GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

Átírás

1 GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A helyi önkormányzatok Internet-használati szokásai negyedév Virtuális Térfigyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 3. Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére október 1

2 A VTR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a Konzorcium alvállalkozója, a GKI enet Kft készítette. A kutatás szakmai vezetője a GKI enet Kft. részéről: A tanulmányt készítette: Szabó László Benyó Balázs GKI enet Kft Budapest, Semmelweis u. 9. Tel: , ; Fax:

3 Tartalom: I. A MINTÁRÓL... 4 II. INFRASTRUKTÚRA... 6 III. FELHASZNÁLÓI JELLEMZŐK IV. SZOLGÁLTATÁSOK V. INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK

4 I. A mintáról A válaszoló önkormányzatok megoszlása A települési és megyei önkormányzatok mindegyikéhez postázásra került a kérdőív, összesen 3178 db önkormányzathoz. Összesen 691 kitöltött kérdőívet kaptunk vissza, ami 22%-os válaszadási arányt jelent. A községek 20%-a (581 önkormányzat), a városok 40%-a (79 önkormányzat), a megyei jogú városok 55%-a (12 önkormányzat), a megyei önkormányzatok 47%-a (9 megye), és a kerületek 39%-a (9 kerület) és a főváros válaszolt megkeresésünkre. Összességében tehát mintánk teljes egészében és jól reprezentálja az önkormányzati szektort. Válaszadási gyakoriság régiónként A régiónkénti megoszlást vizsgálva nem találunk jelentős eltérést. Az átlagnál alacsonyabb arányban válaszoltak a közép-magyarországi községek és városok, a nyugat- és déldunántúli megyei jogú városok, valamint nem válaszoltak az észak- és dél-alföldi megyei önkormányzatok. (Ehhez hozzátartozik, hogy a kiküldött kérdőív összeállításakor nem kellő mértékben vettük figyelembe a megyei önkormányzatok speciális közigazgatási helyzetét és feladatait, ami számukra megnehezítette a kérdőív kitöltését.) Válaszadási gyakoriság régiónként (százalék) Régiók Község Város Megyei jogú város Kerületek* Megye Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen * és a Főváros Lakosság arányos megoszlás Amennyiben a népesség alapján vizsgáljuk a reprezentáltságot, akkor a válaszolási arány még jobb. A településtípusonkénti válaszolási hajlandóság alapján elmondható, hogy jellemzően a nagyobb települések önkormányzatai válaszoltak kérdőívünkre. A megyei jogú városok reprezentációját tekintve kiemelkedő eredmény a lakosság arányos 66% elérése. Összességében az ország népességének 44%-át képviselik a válaszoló önkormányzatok. 4

5 Településtípusonkénti lakosság-arányos válaszadási hajlandóság Településtípusok Visszaérkezett kérőívek Válaszoló önkormányzatok lakossága A minta lakossága Reprezentáltság* (db) (ezer lakos) (ezer lakos) (%) Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Ország összesen* * A Megyei önkormányzatok és a Főváros válaszaival együtt 5

6 II. Infrastruktúra Internet-kapcsolat A megkérdezett önkormányzatok 99%-a válaszolt arra a kérdésünkre, hogy önkormányzatuk rendelkezik-e internet hozzáféréssel. A válaszadó önkormányzatok 58%-a pozitív választ adott, azaz rendelkezik internet kapcsolattal. A válaszoló megyei jogú városok, kerületi, és megyei önkormányzatok (és természetesen a Főváros) azt a választ adták, hogy internet hozzáféréssel kivétel nélkül rendelkeznek. A városok esetében az internethez hozzáférők aránya majdnem 100%-os (egyetlen dél-alföldi város nem nyilatkozott arról, hogy a világháló számára elérhető-e). A községek válaszaik alapján valamivel több mint a fele rendelkezik internet kapcsolattal. Internet hozzáférés régiónként (százalék) Régiók Hozzáférések száma Internet aránya (db) (%) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Az internethez való hozzáférés régiónkénti vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy Nyugat-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon az átlagosnál kevesebb önkormányzat rendelkezik internet hozzáféréssel. Az internet eléréssel rendelkező önkormányzatok száma a településkategóriánként számított átlagok alapján mintegy ra becsülhető 2001 októberében. A községi 49%-os átlagon kívül, a többi településkategória mindegyikében szinte 100%-os a lefedettséget (a városok esetében 99%).

7 Jelentés az internet-gazdaságról Infrastruktúra negyedév Internet-hozzáférés Az internet hozzáférési típusok vizsgálatakor jól látható, hogy a meghatározó két típus a hagyományos kapcsolt vonali modemen illetve az ISDN vonalon keresztül történő internet használat. Az ISDN szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatok száma annak gyors térnyerése során mára elérte a hagyományos kapcsolt vonali modemen keresztül internetezők számát. A bérelt vonali illetve a kábel TV telekommunikációs csatornákat igénybe vevő önkormányzatok száma ezektől messze lemaradva következnek. A mikrohullámot és az ADSL szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatok száma elenyésző. Az Internet hozzáférések típusonkénti megoszlása Internet hozzáférés típusok Összes önkormányzaton belüli arány (db) % Önkormányzatok száma Hagyományos vonali kapcsolat Bérelt vonal Mikrohullámú vevő 14 3 ISDN ADSL 3 1 Kábel Tv 21 4 Egyéb 9 2 A különböző hozzáférési típusok darabszám szerinti megoszlása megerősíti a korábbiakban említetteket. A válaszoló önkormányzatok 265 db hagyományos kapcsolt bérelt vonalon és 243 db ISDN ponton keresztül csatlakoznak az internethez. Kiegészítésül jegyezzük meg, hogy egy ISDN kapcsolat akár 30 munkaállomást is ki tud szolgálni. Erre a megkérdezett önkormányzatok körében volt is példa, több város és megyei jogú város is jelezte, hogy ISDN vonalán keresztül több felhasználó jelentkezik fel az internetre. Egy önkormányzat esetében azon felhasználók száma akik ISDN vonal(ak)on keresztül kapcsolódnak az internethez 120 volt. Ezek alapján a 243 ISDN kapcsolat valójában jóval több felhasználó számára jelent közvetlen internet-használati lehetőséget. Ezzel viszont az ISDN kapcsolaton keresztül a világhálóra lépő köztisztviselők illetve közalkalmazottak száma meghaladja a hagyományos kapcsolt vonali modemes felhasználók számát. 7

8 Jelentés az internet-gazdaságról Infrastruktúra negyedév Az internet-hozzáférések száma településkategóriánként Településtípusok Hagyományos kapcsolt vonali modem Bérelt vonal Mikrohullámú vevő (db) ISDN ADSL Kábel Tv Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek és a Főváros Megyei önkormányzatok Ország összesen Sávszélesség A kérdésre visszaérkezett válaszok alapján a hagyományos kapcsolt vonali modemes és az ISDN kapcsolatok jellemző sávszélessége az 56 kilobit/szekundum. A bérelt vonali kapcsolat esetében a legtöbben a 64 kilobit/szekundum és nem sokkal lemaradva a 128 kilobit/szekundum gyorsaságú sávszélességről számoltak be. Intranet Intranettel a válaszoló önkormányzatok mintegy 12%-a rendelkezik. Településtípusonként azonban nagy eltérések mutatkoznak az intranet alkalmazása tekintetében. Amíg a községi önkormányzatok elenyésző része veszi igénybe az internet technológiára épülő belső kommunikációs hálózatot, addig a városok majdnem fele, a megyei jogú városok több mint fele és a kerületek kétharmada már alkalmazza. A kérdésre válaszoló megyei önkormányzatoknak is több mint 50%-a jelezte, hogy rendelkezik ilyen típusú belső hálózattal. Az intranet előnyei nagyobb szervezetek belső információ áramlásának élénkítésében játszik komoly szerepet. Részben tehát a döntően alacsony lélekszámú községek kis szervezettel bíró önkormányzatai érthető módon nem alkalmazzák az intranet-et saját szervezeteiken belül. Más kérdés, hogy a községi önkormányzatok is csatlakozhatnának egy, az önkormányzatok részére létrehozott belső intranet hálózathoz, amelynek a létrehozása azonban nem az ő feladatuk. Intranet hozzáférés megoszlása településkategóriánként Településtípusok Rendelkezik A válaszoló önkormányzatokon intranettel belüli arány (db) (%) Községek 33 3 Városok Megyei jogú városok 7 58 Kerületek 7 78 Megyei önkormányzatok 5 56 Ország összesen

9 Jelentés az internet-gazdaságról Infrastruktúra negyedév Telekommunikáció Az önkormányzatok a hagyományos vezetékes telefonvonalak használata mellett meglepően nagy számban alkalmazzák a mobilkommunikációt. A válaszadó önkormányzatok esetén a vezetékes telefonvonalak számának átlagos értéke nyolc, és az átlagos mobiltelefon száma öt, ami a mobilkommunikáció komoly felzárkózását jelenti. A faxkészülékek alkalmazásának továbbra is meghatározó a szerepe, önkormányzatonként átlagosan két fax készülék a jellemző. A személyhívó nem jellemző telekommunikációs eszköze az önkormányzatoknak. A különböző telekommunikációs eszközök településkategóriánként (db) Településtípusok Vezetékes telefonvonalak Mobiltelefonok Faxkészülékek Összes átlag összes átlag összes átlag Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Megyei önkormányzatok Ország összesen* (a Főváros nélkül, a minta adatai alapján) A telekommunikációs eszközök aránya településkategóriánként a szervezetek méretéből fakadó különbségek miatt természetesen eltér. Feltűnő azonban a községi önkormányzatok által átlagosan használt mobiltelefonok magas száma. Egyedül a megyei önkormányzatoknál figyelhető meg a vezetékes telefonvonalak továbbra is meghatározó hányada a mobiltelefonokkal szemben. Az önkormányzatoknál településkategóriánként alkalmazott telekommunikációs eszközök száma (becslés) Településtípusok Vezetékes telefonvonalak Mobiltelefonok Faxkészülékek (db) Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek és a Főváros Megyei önkormányzatok Ország összesen

10 Jelentés az internet-gazdaságról Infrastruktúra negyedév októberében adott válaszok alapján, becsléseink szerint tehát az önkormányzatok összesen mintegy 30 ezer vezetékes vonalat illetve mobiltelefont használnak. A kettő közötti arány mára elérte a kétharmad egyharmad megoszlást. Számítógéppark A válaszadó önkormányzatok összesen 350 db szervert és db személyi számítógépet üzemeltetnek. Feltűnően jól felszereltek a megyei jogú városok és a kerületek az üzemeltetett számítógéppark tekintetében. Az önkormányzatoknál alkalmazott személyi számítógépek megoszlása településkategóriánként (db) Településtípusok Szerver Személyi számítógép összes átlag összes átlag Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek és a Főváros Megyei önkormányzatok Ország összesen* (a Főváros nélkül) Az önkormányzatnál alkalmazott számítógépek meghatározó hányada (70%) a 3-5 éves modelleknek tekinthető Pentium I-II. Arányát tekintve kevés, abszolút számát tekintve, az alkalmazhatóság tekintetében még mindig sok 486-os szolgálatáról (2298 db) nyilatkoztak a válaszolók, azonban ennél is kevesebb (1578 db) Pentium III IV processzorral felszerelt modern számítógép segíti a válaszadó önkormányzatok munkáját. Az ún. PDA-k (Personal Digital Assistant) használata nem jellemző az önkormányzatokra. A számítógép típusok megoszlása 12% 18% 70% Pentium I - II 486 Pentium III - IV 10

11 Jelentés az internet-gazdaságról Infrastruktúra negyedév Becslésünk alapján összesen az országban az önkormányzatok által üzemeltetett személyi számítógépek száma 42 ezer db körül van. Ebből mintegy harmincezerre tehető a Pentium I-II processzorral felszerelt számítógépek száma. Az önkormányzatoknál településkategóriánként alkalmazott számítógépek száma (becslés) Településtípusok Személyi számítógép Szerver (db) (db) Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek és a Főváros Megyei önkormányzatok Ország összesen*

12 Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők III. Felhasználói jellemző k Felhasználók megoszlása Az alkalmazottak nagyobb százaléka dolgozik személyi számítógéppel mint a vezetők, derült ki az önkormányzatok válaszai alapján. A teljes önkormányzati vertikumban a vezetők 69%-nak, amíg az alkalmazottak 81%-nak munkaeszköze a személyi számítógép. Egyetlen kivétel mellett ahol a vezetők 100%-a alkalmaz számítógépet a napi munkája során és az alkalmazottak ennél kisebb arányban a korábbi megállapítás településkategóriától függetlenül igaz az önkormányzatokra. A számítógép és az internet használata (%) Munkája során használja k Internet kapcsolattal rendelkezik Csak üzenet küldésre alkalmas Munkája során használja Alkalmazottak Internet kapcsolattal rendelkezik Csak üzenet küldésre alkalmas Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Ország összesen* A vezetők és az alkalmazottak felhasználói szokásainak különbsége az internet kapcsolattal rendelkező munkaállomások között mutatkozik meg elsőként. A vezetők számára biztosított gépek közel kétszer akkora arányban rendelkeznek internet hozzáférési lehetőséggel (69%), mint az alkalmazotti viszonyban dolgozó felhasználók számítógépei (31%). Igaz ugyan, hogy az internet hozzáféréssel rendelkező vezetők nagyobb arányban vannak korlátozva csak levél küldésre (55%), mint az alkalmazottak (31%). Mind a vezetők, mind az alkalmazottak a városok esetében rendelkeznek a legkisebb arányú az országos átlag alatti internet hozzáférési lehetőséggel. A főváros, a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok a legnyitottabbak, mind a vezetők, mind az alkalmazottak részére biztosított internet használati jogosultságokkal kapcsolatban. Felhasználási területek Arra kérdésünkre, hogy ki mire használja a számítógépét az átlagosnál kevesebb önkormányzat válaszolt. Azon önkormányzatok száma pedig, akik azt jelezték, hogy internetet és intranetet is használnak elenyésző. Az internet és az intranet felhasználási területe természetszerűleg 12

13 Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők teljesen eltér. Az intranetet beosztástól függetlenül döntően adminisztráció lebonyolítására használják az önkormányzatok. Az internettel szemben a belső hálózatokat a vezetők nagyobb számban használják adminisztráció lebonyolítására, mint az alkalmazottak. Emellett azonban de szintén az internetes szokásokkal szemben a minisztériumokkal való kapcsolattartást inkább az alkalmazottak végzik az intraneten. Az internetet és az intranetet felhasználók alkalmazási területeinek megoszlása (%) Internet Intranet Alkalmazott Alkalmazott Adminisztráció Minisztériumokkal való kapcsolattartás Kapcsolattartás más önkormányzatokkal Nemzetközi kapcsolattartás Információgyűjtés Pályázat figyelés Szórakozás Levelezés Összesen Internet felhasználói szokások A válaszoló önkormányzatok információi alapján mind a vezetők, mind az alkalmazottak az internetet gyakorlatilag információgyűjtésre használják, amit a pályázat figyelés és az egyéb információgyűjtés meghatározó hányada jól tükröz. Ezentúl a feladatok eloszlásában kisebb különbségek vannak a vezetők és az alkalmazottak között. Az interneten keresztül inkább a vezetők végzik a minisztériumokkal való kapcsolattartást, viszont a levelezésre inkább az alkalmazottak használják a világhálót 1. Általában a szórakozás sem az alkalmazottakra, sem a vezetőkre nem jellemző felhasználási mód. A megyei jogú városok és a főváros vezetőire az átlagosnál kisebb mértékben jellemző az interneten történő pályázat figyelés, sőt a megyei jogú városok információgyűjtésre is az átlagosnál kisebb mértékben használják a világhálót. Ezzel szemben az átlagosnál nagyobb mértékben használják a hálózatot nemzetközi kapcsolattartásra, valamint a városokkal karöltve az internet biztosította szórakozási lehetőségek megismerésére. 1 Ez a munkamegosztás szempontjából természetesnek tekinthető. 13

14 Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők Az internet-használati szokások, felhasználó és településkategória szerinti bontásban (%) Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Adminisztráció Minisztériumokkal való kapcsolattartás Kapcsolattartás más önkormányzatokk al Nemzetközi kapcsolattartás Információgyűjtés Pályázat figyelés Szórakozás Levelezés A különböző szervezeti egységek internet használata Az önkormányzatok válaszaik tekintetében hűek maradtak önmagukhoz, és a különböző funkcionális szervezetek internet használati szokásaik intenzitását felmérő kérdésünkre az információgyűjtést jelölték meg, mint azt a területet, ahol az internet biztosította lehetőséget a leginkább ki tudják használni. Még a levelezés, esetleg adatbázisok elérése azok a tevékenységek, amelyek az internet használattal, ha kis mértékben is, kapcsolatba hozhatók. Egyéb funkcionális tevékenységhez az önkormányzatok jelenleg egyáltalán nem veszik igénybe az internetet. 14

15 Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők A funkcionális területek Internet használati szokásai (egyenlegértékek) Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Országos átlag Adminisztcáció Nyilvántartáso k Beszerzés Alaklmazások futtatása Belső tájékoztatás Információgyűj tés Marketing Lakossági kapcsolatok Vállalati kapcsolatok Adattovábbítá s Levelezés Adatbázisok elérése A 100 egyáltalán nem jellemző, a +100 teljes mértékben jellemző a skálán Elektronikus banki szolgáltatások igénybevétele Az önkormányzatok 60%-a a klasszikusnak mondható modemen keresztül tartja fenn a kapcsolatot számlavezető bankjával és a bank által biztosított szoftvert alkalmazza. Az önkormányzatok a pénzügyek intézésével kapcsolatban bizalmatlanabbak az internettel szemben, mint a mobilkommunikációval. Míg interneten keresztül az önkormányzatok 2%-a bonyolítja bankügyleteit, addig a mobiltelefont a banki ügyek intézésére is felhasználó önkormányzatok aránya 4%. A helyi önkormányzatoknak egyébként tetemes aránya (34%) semmilyen elektronikus banki szolgáltatást a mai napig sem vesz igénybe. 15

16 Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők Elektronikus banki szolgáltatások igénybevételének megoszlása (%) Internetes banki szolgáltatás 2% Egyik sem 34% Mobilbank 4% Modemes kapcsolat 60% A községi önkormányzatok az átlagosnál kisebb arányban veszik igénybe az elektronikus banki szolgáltatásokat, 40%-uk tartozkódik ettől. Ezzel szemben a községek körében akadt a legtöbb olyan önkormányzat, amelyik mobilbank szolgáltatást is használ. Őket a városi önkormányzatok csoportja követi, amelyeknek ezidáig 11%-a nem élt még a bankok által kínált elektronikus szolgáltatások egyikével sem. Az elektronikus banki szolgáltatások igénybevétele településkategóriánként (%) Településtípusok Internetes banki szolgáltatás Modemes kapcsolat Mobilbank Egyik sem Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Országos átlag Elégedettség az internettel Annak ellenére, hogy a községek rendelkeznek a legkisebb arányban internet hozzáféréssel, vezetőik és alkalmazottaik is 16

17 Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők elégedettek a világhálóval. Figyelembe véve azt, hogy az önkormányzatok internet felhasználási területe elsősorban az információ gyűjtés, ezt a válaszukat úgy kell érteni, hogy a keresett információkhoz tehát az interneten keresztül többségében megelégedésüket szolgáló módon jutnak hozzá. A megyei önkormányzatok munkatársai ellenben beosztástól függetlenül, úgy látják, hogy az internettel szemben támasztott igényeik nem kellő mértékben kerülnek kiszolgálásra. Az internettel való elégedettség (egyenlegértékek) Településtípusok k Alkalmazottak Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Megyei önkormányzatok Országos átlag Intranet használati szokások A kerületek, a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok szinte teljes egészében adminisztráció lebonyolítására használják az intranetet. A községek intranet használati szokásai nem reprezentatívak, tekintettel az intranettel rendelkező községek elenyésző számára. A városok különösen a városi vezetők a minisztériumokkal való kapcsolattartást és az információgyűjtést is az átlagosnál nagyobb hányadban végzik a belső hálózatokon. Az intranet használati szokások, felhasználó és településkategória szerinti bontásban (%) Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Adminisztráció Minisztériumokkal való kapcsolattartás Kapcsolattartás más önkormányzatokk al Nemzetközi kapcsolattartás Információgyűjtés Pályázat figyelés Szórakozás Levelezés Összesen

18 Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők cím ellátottság Foglalkoztatott informatikusok A községek rendelkeznek a legkisebb arányban elektronikus postaládával, arányuk mindössze 51%. A további településkategóriákhoz tartozó önkormányzatok azt jelezték, hogy fiókja szinte mindegyik önkormányzatnak van. Önkormányzatonként az címek száma a következőképpen alakul. A megyei jogú városok rendelkeznek intézményenként a legtöbb címmel (104), majd nem sokkal lemaradva következnek a kerületek (82). A válaszoló önkormányzatok átlagai alapján számított becslésünk szerint az önkormányzatoknál a hivatalosan használatos összes elektronikus postaláda száma 13 ezer. címek száma településkategóriánként (válaszoló önkormányzatok) Településtípusok cím Összes (db) Átlag (db) Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Ország összesen A községi önkormányzatok nem engedhetik meg maguknak külön informatikus foglalkoztatását. Ezért vagy maguk közül önjelölt alapon valaki tovább képzi magát és a mindennapi élethez szükséges informatikai alapképzettséget elsajátítja vagy az önkormányzat informatikai támogatás nélkül marad. A községi önkormányzatok körében esetlegesen felmerülő társulási lehetőségek, sok egyéb mellett ilyen és ehhez hasonló feladatok ellátását is hivatott lenne megoldani. A községeken kívül elmondható, hogy a többi településkategóriához tartozó önkormányzatok legalább egy informatikust el tudnak tartani. Az önkormányzatoknál foglalkoztatott informatikusok megoszlása településkategóriánként (válaszoló önkormányzatok) Településtípusok Informatikusok Összes (fő) Átlag (fő) Községek 76 0 Városok Megyei jogú városok 68 6 Kerületek 35 4 Főváros 20 - Megyei önkormányzatok 19 2 Ország összesen

19 Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők Az informatikai munkaerővel való elégedettség Általában az önkormányzatok elégedetlenségüknek adtak hangot, különösen a létszám, de a rendelkezésre álló informatikai munkaerő minőségével kapcsolatban is. Az informatikai szolgáltatások színvonala a városok, a megyei jogú városok és a kerületek számára még elfogadható. A Főváros számára rendelkezésre álló informatikai létszám egyértelműen elfogadhatatlan. A rendelkezésre álló informatikus létszámmal és annak minőségével való elégedettség (egyenlegértékek) Településtípusok Létszám Minőség Községek Városok Megyei jogú városok 0 45 Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Országos átlag Informatikai továbbképzés és távoktatás Az önkormányzatok 60 és 51 százaléka nyilatkozta azt, hogy vezetői illetve alkalmazottai informatikai továbbképzésben nem vettek részt. A továbbképzésben részesült vezetők, illetve alkalmazottak arányának településkategóriánkénti megoszlásából látható, hogy a községi önkormányzatok a dolgozók informatikai képzésében előrébb járnak társaiknál, amit persze részint kényszerből tesznek. Ez is azt tükrözi, hogy azon községek, amelyek saját informatikust nem tudnak alkalmazni, munkatársaik informatikai képzésével próbálják pótolni a hiányt. A válaszok alapján a megyei önkormányzatok költenek a legkevésbé munkatársaik informatikai továbbképzésére. Az önkormányzatok 7%-a jelezte, hogy munkatársuk részt vett távoktatási programban. Az átlagosnál nagyobb számban részesültek a városok és a megyei jogú városok munkatársai távoktatásban, arányuk 19% és 17%. Az informatikai továbbképzésben részt vett dolgozók aránya a létszámhoz képest, településkategóriánként (%) Településtípusok k Alkalmazottak Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Országos átlag

20 Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők A funkcionális területek integráltsága Az önkormányzatok elsősorban a pénzügyi területeket integrálták számítógépes hálózataikba. Az adminisztráció szintén a legtöbb önkormányzat esetében valamilyen belső hálózat részeként működik, kivéve a községi önkormányzatokat, ahol a válaszolók mintegy fele számolt csak be arról, hogy az adminisztráció is része lenne a hálózatnak. A munkaügyi alkalmazások és természetesen az informatika szintén integrált részét képezik az adott belső hálózatoknak, kivéve ismételten a községek esetét. A beruházás, beszerzés és a marketing egyelőre olyan funkcionális területek, amelyeket az önkormányzatok nem integráltak belső hálózataikba. A funkcionális területek integráltsága elektronikus rendszerekbe (%) Településtípusok Adminisztráció Beruházás Beszerzés Informatika Marketing Munkaügy Pénzügy Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Országos átlag Az elektronikus megoldások hozzájárulása a működési hatékonysághoz Az önkormányzatok szinte egyöntetűen úgy ítélik meg, hogy az elektronikus megoldások bevezetése és alkalmazása a gyorsabb és pontosabb munkavégzés megvalósítását szolgálja. Ezt az elvet erősen magukénak tartják a megyei önkormányzatok, míg a kerületi önkormányzatok soraiból olyan észrevételek is voltak, hogy a munkavégzés gyorsításában az elektronikus megoldásoknak csak kis szerepe van. Az önkormányzatok szintén egységesen álltak ki amellett, hogy az elektronikus rendszerek munkába állítása nem szabadít fel munkaerőt. Az önkormányzatok elvetik azt, hogy ilyen értelemben a humán erőforrás gazdálkodásra az elektronikus rendszerek hatással lennének. Ez részben, a jelenlegi ügyfélszolgálati rendet ismerve érthető is, hiszen a mai napig az önkormányzatokra a személyes ügyfélfogadás a jellemző, ahol az ügyintéző szaktudása, jelenléte és nem utolsó sorban kedvessége elengedhetetlen fontosságú. Másrészt tükrözi az önkormányzatok mai napig konzervatív hozzáállását a modern informatikai eszközök alkalmazásához. 20

21 Jelentés az internet-gazdaságról Szolgáltatások IV. Szolgáltatások Weboldal Az önkormányzatok körében a saját honlap készítés még nem terjedt el széles körben. A válaszoló önkormányzatok 23%-a jelezte, hogy saját weboldalt üzemeltet. Legrosszabb a helyzet a községek esetében, amelyeknek csupán 14%-a készített (készítetett) honlapot. A településkategória további szintjeihez tartozó önkormányzatok meghatározó része rendelkezik saját weboldallal. A saját weboldallal rendelkező önkormányzatok aránya, településkategóriánként (%) Településtípusok Arány Községek 14 Városok 65 Megyei jogú városok 100 Kerületek 67 Megyei önkormányzatok 89 Országos átlag 23 A saját weboldallal rendelkező önkormányzatok legnagyobb része (30%) negyedévente, 20-20%-a pedig hetente illetve havonta frissíti honlapját. A honlapon elérhető szolgáltatások A felmérés adatai szerint az önkormányzatok által üzemeltetett honlapok egyelőre csak tájékoztató jellegű adatokat közölnek. Az interneten keresztül történő önkormányzati ügyek intézése még várat magára. Még az önkormányzati űrlapokat is csak a honlappal rendelkező önkormányzatok 19%-nak a weblapján tudjuk letölteni, ez szám szerint 31 önkormányzat elektronikus szolgáltatását jelenti. Az ügyintézővel történő kapcsolat-felvételre még ennél is kevesebb önkormányzat nyújt lehetőséget (29). Az önkormányzatok ügyfeleik számára (ez tulajdonképpen a lakosság és a vállalatok) egyáltalán nem tartják fontosnak, hogy az interneten keresztül is el lehessen érni az ügyintézőket. Ez A funkcionális területek Internet használati szokásai tábla alapján egyértelműen kiderül. A lakossági illetve a vállalati kapcsolattartásra az önkormányzatok általában az internetet jóformán egyáltalán nem használják. 21