vetés és aratás 2015/1 EVANGÉLIUMI FOLYÓIRAT 53. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

Átírás

1 vetés és aratás EVANGÉLIUMI FOLYÓIRAT 53. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2015/1 Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is.... Ne aggódjatok tehát... (Máté 6, )

2 Ha megjön Ha megjön a télűző tavasz, havát veszítve zöld a Havas. A hegy gerincén zerge szökken, a kis faágra cinke röppen. Bimbó fakad és fény ragyog, szívemben új remény dobog. Újabb kezdet és új remény, kegyelem adta égi fény. Sarjadó fű, bomló virág, tóban megmosdó fűzfaág. Pacsirta zengve virradót, mind dicsérik az Alkotót. Ujjongó szívem velük ébred úgy, amint a természet éled. Nem volt halál, csak téli álom, új ébredés a meghalásom. Krisztusban éltem békesség, és meghalásom nyereség. Feltámadásom örök élet, nem lesz halál a végítélet. Örök tavaszra jön örök nyár, mennyei öröm és béke vár. Kapuk kirakva ékkövekkel, aranyutcák és kristálytenger. Diadal-sereg a parton állva, mindenek kezében mennyei hárfa. Isten dolgait dicsérik, Bárány énekét éneklik. Harsog az ének odafent, hogy Isten, ki egyedül szent. Zsejki Irén A tartalomból A tartalomból Itt az ideje az emlékezésnek...4 Odaadó élet...6 Középen Jézus...8 Misszióban - Zambiában...9 Jöjj az Úr Jézushoz! Bizonyságtétel Kegyelem és békesség Ének az éjszakában A követés tisztelete Könnycseppek Gyermekoldalak Nóé áldozata Apa és barát Félelem és hit Hitbizonyosság Milyen Isten az...? Szemfüles oldala (ifjúsági oldal) Mit bizonyít a holokauszt?...30 Vetés és Aratás 2015/1 (53. évfolyam 1. szám) Megjelenik évente 3 alkalommal (D. v.) az Evangéliumi Kiadó gondozásában. HU ISSN Szerkesztőség H-3300 Eger, Egészségház u. 23. Tel/Fax: v3218@t-online.hu Felelős szerkesztő: Soproni János Terjesztés H-1066 Budapest, Ó utca 16. Tel.: Fax: Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió A lapot önkéntes adományokból tartjuk fenn, és mindenkinek költségmentesen megküldjük, aki azt írásban kéri. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapfotó: Nehézy László Kockás liliom 2 Vetés és Aratás

3 Kedves Olvasó! Kedves Olvasó! Az elmúlt napokban a kezembe került egy régi, Bölcs mondások című gyűj te mény. Aktuálisnak talál tam belőle néhányat, annál is inkább, mert a borongós, téli napok után vá gyunk a világosságra, a napfényre. Ezért a kö zeli, tavaszváró reménységben és a húsvéti ün nepekre készül ve szeretném meg osztani e gondolatokat az olvasókkal: A bűnös hite semmit sem ad az evangéliumhoz, mint ahogy a ház ablakai semmit sem adnak a fényhez, a Nap világosságához. A Nap süt mindenhová, az ablak csak beereszti a fényt. Az isteni kegyelem Napja is mindenki szá mára süt. A hit az az ablak, amely beengedi a fényt és annak melegét az ember szí vébe. A fény, amely leleplezi igazi valónkat, egyúttal felfedi előttünk Isten igazi lényét. Amikor ebben a világosságban felfedezzük mindazt a rosszat, ami bennünk van, és egy úttal felfe dezzük az Istenben rejlő végtelen jóságot is. A mesterséges fényforrás nem ad hat igazi életerőt és növekedést, de megcsodáljuk, hogy a napfény melegétől minden tavasszal újraéled az alvó természet. Így éledhet újjá a bűnös em beri szív a Golgota világosságánál. Az Úr Jé zus Krisztus pedig megmondja nekünk, ho gyan nyerhetjük el, és hogyan élhetünk ebben a vilá gosságban: Én vagyok a világ vilá gos sá ga: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága (Jn 8,12). Kövess engem! (Jn 1,43) Kedves Olvasó! Adjunk hálát mindenkor, hogy a külső sötétség ellenére mi, Isten gyer mekei az Ő világosságában járhatunk! Föltámadott az Úr! Bizonnyal itt van köztünk. A szívünk felvidult, és örvendezve jöttünk. A sír bezárva volt, nehéz kő, pecsét rajta. Ott szunnyadott a holt, bezárva szeme, ajka. De angyal jött elő, ruhája messze fénylett. Messze gurult a kő, lehulltak a vitézek. Kilép Isten szentje, a teste győzhetetlen. Nincs rothadás benne, megvédte ettől Isten. Feltámadott az Úr! Menjetek tanítványok, híre, míg hajnal gyúl, járja be a világot! Horváth Loránd ÉJSZAKA KÍVÜL Éjszaka kívül, fény a szívemben, Drága Igéddel telve a lelkem. Csendül szívem, hogy Téged dicsérjen, Áldott Megváltóm, őrizz az éjben! Füle Lajos évi 1. szám 3

4 Fotó: Kárpátok Ukrajnában Itt az ideje az emlékezésnek Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné a ma gáét, de mivel nem e világból valók vagy tok, hanem én választottalak ki titeket a világ ból, ezért gyűlöl titeket a világ....sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy Istennek tetsző szolgálatot végez; és mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Ezeket pedig azért mondom nektek, hogy amikor eljön az órája, emlékezzetek rá (János 15,18-19; 16,2-4) 2014 tavaszán robbant ki a konfliktus Uk rajna és Oroszország között. A hónapokig tartó háború rengeteg halottat és sebesültet eredmé nyezett. A polgárháború emberek ezreit haj szolta a kétségbeesésbe. Ezen a területen a hí vők és a gyülekezetek is nagy nyomás alá ke rültek. Gyűlölet a keresztyének iránt Gyakran hallottunk arról híreket, hogy Kelet-Ukrajnában milyen támadások érik a keresztyéneket. Felfegyverzett, álarcos férfiak támadnak gyülekezetekre, istentiszteletekre, és azzal fenye getőznek, hogy lelövik az embere ket. Honnan jön ez a gyűlölet? Mi történt, hogy mint a derült égből a villámcsapás, azok az emberek, akik a szom szédságukban élnek, el lenségekké váltak? Bib liaolvasó emberek számára ez nem meglepő. A keresztyének emlékeznek. Jézus követői vis szagondolnak azokra a szavakra, amelyeket Jézus Krisztus mondott. Az üldö zé sek és a szorongattatások hozzátartoznak min den hűséges gyülekezet életéhez (2Tim 3,12). A hit válaszúton Azokban a napokban 3 férfi ment hazafelé a gyülekezetből, amikor őrizetbe vették őket. Egy pincében kellett több napot eltölteniük. Végig kellett nézniük, ahogyan egy másik fog vatartottat megölnek. Majd választás elé állí tották őket. Vagy felhagynak hitükkel és Iste nükkel, és akkor szabadon bocsátják őket, vagy ha nem, lelövik őket is. Ez a kérdés olyan fia talembereknek lett feltéve, akik ilyen helyzettel korábban soha nem találkoztak. A mai generá ció a hitét (50 év alattiak) nyilvánosan élhette meg az elmúlt évtizedekben Ukrajnában és Oroszországban is. A mostani szorongattatás hirtelen tört egyes hívőkre. A három fiatal ember közül egy megtagadta hitét és Istenét, és szabadon engedték. A másik kettő hallgatott, és hű maradt Jézushoz. Készek voltak érte és hi tükért meghalni. A következő napon mégis szabadon bocsátották őket figyelmeztetésül a keresztyéneknek, hogy az uralkodó jóakaratá tól függnek. Kelet-Ukrajnából egyetlen ilyen hír vált ismertté a kegyetlen keresztényüldö zésről, azonban ébresztő jellegű minden hívő számára, hogy emlékezzünk Isten beszédére. Mibe kerülhet az én hitem? Az idősek tapasztalatai Nem félek a felfegyverzett emberektől az utcán mondta egy idős keresztyén, akit hité ért már fiatal korában üldöztek. Senki nem veheti el az életem, mert Jézus az éle tem. Hirtelen fontossá váltak a gyülekezetek ben az idős testvérek a fiatalok számára, akik nek eddig nem kellett üldöztetéssel szembe nézniük. A keresztyének élete a múlt nyáron meg vál tozott. Az idősek tudják még, hogyan lehet a hitüket gyülekezeti terem és programok nélkül megélni. Tudják, hogyan lehet to vábbadni az örömhírt, ha minden tevékenység tiltott, ill. ha a korábbi békeidőkben használt lehetőségek tovább már nem használhatók. Az istentisztelet többé már nem szórakozás Testvérek arról tudósítottak bennünket, hogy az összejövetelek ebben a krízisidőszak ban telje sen 4 Vetés és Aratás

5 más jelleget öltöttek, mint béke időkben. Több városban is hetek óta csak a pincékben találkozhattak, mert fent be zárták a termet. De ahol csak lehetett, igyekeztek leg alább a vasárnapi istentiszteletet megtartani. Nincs több látványosság, Isten jelenlétét éljük át mondta egy testvér. Aki ebben a krízisidő szakban felkeres egy gyüleke zetet, az tényleg komolyan gondolja a hitét, és átélheti az isten tisztelet komolyságát, ahol az igehirdetés kizá rólag Isten Szavára épül. Hírek, amelyek beteggé teszik a szívet Hívőkként megtanultuk, hogy a napi hírek állandó hallgatása csak megzavarja az embert, és az aggodalmak végül beteggé teszik a lelket. A politikusok szavai függetlenül attól, melyik politikai párthoz tartoznak kevés valóságtartalommal bírnak. A felbátorító szlogenek gyorsan erejüket vesztik, ahogyan az utca képe változik, azok is elmúlnak még azon a napon. Csak egy szó van ezen a világon, amely mindig valóságot hordoz: Isten Igéje. Ha minden el is múlik, Isten Igéje megmarad. Ne a híreket hallgassátok, vagy az internetet pásztázzátok, hanem olvassátok a Bibliát! Isten örök Szavára hallgassatok! hívják fel a figyelmet a testvérek az istentiszteleteken, és már nem jóléti evangéliumot hirdetnek, hanem Isten ígéreteit a szorongatott keresztyének számára. Divat, énekek és nyaralási tervek Egy ilyen kívülről szorongatott gyülekezeti helyzetben sok téma, amely a békés időkben vitát lobbantott fel, most mellékessé válik. Valaki azt mondta nekem: Ma már senki nem vitat kozik nálunk a divatról, énekekről vagy a zené ről. A nyaralás helyszínének kiválasztása sem téma. A nyugati életstílus csaknem ha tártalan lehetőségei hirtelen leredukálódtak az alapvető életszük ségletekre. A keresztyének emlékeznek az 1Timóteus 6,6-8 szavaira, mi szerint ha van élel münk és ruházatunk, elé gedjünk meg vele. Ma már egyszerűen hálá sak vagyunk, ha van mit ennünk és innunk számolt be a misszió ottani munkatársa. Maradnak a helyiek Megítélésük szerint a külföldi misszionáriusok keleten, a háborús területekről régen visszahúzódtak. A helyi keresztyéneknek sajátos érzésben volt részük, amikor a Krím-félszigetet már a harcok kezdetén menekülésszerűen hagyták el a külföldi keresztyének. Sőt, gyakran olyan területeket is, amelyek végig békések és ba rátságosak maradtak. Ezekre a területekre idő közben kül földi misszionáriusok sora tért vissza nagy bá torítást jelentve a helyiek számára. Ott, ahol min den külföldi eltűnt, felvetődött a kérdés: Mi van a munkájukkal, programjaikkal, amit a krízis idején egyszerűen abbahagynak? Mi az, ami számukra igazán fontos? Sajnos, a va lóság az, hogy a helyi keresztyének a legne he zebb időszakban magukra lettek hagyva. Vajon a krízist a helyi keresztyének könnyebben élik meg, mint a külföldi keresztyének? Misszió, mint utolsó esély az élethez Megérinti a szívem, amikor arra gondolok, hogy ezeken a területeken, ahol az elmúlt nyá ron ilyen nyomás alá kerültek az emberek, mi lyen missziós tevékenységek, gyermekmunkák folytak. Sokan hallották ott az evangéliumot. Vajon befogadták Isten Szavát? Ukrajna más területein továbbra is folytak a missziós munkák. Különösen a Jézus Krisztus ról szóló örömhírnek kell a központi helyen lennie minden misszióban. Minden más mellé kes. 60 évvel Jézus búcsúszavai után (Jn 14 17), János apostol kapott egy megbízást, hogy az üldöztetés alatt levő gyülekezeteknek írjon: Tudok nyomorúságodról és szegénységedről, pe dig gazdag vagy... Ne félj attól, amit el fogsz szenvedni. Íme, az ördög börtönbe fog vetni közületek némelyeket, hogy próbát álljatok ki, és nyomorúságotok lesz tíz napig. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját (Jel 2,9-10). Igen, eljött az idő számunkra is, hogy emlé kezzünk Jézus szavaira, és levonjuk a következtetést mind személyes követésünkben, mind gyülekezeti és missziós feladatainkban. Eköz ben pedig a legfontosabb és leghatéko nyabb szolgálatot végezhetjük: imádkozunk. Ottani testvéreink szívből köszönik ezt. A helyi keresztyének az elhívatásuk helyén élnek, ott, ahol harcok folynak a területekért. Friedemann Wunderlich (2014) évi 1. szám 5

6 Odaadó élet - Filippi 2-3. fejezet Napjainkban sokszor panaszkodunk a szeretet, öröm, egyetértés és alázat hiánya miatt. Ennek sokféle oka lehet, azonban az Úrral való kapcsolatunk megromlása az alapvető baj. Gyakran elfelejtjük, hogy az Úr Jézusnak tulajdonjoga van felettünk, az Övéi vagyunk: Mert áron vétettetek meg (1Kor 6,20; 7,23) Immár nem a magunkéi vagyunk, hanem azé, aki megváltott bennünket, aki az életével fizetett értünk. Ezért felbecsülhetetlenül drága előjogaink vannak, amelyeket az Úr nekünk ad. Ha életünkben nagyobb teret engednénk a Szent Szellem munkálkodásának, ha szívünkben tudatosabb lenne, hogy milyen kincsünk van az Úr Jézus személyében, kicsoda Ő számunkra, és mivé lehetünk mi Őbenne, akkor mi is elmondhatnánk: most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért (Fil 3,8a). Milyen boldogok lennénk, és milyen kedvesek lehetnénk Isten előtt, ha szívünkben több lenne az égő szeretet az Úr iránt, és ha szeretetünk és hálánk teljesebb odaadásban nyilvánulna meg! Nagy példaképünk: Pál apostol Amikor Dávid egyszer egy korsó vízre áhítozott a betlehemi ciszternából, akkor három vitéze belopózott az ellenség táborába, és életük veszélyeztetésével vizet merítettek, és Dávidhoz vitték (2Sám 23,13-17). Milyen odaadóak voltak ezek a katonák Dávid iránt! Vajon mi nem tudnánk ezt a példát követni Krisztusért? De igen, lehetséges, ezt bizonyítja Pál apostol élete. A Filippibeliekhez írt levele második és harmadik fejezetében írja le, mit jelent az Úr Jézus iránti odaadás. Számára mindent felülmúló kincs volt Jézus Krisztus jobb megismerése, amire egyedül érdemes törekedni, ezért veszteségnek tekinti azt az időt, amit saját magának e világban való boldogulásáért eltöltött. Az Úrért kárnak ítéli mindazt, amivel önigazult akart lenni a törvény betartása által: Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem (Fil 3,8b). Egyedüli törekvése Az odaadás azt jelenti, hogy mindig mindent átadok az Úrnak, egész életemet és valómat. immár az, hogy Krisztust megnyerje, és élete minden fordulatában ez volt az alapvető magatartása, akármilyen nehézségekbe került is (9. v.). Pedig milyen súlyos lehetett a helyzete akkor is, amikor ezeket a sorokat írta, hiszen börtönben volt! De még ezekben a nehéz körülményekben sem csökkent az öröme és a békessége, mert a világ már semmi vonzerőt nem jelentett számára. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne tudott volna gyönyörködni a világ szép dolgaiban, viszont Jézus Krisztus személyével összehasonlítva mindezeket már kárnak és szemétnek ítélte. Legdrágább kincsének tekintette az Ő ismeretét, ez nyomta rá bélyegét életére, szolgálatára, az Úrral és az emberekkel való kapcsolatára. Nem véletlen, hogy Isten Szent Szelleme minket is arra int, hogy növekedjük Urunk ismeretében: Növekedjetek a kegyelemben, és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében (2Pt 3,18). Mivel Pál apostol megismerte Krisztust, hogy kicsoda, ezért miként egykor Mózes ő is Krisztus szégyenét tartotta a legnagyobb gazdagságnak, mert a megjutalmazásra tekintett (Zsid 11,26). Ezért mondhatta el: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért (Fil 3,14). Milyen példát mutatunk mi? A Filippi 2,17-ben az apostol a filippibelieket úgy mutatja be, mint akik Istennek áldozatot és papi szolgálatot végeznek. Magát pedig italáldozatnak tekinti, akit kiöntenek, azaz aki kész meghalni Jézusért, hogy az jó illatként szálljon fel Istenhez. Az ilyen odaadás, amely teljesen elfeledkezik önmaga érdekeiről, emlékeztet bennünket az Úr Jézus tökéletes odaadására, aki Istennek áldozta önmagát. Pál apostol elmondhatta: Legyetek követőim, testvéreim, és azokra figyeljetek, akik úgy élnek, ahogyan mi példát adtunk nektek (Fil 3,17). Az apostol látta, hogy Krisztus követésében nem ő az egyetlen követendő példakép, vannak még testvérek, akik ugyanolyan odaadóak Uruk iránt, és 6 Vetés és Aratás

7 kétség kívül ma is vannak ilyenek. És mi milyen példát mutatunk? Megtanultuk már önzetlen odaadással szolgálni az Úr Jézust? Vagy rá kell döbbennünk, hogy még mindig csak önmagunkat szolgáljuk? Komoly kérdések ezek, amelyeknek nyugtalanítaniuk kell a szívünket. Gondoljuk meg, hogy ezen a téren nincs megalkuvás, osztozkodás. Az odaadás azt jelenti, hogy mindig mindent átadok, tehát egész életemet és valómat. Az Úr Jézus a legnagyobb példakép Számunkra az Úr Jézus a mindenekfelett való példakép. Az Ő tökéletes odaadása Istennek és Atyjának minden tekintetben példamutató. Itt nem csak a kereszten való szenvedéséről beszélünk, ezen a téren nem lehet a példaképünk! A Szent Szellem soha nem ösztönözhet bennünket arra, hogy az Úr Jézust a bűneinkért elvégzett áldozatában kövessük. Neki ez a cselekedete egyetlen és tökéletes. Mi képtelenek vagyunk odaadni magunkat saját vagy mások vétkeiért (Zsolt 49,8). Viszont követhetjük Őt az Atya akaratának követésében, annak sokszor nehéz útjain. Követhetjük Őt szívbeli érzéseiben, amelyről a Filippi 2,5-8-ban olvasunk. Milyen elképesztő magasságban volt a mi Urunk, mielőtt a legmélyebb mélységbe alászállt! Isten volt, Isten Fia, az életnek Igéje (Jn 1,1-2), az Atyának Fia (2Jn 3), akiben az Atya mindenkor gyönyörködött (Zsolt 22,9). De a mi Urunk, akiről a Filippi 2,7-8-ban olvasunk: megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Íme, az odaadás a maga kiteljesedésében! Mert nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel (Fil 2,6), és nem akarta ezt a méltóságát mindenáron megtartani. Ezt mondta: Íme, megjelentem, a könyvtekercsben írva van rólam. Abban telik kedvem, Istenem, hogy akaratodat teljesítsem, törvényed szívemben van (Zsolt 40,8-9; Zsid 10,7). Ilyen érzületnek kellene a mi szívünkben is élnie. Ez az Istennek kedves, Őt tisztelő odaadásnak a feltétele, amely nekünk magunknak és másoknak is áldásul szolgál. Mert Isten hű, megtartja ígéreteit, és megjutalmazza a szív legkisebb feléje rezdülését is: Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfeledkeznék a ti cselekedeteitekről és arról a szeretetről, amelyet az Ő nevében tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és most is szolgáltok (Zsid 6,10). Bárcsak Isten kegyelme által valóban ez lenne a szívünk kívánsága! Adja az Úr, hogy így legyen, mert ennek áldásos következményei lesznek a testvérekkel való kapcsolatainkban és gyülekezeti életünk hiányosságainak megszüntetésében is. Mindnyájan tudjuk, hogy testvéri kapcsolataink attól függnek, hogy milyen a közösségünk az Úrral. Adja Isten, hogy ez mindig olyan legyen, amilyen a mi Urunk tökéletes odaadása volt mennyei Atyja iránt! Ki hengeríti el a követ? Bűnös kezektől megfeszítve, hideg sírboltban pihen. talán nálad is? Hány napja? Hány éve? A kövek alatt hagynád azt, Ki téged úgy szeretett? Thomas Brust Csak higgyed, érted halt a kereszten! S hited, életed bűnös köveit elhengeríti! S az élő Krisztus szívedet szabaddá teheti. Csak higgyed: Ki érted halt, most érted él! Akarja, hogy az Övé legyél! Anna Mária Seidel évi 1. szám 7

8 Középen Jézus Amikor az Úr Jézust a Golgotán megfe szítették, két gonosztevőt is ki végeztek. Három kereszt állt a dombon. A há rom elítélt látszólag semmiben sem különbözött egymástól. Ott megfeszítették Őt, és vele másik kettőt, jobbról és balról, kö zépen pedig Jézust (Jn 19,18). Ezt Ézsaiás nagyon érthe tően fejezte ki: a bűnösök közé sorolják (Ézs 53,12) Az emberek, akik törvény nélkül élnek, törvénytelenek, függetlenül attól, hogy isme rik-e a Sínai hegyen adott törvényt, vagy nem. Ezt fejezi ki az Ige a rómaiakkal kapcsolatban: A názáreti Jézust ti a pogányok keze által fel szegeztétek és megöl tétek (Csel 2,22-23), mint rablót és törvény taposót Izráelből, aki a törvényt ismeri, de semmibe sem veszi, sőt meg sérti. Ilyennek állították be a Messiást. Hogyan viszonyult az Úr a Mózes által ka pott törvé nyhez? Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a próféták tanítását. Nem azért jöttem, hogy ér vénytelenné tegyem, hanem hogy be töltsem azokat (Mt 5,17). Ő az életében soha nem vétett a törvény ellen; de nemcsak ezt tette, ha nem a törvény isteni rendelkezéseit teljesen ér vényesítette is. A törvényes előírások jogossá gát és valódi értelmét magának Istennek, a tör vény adónak a tiszteletére és örömére élte meg. Nem követett el soha törvénysértést, és ezt a tökéle tes embert a nép a törvényszegőkkel tette azo nossá, és úgy cselekedett vele, mintha méltó lett volna a halál büntetésre. De az Úr Jézus nagyon jól tudta, hogy benne teljese dik be az ószövetségi pró fécia (Lk 22,37). De ránk csodálatos jövő vár. A 142. zsoltárban ezt olvassuk: Körém sereglenek majd az iga zak (7. v.) Annak idején törvénysze gőnek tartották, bántalmazták, gyötörték, de Isten az Ő szolgáját a mennybemenetele után megdi cső ítette. Ezután körül lesz véve az igazak kal, az Ő megváltottaival, akik hálát adnak neki és imádják Őt. Ezt tesszük majd mi is, és öröm mel telik meg a szívünk. F. Runkel Velem leszel a paradicsomban Az egyik gonosztevő csodálatos bi zonysá got tett az Úr Jézusról, és ezt kérte tőle: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királysá godba (Lk 23,42). Miközben a másik lator gú nyolódott, ő már nem kételke dett. Tudhatott valamit a feltámadásról és az eljö vendő király ságról, és világos lett előtte, hogy ennek a ki rályságnak a királya függ mellette a ke reszten. És az Úr Jé zus ennek az embernek cso dálatos választ adott: Bizony, mondom néked, ma velem le szel a paradicsomban (43. v.). Ez a válasz ahogyan a Bibliában az isteni vála szoknál gyakori messze túlmutat a ké résen. 1. Az Úr Jézus a válaszát a bizony szó val vezette be, ami a következő ígé ret bizo nyosságát hangsúlyozta. Erre az ígéretre a go nosztevő teljesen ráhagyatkozhatott mondom az életben ez mindig döntő kijelentése annak, aki ezt mondja. Itt maga Isten Fia ad ígéretet, amelyben a mellette megfeszí tett ember teljesen megbízhatott. 3. Mondom neked! Itt a világ Üdvözí tője beszél egészen személyesen a mellette levő emberhez, és ígér neki csodálatos jö vőt ma A gonosztevő ké rése az eljövendő király ságra irányult, de az Úr Jézus nem hagyja őt ilyen hosszú ideig várakozni: a csodálatos jövő azonnal megkezdődik számára. 5. Az Úr megerősíti: Ma leszel. Egy leheletnyi bizonytalanság sem lehet a kivégzett gonosztevő szívében. Ő vég érvényesen az Úr Jézussal megy a paradi csomba. 6. Az Úr Jézus válaszában a csúcspont: velem. A töké letes megváltás, az örökre szóló biztonság, minden öröm, minden áldás Ővele, a világ Megváltójával való kapcsolatban van! Velem Ez teszi csodálatossá az Úr Jézus nál való jövőnket a dicsőségben: min denkor az Úrral leszünk (1Tesz 4,17). 7. a paradicsomban. Ez egy zsidó számára Ábrahám kebelét (Lk 16,22), a legna gyobb boldogságot jelenti a jövőben. Ez a pa radicsomi boldogság vár ránk is, mert az Úr ral leszünk. F. Runkel

9 Misszióban - Zambiában Istenünk úgy tervezte, hogy a férjem részt vegyen egy keresztény konferencián Strasbourgban. Az volt a célja, hogy valamire felnyissa a szemét. Ott hallott először Zambiá ról, többek között, hogy milyen nagy orvoshi án nyal küszködnek az ottani missziós kórházak. Ezt követően elkezdtünk ezért a munkáért imádkozni. Vajon mi Isten terve személyes életünkkel? Ki kell-e mozdulnunk a megszo kott hétköznapokból, hogy máshol végezzük fel adatunkat? Két év után Iste nünk világossá tette a tervét előttünk, és biztosí tott vezetésében. Rábíztuk magunkat, és hos szú előkészület után szeptember 3-án felült a család a repülőre. Vé gig éreztük Iste nünk jelenlétét, segítségét. Most, hogy már hó napok teltek el, hogy letele pedtünk Zambia északnyugati csücskében, el mond hatjuk, Urunk egy pillanatra sem feledkezett meg rólunk. A fel adat a kórházban valóban óriási. A be tegek na gyon szegények, alultápláltak, megfelelő orvosi ellátás híján meghalnak. A betegek másfajta problémákkal keresik fel a kórházat, mint ha zánkban. Kígyómarás, égési sérülések, AIDS, TBC stb. A helyi falvakban, amelyek házból (kunyhó) állnak, nincs áram, vezeté kes víz vagy gáz. Közös konyha épü let ben, szabad tűz fölött főznek, a patakban fürödnek, mosnak és mosogatnak. Ma már néhol egy-egy kutat is fúrtak, onnan is hordják a vizet a há zaikhoz. Szívszorító látni a gyerekeket rongyosan és koszosan. Az itteniek a há zukon kívül élik az életüket, minden gyermek kint játszik a por ban, de boldogok. Talán más ad nekik örömöt, mint az európaiaknak. Öröm látni, hogy vasár na ponként mennyire megtelnek a gyülekezeti há zak. Minden faluban van valamilyen ke resz tyén közösség (pl.: metodista, adventista, test vérgyülekezeti és katolikus közösség). Látva ezt, eszünkbe jutnak az Úr Jézus Krisztus szavai: Az Úr Szelleme van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hir dessek a szegényeknek... (Lk 4,18); vagy a prófécia:..és szegényeknek hirdettetik az evangélium (Mt 11,5). Itt valóban közelebb jönnek hozzánk az Úr Jézus szavai: Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek (Jn 13,15). Hogyan tett Ő? Odafordult a szegé nyekhez, a betegekhez, megmosta tanítványai lábát, vagyis kész volt szolgálni. Ez nagy kihívás, mert tényleg jönnek a helyiek, szükségük van kenyérre, cipőre, szap panra. De mindenkinek kívánjuk azt az örömöt, ami akkor tölt be minket, ami kor az Úrnak engedelmeskedünk. Mind a mis szióban, mind otthon egyetlen dolog a fontos: közel lenni az Úr Jézushoz, Krisztust bemutatni az életünkkel, mert akkor képesek vagyunk küldeté sünket elvégezni. Ő tanácsol, Ő tölt be öröm mel, Ő segít, Ő tart meg napról napra, és Ő vár ránk a mennyei ott honban. Ezt a reménységet kívánjuk min den kedves Olvasónak is! A Maszárovics család (Zoltán, Éva és gyermekeik) évi 1. szám 9

10 Jöjj az Úr Jézushoz! Jöjj hozzám és legyél tanítványom! Szívemben hordom Szívemben hordom már a nagy csodát, Isten a bűnömért adta Fiát. Bár az Ő dolgait nem érthetem, Jézusnak kegyelme elég nekem. Zvara Mihály A megtérésre való hívás után az Úr Jézus az Ő követésére hív bennünket. Mivel oly sok mindennel ajándékozott meg, az a kí vánsága, hogy legyünk a tanítványai (Lk 14,25-33). De felállítja a követelményeit is. Aki ezeket nem teljesíti, nem lehet az én tanítványom mondja háromszor is ebben a szakaszban. Néz zünk meg néhányat a fel tételek kö zül: Személyes kapcsolat az Úrral Ha valaki hozzám jön (26. v.) Minden követőnek sze mélyesen kell eldönte nie a szívében: az Urat akarom követni. Senki nem élhet például a szülei hite által. Ezért oda kell jönnie minden egyes em bernek Jézushoz, és Ővele a közösséget ápolnia kell. Az Úr Jézusnak adni az első helyet de nem gyűlöli meg (27. v.) Itt nem a szó szerinti gyűlöletről van szó. A gondolat számít: valakit mellőzni, vagy csak a második helyet adni neki. Az Úr Jézus az első helyet szeretné elfoglalni a szívünkben (Jn 21,15; Jel 2,4). Akkor minden más a megfelelő helyre kerül az életünkben. Önmegtagadás meggyűlölni saját életün ket, és felvenni az Ő keresztjét ( v.) Gyakorlatban az önmegtagadás azt jelenti: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem (Gal 2,20). Az Úr az Ő célját akarja megvalósítani az életünkben, ezért úgy vezet, ahogyan Ő jónak látja. Ő maga előttünk a nagy példakép. Lemondásra való készség mindenről lemondani (33. v.) Végezetül azt mondta az Úr Jézus, hogy senki nem lehet az Ő tanítványa, aki nem hajlandó mindenről lemondani érte. Ez nem jelenti azt, hogy általánosságban mindenről le kell mondanunk, de ha az Úr kér tőlünk valamit, mert most más helyen, más módon akar hasz nálni, akkor szeretné látni, hogy készek va gyunk-e engedelmeskedni (vö. Csel 21,12-14). Összefoglalásképpen megállapíthatjuk: ke resztyénné válni nem kerül semmibe, de ke resztyénnek lenni sokba kerül! Miközben meg néztük a felelősség oldalát, nem szeretnénk megfeledkezni Isten kegyelméről sem, amely minden időben végtelen gazdagsággal áll ren delkezésünkre ahhoz, hogy Jézus tanítványai legyünk (Jn 1,16). És a belső áldásokról se feledkezzünk meg, arról a mély örömről, amely minket a tu datos Krisztus-követőkkel összeköt. Jöjj hozzám és legyél az én szolgám! A követésre való felhívással egyidejűleg az Úr Jézus azt a szándékát is jelezte, hogy tanítványait szolgákként szeretné használni (Mk 1,17). Később a Márk 3,13-14-ben az Úr Jézus azokat hívja, akiket Ő akar. És ezután jöttek hozzá a meghívottai. Itt találjuk a tizenkettő elhívását a szol gálatra. Többek között az elhívásuk célja, hogy hirdessék az Igét. Egy meghatározott szolgálatra lettek el híva. A kiküldésük azonban csak később, a Márk 6,7-ben történt meg. Tehát az elhívásuk és a ki küldésük között valamennyi idő eltelt, hogy közben vele legyenek. Ez a köztes időszak az Ő közelében telt el. Mielőtt a tanítványok megbízatásukat teljesíthették volna, hozzá kellett jönniük és vele kellett maradniuk. A Márk 3,31 6,6 részekben ol vasunk arról, hogy mindenhová elkísérhették Őt, és megtanulhatták a tökéletes szolgálat módját. 10 Vetés és Aratás

11 Az Úr Jézus azt szeretné, hogy Őt szolgál juk. Ez nekünk nagy ajándék! Ahhoz, hogy szol gálatunkat áldás kísérje, szükségünk van arra, hogy megdicsőült Urunkkal legyünk közösségben: a Szentírás olvasása és imádság által. Ha ta nulmányozzuk Isten Igéjében, hogy milyen is a tökéletes szolgálat, valamit megtanulhatunk az Úr Jézus gon dolkozásmódjáról. Ha imádkozunk, akkor megdicsőült Urunkra figyelünk, aki a szolgálathoz mind az erőt, mind a képes séget megadja nekünk. Menjünk az Úr Jézus hoz, hogy odaadással szolgálhassuk Őt! Jöjj hozzám és maradj velem! Az 1Tesszalonika 4,16-ban olvasunk egy parancsoló felhívásról, amelyet az Úr Jézus a mennyből intéz az övéihez. Ez az elragad ta tás ra való hí vás. Urunk és Üdvözítőnk, aki nyugalommal és örök élettel ajándékozott meg bennünket, akit mi követünk, és akit szolgálhatunk, Ő hív majd magához, és bevisz az Atya házába, hogy örök re vele legyünk. Ennek a hívásnak minden hívő engedelmeskedik majd, mert itt nem emberi felelős séggel van dolgunk, hogy csődöt mond hat nánk. Itt már új, mennyei testet kapunk, amel lyel nem vétkezünk többé. Az elra gadtatás Isten kegyelmének tisztán felis mer hető tette minden hívő számára, és az is, hogy min denkor az Úrral lehetünk. A János 17,24-ben az Úr Jézus maga mondja: Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem Akkor: szolgái imádják Őt, és látni fogják az Ő arcát... (Jel 22,3)...és szolgálják Őt éjjel és nappal az Ő templomában... (Jel 7,15) Ott láthatjuk majd töké letes szépségét és dicsőségét, hogy milyen csodálat raméltó személy is Ő! Igyekezzünk tehát már most, földi életünkben engedelmeskedni neki, és hozzá menni, ha hív. Ő maga mondta: aki én hozzám jön, azt én nem küldöm el (Jn 6,37). Roman Naef évi 1. szám 11 Az Úr Jézus neve Jézus Krisztus nevét nem lehet senkiével összehasonlítani. Neve magában fog lalja mind azt, amit Ő értünk tett. Bűnbocsánatot nyertünk: aki hisz Őbenne, az Ő neve által bűnbocsánatot nyer (Csel 10,43). Soha el nem veszünk: Aki azonban segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül (Csel 2,21). Isten gyermekei lettünk: Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; akik hisz nek az Ő nevében (Jn 1,12). (V.ö.: Zsolt 148,13) Örök életünk van: akik hisztek Isten Fia nevében, örök életetek van (1Jn 5,13) Megkaptuk Isten Szellemét: a Szent Szellem, akit az én nevemben küld az Atya, Ő tanít majd meg titeket mindenre (Jn 14,26). Imáink meghallgattatnak:...amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban (Jn 14,13). Pálma és tövis A pálmaág leesett a porba Árnyat adó volt és zöldellő, levágható és lengethető, s mert jött az Úr, hozsánnázva a lába elé teríthető Tövisbokor az út oldalán, csokra vázában szépen mutat, de szúr! Vér serken ki nyomában, emberkéz fonta koronában, azzal koronázták az Urat! Pálma és tövis: ezt termi a Föld, tövis és pálma: ezt adta az ember! Mi lenne velünk, ha irgalommal nem fogadná el tőlünk a MESTER? Lukátsi Vilma

12 Õ gyújtott világosságot Anyu megtérése Zsidó családba születtem, zsidóként nőttem fel. Családomat nagyon szerettem, ők is minket, gyermekeket. Nagyon szegény körül mé nyek között éltünk. Jó magaviseletű gye r mek voltam, de 16 évesen olyan társaságba ke rültem, ahol más volt az élet, és én szabadon akartam élni, ezért 18 évesen elköltöztem ott honról. Rászoktattak az italra, azt hirdettük, hogy ki kell használni az életet, mert csak egy szer élünk. Azt gondoltam, elég az, ha nem akarok rosszat senkinek. Hittem Istenben, de nem értettem, hogy miért van annyi vallás. Amikor megkérdezték, mi a vallásom, azt fe leltem, hogy semmi, mert ateista vagyok. Ezt azért találtam ki, hogy ne kelljen megmondani a származásomat, mert féltem, hogyha meg tudják, kiközösítenek, mint azelőtt. Mivel más vallásról nem tudtam sem mit, ezért el akartam kerülni a további faggatá sokat, nehogy hazug ságba keveredjek. Nagyon meg voltam elé gedve a válaszommal, bár ele inte volt lelkiismeret-furdalásom miatta, de úgy gondoltam, az a lényeg, hogy belül, a szívem ben tudjam, hogy van Is ten. De annyi szor kel lett mondanom, hogy ateista vagyok, hogy már szinte dicsekedtem vele, és még ez sem volt elég, mert a végén magam is elhittem, pedig csak másokat akar tam megtéveszteni. Amikor erre rájöttem, olyan késztetést éreztem, hogy még jobban elengedjem magam. Vágytam a boldogságra, de maradandó örömet semmiben nem találtam ben a fiam csatlakozott egy gyülekezethez, és állandóan Jézusról beszélt. A lá nyommal csodálkoztunk, mert ő azelőtt meggyőződéses istentagadó volt. Mérges lettem, mert nálunk, a családban Jézus, Mária és Jó zsef nevét nem volt szabad kiejteni. Megijed tem, hogy valamilyen fanati kus szektába ke rült. Később a lányom is járni kezdett ebbe a gyülekezetbe. Ezután folyton hívtak mind ket ten, hogy menjek el én is. Jólesett a meghívás, de féltem, hogy befolyásolni akarnak. Végül azért mentem el, hogy lássam, mi folyik ott. Jézussal legfeljebb nem fogok törődni, el engedem a fülem mellett, gondoltam. De Isten nek más volt a terve. Ami kor a gyülekezet vezetője imádkozott, annyira a szívemhez szóltak a szavai, hogy megvilágosodott előttem Jézus küldetése, és hogy Őrá vártak, várnak a zsidók a mai napig, csak nem ismer ték fel. Pedig Ő adna értelmet a hitüknek. Megdöbbentem, amikor rájöttem, milyen furfanggal irányította az ördög az éle temet, és mennyi bűnt követtem el. De Isten akkor is vigyázott rám, ránk. Örültem, hogy ezek az embe rek szeretik a zsi dókat, ellentétben azzal, amit a vallásos embereknél addig tapasztaltam. Végre odataláltam Istenhez, ami csodá latos érzéssel töltött el. Életem, gondolkozá som teljesen megváltozott. Megis merni Jézust, ez volt minden vágyam! Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy nem hagyott rab ságban, amiről addig azt hittem, hogy az a sza badság. Megbo csátotta bűneimet, lassan nyu galmat nyertem, és békesség költözött a szívembe. Az emberek körülöttem nagyon csodálkoztak. Sokukkal szakítanom kellett, másokkal jobb lett a kapcsolatom. A horoszkó pos könyveket eltüntettük a lakásból. Hallot tam keresz tyén könyvesboltokról, és ott zsidók megtéré seiről szóló könyveket kerestem. Ke resztyén zenei kazettákat is kaptunk. Végre megtaláltam az igazi boldogságot és szabadságot, amelyre egész életemben vágyakoztam. Ha problémám van, Ő mindig segít. Imádom az Urat, és most már nagyon vigyá zok, hogy többet el ne veszítsem Őt! De tiszta szí vemből sajnálom azokat, akik el zárkóznak attól, hogy ezt a csodát befogadják az életükbe. Isten ugyanis, aki ezt mondta:»sötét ség ből világosság ragyogjon fel«, Ő gyújtott vilá gos ságot szívünkben, hogy felragyogjon előt tünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán (2Kor 4,6). Ámen. 12 Vetés és Aratás

13 Kegyelem és békesség Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól (Efezus 1,2). Az Újszövetség legtöbb levele ezzel a beköszöntő mondattal kezdődik. Sohasem: Kegyelem és öröm. Mintha Isten Igéje ezt üzenné: a ke gyelem azért adatott nektek, hogy a világban Isten békességében éljetek. A szívünk talán nem örömre vágyik mindenekelőtt? De a valódi és maradandó öröm ab ból a szívbeli békességből fakad, amelyet Isten ajándékoz az övéinek. Ez a békesség független az életkörülményeinktől. Ezért a fogoly Pál nemcsak békességről, ha nem örömről is bizonyságot tudott Kegyelem vár arra Ó, hány bűnös lélek vándorol az úton! Ó, hány újrakezdés megáll a félúton! De aki eljut győzelmesen a kereszt tövéig, kegyelem vár arra az idők végéig. F. Farkas Rozália tenni. De ha az emberek az örömöt keresik anélkül, hogy Istennel békes ségben lennének, ez hamis utakra viszi őket. Mert amire Isten gyermekének elsősorban szüksége van, az a szívbeli békesség. A világ, amelyben élünk, forrongó nyug talanságban él. Ekkor jön segítségünkre a ke gyelem, és szi lárddá teszi a szívünket. Milyen gyakran visznek rossz útra bennünket az aggó dásaink. Ezek a mi békességünk el lenségei. Isten tudja ezt, és az Ő kegyelme jó előre gondoskodott a megoldásról. Isten felszólít bennünket, hogy imádságban vi gyük Őhozzá aggodalmainkat. Így mindaz, ami csak nyomaszt minket, alkalom lesz arra, hogy annál inkább keressük Isten kö zelségét, a vele való közösséget, és töké letesen bízzuk rá a dolgainkat. Nála nyugszik meg a szív, és jut az Ő sze retetének, bölcsességének és hatal má nak befolyása alá! Németből fordította: Kozma Lászlóné Az Ige ünneplése Egy hegyes dárda volt, három durva vasszeg, öt sebből vérezett azért, mert szeretett! Egy három öt, tudjuk, de ki számolta meg: a vérzõ homlokát hány tövis szúrta meg? Hét szó volt szent ajkán az ácsolt kereszten. Olyan szelíden szólt, mert Isten Fia volt! Gyötrõ testi-lelki, fájdalmas kín között Ember nem értheti Ő volt az üldözött. Rövid történet ez, ám, örökké igaz. Mindenkit átölel, mindenki üdvöt lel! Minden vasárnapunk feltámadásünnep. Ünnepeljünk ezért mindnyájan, örömmel! Varga Györgyné Bárány Ágota évi 1. szám 13

14 Ének az éjszakában Ahogy egy hideg, ködös hajnalon a vonatra vártunk, váratlanul egy kismadár ujjongó éne két hallottuk. A kis énekest nem láttuk, de bi zonyos, hogy megvidámította mindazokat, akik ebben a szomorú időben énekét hallották. Ahogy Sa lamon az Énekek Éneke 2,12-ben, úgy mi is hajlamosak vagyunk a madarak lel kes énekét kapcsolatba hozni a tavasszal, vagy legalább is a napos idővel. Megjelentek a vi rágok a föl dön, itt az éneklés ideje... De ez a kismadár egy ködös, vigasztalan hajnalon énekelt vidáman. Mond ez nekünk valamit? Szívünkből könnyen száll az ének, ha min den dolgunk rendben van. De tudunk-e dalolni akkor is, amikor a bajok fekete felhői tornyo sulnak felettünk? A Szentírásban találkozunk olyan hívőkkel, akik erre képesek voltak. Elíhú ezt mondta a súlyosan próbára tett Jóbnak: az én teremtő Istenem éneket ad számba éjszaka (Jób 35,10). Ugyanígy Dávid, Izráel kedves dalnoka, élete nem egy sötét éjszakáján hallatta énekét: Áldom az Urat mindenkor, állandóan Őt dicséri szám (Zsolt 34,2). Erről beszél Pál és Szilás története is, aki ket Filippi börtönének mélyébe vetettek, és ott énekeltek dicsérő éneket. Ki mondhatatlanul szenvedtek kalodába szorítva, testükön a bru tális bánásmód nyomaival. És mégis: a többi fogoly éjszaka hallotta, amint imádkoztak és énekkel dicsérték Istent. Menynyire csodálkoz hattak annak hallatán, ilyen kö rülmények kö zött, ebben az éjszakai órában! S hogy milyen nagyszerű hatása volt ennek az éj szakai ének nek, azt megmutatta a börtönőrnek és egész család jának a 14 Nőttön-nő a fénye megtérése, Jézus Krisztus ban való hitre jutása. Pálnak és Szilásnak nyilván eszébe jutottak a zsoltáros szavai:...éjjel éneket ad a számba az Úr... (Zsolt 42,9) Vagy gondoljunk az Úr Jézus elárultatásának sötét éjszakájára! A természetes éjjeli sötétségnél nagyobb sötét ség támadt azon az éjszakán, amikor Júdás el távozott a felházból, ahol az Úr tanítványaival együtt a pászkát ünnepelte. De a pászkava csora után mégis énekeltek (Mk 14,26). Ez volt az ünnepi rend: a zsidók ezen az ünnepen zsoltárt énekeltek. De e mostani éneklés köz ben Jézus már készült, hogy Önmagát, mint igazi Páskabárányt áldozatul adja, hogy az után feltámadjon, majd felmenjen a mennybe, és odaüljön a Felségesnek jobbjára. a gyalá zattal nem törődve vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült (Zsid 12,2). Amikor egyre mélyebb lett körülötte a homály míg végül a Golgotán áthatolhatatlan sűrű sötétséggé lett, előzőleg elénekelte a páska-éneket, erősítette az övéit, imádkozott mind nyájukért és mindazokért, akik valaha is majd az Ő nevében hisznek (Jn 17,11). Ezután elin dult, hogy maradéktalanul teljesítse Atyja aka ratát a kereszten. Szolgáljon segítségünkre mindez a sötét na pokban, a próbák közepette, hogy olyankor is tudjuk dicsérni Őt, ne csak ak kor, amikor éle tünk útja napfényes. Lázad a sorsa ellen mindenütt a nép. Ő nem lázadozva adta életét, s míg keresztre menve szenvedett sokat, tudta: nem hiába lesz az áldozat. Azért halt meg értem Ő, a Legnagyobb, hogy én ne maradjak annak, ki vagyok. Gyôzelemre vágyjak, mert van gyôzelem bűnökön, halálon, kísértéseken. Mert az életemben állandó a harc, de ragyogva néz rám az a Krisztus-arc. Nôttön-nô a fénye lelkemben, pedig fáradok már, s lassan beesteledik. Hiszen mindnyájunkra vár annak öröme, hogy Ő mindvégig velünk lesz, átformál a maga ké pére, míg el nem érkezünk oda, ahol nincs ho mály, hanem csak fény, sze retet és Isten bol dog dicsőítése. A. L. M. Füle Lajos Vetés és Aratás

15 A követés tisztelete Így szólt hozzájuk: Jöjjetek utá nam (Mt 4,19) Jeruzsálemi látogatása során az egyik ba rátom egy öreg rabbit látott a Siratófal mellett sétálni. Az eset érdekessége az volt, hogy az öreg rabbit öt fiatalember követte. Ők is gör nyedten, sántikálva mentek éppen úgy, mint vallási vezetőjük. Ha egy ortodox zsidó látná őket, pontosan tudná, miért utánozták tanítóju kat. Szó szerint a követői voltak. A judaizmus egész története során egy zsidó ember számára a legtisztességesebb ma gatartás az volt, ha a helybeli rabbi követőjévé vált. A követők a rabbi lábánál ültek, amint ta nította őket. Tanulták szavait, figyelték cse le kedeteit, és hogy miként hatott az élete má sokra. Egy követőnek számolnia kellett a leg maga sabb tiszteletadással rabbija iránt, még a leg alantasabb feladatoknál is. Mivel csodálták tanítójukat, elhatározták, hogy hozzá hasonlóvá válnak. Amikor az Úr Jézus felszólította a tanítvá nyait, hogy kövessék, az meghívás volt arra, hogy megváltozzanak, és hason lóvá legye nek Őhozzá. Ez szenvedést is jelentett, amelyet szolgálatukban vállalniuk kellett. Pál apostol is ír erről a követésről, jó példát mutatva: Legyetek a követőim, mint én is követője vagyok a Krisztusnak (1Kor 11,1; Fil 3,17). Annak a fenséges tiszteletnek, hogy Meg váltónk követői lehetünk, meg kell mutatkoz nia az életünk ben. Ahogyan beszélünk, gon dolkodunk és cselekszünk, azzal legyünk tekintettel Isten tetszésére és a fi gyelő világra, amint az Úr Jé zus tette. Adjunk hálát az Úrnak, hogy felhívást kaptunk az Ő követésére. Legyen az életünk példa mutató mások számára, hogy ők is meg tudják: az Úr Jézus az életünk célja és a lelkünk rabbija. J. S. ÁRA VAN Világosíts meg, Istenem: Fiad követni mit jelent? Keresztet, próbát számtalant, követésének ára van! Füle Lajos Emmausi Levelező Bibliaiskola A feltámadt Jézus Krisztus Emmausba tartva fedte fel az Írásokat tanítványainak. Gyere ve lünk Te is a Biblia tanulmányozásának útjára! Ismerd meg az Emmausi Levelező Bibliaiskola tanfolyamain keresztül Krisztust és életedre vonatkozó tervét! Tanfolyamaink: 1. Amit a Biblia tanít 2. Élők között a legnagyobb 3. Találkozás a Mesterrel 4. Útmutató a keresztyén növekedéshez 5. A keresztyén élet gyakorlata 6. A mennybe vezető út 7. Lukács evangéliuma 8. Jakab levele 9. Péter első levele 10. Péter második levele és Júdás levele 11. Messiási zsoltárok 12. Az imádságról A tanfolyamok ingyenesek, de bélyeget, pos takész borítékot szívesen elfogadunk. Minden érdeklődő jelentkezését szeretettel várjuk! Címünk: Emmausi Bibliaiskola Alapítvány 9013 Győr Pf. 826 Romániai címünk: Babos Márton Str. Corneliu Coposu nr Cluj-Napoca évi 1. szám 15

16 Énekeljetek az Úrnak új éneket,...áldjátok az Ő nevét; hirdessétek napról napra az Ő szabadítását! (Zsoltárok 96,1-2) Ismeretlen szerző dallama; szöveg: Soproni János Dm Könny csep pek pe reg nek ar co don. Könnycsep ál dott kéz min den nap át ö lel, szí ved C C7 pek, hez megany nyi fáj da lom. Könny csep pek a múlt ról be szél ott van e gész kö zel. Ál dott kéz, raj ta sze gek he C Dm G7 nek, lye, és a bár hogy fáj, ne szé gyelld köny nye köny nye id csak is ez tör li Em Egy lé kek és oly sok gon do szer majd nem lesz már fáj da det. le. lat, lom, ta lán gyöt ri lel ke det egy sú lyos bűn tu nem lesz kí sér tés, se bűn, se vád, se rá ga G7 C C7 F dat. lom. C C C7 F C A A könny könny ki hol D7 csep pek egy re csak hul la nak, csep pek ha még ma hul la nak, C Dm G7 1 C tör li le, ki ad hat nyu gal mat? nap ra már ál dás, ö röm fa G Egy 2 kad. (A MERA adásainak rendje a 29. oldalon található.) 16 Vetés és Aratás

17 Könnycseppek és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak (Jel 21,4). Egyik legkedvesebb énekem a Tears in Heaven (Könnycseppek a mennyben), amely 1993-ban kiemelkedő zenei díjat nyert. Az éneket Eric Clapton írta, megnyugvást keresve 4 éves kisfia halálos balesete után. Mélységes tragédiájában és fájdalmában Eric reménykedik abban, hogy fiát majd ismét láthatja. Egy földön túli helyről írt, egy könnycseppeken túli helyről a mennyről. Ez az ének mélyen megérintett. A szerző höz hasonlóan mi is szembenézünk fájda lommal, szívet tépő percekkel az élet ben és vágya kozunk az után, ahol nem fogunk többé sírni. Amikor egy igeszolgálatban a mennyország szerepel, azt halljuk, hogy az olyan hely, ahol Isten minden könnyet letöröl a szemünkről, és ott nem lesz többé halál, szo morúság, sírás és fájdalom (Jel 21,4). Az egyik legmegnyugta tóbb vers, ame lyet gyakran hal lunk a gyászisten tisz teleteken is. Igen, amit kijelent, az áldásról és vigasz ról szól, de nem a legnagyobb áldásról. A leg nagyobb áldás a mennyel kapcsolatban az, hogy Isten jelenlétében leszünk: Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és Ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük (Jel 21,3). Az Úr Jézus kijelentette: Ha majd el mentem, és helyet készítettem nektek, ismét el jövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is (Jn 14,3). Áldott reményünk nem csupán a halál, a szomorúság, a sírás és a fájdalom távolma radása, hanem mennyei Atyánk igazi jelenléte is. Isten jelenléte, amely a mennyet mennyé teremti! Egy napon mindnyájan otthon leszünk! K. T évi 1. szám Töröld le könnyed! Menj, töröld le könnyed! Miért vagy szomorú? Mondd el Jézusodnak, S eltűnik a bú! Hogyha jő az éjjel, Csendesedj, szívem. Higgy az Úrban, s tűnik Minden félelem! Ismer Ő minden bajt, Nézz fel Őreá! Felvirrad a hajnal, Nem késik soká. Pirkad már az égen, Felragyog a nap. Jézus mellett vígan Járod utadat. És ha tudsz még fáradt, Terhelt lelkeket, Menj csak, mondd el nékik, Hogy ki mentett meg! Menj velük imába, És a drága vér Elmossa a vétket, S gond, baj véget ér. Ph. Bliss (Fordította: Iványiné Sinka Magdolna) 17

18 Egy híres majom utolsó szavai Kedves Barátom! Ha van kutyád és azt akarod, hogy a kutyádban igazán örömöd teljék, tanítsd meg engedelmeskedni. Ez a módja annak is, hogy boldoggá tedd a kis állatot. Nyani jól megmagyarázta ezt. Figyelj csak! Nyani összehívta kiterjedt családjának fiatal tagjait. Felemelte ujját, hangja szigorú volt. Egyszer egy elefánt megjegyezte: Nem érdemes engedetlenkedni. Ez különösen vonatkozik a kismajmokra. Három szabályt állítottam fel. Engedelmeskedjetek ezeknek, és biztonságban lesz az irhátok, de máskülönben... Szemeit körüljártatta és felemelte mutatóujját: 1. Soha ne álljatok közel a zebra hátsó lábához. 2. Ha orrotok azt mondja, Csevi leopárd, akkor sebesen másszatok fel a legvékonyabb ágra, ami még megtart benneteket. Ne felejtsétek el, hogy a leopárd gyomrában nincs mulatság a majom számára. Nyani a farkánál fogva himbálódzott, hogy az utolsó pontot mind a négy lábával aláhúzza. 3. Soha ne nézzetek a kígyó szemébe. Emlékezzetek ezekre a szavakra, és biztonságban lesz majombőrötök. A kismajmok megköszönték a hallottakat és elfutottak. Hongo mondta Tviga, aki a buyufa körül barangolt abban a pillanatban, amikor Suku, a papagáj letelepedett egy ágra, ha jól emlékszem, ti heten voltatok a családban, Nyani. Az öregedő majom bólintott. Szomorú történet ez, ó, Hosszúnyak. Az egyik a zebra mögé állt, hárman a leopárddal szemben voltak gondatlanok, és kettő a kígyó szemébe nézett. Egyedül én képviselem a nemzedékünket. Szomorúság volt a majom hangjában, és Tviga ezt mormolta: Te pedig élsz a tapasztalatok által, és győztél a majombölcsesség felett. Nem értem szólt Nyani közelebb lépve és füléhez tartotta tenyerét. Csak hangosan gondolkoztam felelt gyorsan Tviga. Ültek és figyeltek. Két kismajom fürgén szaladt abba az irányba, ahol a zebra legelt. Tviga szemeit forgatta és Nyani nyögött egyet. Mindnyájan felnéztek, mert a magasban egy keselyű körözött. Nyani ismét sóhajtott. Milyen jól ismeri a keselyű fajtámnak a szokásait! A két kismajom egymással beszélgetett: Miért ne menjünk közel a zebra hátsó lábához? kérdezte az egyik. Ó mondta a másik, tudomást sem veszek az egészről; azt hiszi, hogy ő mindent tud. Gyere, és találjunk ki valamit a zebra hátsó lábával! Kuncogva mentek közelebb. Olyan megjegyzéseket tettek a fekete és fehér csíkokra, amelyek elég ízléstelenek voltak. A zebra nem csinált semmit, csak valamivel kisebbítette a távolságot hátsó lába és a guggoló majompár között. Az egyik kismajom felszedett egy A B tövises gallyat, előre lopódzott, s megszúrta vele a zebra lábát. Tviga, Nyani és Suku hirtelen egy porfelhőt láttak felkavarodni, amiből egy kismajom emelkedett magasan a levegőbe, azután iszonyú zuhanással esett le. Nyani mindkét C 18 D

19 kezét a fülére tette és Pilli, az orvos-majom után kiáltott, hogy azonnal jöjjön. A figyelő keselyű lassan körözött lefelé a felhőkből... A másik kismajom futott, hogy mentse az életét, és rémülten kapaszkodott fel a családi fára. Remegve bújt nagybátyja mellé. Nyani csak ennyit mondott: Most láttad! Újra és újra mondd el magadnak: Nem érdemes engedetlenkedni! Szürkületkor máris alkalom nyílt rá, hogy kipróbálja ezt a fontos mondást. Tviga orrlyukát megcsapta a leopárd erős szaga. A kismajmok orra is megerősítette ezt a tényt. Felfutottak a leggyöngébb és legmagasabb ágakra, farkukkal és lábukkal kapaszkodva. A leopárd ügyesen ugrott fel a fára, és mind magasabbra és magasabbra kapaszkodott; fogait vicsorítva, csurgó nyállal már szájában érezte a majompecsenyét. Tartsd magadat erősen kiáltott Nyani a buyufa egyik biztonságos ágáról, bölcsen csináltad, mert egy leopárd sem tud olyan gyenge ágra felkapaszkodni, ahol te vagy most. Csevi, a leopárd, borzalmasan morgott, és olyan szavakat használt, amellyel meg akarta ijeszteni a kismajmot, de Nyani hangja megnyugtatólag szólt: Maradj ott, ahol vagy, és minden rendben lesz. A leopárd szavának nincs se foga, se körme. Érdemes engedelmeskedni! Jó idő múlva Csevi morogva oldalgott el a dzsungelbe. Kis idő múlva azonban Suku felhívta Nyani figyelmét arra a veszedelmes dologra, ami a nagy szürke sziklán játszódott le. Nyani, gyors cselekvésre van szükség, vagy törzsed egy taggal kevesebb lesz. Egy kismajmot látok, aki a kígyó szemébe néz! Nyani olyan hangot adott ki, amely Szimba, az oroszlán bömböléséhez hasonlított. Leugrott a családi fáról, és majomvágtában rohant a veszedelem helyére. Felugrott a szikla legtetejére és lenézett. Lent a sziklapárkányon egy kis szürke majom kuporgott. A csúszó-mászó lassan haladt rémült, megbűvölt áldozata felé. Nyani minden erejét összeszedve taszított meg egy nagy gránitszikla darabot. A kő megingott és egy kicsit előre lendült. Újra nekifeszítette magát. A kő előbbre csúszott, legurult, és közvetlenül a nagy kígyó mellett zuhant le, meg is sebesítette. Nyani ebben a pillanatban leugrott, megragadta farkánál fogva a kismajmot, és diadalmas rivalgással a legközelebbi fa legmagasabb ágára kapaszkodott. Miután majomidegeiket megfelelő zöldhernyó-diétával megnyugtatták, Nyani szelíd hangon így szólt: Értitek már, ó, fajtám ifjú tagjai, hogy érdemes engedelmeskedni? Két képet látsz, melyet egymás után kéa kismajmok bólintottak, és egyszerre tekintettek arra a helyre, szítettek. Egy valaki volt képes mozdulatahol tegnap még ott ült kicsi rokonuk, és ahol most is ülhetne, ha a lan maradni. Megtalálod kicsoda? zebra patája fel nem rúgja. Amint gondolkoztak, újra bólintottak. Te melyik csoporthoz tartozol? Aki De Nyani tudta a rideg valóságot, hogy a majomemlékezet éppen Jézushoz jön és élvezi szeretetét, vagy aki elutasítja őt? olyan kurta, mint a leopárd hangulata. Még a majmok is értékelik az engedelmességet. Azok pedig, F E akik belépnek Isten országába, emlékezzenek arra, hogy mi az első, G amit Isten megkíván. Emlékezzetek Jézus szavaira: HA SZERETTEK ENGEM, PARANCSOLATAIMAT MEGTARTSÁTOK! Fejtörő Részlet A buyufa alatt c. könyvből (Evangéliumi Kiadó) 19

20 Nóé áldozata 20 (1Mózes 8,20-22) Az 1Mózes 6,5-6-ban ezt olvassuk: Amikor látta az Úr, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a Földön, és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz, megbánta az Úr, hogy embert alkotott Ha valaki készít egy művet, és végül azt látja, hogy az többé semmire sem használható, akkor eldobja. Mit csináljon Isten az emberrel, aki nem azt teszi, ami végett teremtetett, és nem Istent imádja, és nem neki szolgál? A Róma 3,12 és 19-ben ol vassuk, hogy az emberek erre ki vétel nélkül alkal matlanokká váltak, sőt az egész világ kiérdemelte Isten ítéletét. A Kolossé 1,16 kijelenti, hogy Jézus Krisztusban teremtetett minden mennyen és Földön. Személyesen, saját erejéből és aka ra tá ból teremtette azokat. Ebben a versben még azt is megtaláljuk, hogy minden Őérte te rem te tett, ezért minden teremt mény nek érte kell él nie, az Ő hasznára, és neki szolgálva. Isten megpa rancsolta az embernek, hogy Őt szeresse teljes szívéből és teljes lelkéből és teljes erejéből (5Móz 6,5). Az Úr Jézus ezt még kiegészítette: minden képességével (Mk 12,30; Lk 10,27). Valóban ez a teremtmény köteles sége! Mit tett tehát Isten az emberrel, akinek minden szándéka és gondolata szüntelenül go nosz? Ítéletével kellett sújtania mindazt, aki és ami vele szemben ellenséges volt. Az özönvíz mindnyájukat elpusztí totta, kivéve azt az egyetlen embert családjával együtt, aki ke gyelmet talált, és azután csodálatosan megme ne kült: Nóé bement a bárkába, és épségben átélte az özönvizet. Isten ítéletének hullámai a bár kának csapódtak ugyan, de Nóé biztonságban volt benne. Amikor a bárka építésé ről volt szó, ak kor Nóé gondolatai az ítélet kö rül jártak. Itt, a 8. fejezetben már túljutott az ítéleten. Mit tett tehát, amikor ki lépett a bárkából, mire gondol hatott legelő ször? Oltárt épít, az első oltárt, amelyről Isten Igéje beszél, és minden tiszta állatból égő ál dozatot mutat be. Csodálatos dolgok ezek! Fi gyeljük meg: Nóé azért mutat be áldoza tot, mert szíve tele van hálával a megmeneküléséért. Átélte az ítéletet, és életben ma radt. A bárkában a halál által nem a saját ha lála árán megmenekült, és utána a megtisztí tott földre léphetett. Ezért mutat be égő áldo zatot, mégpe dig egy oltáron. Általában úgy gondoljuk, hogy az áldozat a legfontosabb, és az oltár kevésbé fontos. Az Úr Jézus azonban azt mondja a Máté 23,19-ben, hogy nagyobb az oltár, mint az ajándék, mert az megszenteli az ajándékot. Érdemes ezen elgondolkodnunk! A 2Mózes fejeze tekben olvasunk a Szent Sátorról, és látjuk, hogy az oltár ott az Úr Jézus előképe (mint ahogyan az áldozat is az), mégpedig mint Igaz Emberé. Az oltárt fából készítették, de rézzel vonták be. A 4Mózes 17-ből tudjuk, hogy a réz az igazság képe, amely oly nagy, hogy ki tudja állni Isten ítéletét is anélkül, hogy megsemmi sülne. Erről beszél tehát a rézoltár, és megértjük, hogy milyen jelentőségteljes. Ha szemléljük az Úr Jézus Krisztus ke reszten elvégzett váltságművét, akkor megért jük, hogy ez a váltságmű azért volt annyira di csőséges, mert személyesen, Ő maga végezte el. Fontos dolog arra figyelni, hogy valamilyen munkát ki végez el. A kereszten elvégzett vált ság azért volt igen csodálatos, mert Isten szeretett Fia végezte el. Mert az, aki ott elhordozta Isten ítéletét az én bűneimért, maga volt a Szent és az Igaz, aki bűnt nem ismert. Ő volt az, aki ről maga Isten mondta: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm (Mt 3,17; vö.: Mk 1,11; Lk 3,22), és aki elmondhatta önmagáról, hogy mindig azt teszi, ami Istennek kedves. Istennek azért különlegesen dicsősé ges, mert éppen az a személy hajtotta végre, aki nem ismerte a bűnt, és aki Őt mint ember itt a Földön mindig csak dicsőítette. Engedel mesen vállalta Isten ítéletét egészen a kereszt halálig (Fil 2). Erre a csodálatos tényre utal már az 1Mózes 8. A megtisztított Földön egyetlen ol tárt látunk, és rajta az áldozatot. Nóé minden tiszta állatból Vetés és Aratás