Szanyiné Csuport Szilvia, Szanyi Zsolt (pártfogó felügyelők, Somogy megye)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szanyiné Csuport Szilvia, Szanyi Zsolt (pártfogó felügyelők, Somogy megye)"

Átírás

1 Az év tanulmánya (1.díj, 2010) A pártfogó felügyelő esetjelzése a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszerben Szanyiné Csuport Szilvia, Szanyi Zsolt (pártfogó felügyelők, Somogy megye) I. Bevezetés Ha elölről kezdhetném a gyermeknevelést, Fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet. Példálózás helyett példát mutatnék. Nem siettetném a gyereket, hanem hozzá sietnék. Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék. Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot. Kirándulnék, sárkányt eregetnék, Réten kószálnék, bámulnám a csillagokat. A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék. Nem erőszakoskodnék a gyerekkel, hanem a lelkét erősíteném. Előbb az önbizalmát építeném, azután a házamat. Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetéről és többet a szeretet hatalmáról. (Diane Loomans) A gyermekek bántalmazása, elhanyagolása, egyéb formákban történő veszélyeztetése nem újkeletű jelenségek, azonban csak az utóbbi évtizedekben kerültek előtérbe a megelőzésükkel, megszüntetésükkel kapcsolatos intézkedések. A gyermekek verbális és kifinomult nonverbális eszközeikkel (testi tünetek, figyelem- és magatartászavarok) igyekeznek segélykérésüket a külvilág fülébe kiáltani. Vajon észrevesszük-e ezeket a jelzéseket? Vajon feltűnik-e saját családunkban, a szűkebb és tágabb környezetünkben, munkavégzésünk során, kiránduláson, rendezvényeken, ha egy gyermek bajban van? Meg kell tanulnunk érzékelni, felismerni a segélyhívó szavakat, mozdulatokat, tekinteteket, éreznünk kell az érintésben rejlő kétségbeesést, de meg kell hallanunk a némaság hívószavát is. Ha minderre képesek is vagyunk, elég információval, erővel és elszántsággal bírunk-e ahhoz, hogy adekvát lépést tegyünk? A családon belüli problémákat mindenki a saját belügyének 1

2 tekinti, ezért abba nem szívesen szól bele senki sem, még akkor sem, ha a gyermek elhanyagolása, bántalmazása, vele szemben vagy általa elkövetett erőszak gyanúja merül fel. A gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges garanciákat elsősorban a család hivatott biztosítani. Emellett azonban az államnak és a társadalomnak is megfelelő segítséget kell ehhez nyújtania. Az állam és a társadalom különféle jogintézmények útján igyekeznek biztosítani a lehetőségekhez képest legcsekélyebb sérülésekkel járó gyermekéveket. Alapvető jogintézmény a gyermek védelme érdeke védelmében megalkotott törvényben meghatározott gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer, melyben a pártfogó felügyelői szolgálatra is jogok és kötelezettségek hárulnak. A pártfogó felügyelői szolgálat gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagságából származó kötelezettségeinek végrehajtására a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az ügymenetmodell tartalmaz szakmai protokollt. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2008-évtől kezdődően kiemelt figyelmet fordított a gyermeki jogok érvénysülésére, a gyermekek helyzetének feltárására, vizsgálatai kiterjedtek a gyermekvédelmi rendszer működésére, a jelzőrendszeri tagok együttműködésére, a gyermekvédelmi törvényben előírt jelzési kötelezettségeik teljesítésére. Az ombudsman március 3.napján kelt jelentésében megfogalmazott olyan általános, a jelzőrendszer valamennyi résztvevőjét érintő észrevételeket, amelyeket a pártfogó felügyelői gyakorlat során is célszerű a jövőben figyelembe venni. Néhány fontos észrevétel: - a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer alacsony működési hatékonysággal bír, ugyanis a jelzések száma jóval alacsonyabb, mint a bántalmazás, elhanyagolás aránya, - a hatékonyságot csökkenti a jelzőrendszeri tagok nem megfelelő problémaérzékenysége, - a jelzés inkább személyes kapcsolatokon alapul, illetve azok függvénye, mint a jogszabályi kötelezettségek figyelembe vételén, - az egyes esetek megoldása gyakran az egyes szakemberek személyes hozzáállásán, szakmai kompetenciáján múlik ahelyett, hogy megfelelő szakmai protokollon alapulna. A jelzőrendszer kezdetektől nevesített tagjai számára (védőnők, pedagógusok, rendőrség, stb.) jelzőrendszeri kötelezettségeik teljesítésének megkönnyítése érdekében mára útmutatók és egyéb szakmai segédanyagok kerültek kidolgozásra. Dolgozatunkkal a pártfogó felügyelő gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszeri tagságából adódó, elsősorban jelzési kötelezettsége teljesítéséhez szeretnénk segédlettel szolgálni. Fontosnak tartjuk, hogy a közös feladat és cél érdekében a pártfogó felügyelők és a gyermekvédelem egyéb szakemberei a kiskorú veszélyeztetettsége vonatkozásában egységes fogalmakat használjanak, felismerjék a veszélyeztetettségre utaló jeleket. Ezáltal tevékenységünk során hatékonyabban járulhatunk hozzá a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működéséhez, jó esetben a veszélyeztetettség megelőzéséhez, vagy a már kialakult veszélyeztetettség enyhítéséhez, megszüntetéséhez. II. A pártfogó felügyelői szolgálat kapcsolódása a gyermekvédelmi rendszerhez Az 1901-es, Széll Kálmán-féle gyermekvédelmet szabályozó törvényt az november 1.napján hatályba lépett, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) váltotta fel. A Gyvt. célja, hogy a családot támogató gyermekjóléti rendszer, illetve a családot kiegészítő, átmenetileg helyettesítő (szak)ellátási formák egymásra épüljenek, ezzel is növelve a rászoruló gyermekek esélyegyenlőségét. A Gyvt. alapgondolata, hogy a gyermek (lehetőleg vér szerinti) családban történő nevelkedését elsősorban a megelőzést, illetve a családba való visszakerülést az állami, önkormányzati, (esetenként civil) szervezetek hatékony együttműködésével kell biztosítani. A szabályozás alaptézisei a következők: - a gyermekek mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni, 2

3 - a gyermeket a családi környezetéből kizárólag anyagi okok miatt nem lehet kiemelni. A gyermekvédelem hatáskörébe tágabb értelemben lényegében beletartozik a gyermek születésétől felnőtté válásáig minden, ami az ő érdekében, vele és körülötte, a családban, az óvodában, az iskolában, a munkahelyen, a társadalom bármely területén történik. A Gyvt. a gyermekjóléti szolgálatok számára kötelezettségként írja elő a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer működtetését. A törvény 17. -a rögzíti a nem gyermekvédelmi alapfeladatot ellátó, de a gyermekvédelemhez kapcsolódó egyes szervek kötelező feladatait, jelzési és együttműködési kötelezettségüket. Ennek a jelzőrendszernek kell felismernie és jeleznie, ha gyermek bántalmazását, elhanyagolását vagy egyéb veszélyeztetettségét észleli. A pártfogó felügyelői szolgálatot (továbbá az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezeteket is) csak január 1-jétől nevesíti a Gyvt. a jelzőrendszeri tagok körében. Ezáltal a törvény jelzőrendszer tagjaira vonatkozó kötelezettségeket (jelzési kötelezettség, hatósági eljárás kezdeményezése, együttműködési és tájékoztatási kötelezettség) egyértelműen kiterjesztette a pártfogó felügyelői szolgálatra is. A gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés és a pártfogó felügyelői tevékenység végrehajtása során a kiskorú veszélyeztetésére utaló jelek tapasztalásakor nem minden esetben vagyunk kellően magabiztosak ahhoz, hogy jelzéssel éljünk. A különféle szakmák képviselőinek egységes szemlélettel és értelmezéssel kell fellépniük a gyermekek veszélyeztetésének megelőzése, a már kialakult veszélyeztetés megszüntetése érdekében. Bár a feladat és a cél közös, mégis eltérően értelmezzük a veszélyeztetettség fogalmát, és a jelzés megtételének szükségességét. Az elbizonytalanodás oka egyrészt az észlelő szubjektuma (észlelési képesség, problémaérzékenység, szaktudás, elhivatottság, a jelzés következményeitől vagy bizalomvesztéstől való tartás), másrészt a rendszer hibái (nem egységes fogalomhasználat, a különböző szakterületekre irányuló képzésekben a gyermekvédelem oktatásának hiánya vagy nem egységes szemléletű és szintű oktatása, a magánszférába való beavatkozás indokoltsága, megfelelő intézményi háttér hiánya (helyettes szülői hálózat, védett házak), a jelzést fogadó intézmény nem megfelelő eljárása (bagatellizálás, indokolatlan vagy inadekvát intézkedés, felelősség elhárítása, intézkedés elmulasztása). III. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat és az esetjelzés A Pártfogó Felügyelői Szolgálat látókörébe elsősorban a társadalom büntetőeljárással illetve büntetés-végrehajtással érintett rétegspecifikus csoportjai (gyanúsítottak, vádlottak, elítéltek) kerülnek. Tágabb értelmezésben a szolgálattal hivatalos kapcsolatba került személyek önmagukra, vagy környezetükre nézve, így a kiskorú veszélyeztetése tekintetében rizikófaktort jelenthetnek, jelentenek. Ennek következtében akár érzéketlenné vagy túlságosan érzékennyé válhatunk az egyénben, illetve a környezetében megjelenő problémákra. A problémák iránti érzéketlenség nem megengedhető a pártfogó felügyelői munka során sem. Mivel a veszélyeztetettség megítélése tekintetében nem lehet objektív mértéket meghatározni, ezért véleményünk szerint inkább érzékenyebben kell reagálnunk az általunk tapasztalt veszélyeztető jelekre. Esetjelzésünk alapján inkább kerüljön egyszeri, eseti kapcsolatba az illetékes gyermekvédelmi szakember a gyermekkel és hozzátartozóival, mintsem a jelzés elmaradása vezessen jóvátehetetlen következményekhez. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelek sokszor nem egyértelműek, az elhanyagolástól, bántalmazástól nagyon távoli kontextusban is megjelenhetnek. Az áldozattól nem várhatjuk a gyanú megerősítését, így a szakember könnyen elbizonytalanodhat. Nehezíti a helyzetet, hogy főleg elhanyagolás vagy szexuális bántalmazás esetén a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét. A bántalmazás jelei a gyermek életkorával is eltérő formákat 3

4 ölthetnek, pubertás korban pedig még nehezebbé válik viselkedésükben elkülöníteni a deviáns és normális vonásokat. Mivel több rizikófaktor együttes jelenléte sem vezet szükségszerűen bántalmazáshoz, elhanyagoláshoz, ezért a jelzés megtételét megelőzően tisztázni kell a veszélyeztetettség mibenlétét, mérlegelni kell annak súlyát. Ehhez azonban alapvetően fontos, hogy a pártfogó felügyelő tisztában legyen a gyermekvédelemben használatos fogalmakkal, felismerje a veszélyeztetettségre utaló gyanújeleket a szükséges intézkedések (esetjelzés, esetkonferencia, gyámhatósági intézkedés kezdeményezése) megtételéhez. A jelzési, jelentési kötelezettség esélyt adhat minden szakembernek arra is, hogy módja legyen megbeszélni az esetet és közös intézkedési, cselekvési tervet készítsen. Ez az eljáró szakember számára is védelmet ad az elkövetővel szemben, azáltal, hogy több intézmény és szakember között oszlik meg a döntések súlya. Gyakran felmerülő probléma, hogy ki védi meg az eljárót a bántalmazóval szemben. Általános jogi védelmet ad a tanúvédelmi törvény illetve az, hogy az eljáró szakember hivatalos személynek minősül. Fontos leszögezni, hogy ez nemcsak jogi probléma. Ha az elkövető is humánus eljárásban részesül, meg lehet törni az erőszakhoz vezető ördögi kört. Ezért fontos volna, hogy a jelzőrendszert képviselők képzésében, továbbképzésében szerepeljen a konfliktuskezelés módszere is. A jelzési, jelentési kötelezettség elmulasztása maga is bántalmazó, elhanyagoló magatartást, így bűncselekményt, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést valósíthat meg, mivel további sérelmet okozhat a gyermeknek. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003.(VI.24.) IM rendelet (továbbiakban: Pfr.) 34. és 35. -ai rendelkeznek a jelzőrendszeri tagságból eredő kötelezettségekről. A fenti jogszabályi kötelezettségekből eredő feladatokat a 2009.július 1-jétől hatályos A pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozó jogforrások, definíciók, ügymenetmodell, válogatott szakbibliográfia és iratminták tára címet viselő segédanyag (a továbbiakban:ügymenetmodell) részletezi. IV. A veszélyeztetettség és a kiskorú veszélyeztetésének fogalma, okai, formái, gyanújelei Veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. (Gyvt. 5. n) pontja) Kiskorú veszélyeztetése: a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (1978.évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban: Btk.) XIV. fejezet I. cím ) A két meghatározás sok tekintetben egyezőséget mutat, ugyanakkor lényegi eltéréseket tartalmaz. A pártfogó felügyelői munka során a Btk. fogalomrendszere a meghatározó, mivel bűnügyekkel, bűnelkövetőkkel kerülünk kapcsolatba. A Btk. két feltételhez köti a kiskorú veszélyeztetésének megvalósulását: a veszélyeztetést az valósítja meg, akinek kötelezettsége a kiskorú nevelése, felügyelete, gondozása - a fenti kötelezettségét súlyosan kell megszegnie. 4

5 Előzőkből következik, hogy a Btk. szerinti meghatározás szűkebb veszélyeztetést megvalósító csoportot határoz meg a Gyvt. fogalmához viszonyítva. A Gyvt. szerint ugyanis a veszélyeztetést akár maga a gyermek is megvalósíthatja, de olyan személyek is, akiknek nem kötelezettsége a gyermek nevelése, felügyelete, gondozása (pl.: szomszéd, kortársak). A Btk. értelmezése szerint, az elkövető csak akkor felelős a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődésének veszélyeztetéséért, ha az ok-okozati összefüggésben áll a súlyos kötelezettségszegéssel. Aki a Btk. szerinti kiskorú veszélyeztetését követi el, minden esetben megvalósítja a Gyvt. szerinti veszélyeztetettséget, azonban nem minden Gyvt. szerinti veszélyeztetés valósítja meg a kiskorú veszélyeztetését, azaz bűncselekmény elkövetését. Tehát, a Btk. szerinti kiskorú veszélyeztetése teljes részhalmazát képezi a Gyvt. szerinti veszélyeztetettségnek. Ezek miatt az eltérések miatt különösen fontos az, hogy a pártfogó felügyelő minél tágabb értelmezésben legyen képes érzékelni és értékelni azokat a veszélyeztetésre utaló jeleket, amelyekkel munkája során találkozik. Kiskorú veszélyeztetése miatt elítélt pártfogoltak esetében elengedhetetlen a gyermekjóléti szolgálattal, akár a gyámhatósággal való kapcsolattartás. Saját szakmai tevékenységem során több esetben tapasztaltam, hogy kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt megvalósító szülőkről, valamint gyermekeikről a gyermekjóléti szolgálatnak nincs tudomása. Veszélyeztetett az a gyermek, aki családjában vagy környezetében, ismétlődő vagy tartós fizikai, lelki bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak, erőszaknak, elhanyagolásnak van kitéve és/vagy fejlődésében családja, közvetlen környezete károsan befolyásolja. Súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Gyermekbántalmazás: a gyermek veszélyeztetettségének egyik speciális megnyilvánulási formája a gyermekek bántalmazása/gyermekkel való rossz bánásmód. A magyar jogrendszerben nincs pontos meghatározás arra vonatkozóan, hogy milyen eset minősül gyermekbántalmazásnak, ezért e tekintetben a szakemberek a WHO definícióját tartják elfogadhatónak. E szerint: a gyermekek bántalmazása magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. A gyermekverés nagyon elterjedt hazánkban. Valamennyi életkori csoportban, valamennyi iskolázottsági szinten és foglalkozásnál, falun és városban közel azonos arányban verik a gyermekeket. Nem tartja vissza a veréstől a szülőt saját vallásos hite sem. A testi fenyítés vonatkozásában országonként nagyon eltérőek az álláspontok. Míg az európai országok többségében teljes tilalom van rá, addig Magyarországon a szülő számára a verés nem tiltott mindaddig, amíg az, a szokásjognak megfelelő mértéket nem haladja meg. Ez sajnos tág lehetőségeket biztosít a fegyelmező számára és sok esetben a gyermek fejlődésének bizonyíthatóan árt, személyiségét rombolja. Családon belüli erőszak: a gyermekbántalmazás megvalósulhat a családon belül is. A családon belüli erőszak egyben gyermekbántalmazásnak is minősül, ha a családtagok közötti erőszakos történéseknek közvetve vagy közvetlenül a családban élő gyermek is szenvedő alanya. A bántalmazás veszélyt jelenthet a még meg sem született gyermekre is (várandós anyákat érő támadások). A bántalmazás irányulhat közvetlenül a gyermekre, de 5

6 bántalmazásnak minősül az is, ha nem közvetlenül a gyermeket érinti, hanem más hozzátartozóját. Hozzátartozói erőszak: a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető magatartás (2009. évi LXXII.tv. a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról). A veszélyezettség kialakulásának okai, rizikófaktorai: Anyagi okok: amikor a családban anyagi, illetve jövedelmi problémák hátrányosan hatnak a gyermek fejlődésére, és esetenként veszélyeztető tényezőként is jelentkezhetnek (pl.: munkanélküliség, rossz szociális körülmények, lakhatási problémák, lakhatási körülmények, hajléktalanság, közüzemi hátralékok, egyéb hátralékok, alacsony jövedelem, szegénység). Esetenként a túlzott jómód, az anyagi javak bősége is vezethet veszélyeztetettséghez. Környezeti okok: - család: a szülők életvitelében, nevelési tevékenységében felmerülő negatívumok, amelyek a gyermek megfelelő fejlődését gátolják vagy akadályozzák (pl.: éretlen anya, a férj dominanciája a házasságban, fáradtság, idegesség, nem tűri a gyermek sírását, a szülők alkohol- és drogfogyasztással kapcsolatos problémái, prostitúció, kitartottság, erkölcstelen életvitel, elhanyagoló gondozás és nevelés, bűnöző életmód, szociokulturális depriváció, kulturális- és értékrendbeli különbségek, alacsony iskolázottsági szint, a szülők pedagógiai kulturálatlansága, következetlenség, vasárnapi nevelés, szülők közötti véleménykülönbségek a nevelési kérdésekben, a szigor és kényeztetés túlhajtása, az önállóságra nevelés túlhajtásai, teljes bizalmatlanság, a család izoláltsága). - óvoda, iskola: a gyermekek gondozását, nevelését biztosító intézményekben érzékelhető veszélyeztető okok, melyekről a fiatalkorú bűnelkövetőkkel foglalkozó pártfogó felügyelő tudomást szerezhet (pl.: hiányzás, korrepetálás hiánya az iskolában, magántanulóság, problémás gyermek eltávolítása az iskolából, diszkrimináció az iskolán belül, rossz tanárdiák viszony, iskola és szülők közötti laza kapcsolat, túlterhelés, iskolai teljesítmény váratlan hanyatlása). - a gyermek tágabb környezetéből adódó problémák: baráti társaság, kortárscsoportok negatív befolyásolása, a lakókörnyezetben élők életvitele, utca hatása (alkoholizálás, munkakerülés, prostitúció, garázdálkodás, bűnözés, játékszenvedély látványa, követése), vidékről városba kerülés veszélyei, urbanizációs veszélyek, tömegkommunikációs eszközökkel könnyen elérhető információáradat, azok válogatás, irányítás, ellenőrzés és megértés nélküli kritikátlan befogadása. Egészségi okok: beteg személy a családban vagy a gyermek betegsége, ami miatt a kiskorú megfelelő fejlődése a családban nem biztosítható. Magatartási okok: a gyermeknél általában a korábbi veszélyeztetettség következtében kialakult agresszivitás, bűnözés vagy szorongás, csavargás, pszichés problémák kialakulása. Kialakulásának rizikófaktorai: - saját személyiségben rejlő rizikófaktorok, - antiszociális viselkedés, - droggal való rokonszenvezés, drogos barátok, - iskolai kudarcok, iskolai tevékenységben való részvétel hiánya, kimaradás az iskolából, - barátok befolyásolása. 6

7 V. A veszélyetető magatartás formái, gyanújelei A veszélyeztetettség tüneteinek összegyűjtésekor törekedtem arra, hogy főként olyan megnyilvánulási formákat gyűjtsek össze, melyek a pártfogó felügyelő által, akár egyszeri találkozás alkalmával is egyértelműen észlelhetők. A veszélyeztető magatartás formái A veszélyeztető magatartás alapvetően két formában nyilvánulhat meg: a) passzív (elhanyagoló) magatartás, b) aktív (cselekvő) magatartás. Ezek a magatartásformák egyaránt jellemezhetik a szülő vagy a gyermek viselkedését, fizikai, érzelmi, szexuális és egyéb jelleget öltve. A veszélyeztetettség egyes formái ritkán különülnek el élesen, inkább együttes előfordulásuk jellemző. Passzív (mulasztásos elhanyagolás): minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Az elhanyagoló magatartás formái: a) fizikai elhanyagolás: az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának elhanyagolása vagy indokolatlan késleltetése. Gyanújelei: csecsemő, kisgyermek magára hagyása, bezárása, gondozás, gondoskodás, etetés, öltöztetés, egészségügyi megelőzés, gyógykezelés, ápolás tartós elmulasztása, a gyermek számára szükséges gyógyászati segédeszközök hiánya, a mozgás- és játéktér megvonása, játékok biztosításának hiánya, alultápláltság, leromlott fizikai állapot, ápolatlan, feltűnően piszkos bőr, piszkos, az időjárási viszonyoknak nem megfelelő ruházat, rendezetlen öltözet, tetvesség. b) érzelmi elhanyagolás: az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal, többnyire az anyával szemben. Gyanújelei: kifejezéstelen arc, üres tekintet, szemkontaktus hiánya, feltűnően készséges, túlságosan alázatos, engedékeny viselkedés, túlságosan éber, vibráló, agresszív, válogatás nélkül figyelmet követelő magatartás, a gyermek szokatlanul félénk, riadt, túlérzékeny a környezeti hatásokkal szemben, bizalmatlan, különösen a közel állókkal szemben, fél a szülőtől, különös félelem bizonyos személyektől, vagy bizonyos típusú emberektől (pl.: férfiak, katonák), elmenekülés otthonról, túlaggódó vagy apatikus szülő, alvászavarok, evészavarok, regresszív viselkedés (alacsonyabb életkornak megfelelő viselkedéshez való visszatérés), kivonulás, mindenen kívül maradás, elutasítás, koraérett magatartás, droghasználat, depresszió, bűntudat, szégyenérzet, váratlanul bekövetkező változások a viselkedésben, leromlott-lelki állapot öngyilkossági késztetés, kísérlet. c) oktatási- nevelési elhanyagolás: az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása, a gyermek oktatásának, művelődési lehetőségeinek, értelmes szabadidős tevékenységének korlátozása, mely elsősorban a szülők, törvényes képviselők vagy éppen maga a gyermek felelőtlen magatartásának, igénytelenségének, nemtörődömségének 7

8 köszönhető. Többek között a rendszeres iskolai hiányzások, a színvonaltalan, durvaságot sugárzó filmek rendszeres megtekintése, a szabadidő céltalan eltöltése mutathatja. Gyanújelek: igazolatlan iskolai mulasztás, kimaradás az iskolából, osztályismétlés, vizsgakötelezettség elmulasztása, szaktanári, osztályfőnöki, tantestületi, igazgatói figyelmeztetések, fegyelmi tárgyalás, eltanácsolás, a szülő az iskolával nem tart kapcsolatot (szülői értekezletek elmulasztása, iskolai rendezvényekről való távollét), iskolai teljesítmény hirtelen hanyatlása, váratlanul gyenge teljesítmény. Aktív (cselekvő) veszélyeztetés, visszaélés: a gyermeknek tényleges, vagy potenciális sérülés okozása. A cselekvő veszélyeztetés formái: a) fizikai bántalmazás: szándékos cselekedet vagy gondatlanság, amely a gyermek fizikai sérülését vagy halálát eredményezi, eredményezheti. A cselekvő magatartás lehet egyszeri vagy ismételt. Legtöbbször vannak látható, szemmel érzékelhető jelei, amelyek alapján viszonylag könnyen beazonosíthatjuk, de a sérülések gyakorta nem, vagy alig észlelhetők. Olykor előfordul, hogy a nyomok nem bántalmazásból erednek, hanem más okok állnak a háttérben. A fizikai bántalmazás lehet: rázás, rángatás, lökdösés, rúgás, ütés, pofozás, lekötözés, elvagy ledobás, gondatlan leejtés, fojtogatás, megszorítás, sarokba állítás, térdepeltetés, bezárás, hideg vízzel leöntés, csipkedés, égetés, elcsúfítás, megcsonkítás, tárgyak dobálása, fegyverhasználat, mérgezés, megégetés, leforrázás, és a gyermeknek más módon történő fizikai sérülés okozása. Számos országban ide sorolják a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetést is (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.). Gyanújelek: csecsemőknél nyugtalanság, állandó nyöszörgés, sírás, gyakori összerezzenés, kifejezéstelen tekintet, kiságyban összekuporodás (védekező helyzet), ütésnyomok vagy véraláfutás a testen, égés és forrázásnyomok a testen, érintésre, felvételre fájdalmasan felsír (törésre, ficamra utalhat), fojtogatás nyoma, zúzódások, vérömleny, karmolás, verésnyomok, mérgezés, égés, forrázás, törések. b) érzelmi bántalmazás: a gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, a gyermek érzelmi fejlődésére súlyos és tartósan káros hatást gyakorló magatartás. A gyermekre irányuló, rendszeres destruktív kritika, megalázás, fenyegetés, énképének módszeres rombolása a gyermekekben az értéktelenség, a szeretetlenség, a nem kívántság és a hasznavehetetlenség érzését kelti. Az érzelmi bántalmazás alacsony önértékeléshez, az önelfogadás képtelenségéhez, kötődési nehézségekhez vezethet, ezekben a helyzetekben a gyermek fél, fenyegetett vagy veszélynek kitett. Az érzelmi abúzus a gyermekkel szembeni rossz bánásmód minden formájában megtalálható, de külön is felléphet. Érzelmi bántalmazásnak minősül a megszégyenítés, lealacsonyítás, kigúnyolás, csúfolás, állandó kritizálás, fenyegetés, megfélemlítés, a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, a gyermek kihasználása, a megvesztegetés, zsarolás, terrorizálás, rettegésben tartás, bűnbakká tétel, erőszakos (nem fizikai) módszerű nevelés, türelmetlen, agresszív szülő, állandó durva szidalmazás, kiabálás, ijesztgetés, indokolatlan és súlyos büntetés, erőszakkal való fenyegetés, kedvenc játéknak átmeneti tárgynak elvétele, elzárása, szülő a tényektől függetlenül másnak, rossznak tartja a gyermeket, a visszautasítás, elutasítás, mozgás korlátozása,elszigetelés, gyermekkel szemben az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztása, figyelmen kívül hagyása, a diszkrimináció. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más, igen gyakran édesanyja bántalmazásának. Gyanújelei: csakis a gyermek viselkedésén, reakcióin, megnyilvánulásain, illetve a szüleivel történő interakciókon keresztül ismerhető fel, tényszerűen nehezen bizonyítható. Lényegében ugyanazok a gyanújelek fordulhatnak elő, mint a passzív érzelmi elhanyagolásnál, amelyek 8

9 kiegészít az ellenséges magatartás, agresszivitás, korhoz nem illő, komoly viselkedés (túlzott rendesség, túl jó modor), zárkózottság (szomorúság), izolációs törekvés, természetes életöröm hiánya, játékban való gátlásosság, visszafogottság, váratlan érintésre összerezzenés, túlzott alázatosság, engedékenység, üres, riadt tekintet vagy éberség, bizalmatlanság a felnőttekkel szemben, fej elrántása a simogatni akaró kéz elől, makacs ágybavizelés, késői szobatisztaság, beszédzavar. c) szexuális abúzus: a gyermek kényszerítése, késztetése törvénytelen szexuális aktivitásra, melyet nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, az adott környezetben elfogadott tabuk. Szexuális bántalmazásnak minősül a nem kívánt érintés, kierőszakolt, fájdalmat okozó behatolás, szex vagy pornófilmek nézése, a gyermek közösülésnek vagy szexuális aktivitásnak való tanúvá tétele, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videofelvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy ugyanolyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és fejlettség okán a kapcsolat felelősségén, bizalmi, vagy hatalmi helyzeten alapszik és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését vagy megelégedettségét szolgálja. Nem kiskorú veszélyeztetését, hanem a nemi erkölcs elleni bűncselekményt követi el az a személy, aki a nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló személy sérelmére erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, megrontás, kerítés, vérfertőzés bűncselekményeket követi el. Gyanújelei: a szexuális bántalmazás tünetei nem egyértelműek, nehezen felismerhetőek. A felismerés gyakran társadalmi tabukba ütközik, ezért ritkán kerül kezelésre ez a probléma. A már korábban leírt viselkedési jeleken kívül előforduló tünetek az alvászavar, étkezési zavarok, szorongás, visszahúzódó viselkedés, szokatlan, váratlan agresszió, orvosilag nem indokolható fájdalmak, betegségek, iskolai teljesítmény visszaesése, motiválatlanság, kortársakhoz való viszony hirtelen megváltozása, a gyermek korához nem illő szexualizált viselkedés, szóhasználat, a kiskorú terhessége, prostitúció. Kisgyermekeknél jellemző az ismeretlen okú vérzés, folyás, nemi betegség, genitális-anális viszketés, ismétlődő húgyúti infekciók, éjszakai-és nappali ágybavizelés, alvászavar, étvágytalanság, illetlen szexuális játék, genitáliák mutogatása. Prepubertás korú gyermekeknél megjelenik a visszatérő hasi fájdalom, fejfájás, alvászavar, étvágytalanság, epilepsziaszerű rosszullét, provokáló szexuális magatartás. Pubertás korú gyermekeknél jellemző a fel nem ismert terhesség, nemi érintkezés gyakori partnercserével, prostitúció, droghasználat, öngyilkossági kísérlet, hisztériás rosszullét, szabados magatartás, depresszió. A gyermekbántalmazás különleges esetei: a) a méhmagzatot károsító magatartás: ha a várandós az erről való felvilágosítás ellenére életmódjával magzata egészségét veszélyezteti. Ez elsősorban a terhesség alatti drog és alkoholfogyasztást, a mértéktelen dohányzást, a prostitúciót jelenti. A várandós bántalmazása, a nem gondozott, titkolt terhesség is árthat a méhmagzatnak. Gyanújelei: alkoholfogyasztás, fecskendők, testszerte fizikai bántalmazás jelei. b) gyermek bántalmaz gyermeket (bullying): ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl, ismételten, 9

10 fizikailag, illetve lelkileg bántalmaz vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. A felnőtt elkövetők vizsgálata azt mutatja, hogy sokan gyermek vagy serdülőkorukban bántalmazók, vagy maguk is abúzus áldozatai voltak. c) rendszer abúzus (másodlagos viktimizáció, áldozattá válás): történhet intézményben, szakember, nevelő, gondozó által, de maga az ellátórendszer is lehet bántalmazó, elhanyagoló. Ha a gyermekek védelmére létrehozott és működtetett rendszer diszfunkcionálisan működik, ezzel hozzájárul a bántalmazás késedelmes elhárításához, vagy be nem avatkozásával a folyamatos viktimizációhoz, károsodáshoz. Ebbe a körbe tartozik: - a gyermek tájékoztatásához és véleménynyilvánításhoz fűződő jogainak figyelmen kívül hagyása vagy megtagadása, - a szülőktől való indokolatlan elválasztás (pl.: az indokolatlan kórházba utalás), - az egészségügyi ellátás keretében is traumatizálódhat a gyermek, a szükségtelen vagy nem körültekintő orvosi vizsgálatok eredményeként, valamint a szülők tájékoztatásának, illetve felvilágosításának elmulasztása, vagy megtagadása esetén. Ide sorolható a nyomozási, jogi eljárás során a szükségtelen számú és nem megfelelő formájú kihallgatás, kikérdezés, vizsgálat, vagy ha a vizsgálatot nem megfelelően felkészült szakember végzi, illetve ha az eljárás indokolatlanul elhúzódik. d) alkohol és drog abúzus: szülők és gondviselők alkohol- és drogfogyasztásának olyan következményei lehetnek, amelyek a gyermekre veszélyt jelentenek. Az alkohol- vagy drogfüggő szülő gyermekének nagyobb az esélye arra, hogy már kora gyermekkortól fogyasszon alkoholt, vagy drogot, esetleg függőnek, betegnek szülessen. e) Münchausen by proxy: az ilyen módon bántalmazó folyamatosan betegségtüneteket talál ki valaki más nevében, akit ezáltal betegnek tekintenek. Gyermekek esetében csaknem mindig az anya az, aki a tüneteket kitalálja. Lényege, hogy azt elérje, hogy a gyermek betegnek látszódjon. A súlyossági spektrum a hamis tünetek kitalálásától, a fizikai bántalmazáson át a gyermek haláláig vezethet. Gyanújelek: ellentmondásos, szakmailag megmagyarázhatatlan tünetek, tünetek az anya jelenlétéhez kapcsolhatók, az anya ragaszkodik a kórházi kivizsgáláshoz, az anya szerint hatástalan a gyógymód. VI. A veszélyeztetettség szintjei, és az azokhoz kapcsolódó pártfogó felügyelői intézkedések A gyermek elhanyagolásának, a rossz bánásmódnak a jeleit azok a szakemberek érzékelhetik elsődlegesen, akik napi kapcsolatban vannak a gyermekekkel, vagy akik ismerik a családot. Pártfogó felügyelői tevékenységeink során azonban olyan kontextusba kerülhetünk családokkal, mely helyzetben felszínre kerülhetnek kiskorú veszélyeztetésére utaló jelek. Fontos figyelembe venni azt, hogy az ártó hatás mennyi ideig tart, mennyire halmozott és milyen súlyos. Ha veszélyeztetett gyermekkel találkozunk, azonnal a speciális gyermekvédelmet működtető jelzőrendszer tagjaihoz kell fordulnunk. A veszélyeztetettség objektív felismerését segítik az általános, ún. családjogi szabályok és magasabb rendű normák (szülő-gyermek viszony), a részletesebb, az egyes intézmények és szervezetek működésére vonatkozó rendelkezések (pl. nevelő kötelességei a tanulóval szemben), illetve íratlan szabályok (erkölcsi normák, szabályok, melyek a kiskorú életkorában, személyi tulajdonságaiban, helyzetében és körülményeiben meglévő lényeges különbségeket veszik figyelembe (csecsemő, kisgyermek, serdülő, egészséges, beteg, szellemileg normális fejlett vagy értelmileg fogyatékos). 10

11 A veszélyeztetettségnek különböző fokozatai vannak, melyek a következők: a) alacsony fokú veszélyeztető magatartás: időnként előforduló, enyhébb jelenségek, amelyeknek értékelhetően nincs, vagy csekély a hatásuk a gyermek fejlődésére és későbbi viselkedésére. Előfordulási formái: - elhanyagolás: a szeretet- és érzelemkifejezés alkalmankénti megvonása, mosdatlanság, fejlődésbeli lemaradás, - fizikai bántalmazás: alkalomszerű, alig látható vagy enyhe fokú felszíni sérülések, - érzelmi bántalmazás: veszekedés, bántó szavak használata. Teendők: - esetjelzés, - saját kompetencián belül, a szakmai módszerek adekvát alkalmazása: kontroll és segítő funkció, családlátogatás, családi konfliktusok rendezésének elősegítése, resztoratív módszerek alkalmazása, a pártfogolt tanulmányi munka és egyéb kötelezettségteljesítésének segítése (tanulássegítés, korrepetálás), ellenőrzése, a teljesítés elősegítése, elszámoltatás, tájékoztatás, tanácsadás, kérvény-és beadványszerkesztés, szükség esetén szakellátóhoz (pszichológus, pszichiáter, családterapeuta, addiktológus, stb.) irányítás. b) mérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás: gyakoribb előfordulás és/vagy súlyosabb formában, de vélelmezhetően nem életveszélyes vagy hosszú távon károkozással nem fenyegető magatartás (pl.: a szülő 4-5 órára felügyelet nélkül hagyja 4-5 éves gyermekét). Előfordulási formái: - elhanyagolás: a szeretet- és érzelemkifejezés gyakori megvonása, rossz higiénés viszonyok, elhanyagolt fizikális jellemzők, - fizikai bántalmazás: súlyosabb felszíni sérülések, kisebb égési sebek, ütésnyomok, bevérzések, vágások (a szülő részéről a gyermek alkalomszerű, testi sértést nem okozó bántalmazása), - érzelmi bántalmazás: rendszeres szóbeli bántás, veszekedés, lebecsülés, megalázás, - szexuális visszaélés: a gyermek fogdosása, nem megfelelő viselkedés a gyermek előtt. Teendők: a törvény a kisebb mulasztásokhoz, nevelési hibákhoz nem kíván büntetőjogi következményeket fűzni, ezért fontos a jelzés megtétele a gyermekjóléti szolgálat felé, javaslattétel közös esetmegbeszélésre, gyámügyi hatósági intézkedés kezdeményezése (védelembe vételi javaslat) mellett az előzőekben részletezett pártfogó felügyelői módszerek alkalmazása. c) nagyon súlyos veszélyeztető magatartás: folyamatos vagy nagyon gyakori elhanyagolás, vagy időnkénti súlyosan veszélyeztető magatartás. Előfordulási formái: - elhanyagolás: a szülő, gondozó, családtag gyakori távolléte (a szülő 2-3 éves gyermekét több napra gondozás és felügyelet nélkül hagyja, 6-8 éves gyermekét több napra kizárja a lakásból), a bőr elhanyagolása, a szülő gyermeke tisztántartását rendszeresen elmulasztja, ha nem gondoskodik rendszeresen élelmezéséről és ruházatáról, ha orvosi segítségre szoruló gyermekéhez nem, vagy nagy késedelemmel hív orvost; alulfejlettség, ha hosszabb időn át akadályozza a gyermeket abban, hogy kötelező iskolai tanulmányait folytassa, illetve eltűri, hogy tanulmányi kötelezettségeit hosszabb időn át ne teljesítse; ha folyamatosan olyan hatást gyakorol, vagy olyan körülmények hatásának teszi ki a gyermeket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a fejlődését, ha a gyermeket züllött, vagy italozó életmódra szoktatja, vagy bűncselekmény elkövetésére bírja rá, vagy arra törekszik, 11

12 - fizikai bántalmazás: törött csont, mély sebek, súlyos bevérzések, égések, vágások, a belső szervek sérülése, ha gyermekét rendszeresen és súlyosan bántalmazza; ittas állapotban rendszeresen bántalmazza családtagjait, - érzelmi bántalmazás: gyakori visszautasítás, időnként büntetésként étel, ital megvonása, bezárás, vagy kizárás a lakásból, hozzátartozók közötti erőszak erkölcstelen magatartást tanúsít a gyermek jelenlétében, a gyermek bírósági ítéleten alapuló elhelyezését önkényesen megváltoztatja, a másik szülővel való kapcsolattartást huzamosabb ideig akadályozza, a gyermeket a másik szülő ellen neveli. - szexuális visszaélés: szexuális kapcsolat bármely formája. - súlyosan veszélyeztető magatartás súlyos veszélyeztetésnek minősül a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okoz Teendők: - sürgős jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé vagy feljelentés bűncselekmény gyanúja miatt. Akkor beszélünk bűncselekményről, ha a súlyos kötelességszegés konkrétan veszélyezteti a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését (ok-okozati összefüggés). A történtek jellege szerint szakellátás igénybevétele. - bűncselekmény gyanúja esetén együttműködés a bűnüldöző szervekkel, - a továbbiakban a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve cselekvési, gondozási terv kialakítása, s az abban vállalt konkrét feladatok megvalósítása, - gyermekvédelmi hatósági intézkedés kezdeményezése (ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel), - hozzátartozók közötti erőszak veszélyének észlelése esetén jelzés a családvédelmi koordinációért felelős szerv (illetékes városi gyámhivatal) felé. A pártfogó felügyelő jelzési kötelezettsége hozzátartozók közötti erőszak esetén akkor is fennáll, ha az erőszakról vagy annak veszélyéről nem közvetlenül, hanem mástól értesül. Ebben az esetben az esetjelzés megtételéről írásban tájékoztatni kell azt a személyt, akitől az információ származik. - együttműködés a gyámhivatallal. Az erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, megrontás, kerítés, vérfertőzés minden esetben bűncselekményt valósít meg, így a büntető feljelentés megtétele kötelesség! d) életveszélyes veszélyeztetettség: hosszú távú vagy súlyos lélektani, fizikai károsodást okozó életveszélyes helyzetek, beleértve azt, amikor az elkövető vagy más családtag nem kér segítséget a sérülések ellátására, kezelésére, a veszély megszüntetésére, a problémák megoldásához. Előfordulási formái: - elhanyagolás: a gondozó felnőtt állandó vagy tartós távolléte, gyakori megbetegedések, fertőzések a rossz higiénés viszonyok miatt, - fizikai bántalmazás: állandó, makacs sebek és sérülések, - érzelmi bántalmazás: állandó elutasítás, étel-ital gyakori megvonása, terrorizálás, indokolatlan és súlyos büntetések, - szexuális visszaélés jelei: vérfertőzés, kiskorú terhessége, erőszak. Teendők: - a gyermek azonnali kiemelése a bántalmazó környezetből, - jelentés a bűnüldöző szervek felé (amennyiben a szülő az elkövető, a szülő megkerülésével). A továbbiakban az előzőkben leírtak szerint kell eljárni. VII. Esetjelzés 12

13 A pártfogó felügyelői munka bármely ügycsoportjában találkozhatunk olyan esettel, ahol a veszélyeztetés gyanúja felmerül. A veszélyeztetettség feltárása: - gyanújelek észlelése, - szülőktől, hozzátartozóktól információ kérése annak érdekében, hogy meggyőződjünk az észleltek realitásáról, - korától és érettségétől függően megkérni a gyermeket esetleg testvért hogy beszéljen a körülményekről, történtekről, - mérlegelni kell, hogy a magyarázat összeegyeztethető-e tapasztaltakkal. Intézkedések a feltárt veszélyeztetető körülmények alapján: - ha nincs jelen, értesíteni és tájékoztatni kell a szülőt vagy gondviselőt az észleltekről és a tervezett lépésekről. A szülőket abban az esetben nem kell a tett bejelentésről értesíteni, ha ez esetleg a gyermekjóléti szolgálat, vagy a rendőrség vizsgálatát hátráltathatná, vagy a gyermeket veszélybe sodorná. - egyeztetés a szakmai, intézményi vezetővel, - a tapasztalt körülmények dokumentálása, - a helyi gyermekjóléti szolgálat értesítése (esetjelzés), illetve sürgős beavatkozást igénylő esetben a mentőt, szakorvost, kórházat értesíteni, súlyos veszélyeztető körülmény esetén a gyermek családból való kiemelésére történő javaslat megtétele. Az esetjelzés tartalma Az esetjelzéssel kapcsolatos alapvető tartalmi követelmény, hogy abból egyértelműen derüljön ki a veszélyeztetettség oka és lehetőség szerint a mértéke is. Éppen ezért a jelzésnek lényegre törőnek, problémára fókuszáltnak kell lennie. A gyermekjóléti szolgálatok a jelzések megtételének megkönnyítése érdekében több helyütt problémajelző adatlapot dolgoztak ki a jelzőrendszeri tagok számára. Az esetjelzőlap használata nem kötelező, de megkönnyíti a kommunikációt a tagok és a gyermekjóléti szolgálat között, hiszen így valóban azok az információk fognak szerepelni a jelzésben, melyek elősegítik a probléma feltárását és az esetkezelés elindítását. A jelzéseknek tartalmaznia kell: - az érintett gyermek(ek) legfontosabb adatait (név, születési idő-hely, anyja neve, - családtagok felsorolása, állandó lakcím, esetleges tartózkodási hely, - a jelzést tevő intézmény megnevezését, címét, a jelzést tevő személy nevét és elérhetőségét. - a jelzésben ki kell térni a probléma rövid leírására, a jelzést tevő által a gyermek és családja életében, életkörülményeiben észlelt veszélyeztető okok részletezésére. - milyen intézkedést tett a jelzést tevő személy vagy intézmény az általa feltárt veszélyeztető okok megszüntetése érdekében. - a jelzésben a jelzést tevőnek ismertetnie kell a gyermek érdekében általa eddig megtett intézkedéseket is, valamint ezen felül a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében tett esetleges javaslatait, - a szomszédok, rokonok, stb. nevét nem kell felfedni és kérésüket, hogy anonimitásban maradjanak, tiszteletben kell tartani. Ez azonban nem érvényes az érintett szakemberekre, hiszen ők munkaköri kötelezettségüket teljesítik. Visszajelzés A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjainak bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. A gyermekjóléti szolgálat a megtett intézkedésekről tájékoztatja a jelzést tevőt. 13

14 VIII. Felelősség A jelzőrendszer működésének hiányosságait kísérli meg kiküszöbölni a fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezése. A Gyvt szeptember 1-jén hatályba lépett 17. (4) bekezdése értelmében, a jelzőrendszer bármely tagjának jelzési, illetve együttműködési kötelezettségének megszegése esetén a gyámhivatal jelzésre vagy hivatalból értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját, és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. Bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatalnak kezdeményeznie kell a büntetőeljárás megindítását. A jelzési kötelezettség elmulasztása foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést valósíthat meg. Amennyiben a gyermekkel foglalkozó szakember saját bizonytalansága miatt nem vállalja a jelzést, érdemes a gyermekkel foglalkozó összes szakembert összehívni, hogy közösen döntsék el, van-e tennivaló (szakmaközi megbeszélés). IX. Összegzés A kedvezőtlen társadalmi folyamatok, a gazdasági nyomás, a családok stabilitásának csökkenése, a fiatalok szocializációjában észlelhető zavarok, a többgenerációs családok hiánya, az emberek egymástól való tartózkodása, közönye, az elidegenedés, a túlélésért folytatott mindennapos küzdelem maga után vonja sok egyéb káros következmény mellett a gyermekekkel való törődés elsivárosodását, veszélyeztetettségük fokozódását. A gyermekbántalmazás, elhanyagolás nem személyes ügy, hanem közügy, amely Magyarországon is nagyon sok családot és gyermeket érint. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésében, a már fennálló veszélyeztetettség megszüntetésében csak az első, de a legfontosabb lépés az esetjelzés. Mindig szem előtt kell tartanunk azt, hogy rajtunk is múlhat egy gyermek vagy család sorsának alakulása. Ezért nem szabad feladataink végrehajtása során sematikusan, a problémákat bagatellizáló, leegyszerűsítő módon eljárnunk. Jelen áttekintésünkben a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszerrel kapcsolatos tevékenységünk egy szegmensére, a veszélyeztetettség észlelésére fókuszáltunk bízva abban, hogy egyfajta szakmai segítséget nyújthatunk a pártfogó felügyelet ügycsoportjaiban végzett munkához. 14

15 Felhasznált források: évi XX. törvénv. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1978.évi IV.törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1997.évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2009.évi LXXII.törvény. a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 17/2003.(VI.24.) IM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az AJB-2227/2010.számú ügyben A pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozó jogforrások, definíciók, ügymenetmodell, válogatott szakbibliográfia és iratminták tára (2009) Herczog Mária (2001) Gyermekvédelmi kézikönyv, KJK Kerszöv, Budapest Herczog M. Kovács Zs. (2004) A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, felismerése és kezelése. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI 2003) gondozásában, a Csecsemő és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium támogatásával, a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE 1991), Budapest. Kézikönyv a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátáshoz és kezeléséhez, Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Budapest, dr. Katonáné dr. Pehr Erika Fejlesztési igények és lehetőségek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben, Hajdúszoboszló június 10. Gyurkó Szilvia (2005) A szülők házi fegyelmezési jogától a gyermek testi fenyítésének tilalmáig, Belügyi Szemle, 53(9) Keszthelyi Tiborné (2008) A pártfogó felügyelői szolgálat együttműködése a gyermekvédelmi szervekkel Somogy megyében, Gyermekjólétis oldalak. 8 (3). 15

16 1.számú melléklet Ügyszám: Kt/.../2010. Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálat 0000 Mélyvíz Gát u.3. Tárgy: Esetjelzés fk.xy vonatkozásában Tisztelt Szolgálat! Tájékoztatom, hogy fk.xy (sz.: Mélyvíz, , a.n.: YZ) 0000 Mélyvíz, Rét u.21.szám alatti lakost a Mélyvíz Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya dolog elleni erőszakkal kisebb értékre elkövetett lopás bűntettének gyanúja miatt hallgatta meg, egyúttal környezettanulmány elkészítése érdekében megkereste Hivatalunkat. A környezettanulmány felvételére január 6.napján sor került. A környezettanulmány tanulmány felvétele során fk.xy terhelt és szülője,yz elmondása alapján az alábbiakat állapítottam meg: XY tettét nem bánta meg, annak következményeivel kapcsolatban közömbös, maga elé kitűzött céljai nincsenek, általában érdektelen mindenkivel és mindennel szemben. A fiatal elmondása szerint baráti társaságával rendszeresen alkoholt fogyaszt, éjszakába nyúlóan csavarog, tanulmányi eredménye gyenge, jelenleg több tantárgyból is bukásra áll (a Mélyvízi Általános Iskola 8. osztályos tanulója, osztályfőnöke TK), az iskolából több alkalommal is igazolatlanul hiányzott. Szülője elmondta, hogy márciusától fia pszichológiai kezelésre járt, kezelése azonban már hosszú ideje megszakadt, mivel a pszichológus úgy vélte, hogy XY állapota javult és stabilizálódott, ezért további terápiáját szükségtelennek ítélte. Elmondta továbbá, hogy fia számára kezelhetetlen, egyedül nem képes változást elérni viselkedésében, nem tudja megakadályozni csavargásait, éjszaki kimaradásait, nem tudja kontrollálni baráti kapcsolatait és időtöltését, tanulmányi munkájában sem tudja segíteni. Gyermeke apja ig börtönbüntetését tölti, gyermekei nevelésében amúgy sem vett részt. Az anya az általános iskola négy osztályát végezte, munkaviszonyban nem áll, jövedelmét családtámogatási ellátások képezik (GYES, családi pótlék), három kiskorú gyermekét (XY, XV 10 éves a Mélyvízi Általános Iskola 4.osztályos tanulója, XZ 2 éves) rossz lakáskörülmények között egyedül neveli. Mivel fk.xy tudomásom szerint a T. Gyermekjóléti Szolgálat gondozásában nem áll, az őt veszélyeztető életvitele, családi és baráti környezete miatt hivatkozva a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. tv. 5. n) pontjára, 17. (1) bekezdés g) pontjára, valamint (2) bekezdés a) pontjára a T. Gyermekjóléti Szolgálat felé esetjelzéssel élek. 16

17 A fiatal személyiségének, erkölcsi értékrendjének helyes irányú alakítása segítséget igényel, ezt jelen pszichés állapota azonban jelentősen nehezíti. Kriminológiai szempontból különösen fontos esetében a reális célképzés, motivációs bázisának kialakítása, tanulmányi tevékenységének külső támogatása, szabadideje eltöltésének és baráti kapcsolatainak kontrollálása, folyamatos pszichés vezetése. Elengedhetetlenül fontos szülője támogatása is, aki segítségre szorul annak érdekében, hogy az újabb bűncselekmény elkövetése megelőzhető legyen. Javaslom egyúttal megfontolni azt, hogy a XY veszélyeztetettsége családban történő nevelkedése esetén külső segítséggel, esetleg hatósági intézkedés (védelembe vétel) mellett végzett családgondozással megszüntethető-e vagy arra nevelésbe vételével reálisabb esély mutatkozik-e. Tájékoztatom a T. Gyermekjóléti Szolgálatot, hogy XY veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében az alábbi intézkedéseket tettem: - YZ szülőt felhívtam arra, hogy gyermeke pszichológiai terápiájáról gondoskodjon a továbbiakban, - XY-t és YZ-t felhívtam a tankötelezettség teljesítésére, egyúttal tájékoztattam az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeiről, - a szülőt és gyermekét tájékoztattam arról, hogy a gyermekjóléti szolgálat felé esetjelzéssel élek. Kérem a T. Gyermekjóléti Szolgálatot, hogy megtett intézkedéseikről szíveskedjenek tájékoztatást adni. Kelt. Tisztelettel: pártfogó felügyelő elérhetőség: 17

AZ ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE- KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓKRA

AZ ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE- KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓKRA AZ ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE- KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓKRA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER A GYERMEKVÉDELEMBEN

Részletesebben

Észlelő és jelzőrendszer működése. Jogvédelmi képviselő képzés Általános alapozó képzés

Észlelő és jelzőrendszer működése. Jogvédelmi képviselő képzés Általános alapozó képzés Észlelő és jelzőrendszer működése Jogvédelmi képviselő képzés Általános alapozó képzés Jelzőrendszer tagjai Gyvt 17 gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN

GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN Munkaanyag Összeállította: Varga Bea Kristóf Pál Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2015. Kedves Kollégák! Válogatásunk

Részletesebben

Az elhanyagolás testi gyanújelei

Az elhanyagolás testi gyanújelei Az elhanyagolás testi gyanújelei alultápláltság, leromlott fizikai-lelki állapot, erősen kiszáradt, vagy lehűlt állapotban kórházba, rendelésre kerülő gyermek a kórházba rövid időn belül, leromlott állapotban

Részletesebben

Gyermekbántalmazás és elhanyagolás az egészségügyi dolgozók szerepe a jelzőrendszerben. Dr Kovács Zsuzsanna 2014. május 9.

Gyermekbántalmazás és elhanyagolás az egészségügyi dolgozók szerepe a jelzőrendszerben. Dr Kovács Zsuzsanna 2014. május 9. Gyermekbántalmazás és elhanyagolás az egészségügyi dolgozók szerepe a jelzőrendszerben Dr Kovács Zsuzsanna 2014 május 9 Kiskorú veszélyeztetése 2012 évi C törvény a Büntető törvénykönyvről XX fejezet 208

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

A tankötelezettség teljesítéséről újra

A tankötelezettség teljesítéséről újra A tankötelezettség teljesítéséről újra 2012. március 22. dr. Rácz Julianna DMJV PH Családvédelmi Osztály vezetője Az iskola teendői igazolatlan mulasztás esetén a) első mulasztás: szülő értesítése b) ismételt

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

Miért fontos a gyermekvédelmi jelzőrendszer? Dr. Muzsay Géza 2014.11.14.

Miért fontos a gyermekvédelmi jelzőrendszer? Dr. Muzsay Géza 2014.11.14. Miért fontos a gyermekvédelmi jelzőrendszer? Dr. Muzsay Géza 2014.11.14. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához,

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve?

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve? 1 Megelőző elrendelése vagy mellőzése Bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható v. vádolt a gyermek Elzárással is sújtható szabálysértés miatt szabálysértési eljárás alá vonták a gyermeket

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő-és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges

A gyermekvédelmi észlelő-és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges A gyermekvédelmi észlelő-és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

Kézikönyv a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátáshoz és kezeléséhez

Kézikönyv a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátáshoz és kezeléséhez Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Kézikönyv a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátáshoz és kezeléséhez

Részletesebben

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól Ellátási terület, személyi feltételek Debrecen város északi része Székhely: 4032 Debrecen, Böszörményi

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ egyeki gyermekjóléti szolgálatának 2012. évi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ. Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ egyeki gyermekjóléti szolgálatának 2012. évi tevékenységéről BESZÁMOLÓ a Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ egyeki gyermekjóléti szolgálatának 2012. évi tevékenységéről Figéné Nádasdi Ágnes Intézményvezető A Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: az adatvédelemhez fűződő jog érvényesülését. www.naih.hu

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: az adatvédelemhez fűződő jog érvényesülését. www.naih.hu Az Alaptörvény biztosítja a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok megismerhetőségét és terjesztését Fogalmak: Személyes adatok védelme adatvédelem Közérdekű adatok megismerhetősége információszabadság

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2015

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2015 DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja Gyermekvédelmi tanácskozás 2015 A gyermekjóléti szolgáltatás célcsoportja Az ellátási területen élő gyermekek és szüleik, a veszélyeztetett gyermekek,

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése Szakmai feladataink közül továbbra is a legfontosabbak: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2014

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2014 DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja Gyermekvédelmi tanácskozás 2014 Célja: Gyermekjóléti szolgáltatás a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban

Részletesebben

Veszélyeztetettség Hátrányos helyzet. Készítette: Gubikné Kovács Erika GYIV- felelős

Veszélyeztetettség Hátrányos helyzet. Készítette: Gubikné Kovács Erika GYIV- felelős Veszélyeztetettség Hátrányos helyzet Készítette: Gubikné Kovács Erika GYIV- felelős A MEGELŐZÉS ÉS KEZELÉS SZINTJEI 1. minden gyermeknek és családnak járó ellátás - univerzalitás 2. speciális ellátás gyerekeknek,

Részletesebben

Beszámoló az iskolai gyermekvédelmi munkáról Abádszalók Város Gyermekvédelmi Tanácskozására 2013. márc.25. Készítette: Oláh Imréné (isk. gyv. fel.

Beszámoló az iskolai gyermekvédelmi munkáról Abádszalók Város Gyermekvédelmi Tanácskozására 2013. márc.25. Készítette: Oláh Imréné (isk. gyv. fel. Beszámoló az iskolai gyermekvédelmi munkáról Abádszalók Város Gyermekvédelmi Tanácskozására 2013. márc.25. Készítette: Oláh Imréné (isk. gyv. fel.) 2010/2011. % 2011/2012. % 2012/2013. % Tanulói létszám

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 25-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 25-i ülésére 131/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 25-i ülésére Jegyzői törvényességi észrevétel: nincs Tárgy: Fiatal- és Gyermekkorúak bűnmegelőzési

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Gyermekjogok, gyermekbántalmaz. ntalmazás. Dr. Kovács Zsuzsanna

Gyermekjogok, gyermekbántalmaz. ntalmazás. Dr. Kovács Zsuzsanna Gyermekjogok, gyermekbántalmaz ntalmazás Dr. Kovács Zsuzsanna Gyermekjogok - jogszabályok Egyezmény a gyermek jogairól l az ENSZ KözgyK zgyűlés 44/25 határozata New York 1989. november 20. 1991.évi LXIV.

Részletesebben

3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére

3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére 3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2012. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATELLÁTÁSÁNAK ÁTFOGÓ

Részletesebben

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is.

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is. Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szerteágazó gyökerekkel biológiai, társadalmi,

Részletesebben

Gyermekbántalmazás kitekintés

Gyermekbántalmazás kitekintés Gyermekbántalmazás kitekintés Dr. Scheiber Dóra, Dr. Kovács Zsuzsa, Toma Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Dr. Kassai Tamás Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, Budapest MAVE megyei napok

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti

Részletesebben

A Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2008-as évről Told

A Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2008-as évről Told A Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2008-as évről Told A gyermekjóléti szolgálat feladata: A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelességi, aki a gyermek nevelésével, oktatásával,

Részletesebben

NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 71 /2011. (V. 26.)

NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 71 /2011. (V. 26.) KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. MÁJUS 26-ÁN MEGTARTOTT MUNKATERV SZERINTI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 71 /2011.

Részletesebben

A rendelet célja 1. II. A rendelet hatálya

A rendelet célja 1. II. A rendelet hatálya 1 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 52/2003.(XI.11.) sz. rendelete az önkormányzat fenntartásában lévő személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények által biztosított ellátások formáiról,

Részletesebben

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Részletesebben

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 1997. XXXI. törvényben kapott felhatalmazás

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II.

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő 2013. október

Részletesebben

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2011 2012

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2011 2012 GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2011 2012 A gyermekekről rengeteget tanulhatsz. Például azt, hogy mennyire vagy türelmes! Franklin P. Jones Készítette: Hornyákné Tóth Szabó Mária gyvf. Halász Lászlóné

Részletesebben

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló. 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE. I.

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló. 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE. I. HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE Hajdúbagos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:. A kérelmező intézmény neve: A kérelmező intézmény címe:.... település,... irányító sz.... utca, hsz., Tel.: Fax.:.. E-mail cím:. Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a nevű igénybe vevő (Előző név, ha van:.

Részletesebben

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Szociális ügyek. Szociális ügyintéző: Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012. Ügyintézési határidők:

Szociális ügyek. Szociális ügyintéző: Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012. Ügyintézési határidők: Szociális ügyintéző: Szociális ügyek Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012 Ügyfélfogadási időpontok:. hétfő: 08:00-12:00; 13:00-16:00 kedd 13:00-15:30 szerda: 08:00-12:00

Részletesebben

Módszertani füzet. A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésére és kezelésére

Módszertani füzet. A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésére és kezelésére Módszertani füzet A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésére és kezelésére 2004. 2 Készítette: dr. Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető-helyettes,

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat!

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Magyarországon évente 1000 serdülőkorú lányból 30 lesz várandós nagykorúságának betöltése előtt. Közel felük megszakíttatja terhességét, másik felük pedig

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához

ELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához ELŐTERJESZTÉS Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Tisztelt Képviselő testület!

Részletesebben

Daphne Programme. Project IPPOCA Improving Professional Practice on Child Abuse. AGREEMENT n JUST/2012/DAP/AG/3240

Daphne Programme. Project IPPOCA Improving Professional Practice on Child Abuse. AGREEMENT n JUST/2012/DAP/AG/3240 Daphne Programme Project IPPOCA Improving Professional Practice on Child Abuse AGREEMENT n JUST/2012/DAP/AG/3240 12.15 Definicíók, alapismeretek 13.00 A Heim Pál Gyermekkórház gyakorlatának ismertetése,

Részletesebben

Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/5/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. április 30-i ülésére Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat

Részletesebben