma. A Duna jobb és bal partján közel azonos az erdővel borított terület, a turistautak jól feltártak. A tájegység néhány települését érinti az országos kéktúra útvonala, érdemes több napos, hosszabb túrát tenni ezen az útvonalon. Barangolás a Dunakanyar vidékén Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, a Vas megyei Írott-kőtől a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházáig tartó, folyamatos turistaút. A hossza több mint 11 km. Ez Magyarország és Európa első hosszú távú turistaútja. Az útvonalat végigjárva a rendszeres sportoláson túl képet kaphatunk hazánk életéről, fejlődéséről, megismerhetjük mindennapjait, történelmét, föld- és vízrajzát, állatvilágát és természeti szépségeit. A másfélmillió lépésben megtehető túraútvonal 27 szakaszra van bontva. A leghosszabb az 1-es, Írottkő-Sárvár illetve a 2-es Sárvár-Sümeg szakasz. Mindkettő 72 km hosszú. A legrövidebb a 14-es szakasz, amely a Hűvösvölgy-Rozália téglagyár között húzódik 14 km hosszan. Barangolásunkat a 15-ös szakaszon kezdjük, Budapest északi határánál lévő Rozália téglagyártól indulva, célunk a kék jelzésen eljutni a Börzsöny legmagasabb csúcsára, a Csóványosra. 5. ábra A bejárt útvonal metszete Méter km Rozália téglagyár Kevély-nyereg Szent-kút Szurdok Dobogókő Sikárosi-rét Pilisszentlászló Borjúfő Visegrád Hegyes-tető Törökmező turistaház Kisinóci turistaház Nagy-Hideg-hegy Csóványos Központi Statisztikai Hivatal,