Gépipar munkaadói oldal

Átírás

1 Ágazati szociális párbeszéd fejlesztését megalapozó résztanulmány Gépipar munkaadói oldal Budapest, január Készítette a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége képviseletében: Farkas István főtitkár Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (MAGOSZ)

2 - 1 - TARTALOM: 1. Az ágazat jellege, struktúrája, a KSH évi adatai alapján 1.1. Az ágazat struktúrája 1.2. Az ágazat gazdasági helyzete 1.3. Az EU csatlakozás várható hatása 1.4. Rövid értékelés 2. Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban 2.1. Az ágazatban jelen lévő szakszervezetek 2.2. Az ágazatban jelen lévő munkaadói szövetségek 3. A kollektív alku jellemzői 3.1. Az ágazatban eddig kötött középszintű kollektív szerződések és bérmegállapodások 3.2. A Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége és a VASAS Szakszervezeti Szövetség által megkötött középszintű kollektív szerződés és éves bérmegállapodás ismertetése A szerződő felek reprezentativitása A KKSZ fontosabb tartalmi elemei A KKSZ érvényességi ideje A KKSZ ágazaton belüli kiterjedtsége, hatása A bérmegállapodás fontosabb tartalmi elemei A bérmegállapodás érvényességi ideje A bérmegállapodás ágazaton belüli kiterjedtsége, hatása A KKSZ és az éves bérmegállapodás megszűnésének okai A KKSZ és (vagy) éves bérmegállapodás létrejöttének realitása A kollektív alku területén tapasztalható trend 4. A középszintű szociális párbeszéd további fórumai 5. Participációs intézmények az ágazatban MELLÉKLETEK 1. A magyar gépipar fejlődése, helye az ország gazdaságában 2. A Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (MAGOSZ) és a VASAS Szakszervezeti Szövetség Középszintű Kollektív Szerződése 3. A Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (MAGOSZ) és a VASAS Szakszervezeti Szövetség Középszintű Bérmegállapodása

3 Az ágazat jellege, struktúrája, a KSH évi adatai alapján 1.1. Az ágazat struktúrája Az EU terminológiának megfelelő felosztás szerint a magyar gépipar az alábbi alágazatokból tevődik össze: DK gép, berendezésgyártás DL villamosgép, műszergyártás DM járműgyártás Gazdálkodó szervezetek száma: Ezen belül: mikro vállalkozás (1-9 fő foglalkoztatásával), kisvállalat, középvállalat nagyvállalat - Alkalmazott nélkül, ill. ismeretlen számú alkalmazottal működött még vállalkozás Privatizáció szintje: A 90-es évek végére az állami tulajdonrész a gépipar fő ágazataiban 1,4-5,1% közé zsugorodott, míg a külföldi tőkerész % közé emelkedett! A külföldi tulajdonú vállalkozások száma: 942. Foglalkoztatottak száma: 237,3 ezer fő. Ez a teljes iparban foglalkoztatottak létszámának 28,0%-a. A szellemi dolgozók aránya: 25% 1.2. Az ágazat gazdasági helyzete Termelés: milliárd forint. Megközelítő pontossággal, éves átlag árfolyamon számolva 17,286 milliárd dollár! Ez az össz ipari termelés 42,6%-a. A gépipar termelésén belüli részarányok: DK gép, berendezésgyártás: 8,8%, DL villamosgép, műszer: 58,1%, DM járműgyártás: 33,1% Export: az eladások 85,5%-a (!) Ez a teljes ipari export 67,75%-a, illetve a magyar gazdaság összes export-teljesítményének 52,8%-a! A forgalom túlnyomó hányada fejlett országokkal bonyolódik: a "gépek és szállítóeszközök" kivitelének nem kevesebb, mint 91,8%-a a fejlett országok piacán talált vevőre és a legutóbbi időben - ha szerény mértékben is, de - kiviteli többletet sikerült elérni. Mára a gépipar a magyar gazdaság motorjává vált. A gépipar teljesítménye meghatározó a GDP-, az export-, a beruházások-, a külföldi tőke bevonás területén és egyre nagyobb szerepet vállal magára a foglalkoztatásban is.

4 Az EU csatlakozás várható hatása Uniós felkészülésünk a lényeget érintően már hosszú ideje folyamatban van - mind a jogszabályi harmonizációt, mind a reál-szférát illetően. A gépipari termelés és szolgáltatások széles területein végrehajtott fejlesztések - a legfejlettebb országok vállalatainak, köztük az uniós vállalatoknak nagy értékű beruházásai, a magas műszaki színvonalú technológiák és konstrukciók magyarországi bevezetése, a hazai gyártókkal és fejlesztőkkel való együttműködés - mind a közeledést és felkészülésünket szolgálták. A magyar gépipar a vázolt folyamatok eredményeként jó pozíciókat tudhat magáénak. Ha a magyar gép-külkereskedelmet tekintjük, akkor ez az ágazat már uniós tagnak számít! Az Európai Unió statisztikai közleménye is kiemeli, hogy a magyar gazdaságban a munka termelékenysége az uniós átlag 58%-án helyezkedik el (1998-as adatok alapján), megelőzve Portugáliát (55%) és közelít Görögországhoz (72%). Ismert továbbá a genfi Világgazdasági Fórum közelmúltban megjelent értékelése is, amely Magyarországot - a versenyképességet illetően - a világ országai közül a 26. helyre sorolta (és ebben is megelőzte az uniós tag Portugáliát). A kedvező helyzet-értékelés, nemzetközi elismerés nem szoríthatja háttérbe a teendők felismerését, a feladatokra való koncentrálás szükségességét. (Lásd bővebben az 1. sz. mellékletben) 1.4. Rövid értékelés A évről eddig megjelent adatok, bár jelzik, hogy a gépipar sem tudta teljes mértékben kivonni magát a világgazdasági recesszió negatív hatásaiból, és a Ft drasztikus felértékelése is nagy exportőrként komoly károkat okozott számára, a magyar gazdaságban megtartotta, ill. tovább erősítette meghatározó szerepét. A gépipar tényleges helyzete, az ágazatban lejátszódó folyamatok és a jelen tanulmány számára fontos információk (a szociális párbeszéd szereplői, helyzetük, szándékaik, eddigi eredmények-, vagy kudarcok) mind akkor értékelhetők igazán, ha egy-, vagy két év statikusan kiragadott adatai helyett egy hosszabb időszak változásait vizsgáljuk, összehasonlítva más ágazatok azonos időszakban elért teljesítményével. A gépipar fejlődésének-, ill. a rá ható tényezőknek legfontosabb elemeit, valamint a számunkra jelenleg legfontosabb legutóbbi 10 év. történéseit az 1. sz. melléklet mutatja be. 2. Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban 2.1. Az ágazatban jelen lévő szakszervezetek A szakszervezet által készítendő tanulmány részletezi Az ágazatban jelen lévő munkaadói szövetségek A teljes gépiparban működik: Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (100 tagvállalat a holdingokhoz, ill. tagszövetséghez tartozókkal együtt) Csupán a gépipar egy-egy alágazatára koncentrálnak: Acélszerkezetgyártók Szövetsége (n.a.)

5 - 4 - Energetikai Berendezésgyártók Szövetsége (25 tagvállalat) Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség (36 tagvállalat) Magyar Gépjárműipari Szövetség (21 tagvállalat) Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (187 tagvállalat) Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (17 tagvállalat) Szerszámgyártók Szövetsége (n.a.) Az Acélszerkezetgyártók Szövetségéről és a Szerszámgyártók Szövetségéről nem sikerült információt szerezni. Nincsenek kint az Interneten, a telefonkönyvben nem szerepelnek és nem tagjai országos konföderációnak. Országos munkaadói konföderációhoz, (a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségéhez) közülük az alábbiak csatlakoztak: Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége Energetikai Berendezésgyártók Szövetsége Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség Nemzetközi szövetségben az alábbiak rendelkeznek tagsággal: Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (ORGALIME; Az európai-, elektrotechnikai-, elektronikai és fémmegmunkáló ipari gyártók összekötő együttműködési - bizottsága) Magyar Gépjárműipari Szövetség (OICA; Autógyártók Nemzetközi Szövetsége) Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (CLEPA; Európai Járműalkatrészgyártók Szövetsége) A gépiparban működő munkaadói szövetségek között formális együttműködés nincs. Eseti együttműködésre, egymás tájékoztatására az alábbiak között került eddig sor: Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége Magyar Gépjárműipari Szövetség Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége Energetikai Berendezésgyártók Szövetsége 3. A kollektív alku jellemzői 3.1. Az ágazatban eddig kötött középszintű kollektív szerződések és bérmegállapodások Az ágazatban eddig egyedül a Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (MAGOSZ) és a VASAS Szakszervezeti Szövetség között volt érvényben középszintű kollektív szerződés és éves bérmegállapodás re viszont már csak bérajánlást sikerült kötni és a munkaadói oldal végével a KKSZ-t is felmondta. Ezen kívül még a Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség készített elő ban egy KKSZ-t, de a tagság érdektelensége miatt az nem került aláírásra. Körlevélre válaszolva a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége jelezte, hogy a későbbiekben tervezi KKSZ megkötését, míg az Energetikei Berendezésgyártók Szövetsége úgy nyilatkozott, hogy alapszabálya szerint erre joga sem lenne. A többiektől válasz még nem érkezett, ill. az Internet honlapjukon erre vonatkozó konkrét utalás nem található.

6 A Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége és a VASAS Szakszervezeti Szövetség által megkötött középszintű kollektív szerződés és éves bérmegállapodás ismertetése (a KKSZ-t a 2. sz. melléklet, az éves bérmegállapodást a 3. sz. melléklet mutatja be részletesen) A szerződő felek reprezentativitása A magyar gépiparban mind a munkaadói-, mind a munkavállalói érdekképviseletek szervezettsége alacsony szintű és a több szereplő miatt megosztott. Különösen érvényes ez a munkaadói oldalra, ahol a legrégebbi ilyen szervezet, a MAGOSZ is mindössze 11 éves múltra tekinthet vissza. Ha a holdingok által képviselt cégeket és a tagegyesület tagjait is figyelembe vesszük, a MAGOSZ tagsága kb. 100 cég. Ezt hasonlítva a KSH as számához, még a cégek eltérő nagyságát figyelembe véve sem állítható, hogy a MAGOSZ reprezentatív képviselője az ágazat munkaadóinak. (Legfeljebb azt mondhatjuk, hogy nincs nála reprezentatívabb.) Nem ennyire szélsőségesek az adatok, de ha a munkavállalók össz létszámához viszonyítjuk a VASAS által szervezettekét, a szakszervezet reprezentativitása is megkérdőjelezhető. (Itt is érvényes viszont, hogy nincs jobb.) Különösen szembeszökő a reprezentativitás hiánya, ha csak a közös tagokat hasonlítjuk a többiekhez A KKSZ fontosabb tartalmi elemei: A KKSZ módosítása, felmondása Az egyes munkáltató és a helyi szakszervezet együttműködése A munkaviszony A munkaviszony létesítése A munkaszerződés módosítása A munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás A munkaviszony megszüntetése A rendes felmondás A rendes felmondás korlátozása A felmondási idő Felmentés a munkavégzés alól Csoportos létszámcsökkentés Végkielégítés Rendkívüli felmondás A munkaidő és pihenőidő A munka díjazása Béren kívüli juttatások, jóléti-, szociális ellátások Munkavédelem A kollektív munkaügyi vita Az egyeztetési eljárás Munkaügyi jogvita Eljárás munkabeszüntetés esetén A KKSZ érvényességi ideje: A KKSZ március 1-vel lépett hatályba február 1-vel módosításra került. A MAGOSZ végével felmondta.

7 A KKSZ ágazaton belüli kiterjedtsége, hatása: A szerződő felek lehetővé tették, hogy a helyi munkavállalói érdekképviselet és a munkáltató egyetértése esetén, tagsági viszonyuktól függetlenül, bármely a gépipar területén működő cég csatlakozzon a KKSZ-hez. Annak ellenére, hogy a jelzések szerint sok olyan cég volt, ahol figyelembe vették a KKSZ főbb paramétereit, a ténylegesen csatlakozók száma még így sem haladta meg egyik évben sem a 12-t. Tekintettel a reprezentativitás hiányára, a kiterjesztés kérésének nem lett volna semmi realitása. A MAGOSZ tagjai is csak úgy adták hozzájárulásukat a tárgyalások lefolytatására, ha az aláírt szerződéshez utólag eldönthetik, hogy kívánnak-e csatlakozni A bérmegállapodás fontosabb tartalmi elemei: A legkisebb munkabér összege. (Ez meghatározta a MAGOSZ és a VASAS között fennálló KKSZ 2. Sz. mellékletében közölt szorzószámok figyelembevételével az ágazatközi besorolási rendszer egyes kategóriáihoz tartozó bértételeket is.) Az éves bruttó átlagkereset növekedés minimuma. Az átlagos éves személyi alapbér-növekedés minimuma. Az étkezési hozzájárulás mértéke. A szerződő felek javasolták, hogy a munkáltatók anyagilag is támogassák a munkavállalók önkéntes kisegítő nyugdíjpénztári tagságát A bérmegállapodás érvényességi ideje: A bérmegállapodás mindig egy évre szólt re már csak ajánlásokat tartalmazott. A munkaadói oldal érdektelensége miatt 2001-re már ajánlás sem született A bérmegállapodás ágazaton belüli kiterjedtsége, hatása: Itt is érvényesek a KKSZ-szel kapcsolatban leírtak azzal a kiegészítéssel, hogy mégtöbb olyan cégről hallottunk, amelyek nem csatlakoztak a megállapodáshoz, de legalább elemeiben iránymutatónak tekintették azt. A ténylegesen csatlakozók száma az összlétszámhoz képest azonban itt is elhanyagolható A KKSZ és az éves bérmegállapodás megszűnésének okai: A konkrét ( kirobbantó ) ok az először 40eFt-ra, majd 50eFt-ra emelt minimálbér és a Ft árfolyamának váratlan felértékelése volt: Mivel a minimálbért a kormány határozta meg, kiesett az egyik legfontosabb tárgyalási téma. A KKSZ melléklete a minimálbérhez kötött bértarifarendszert határozott meg. Ennek előírásai a minimálbér drasztikus emelésével irreálissá váltak. A Ft árfolyamának jelentős felértékelése súlyos helyzetbe hozta a jellemzően nagy exportőr gépipari vállalatokat. A tényleges hatásokat még nem lehetett pontosan megítélni abban az időszakban, mikor a évre szóló középszintű megállapodást már meg kellett volna kötni. A törvényi szabályozás az MT évi módosításával sem tette lehetővé, hogy KKSZ kötésével, ill. az ahhoz való csatlakozással a munkáltató és a munkavállaló viszonyában a megha-

8 - 7 - tározott standardtól a dolgozó kárára térjenek el. (Az egyetlen ilyen lehetőség, amely munkaidő rugalmasabb kezelését teszi lehetővé, kevésnek bizonyult.) Magyarországon a gépiparban az elmúlt 10 évben nem volt jelentősebb sztrájk. A munkáltató (legalábbis amíg a sztrájkfenyegetéstől való megszabadulást nem érzi komoly ellentételnek), úgy érzi, hogy egy ilyen szerződéssel nem jut valós előnyökhöz. Amennyiben a cég helyzete az országos átlagnál kedvezőbb foglalkoztatási feltételeket tesz lehetővé, a cégvezetők ezt a többletet maguk kívánják adni. Jobbak a helyi tárgyalási pozíciói és a megítélése a cég dolgozói előtt, ha a többletjuttatás tőle-, és nem egy központi szervezettől függ. A munkaadói szövetségek tekintélye és ezzel is összefüggésben a szervezettsége egyelőre meg sem közelíti a piacgazdaságokban megszokottat. Ez több, egymással is kölcsönhatásban lévő okra vezethető vissza. Csupán jelezve, de részletesen nem kifejtve ezen okokat: A másutt éves múlttal szemben Magyarországon 5-10 éves működés. A kamarákkal szemben az érdekképviseletek nem rendelkeznek külön törvényi háttérrel. Működésük a pártokra kidolgozott egyesülési jogról szóló törvényen alapul. Ez azért jelent gondot, mert elmaradt az érdekképviseletek helyének, szerepének, működési feltételeinek nyilvános megvitatása. Nem kerültek be a köztudatba ellentétben a kamarákkal, ahol a törvény (megváltoztatásáig) nemcsak jogi hátteret, de a kötelező tagságon keresztül gazdasági alapot is biztosított. Az előkészített Lobbi Törvény nem oldja meg ezt a gondot. Nem az érdekképviseleti szövetségekről szól, hanem a korrupció elleni küzdelem jegyében az egyéni lobbizást próbálja meg szabályozott feltételek közé szorítani. A munkaadók szakmai érdekképviseleti szövetségei (túlnyomó többségükben) új szervezetként alakultak. Nem örököltek értékesíthető vagyont valamely elődszervezettől, sőt működésük alapvető feltételeit is most kell kiépíteniük. Ehhez csak a tagok által befizetett tagdíjra számíthatnak. A tagdíjfizetési hajlandóság a cégeknél korlátozott. (Az átalakuló, kezdetben csődhullámmal terhelt magyar tulajdonú vállalkozásoknál a szövetségi tagdíj fizetése érthető módon hátra sorolódott.) A külföldi tulajdonosoknál gyakran tapasztalható az a hozzáállás, mely szerint: az anyavállalatnál van szakszervezet, a cég tagja a kamarának és a munkaadói érdekképviseletnek, Magyarországra pedig azért jött, hogy ezektől a kötöttségektől megszabaduljon A KKSZ és (vagy) éves bérmegállapodás létrejöttének realitása: Amennyiben piacgazdasági viszonyok között más országokban megmarad a középszintű megállapodások fontossága (úgy tapasztaljuk, hogy az ebben eddig élenjáró Németországban pont fordított a tendencia!), előbb-utóbb Magyarország e téren is felzárkózik. A folyamat segíthető, felgyorsítható. Ezt a célt szolgálhatja a társadalmi párbeszéd erősítését szolgáló, jelen tanulmány apropóját adó akció is. Sokat segíthetne, ha sikerülne enyhíteni a munkaadói szövetségek súlyos anyagi gondjain. (Az EU társszervezeteihez történő csatlakozás növeli legitimitásukat, reklám értékével javíthat szervezettségükön, de a jelentős többletköltségek révén központi segítség nélkül - alig kezelhető működési zavarokhoz vezethet.) A kollektív alku területén tapasztalható trend: A MAGOSZ - VASAS szerződések megkötésekor a tárgyaló felek számítottak arra, hogy a fent részletezett körülmények miatt (amit még súlyosbított a békeidőben példátlan összeomlás és átalakulás), nem lesz kiterjedt azok hatása. Ettől függetlenül hasznosnak ítélték az erre for-

9 - 8 - dított munkát, mert felkészülést jelentett egy konszolidáltabb időszak eredményesebb együttműködésére. Sajnos úgy tűnik, az ehhez szükséges idő sokkal több, mint azt korábban gondoltuk. Az, hogy a munkáltatói oldal jelenleg nincs abban a helyzetben, ill. nem érdekelt KKSZ és bérmegállapodás kötésében, nem jelenti azt, hogy megváltozott volna a MAGOSZ azon álláspontja, mely szerint a korrekt versenyhelyzethez a munkaerőhöz való hozzájutás feltételei is hozzá tartoznak. A munkabéke fenntartása minden normálisan gondolkozó munkáltató alapvető érdeke. Itt legfontosabb fogalom az ÉRDEK. Amint sikerül a KKSZ-hez történő csatlakozáshoz az érdeket megteremteni, lesznek ilyen szerződések. 4. A középszintű szociális párbeszéd további fórumai: A gépiparon belül nincs olyan intézmény, amely a munkaadói érdekképviseletek/munkáltatók és a szakszervezetek közötti folyamatos együttműködésnek formalizált keretet nyújt. 5. Participációs intézmények az ágazatban: Arra, hogy a gépiparban milyen arányban választottak üzemi tanácsokat, ill. van-e az ágazatban olyan transznacionális vállalat, melynél Európai Üzemi Tanács van, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége nem rendelkezik adatokkal és ezt máshonnan sem sikerült beszerezni. (Talán a szakszervezeti tanulmány tartalmaz erre vonatkozó információt.) Budapest, január Farkas István