BORZÁN Anita. Bevezetés

Átírás

1 BORZÁN Anita Environmental accounting information in the reports of the Top 500 Hungarian enterpreneurs in the food supply chain Környezeti számviteli információk a hazai Top 500 élelmiszervertikumba tartozó vállalkozások beszámolóiban Borzan.Anita@uni-bge.hu Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar, egyetemi docens Bevezetés Tanulmányomban a hazai 500 legnagyobb árbevételt realizáló társaságból az élelmiszervertikumba tartozó vállalkozások környezettudatosságának a vizsgálatát végzem el. Témaválasztásom aktualitását a mindennapi életünket átható környezetvédelmi kérdések, a fenntartható fejlődés, a globális környezeti problémák megoldásának kényszere is alátámasztja. A globális környezeti folyamatok befolyásolásában a gazdálkodók, közöttük az élelmiszervertikumban tevékenykedők szerepe is megkérdőjelezhetetlen. A vállalkozások tevékenységüket a jogszabályi előírások betartásával kötelesek folytatni. A törvényeknek való megfelelés egyik követelménye a számvitel, amely vállalati információs rendszerként fontos szerepet játszik a gazdálkodók környezettudatosságának a bemutatásában, illetve mérésében. Anyag és módszer A tanulmányban felhasznált vizsgálati anyagot a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató beszámolók alkotják. Módszertanát tekintve külső beszámoló elemzés, ugyanis az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett bárki által lehívható e-beszámolók környezettel összefüggő információin alapul. A környezeti információs rendszer a környezeti számvitellel függ össze. A számvitel viszonylag új területének, a környezeti számvitelnek a kialakulása a globális környezeti problémákkal, illetve a fenntartható fejlődéssel magyarázható. A környezeti számvitel a számvitel olyan alágaként definiálható, amely azokat a tevékenységeket, módszereket és rendszereket foglalja magában, amelyek egy meghatározott gazdasági rendszer környezetvédelmi problémáit vagy a környezetvédelmi tevékenység gazdasági hatásait tartják nyilván, elemzik és jelentésbe foglalják (Schaltegger-Burrit, 2005). A környezeti számvitelben elsődleges a környezeti költségek és befolyásoló tényezőik körének meghatározása. Szoros kapcsolat mutatható ki a környezetvédelmi beruházások gazdaságtanával is, ahogyan arra egy 2019-ben megjelent tanulmány is rámutat (Pintér Pintér, 2019). A környezeti pénzügyi számvitel célja a külső informálás, tehát stakeholderek részére a környezetvédelemmel összefüggő környezet védelmét közvetlenül szolgáló eszközök, veszélyes hulladékok, költségek, kötelezettségek, céltartalék képzés számviteli információkat közöl. A környezeti vezetői számvitel a menedzsment döntéseit megalapozó belső - környezeti költségeken, valamint anyag- és energiamérlegen alapuló - információs rendszerrel jellemezhető. A fenntarthatósági számvitel célja a felelős vállalati magatartáshoz szükséges információk biztosítása, nem egy önálló számviteli ágat képvisel, hanem a környezeti vezetői számvitel kiterjesztéseként értelmezhetjük (Szekeres, 2017). A választható költségelszámolási lehetőségek miatt a költségek részletezéséről minden vállalkozás maga dönthet. A környezeti károkkal, a hulladékkezeléssel kapcsolatos költségek nehezen rendelhetők egy-egy költségviselőhöz, ezért azok az általános költségek között jelennek meg. A környezeti számvitel vonatkozásában is megállapítható, hogy a vezetői számviteli ág kialakításában van a gazdálkodónak a legnagyobb szabadsága, mivel jogszabály a belső informálás mélységét kevésbé szabályozza (Borzán, 2017). Első, számvitellel összefüggő hipotézisem a következő: 51

2 (1) Az élelmiszervertikum topcégeinek beszámolóiban nyilvánosságra hozott környezeti információk csak a számviteli törvényben rögzített mértékben fedezhetők fel, a további, környezettudatosságot igazoló információszolgáltatás nem jellemző. Az élelmiszervertikum fogalma alatt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szoros összefonódását értjük. A megközelítésből adódóan árbevétel alapján a top 500 vállalatcsoportból a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységet folytató vállalkozásokat emelem ki. A mezőgazdaság élelmiszer és nem élelmiszer célú növénytermesztés és állattenyésztés együttese. Az élelmiszeripar növényi, állati és ásványi anyagokból állít elő elsődlegesen emberi fogyasztásra használható élelmiszereket vagy élvezeti cikkeket. Tevékenységi körébe tartozik a takarmánykeverékek és a más ipari ágazatokban használható alapanyagok előállítása is. Területi elhelyezkedését jelentősen befolyásoló telepítő tényezők a mezőgazdasági termelés, a fogyasztópiac és a szállítási költség. A mezőgazdasági termőterület, azaz az alapanyag közelsége kiemelt telepítő tényező a baromfi-, a cukor- és a dohányipar esetében. A fogyasztópiac elsődleges vonzereje a sütő-, a sör- és az üdítőitalgyártásnál emelhető ki. Vegyes (több) telepítő tényezővel jellemezhető a konzervgyártás és a húsfeldolgozás is. Az élelmiszeripar szempontjából fontos a víz mennyisége és minősége, illetve komoly környezeti kérdés a szennyvíz kezelés és a hulladékok ártalmatlanítása vagy elszállítása. Előbbiekből adódik az élelmiszervertikumra irányuló hipotézisem: (2) Az élelmiszervertikumban tevékenykedő top vállalkozások számukat és realizált bevételüket tekintve is a hagyományos mezőgazdasági termőterületek közelében, tehát az Alföldön koncentrálódnak. Vizsgálatom kiinduló adatbázisa a hvg november 8-án közzétett top 500-as listája, mely alapján az ország gazdasági térszerkezetének erősen centralizált, Budapest központúsága figyelhető meg (1. ábra). 1. ábra: A top 500 területi megoszlása a 2018-ban közzétett rangsor alapján Forrás: Eredmények Eredeti célkitűzésem a 19 megye és a főváros top 500 élelmiszervertikumba tartozó vállalkozásainak a környezeti információs rendszer szerinti összehasonlító elemzése volt. A kiemelkedő árbevétellel rendelkező vállalkozások tevékenységi köre azonban nem eredményezett minden megyében három élelmiszeripari vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodót. Nyugat-Dunántúlon a 38 gazdálkodóból összesen két vállalkozás (mindkettő székhelye Győr-Moson-Sopron megyében van) tartozik a vizsgált tevékenységi körbe. Dél-Dunántúlon 15 52

3 vállalkozásból csak ötöt tudtam a csoportba besorolni (Baranya és Somogy megyében kettő-kettő, Tolna megyében pedig egy társaság). Közép-Dunántúlon 63 vállalkozásból négy tevékenykedik az élelmiszervertikumban (Fejér megyében kettő, míg Komárom-Esztergom és Veszprém megyében egy-egy). Közép-Magyarország 279 vállalkozásából Budapest és Pest megye is teljesíti a legalább 3-3 élelmiszergazdaságban tevékenykedő top vállalkozás kritériumát. Észak-Magyarország 29 cégéből Borsod-Abaúj-Zemplén megyének van két társasága, míg Heves és Nógrád nem jegyez topcéget az élelmiszervertikumban. Észak-Alföld 33 vállalkozásából Hajdú-Biharban három, Szabolcs-Szatmár-Beregben egy, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig nincs az élelmiszervertikumba sorolható top gazdálkodó. Dél-Alföldön 43 vállalkozásból Békésben egy, míg Bács- Kiskun és Csongrád megyékben a célul kitűzött 3-3 vállalkozásnál több is az élelmiszervertikumba sorolható (a vizsgálatba viszont megyénként csak maximum három vállalkozást vontam be). Az eredetileg tervezett 60 vállalkozásból álló minta helyett 30 vállalkozás alapján végeztem a környezeti információk vizsgálatát. A top 500 bevételt realizáló vállalkozásból összesen 40 gazdálkodó sorolható az élelmiszervertikumba tevékenységi kör szerint. A területi elhelyezkedésről az Alföld dominanciája állapítható meg a vállalkozások száma alapján (a 40 cégből 14, azaz 35% tevékenykedik Észak- vagy Dél-Alföldön) (2. ábra). A második helyezett Közép-Magyarország csak 1 vállalkozással (összes 33%-a) marad el az Alföldtől, Budapesten 8, Pest megyében 5 élelmiszeripari vállalkozás székhelyét jegyzik. A két területi egység közel azonos aránya alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági termőterülettel közel azonos a fogyasztópiac közelségének és a szállítási költségek minimalizálásának az ipartelepítő hatása. 2. ábra: Az élelmiszervertikumba tartozó topcégek (40 db = 100%) területi megoszlása Forrás: saját szerkesztés A társaságok árbevétele szerinti rangsor azonban nem igazodik a területi megoszláshoz. A 10 legnagyobb árbevételt realizáló vállalkozás 60%-a Közép-Magyarországból kerül ki (4 budapesti és 2 Pest megyei társasággal) (3. ábra). Az alföldi vállalkozások 50%-a az első húsz, a másik fele pedig a topárbevételű csoportba sorolható. 53

4 3. ábra: Az élelmiszervertikumba tartozó topcégek számának árbevétel szerinti kategorizálása (vállalkozás) Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun megyében a top 500-ba tartozó 24 társaság összes árbevétele 2082 millió Ft. Az érintett vállalkozásoknál a évi megyei árbevétel az előző évit 15,67%-kal haladta meg. A megye második legnagyobb árbevételt realizáló cége a Hungary-Meat Kft. húsfeldolgozással és tartósítással foglalkozik (1. táblázat). A évi kiegészítő mellékletből megállapítható, hogy környezetvédelmi tevékenységgel összefüggő tárgyi eszközzel, valamint veszélyes hulladékkal, környezetre káros anyagokkal nem rendelkezik a társaság. Céltartalékot nem képzett várható környezetvédelmi kötelezettségre és környezetvédelmi költségei sem merültek fel. Az Nt. Élelmiszertermelő Kft. fő tevékenysége napraforgó étolajgyártás. A tevékenység során keletkezett veszélyes hulladékok kezelésére (tárolás, szállítás) részletesen kitér a kiegészítő melléklet. Környezetvédelmi garanciális kötelezettség nem áll fenn, ezért a céltartalék képzés sem indokolt. A Fornetti Kft. beszámolójából csak a környezetterhelési díj és a környezetvédelmi termékdíj olvasható ki az egyéb ráfordításokon belül. Békés megyében 3 vállalkozás került a topcégek közé, az összes árbevétel 115 milliárd Ft, az előző évi 107,48%-a. Békés második legnagyobb árbevételt realizáló vállalkozása a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. A társaság környezetvédelmet szolgáló beruházásai között az ISO 14001:1996 környezetirányítási rendszer, valamint a biológiai tisztítási folyamattal jellemezhető biológiai szennyvíztisztító telep emelhető ki ben egy újabb környezetbarát szennyvíztároló még befejezetlen beruházásként szerepel, a szennyvíz előtisztítóba pedig mészhidrátpor-elszívót építettek be. Részletezésre kerülnek a környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök bruttó érték és értékcsökkenési leírás (nyitó, növekedés, csökkenés, záró) vonatkozásában, valamint a szennyvízkezeléssel, a hulladékszállítással és megsemmisítéssel kapcsolatban felmerült közvetlen költségek. A veszélyes anyagok üzleti évre irányuló bemutatása a mennyiségi adatok részletezésével történik. Az egyéb ráfordítások között környezetvédelmi termékdíj és környezetterhelési díj jelenik meg. Csongrád megyében 1785 milliárd Ft a top 500-ba tartozó vállalkozások összes árbevétele, ami az előző évinél 7,21%-kal magasabb. A 16 megyei topcégből négy sorolható az élelmiszergazdaságba. Mivel maximum 3 vállalkozás megyénkénti elemzése volt a célom, ezért a negyedik helyen lévő Hungerit Baromfifeldolgozó Zrt. 54

5 vizsgálatától eltekintek. A Sole-Mizo Zrt. az ötödik legnagyobb bevételű megyei társaság, melynek a kiegészítő melléklete a 6. számú mellékletében tartalmazza a környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök bruttó értékének és értékcsökkenésének nyitó értékét, növekedési és csökkenési jogcímeit, valamint záró értékét. A 7. számú melléklet a környezetvédelmi beszámoló, ami a veszélyes hulladékok, az újrahasznosításra átadott eszközök és a szennyvízkezelés telephelyenkénti részletezésére tér ki. A megye hatodik legnagyobb árbevételű gazdálkodója a Pick Szeged Zrt. A társaság kiegészítő mellékletének szerkezete hasonlít a Sole-Mizoéhoz. A 6. számú melléklet információi a környezetvédelmi eszközökre térnek ki, míg a 7. számú melléklet a környezetvédelmi beszámoló. Utóbbi részletesen foglalkozik a szelektív hulladékgyűjtéssel, az állati eredetű melléktermékekkel, a hulladék-kezeléssel (veszélyes, nem veszélyes, előkezelés), a levegő, a felszíni és felszín alatti vízvédelemmel, az energia-hatékonysággal és iparbiztonsági kérdésekkel. A megyei 11. helyezett ízesítőanyagokat gyártó Givaudan Hungary Kft. kiegészítő mellékletében a hulladék- és szennyvízkezelés költsége, valamint arra történő utalás olvasható, hogy a gyártási eljárás során keletkezett hulladékokat veszélyességi kategóriák nélkül csoportosítva tartják nyilván. Az ártalmatlanítás külső cég feladata, a társaság saját szennyvíztisztítóval rendelkezik. Bács-Kiskun Hungary Meat Kft Húsfeldolgozás, -tartósítás Nt. Élelmiszertermelő Kft Olaj gyártása Fornetti Kft Tartósított lisztes áru gyártása Békés Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt Baromfihús feldolgozása, tartósítása Csongrád Sole-Mizo Zrt Tejtermék gyártása Pick Szeged Zrt Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Givaudan Hungary Kft M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása 1. táblázat: A top 500 élelmiszervertikum a Dél-Alföldön Az észak-alföldi régióban összesen 4 élelmiszervertikumba sorolható vállalkozás tartozik a vizsgált kategóriába (2. táblázat). Hajdú-Bihar topcégeinek összes árbevétele 2017-ben 1096 milliárd Ft, közel azonos az előző évi értékkel, a növekedés mértéke 0,27%. A megye top csoportjában a 4. helyen szereplő Baromfi-Coop Kft. kiegészítő mellékletében a baromfitenyésztés veszélyes hulladékai veszélyességi osztályok alapján jelennek meg, az elszállítást két szerződéses vállalkozó (igénybe vett szolgáltatások költsége) végzi. Környezetvédelmi károk és kötelezettségek nem várhatók a társaság működésével kapcsolatban. További utalás az egyéb ráfordítások között a környezetvédelmi termékdíjra és a levegőterhelési díjra van. A húsipari tevékenységet folytató Tranzit-Food Kft. a 10. legnagyobb hajdúsági árbevétellel rendelkező vállalkozás. A Kft. kiegészítő mellékletének végén néhány mondatban fogalmazódik meg a környezetvédelmi előírások, a veszélyes hulladékok kezelésének betartása és a hulladékok területileg illetékes szerződött partnerrel történő elszállítása. A baromfitenyésztéssel foglalkozó Nagisz Zrt. a 12. a megyei rangsorban, melynek kiegészítő melléklete az utolsó előtti oldalon kóddal ellátva tünteti fel a veszélyes hulladékok és környezetre káros anyagok éves mennyiségi adatait, majd említést tesz azok elszállításáról, illetve a szerves trágya uniós követelményeknek megfelelő saját tárolóban történő tárolásáról és kezeléséről. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az árbevétel 1389 milliárd Ft, ami 9,28%-kal magasabb az előző évinél, viszont nincs elemzésbe vonható élelmiszeripari gazdálkodó. Szabolcs-Szatmár-Bereg 454 milliárd Ft-os árbevétele 55

6 2,02%-kal növekedett a megelőző üzleti évhez képest. A megye 3. legnagyobb bevételű társasága a baromfihúsipari Master Good Kft., mely a Baromfi-Coop Kft-ben 53%-os tulajdoni részesedésével többségi befolyást gyakorol. A beszámoló kiegészítő mellékletének a felépítése a kapcsolt vállalkozói jellegnek megfelelően a Baromfi-Coopnál tapasztaltakkal azonos. Hajdú-Bihar Baromfi-Coop Kft Baromfitenyésztés Tranzit-Food Kft Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Nagisz Zrt Baromfitenyésztés Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Master Good Kft Baromfihús feldolgozása, tartósítása 2. táblázat: A top 500 élelmiszervertikum az Észak-Alföldön Észak-Magyarország összesen két top élelmiszeripari céget jegyez, mindkettő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében székel (3. táblázat). Borsod 2248 milliárd Ft árbevétele 6,19%-kal növekedett az előző üzleti évhez viszonyítva. A megyei 14. helyen lévő Borsodi Sörgyár Kft. kiegészítő mellékletének utolsó pontja vonatkozik a környezetvédelemre. A társaságnak veszélyes hulladék készlete nem keletkezett. A veszélyes hulladék 96,74%-ban hasznosításra került, a fennmaradó hányad pedig ártalmatlanításra. Környezetvédelmi kötelezettsége a Kft-nek nem volt. 3 hellyel hátrébb végzett a Continental Dohányipari Zrt., melynek kiegészítő melléklete a környezetre káros anyagokat és a veszélyes hulladékokat mennyiségben és értékben osztályokba sorolva tartalmazza, a környezettel összefüggő ráfordítások közül pedig a környezetvédelmi termékdíjat és a környezetterhelési díjat emeli ki. Heves megye árbevétele 1006 milliárd Ft, 9,23%-kal magasabb, Nógrád 75 milliárd Ft-nyi bevétele pedig 20,21%-kal alacsonyabb, mint az előző évi. Utóbbi visszaesés azzal indokolható, hogy korábban még 3 nógrádi társaság tartozott a top kategóriába, a 2018-as rangsorban viszont már csak két vállalkozás található a csoportban. Borsod-Abaúj-Zemplén Borsodi Sörgyár Kft Sörgyártás Continental Dohányipari Zrt Dohánytermék gyártása Heves Nógrád 3. táblázat: A top 500 élelmiszervertikum az Észak-Magyarországon Pest megye 5442 milliárd Ft-nyi árbevétele 6,6%-kal haladta meg az előző évit. A 9. helyen szereplő Hunland- Trade Kft. (4. táblázat) egy mondatban utal a környezettudatosságra, mely szerint a vizsgált időszakban nem folytatott környezetre káros tevékenységet. A 13. helyezett Coca-Cola HBC Magyarország Kft. kiegészítő melléklete rendkívül szűkszavúan jegyzi meg, hogy környezetvédelmi kötelezettségre nem történt céltartalék képzés. A 27. helyen jegyzett Bonduelle Central Europe Kft. az egyéb ráfordítások között a környezetvédelmi 56

7 termékdíjat nevesíti, valamint utal a szennyvíztisztító és arzénmentesítő művek folyamatos működésére, illetve egy újabb szennyvíztisztító beruházás megkezdésére. Budapest milliárd Ft top árbevétele 9,61%-kal magasabb a megelőző üzleti évinél. Az étolajgyártással foglalkozó Bunge Zrt. kiegészítő melléklete a martfűi üzem környezetvédelmet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközeinek a nyitó bruttó és nettó értékét, értékcsökkenését, a növekedéseket, a csökkenéseket és a záró értékeket foglalja magában. A martfűi növényolajgyár veszélyes anyagmérlege is kiolvasható, a mennyiségi adatok és osztályok szerinti részletezésben. A BAT Pécsi Dohánygyár kiegészítő melléklete kizárólag arra utal, hogy jelentős mértékű veszélyes hulladék nem keletkezik a társaságnál. A Nestlé Hungária Kft. kiegészítő mellékletének 8. táblázatában a veszélyes hulladék mennyisége a keletkezés helye, a szállítást végző szerződött partner megjelölésével osztályokba sorolva kerül kategorizálásra. A beruházási politikában az energia megtakarítást célzó fejlesztések szolgálják a környezettudatosságot. Környezeti költségekkel és kötelezettségekkel összefüggésben céltartalék képzés nem történt. Pest Hunland-Trade Kft Egyéb szarvasmarha tenyésztése Coca-Cola HBC Magyarország Kft Üdítőital, ásványvíz gyártása Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, - tartósítás Bonduelle Central Europe Kft. Budapest Bunge Növényolajipari Zrt Olaj gyártása BAT Pécsi Dohánygyár Kft Dohánytermék gyártása Nestlé Hungária Kft Édesség gyártása 4. táblázat: A top 500 élelmiszervertikum Közép-Magyarországon Közép-Dunántúlon összesen négy élelmiszervertikumba sorolható topcég működik (5. táblázat). Fejér megye top vállalkozásainak 2017-ben számszerűsített bevétele 2793 milliárd Ft, 11,68%-kal magasabb az 1 évvel korábbinál. A megyei rangsor 7. helyén lévő Hungrana Keményítő és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. kiegészítő mellékletében a környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök bruttó értéke, halmozott értékcsökkenése és nettó értéke kerül bemutatásra. A költségek részletezésénél az igénybe vett szolgáltatások között a köztisztaság és a környezetvédelem külön soron szerepel. A megyében a 13. legnagyobb árbevételt realizáló Alföldi Tej Kft. a környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök (szennyvíztisztító, kármentő tálcák) bruttó értékét, halmozott értékcsökkenését és nettó értékét közli. A környezetvédelmi termékdíj a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. További információ a hulladékokkal kapcsolatos kategorizálás, veszélyes - nem veszélyes csoportokban. Komárom-Esztergom összes top árbevétele 2076 milliárd Ft, mely az előző évinek 96,78%-a. A csökkenés oka, hogy a 2018-ban közzétett rangsorban csak 24 megyei cég számít rekordernek, míg az előző üzleti évben 27 vállalkozás szerepelt az előkelő 500-as listán. A vizsgálatot érzékenyen érinti, hogy a Gyermelyi Holding Zrt. is kikerült a csoportból. Az állateledelt gyártó Bonafarm-Bábolna Kft. a 17. legnagyobb megyei árbevételt realizáló vállalkozás. Kiegészítő mellékletében a környezetvédelmet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök mennyiségi és értékbeli adatai, azaz a bruttó érték, az értékcsökkenési leírás, a halmozott értékcsökkenés és a nettó érték olvashatók. A környezetvédelmi költségek és ráfordítások öt komponense (termékdíj, szakértői díj, hulladékkezelés, csatorna- és környezetterhelési díj) kerül elkülönítésre. 57

8 Veszprém megyében a 2018-ban közölt top árbevétel 871 milliárd Ft, 10,25%-kal haladta meg az előző évre számított értéket. Az élelmiszervertikumba a 13. helyen álló Gallus Baromfitenyésztő Kft. sorolható, melynek kiegészítő melléklete arra korlátozódik, hogy a társaság környezetvédelemmel összefüggő céltartalékot nem képez. Fejér Hungrana Keményítő és Keményítő, keményítőtermék gyártása Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft Alföldi Tej Kft Tejtermék gyártása Komárom-Esztergom Bonafarm-Bábolna Kft Haszonállat-eledel gyártása Veszprém Gallus Baromfitenyésztő Kft Baromfitenyésztés 5. táblázat: A top 500 élelmiszervertikum Közép-Dunántúlon Nyugat-Dunántúl három megyéjéből kizárólag Győr-Moson-Sopronban fedezhető fel kettő élelmiszeripari tevékenységet folytató top bevételű vállalkozás (6. táblázat). Győr-Moson-Sopron éves árbevétele a topcégek vonatkozásában 3271 milliárd Ft, ami 3,12%-os növekedés az előző évhez képest. A 7. helyen lévő Heineken Hungária Zrt. kiegészítő mellékletében a környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök beszerzési értéke, értékcsökkenése és könyv szerinti értéke szerepel. A környezetvédelemmel összefüggő adatok fejezet része az ISO Környezet központú Irányítási Rendszer, melynek a bevezetéséből kiderül, hogy kiemelt jelentőségű a sörgyártás környezetre gyakorolt káros hatásának a csökkentése. A környezetbarát sörgyártás 4 kulcsterülete a környezettudatos energia- és vízfelhasználás, a szennyvízkibocsátás, a hulladékkezelés (sörös dobozok visszagyűjtése) és a szén-dioxid kibocsátás. Ezen területek környezettudatosságát mutatószámokkal is alátámasztja a kiegészítő melléklet. A 16. helyen álló állateledelt gyártó Agrofeed Kft. kiegészítő melléklete végig nemleges a környezettel kapcsolatban. Nincsenek a környezet védelmét szolgáló eszközök, környezetvédelmi kötelezettségek és jövőbeli költségek sem, ezért a céltartalék képzés sem indokolt. Vas megyében 974 milliárd Ft a top vállalkozások árbevétele, ami 2,63%-kal növekedett az előző évhez képest. Zalában a 103 milliárd Ft bevétel 51,47%-kal haladta meg a megelőző üzleti évit. A megye alacsony top bevételének látványos növekedése azzal magyarázható, hogy a korábbi két vállalkozás száma háromra bővült. Győr-Moson-Sopron Heineken Hungária Zrt Sörgyártás Agrofeed Kft Haszonállat-eledel gyártása Vas Zala 6. táblázat: A top 500 élelmiszervertikum Nyugat-Dunántúlon Dél-Dunántúl megyéi közül Baranya és Somogy kettő-kettő, míg Tolna egy élelmiszervertikumba sorolható top árbevételű vállalkozással rendelkezik (7. táblázat). Baranya éves árbevétele 176 milliárd Ft, ami 69,23%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A nagymértékű növekedés oka, hogy a 2018-as listán már 5, míg egy évvel előtte csak 3 topcége volt a megyének. A 4. legnagyobb bevételű társaság az MCS Vágóhíd Zrt. kiegészítő mellékletéből megállapítható, hogy az üzem kialakításával egyszerre környezet védelmét szolgáló tárgyi eszközök 58

9 kerültek beépítésre, melyek az analitikából nem különíthetők el. A 6. melléklet a környezetvédelmi beszámoló, ami részletesen kitér a hulladék, az állati eredetű melléktermék, illetve a szennyvíz kezelésére. Baranyában az 5. legnagyobb bevételt realizáló gazdálkodó, a Bólyi Mezőgazdasági Zrt. környezeti információiról megállapítható, hogy agrár környezetgazdálkodási támogatásra jogosult a társaság, mellyel összefüggő költségekre céltartalékot is képez. Az igénybe vett szolgáltatások között környezetvédelmi szolgáltatás és ellenőrzés jelenik meg. Részletező adatok olvashatók ki a környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök és a környezetvédelemmel összefüggő egyéb tételek (hulladék, szennyvíz, levegőterhelés, környezetvédelmi termékdíj) tekintetében is. Somogy megye top árbevétele a 2018-as hvg kimutatás szerint 945 milliárd Ft, ami 19,92%-kal haladja meg az előző üzleti év adatát. A 3. és 4. helyen lévő társaságok sorolhatók az élelmiszeriparba. A 3. helyezett a Kométa 99 Élelmiszeripari Zrt., melynek kiegészítő melléklete utal a kivételes nagyságú költségekkel összefüggésben a 30 millió Ft-ot meghaladó környezetvédelmi kötelezettségre, mint elvi értékhatár (ténylegesen nem merült fel). A környezetvédelemmel összefüggő tárgyi eszközök bruttó értéke, értékcsökkenése és nettó értéke is kiolvasható. Az eszközök részben veszélyes hulladékkezeléshez, részben gyártástechnológiához kapcsolódnak. A környezetterhelést állati melléktermékek és a keletkező szennyvíz képezi elsődlegesen. A hulladékok szerződött partnercégekkel kerülnek ártalmatlanításra. A társaság egy 1 milliárd Ft-ot meghaladó költségű beruházásra 50%- os vissza nem térítendő támogatást nyert a GINOP Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása pályázaton. A beruházás lényege a melléktermékek állati eledelként és ipari zsiradék formájában történő hasznosítása. A fejlesztés pozitív hozadéka, hogy a környezetterhelés jelentősen lecsökken, tehát fenntartható gazdálkodást eredményez. A 4. helyezett hazánk egyetlen cukorgyára, a Magyar Cukor Zrt., mely környezeti beruházásai közül 2017-ben a szennyvíz rendszer fejlesztését helyezte előtérbe. Megállapítható, hogy havi rendszerességűek a környezetvédelmi bejárások, a feltárt hiányosságok pótlását is ellenőrzik. Csökkent a cukorgyár porterhelése egy porleválasztó berendezés beüzemelésével, illetve a melléktermékek komposztálására irányuló projekt is jelentős szerepet játszik a környezetterhelés csökkentésében. Felsorolásra kerülnek a környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök, a veszélyes hulladékok, a környezetvédelmi költségek és a környezetvédelemmel összefüggő céltartalékok is. Sajnálatos, hogy csak a mellékletek listája olvasható, azok részletes tartalmát már nem tette közzé a gazdálkodó. Tolna megye árbevétele 248 milliárd Ft, az előző évi 79,49%-a. A látványos csökkenés a Philips Lighting Hungary Kft-vel indokolható, mely 2016-ban még a második legnagyobb bevételt realizálta, de a következő évben kikerült a rangsorból ben az egy hellyel előrébb kerülő Tolnatej Zrt. vált a 2. legnagyobb bevételű megyei vállalkozássá. Kiegészítő mellékletében a környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök bruttó értékének, értékcsökkenésének változási jogcímei, illetve a veszélyes hulladékok kerülnek részletezésre. Baranya MCS Vágóhíd Zrt Húsfeldolgozás, -tartósítás Bólyi Mezőgazdasági Zrt Vegyes gazdálkodás Somogy Kométa 99 Élelmiszeripari Zrt Húsfeldolgozás, -tartósítás Magyar Cukor Zrt Cukorgyártás Tolna Tolnatej Zrt Tejtermék gyártása 7. táblázat: A top 500 élelmiszervertikum Dél-Dunántúlon 59

10 Összegzés A hazai számviteli törvény a beszámolóban az alábbi információszolgáltatási kötelezettséget írja elő: A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök részletezett adatait a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni. A kiegészítő mellékletben a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok nyitó és záró készletének mennyiségi és értékadatait, a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok mennyiségének és értékének tárgyévi növekedését és csökkenését a vonatkozó jogszabály szerinti veszélyességi osztályok alapján kell bemutatni. A kiegészítő mellékletben - jogcímenként elkülönítetten - be kell mutatni a környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét, továbbá a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben környezetvédelemmel kapcsolatosan elszámolt költségek összegét, valamint a kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettségek várható összegét. (2000. évi törvény a számvitelről 94. ) A 30 gazdálkodó többsége a törvényi kötelezettségek teljesítésére koncentrál, viszont vizsgáltam olyan vállalkozásokat is, amelyek részletesebben kifejtették környezetvédelmi tevékenységüket. Tehát az eredeti (1) hipotézist csak részben fogadom el, mivel a törvényi kötöttségnél tagoltabb környezeti információk is kiolvashatók. Hipotézisem az alábbiak szerint pontosítom: (1) Az élelmiszervertikum topcégeinek beszámolóiban nyilvánosságra hozott környezeti információk többnyire csak a számviteli törvényben rögzített mértékben fedezhetők fel, viszont további, környezettudatosságot igazoló információszolgáltatás is megfigyelhető. A második hipotézist a vállalkozások területi elhelyezkedése szerint elfogadom, azonban az értékesítési forgalom vonatkozásában egyértelműen Budapest és Pest megye túlsúlya rajzolódik ki. A (2) hipotézist is csak részben fogadom el, mely módosítva a következő: (2) Az élelmiszervertikumban tevékenykedő top vállalkozások számukat tekintve a hagyományos mezőgazdasági termőterületek közelében, tehát az Alföldön, realizált bevételük alapján viszont Közép-Magyarországon koncentrálódnak. Irodalomjegyzék Borzán, A. (2017): A környezeti számviteli információs rendszer lehetőségei Romániában. A múlt mérföldkövei és a jövő kihívásai - LIX. Georgikon Napok, PE Georgikon Kar Keszthely, pp Elektronikus beszámoló (a vizsgált 30 vállalkozás évi kiegészítő mellékletei) ( ) hvg (2018): Top 500 a legnagyobb magyar cégek, 40. évf. 45. sz., pp Pintér, É. Pintér, T. (2019): Financial evaluation of energy efficiency in buildings: Social cost-benefit analysis. In: Karlovitz, J. T. (ed): New Researches from Business Studies. International Research Institute, Komárno, pp

11 Schaltegger, S. Burritt, R. (2005): Corporate Sustainability. In Folmer, H. Tietenberg, T. (ed): The International Yearbook of Environmental and Resource Economics. Edward Elgar, Cheltenham, pp Szekeres, B. (2017): A fenntarthatóság menedzselése a vezetői számvitel támogatásával. A múlt mérföldkövei és a jövő kihívásai: - LIX. Georgikon Napok, PE Georgikon Kar Keszthely, pp évi C. törvény a számvitelről ( ) ( ) 61