Teskánd Község Önkormányzatának többször módosított 3/2001.(XII.17.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

Átírás

1 1 Teskánd Község Önkormányzatának többször módosított 3/2001.(XII.17.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról / Egységes szerkezetben / Általános előírások 1.. (1) A jelen rendelet hatálya Teskánd község teljes közigazgatási területére terjed ki. A rendelet (továbbiakban HÉSZ) mellékleteit a Teskánd Község Településszerkezeti Terve és a Teskánd Község Szabályozási Terve képezik. (2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földterületen építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak a szabályozási tervben és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. 2.. (1) A szabályozási terveken (továbbiakban: a terven) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: - a szabályozási vonalat, építési övezetek határait - a területi jellemzőket - az övezeti jellemzőket - az építési hely közterület felőli határvonalát (előkert mértéke) - a kijelölt oldalhatárt (2) Irányadónak kell tekinteni a telekhatárokra vonatkozó megszüntető jelet, valamint az irányadó telekhatárt. (3) A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítása útján lehetséges. A módosításra vonatkozóan az évi LXXVIII. tv. (Étv.) és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rend. (OTÉK) előírásai szerint kell eljárni. 1

2 2 (4) A szabályozási terveken szereplő egyéb közlekedési terület megjelölést a következő helyrajzi számú területekről törli: 25, 0120, 0129/22. (5) A 243/1 hrsz-ú ingatlanon és a 065/16 ingatlanból kialakításra kerülő építési telkeken a lakóépület a lakóépületek az Északi telekhatáron közvetlenül elhelyezhetők. Oldalkertet biztosítani nem kell. (6) A 028-hrszú ingatlanon elhelyezésre kerülő építmények maximális építmény magassága 6,5 m lehet. (7) A teskándi 181/102. hrsz-ú, és az attól Északra található ingatlanok, lakóövezeti besorolása FL-1-ről FL-2-re változik. Kül- és belterület 3. (1) A jelenlegi és a tervezett belterületi határt a tervlapok tüntetik fel. (2) Belterületbe kell vonni a terveken jelölt területeket kisvárosias falusias lakóterület, vegyes terület, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, ipari gazdasági terület, zöldterület, vízgazdálkodási terület, temető terület (egyéb különleges terület), bányaterület (különleges terület) valamint egyéb (általános) közlekedési terület céljára 15 éven belül a tényleges felhasználás szerinti ütemezésben. (3) Teskánd község szabályozási tervén ábrázolt belterületi határvonal a következők szerint módosul: - A sz. hottói bekötőúttól délre található a 065/1. hrsz-ú erdősáv által közrefogott ingatlanok teljes egészükben Teskánd község belterületi részét képezik. Az új belterületi határvonal a Teskánd 065/5. 065/ valamint 065/18. hrsz-ú ingatlanok a 065/1. hrsz-ú ingatlannal közös telekhatárvonalon húzódik, a korábbi belterületi határvonal és a 065/1. hrsz-ú ingatlan belső határvonalának metszéspontjától számítva. - Az így belterületbe került 065/18., 244., 065/4. és 065/5. hrsz-ú ingatlanok az FL-1 jelű építési övezetbe tartoznak. 2

3 3 (4) A szabályozási terven szereplő egyéb közlekedési terület megjelölést 0120/12 helyrajzi számú ingatlanról törli. A 0120 /12 ingatlan FL-2 övezeti besorolásba kerül. (5) Teskánd 247. (régi hrsz.: 0129/13.), 248. (régi hrsz.: 0129/21.), 249. (régi hrsz.: 0129/22.), 0129/31., 181/98., 181/103., 181/112., 181/113., 181/114., 181/115., 181/116., 181/117., 181/118., 181/119., 181/120., 181/121., 181/125., 181/126. hrsz-ú ingatlanok szabályozása a jelen rendelet 1. számú melléklete szerint módosul. Településszerkezet, terület-felhasználás 4. A terv területének besorolása építési szempontból a. beépítésre szánt területek: - lakóterület - vegyes terület - gazdasági terület - különleges terület b. beépítésre nem szánt területek: - egyéb közlekedési- és közmű elhelyezési terület - zöldterület - mezőgazdasági terület - erdőterület - egyéb terület 3

4 4 Kisvárosias lakóterületek 5. (1) A KL-1 és KL-2 jelű területek kisvárosias lakóterületek, melyek sűrűbb beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgálnak. (2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető: épület épület - lakóépület - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - sportépítmény - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari (3) Kisvárosias lakóterületen legfeljebb 2 szint (azaz földszint + 1 emelet) + tetőtér beépítéses építmények létesíthetők. (4) A legnagyobb beépítettség 30%, a legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület : telek területe): 1,0. (5) Zöldfelületi mutató minimum: 30%. (A telek területének legalább 30 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.) (6) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 11.. szerint, beleértve a szilárd burkolatú utat és a felszíni vízelvezetést is. (7) Az övezetekben a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét, a megengedett legnagyobb építménymagasságot, a beépíthető legkisebb telek nagyságát és a beépítés módját (o: oldalhatáron álló, ok: oldalhatáron álló a már kialakult adottságok figyelembevételével, sz: szabadonálló, szk: szabadonálló a már kialakult adottságok figyelembevételével) a szabályozási terv tünteti fel. Szabadonálló beépítési mód esetén az építési hely határát az OTÉK előírásai szerint kell meghatározni. Terepszint alatti építmények az építési helyen belül helyezhetők el, ezen építmények a beépítési százalékba nem számítanak be. (8) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők. 4

5 5 Falusias lakóterületek 6. (1) Az FL-1 és FL-2 jelű területek falusias lakóterületek, melyek lakóépületek, mezőés erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgálnak. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető: - lakóépület - mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület - szálláshely szolgáltató épület - kézműipari építmény - helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - sportépítmény (3) A legnagyobb beépítettség 30%, alegnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület : telek területe): 0,5. (4) Zöldfelületi mutató minimum: 40%. (A telek területének legalább 40 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.) (5) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 11.. szerint, beleértve a szilárd burkolatú utat és a felszíni vízelvezetést is. (6) Az övezetekben a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét, a megengedett legnagyobb építménymagasságot, a beépíthető legkisebb telek nagyságát és a beépítés módját (o: oldalhatáron álló, ok: oldalhatáron álló a már kialakult adottságok figyelembevételével, sz: szabadonálló, szk: szabadonálló a már kialakult adottságok figyelembevételével) a szabályozási terv tünteti fel. A telkek minimális szélessége 16 m, minimális mélysége 40 m, a kialakult telekméretek az FL-2 területen megtarthatók. Az előkert mértéke o és sz beépítési mód esetén 5,0 m, ok és szk beépítési mód esetén pedig a már kialakult adottságoknak (szomszédok beépítése, telekméret) 5

6 6 megfelelő nagyságú. o és ok beépítési módnál az építési hely a terven megadott kijelölt oldalhatárhoz csatlakozik. Az oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél minimum 6,0 m kialakult adottságok esetén 4,5 m -, szabadonálló beépítési mód esetén minimum 3,0 m. Az építési hely mélysége a szabályozási vonaltól a telek mélységének 75 %-a, a hátsókert pedig minimum 6,0 m. Terepszint alatti építmények az építési helyen belül helyezhetők el, ezen építmények a beépítési százalékba nem számítanak be. (7) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők. (8) Előkertben, oldalfal nélküli 4 vagy 6 lábon álló gépkocsi beálló, pergola létesíthető. Településközpont vegyes területek 7. (1) A TV-1 és TV-2 jelű településközpont vegyes területek lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgálnak, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: - lakóépület - igazgatási épület - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges - sportépítmény - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - parkolóház (3) A legnagyobb beépítettség 40%, a legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület : telek területe): 0,5. 6

7 7 (4) Zöldfelületi mutató minimum: 30%. (A telek területének legalább 30 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.) (5) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 11. szerint, beleértve a szilárd burkolatú utat és a felszíni vízelvezetést is. (6) Az övezetekben a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét, a megengedett legnagyobb építménymagasságot, a beépíthető legkisebb telek nagyságát és a beépítés módját (o: oldalhatáron álló, ok: oldalhatáron álló a már kialakult adottságok figyelembevételével, sz: szabadonálló, szk: szabadonálló a már kialakult adottságok figyelembevételével) a szabályozási terv tünteti fel. A telkek minimális szélessége 16 m, minimális mélysége 40 m, a kialakult telekméretek a TV-2 területen megtarthatók. Az előkert mértéke o és sz beépítési mód esetén 5,0 m, ok és szk beépítési mód esetén pedig a már kialakult adottságoknak (szomszédok beépítése, telekméret) megfelelő nagyságú. o és ok beépítési módnál az építési hely a terven megadott kijelölt oldalhatárhoz csatlakozik. Az oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél minimum 6,0 m, szabadonálló beépítési mód esetén minimum 3,0 m. Az építési hely mélysége a szabályozási vonaltól a telek mélységének 75 %-a, a hátsókert pedig minimum 6,0 m. Terepszint alatti építmények az építési helyen belül helyezhetők el, ezen építmények a beépítési százalékba nem számítanak be. (7) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők. (8) Teskánd belterületén lévő 2/12, 2/13, 2/14. ingatlanok övezeti besorolása a következők szerint változik: - övezeti besorolása: FL-1 - beépítési mód: oldalhatáron álló - max. beépítési százalék: 30 % - max. építési magasság: 4,5 m - minimális telekterület: 800 m2 7

8 8 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek 8. (1) A KG-1, KG-2 és KG-3 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak. (2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető: - nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára lakások - igazgatási, egyéb irodaépület - sportépítmény - parkolóház, üzemanyagtöltő (3) A legnagyobb beépítettség 30%, a legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület : telek területe): 0,5. (4) Zöldfelületi mutató minimum: 30%. (A telek területének legalább 30 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.) (5) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 11. szerint, beleértve a szilárd burkolatú utat és a felszíni vízelvezetést is. (6) Az övezetekben a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét, a megengedett legnagyobb építménymagasságot, a beépíthető legkisebb telek nagyságát és a beépítés módját (o: oldalhatáron álló, ok: oldalhatáron álló a már kialakult adottságok figyelembevételével, sz: szabadonálló, szk: szabadonálló a már kialakult adottságok figyelembevételével) a szabályozási terv tünteti fel. A telkek minimális szélessége 12 m, minimális mélysége 25 m. Az előkert mértéke o és sz beépítési mód esetén 5,0 m, ok és szk beépítési mód esetén pedig a már kialakult adottságoknak (szomszédok beépítése, telekméret) megfelelő nagyságú. o és ok beépítési módnál az építési hely a terven megadott kijelölt oldalhatárhoz csatlakozik. Az oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél minimum 6,0 m, szabadonálló beépítési mód esetén minimum 3,0 m. Az építési hely mélysége a szabályozási vonaltól a telek mélységének 75 %-a, a hátsókert pedig minimum 6,0 m. 8

9 9 Terepszint alatti építmények az építési helyen belül helyezhetők el, ezen építmények a beépítési százalékba nem számítanak be. (7) Az egyes ipari tevékenységek engedélyezéséhez egyedi szakhatósági vélemények szükségesek. (8) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők. Ipari gazdasági területek 9. (1) Az IG jelű ipari gazdasági területek a nem jelentős zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezését szolgálják. (2) Az ipari gazdasági területen elhelyezhető: - nem jelentős zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységi célú épület - parkolóház, üzemanyagtöltő (3) A legnagyobb beépítettség 50%, a legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület : telek területe): 0,5. (4) Zöldfelületi mutató minimum: 40%. (A telek területének legalább 40 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.) (5) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 11. szerint, beleértve a szilárd burkolatú utat és a felszíni vízelvezetést is. (6) Az övezetekben a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét, a megengedett legnagyobb építménymagasságot, a beépíthető legkisebb telek nagyságát és a beépítés módját (o: oldalhatáron álló, ok: oldalhatáron álló a már kialakult adottságok figyelembevételével, sz: szabadonálló, szk: szabadonálló a már kialakult adottságok figyelembevételével) a szabályozási terv tünteti fel. A telkek minimális szélessége 20 m, minimális mélysége 50 m. Az előkert mértéke o és sz beépítési mód esetén 5,0 m, ok és szk beépítési mód esetén pedig a már kialakult adottságoknak (szomszédok beépítése, telekméret) megfelelő nagyságú. o és ok beépítési módnál az építési hely a terven megadott 9

10 10 kijelölt oldalhatárhoz csatlakozik. Az oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél minimum 6,0 m, szabadonálló beépítési mód esetén minimum 3,0 m. Az építési hely mélysége a szabályozási vonaltól a telek mélységének 75 %-a, a hátsókert pedig minimum 6,0 m. Terepszint alatti építmények az építési helyen belül helyezhetők el, ezen építmények a beépítési százalékba nem számítanak be. (7) Az egyes ipari tevékenységek engedélyezéséhez egyedi szakhatósági vélemények szükségesek. (8) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők. Különleges területek 10. (1) Különleges területbe tartoznak a beépítésre szánt területen belül azok a területek, melyek a nem sorolhatók be a kisvárosias lakóterületbe, falusias lakóterületbe, településközpont vegyes területbe, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe és ipari gazdasági területbe. (2) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület : telek területe): 0,5. (3) Zöldfelületi mutató a bányaterületet kivéve minimum: 80%. (A telek területének legalább 80%-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.) (4) Az KÜ-S jelű sportcélú különleges terület sportpálya és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál. Maximális építménymagasság 4,5 m. Beépítettség legfeljebb 5% lehet. Az övezet teljes területe építési helynek minősül. Terepszint alatti építmények az építési helyen belül helyezhetők el, ezen építmények a beépítési százalékba nem számítanak be. (5) A KÜ-T jelű temető célú különleges terület temető és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál. Maximális építménymagasság 4,5 m. Beépítettség legfeljebb 5% lehet. Az övezet teljes területe építési helynek minősül. 10

11 11 (6) A B jelű bányaterület célú különleges terület anyagbánya és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál. Maximális építménymagasság 4,5 m. Beépítettség legfeljebb 3%. Az övezet teljes területe építési helynek minősül. A bányatelek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon építkezni az illetékes építésügyi hatóságnak, a bányavállalkozó hozzájárulásával adott engedélyével és az engedélyben megszabott feltételek megtartásával szabad. (7) Ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló évi LV. tv. 3...e.) bekezdésében meghatározott talaj kivételével - kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban az illetékes bányakapitányság (Pécsi Bányakapitányság) szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül. A rendezési terv kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni. (8) A 300 m2-nél nagyobb alapterületű bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megsemmisítésére irányuló építéshatósági eljárásokba a Bányatörvény 46.. (1.) bek. alapján a Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni, amennyiben a tárolótér felett természetes kőzetréteg található és a tárolótér nem szerves része a földfelszín feletti építménynek. (9) Bányaterületen a bányászati tevékenység megkezdéséhez a rekultivációs terv - a külön jogszabályban meghatározott szakhatóságokon felüli - önkormányzati jóváhagyása szükséges. Egyéb közlekedési és közműterület 11. (1) Közlekedési létesítmények tervezési osztályba sorolása az Országos Vasúti Szabályzat (OVSZ) és az Országos Közforgalmú Vasutak Pályatervezési 11

12 12 Szabályzata 2001 (OKVPSz, azelőtt D.21.) valamint az ÚT :2001 Közutak Tervezése (KT) útügyi műszaki előírás szerint: Vasútkategóriák, védőtávolságok és szabályozási szélességek (OKVPSz) jele megnevezése kategória védőtávolság szabályozási VA-1 Zalaegerszeg (kiz.) - Zalalövő B2 50 m, kialakult 10 m VA-2 Zalaegerszeg Hodos A1 25 m 10 m Útkategóriák, szabályozási szélességek (KT) jele út megnevezése kategória szabályozási K Zalaegerszeg - Pórszombat összekötő út K.V.C. 30 m, kialakult K Zalaegerszeg - Pórszombat összekötő út B.V.b.C. 22 m, kialakult K Teskánd - Kávás összekötő út K.V.C. 30 m, kialakult K Teskánd - Kávás összekötő út B.V.b.C. 22 m, kialakult K Nagylengyel- Teskánd összekötő út K.VI.C. 30 m, kialakult K Hottó bekötő út K.VI.C. 30 m, kialakult K Hottó bekötő út B.V.b.C. 22 m, kialakult K Böde bekötő út K.VI.C. 30 m, kialakult K-9 belterületi kiszolgáló utak (lakóutak) B.VI.d.C. 12 m, kialakult K-10 belterületi lakóutak, kiszolgáló utak B.VI.d.C. min. 12 m K-11 belterületi gyalogutak B.X. min. 3 m K-12 belterületi gyalog- és kerékpárút B.IX. 10 m (2) A jelenlegi Zalaegerszeg-Zalalövő vasútvonal szabályozási szélessége 10,0 m, védőtávolsága 50,0-50,0 m. A védőtávolságon belül pihenést szolgáló épületet elhelyezni nem szabad. (3) A tervezett Zalaegerszeg-Zalalövő-Hodos vasútvonal szabályozási szélessége 10,0 m, védőtávolsága 25,0-25,0 m. A védőtávolságon belül pihenést szolgáló épületet elhelyezni nem szabad. (4) Az általános (egyéb) közlekedési területen a műszaki létesítményeken túl egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló), külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerinti reklámok is elhelyezhetők. (5) A 7405, 7409, 74107, és sz. országos mellékutak szabályozási szélesssége belterületen 22,0 m, külterületen 30,0 m. Az országos közutak 12

13 13 tengelyétől számított m-en belüli sávban, külterületen építmény csak a közút kezelőjének (Zala Megyei Állami Közútkezelő Kht.) hozzájárulásával helyezhető el. (6) A lakóutak és kiszolgáló utak szabályozási szélessége legalább 12,0 m. (7) A gyalogutak szabályozási szélessége legalább 6,0 m, a gyalog- és kerékpárutak szabályozási szélessége legalább 10,0 m. (8) Az utak szabályozási szélessége biztosítja a közművek elhelyezése után az újrafásítás területét is. (9) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései (buszváró) és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. (10) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat és az MSZ 7487 szabványt kell figyelembe venni. (11) A tervezési területen a közművek hálózati elemeit hagyományos közműfektetéssel kell megvalósítani. (12) A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos területfelhasználásra figyelmet kell fordítani. A közművek elrendezését a távlati összes közmű figyelembe vételével kell meghatározni. A távlatban építésre kerülő közmű számára biztosítani kell a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet, melyet nem szabad beépíteni. A közművek területtakarékos elrendezésénél az utcák fásítását is figyelembe kell venni. (13) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, légszennyezés) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (14) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. (15) A meglévő és tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak): - vízellátás - szennyvízelvezetés - vezetékes gázellátás - csapadékvíz-elvezetés - villamos-energiaellátás - távközlés 13

14 14 számára a helyigényt elsősorban közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha az ágazati előírások azt megengedik - szolgalmi jog bejegyzésével kell a hálózat és létesítményei számára a területet biztosítani. (16) A keletkező szennyvizeket zárt csatornával kell elvezetni és a közcsatornába be kell kötni. Beépítésre nem szánt területen történő építés esetén közcsatorna hiányában, hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közmű pótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására. (17) A kommunális szennyvízcsatornába csak a vonatkozó előírásokat (4/1984.(II.7.) OVH rend.) kielégítő szennyvizek köthetők be. Amennyiben a keletkező szennyvíz a vonatkozó előírások határértékeit túllépi, úgy a csatornába vezetése előtt előtisztításról gondoskodni kell. (18) A tervezési területen a felszíni csapadékvizeket nyílt árokhálózattal vagy zárt csatornával kell elvezetni. A csapadékvíz-elvezetés befogadója a Szentmihályfai patak. (19) A tervlapon jelölt területeken vízrendezés szükséges. (20) A gáz létesítmények biztonsági övezetét az MSZ 7048 szabvány, illetve a 6/1982. (V.6.) IpM rendelet szerint kell biztosítani. (21) A villamos közművek védőtávolságát a vonatkozó rendeletek, szabványok adják meg. (MSZ 151/1-86, MSZ 13207/1-81, 11/1984.(VIII.22.) IpM rend.) - nagyfeszültségű föld feletti vezeték 20 kv-os (belterület): 2,5-2,5 m. - kisfeszültségű föld feletti vezeték: 1,0-1,0 m. - földben elhelyezett vezeték 35 kv-ig: 1,0-1,0 m. A védőtávolságon belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Erdőterület 12. (1) Az E jelű erdőterületek gazdasági rendeltetésűek. (2) A 10 ha-t meghaladó területeken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági épületek helyezhetők el. 14

15 15 (3) Helyi védett területnek javasolt (a településszerkezeti terven jelölve) erdőterületen építményt elhelyezni nem szabad. A gazdálkodást a természetvédelmi hatóság (Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) útmutatásának megfelelően kell folytatni. Mezőgazdasági terület 13. (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület. (2) A területen - a 720 m 2 -t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad, - a m 2 területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével - 3 %-os beépítettséggel 1(azaz egy) db gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince), - az 1500 m 2 -t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el. (3) Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m 2, egyéb művelési ág esetén 6000 m 2 telekterület felett helyezhető el. A különálló lakóépület beépítettsége nem haladhatja meg a 1,5 %-ot. A lakóépület építménymagassága legfeljebb 6,0 m lehet. (4) Lakóépület legalább víz, villany közművesítéssel, és szennyvíz ártalmatlanítására közműpótló berendezéssel ellátott telken építhető, melyeket az épület használatbavételéig meg kell építeni. Az ingatlannak mindenkor közlekedésre alkalmas legalább saját használatú úttal megközelíthetőnek kell lenni. A közmű, közműpótló és út építés költségei az építetőt terhelik. (5) Ha a telek területe nem éri el az építmény elhelyezhetőségéhez szükséges teleknagyságot, úgy a tulajdonosok megállapodása alapján ha közvetlenül szomszédos telkek együttes területe eléri a 720 m 2 t, akkor a (2) 2. pont szerint egy közös gazdasági épület létesíthető a telek határvonalán. 15

16 16 (6) A szántó- és rétterületek zavartalan megközelítését biztosítani kell. (7) Helyi védett területnek javasolt nádas és gyep rendeltetésű (a településszerkezeti terven jelölve) mezőgazdasági területen építményt elhelyezni nem szabad. A gazdálkodást a környezetvédelmi hatóság (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) útmutatásának megfelelően kell folytatni. Egyéb területek 14. (1) A VT jelű területek vízgazdálkodással összefüggő területek, melyekbe a folyóvizek medre és partja, állóvizek medre és partja, valamint a közcélú nyílt csatornák medre és partja tartozik. (2) Vízgazdálkodási területen - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - csak a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el. A megengedett legnagyobb beépítettség 1,5 %, a legnagyobb építménymagasság 4,5 m. (3) Helyi védett területnek javasolt (a településszerkezeti terven jelölve) vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni nem szabad. A gazdálkodást a környezetvédelmi hatóság (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) útmutatásának megfelelően kell folytatni. Zöldterületek 15. (1) A KP jelű területek zöldterületek, melyek az állandóan növényzettel fedett közterületek (közpark, közkert, védő növénysáv). (2) Zöldterületen legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el legfeljebb 4,5 m homlokzatmagasságú épületek. (3) Zöldterületen elhelyezhető: - pihenést és testedzést szolgáló építmény - vendéglátó épület 16

17 17 - a terület fenntartásához szükséges épület Környezetvédelem Tilalmak, korlátozások és védőtávolságok 16. (1) Levegőtisztaság-védelem szempontjából légszennyező források esetén a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet, a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, a 10/2001.(IV.19.) és a 17/2001(VIII.3) KöM rend. szerint kell eljárni. (2) Légszennyező forrás létesítése esetén a tervező köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság-védelmi hatóságtól. (3) A tervezési területen csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyező-anyagkibocsátása nem haladja meg a területére vonatkozó kibocsátási határértéket. (4) Zaj- és rezgésvédelem szempontjából a 12/1983.(V.12.) MT rend. és a 4/1984.(I.23.) EüM rend. szolgál alapul. A lakóterületre megengedett egyenértékű A - hangnyomásszintjei ( LAeq,dB): nappal (6-22 óra) 60 db éjjel (22-6 óra) 50 db Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj megengedett egyenértékű A - hangnyomásszintjei ( LAeq,dB): nappal (6-22 óráig) 50 db éjjel (22-6 óráig) 40 db Az építési munkából származó zaj megengedett egyenértékű A - hangnyomásszintjei ( LAeq,dB): építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évnél több nappal (6-22 óráig) 65 db 60 db 55 db éjjel (22-6 óráig) 50 db 45 db 40 db 17

18 18 (5) Üzemi létesítmény létesítése esetén zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól (többször módosított 21/1983.(V.12.) MT rendelet). (6) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető illetve építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a 4/1984.(I.23.) EüM rendeletben és jelen rendeletben megadott vonatkozó határértékeket nem haladja meg. (7) A területen csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. (8) A csapadékvíz elvezető hálózatva illetve vízfolyásokba növényvédő szer, szerves- és műtrágya, csurgalékvíz, hígtrágya nem kerülhet. Szennyezett csapadékvizek megfelelő tisztításáról gondoskodni kell. (9) Az építésekhez kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni. (10) A települési hulladékot szervezett szemétgyűjtés keretében hatóságilag engedélyezett telepre kell elszállítani (Zalaegerszegi szeméttelep). (11) Az állattartásra Teskánd község Önkormányzatának az állattartást szabályozó rendelete az irányadó. Nagyüzemi állattartás tilos! (12) Az állati tetemeket az erre a feladatra hatósági engedéllyel rendelkező szállítóval kell elszállíttatni vagy a Hottó ill. Babosdöbréte engedélyezett dögkútjaiban lehet elhelyezni. A kistestű állatok egyedi elföldelése megengedett. (13) A hatévente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódva, a jelen rendezési tervvel összhangban, az önkormányzatnak önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgozni. (1995. évi LIII. törvény 46., 47. ) (14) A szabályozási terven egyes jelölt (zöld, dőlt vonalkázás) területeken bárminemű építési tevékenység engedélyezéséhez a környezetvédelmi hatóság véleménye szükséges. (15) Erdőterület-igénybevételhez az erdészeti hatóság engedélye szükséges. 18

19 19 (16) A temető védőtávolsága 50,0 m, melyen belül lakó- és közösségi épület nem helyezhető el. (17) A vasútvonaltól 50,0 m-es távolságon belül pihenést szolgáló épületet elhelyezni nem szabad. (18) Az országos közutak külterületi szakaszai mentén jelölt 20,0-50,0 m közötti védőtávolságon belül építmény csak a közlekedési hatóság jóváhagyásával helyezhető el. (19) A beépítésre nem szánt területeken az élő vízfolyásoktól mért 50,0 m-es védőtávolságon belül mindenfajta építmény elhelyezése tilos. (20) A tervlapokon jelölt helyi művi értékeket (emlékmű, díszkút) védeni kell. (21) Műemlék épület a Szent Ilona kápolna, külterületen (089 hrsz.) (22) A Szentmihályfai patak mentén belterületbe vonandó kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken a patak mentén 10,0 m-es védősávban (a tervlapon zöldterületként jelölve) semmilyen környezetalakító tevékenység (feltöltés stb.) nem lehetséges. (23) A településszerkezeti terven jelölt helyi természetvédelmi területnek javasolt nádas, gyep, vízgazdálkodási ter. ill. erdő rendeltetésű területeken semmilyen építményt elhelyezni nem szabad. Ezen területeken a természet védelme érdekében a gazdálkodást a természetvédelmi hatóság útmutatása alapján kell folytatni. (24) A tervlapokon jelölt régészeti területeken ,092/3., helyrajzi számú, és 0128/2-0128/7. helyrajzi számú ingatlanok - építkezés, 30 cm mélységet meghaladó talajbolygatással járó földmunka vagy végleges elfedést eredményező tevékenység a LXIV. TV (2) bek. alapján csak megelőző régészeti feltárások után lehetséges, az illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Keszthelyi Regionális Iroda előzetes hozzájárulása alapján. A Szent Ilona kápolna környezetében levő régészeti területen új épületet építeni nem szabad. Záró rendelkezések 17. (1) Ezen rendelet január 01. napján lép hatályba, előírásait a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell! 19

20 20 (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidőben a Teskánd Községi Önkormányzati Képviselőtestületének 3/1996. számú rendelete Teskánd Község Összevont Rendezési Tervéről hatályát veszti. Teskánd, október 25. Tóth Istvánné polgármester Fazekas István körjegyző Kihirdetve: október 26. Fazekas István körjegyző Megjegyzés : A rendelet 2. (4-6) bekezdését, a 15/2004 (XI.13.) számú rendelet léptette hatályba. Hatályos : 2004 november 15.naptól A rendelet 3. (3-4) bekezdését, a 3/2005. (II.11.) számú rendelet léptette hatályba. Hatályos: február 11-től. A rendelet 7. (8) bekezdését, a 3/2005. (II.11.) számú rendelet léptette hatályba. Hatályos: február 11-től. A rendelet 6. (8) bekezdését, a 9/2005. (VII. 28.) számú rendelet léptette hatályba. Hatályos: július 28-tól. Hatályát veszti a rendelet 5..(7) bekezdés 2. mondata. A rendelet 5. (7) bekezdés 3. mondatát módosította, a 3/2005. (II.11.) sz. rendelet 2. (2) bekezdése. Hatályos: február 11-től. A rendelet 2. (7) bekezdését a 7/2005. (V.13.) számú rendelet léptette hatályba. 20

21 21 Hatályos: május 13-tól. A rendelet 3. (5) bekezdését 12/2006. (IX. 18.) számú rendelete léptette hatályba. Hatályos: szeptember 18-tól. A rendelet 9..(3) bekezdését a 13/2007. (X.26.) számú rendelet léptette hatályba. Hatályos: október 26-tól 21