J/278. JELENTÉS. az Állami Vagyonkezeló Részvényt~rsaság tevékenységének ellenórzéséról évi. !994. november 224.

Átírás

1 J/278. JELENTÉS az Állami Vagyonkezeló Részvényt~rsaság tevékenységének ellenórzéséról évi!994. november 224.

2 A vizsgálatot vezette: Harsányi Sándor osztályvezető számvevő főtanácsos A vizsgálatot végezte: Beck Miklós dr. Borisz József Lőrinc Alajos dr. Majorosné dr. Locskai Noémi Makkal Mária dr. Molnár Barnabás Németh Béláné Rundtk János dr. Szöllősi Géza Szücs Ivánné Vasas Sándorné dr. számvevő számvevő számvevő számvevő számvevő számvevő számvevő számvevő számvevő számvevő számvevő tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos

3 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-3-G'f/1994. Témaszám: 214 J E L E N T É S az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság évi tevékenységének ellenőrzéséről I. B E V E Z E T É S A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló évi LIII. törvény, amely létrehozta az Állami Vagyonkezelő Rt-t előírja, hogy rumak tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A törvény kötelezi a Kormányt arra, hogy az előző évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat előterjesztésével egyidejűleg számoljon be az Állami Vagyonkezelő Rt. (továbbiakban ÁV Rt.) éves tevékenységéről, továbbá mellékelje az ÁV Rt. - Számviteli törvény alapján készített - éves beszámolóját. Az Állami Számvevőszék Elnöke részére pedig előírja, hogy ezzel egyidőben szintén nyújtsa be jelentését az ÁV Rt. tevékenységéről. Az Állami Számvevőszék e törvényi kötelezettségének megfelelően - a Kormánybeszámoló hiányában is - elvégezte az ÁV Rt évi tevékenységének ellenőrzését rendelkezésére bocsátja. és jelentését az Országgyűlés

4 - 2 - Az ÁV Rt. pénzügyi beszámolójának május végi elkészültét követően megkezdett és több hónapos munkát kívánó ellenőrzés célja az volt, hogy megbízható és valós képet adjon az ÁV Rt évi tevékenységéről, az évi LIII. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek vagyona hasznosításának módjáról, eredményeiről, az évi Vagyonpolitikai Irányelvek (továbbá VPI) végrehajtásáról. Meg kellett vizsgálni: - hogyan látta el feladatait az állami vállalatok gazdasági társasággá történő átalakításánál, a tulajdonosi jogok gyakorlásánál és a gazdasági társaságok alapításánál; - miként valósította meg Irányelvekben, az ÁV Rt. a törvényben, a Vagyonpolitikai belső szabályzataiban előírt normatív követelményeket a vagyon értékesítésénél, a vagyonkezelési tevékenységnél, a gazdasági társaság alapításánál; -hogyan gyakorolta tulajdonosi jogait a bankoknál, különös tekintettel a bankkonszolidációra; - mennyiben felelt meg az ÁV Rt. gazdálkodási tevékenysége az alapító szándékainak, amelyek a költségvetési törvényben és a VPI-ben rögzítettekben is megjelentek; - miként alakította ki belső szabályozási rendszerét, a szervezet megfelelően végrehajtására; felkészült-e a törvényben rögzített feladatai - mennyire segítette elő a szervezet zökkenőmentes működését a döntéshozók, (parlament, kormányzat, ÁV Rt. Igazgatósága), valamint a piaci szereplők (befektetők, tanácsadók, ÁV Rt. társaságai) informálása, a visszacsatolási rendszer hatékonysága és a belső ellenőrzési rendszer.

5 - 3 - Az ÁV Rt-nek a Számviteli törvény által előírt könyvvizsgálati feladatait, éves beszámolójának auditálását a Könyvvizsgálói és Tanácsadói Kft. látja el. KPMG ReviconsuJt Az ellenőrzött időszak!993. év. Ez azonban nem jelentett merev időhatárokat, hiszen évre kihatottak az évi folyamatok, valamint nem lehetett eltekinteni attól sem, hogy azok szerves folytatása évre áthúzódott. A helyzet annyiban is sajátos volt, hogy az ÁV Rt. tényleges megalapításának időpontja október 29., azaz az első teljes gazdáikodái éve az 1993-as volt. Az ekkor megvalósított különösen nagyértékű, döntési mechanizmusban az ÁV Rt. hatókörén kívül, a kormányzat szintjén vezényelt egyedi privatizációs tranzakciók részletekbe menő ellenőrzése nem volt beilleszthető az ÁV Rt. tevékenysége átfogó vizsgálatába. Ezért az Állami dett, hogy az ÁV Rt gazdálkodásának főbb Számvevőszék arra törekeösszefüggéseibe helyezve, lépéseiben tekintse át az egyes magánosítási akciókat. Az így szerzett tapasztalatok alapján különböző mélységű ajánlások megfogalmazására nyílt lehetőség. Figyelembe véve azonban, hogy az egyedi tranzakciókkal kapcsolatos tapasztalatokat - terjedelmi és szerkesztési okokból is - csak külön mellékletben lehetett összefoglalni, az ajánlások egy részének hátterét és megalapozását a 10 sz. melléklet tartalmazza. Az Állami Számvevőszék!993. júliusában nyújtotta be az Országgyűlésnek az ÁV Rt évi tevékenységének ellenőrzéséről szóló - első - jelentését. Ebben számos, az alakulás külső okokra is visszavezethető, a szervezetépítés problémáival összefüggő vezetési hiányosságat is jelzett. Ezek a hibák és hiányosságak jellemzöen a belső szabályozás gyengeségeire, az üzletpolitika hiányára, a megalakítás koncepeionális bizonytalanságára voltak visszavezethetök és. jórészt továbbra is fennmaradtak, illetve felszámolásukra csak 1994-ben, a vizsgált gazdasági évet követöen került sor.

6 - 4 - Az ÁV Rt. vezetése és munkatársai az ellenőrzés során az ÁSZ-szal megfelelően együttmüködtek, segitették a tények feltárását. Köszönet illeti a vizsgálat támogatásáért az ÁV Rt. Felügyelő Bizottságát. Az Állami Számvevőszék a Felügyelő Bizottság által kezdeményezett, a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatokat megismerte, vizsgálati jelentésében - hivatkozva a forrásra -felhasználta, illetve tapasztalatai alapján további megállapitásokkal egészitette ki. A végtegezés előtt, a jelentést az ÁSZ megküldte az ÁV Rt. azon korábbi vezetőinek, akik a vizsgált időszakban a szervezet élén álltak. Tényszerű, pontositási igényeiket figyelembe vettük, a részükről megküldött véleményt csatoltuk. Hasonlóan, mint azokat a véleményeket, melyeket az ÁSZ-hoz az észrevételezésre rendelkezésre álló törvényes időn belül eljuttattak. II. ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK l. Összefoglaló következtetések 1.1. Az ÁV Rt. egyszemélyes részvénytársaság, amely 100 %-ban állami tulajdonában van és a Kormány nevében a közgyűlés jogát a vizsgált időszakban a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolta.

7 - 5 - Az adott szabályozási megoldás és irányítási gyakorlat következtében az ÁV Rt. nem volt abban a helyzetben, hogy a deklarált részvénytársasági formának megfelelően teljes legyen gazdálkodói önállósága és alapvetően üzleti megfontolásokat érvényesítsen stratégiájában és gyakorlatában. Erősítette ezt, hogy az Rt. erőteljesen kötődik az államháztartáshoz. A költségvetés felé közvetlen befizetési kényszer áll fenn, a társadalombiztosítás részére pedig ingyenes vagyonátadási kötelezettség. Az érvényes jogi rendszer módot adott arra is, hogy a kormányzat operativ irányítást végezzen. Ugyanakkor az ÁV Rt-re vonatkozó törvények és jogszabályok pontatlansága, az Rt. speciálls helyzetére való adaptálás elmaradása a részvénytársaság gazdálkodásának is viszonylag tág mozgásteret adott. Az ÁV Rt-hez tartozó állami tulajdonú vállalkozói vagyon a tulajdonosi jogokat megtestesítő üzletrészek, részvények jegyzett tőke arányos - értéke alapján az december 31-ei 592 mi1liárd Ft-ról december 31-re 971 milliárd Ft-ra emelkedett. Az ÁV Rt-hez tartozó állami tulajdonú vállalkozói vagyont az december 31-i mérleg nem mutatta ki pontosan, néhány vállalat, illetve társaság nem szerepel könyveiben. Bár a konkrét eseteket időközben feltárták, az alaptökéjének cégbírósági bejegyzése módosításáról nem intézkedtek. Az ÁV Rt. bár tett bizonyos lépéseket, mégis 1993-ban elmaradt a banki részvények teljeskörű, "begyűjtése. Ezért a bankokban meglévő közvetett tulajdoni hányada sem tisztázott pontosan évben a vagyon növekedése 379 milliárd Ft. Ez a 422 milliárd Ft-os növekedés és 43 mi11iárd Ft-os csökkenés egyenlege.

8 - 6 - A vagyon növekedések döntően az átalakult cégek vagyonának készletrevételéből (353 milliárd Ft) adódtak, de jelentős tétel volt a MATÁV Rt. tőkeemelése, amely 58,5 milliárd Ft volt (ebből 40 milliárd Ft-ot az ÁV Rt. 18,5 milliárd Ft-ot a MA TÁV töketartalékából fedeztek). A vagyon csökkenésében szerepet játszott a privatizációs értékesítés, amely vagyon névértéke 37 milliárd Ft volt ban a privatizációból származó értékesítés árbevétele 87,5 milliárd Ft, amelynek 94,5 %-a 82,6 milliárd Ft a MATÁV 59 %-os állami tulajdonrészének eladásából származik. Az összes értékesítés árbevételéböl az ÁV Rt-hez befolyt pénzbevétel 1993-ban közel 36 milliárd Ft volt. l. 2. Az ÁV Rt. jegyzett tőkéje, (tartós állami tulajdonhányad) tőketartaléka társaság alapvető (privatizálható V3gyoni rész) nem mutatja ki a funkciójához kapcsolódó vagyoni szerkezetet és vagyonértéke nem felel meg a törvényi év VI I I. törvény) előírásnak. (1992. A számviteli törvény előírásai szerint a privatizálható vagyoni rész értékesítése, a saját erőből történő tőkeemelés nem változtatja meg a tőketartalékot. Így a mérleg forrás oldalából nem állapítható meg a privatizálható vagyoni rész, amelynek ismerete és követése nélkülözhetetlen a magánosítási folyamatban. A tulajdonosi jogokat megtestesítő üzletrészek, részvények könyv szerinti értékét a mérlegben a részesedések között tartják nyilván; a változás - növekedés, csökkenés - itt követhető. Ebből azonban szintén nem mutatható ki a tartós, illetve a privatizálható tulajdonhányad. Az ÁV Rt. és az előzetes értékeléssel megbízott könyvvizsgáló egyaránt eltért a törvényi előirástól és az Alapító Okiratban foglaltaktól akkor, amikor az alaptőke meghatározásakor és

9 - 7 - a későbbi tőkét, készletrevételeknél a jegyzett tőkét és nem a saját illetve annak állami tulajdonú hányaddal arányos részét vette figyelembe. Így az ÁV Rt. tulajdoni részei a mérlegében, a jegyzett tőke hányadában jelennek meg a befekaz tetett pénzügyi eszközök között. Ennek következtében ÁV Rt-hez tartozó vagyon megfelelő nagyságáról a társaság mérlege nem ad hiteles képet. Ez azzal a következménnyel is jár, hogy a privatizációs értékesítések üzleti sikere nem reálisan értékelődnek. Az adott évben általa kimutatott átlagosan realizált 236 %-os árfolyam nyeresége valójában csak 122 %, és a névértéken történő értékesítések rendre veszteséget jelentenek. Az ÁV Rt évben az évi költségvetési, illetve pótköltségvetés! törvényben előírt berizetési kötelezettségének ( millió Ft) nem tett eleget,_ söt az év gazdálkodásához kapcsolódó osztalékbefizetési kötelezettségét is csak 1994-ben teljesítette. Az!993. évi eredménykimutatása - egyébként a tulajdonosi jogok gyakorlójának a privatizációs miniszter személyében megtestesülő közgyűlés jóváhagyásával -eltér mind az!993. évi, mind az évi költségvetési törvény előirásaitól. Ugyanis az ÁV Rt. az évi eredménykimutatáskor saját ráfordítások között helytelenül elszámotta a MATÁV privatizációs bevételeiből az évi költségvetési törvényben előírt millió Ft-ot és a központi költségvetésben törvényileg előírt millió Ft osztalék helyett millió Ft-ot irányzott elő. Emellett az évi, ma is hatályban lévő VPI további befizetési kötelezettséget ír elő a központi költségvetés és az elkülönített pénzalapok javáramintegy 64,3 milliárd Ft-ban. Ennek teljesítése - hacsak hitelt nem vesz fel - ismerve az Rt. jelenlegi gazdasági helyzetét és a különbözö, szóbajöhetö tranzakciók előkészítését ugyancsak kizárható.

10 - 8 - Az ÁV Rt. által képzett, a hozzá tartozó vállalatok feljavítására (reorganizációra) fordítható elkülönített eredménytartalék 845 millió Ft-al meghaladja az ÁV Rt-re vonatkozó szabályok szerint képezhetőt. Ezt a tulajdonosi jogokat gyakorló privatizációs miniszter ugyancsak jóváhagyta. Az ÁV Rt. az évi eredménytartalék terhére a számviteli törvény szabályait megszegve, elszámolta a Mátrabánya 17,4 millió Ft értékben megvásárolt 500 ezer USD-re váltó követelést. Rt-től szóló Az ÁV Rt. garanciális kötelezettségének teljesítését, illetve annak fedezetét - amely az elkülönített eredménytartalék törvény szabályozza. Az ÁV Rt-nél a garancia vállalásokkal kapcsolatos eljárási rendet szabályozó belső előírások csak a vizsgált év végén léptek érvénybe, amelyeket egyébként egy felülvizsgálat után 1994-ben módosították. Mindez azonban nem okozott problémát, mert ilyen kifizetésre mindössze egy esetben, 32,6 millió Ft összegben került sor. Ezt a kötelezettséget a törvényi előírásoknak megfelelően rendezték. Az ÁV Rt. részére a tanácsadók kiválasztását törvény írja elő, amely kötelezővé teszi a versenyeztetési eljárás lefolytatását. A versenyeztetési eljárást január l-én elnök-vezérigazgató! utasítás szabályozta. Külön, állandó külső tanácsadói kör létrehozását tartották indokoltnak. Az Ügyvezetés ezt elfogadta és tíz témakörben (így például könyvszakértés, vagyonértékelés, piackutatás, stratégiai tervezés stb.) pályázatot hirdetett meg. A pályázás lebonyolítására, értékelési módszerének kialakítására, a pályázati bizottság számára történő előkészítésére egy külön cég és a külföldi pályáztatás elbírálására egy másik cég kapott megbízást. Ez utóbbi tevékenysége nem dokumentált, a döntést a pénzügyi vezérigazgatóhelyettes személyesen hozta meg. A belföldi pályá-

11 - 9 - zatok elbírálását hat bizottság végezte februárjában 322 belföldi és 45 külföldi tanácsadót az Igazgatóság határozatával az ÁV Rt. minösített tanácsadói hálózatába felvettek. A külföldi tanácsadóknak történt kifizetések angol nyelvű számlák alapján történtek. A szerzödések magyarnyelvű fordításait nem hitelesítették. A külföldi tanácsadói díjak kifizetését több esetben nem előzte meg a szerzödésben foglaltakkal való összehasonlító ellenőrzés Az ÁV Rt éves beszámolójához a könyvvizsgáló a Hitelesítő Záradékot korlátozás nélkül megadta. A törvényi előírásokkal ellentétes értékelési elv és egyéb eltérések (a mérlegben nem szereplő követelés, a nem árbevételként tiszteletdíj elszámolt összege, illetve az évre vonatkozó kötelezettségek évi előírása következtében) azonban azt valószínüsítik, hogy sem a mérleg, sem az eredménykimutatás nem mutatja a valós képet az ÁV Rt. vagyoni és pénzügyi helyzetéről. A KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó és Közgazdasági Tanácsadó Kft. - mint a könyvvizsgáló - a tapasztalt problémák egy részére úgynevezett menedzser levélben felhívta a vezetés figyelmét, továbbá kifejezte készségét arra, hogy amennyiben "az ÁV Rt. vezetése határozatot hoz az ÁV Rt-be apportált cégekértékének a Cégbíróságon bejegyzett alapító okirattól eltérő, a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezetéséről és hasznosi tásáról szóló ev1 LI I I. törvénnyel összhangban az apportálandó cégek saját tökéjére alapozott, új bázisra történő helyezésére és ennek alapján az évről szóló Éves Beszámoló módosítására, a KPMG Hungária a fentiek alapján megváltoztatott beszámolóra vonatkozó könyvvizsgálatot elvégzi és új hitelesítő záradékot.bocsájt ki".

12 Az ÁV Rt. törvényi felhatalmazás erejével mintegy 500 milliárd Ft értékesíthető üzletrészhez, részvényhez jutott. A számviteli törvény előírásainak alkalmazása - azaz, hogy értékesítés esetén a befektetés értéke és eladási ára közötti különbséget árfolyamkülönbözetként számolja el - azzal a következménnyel jár, hogy névértéken felüli értékesítésénél nem csak az árfolyam nyereség jelenik meg pénzeszközként, hanem a teljes árbevétel, hiszen a részvényekhez ráfordítás nélkül jutott. Ez szélső esetben azt is jelenti, feltéve, hogy ha az összes 500 milliárd Ft-nyi üzletrészét, részvényét az ÁV Rt. ha csak névértéken is eladja mind nála jelenik meg készpénzként. Következéskép az ÁV Rt-nél "cash"-ként, azonnal felhasználható likvid készpénzként nem csak az árfolyamkülönbözet (eladási ár- nyilvántartási érték) jelenik meg, hanem a teljes eladási ár. A kialakult helyzet, vagyis az, hogy a számviteli törvény más gyakorlati eset hiányában előzetesen nem tudta mindenben kezelni - modellezni - egy ilyen sokmilliárdos vagyonú állami társaság alakítását és annak következményeit, - külön előirásról pedig nem gondoskodtak - már a müködés első évben, azzal a következménnyel járt, hogy az ÁV Rt. halmozottan 36,6 milliárd Ft értékben helyezhetett ki pénzeszközt, lehetősége volt 36,3 milliárd Ft-ért diszkont kincstárjegy, illetve államkötvény vásárlására. A diszkont kincstárjegyet, az államkötvényt azonban az az állarn bocsájtotta ki a költségvetési hiány finanszírozására, amely eg~ben az ÁV Rt-nek rnint társaságnak 100 %-ban tulajdonosa. Így mint tulajdonos 900 millió Ft kamatot és jutalékot is fizetett azért, hogy az általa müködtetett társaságnál lévő pénzéhez hozzájusson. Mindezzel egyidőben az ÁV Rt. az állam felé törvényben rögzített évi befizetési Kötelezettségét nem teljesítette.

13 - ll A hozzá tartozó vállalatok gazdasági társasággá történő átalakításának időigényét, feladatait nem mérték fel megfelelően. Az átalakulási lépések vezényléséhez - amelynek határidejét a törvényi előírások június 30-ban szabták meg nem volt az ÁV Rt-nek átfogó stratégiája. Ezért a hozzá tartozó átalakításra váró 116 cégből 23-nak társasággá szervezése nem történt meg. Mivel a törvényi szabályozás az alaptökeemelést az utolsó társasággá alakítás utáni 30 napban szabta meg, így az sem történt meg. Következményeként az ÁV Rt. vagyoni szerkezete torz, hiszen az átalakult társaságok jegyzett tökéje a töketartalékhan szerepel milliárd Pt - és vagyona.nem tartalmazza a hozzátartozó, de még át nem alakult vállalatok vagyonát. Ez a folyamat annak ellenére alakult így, hogy a vállalatok társasággá történő átalakításához az anyagi, a személyi és a tárgyi feltételek adottak voltak. Az ÁV Rt. Ideiglenes Szervezeti és Működési Szabályzata. határozza a vagyonkezelésset kapcsolatos feladatokat. meg december 31-én portfóliójába 176 gazdálkodó szervezet tartozott. A vagyonkezelési feladatokat kizárólag közvetlenül a saját apparátusával végezte. Az ÁV Rt. tulajdonosi jogát úgy gyakorolta, hogy résztvett a gazdasági társaságok évzáró és rendkívüli közgyűlésein, a nemzetgazdaság számára jelentösnek minösített társaságoknál jogi személyként tagja az igazgatóságnak, (ez jelenleg 65 társaság, további 19 társaságban külsö személyt bízott meg az igazgatósági teendőkkell és napi kapcsolatban áll a 100 %-os állami tulajdonú társaságokkal. A tulajdonosi jogok gyakorlásának jelzett formái fokozatosan épültek ki. A közgyűlésen az igazgatóságon keresztüli és a napi vállalatirányítás fokozatosan szabályozottá és működöképessé vált. A folyamatos irányításhoz nélkülözhetetlen a cégek gazdálkodási és pénzügyi helyzetet a havi controlling információs jelentések jelzik.

14 Az osztalékpolitikát 1994 februárjában hagyta jóvá az ÁV Rt. Igazgatósága. Az Rt. Osztalékpolitikájának általános jellegű előírása az volt, hogy minden társaság!993. évi adózott eredményének 50 %-át el kell vonni, de lehetövé tette az ettől való eltérést. Az ügyvezetés a nyereséges társaságok kö zül 42-nél eltekintett a normatív szabálytól. A társaságok adózott eredménye összesítve az!992. évi 1!,4 milliárd Ft-ról 1993-ban 18,1 milliárd Fr-ra nőtt. A tulajdonosi jogok gyakorlásának egyik lényeges eleme a reorganizációs programok kidolgozása és a hitelkonszolidáció ban tényleges válságkezelés nem volt, az adóskonszolidáció keretében- a PM által konszolidációs államkötvénnyel kivásárolt kereskedelmi banki hiteleket engedett el az ÁV Rt. mintegy 15 milliárd Ft értékben. Az ÁV Rt. portfóliójába tartozó gazdasági szervezetek vezető testületei tagjainak, illetve első számú vezetőinek javadalmazását semmilyen belső szabályozás, egységes szempontrendszer nem rendezte. Ez 1993-ban teljesen esetleges, szubjektív értékitéletekre adott lehetőséget. Az ÁSZ elnökének személyes fellépésére!994. április, illetve május hónapjában fogadta el az Igazgatóság az új, részben már teljesítményekre is figyelemmel lévő javadalmazási rendszert, amely jelenleg működik.!.5. Az ÁV Rt ban közvetlen, vagy közvetett tulajdonnal 17 bankban rendelkezett. Többségi, azaz 50 % feletti tulajdon hányaddal az ÁV Rt.!993. év elején az OTP-nél és a Budapest Bank Rt-nél,!993. év végén pedig csak az OTP-nél rendelkezett. A bankkonszolidáció jelentősen változtatott a tulajdoni Viszonyokon. A benne résztvevő 8 bank közűl 3 pénzintézetnél az állam tulajdonosi jogainak gyakorlására az ÁV Rt. volt ki-

15 jelölve, de ezeknél az alaptökeemelések után az állam nevében a PM lett a legnagyobb tulajdonos. Így érdemben hiszen elején többségi tulajdonos is csak az említett két banknál volt - mozgástere nem változott, bár a többi bankoknál tulajdonosi aránya csökkent. A gazdaságban 1991-ben megjelenő negatív tendenciák - köztük a bankcsőd - kormányzati szintü intézkedések sorozatát indokolta, amelyek bankokat érintő első lépése a hitelkonszolidáció volt. Erre az ÁV Rt. érdemleges befolyást nem tudott gyakorolni, függetlenül attól, hogy ez átmenetileg javitotta az ÁV Rt-hez tartozó bankok portfólióját. A banki portfóliók minőségének romlása azonban az átmeneti javulás után folytatódott. A Kormány ezért határozatot hozott arról, hogy a bankkonszolidáció elvét és munkaprogramját ki kell dolgozni és ebbe bevonta a Bankprivatizációs Bizottságot, amelynek egyik tagja az ÁV Rt. volt júliusában a Kormány döntött a bankkonszolidáció feladatairól, üteméről és arról is, hogy a portfólió tisztítása helyett az alapvető módszer a banki tökeemelés végrehajtása lesz. Mindennek kimunkálására a PM, az ÁBF, az MNB és a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter kapott kormánymegbízást, de az elsődleges kezdeményező a PM volt. Az ÁV Rt. szerepe mindössze a PM által előterjesztett koncepciók legfelső vezetöi szinten kialakított - véleményezésére korlátozódott. A PM által javasolt tökeemetési koncepcióval az ÁV Rt. vezetése alapvetöen nem értett egyet, de véleményét nem fogadták el, így a döntési folyamatra érdemi befolyást nem tudott gyakorolni. A PM a bankkonszolidációban résztvevő bankokra vonatkozóan az ÁV Rt-vel vagyonkezelési szerződést kötött. Ebben minden lényeges döntési ponton a döntési jogot saját magának tartotta fenn. Még azt sem határozta meg a szerződés, hogy mit vár az ÁV Rt-töl mint vagyonkezelötől. E kérdésekben tehát az ÁV Rt. szerepe és felelőssége igen szerény mértékűvé vált.

16 A véleményezésnél és vagyonkezelési rutinfeladatoknál többet az ÁV Rt. felkészültsége nem is engedett meg. Az ÁV Rt ban a még ténylegesen meglévő százmilliárdos vagyon sorsára kiható tulajdonosi jogait is csak igen korlátozottan tudta gyakorolni a bankoknál. Az ezzel foglalkozó ÁV Rt-n belüli 2 érdemi munkatársból álló szervezeti egyságet októberében hozták létre és először végére került csak abba a helyzetbe, hogy rendelkezett a bankokra vonatkozó alapvető és részletes információkkal. Az ÁV Rt, a hozzátartozó bankoknál a vezetésben rendelkezésre álló helyek - a vagyonkezelés! szerződésnek és tulajdonosi struktúrának megfelelő- betöltését pedig csak tavaszán tudta befejezni, de erre az időpontra a témáért felelős két munkatárs is elment, s banki szakember csak az ÁSZ vizsgálat lezárásakor lépett be Az ÁV Rt évi tevékenységében a lósítása nem foglalt el jelentős helyet, tervezett értékesítések előkészítése jól privatizáció megvade az évre haladt. Az ÁVÜ-től átvett és értékesíthető vagyonrészekkel kapcsolatos előkészítő munkát ujrakezdték. Kárba veszett az addigi felkészülés. Az ÁV Rt. előbb felmérte a privatizálható vagyon értékét, amely összességében az évi december 31-ei saját tőke alapján l. 103,5 milliárd Ft volt, december 31-én vagyonleltár szerint pedig az összes eszközvagyon alapján l. 156,5 milliárd Ft. A részvénytársaság 1994-re azzal számolt, hogy a privatizációra kijelölt vagyon nagysága 163,8 milliárd Ft. Ennek döntő többségét az MVM Rt. és a gázszolgáltatók képviselték. Ezek évi privatizálása azonban ma már aligha tartható. Az ÁV Rt t>an több mint száz vállalatra készíttetett és tekintett át pr.ivatizációs stratégiai tanulmányokat júliusában privatizációs tervéről készített tájékoztatót az-

17 - ls - zal a szándékkal, hogy azt a Kormány tárgyalja meg. Alapvetőnek ebben a tőkeemeléses privatizáció gyakorlatát tekintette, és a kínálatbővítéséta tartós állami tulajdoni arány csökkentésében látta. Az ÁV Rt. eddig a privatizációs kínálat bizonyos fajtájú megközelítő meghatározását megkezdte, de eddig egyetlen kísérlet sem történt - még makro lószínüsíthető kereslet nagyságának felmérésére. szinten sem - a vaés struktúrájának A privatizációs tevékenység legnagyobb horderejű akcióiban (MATÁV, MKB privatizáció) az ÁV Rt. - dokumentumokban hangsúlyozott - tulajdonosi autonómiája nem érvényesült. A meghatározó döntések kormányszinten születtek. Ez annyiban természetesnek tekinthető, hogy a gazdaságpolitikát, a költségvetést, a nemzetközi fizetési mérleget lényegesen érintő kérdésekben a Kormányzat igyekezett érdekeit érvényesíteni. Az adott törvényi keret és érvényesített gyakorlat ellentmondott a gazdálkodó! önállóság és felelősség érvényre jutásának. Az évben a 12 végrehajtott privatizációs tranzakcióban meghatározó a MATÁV privatizációja volt. Ebben azonban az ÁV Rt. nem a döntéshozó, hanem a végrehajtó jelentős szerepét kapta. (A tranzakciók egyenkénti áttekintését a 10. sz. melléklet tartalmazza) Az ÁV Rt. Alapító Okirata azt a kötelezettséget rögzíti, hogy az alapítást (1992. október 29.) követő 60 napon belül a Szervezeti és Működési Szabályzatot az Igazgatóságnak jóvá kell hagyni és ki kell adni. Ehhez képest az Igazgatóság júniusában csak egy Ideiglenes Szervezeti és Működési Szabályzatot hagyott jóvá, de ez sem bontja le megfelelően az ügyvezetés, illetve a vezérigazgató által gyakorolt hatásköröket, a kapcsolódó szakmai döntési, döntéselőkészítési, utasítás!, ellenőrzési jogokat és tevékenységeket a szervezetben kialakított irányítási szintekre, a vezérigazgató helyettesi, ügyvezető igazgatói és szakmai igazgatói munkakörökre.

18 A társaság döntési mechanizmusának kialakítása, a hatáskörök lebontása és decentralizált telepítése megoldatlan. Az ÁV Rt. az Alapító Okirat előírásával szemben működese megkezdésének 14-ik hónapjában is csak egy tartatmában hiányos ideiglenes jellegű SZMSZ-el rendetkezett és alapvető működési-gazdálkodási tevékenységei is szabályozatlanok voltak. A szervezet és irányítási szintek kialakítását nem előzte meg a szükséges társasági tevékenységek (szervezeti funkciók) elemzése, a döntési-döntéselőkészítési folyamatok modeltezése. A társaság szervezetének felépítése főként szubjektív behatások szerint alakult. A szervezést nem kísérte a feladatok számbavételére, az ettérő javastatok ütköztetésére és egyeztetésére irányuló folyamatos felső vezetői koordináció. A hiányos vezetői koordináció miatt tág teret kaptak az egyes területek önszerveződési törekvései. bályzatot a törvényi előírásban foglaltaknát május végén hagyta jóvá az Igazgatóság. ségvállalások és utalványozások, a könyvejési jét csak több mint egy évi müködés után A gazdálkodás szabályozottsága, a nyilvántartási és számviteli rendszerének szervezettsége, szabályszerűsége 1993-ban nem volt megfelelő. Az SZMSZ az utatványozási, a kötelezettségvállalási, a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés szabályozásait, feladatainak előírását külön "Gazdálkodási Szabályzatba" utalta. Ez nem készült el. A Számviteli Szajóval később, A kötelezettfeladások renddecember végén, a lettározás és selejtezés, az átmenetileg szabad pénzeszközök kihelyezését szabályozó vezérigazgató utasítást pedig visszamenőleges hatállyal június végén adták ki. Így ezeken a rendkivül fontos területeken a követendő eljárás 1993-ban gyakorlatilag teljesen szabályozatlan maradt. Ez együtt járt a számviteli pénzügyi fegyelem alapvető hiányosságával, a bruttó számviteli elv megsértésével, azzal, hogy nem figyelték a pénzkövetelések lejáratát.

19 A pénzügyi-gazdálkodási belső szabályozatlanság hozzájárult, hogy a pénzkihelyezések egy részénél az ÁV Rt-re nézve egyoldalúan hátrányos kikötéseket tartalmazó szerződések jöhettek létre. Az ÁV Rt előrelátása a pénzügyi helyzetet illetően gyenge volt, befektetéseiben sem volt kellően körültekintő, azok túlzott kockázatot viseltek és nem tükrözték az ÁV Rt tulajdonosi érdekét szolgáló pénzügyi magatartást Az ÁV Rt. számítógépes informatikai rendszerének telepítése és fejlesztése II. félévében jelentösen előrehaladt. Kiépült egy 150 személyi számítógépből és 3 ún. szerver gépből álló, korszerű a jelenlegi székház egészére kiterjedő, 235 végponttal rendelkező hálózat. A külvilággal elektronikus úton történő információ kapcsolathoz kiépítettek egy 16 virtuális vonalat tartalmazó adatátviteli kapcsolódási pontot, melyen az MTI Gazdasági Hírszolgálatának információ bázisa már elérhető. Jelentős számú, az ÁV Rt. vagyonkezelési, privatizációs, valamint az irodai munka automatizálását, a belső adminisztrációs feladatok ellátást támogató programrendszereket helyeztek üzembe Az ÁV Rt évi működési költségei összesen 2,8 milliárd Ft-ot tettek ki. A gazdasági teljesítményekkel nem alátámasztott gazdálkodást jelzi, hogy az ÁV Rt. ún. éves közvetlen működési költsége 745 millió Ft-tal, 18 %-kal haladta meg az éves pénzügyi tervben az Igazgatóság által jóváhagyott 632, 3 millió Ft-ot. A segédszemélyzet bérét is magában foglaló átlagos havi kereset - a felmentési időre jutó bér figyelmen kívül hagyásával Ft/fő volt, a vezérigazgató helyettesekémint legmagasabb pedig Ft/fő. A különböző besorolású vezetők részére differenciáltan biztosított

20 reprezentációs költségek mellett egy érdemi munkatársra átlagosan Ft-ot költöttek 1993-ban. Minden ötödik munkavállalóra jutott egy személygépkocsi. Ezek használatára olyan - szabályok kiskapuit kihasználó - működtetési formát alkalmaztak, amely lehetövé teszi, hogy az ilyen juttatásban részesülö munkatársak személy! jövedelemadó alapja ne növekedjen A vezetöi, illetve folyamatba épített ellenőrzés a kezdeti alacsony szervezettségi és szabályozottsági színvonallal összhangban hézagos volt és stagnált. bejelentésekalapján keletkezett ellenörzések jelentős A szakosodott ellenőrzési feladatok közül, főként a közérdekű részét az ún. Etikai Igazgatóság látja el. A vizsgált idöszakban az igazgatóság 39 vizsgálatot végzett, melyek közül 32 közérdekű bejelentés alapján keletkezett, 7 esetben a vizsgálat belső, illetve felügyeleti kezdeményezésre indult. A lefolytatott vizsgálatok 8 esetben a bejelentést teljeskörűen igazolták, ll bejelentés csak részlegesen bizonyult megalapozottnak. A vizsgálatok során feltárt mulasztások és hiányosságak alapján 4 esetben kezdeményeztek büntető eljárást és hibák kijavítására számos intézkedéseket tettek (új pályázatok kiírása, cégbejegyzés megsemmisítésének, valamint szerzödések módosításának kezdeményezései, célvizsgálatok indítása, különbözö figyelemfelhívások kibocsátása, stb.). Az ÁV Rt. belső ellenőrzési tevékenységének működésére és gazdálkodására irányuló kiépítése év folyamán csak elindult, melyet évben további intézkedések követtek. Az ellenőrzési tevékenység- főként az ügyvezetés növekvő igényei hatására - fejlődő tendenciájú.