Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/4

Átírás

1 2014. március Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 7 Ipar... 9 Építőipar Lakásépítés Turizmus Közúti közlekedési balesetek További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Összefoglalás 2013-ban Békés megyét a javuló gazdasági teljesítmények és a tovább romló demográfiai folyamatok jellemezték. A megye népessége a születések és halálozások negatív egyenlege miatt 2013-ban 2600 fővel csökkent, ami 9,4%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A éves népesség gazdasági aktivitása tovább javult, de aktivitási és foglalkoztatási aránya még mindig elmarad az országostól. A évihez képest a gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók száma 1,8%-kal bővült, melyen belül 2,5%-os volt a fizikai foglalkozásúak létszámnövekedése. Békés megyében a havi bruttó átlagkereset az országos átlagnál nagyobb mértékben, 3,8%-kal nőtt, a megyei keresetek 62 ezer forinttal maradtak el az országostól. Fontosabb mutatószámok alakulása, 2013 (2012. év=100,0) 1. ábra Élveszületések száma Halálozások száma Alkalmazásban állók száma Havi bruttó átlagkereset Regisztrált vállalkozások száma Ipari termelés indexe Építőipari termelés indexe % Békés megyében Országosan A vállalkozások száma az egy évvel korábbihoz képest 646-tal gyarapodott, ami az önállóak számszerinti növekedésének az eredménye, mivel a társas vállalkozások száma csökkent. A vállalkozói aktivitás az önálló vállalkozók nagy számának köszönhetően meghaladta az országost, de a társas vállalkozóké elmaradt attól ban a gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke folyóáron számítva emelkedett. A kedvezőtlen időjárású 2012-es év után a megye mezőgazdasága 2013-ban jobb évet zárt, a fontosabb szántóföldi növények hektáronkénti hozama és termésmennyisége is emelkedett. Búzából és napraforgóból Békés megyében takarították be a legnagyobb mennyiséget az országban. A decemberi állatösszeírás szerint a szarvasmarha-, sertésés tyúkállomány növekedett, csökkenést csak a juhállományban regisztráltak. Az ipar termelése és értékesítése tovább bővült; az építőipar teljesítménye harmadával haladta meg az egy évvel korábbit. A megye idegenforgalma jó évet zárt, több mint tizedével nőtt a vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is. A megyei lakásépítés elmozdult a mélypontról, 2013-ban 170 új lakást vettek használatba, 29-cel többet, mint 2012-ben. A megye közútjain 17%-kal több baleset történt az egy évvel korábbinál, a növekedés mértéke ötszöröse volt az országosnak. 2

3 Demográfiai helyzet Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/ ban az előzetes adatok szerint 2700-an születtek és 5300-an haltak meg a megyében, a kettő különbözeteként a népesség 2600 fővel csökkent. Az élveszületések száma 0,9, a halálozásoké 5,2%-kal csökkent, így a népesség természetes fogyásának üteme 9,4%-kal mérséklődött ban a megyében 13 csecsemő halt meg, számuk 7-tel több a évinél. A házasságkötések száma alig változott, az előzetes adatok szerint mindössze 3-mal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. 2. ábra A népességre vetített népmozgalmi adatok megyénkénti arányszámai, Szabolcs-Szatmár-Bereg Pest Hajdú-Bihar Fejér Győr-Moson-Sopron Veszprém Komárom-Esztergom Borsod-Abaúj-Zemplén Bács-Kiskun Tolna Csongrád Heves Jász-Nagykun-Szolnok Baranya Nógrád Vas Somogy Zala Békés Természetes fogyás Élveszületés Halálozás ezrelék A népességre vetített népmozgalmi mutatók továbbra is a megye rendkívül hátrányos demográfiai helyzetét jelzik: az 1000 lakosra jutó élveszületések száma 7,6, a halálozásoké 14,8, ami 1,4-del kevesebb, illetve 2-vel több az országosnál. A népességarányos mutatók alapján a megyék rangsorában változatlanul kedvezőtlen Békés megye helyzete. Az élveszületések aránya Zala megye után Vas megyével együtt itt a második legkisebb a megyék között, a halálozásoké viszont a legnagyobb. A természetes fogyás mértéke Békés megyében továbbra is a legmagasabb, közel kétszerese az országosnak. Munkaerőpiac A KSH munkaerő-felmérése szerint 2013-ban a megyében élők gazdasági aktivitása minden negyedévben magasabb volt az egy évvel korábbihoz képest, de az országos átlagtól való elmaradása nem mérséklődött IV. negyedévben az aktív népesség 55%-a volt jelen a megye munkaerőpiacán, 132,7 ezer fő foglalkoztatottként, 15 ezer fő munkanélküliként. A foglalkozta- 3

4 tottak száma egy év alatt 348, a munkanélkülieké pedig 444 fővel csökkent. A régió másik két megyéjében a foglalkoztatottak száma nőtt, miközben Bács-Kiskun megyében emelkedett, Csongrádban pedig csökkent a munkanélküliek száma. Békés megyében az aktivitási arány 0,2 százalékponttal emelkedett, melyen belül a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal csökkent, a foglalkoztatásé viszont 0,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A megye aktivitási és foglalkoztatási mutatói továbbra is alacsonyabbak az országos és a régiós átlagnál, egy év alatt nőtt a különbség. A munkanélküliségi ráta mértéke azonban egy százalékpontra megközelítette az országos átlagot, a régiósnál pedig 0,1 százalékponttal kedvezőbben alakult. A éves népesség aktivitási mutatói, IV. negyedév 3. ábra Aktivitási arány Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi arány % Békés megyében Dél-Alföldön Országosan 2013-ban Békés megyében folyamatosan csökkent a nyilvántartott álláskeresők létszáma, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint december végén főt regisztráltak, 8 ezer fővel kevesebbet az egy évvel korábbinál. A nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya is csökkenő tendenciát mutat, decemberben 6,9%-ot mértek, 3,4 százalékponttal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A évivel ellentétben a nyilvántartott álláskeresők többsége férfi decemberében az álláskeresők harmada legfeljebb általános iskolát, 34%-a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett, 28%-a érettségivel, 4,1%-a pedig főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezett. A nyilvántartott álláskeresők korszerkezete kissé módosult egy év alatt, a fiatalabbak és az idősebbek aránya 0,3, illetve 1,5 százalékponttal nőtt, míg a többieké csökkent ban a 20 évesnél fiatalabb álláskeresők aránya 2,5%, a éveseké 71,4% és az 50 évesnél idősebbeké 26,1% volt. A nyilvántartott álláskeresők 28%-a 2012 decemberéhez hasonlóan több mint egy éve szerepel a nyilvántartásban. A Békés megyei pályakezdő álláskeresők száma szintén mérséklődött, számuk december végén 2092 fő volt, az előző év azonos időszakához képest 727 fővel kevesebb. A bejelentett álláshelyek száma 2013 végén 1991, ami 875-tel több az egy évvel korábbinál. A szabad álláshelyek számának bővülése, valamint az álláskeresők számának csökkenése javított az elhelyezkedési esélyeken. A megyében a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2013-ban átlagosan 69,9 ezer főt alkalmaztak, 1,8%-kal többet, mint az előző évben. A megyei növekedés mértéke 0,6, illetve 0,9 százalékponttal meghaladta a régiós és az országos átlagot. Békés megyében a fizikai foglalkozásúak létszámbővülése 2,5%, a szellemi foglalkozásúaké ennél szerényebb 4

5 mértékű, 0,5%-os volt. Valamennyi termelő (mezőgazdaság, ipar, építőipar) gazdasági ágban összességében csökkent az alkalmazásban állók száma. A termelő gazdasági ágak foglalkoztatotti létszámának visszaesését elsősorban a fizikai munkakörben dolgozók létszámcsökkenése okozta, mivel a szellemi foglakozásúak száma emelkedett. A legnagyobb arányú csökkenés (6,1%) az építőiparban következett be, ahol mintegy tizedével mérséklődött a fizikaiak száma, és közel 12%-kal nőtt a szellemi foglalkozásúaké. A szolgáltatási ágak többségében növekedett a létszám. A nagyobb súllyal rendelkező szolgáltató ágak közül 15 15%-kal emelkedett az egészségügy, szociális ellátás, az adminisztratív szolgáltatás és a tudományos tevékenység ágakban alkalmazásban állók száma. Kisebb mértékben, de bővült a kereskedelem és a művészet és szabadidő gazdasági ágak létszáma is. Az oktatás területén is jelentős létszámcsökkenés következett be, ahol mintegy tizedével dolgoztak kevesebben az egy évvel korábbinál. A szállítás, raktározás és a vendéglátásban kisebb mértékben; 4, illetve 3,5%-kal volt kevesebb alkalmazott 2013-ban. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként, ábra Pénzügyi szolgáltatás(k) Információ és kommunikáció(j) Közigazgatás(O) Oktatás(P) Ipar(B+C+D+E) Tudományos és műszaki tevékenység(m) Művészet és szabadidő(r ) Mezőgazdaság(A) Szállítás és raktározás(h) Ingatlanügyletek(L) Kereskedelem(G) Adminisztratív szolgáltatás(n) Építőipar(F) Egyéb szolgáltatás(s) Egészségügyi szolgáltatás(q) Vendéglátás(I) ezer Ft Békés megyében Az országoshoz viszonyított különbség A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 168 ezer forint volt, a fizikaiak több mint 133 ezer, a szellemi foglalkozásúak 221 ezer forintot kerestek. A megyei átlagkereset 3,8%-kal nőtt egy év alatt, amely kissé elmaradt a régió átlagától, de 0,4 százalékponttal meghaladta az országosat. Békés megyében az alkalmazásban állók átlagosan több mint 62 ezer forinttal kerestek kevesebbet, mint az országos átlag, a régióstól pedig 15 ezer forint volt az elmaradás. Legmagasabb átlagkeresettel, több mint 289 ezer forinttal, a pénzügyi szolgáltatásban dolgozók, a legalacsonyabbal, 124 ezer forinttal, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban alkalmazottak rendelkeztek. 5

6 A családi kedvezmények nélküli nettó 110 ezer forintos átlagkereset 4,3%-kal haladta meg a évi átlagot ban a Békés megyei nettó átlagkeresetek elmaradása az országos és a régió átlagától 41 ezer, illetve 9,7 ezer forintra nőtt. Gazdasági szervezetek Békés megyében december végén gazdasági szervezetet regisztráltak, 610-zel többet, mint egy évvel korábban. A vállalkozások száma 646-tal re nőtt, amit az önállóak bővülése okozott, mivel a társasoké 113-mal csökkent. A nonprofit szervezetek száma 7-tel 3344-re nőtt egy év alatt decemberében az önálló vállalkozók száma re bővült, a társas vállalkozásoké viszont 1,2%-kal csökkent. Békés megyében a regisztrált szervezeteken belül az önálló vállalkozók 80,8%-os részaránya 6, illetve 21 százalékponttal haladta meg a régiós, illetve az országos átlagot. Az önálló vállalkozók magas aránya a társasok alacsony részesedésével párosult, 2013 szeptemberében nem érte el a 14%-ot, ami az országos és a régiós átlagnál is számottevően kevesebb. Az önálló vállalkozók közül legtöbben, közel 38% mellékfoglalkozásban, harmaduk nyugdíj mellett, 29%-uk pedig főfoglalkozásban végzett vállalkozói tevékenységet. 5. ábra A vállalkozások megoszlása gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint, december 31. Mezőgazdaság(A) Ipar(B+C+D+E) Építőipar(F) Kereskedelem(G) Ingatlanügyletek(L) Tudományos és műszaki tevékenység(m) Egyéb szolgáltatás(s) Többi gazdasági ág % Társas vállalkozás Önálló vállalkozó A vállalkozások gazdasági ágankénti összetételében 2013-ban nem történt elmozdulás: az önállóak 64%-a a mezőgazdaságban, tizedük az ingatlanügyletekben tevékenykedett, a többi ág részesedése nem érte el az 5%-ot. A társas vállalkozások legnagyobb hányada, 26%-a a kereskedelembe, 12 12%-a az iparba, illetve a tudományos és műszaki tevékenység gazdasági ágba, közel tizede az építőiparba, 6 6%-a a mezőgazdaságba és a vendéglátásba tartozott. Az egészségügyi és szociális ellátás kivételével a többi ágazatban a társas vállalkozások aránya 5% alatt maradt év végén Békés megyében ezer lakosra 184 vállalkozás jutott, 13-mal több, mint országosan. Az önálló vállalkozók népességre vetített száma eggyel több az előző évinél 157, a társas vállalkozásoké 27, ez utóbbi nem változott egy év alatt. A vállalkozói aktivitás az egyéni vállalkozásoknál 43%-kal haladta meg az országos átlagot, míg a társasoké 56%-kal maradt el attól. 6

7 Beruházás 2013-ban a megye gazdasági szervezetei 60 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, ami folyó áron számítva növekedést mutat. A megyei beruházások a Dél-Alföld fejlesztéseinek 21, az országosnak 1,7%-át adták, hattizedük az ipar és a mezőgazdaság területére koncentrálódott. A közigazgatás közel 10%-os hányadot, a szállítás, az építőipar, a kereskedelem, az egészségügyi szolgáltatás és a művészeti tevékenység 3 5%-ot képviselt. Az ipari beruházások 53%-a a feldolgozóiparban, a többi a víz- és hulladékgazdálkodásban valósult meg. Az egy évvel korábbihoz viszonyított legdinamikusabb folyóáras növekedés (két és félszeres) a megye beruházásainak mindössze 2%-át kitevő ingatlanügyletek gazdasági ágban jelentkezett, emellett számottevő bővülést értek el az építőiparban és az egészségügyben is. A beruházási célú kiadások közel felét építésre, 45%-át gépek, járművek beszerzésére fordították, 5,4%-át az ültetvények, igásállatok és föld, telek ráfordításai tették ki. 6. ábra A beruházások gazdasági ágankénti megoszlása, ,7% 3,2%3,1% Ipar (B+C+D+E) 4,4% Mezőgazdaság (A) 5,0% Közigazgatás (O) 42,4% Többi gazdasági ág 7,9% Szállítás, raktározás (H) 9,6% 20,7% Kereskedelem (G) Egészségügyi szolgáltatás (Q) Építőipar (F) Művészet és szabadidő (R ) Békés megyében a beruházások egy lakosra jutó teljesítményértéke 169 ezer forint volt, ami a megyék közt csak Somogy, Zala és Nógrád mutatójánál magasabb, a régió átlagához képest 24, az országosnál 54%-al alacsonyabb. Mezőgazdaság Békés megye gazdaságaiban 2013-ban gabonaféléket összesen 243,6 ezer hektáron, az országos terület 8,6%-án az egy évvel korábbinál 14,5 ezer hektárral nagyobb területen termesztettek. A búza és az árpa betakarított területe nem nőtt, azonban a évit meghaladó hozamok miatt mindkét kalászos termésmennyisége emelkedett. 7

8 1. tábla A fontosabb szántóföldi növények termelési adatai, 2013 Megnevezés Betakarított terület, ha Termésmennyiség, tonna Termésátlag, kg/ha év év =100, év év =100, év év =100,0 az országos átlag %-ában Búza , , ,6 99,8 Árpa , , ,6 99,0 Kukorica , , ,8 110,3 Napraforgó , , ,7 112,1 Repcemag , , ,8 93,1 Lucerna , , ,3 105,0 Búzát több mint 100 ezer hektáron az országos terület 9,3%-án termesztettek Békés megyében, amely a Jász-Nagykun-Szolnok megyei terület után a második legnagyobb. A legtöbb búzát Békésben takarították be, az országos mennyiség 9,3%-át. Az árpa betakarított területe a megyék többségében csökkent országosan 4,4%-kal, a betakarított árpa mennyisége azonban országosan és Békés megyében is emelkedett. Az ország teljes árpa területének és betakarított mennyiségének 7,9, illetve 7,8%-a volt Békésben. A gabonafélék után, a megyében, a második legnagyobb területen kukoricát termesztettek, az országos terület 9,1%-a található Békésben. A kukoricatermesztés szempontjából rendkívül kedvezőtlen 2012-es év után, közel 63 ezer hektárral nagyobb területről, mintegy harmadával magasabb hozamok mellett, 41%-kal több kukoricát takarítottak be az országban. A megyék közül Békésben termett a legtöbb kukorica, az országos termés tizede innen került ki. Napraforgóból az országos betakarított terület legnagyobb része (13%), és a legtöbb (14,6%) betakarított mennyiség is Békés megyében volt. Hektáronkénti hozama az országos átlagnál 13 százalékponttal nagyobb mértékben emelkedett, ami a megyék között az 5. legmagasabb termésátlag. A repce betakarított területének évi nagymértékű visszaesése után 2013-ban közel 3 ezer hektárral nőtt a vetésterület, de még így is alig fele a évek átlagának. A repce Békés megyei területe és betakarított mennyisége 3%-a az országosénak, termésátlaga csak kis mértékben emelkedett ban a lucernaszéna betakarított területe 333 hektárral csökkent a évihez viszonyítva, Békés megyében található az országos terület 9,3%-a, ahol az összes betakarított lucernaszéna mintegy tizede termett. A december 1-jei eszmei időpontban végzett állatösszeírás adatai szerint a kiemelt állatfajok közül az egy évvel korábbihoz képest az állatfajok többségénél növekedést regisztráltak, csökkenés csak a juhállományban történt. 8

9 A fontosabb állatfajok állományváltozása, december 1. (2012. december 1.=100,0) 7. ábra % 15,0 5,0-5,0-15,0-25,0-35,0 Sertés Szarvasmarha Juh Tyúk Békés megyében Dél-Alföldön Országosan Békés megyében folytatódott a szarvasmarha-állomány bővülése, 2013 decemberében már 73 ezer egyedet számláltak, 14%-kal többet, mint egy évvel korábban. További növekedést jelez, hogy a tehénállomány is több mint tizedével emelkedett egy év alatt, a szarvasmarha-állományon belül arányuk 38%-ot tett ki. Arányuk azonban még így is alacsony, 6 százalékponttal maradt el az országos és a régiós átlagtól is. A sertések száma, a évi nagymértékű csökkenés után, 2013-ban 7 ezerrel, 275 ezerre gyarapodott, de még így sem érte el a két évvel ezelőtti állománynagyságot. Az anyakoca állományban nem következett be változás, ami a sertésállomány stagnálását vetíti előre. Békés megyében az anyakocák részaránya a sertésállományon belül 6,9%, az országos átlagnál magasabb, az egy évvel korábbinál 0,2 százalékponttal kevesebb. Békés megyében az élőmunka-igényes juhállományban következett be jelentős állományvesztés, 2013 decemberében 57 ezer juhot tartottak, 27 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Borsod-Abaúj-Zemplén megye után Békésben volt a második legnagyobb mértékű és arányú csökkenés. A juhállományon belül az anyajuhok számának több mint 40%-os visszaesése további jelentős állományvesztésre utal. A tyúkállomány nagysága az utóbbi években ingadozó, a évi 14%-os csökkenés után 2013-ban ugyanennyivel növekedett. Decemberben 1135 ezer tyúkot tartottak a Békés megyei gazdaságokban, 60%-uk tojótyúk volt, állományuk kismértékben emelkedett egy év alatt. Ipar A megye ipari vállalkozásainak teljesítménye 2013-ban tovább bővült, a termelés és az értékesítés volumene is növekedett. A 4 fő feletti ipari vállalkozások Békés megyében lévő telephelyeiken közel 361 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron az egy évvel korábbinál 1%-kal többet. Országosan a termelés 1,4%-kal, a régióban 22%-kal emelkedett egy év alatt. Az ipari termelés volumene az ország régiói közül legnagyobb mértékben a Dél-Alföldön nőtt, a megyék közül, pedig Bács-Kiskunban, 39,5%-kal. A megyei székhelyű 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek termelési értéke 2013-ban 208 milliárd forint volt, volumene 4,8%-kal bővült. A növekedés mértéke elmaradt a régió 30,4%-os átlagos növekedésétől, de meghaladta az 1,8%-os országosat. 9

10 Megnevezés Az ipari termelés és értékesítés alakulása, 2013* Az ipari termelés 2. tábla (%) Belföldi Export Összes értékesítés év=100,0 Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül 104,8 98,9 111,8 106,1 Ezen belül : Élelmiszeripar 94,3 93,4 107,7 97,4 Fa-, papír- és nyomdaipar 122,7 102,4 168,2 122,9 Gumi-, műanyag és építőanyagipar 101,4 104,7 100,0 101,2 Kohászat, fémfeldolgozás 107,7 77,8 121,5 105,4 Számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása 142,8 143,1 150,1 148,4 Gép, gépi berendezés gyártása 101,1 121,2 97,2 102,2 * A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, a termelés és értékesítés indexe összehasonlító áron. A megyei ipar ágazatai közül, a legnagyobb (27%) és a legkisebb (3%) súllyal rendelkező, élelmiszeripar valamint az egyéb feldolgozóipar termelése csökkent, a többié növekedett. Az élelmiszeriparban az egy évvel korábbi növekedéssel szemben, 5,7%-kal visszaesett a kibocsátás, miközben az alkalmazásban állók száma is itt csökkent a legnagyobb mértékben. A feldolgozóipar második legnagyobb teljesítményű ágazata a gép, gépi berendezések gyártása, közel 26%-os arányt képviselt, termelésük 1,1%-kal nőtt egy év alatt. A termelésbővülést elérő ágazatok közül a megyei átlagot számottevően meghaladó teljesítményű az elektronikai termékeket előállító ágazat valamint a fa-, papír- és nyomdaipar. E két ágazat együttes részesedése a megye iparából több mint 17%, 2,8 százalékponttal magasabb a tavalyinál. A évi termelés visszaesése után a fémfeldolgozás ágazat valamint a gumi-, műanyag és építőanyag-ipar egyaránt az egy évvel korábbinál magasabb szinten teljesített. A megye ipari termeléséből mindössze 3,1%- ban részesedő textil- és bőripar kibocsátása egy év alatt 3,9%-kal növekedett ban az ipar értékesítésének nettó árbevétele megközelítette a 209 milliárd forintot, ami összehasonlító áron számítva 6,1%-kal több a évinél. A volumen-növekedést az export 12%-os bővülése eredményezte, a belföldi értékesítés 1,1%-os visszaesése mellett ban az értékesítés növekvő hányada került exportra, ami 2,9 százalékponttal, 59%-ra emelkedett, de még így is elmaradt a 63%-os régiós és a 65%-os országos átlagtól. A megye iparában a legmagasabb kiviteli hányaddal a textil- és bőripar (81%) valamint az elektronikai termékek gyártása (78%) rendelkezett, de a termelés több mint héttizede került külföldön értékesítésre a gép, gépi berendezések gyártása, a kohászat, fémfeldolgozás, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar produktumából is. Az élelmiszeripar valamint a fa-, papír- és nyomdaipar belföldi értékesítéseinek aránya, az export jelentősebb növekedése mellett is, jellemzően meghaladta a kiviteli hányadot. Építőipar 2013-ban a megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelése 24,8 milliárd forintot ért el, összehasonlító áron harmadával többet, mint az előző év azonos időszakában. Országosan a termelés volumene 12%-kal, a Dél-Alföldön 30%-kal nőtt. A régió mindhárom megyéjében az országos átlagnál jobban bővült a termelés; Csongrádban 19, Bács-Kiskun megyében 38%-kal. Az építőipari termelés az ország valamennyi megyéjében növekedett, a legnagyobb mértékben, 10

11 Komárom-Esztergom megyében több mint másfélszeresére, a legkevésbé Fejér megyében 8,4%-kal. 8. ábra Az építőipari termelés megoszlása a vállalkozások létszáma és ágazata szerint, fő feletti fős 5-19 fős % Épületek építése Egyéb építmény építése Speciális szaképítés A megyei építőipari termelés 36-36%-át adó 20 fő alatti vállalkozások termelési volumene 7,5%-kal, fő közöttieké 45%-kal, a fennmaradó 28%-ot produkáló 49 fő felettieké 82%-kal emelkedett az előző évihez viszonyítva. Az építőipar ágazatai közül az egyéb építmények építésének teljesítménye amely a vasút-, a vízi létesítmény-, valamint a közműépítést is tartalmazza több mint kétszeresére növekedett. Az épületek építése amely magába foglalja az építési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését közel másfélszeresére bővült egy év alatt. Az építőipar speciális szaképítés ágazatában, amelybe az építési terület előkészítése, az épületgépészeti szerelés és a befejező építés tartozik, a termelés volumene 13%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ágazat Az építőipari termelés, 2013* (2012. év=100,0) Épületek Egyéb építmények építőipari termelési értékének indexe Összesen Épületek építése 117,6 283,9 144,5 Egyéb építmény építése 72,9 242,6 228,5 Speciális szaképítés 92,3 73,5 85,6 Összesen 104,2 178,5 133,3 * A 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű építőipari vállalkozások adatai. 3. tábla (%) Az építőipari tevékenység további bővülését jelzi, hogy a megyei székhelyű építőipari szervezetek által december végéig megkötött új szerződések volumene az egy évvel korábbihoz képest 80%-kal nőtt. Az új szerződések 49%-a az épületek építése, 51%-a pedig az egyéb építmények építése ágazatba tartozó vállalkozások szerződéses munkáit biztosítja. Az egy lakosra jutó építőipari termelési érték Békés megyében 69,2 ezer forint volt, negyedével több, mint egy évvel korábban. A Békés megyei érték az országos átlagnak mindössze 54%-át érte el, amellyel csak Nógrád megyét előzte meg. 11

12 Lakásépítés Békés megyében 2012-ben érte el mélypontját a lakásépítés, az országos tendenciával ellentétben 2013-ban nőtt az épített lakások száma. Darab A használatba vett lakások és a kiadott építési engedélyek száma 9. ábra Használatba vett lakások száma Kiadott építési engedélyek száma Az év során 170 lakást vettek használatba, melynek több mint egyharmadát a III. negyedévben építették. Az új építésű lakások száma 29-cel több az előző évinél, a kiadott építési engedélyek száma azonban 13%-kal kevesebb. A lakások 87%-át saját használatra a lakosság építette, nyolctizedét családi házas építési formában. Az új lakások 70%-a legalább 3 szobával rendelkezik, átlagos alapterületük 13%-kal, 117,8 négyzetméterre nőtt egy év alatt ban 104 lakás szűnt meg, 19-cel több, mint egy évvel korábban, ennek ellenére a megye lakásállománya 66-tal bővült a évi 56-tal szemben. Turizmus 2013-ban a Békés megyei határszakasz utasforgalma az előző évihez viszonyítva 8,6%-kal csökkent, a határt átlépők száma meghaladta az 1,8 millió főt. A teljes utasforgalmon belül a magyar útlevelet használók száma 9,3, a külföldieké 8,3%-kal lett kevesebb. A kötegyáni határállomás kivételével minden állomáson kevesebb volt az utas, legnagyobb arányban a battonyai határállomáson esett vissza a forgalom. A megyei határszakasz utasforgalmának 88%-a a közutakon bonyolódott, ahol az utasok több mint háromnegyede volt külföldi. A vasúti határátkelőkön 32% a magyar utasok aránya, amely egy év alatt 3 százalékponttal nőtt. Közúton a legtöbb külföldi Battonyánál és Gyulánál, a magyar utazók többsége viszont Méhkeréknél lépte át a határt. 12

13 Személyforgalom a Békés megyei határszakaszon, tábla Határátkelőhelyek Belépő Kilépő Belépő Kilépő külföldiek magyarok száma, fő Összes személyforgalom 2012.év=100,0 Kötegyán ,0 Lőkösháza ,5 Vasút összesen ,3 Battonya ,1 Gyula ,7 Méhkerék ,8 Dombegyháza ,4 Közút összesen ,9 Békéscsaba légi ,0 Összesen ,8 A belföldi vendégek és az általuk itt töltött éjszakák száma is nagyobb mértékben emelkedett a külföldi vendégforgalomnál. Így a külföldi vendégek részaránya az összes vendégforgalom 10%-át adta, ami közel egy százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbinál. A szállodákban megszálló vendégek, és az általuk eltöltött éjszakák száma a megyei átlagot meghaladva 14, illetve 20%-kal emelkedett. A megyébe látogatók több mint kétharmada szállodákban szállt meg, ahol a vendégéjszakák közel hattizedét töltötték. A külföldiek 80%-a a szállodákat részesítette előnyben, arányuk 2,4 százalékponttal nőtt egy év alatt. A megyét felkereső külföldi vendégek hattizede három európai országból, Romániából (41%), Németországból (13%), és Szlovákiából (7,7%) érkezett. 10. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma (2012. év=100,0) % Vendégek % Vendégéjszakák Belföldi Külföldi Belföldi Külföldi Békés megyében a kereskedelmi szállások vendégeinek 51%-a Gyulát kereste fel, ahol a vendégéjszakák 61%-át töltötték, átlagos tartózkodási idejük 3,7 nap volt. A nagyobb idegen- 13

14 forgalmat lebonyolító városok közül Orosházán és Békéscsabán a megyei átlagnál nagyobb mértékben, Szarvason és Gyomaendrődön attól elmaradva nőtt a látogatók száma. A vendégforgalom alakulása a megye nagyobb városaiban, tábla Települések Külföldi Belföldi vendégek száma Összesen Külföldi Belföldi vendégéjszakák száma Összesen Megye összesen (ezer) 17,4 152,8 170,3 56,6 462,9 519,5 Ebből, %: Békéscsaba 19,3 10,1 11,1 13,0 10,1 10,4 Gyomaendrőd 3,3 2,7 2,8 2,7 2,8 2,8 Gyula 56,2 50,0 50,7 57,4 61,2 60,8 Orosháza 9,2 13,4 13,0 7,9 11,1 10,8 Szarvas 2,5 12,5 11,5 2,3 7,5 7, ban a megye kereskedelmi szálláshelyeinek bruttó bevétele meghaladta az 4,3 milliárd forintot, ennek 48%-a szállásdíjból, 22%-a vendéglátásból, 29%-a egyéb bevételből származott. A szállásdíjbevétel meghaladta a 2 milliárd forintot, melynek 83%-a a szállodákban jelentkezett. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó bevétele 18%-kal növekedett, ezen belül a szállásdíjaké közel 24%-kal, a vendéglátásé 9,5%-kal nőtt ban az egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíj átlagosan 4021 forint volt, 10%-kal több mint egy évvel korábban. Szállodákban az átlagos szállásdíj 5772 forint volt, ami a tavalyihoz viszonyítva 2,8%-os növekedést mutat végén Békés megyében 56 kereskedelmi szálláshelyen fogadták el a Széchenyi-Pihenőkártyát, 533 millió forint értékben, ami a vendégek szállásdíjának 31%-át fedezte. Közúti közlekedési balesetek 2013-ban a megye útjain 606 közúti közlekedési baleset történt, az egy évvel korábbinál 87-tel több. Országosan a balesetek száma átlagosan 3,4%-kal, Békés megyében ennek ötszörösével, közel 17%-kal nőtt. A balesetek közül 391 könnyebb, 198 súlyos sérüléssel járt és 17 volt halálos kimenetelű. A halálos balesetek száma nem változott egy év alatt, a súlyos sérüléssel járó baleseteké 16, a könnyebbeké 18%-kal lett több. Az ittas állapotban előidézett közúti balesetek száma, az országos tendenciával ellentétben, emelkedett ban 75 balesetben játszott szerepet az alkoholos befolyásoltság, ami 8,7%-kal több mint egy évvel korábban. A balesetek 93%-a a járművezetők hibájából következett be, amelyből 174 esetben az elsőbbség meg nem adása, 154 esetben a sebesség nem megfelelő megválasztása volt az ok. 14

15 Közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett személyek számának alakulása 11. ábra Balesetek száma Balesetet szevedett személyek száma A közúti közlekedési balesetekben 752 személy sérült meg, számuk az egy évvel korábbihoz képest az országos átlagot meghaladó mértékben 20%-kal nőtt. A sérültek héttizede könnyebb, 28%-a súlyos sérüléseket szenvedett, 18-an életüket vesztették. További információk, adatok (linkek): Táblázatok stadat-táblák Módszertan Elérhetőségek: kommunikacio@ksh.hu info.szeged@ksh.hu telefon: (+36-62)