GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

Átírás

1 GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések és térségek kialakulása Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 12. Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére november

2 A VFR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a Konzorcium alvállalkozója, a GKI enet Kft készítette. A kutatás szakmai vezetője a GKI enet Kft. részéről: Szabó László A tanulmányt készítették: Bíró Péter, Csörgő Zoltán, Kovács Dániel, Skultéty László Szabó László, Varga Csaba Közreműködött: Molnár László GKI enet Kft Budapest, Gerlóczy u. 11. Tel: , ; Fax:

3 Tartalom: VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 I.1. A LAKOSSÁG INTERNET-HOZZÁFÉRÉSE ÉS -HASZNÁLATA MAGYARORSZÁG RÉGIÓIBAN... 8 II.2. A MAGYARORSZÁGI VÁLLALATOK INTERNET-HASZNÁLATI SZOKÁSAINAK REGIONÁLIS ELEMZÉSE III.1. AZ INTELLIGENS RÉGIÓK, TUDÁSRÉGIÓK, INTELLIGENS MEGYÉK ELVEI III.2. REGIONÁLIS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM KEZDEMÉNYEZÉSEK MAGYARORSZÁGON III.3. AZ INTELLIGENS RÉGIÓ PROGRAMOK E-GAZDASÁGI PROJEKTJEI III.4. VIRTUÁLIS VÁLLALATOK, KLASZTEREK LÉTESÍTÉSE, A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK E-ÜZLETEI PROJEKTJEI GKIeNet Kft. 3

4 Vezető i összefoglaló A lakossági felmérés megállapításai Az internethez való hozzáférés régiónként A régiók között jelentős eltérést találunk az internethez való hozzáférésben 1. Budapesten a lakosság több mint egynegyede fér hozzá valahol a világhálóhoz, amely kétszerese a legalacsonyabb hozzáférési aránnyal rendelkező észak-alföldi és a dél-dunántúli régióénak (12-14%). A regionális különbségek kissé nőttek az elmúlt negyedévben, de a régiók sorrendje nem változott számottevő mértékben. A leggyorsabban növekvő otthoni internet-hozzásférésben nőttek a területi különbségek, míg a munkahelyükön a világhálóhoz hozzáférők aránya lassan a kiegyenlítődés irányába mozdult el. Az iskolai hozzáférésben kiegyenlített a régiók helyzete. A települések típusa szerinti különbségek mérséklődtek 2001 második negyedévében. Míg az első negyedévben a fővárosiak Internet hozzáférési aránya majd háromszorosa volt a községek lakóinak, ez az arány a második negyedévben 2,4-re csökkent. A megyeszékhelyek lemaradása is kisebb lett a fővároshoz képest (már csak 3 százalékpont). A második negyedévben a leglassabban a városokban (nem megyeszékhely) terjedt az Internet: 16%-ról mindössze 17%-ra nőtt a világhálóhoz hozzáférők aránya. A település típusok között is az otthoni hozzáférésben alakultak ki a legélesebb különbségek. A fővárosban 13%-nak, a községekben mindössze 3%-nak van lakásában Internetkapcsolata. Otthoni internet-elérést tervezők aránya A régiókban 4-6% közötti az otthoni internet-kapcsolat létesítését tervezők aránya. A legnagyobb arányban (6%) a budapestiek terveznek otthoni Internet-hozzáférést, 5% az arányuk Pest megyében és az Nyugat-Dunántúlon, 4% (vagyis átlagos) a Dél- Alföldön, valamint Közép- és Dél-Dunántúlon. A lakosság alig 3%- a tervezi otthoni internet-hozzáférés kiépítését Észak- Magyarországon és az Észak-Alföldön. Az otthoni Internethozzáférést tervezők aránya egyedül a Dél-Dunántúlon emelkedett, Nyugat-Dunántúlon stagnált, a többi régióban pedig csökkent. 1 Az adatok forrása a Netsurvey Kft. Online Monitor felmérése GKIeNet Kft. 4

5 Az internet otthoni bevezetését tervezők aránya csökken a településtípusok között a fővárostól (6%) a községek (3%) felé haladva, azonban a második negyedévben csökkentek a különbségek. Míg 2001 első negyedévében a fővárosban több mint kétszer akkora arányban tervezte a lakosság otthoni internet-kapcsolat kiépítését, addig a második negyedévben kétszeresre csökkent a különbség. Internet-kapcsolatok regionális meghatározottsága a vállalatok között A legkisebb az internet-kapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya a Dél-Dunántúlon (69,2%), a legmagasabb Közép- Magyarországon (86,7%). Az átlag felett ezen kívül csak Közép-Dunántúl értéke (81%) található. A következő 12 hónapban a legalacsonyabb hozzáférési arányt felmutató dél-dunántúli régióban várható a legdinamikusabb fejlődés, a terület válaszadóinak 14,2%-a a következő időszakban tervezi a internet-kapcsolat kiépítését. A fejlettebb Közép-Magyarország esetében fordított a helyzet, a világhálós csatlakozást tervezők aránya a többi régióhoz képest a legalacsonyabb, mindössze 7%. Weboldalak A vállalati honlapok aránya a jellemző tendenciának megfelelően ezen esetben is a közép-magyarországi régióban a legmagasabb (55%), míg a vállalatok számához viszonyítva a legkedvezőtlenebb helyzetben az észak-alföldi vállalkozások vannak (27,6%). Viszonylag elmaradottnak számít még Észak- Magyarország és Dél-Dunántúl is (32,2% és 34,7%). Az észak-alföldi vállalkozások tervezik a legnagyobb arányban a honlapjuk kialakítását (35,4%), de ők utasítják el a legnagyobb százalékban is a világhálós megjelenést (37%), szemben a magas ellátottsági aránnyal rendelkező Közép- Magyarország régióval, ahol a saját honlap kialakításától a cégek 20,6%-a zárkózik csak el rövid távon. Informatikusok száma régiónként Országos átlagban száz vállalati alkalmazottra közel 5 informatikus jut. A nagyvállalatok és általában az információtechnológiaigényesebb ágazatok vállalati székhelyének fővárosközpontúsága miatt magas az informatikusok száma a középmagyarországi régióban, az itteni székhellyel rendelkező vállalatok az országos átlagot jóval meghaladó informatikusi létszámmal (8 fő) rendelkeznek. A nyugat-dunántúli régióra is igaz, hogy a gazdasági vonzereje miatt odatelepült nagyvállalatok informatikai munkaerőigénye miatt magasabb a többi régió mutatóinál. A száz foglalkoztatottra jutó informatikusok alkalmazottak aránya a két említett régió (Közép-Magyarország, Nyugat- Dunántúl) kivételével mindenhol 2-3%. GKIeNet Kft. 5

6 Száz alkalmazottra jutó PC-k száma A regionális adatokat összehasonlítva egyértelműen kitűnik, hogy a legjobb számítógép ellátottsággal a közép-magyarországi régió vállalatai rendelkeznek (63 PC/száz alkalmazott). A fővárosban és Pest megyében átlagosan kétszer annyi a száz foglalkoztatottra jutó személyi számítógépek száma, mint a vidéki régiókban (28-34 PC/száz alkalmazott). A vidéki régiók között lényeges eltérés nem tapasztalható a PC-ellátottság terén. Közép-Magyarországon átlagosan a géppark 39%-át a legmagasabb szintű PC-k (Pentium III-IV. vagy hasonló) teszik ki, míg csak 14%-uk 486-os, vagy hasonló típusú. Sorrendben a nyugat-, és a közép-dunántúli régió vállalatai következnek. Ezen régiókban tevékeny cégek számítógépeinek mintegy 50%-a Pentium I-II. típusú és körülbelül 30%-a ennél fejlettebb konstrukció. A dél-dunántúli, az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiók szinte teljesen megegyező mutatókkal rendelkeznek. 486-os PC-k számaránya 18% mindhárom régióban és a Pentium III-IV. típusú számítógépek aránya már csak 27% körüli. A legelavultabb portfolióval a dél-alföldi vállalatok rendelkeznek (486-os, vagy ennek megfelelő szintű PC 21%, Pentium I-II. 55%, Pentium III-IV. 24%). Intelligens régiók Magyarországon 2001 őszének végére Magyarországon a hét régióból négy régióban és egy funkcionális régióban készült el az intelligens régió stratégia és mindenhol gyors tempóban halad az operatív programok megvalósítása re minden magyar régióban, a megyék és a megyei jogú városok többségében elkészül(het) az intelligens térségi stratégia és széles körben folyik a stratégiák valóra váltása, sőt ez a fejlesztési folyamat átalakítja a területfejlesztés elveit és módszereit. Az utóbbi két évben egyre több megye és régió a dél-alföldi régió, a nyugat-dunántúli régió, a közép-magyarországi régió, a közép-dunántúli régió, továbbá Pest megye, Somogy megye, Fejér megye vagy Baranya megye - elfogadta stratégiáját az intelligens régiók vagy az intelligens megyék koncepciójának megvalósítására és 2001-ben befejeződött több kistérség szentgothárd-szombathelyi, kecskeméti, kiskunfélegyházi intelligens programjának kidolgozása is. Megszületett jónéhány város például Debrecen, Székesfehérvár, sőt legújabban Győr terve is az intelligens város stratégia kidolgozására, s létrejött az Intelligens Települések Országos Szövetsége. GKIeNet Kft. 6

7 e-gazdaság regionális fejlesztése A regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok kidolgoztathatják a virtuális ipari és kereskedelmi vállalatok támogatásának programját, mely komplexen tartalmazza az ösztönzés, a létesítés, és a támogatás lehetőségeit. Egy-egy kistérség vagy megye hasonló gazdasági profilú, szándékú cégei klasztereket, virtuális vállalkozásokat hozhat létre. A régiók a kis- és középvállalkozások támogatására e- kereskedelmi portálokat is létrehozhatnak, melyeket a kereskedelmi és/vagy iparkamarák által finanszírozott fejlesztés keretében internetes rendszerben alakítanak ki. A portálok folyamatos üzemeltetését és karbantartását is segítik a régiók, az e-kereskedelmet bevezetni kívánó ipari/kereskedelmi vállalatok, a teleházak és tudásházak, valamint az informatikával foglalkozó vállalkozások együttműködésével. A következő években várhatóan minden régióban-megyében sorra alakulnak majd a klaszterek, virtuális vállatok. A technológiafejlesztési programok célja lehet, hogy a különböző típusú innovációs parkok, tudományparkok lehetőségeinek kihasználásával a régiók fejlesztésének gazdasági alapját intenzíven megerősítse. A tudomány park és a technológia park az e-gazdaság koncentrált intézménye. Ha ipari parkokat, inkubátorházakat, technológiai centrumokat, innovációs parkokat, tudomány parkokat hozunk létre és ezeknek megvalósítjuk új parki hálózatát, akkor a parki szervezetek közötti szoros kölcsönkapcsolat az önmagukban is hatékony szervezetek gazdasági eredményességét nagymértékben növeli. A technológiafejlesztési övezetek struktúrája lehetővé teszi, hogy a parkokon, inkubátorokon, illetve ezek közvetlen hatókörén kívül található kis- és középvállalkozások is integrálódjanak a parki rendszerbe, így az egész régió magas szinten integrált tudásalapú gazdasági szerkezetté fejlődhet. GKIeNet Kft. 7

8 I.1. A lakosság internet-hozzáférése és -használata Magyarország régióiban Ellátottság, internethasználati szokások Az internethez való hozzáférés A régiók között jelentős eltérést találunk az internethez való hozzáférésben 2. Budapesten a lakosság több mint egynegyede fér hozzá valahol a világhálóhoz. Pest megyében 18%-ra emelkedett az internethez hozzáférők aránya, így a Közép- Magyarországon élők 24%-ának van lehetősége internetezni. A második vonalba 15-17%-os hozzáférési rátával Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország tartozik, míg Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon csak 12-14% az internethez hozzáférők aránya. A regionális különbségek kissé nőttek az elmúlt negyedévben, de a régiók sorrendje nem változott számottevő mértékben. A leggyorsabban növekvő otthoni internet-hozzásférésben nőttek a területi különbségek, míg a munkahelyükön a világhálóhoz hozzáférők aránya lassan a kiegyenlítődés irányába mozdult el. Az iskolai hozzáférésben kiegyenlített a régiók helyzete. Az internethez hozzáférők aránya a hozzáférés helye szerint Régió Hozzáfér Otthon Munkahely Iskola Nyilvános hely Egyéb hely Budapest 26 (23) 13 (7) 12 (11) 7 (7) 2 (3) 2 (3) Pest megye 18 (15) 7 (5) 7 (6) 7 (6) 3 (2) 2 (2) Észak-Magyarország 17 (13) 3 (2) 6 (4) 7 (8) 3 (2) 2 (2) Észak-Alföld 12 (11) 3 (2) 4 (4) 5 (6) 2 (1) 2 (1) Dél-Alföld 17 (15) 4 (3) 6 (5) 7 (7) 3 (4) 3 (2) Nyugat-Dunántúl 15 (11) 4 (2) 5 (4) 7 (5) 1 (2) 1 (2) Közép-Dunántúl 16 (14) 4 (2) 5 (5) 7 (7) 2 (3) 2 (1) Dél-Dunántúl 14 (11) 3 (2) 5 (4) 7 (5) 2 (2) 2 (1) Összesen 18 (15) 6 (3) 7 (6) 7 (6) 2 (2) 2 (2) Zárójelben az előző negyedéves adatok forrás: Netsurvey Az internethez hozzáférők aránya a hozzáférés helye szerint Település típusa Hozzáfér Otthon Munkahely Iskola Nyilvános hely Egyéb hely Budapest 26 (23) 13 (7) 12 (11) 7 (7) 2 (3) 2 (3) Megyeszékhely 23 (18) 7 (4) 9 (8) 9 (8) 2 (2) 3 (2) Város 17 (16) 4 (3) 6 (5) 8 (7) 3 (4) 2 (2) Község 11 (8) 3 (1) 3 (2) 5 (5) 2 (1) 1 (1) Összesen 18 (15) 6 (3) 7 (6) 7 (6) 2 (2) 2 (2) Zárójelben az előző negyedéves adatok forrás: Netsurvey 2 Az adatok forrása a Netsurvey Kft. Online Monitor felmérése GKIeNet Kft. 8

9 A települések típusa szerinti különbségek mérséklődtek 2001 második negyedévében. Míg az első negyedévben a fővárosiak Internet hozzáférési aránya majd háromszorosa volt a községek lakóinak, ez az arány a második negyedévben 2,4-re csökkent. A megyeszékhelyek lemaradása is kisebb lett a fővároshoz képest (már csak 3 százalékpont). A második negyedévben a leglassabban a városokban (nem megyeszékhely) terjedt az Internet: 16%-ról mindössze 17%-ra nőtt a világhálóhoz hozzáférők aránya. A település típusok között is az otthoni hozzáférésben alakultak ki a legélesebb különbségek. A fővárosban 13%-nak, a községekben mindössze 3%-nak van lakásában Internet-kapcsolata. Az internet-hozzáférők aránya régiónként Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Alföld 12% 13% 14% - 15% Dél-Alföld 16% - 17% Dél-Dunántúl 18% - 25% Az internetezés gyakorisága 2001 második negyedévében az internetezés gyakorisága szerint polarizálódott a lakosság. Nőtt a gyakran és a soha sem internetezők aránya az internethez hozzáférők között, ugyanakkor csökkent a ritkán internetezők aránya. Ezt egyrészt az otthoni internet kapcsolatok terjedése, valamint az internet adta lehetőségek megismerése okozza. Az előbbi esetben pl. a család valamelyik tagjának van szüksége az internetre, míg a többieket nem érdekli, míg az utóbbi esetben azok, akik eddig ritkán interneteztek, nem találnak számukra érdekes tartalmat a világhálón, így többet nem interneteznek, viszont akik érdekes, fontos információra, vagy kommunikációs csatornára találtak, azok gyakrabban interneteznek. GKIeNet Kft. 9

10 Az internetezés gyakorisága Régió Minden nap Heti 2-3 alkalom Hetente Havonta többször Havonta egyszer Ritkábban Budapest 28 (24) 21 (18) 12 (14) 6 (7) 5 (6) 7 (14) 20 (16) Pest megye 21 (22) 11 (28) 18 (10) 12 (8) 3 (3) 8 (20) 27 (9) Észak-Magyarország 17 (8) 19 (14) 15 (26) 7 (6) 9 (8) 12 (26) 20 (13) Észak-Alföld 16 (12) 17 (16) 19 (18) 7 (10) 7 (10) 15 (20) 19 (14) Dél-Alföld 15 (14) 18 (14) 20 (13) 7 (7) 6 (10) 11 (19) 24 (23) Nyugat-Dunántúl 20 (13) 19 (10) 12 (23) 5 (7) 9 (11) 14 (20) 20 (16)) Közép-Dunántúl 15 (18) 21 (14) 20 (28) 8 (5) 7 (10) 6 (12) 22 (13) Dél-Dunántúl 17 (13) 14 (18) 20 (17) 9 (8) 6 (6) 11 (15) 23 (23) Összesen 20 (17) 18 (17) 16 (18) 7 (7) 6 (8) 10 (18) 21 (16) Zárójelben az előző negyedéves adatok forrás: Netsurvey Soha Az itt leírt országos helyzethez hasonlóan alakult az internetezés gyakorisága a fővárosban, Észak-Magyarországon, az Észak- Alföldön, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon. Pest megyében a soha nem internetezők arányának növekedése mellett elsősorban a ritkán inernetezők aránya nőtt. A Dél-Alföldön kissé gyakrabban internetezik a lakosság, mint az első negyedévben, míg a soha nem internetezők aránya csak alig változott, a ritkán internetezőké csökkent. Hasonló a helyzet a Dél-Dunántúlon, de itt nagyobb volt az elmozdulás a gyakrabb internetezés felé. Az internetezés gyakorisága Település típusa Minden nap Heti 2-3 alkalom Hetente Havonta többször Havonta egyszer Ritkábban Budapest 28 (24) 21 (18) 12 (14) 6 (7) 5 (6) 7 (14) 20 (16) Megyeszékhely 20 (16) 19 (15) 15 (22) 7 (7) 8 (8) 13 (18) 19 (14) Város 19 (11) 18 (18) 18 (17) 6 (8) 7 (9) 8 (16) 23 (21) Község 13 (16) 15 (14) 21 (19) 11 (6) 5 (8) 11 (26) 24 (11) Összesen 20 (17) 18 (17) 16 (18) 7 (7) 6 (8) 10 (18) 21 (16) Zárójelben az előző negyedéves adatok forrás: Netsurvey Soha A folyamat a települések típusa szerint képzett csoportokban is érvényesült, azonban árnyalatnyi különbségekkel. Igaz, a megyeszékhelyeken eleve ritkábban internetezik a lakosság, mint a fővárosban, az említett polarizálódás itt erősebb, mint Budapesten. A városokban azonban már az jellemző, hogy elsősorban a ritkán internetezők térnek át a gyakrabb internetezésre, a soha nem internetezők aránya csak alig nőtt. A községekben azonban a ritkán és a gyakran internetezők aránya egyaránt csökkent, miközben a heti 2-3-szor, hetente, valamint havonta többször internetezők aránya kissé, a soha nem internetezők aránya azonban több mint kétszeresére emelkedett. Az internet hozzáféréssel rendelkezők tehát a fővárosban interneteznek a leggyakrabban, majd a megyeszékhelyek, a többi város, végül a községek következnek sorrendben. GKIeNet Kft. 10

11 Az internetezésre fordított idő havonta Az internetezésre fordított idő havonta A legtöbb időt Közép-Magyarországon fordítják internetezésre az internetezők. A központi régióban átlagosan havi 11,1 órát töltenek a világhálón a netezők (Budapesten 11,5 órát, Pest megyében 9,8 órát). Nyugat-Dunántúlon 9,4, Közép- és Dél- Dunántúlon egyaránt havi 8,4 órát interneteznek. Észak- Magyarországon az internetezők havi 8,5, Észak-Alföldön 8,0, a Dél-Alföldön mindössze 7,9 órát neteznek. Régió 1-5 órát 6-10 órát órát 20 órát v. többet Budapest 35 (41) 16 (19) 22 (18) 27 (22) Pest megye 44 (49) 18 (17) 17 (13) 21 (22) Észak-Magyarország 47 (59) 19 (24) 20 (10) 14 (8) Észak-Alföld 51 (59) 21 (20) 16 (7) 12 (14) Dél-Alföld 56 (64) 16 (16) 16 (10) 13 (11) Nyugat-Dunántúl 45 (64) 22 (18) 14 (10) 19 (8) Közép-Dunántúl 52 (56) 21 (17) 12 (12) 15 (14) Dél-Dunántúl 53 (46) 19 (14) 13 (20) 15 (20) Összesen 45 (52) 18 (19) 18 (13) 19 (16) Zárójelben az előző negyedéves adatok forrás: Netsurvey Míg a fővárosban havi 11,5 órát, a megyeszékhelyeken 8,6, a többi városban 8,9, a községekben 8,2 órát interneteznek. Az éles különbség tehát nem a település típusok között, hanem a főváros-vidék viszonylatban áll fenn. Ez valószínűleg a főváros átlagnál sokkal jobb távközlési infrastruktúrájával magyarázható. A fejlett megoldásokat a távközlési cégek először mindig a kis távolságok miatt viszonylag alacsony beruházási költségeket és a nagy vásárlóerő miatt biztos bevételt jelentő Budapesten vezetik be, s csak ha itt sikeresek, akkor modernizálnak vidéken, s ott is először csak a nagyvárosokban. Az is előfordul, hogy az új technológiák el sem jutnak a községekbe, hiszen elavulnak, mire oda is elérne a fejlesztés (pl. ISDN, ADSL). A fejlett, nagyobb sebességű átvitelt biztosító kommuniációs technológiák hiányában az internetezés sokszor lassú, az oldalak (főleg a sok képet, animációkat tartalmazó oldalak) letöltése, nagyobb adatbázisok, programok letöltése vontatott, s a magas távközlési díjak miatt esetleg az internet szűkkörű (levelezés, hírolvasás) felhasználására szorítja a lakosságot. Az internetezésre fordított idő havonta Település típusa 1-5 órát 6-10 órát órát 20 órát v. többet Budapest 35 (41) 16 (19) 22 (18) 27 (22) Megyeszékhely 52 (56) 18 (18) 14 (12) 16 (14) Város 46 (58) 19 (19) 20 (11) 15 (12) Község 51 (57) 22 (18) 12 (10) 14 (16) Összesen 45 (52) 18 (19) 18 (13) 19 (16) Zárójelben az előző negyedéves adatok forrás: Netsurvey GKIeNet Kft. 11

12 Internetezésre fordított idő havonta (óra) régiónként Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld 7-8 8,1-9 8, ,1-12 Az internetes alkalmazások lehetősége Az internethez hozzáférők alig felének van lehetősége internetes levelezésre, szűk kétharmaduknak böngészésre, 23%-nak chat-telésre, 24%-nak pedig adatforgalmazásra használja a hálót. A levelezésre legnagyobb arányban a budapestieknek van lehetősége, s az Észak- és Közép- Dunántúl alkotja a második csoportot, míg a többi régióban, ill. Pest megyében viszonylag szűk sávban szóródik a levelezésre képesek aránya (43-45%). A böngészésre azonban az internethez hozzáférők közül a legnagyobb arányban az északalföldieknek van lehetősége, s őket az Nyugat-Dunántúliak, majd a budapestiek és dél-alföldiek követik. A többi régióban és Pest megyében 59-62% közötti a böngészési lehetőséggel rendelkezők aránya. Az internetes alkalmazások lehetősége az internethez hozzáférők arányában (%) Régió Levelezés Böngészés Chat Adatforgalmazás Budapest 56 (63) 66 (67) 23 (32) 24 (27) Pest megye 44 (57) 62 (81) 17 (39) 28 (30) Észak-Magyarország 43 (63) 61 (62) 23 (37) 25 (22) Észak-Alföld 45 (62) 70 (74) 22 (39) 26 (28) Dél-Alföld 45 (56) 66 (59) 18 (32) 21 (25) Nyugat-Dunántúl 49 (55) 68 (65) 21 (32) 21 (13) Közép-Dunántúl 48 (66) 61 (71) 22 (45) 26 (25) Dél-Dunántúl 45 (56) 59 (57) 18 (35) 24 (20) Összesen 49 (60) 65 (67) 23 (36) 24 (25) GKIeNet Kft. 12

13 Az internetes csevegésre az internethez hozzáférők 21-23%-ának van lehetősége Budapesten, Észak-Magyarországon, Észak- Alföldön, a Közép-Dunántúlon, valamint az Nyugat-Dunántúlon. Mindössze 17-18%-nak van lehetősége chat-telni Pest megyében, a Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon. Az adatforgalmazás elsősorban Pest megyében, Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon, másodsorban Budapesten és a Dél-Dunántúlon áll az internethez hozzáférők rendelkezésére, míg a Dél-Alföldön és Nyugat- Dunántúlon csak az internethez hozzáférők 21%-a tud valamilyen adatforgalmazó eljárást alkalmazni. Az internetes alkalmazások lehetősége az internethez hozzáférők arányában (%) Település típusa Levelezés Böngészés Chat Adatforgalmazás Budapest 56 (63) 66 (67) 23 (32) 24 (27) Megyeszékhely 48 (63) 66 (70) 19 (33) 26 (27) Város 45 (56) 63 (63) 23 (39) 23 (21) Község 43 (62) 63 (69) 22 (38) 24 (24) Összesen 49 (60) 65 (67) 23 (36) 24 (25) Zárójelben az előző negyedéves adatok forrás: Netsurvey Az internetes alkalmazások használata Az internethez hozzáférők 45%-a szokott gyakran elektronikusan levelezni. Ennél nagyobb arányban leveleznek a Budapesten és a Közép-Dunántúlon. Kissé átlag alatti arányban leveleznek az Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon. Az internetes böngészésben Budapest és Észak-Alföld jár az élen, míg Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb a gyakran böngészők aránya az internethez hozzáférők körében. Az internetes csevegés a Dél-Dunántúlon a legnépszerűbb, és Budapesten, Észak-Alföldön, valamint Közép-Dunántúlon chat-telnek átlagon felüli arányban az internetezők. Az adatforgalmazás terén Pest megye és a Közép-Dunántúl vezet, de átlagon felüli az adatforgalmazást gyakran alkalmazók aránya az Észak-Alföldön is. A középmezőnyt e tekintetben a főváros és Dél-Dunántúl alkotja, míg átlagon aluli az adatforgalmazók aránya Észak- Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon, valamint a Dél- Alföldön. Az internetes alkalmazások használata az internethez hozzáférők arányában (%) Régió Levelezés Böngészés Chat Adatforgalmazás Budapest 53 (50) 63 (52) 21 (20) 21 (19) Pest megye 41 (47) 60 (61) 16 (29) 26 (23) Észak-Magyarország 37 (40) 53 (40) 18 (20) 20 (14) Észak-Alföld 44 (38) 63 (48) 20 (26) 22 (15) Dél-Alföld 39 (36) 60 (39) 14 (15) 18 (15) Nyugat-Dunántúl 44 (34) 59 (43) 19 (21) 20 (9) Közép-Dunántúl 47 (44) 58 (55) 20 (21) 24 (16) Dél-Dunántúl 42 (34) 53 (42) 24 (22) 21 (17) GKIeNet Kft. 13

14 Összesen 45 (42) 60 (48) 19 (21) 21 (17) A települések típusa szerint az internetes alkalmazások használói arányában nem mindegyik alkalmazásnál találunk éles különbségeket. Míg a gyakran levelezők aránya 40-53% között alakul, és a főváros-vidék viszonylatban nagy az eltérés, addig pl. a chat-telők aránya viszonylag szűk határok, 18-21% között alakul, s pl. a községekben magasabb, mint a megyeszékhelyeken. Ez utóbbi, vagyis a településtípusok közötti különbségek hiánya jelentkezik az internetes böngészési szokásokban is. A legtöbben (63%) Budapesten szörfölnek gyakran a világhálón, s a nem megyeszékhely városokban és községekben is egyaránt 58% böngészik gyakran. A különbség tehát nagyon kicsi a legkisebb és a legnagyobb arány között. Az internetes alkalmazások használata az internethez hozzáférők arányában (%) Település típusa Levelezés Böngészés Chat Adatforgalmazás Budapest 53 (50) 63 (52) 21 (20) 21 (19) Megyeszékhely 43 (43) 59 (50) 17 (20) 24 (19) Város 42 (37) 58 (45) 20 (23) 19 (15) Község 40 (37) 58 (44) 18 (22) 21 (13) Összesen 45 (42) 60 (48) 19 (21) 21 (17) Zárójelben az előző negyedéves adatok forrás: Netsurvey 2001 második negyedévében jelentősen nőtt a különböző internetes alkalmazásokhoz hozzáférők között az azokat használók aránya. Míg az első negyedévben a levelezésre képes internetezők 70%-a mondta, hogy gyakran levelezik az interneten, a második negyedévben már 92%-uk küldött, vagy fogadott gyakran levelet elektronikus formában. Ehhez hasonlóan a böngészők aránya 72%-ról 92%-ra, a gyakran chat-telők aránya 60%-ról 84%-ra, az adatforgalmazást alkalmazók aránya 67%-ról, 87%-ra nőtt azok körében, akiknek lehetőségük van ezeknek az alkalmazásoknak a használatára. Az alkalmazások használatában mutatkozó növekvő aktivitás minden régióban megfigyelhető volt. Az internetes levelezés terén a legnagyobb növekedés Észak-Alföldön, valamint Közép- és Dél-Dunántúlon történt. A böngészésben Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld aktivitása nőtt a leginkább. A chat-telésben pedig a Közép-Dunántúl és a Dél- Alföld lakossága aktivizálódott elsősorban. Az adatforgalmazásban az észak-alföldiek tevékenysége erősödött kiemelkedő mértékben. GKIeNet Kft. 14

15 Az internetes alkalmazások használói az alkalmazásokhoz hozzáférők között (%) Régió Levelezés Böngészés Chat Adatforgalmazás Budapest 94 (80) 94 (77) 81 (63) 88 (70) Pest megye 93 (82) 97 (75) 91 (76) 94 (78) Észak-Magyarország 85 (63) 87 (64) 79 (55) 77 (63) Észak-Alföld 97 (60) 90 (64) 91 (66) 85 (54) Dél-Alföld 88 (65) 92 (67) 78 (46) 83 (59) Nyugat-Dunántúl 89 (61) 88 (66) 89 (65) 95 (72) Közép-Dunántúl 98 (65) 95 (77) 90 (47) 94 (66) Dél-Dunántúl 93 (61) 89 (74) 84 (63) 85 (83) Összesen 92 (70) 92 (72) 84 (60) 87 (67) Zárójelben az előző negyedéves adatok forrás: Netsurvey Ha az említett internetes alkalmazásokhoz hozzáférők körében településtípusok szerint vizsgáljuk, hogy milyen mértékben emelkedett az alkalmazásokat gyakran használók aránya, mind a négy alkalmazás tekintetében azt találjuk, hogy a felhasználói aktivitás a legnagyobb mértékben a községekben, s a levelezés, böngészés és csevegés terén a legkevésbé Budapesten erősödött. Az volt tehát a jellemző, hogy minél kevésbé használta a lakosság az említett négy alkalmazást az első negyedévben, annál nagyobb mértékben bővült ezek alkalmazása a második negyedévben. A folyamat tehát az internetezési szokásokban meglévő településtípusok közötti különbségek kiegyenlítődése irányába mutat. Az internetes alkalmazások használói az alkalmazásokhoz hozzáférők között (%) Település típusa Levelezés Böngészés Chat Adatforgalmazás Budapest 94 (80) 94 (77) 81 (63) 88 (70) Megyeszékhely 90 (68) 89 (71) 88 (60) 90 (72) Város 93 (67) 91 (72) 84 (59) 84 (69) Község 92 (60) 93 (64) 85 (57) 87 (55) Összesen 92 (70) 92 (72) 84 (60) 87 (67) Zárójelben az előző negyedéves adatok forrás: Netsurvey A várható új otthoni Internet-kapcsolatok 2001 második negyedévében a 14 éven felüli népesség 4%-a tervezte, hogy a közeljövőben lakásában Internet-hozzáférést biztosít. Ez némi csökkenést mutat az első negyedévhez képest, ami természetes, hiszen ez alatt az idő alatt gyorsan nőtt a háztartások otthoni Internet-kapcsolatainak a száma. A régiókban 4-6% közötti az otthoni Internet-kapcsolat létesítését tervezők aránya. A legnagyobb arányban a budapestiek terveznek otthoni Internet-hozzáférést, 5% az arányuk Pest megyében és az Nyugat-Dunántúlon, 4% (vagyis átlagos) a Dél-Alföldön, valamint GKIeNet Kft. 15

16 Közép- és Dél-Dunántúlon. A lakosság alig 3%-a tervezi otthoni Internet-hozzáférés kiépítését Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön. Az otthoni Internet-hozzáférést tervezők aránya egyedül a Dél-Dunántúlon emelkedett, az Nyugat-Dunántúlon stagnált, a többi régióban pedig csökkent. Otthoni internetkapcsolat bevezetését tervezők megoszlása és aránya (%) Régió Megoszlás Bevezetést tervezők Budapest 28 (28) 6 (7) Pest megye 12 (12) 5 (6) Észak-Magyarország 8 (9) 3 (4) Észak-Alföld 9 (11) 3 (4) Dél-Alföld 12 (13) 4 (5) Nyugat-Dunántúl 12 (10) 5 (5) Közép-Dunántúl 10 (10) 4 (5) Dél-Dunántúl 9 (5) 4 (3) Összesen 100 (100) 4 (5) Zárójelben az előző negyedéves adatok forrás: Netsurvey Így az újonnan létesülő otthoni Internet-kapcsolatok várható piaca nem sokat változott az első negyedévhez képest. Továbbra is várhatóan az összes újonnan létesülő otthoni kapcsolódási pont 28%-a a fővárosban, 12%-a Pest megyében, így 40%-a Közép-Magyarországon épül ki a következő időszakban. Nő a dunántúli piac (összesen 25%-ról 31%-ra), s csökken az alföldi (24%-ról 21%-ra). Észak-Magyarország részesedése várhatóan 9%-ról 8%-ra csökken ezen a piacon. A Dunántúlon elsősorban a kicsiny dél-dunántúli régió piaca nő, miközben Közép-Dunántúl részesedése nem változik. Az internet otthoni bevezetését tervezők aránya továbbra is csökkenő a településtípusok között a fővárostól a községek felé haladva, azonban a második negyedévben csökkentek a különbségek. Míg 2001 első negyedévében a fővárosban több mint kétszer akkora arányban tervezte a lakosság otthoni Internet-kapcsolat kiépítését, addig a második negyedévben kétszeresre csökkent a különbség. Otthoni internetkapcsolat bevezetését tervezők megoszlása és aránya (%) Település típusa Megoszlás Bevezetést tervezők Budapest 28 (28) 6 (7) Megyeszékhely 21 (21) 5 (6) Város 27 (26) 4 (5) Község 24 (25) 3 (3) Összesen 100 (100) 4 (5) Zárójelben az előző negyedéves adatok forrás: Netsurvey GKIeNet Kft. 16

17 Ezt az okozta, hogy a községekben nem változott, vagyis továbbra is a népesség 3%-át képviselik azok, akik otthonukban Internet bevezetését tervezik, a fővárosban azonban 7%-ról 6%-ra csökkent arányuk. A megyeszékhelyeken és a többi városban is 1 százalékponttal csökkent az otthoni Internetkapcsolat kialakítását tervezők aránya. Otthoni internet-kapcsolat bevezetését tervezők aránya régiónként Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld 3% 4% 5-6% Vásárlások az interneten Az interneten az internetet használók 6%-a vásárolt már. Ez számottevő növekedés az első negyedévhez képest, hiszen akkor még csak az internetezők 4%-a állította, hogy vásárolt már a világhálón. Ugyanakkor nem beszélhetünk az internetes kiskereskedelem rohamos terjedéséről, hiszen ezek az arányok alacsony számokat takarnak második negyedévében mindössze 64 ezer fő volt, aki valaha vásárolt már az interneten, igaz ez alatt a három hónap alatt 26 ezer új vásárló próbálta ki az internetes vásárlást. A régiók között jelentős különbségeket találunk az interneten vásárlók arányában. A legtöbben a fővárosi és pest megyei internetezők közül vásároltak már a világhálón (egyaránt 8%), s a viszonylag gyakori vásárlók közé tartozik a központi régió mellett Közép-Dunántúl is. Közép-Dunántúlon eddig 7 ezren vásároltak a neten, a második negyedévben ebből 3 ezer fő volt első vásárló. Átlagos az interneten vásárlók aránya Észak-Magyarországon, ahol 8 ezren vásároltak már interneten, s a második negyedévben 4 ezren először éltek ezzel a lehetőséggel. Átlag alatti a neten vásárlók aránya a Dél- és Nyugat-Dunántúlon, s igen alacsony GKIeNet Kft. 17

18 Dél- és Észak-Alföldön. Az interneten gyakran böngészők között 7% az internetes vásárlást már kipróbáltak aránya, s ez az arány alig változott az első negyedévhez képest. Igazából arról van tehát szó, hogy a böngészők vásárlási hajlandósága stabil, csak alig erősödik, nő viszont a gyakran böngészők, s ezzel együtt az internetes vásárlók aránya. Interneten vásárlók aránya az internetet használók arányában Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld 2 3% 3.1 6% 6.1 8% Ha régiók szerint megbontva vizsgáljuk az interneten gyakran böngészők vásárlási hajlandóságát, bizony találunk változásokat. A fővárosban számottevően, Pest megyében viszont ugrásszerűen nőtt a böngészők vásárlási hajlandósága. Szintén erőteljesen nőtt a vásárlási hajlandóság a Közép- és Dél-Dunántúlon. Ugyanakkor gyengült az internetes vásárlási kedv Észak- és Dél-Alföldön, valamint az Nyugat-Dunántúlon. Vásárolt már interneten Régió Ezer fő Megoszlás Internetet használók arányában Böngészők arányában Budapest 26 (14) 41 (37) 8 (5) 10 (7) Pest megye 7 (1) 12 (3) 8 (1) 9 (1) Észak-Magyarország 8 (4) 12 (11) 6 (4) 8 (7) Észak-Alföld 3 (5) 4 (13) 2 (4) 3 (7) Dél-Alföld 4 (6) 7 (17) 3 (5) 4 (10) Nyugat-Dunántúl 4 (4) 6 (10) 4 (5) 5 (9) Közép-Dunántúl 7 (4) 12 (9) 7 (3) 8 (5) Dél-Dunántúl 4 (0) 7 (0) 5 (0) 7 (0) Összesen 64 (38) 100 (100) 6 (4) 7 (6) Zárójelben az előző negyedéves adatok forrás: Netsurvey GKIeNet Kft. 18

19 A településtípusok szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy az internetet használók körében több mint kétszeresére nőtt az interneten már valaha vásároltak aránya a városokban, kétszeres volt a növekedés a községekben, ugyanakkor a megyeszékhelyeken csökkent azok aránya, akik már kipróbálták az elektronikus vásárlást. Az interneten gyakran böngészők körében az interneten vásárlók aránya, az első negyedévhez képest nőtt a fővárosban és csaknem kétszeresére nőtt a városokban, alig nőtt a községekben, ugyanakkor felére csökkent a megyeszékhelyeken. A vásárlási szokások között tehát a fővárosban és a kisebb városokban, valamint községekben jutott a korábbinál nagyobb szerephez az internetes értékesítés, míg a megyeszékhelyeken élők körében veszített jelentőségéből. Vásárolt már interneten Település típusa Fő Megoszlás Internetet használók arányában Böngészők arányában Budapest 26 (14) 41 (37) 8 (5) 10 (7) Megyeszékhely 8 (11) 13 (28) 3 (5) 4 (8) Város 20 (8) 31 (21) 7 (3) 9 (5) Község 10 (5) 16 (14) 4 (2) 5 (4) Összesen 64 (38) 100 (100) 6 (4) 7 (6) Zárójelben az előző negyedéves adatok forrás: Netsurvey Az eddig interneten vásárolt népesség 41%-a a fővárosban, 13%-a megyeszékhelyen, 31%-a más városban, 16%-a községben él, miközben a 14 éven felüli népesség 19%-a él Budapesten, 18%-a megyeszékhelyen, 26%-a más városban és 37%-a él községben. GKIeNet Kft. 19

20 II.2. A magyarországi vállalatok internet-használati szokásainak regionális elemzése A mintáról A tanulmányrész alapjául szolgáló adatok forrása az IKB Monitoring felmérésének vállalati fejezete. A visszaérkező válaszok közül az elemzésbe a pénzügyi szektor és a távközlés vállalatain kívül az összes 5 főnél többet foglalkoztató jogi és nem jogi személyiségű vállalkozás adatait vontuk be. Az alapsokaságból több mint 30 ezer vállalkozást kérdeztünk meg, a 20 főnél többet foglalkoztató vállalatokat teljes körűen megkerestük, az 5 és 20 fő közötti vállalatok esetében a mintavételi arány 50% volt. A visszaérkezett válaszok közül a regionális elemzéshez cég adatait használtuk fel. Az említettek alapján a felmérés megkérdezési aránya 63,6%-os, reprezentativitása pedig 6,2%-os volt a cégek számát tekintve. Az egyes régiókban a reprezentativitás 5,3% és 7,7% között ingadozott: legnagyobb arányban a Közép- Dunántúlról, legkisebb arányban pedig Közép-Magyarországról érkeztek válaszok (lásd következő táblázat). Az ágazatok közül a legmagasabb reprezentációt a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (22%) területén tapasztaltuk, de átlag fölötti a hányados értéke a halászat (13,6%) és a bányászat (10,7%) ágazatokban is. Alacsonyabb kitöltési hajlandóságot a kereskedelem és az idegenforgalom, vendéglátás ágazatok cégei tanúsítottak, esetükben a reprezentáció egyaránt 4,3%. A foglalkoztatottak számának növekedésével együtt nő a reprezentativitás is természetesen elsősorban az alacsonyabb kiválasztási arány miatt. Míg az 5 és 9 főt foglalkoztató cégek között a reprezentáció csak 4,1%, addig a 300 főnél többet foglalkoztató vállalatok több mint 23%-a válaszolt megkeresésünkre. Az ágazati és a foglalkoztatott létszám szerinti megbontásokat tartalmazó következő táblázatokban a könnyebb áttekinthetőség érdekében vastagítottan közöljük a legalacsonyabb és a legmagasabb reprezentációs értékeket. GKIeNet Kft. 20

21 Megkérdezési arány és reprezentativitás szektorok szerint RÉGIO ÁGAZATJEL Össz. A B C D E F G H I K M N O Dél- Megkérdezett vállalatok Alföld Válaszoló vállalatok Összes vállalat száma Megkérdezési arány 78.9% 75.0% 71.4% 72.1% 89.7% 64.3% 58.8% 64.5% 66.7% 51.3% 92.0% 67.8% 62.3% 65.4% Reprezentativitás 8.4% 16.7% 14.3% 9.5% 15.4% 8.7% 4.8% 3.1% 4.6% 5.7% 8.0% 10.2% 4.1% 7.0% Dél- Megkérdezett vállalatok Dunántúl Válaszoló vállalatok Összes vállalat száma Megkérdezési arány 77.4% 50.0% 50.0% 71.5% 87.9% 60.2% 59.4% 73.1% 76.9% 52.7% 92.3% 75.6% 74.6% 65.8% Reprezentativitás 8.5% 12.5% 0.0% 8.8% 18.2% 5.3% 4.2% 3.4% 3.0% 8.3% 7.7% 4.9% 10.4% 6.6% Közép- Megkérdezett vállalatok Dunántúl Válaszoló vállalatok Összes vállalat száma Megkérdezési arány 75.5% 80.0% 91.7% 70.9% 93.9% 62.0% 56.5% 70.0% 63.3% 55.6% 95.5% 68.8% 70.1% 64.5% Reprezentativitás 6.2% 20.0% 20.8% 9.9% 30.3% 7.6% 5.0% 4.7% 5.1% 7.7% 22.7% 7.8% 7.2% 7.7% Közép- Megkérdezett vállalatok Magyarország Válaszoló vállalatok Összes vállalat száma Megkérdezési arány 66.7% 100.0% 75.0% 66.5% 80.4% 60.6% 58.9% 63.9% 63.2% 55.7% 88.1% 80.8% 60.5% 61.1% Reprezentativitás 5.2% 33.3% 10.7% 6.1% 17.6% 4.4% 4.0% 4.7% 4.2% 6.4% 8.1% 6.6% 5.2% 5.3% Nyugat- Megkérdezett vállalatok Dunántúl Válaszoló vállalatok Összes vállalat száma Megkérdezési arány 76.2% 100.0% 55.0% 72.8% 85.7% 63.6% 59.5% 67.8% 76.9% 52.7% 68.4% 76.4% 61.1% 66.1% Reprezentativitás 8.8% 0.0% 15.0% 9.3% 25.0% 5.3% 4.9% 3.4% 7.7% 8.6% 5.3% 5.6% 4.6% 7.0% Észak- Megkérdezett vállalatok Alföld Válaszoló vállalatok Összes vállalat száma Megkérdezési arány 72.3% 55.6% 80.0% 73.4% 89.4% 62.6% 61.1% 70.6% 63.6% 52.2% 91.7% 65.8% 63.4% 65.9% Reprezentativitás 6.6% 0.0% 0.0% 8.5% 19.1% 6.6% 4.1% 5.6% 3.6% 7.2% 0.0% 8.2% 6.5% 6.4% Észak- Megkérdezett vállalatok Magyarország Válaszoló vállalatok Összes vállalat száma Megkérdezési arány 74.8% 66.7% 79.2% 73.5% 89.2% 61.1% 57.6% 75.0% 68.2% 50.5% 80.0% 72.4% 58.3% 65.1% Reprezentativitás 5.7% 0.0% 0.0% 9.3% 32.4% 4.4% 4.2% 5.2% 10.1% 8.5% 10.0% 6.9% 3.6% 6.8% Magyarország Megkérdezett vállalatok Válaszoló vállalatok Összes vállalat száma Megkérdezési arány 74.6% 70.5% 75.0% 70.1% 87.7% 61.5% 58.9% 67.3% 66.2% 54.5% 87.6% 74.1% 62.5% 63.6% Reprezentativitás 7.2% 13.6% 10.7% 8.1% 22.0% 5.5% 4.3% 4.3% 5.0% 6.9% 8.5% 7.1% 5.5% 6.2% GKIeNet Kft. 21

22 Reprezentativitás régiók és foglalkoztatottak száma szerint RÉGIO LÉTSZÁM 5-9 fő fő fő fő 300 fő felett Nem meghatá rozható Összesen Dél-Alföld Válaszoló vállalatok száma Összes vállalat száma Reprezentativitás 4.1% 4.0% 10.9% 16.2% 34.3% 7.0% Dél-Dunántúl Válaszoló vállalatok száma Összes vállalat száma Reprezentativitás 3.8% 3.4% 12.2% 14.6% 21.3% 6.6% Közép-Dunántúl Válaszoló vállalatok száma Összes vállalat száma Reprezentativitás 5.0% 4.8% 12.0% 18.0% 22.9% 7.7% Közép-Magyarország Válaszoló vállalatok száma Összes vállalat száma Reprezentativitás 3.9% 3.2% 9.1% 13.9% 17.9% 5.3% Nyugat-Dunántúl Válaszoló vállalatok száma Összes vállalat száma Reprezentativitás 3.8% 3.5% 12.8% 14.4% 27.3% 7.0% Észak-Alföld Válaszoló vállalatok száma Összes vállalat száma Reprezentativitás 4.3% 3.6% 9.1% 15.2% 20.8% 6.4% Észak-Magyarország Válaszoló vállalatok száma Összes vállalat száma Reprezentativitás 4.7% 4.2% 8.9% 15.2% 30.8% 6.8% Magyarország Válaszoló vállalatok száma Összes vállalat száma Reprezentativitás 4.1% 3.6% 10.2% 15.0% 23.2% 6.2% Internet-kapcsolat A megkérdezett vállalkozások mintegy 80%-a már rendelkezik valamilyen internet-kapcsolattal, míg kb. 10%-a a következő 12 hónap során szeretne a világhálóra csatlakozni. A válaszadók valamivel több, mint 10%-a egyelőre nem tervezi az internethez való csatlakozást. A legkisebb az Internet-kapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya a Dél-Dunántúlon (69,2%), a legmagasabb Közép- Magyarországon (86,7%). Az átlag felett ezen kívül csak Közép-Dunántúl értéke (81%) található. A következő 12 hónapban a legalacsonyabb hozzáférési arányt felmutató dél-dunántúli régióban várható a legdinamikusabb fejlődés, a terület válaszadóinak 14.2%-a a következő időszakban tervezi a internet-kapcsolat kiépítését. A fejlettebb Közép-Magyarország esetében fordított a helyzet, a világhálós csatlakozást tervezők aránya a többi régióhoz képest a legalacsonyabb, mindössze 7%. GKIeNet Kft. 22

23 Internet kapcsolattal rendelkező cégek aránya az egyes régiókban Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl 69 73% 73,1 78% 78,1 82% 82,1 88% Az internet használatát legnagyobb arányban Dél-Dunántúlon utasítják el (16,6%), de az átlagnál magasabb az észak- és délalföldi régió értéke is (13,6% és 12,2%). Ez részben összefügg a gazdasági ágazatok területi megoszlásával: a felsorolt régiókban arányaiban magasabb az internetes kapcsolódást egyelőre feleslegesnek tartó ágazatok (pl. mezőgazdaság, halászat) cégeinek száma. Internet kapcsolattal rendelkező cégek aránya az egyes régiókban Jelenleg is rendelkezik Nem rendelkezik, de a következő 12 hónapban tervezi Nem rendelkezik, és egyelőre nem tervezi Összesen Közép-Magyarország 86.7% 7.0% 6.3% 100.0% Közép-Dunántúl 81.0% 8.9% 10.1% 100.0% Nyugat-Dunántúl 78.7% 10.6% 10.6% 100.0% Dél-Dunántúl 69.2% 14.2% 16.6% 100.0% Észak-Magyarország 74.9% 12.7% 12.4% 100.0% Észak-Alföld 75.2% 11.1% 13.6% 100.0% Dél-Alföld 75.3% 12.5% 12.2% 100.0% Magyarország 80.1% 9.8% 10.1% 100.0% Intranet Intranet hálózattal (belső számítógépes hálózattal) a magyarországi vállalkozások kb. 50%-a rendelkezik. 12%-uk a következő 12 hónap során szeretné megteremteni számítógépeik közt a belső összeköttetést, míg 38%-uk jelenleg ezt nem tervezi. GKIeNet Kft. 23

24 A legnagyobb arányban csakúgy, mint internetes kapcsolattal, intranettel is a Közép-Magyarországi régió rendelkezik: itt a vállalkozások több mint 56%-a használ intranet hálózatot. Az intranet használata a legkevésbé a Dél-Dunántúlon jellemző, ahol a vállalkozások csak 39%-a használ ilyen hálózatot. Átlag alatt helyezkedik el továbbá Észak-Magyarország, Észak-Alföld, és Dél-Alföld, míg az említett közép-magyarországi régió mellett az országos átlagértéknél több cég rendelkezik az alkalmazással a közép- és nyugat-dunántúli régióban. Bár magas az intranet aránya Nyugat-Magyarországon, a legkevésbé az itteni cégek szándékoznak további ilyen irányú beruházásokat megvalósítani, mindössze 8%-uk jelezte, hogy a következő 12 hónapban az eddig független számítógépekből hálózatot alakít ki. Az elutasítás az intranet esetében is az észak- és dél-alföldi régióban a legnagyobb, míg egy év múlva várhatóan a középmagyarországi és a közép-dunántúli székhellyel rendelkező vállalkozások körében lesz a legmagasabb az intranet hálózatok aránya. Intranettel (belső számítógépes hálózattal) rendelkező cégek aránya az egyes régiókban Nem rendelkezik, de a Nem rendelkezik, és Jelenleg is rendelkezik következő 12 hónapban tervezi egyelőre nem tervezi Összesen Közép-Magyarország 56.5% 12.1% 31.4% 100.0% Közép-Dunántúl 52.1% 12.8% 35.1% 100.0% Nyugat-Dunántúl 51.4% 8.6% 40.1% 100.0% Dél-Dunántúl 39.8% 13.1% 47.2% 100.0% Észak-Magyarország 42.7% 14.6% 42.7% 100.0% Észak-Alföld 40.2% 12.1% 47.8% 100.0% Dél-Alföld 45.6% 12.9% 41.4% 100.0% Magyarország 49.6% 12.2% 38.2% 100.0% Weboldal Internetes honlapot a válaszadó vállalkozások 44%-a alakított már ki. A cégek 27%-a a következő 12 hónapban tervezi a világhálós megjelenését, míg közel 30%-uk egyelőre nem tervezi cégét az interneten keresztül is bemutatni. A vállalati honlapok aránya a jellemző tendenciának megfelelően ezen esetben is a közép-magyarországi régióban a legmagasabb (55%), míg a vállalatok számához viszonyítva a legkedvezőtlenebb helyzetben az észak-alföldi vállalkozások vannak (27,6%). Viszonylag elmaradottnak számít még Észak- Magyarország és Dél-Dunántúl is (32,2% és 34,7%). GKIeNet Kft. 24

25 Honlappal rendelkező cégek aránya az egyes régiókban Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl 28 31% % % % Az észak-alföldi vállalkozások tervezik a legnagyobb arányban a honlapjuk kialakítását (35,4%), de ők utasítják el a legnagyobb százalékban is a világhálós megjelenést (37%), szemben a magas ellátottsági aránnyal rendelkező Közép- Magyarország régióval, ahol a saját honlap kialakításától a cégek 20,6%-a zárkózik csak el rövid távon. Honlappal rendelkező cégek aránya az egyes régiókban Nem rendelkezik, de a Nem rendelkezik, és Jelenleg is rendelkezik következő 12 hónapban tervezi egyelőre nem tervezi Összesen Közép-Magyarország 55.3% 24.1% 20.6% 100.0% Közép-Dunántúl 42.5% 28.4% 29.0% 100.0% Nyugat-Dunántúl 43.3% 23.2% 33.6% 100.0% Dél-Dunántúl 34.7% 28.5% 36.8% 100.0% Észak-Magyarország 32.2% 32.9% 34.9% 100.0% Észak-Alföld 27.6% 35.4% 37.0% 100.0% Dél-Alföld 40.1% 25.3% 34.7% 100.0% Magyarország 44.0% 27.0% 29.0% 100.0% Internet-kapcsolat típusa A vállalati szféra internet-hozzáféréseinek típusait az alábbi ábra mutatja. Az összes kapcsolódás közel fele ISDN vonalon történik. A hagyományos kapcsolt vonali modem részaránya a harmada, a bérelt vonali csatlakozásé pedig 12%-a az összes GKIeNet Kft. 25

26 internet-kapcsolódásnak. A gyorsabb adatforgalmat biztosító bérelt vonali, ADSL és kábeltévé csatlakozási típusok még vagy a szolgáltatás hozzáférésének korlátai miatt, vagy annak költségvonzata miatt nem terjedtek el megfelelő arányban. Az összes internet-hozzáférés megoszlása csatlakozási típusok szerint 2% 4% 1% 33% 46% 2% 12% K.v.modem Bérelt v. Mikroh.v. ISDN ADSL KTV Egyéb A közép-magyarországi régióban országos átlagon felüli az ADSL (3%) és a bérelt vonali (16%) csatlakozás aránya. Átlaghoz közeli a hagyományos kapcsolt vonali modemes (32%), a kábeltévés csatlakozás (3%) és az ISDN hozzáférés (43%) aránya. A dél-dunántúli régióban működő vállalkozások mikrohullámú vevőn keresztüli csatlakozás (4%) aránya az országban a legmagasabb, de ugyanez igaz az ISDN hozzáférések (60%) arányára is. A nyugat-dunántúli régióban bejegyzett vállalkozások átlagon felül, leggyakrabban az ISDN technológiát (56%) alkalmazzák. Az országos átlaghoz képest kevesebben használják a hagyományos kapcsolt vonali modemet (26%), de alacsonyabb az aránya az alkalmazott bérelt vonali (10%) és az ADSL (1%) technológiáknak is. A közép-dunántúli régióban (Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megye) a vállalati szektorban még relatíve magas a hagyományos telefonvonalon keresztüli csatlakozások száma (arányuk 37%), de az ISDN elterjedtsége az országos átlag (42%). Az észak-magyaroszági régióban magasan átlagon felüli az ISDN (58%) és a kábeltévé (6%) technológiák használatának aránya. Alacsony a kapcsolt vonali modemes (27%), a bérelt vonali (7%) és a ADSL (0,5%) típusú csatlakozások aránya. Az Észak-Alföldön az ISDN (52%) és a kábeltévén keresztüli (6%) internet-hozzáférés részaránya haladja meg az országos átlagot. A régióban a drágább bérelt vonali (6%) és ADSL (0,4%) technológiák használata az átlaghoz képest alacsonynak mondható. GKIeNet Kft. 26

27 Végül a dél-alföldi régióban (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék) országos viszonylatban is a legmagasabb a hagyományos kapcsolt vonali modem használata (51%). Az északi-magyarországi régió után itt csatlakoznak a vállalatok legnagyobb arányban (6%) kábeltévén keresztül az internetre. A különböző internet-hozzáférési típusok aránya a vállalatok körében régiónként Településtípusok Hagyományos kapcsolt vonali modem Bérelt vonal Mikrohullámú vevő ISDN ADSL Kábeltv Egyéb Közép-Magyarország 32% 16% 2% 43% 3% 3% 1% Közép-Dunántúl 37% 13% 1% 42% 2% 3% 2% Nyugat-Dunántúl 26% 10% 2% 56% 1% 4% 1% Dél-Dunántúl 25% 8% 4% 60% 2% 2% 0% Észak-Magyarország 27% 7% 0% 58% 0% 6% 1% Észak-Alföld 32% 6% 2% 52% 0% 6% 2% Dél-Alföld 51% 7% 1% 34% 0% 6% 1% Magyarország 33% 12% 2% 47% 2% 4% 1% Az adott régiókban az egyes csatlakozási típusok arányát a technológiák bevezetési költsége mellett nagymértékben befolyásolja, hogy a térségben milyen a telefonkábelek minősége, rendelkezésre áll-e az egyes technológiákhoz szükséges infrastruktúra (pl. csillagpontos kábeltévé-hálózat), illetve, hogy az adott kapcsolat-típus egyáltalán megvalósíthatóe a régió településeiben (pl. ADSL). Ezt mutatja az is, hogy az elmaradottabbnak számító észak-magyarországi megyékben jóval átlag alatti a hagyományos modemes kapcsolatot használók aránya, a magas ISDN és kábeltévés hozzáférési arány mellett. Azokon a területeken, ahol az internet magyarországi elterjedésének kezdeti időszakában még nem volt megfelelő minőségű telefonhálózat, ott már leginkább gyorsabb adatátviteli technológiák alkalmazásával próbálkoznak. Piac-átalakító hatás A magyarországi vállalatok az internet egyre jelentősebb elterjedése mellett is azon az állásponton vannak, hogy a következő egy évben az általuk befolyásolt piaci szegmensekben az internet csak mérsékelt szerkezeti változásokat fog előidézni. Az eddig kialakított, az egyes vállalatok és partnereik, valamint a vállalatok és fogyasztóik közötti viszonyok várhatóan a jövőben is fennmaradnak, s csak azok kommunikációs formáiban várható módosulás. Az összes válaszadó várakozásaiból számított, az internetnek a vállalati piacra gyakorolt hatását jellemző árbevétellel súlyozott egyenlegmutató értéke 27 (a súlyozatlan érték 32), ami a már említett mérsékelt pesszimizmust jelzi. Az árbevétellel súlyozott érték azért magasabb, mert arányaiban több nagyvállalat gondolja úgy, hogy rá nagyobb hatással lesz a világháló folyamatos térnyerése a vállalati reálfolyamatokban. GKIeNet Kft. 27