Kezelési terv. Zalaegerszeg város helyi természetvédelmi területeinek bıvítéséhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kezelési terv. Zalaegerszeg város helyi természetvédelmi területeinek bıvítéséhez"

Átírás

1 Kezelési terv Zalaegerszeg város helyi természetvédelmi területeinek bıvítéséhez Készítette: Zöld Zala Természetvédı Egyesület

2 Tartalomjegyzék Elızmények Parkerdı Bozsoki-domb (Mándi) Alsóerdı Pálosfai-patak völgye 37. 2

3 Elızmények Zalaegerszeg Megyei Jogú Város megbízásából egyesületünk 2009 ıszén elvégezte Zalaegerszeg város helyi védett területeinek javasolt bıvítését célzó szakmai tanulmány elkészítését. A védetté alá helyezési jogi eljárásban a hatályos törvényi elıírás szerint kezelési tervet kell készíteni. Jelen munkánk a négy helyi védelemre javasolt területet kezelési tervét tartalmazza, az alábbi helyszíneken: - Parkerdı - Bozsoki-domb - Alsóerdı - Pálosfai-patak völgye A védelemre tervezett területek és a város természetföldrajzi elhelyezkedése 3

4 1. Parkerdı Elhelyezkedés: A Parkerdı a város északkeleti részén a Zala folyásirány szerinti jobb (déli) oldalán található, a Felsı-Válicka torkolatnál, ahol iránya északkeletre fordul. Nyugaton a vasúti töltés, délen a Balatoni út (ill. ma a melléjük települt bevásárló központok), keleten a Csácsbozsoki városrész, északról a Zala határolja. A Parkerdı védelemre tervezett része a hrsz-os térképen és a légifotón 4

5 Elızmények, kialakulása: A terület egykor a Zala egykori ártere volt, - az andráshidai állami gazdaság legelıként hasznosította. A szocialista városvezetés a 70-es évek elején határozta el a kultúrerdı közjóléti park kialakítását, melynek keretében mintegy 80 ha területen park és erdı telepítésére került sor. A funkció alapvetıen rekreációs célokat szolgált; ezt hordozza ma is. A Parkerdı életében a legnagyobb változást a város északra tartó elkerülı útja jelentette, mely tulajdonképpen az addigi egységes, összefüggı egységet fizikailag kettéválasztotta. A telepítési mód alapján két, jellegében eltérı terület válik el: Erdı jellegő faültetvények A telepítık a tervezés során nagy figyelmet fordítottak arra, hogy az változatos, sokszínő legyen, sokféle fa alkossa a telepítéseket. Az erdıtagok az ıshonos fajok mellett (kocsányostölgy, erdeifenyı, szelidgesztenye, nyír) többnyire tájidegen fafajokból állnak (luc-, simafenyı-, ezüstfenyı, zöld- és kék duglaszfenyı, vöröstölgy). Ezek az erdık a szélfogó szerepükön túl a kirándulásra, sportolásra vágyó lakosok számára ezen tevékenységek helyszíneit jelentik. Parkszerő telepítés A fásított területek között ligetek, nagyobb tisztások jelennek meg. Ezek részben az eredeti értékes gyepvegetáció fennmaradt foltjai, valamint a ligetes telepítés alatt fejlıdött gyepek betelepült értékes lágyszárúakkal. A ligetek fája többnyire nyír, kiemelkedı esztétikai értéket a virágzó rododendronok jelentenek. A Parkerdı erdészeti térképe a fı fafajok jelölésével 5

6 A Parkerdı a Google Earth internet térképen Tulajdonviszonyok A Parkerdı terültének nagyobb része (67,5 ha) Zalaegerszeg M.J.Város Önkormányzatának tulajdonában van. A déli részen értékesített területeken mára különbözı multinacionális vállalatok tulajdonába kerültek, akik azokat beépítették. Az elkerülı úttól keletre esı erdıtömb tavalyi levágása nem kevés indulatot okozott a természetvédı városlakók körében. Kezelések: A parkerdı funkcióit tekintve három alapvetıen más és különbözı aspektust hordoz. Ezek: erdészeti, természetvédelmi rekreációs (jóléti) A kezelés kialakításának tekintetében e három funkciót illetıen kell konszenzusra jutni. Nyilvánvalóan ez csak a területi lehatárolásokkal meghatározott eltérı kezelésekkel mőködtethetı. A különbözı típusú helyszínek vonatkozásában az erdészeti térkép a mérvadó, így a kezelést is ez alapján, a részletszintő bontásban határoztuk meg. Az egyes erdı mőveléső területegységek kezelésének alapját az Állami Erdészeti Szolgálat Térségfejlesztési és Zöldövezeti Iroda által 2006-ban készített koncepció az alapvetıen mérvadó, az ebben megfogalmazott elıírásokat megtartottuk, amennyiben azok a természeti értékek fennmaradását nem veszélyeztetik. A rekreációs funkció prioritása a játszótér környezetére megmaradt, de a kiépített sétautakon is prioritást élvez. 6

7 A Parkerdı védelemre tervezett része a hrsz-os térképen és a légifotón 7

8 A helyi védettséget hosszú távon biztosító részlet szintő kezelések az alábbiak: 381. tag 1. (A) részlet (A) vöröstölgy Jellemzés: A tájidegen, Észak-Amerika területérıl származó vöröstölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete jellegtelen, gyom és kozmopolita fajok jellemzik. Védett növényfaj nem ismert benne. Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 90 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana tag 2. (B) részlet (B) kocsányostölgy Jellemzés: A Zalában a jobb vízellátású termıhelyeken jellemzı kocsányostölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete még jellegtelen, többnyire gyom és kozmopolita fajok jellemzik, de a természetes zonális tölgyesek fajai is már megtelepedtek. Védett növényfaja a szálkás pajzsika, széleslevelő nıszıfő. Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 110 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi egyidıs, egyszintő erdı monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítéssel, ritkítással a betelepedett honos fafajok (pl.: magaskıris, juharok) megerısödését biztosítani kell. A beavatkozásokkal fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa 8

9 ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. A megjelent tájidegen fafajokat ki kell levágni (pl.: amerikai kıris). Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, mely az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana tag 3. (C) részlet (B) nyír Jellemzés: A közönséges nyír telepítés nyomán kialakult ligetszerő erdı, melyben helyenként azáleákat (rhododendron) telepítettek. A nyírek állapota a korábbi gyérítés következtében kielégítı, alájuk többhelyen tiszafát ültettek. Aljnövényzete szegényes, helyenként nudum, de borostyánnal befutott részek is megtalálhatók. A kavicsos sétaút mentén a bokrok és szabadonálló nyírek mellett pihenésre szolgáló ülıpadok találhatók. Védett növényfaja a szálkás pajzsika, széleslevelő- és Norden nıszıfő, tiszafa. A nyírek dominálta erdı képe megtartandó. A nyírek alá telepített, a hatályos természetvédelmi jogszabályokban védettséget élvezı tiszafák mára felnıttek, így néhol további fejlıdésük érdekében a felettük árnyékoló nyír kivágása szükséges. Az erdészeti fejlesztési tervben lévı ajánlásnak megfelelıen az elöregedı nyírek helyén tölgy, hárs, kıris is felhozható. Külön figyelmet kell fordítani a nyíres keleti oldalán az 53. (TI) jelő tisztását övezı részeire, mert ezekben élnek a védett orchideák: a széleslevelő- és Norden nıszıfő. Termıhelyük az utóbbi években rendszeresen virágzásidıben le lett kaszálva, ami számos egyed pusztulásához vezetett. Hosszú távú fennmaradásuk érdekében a kezelés a teljes fenológiai fázis (hajtás, virágzás és termésérés) után végezhetı el. Az erdészeti tervben megfogalmazottakkal szemben ezen a területen a védett fajok védelme érdekében a kaszálás csak augusztus 15 után folytatható! A nyírek árnyékában alig néhány növény képes megélni, ezért e terület kaszálása valójában felesleges, elégséges két-három évente un. tisztítókaszálást elvégezni tag 53. (TI) jelő részlet 2. alrészlet (park a 3. részletben) Jellemzés: Kör alakú gyepfolt a nyíresben közepén szoborral. Védett növényfaja a kockásliliom. A területen az egykori Zala-menti kaszálórétek túlélı, kissé degradált állománya található. Ebben él a kockásliliom néhány száz töves állománya. A rétet a hagyományos évi két három kaszálással kell kezelni; az elsı kaszálás ideje május vége-június eleje. A nyárra a liliom már visszahúzódik, így enyhe igénybevétele (sportolás, napozás, stb.) elfogadható. 9

10 A D részlet délkeleti sarkában lévı 53. (TI) jelő részlet 1. alrészlet jelenlegi státusza, kezelése megtartható 381. tag 4. (D) részlet (D) amerikai kıris Jellemzés: A tájidegen, Észak-Amerika területérıl származó amerikai kıris elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete jellegtelen, többnyire átlagos lomboserdei fajok, gyepesedett foltok jellemzik. Védett növényfaja a kockásliliom, mely mint az egykori legelı túlélı faja nagyszámban nyílik tavasszal. Az amerikai kıris a hazai és európai természetvédelmi nomenklaturában un. özöngyomnak számít, mely spontán, nemkívánatos módon terjed és kolonizál. Ennek az elhibázott erdészeti telepítési kísérletnek nyomán a Zala alsó, Egerszeg utáni szakaszán már sokfelé megjelent a faj. Az amerikai kırises erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 50 éves korában válik vágáséretté. A fajt erdészeti beavatkozással minél hamarabb meg le kell cserélni, s honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével kell leváltani. A helyes erdészeti kezeléssel a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható, melyben a monokultúra helyett egy vegyes faösszetételő erdı jöhetne létre. A munkálatok során a kockásliliom állomány kímélendı és megırizendı. Az új termıhely jellegében a jelenlegi ligetes jelleget megırízheti. Az áthaladó nagyfeszültségő vezeték hosszútávon meg kell szüntetni, s a Parkerdın kívül új nyomvonalon vezetni tag 6. (F) részlet (F) simafenyı Jellemzés: A tájidegen simafenyı az erdészek tipikus parkfája, mely köztereken (arborétumok, parkok, díszterek) jellemzıen megjelenik. Védett növényfaj nem ismert benne. 10

11 Az erdırészletben az üzemtervi elıírás szerint a következı 10 évben erdészeti kezelés nem szükséges. Hosszútávon a jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana tag 7. (G) részlet (G) lucfenyı Jellemzés: A hazánkban nem ıshonos lucfenyı gyakorta ültetet parkfa, mely köztereken (arborétumok, parkok, díszterek), de magántelkeken is jellemzıen megjelenik. Itteni állománya monodomináns, tájidegen hatású. A nem neki való termıhelyi adottságok miatt pusztul, egy része már letermelésre került. Védett növényfaja a Norden- és széleslevelő nıszıfő, szálkás pajzsika. Az erdészeti javaslattal összhangban véghasználat után ıshonos fafajokra cserélendı: kocsányostölgy, magas- és magyar kıris, juharok, szil. A nyugati oldalán szegélyében élnek az orchideák, melyek fennmaradása érdekében a szegélyen a tarvágás helyett egy fokozatos fafajcserét kell végezni, a folyamatosan árnyékolást biztosítandó tag. 8. (H) részlet (H) erdeifenyı Jellemzés: Telepített erdeifenyves monokultura állomány. Bár nem a számára optimális termıhelyen van, egészséges az állomány. Cserje- és gyepszintje bodza, szeder dominált. Védett növényfajai a félárnyákban megtelepedett páfrányok: szálkás pajzsika, vesepáfrányok. Az erdırészletben az erdészeti fejlesztésben megfogalmazott törzskiválasztó gyérítés elfogadható, amennyiben a védett páfrányoknak mindig lesz árnyékot tartó területrész. 11

12 Hosszútávon a jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé kell alakítani. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana tag 9. (I) részlet (I) kocsányostölgy Jellemzés: A Zalában a jobb vízellátású termıhelyeken jellemzı kocsányostölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete még jellegtelen, többnyire gyom és kozmopolita fajok jellemzik, de a természetes zonális tölgyesek fajai is már megtelepedtek. Védett növényfaj nem ismert Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 110 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi egyidıs, egyszintő erdı monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítéssel, ritkítással a betelepedett honos fafajok (pl.: magaskıris, juharok) megerısödését biztosítani kell. A beavatkozásokkal fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. A megjelent tájidegen fafajokat ki kell levágni (pl.: amerikai kıris). Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, mely az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana tag 10. (J) részlet (J) amerikai kıris Jellemzés: A tájidegen, Észak-Amerika területérıl származó amerikai kıris elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete jellegtelen, többnyire átlagos lomboserdei fajok, gyepesedett foltok jellemzik. Védett növényfaja nem ismert. 12

13 Az amerikai kıris a hazai és európai természetvédelmi nomenklaturában un. özöngyomnak számít, mely spontán, nemkívánatos módon terjed és kolonizál. Ennek az elhibázott erdészeti telepítési kísérletnek nyomán a Zala alsó, Egerszeg utáni szakaszán már sokfelé megjelent a faj. Az amerikai kırises erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 40 éves korában válik vágáséretté. A fajt erdészeti beavatkozással minél hamarabb meg le kell cserélni, s honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, éger, juharok) betelepítésével kell leváltani. A helyes erdészeti kezeléssel a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható, melyben a monokultúra helyett egy vegyes faösszetételő erdı jöhetne létre tag. 11. (K) részlet (K) erdeifenyı Jellemzés: Telepített erdeifenyves monokultura állomány. Bár nem a számára optimális termıhelyen van, egészséges az állomány. Cserje- és gyepszintje bodza, szeder dominált. Védett növényfajai a félárnyákban megtelepedett páfrányok: szálkás pajzsika, vesepáfrányok, téli zsurló. Az erdırészletben az erdészeti fejlesztésben megfogalmazott törzskiválasztó gyérítés elfogadható, amennyiben a védett páfrányoknak mindig lesz árnyékot tartó területrész. Hosszútávon a jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé kell alakítani. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana tag 12. (L) részlet (L) kocsányostölgy Jellemzés: A Zalában a jobb vízellátású termıhelyeken jellemzı kocsányostölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete még jellegtelen, többnyire gyom és kozmopolita fajok 13

14 jellemzik, de a természetes zonális tölgyesek fajai is már megtelepedtek. Védett növényfaja a szálkás pajzsika, széleslevelő nıszıfő. Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 110 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi egyidıs, egyszintő erdı monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítéssel, ritkítással a betelepedett honos fafajok (pl.: magaskıris, juharok) megerısödését biztosítani kell. A beavatkozásokkal fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. A megjelent tájidegen fafajokat ki kell evágni (pl.: amerikai kıris). Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, mely az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana tag 13. (M) részlet (M) vöröstölgy Jellemzés: A tájidegen, Észak-Amerika területérıl származó vöröstölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete jellegtelen, gyom és kozmopolita fajok jellemzik. Védett növényfaj nem ismert benne. Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 90 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana tag. 14. (N) részlet (N) nyír Jellemzés: Telepített, ligetes-fasor jellegő nyíres monokultura állomány. Bár nem a számára optimális termıhelyen van, egészséges az állomány. Cserje- és gyepszintje nincs, gyepszintje fejlett. 14

15 Védett növényfaja a kockásliliom. Az erdırészletben a jelenlegi jelleg megtartható, a beteg fákat fiatal egyedekkel lehet pótolni. Hosszútávon a jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé kell alakítani. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana tag. 15. (O) részlet (O) nyír Jellemzés: Telepített, ligetes jellegő nyíres monokultura állomány. Bár nem a számára optimális termıhelyen van, egészséges az állomány. Cserje- és gyepszintje nincs, gyepszintje fejlett. Védett növényfaj nem ismert Mint elızı részlet 381. tag 16. (P) részlet (P) vöröstölgy Jellemzés: A tájidegen, Észak-Amerika területérıl származó vöröstölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete jellegtelen, gyom és kozmopolita fajok jellemzik. Védett növényfaj nem ismert benne. Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 90 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. 15

16 Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana tag 17. (Q) részlet (Q) Lucfenyı, főz Jellemzés: A hazánkban nem ıshonos lucfenyı gyakorta ültetet parkfa, mely köztereken (arborétumok, parkok, díszterek), de magántelkeken is jellemzıen megjelenik. Itteni állománya monodomináns, tájidegen hatású. A nem neki való termıhelyi adottságok miatt pusztul, egy része már letermelésre került. Védett növényfaja a szálkás pajzsika, kockásliliom. Az erdészeti javaslattal összhangban a már megkezdett letermelés után ıshonos fafajokra cserélendı: kocsányostölgy, magas- és magyar kıris, éger, juharok, szil. A védett fajok fennmaradása érdekében a munkálatokat vegetációs perióduson kívül kell végezni tag 18. (R) részlet (R) Lucfenyı, főz Jellemzés: Telepített lucfenyı monokultura. Itteni állománya monodomináns, tájidegen hatású. A nem neki való termıhelyi adottságok miatt pusztul, egy része már letermelésre került. Védett növényfaja a szálkás pajzsika, kockásliliom. Mint elızı részlet esetében tag 19. (S) részlet 16

17 (S) Lucfenyı Jellemzés: Telepített lucfenyı monokultura. Itteni állománya monodomináns, tájidegen hatású. A nem neki való termıhelyi adottságok miatt pusztul, egy része már letermelésre került. Védett növényfaja a szálkás pajzsika, kockásliliom. Az erdészeti javaslattal összhangban a már megkezdett letermelés után ıshonos fafajokra cserélendı: kocsányostölgy, magas- és magyar kıris, éger, juharok, szil. A védett fajok fennmaradása érdekében a munkálatokat vegetációs perióduson kívül kell végezni tag. 20. (T) részlet (T) simafenyı Jellemzés: Telepített simafenyves monokultura állomány. Bár nem a számára optimális termıhelyen van, egészséges az állomány. Cserje- és gyepszintje bodza, szeder dominált. Védett növényfaja a szálkás pajzsika Hosszútávon a jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé kell alakítani. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana. A védett fajok fennmaradása érdekében a munkálatokat vegetációs perióduson kívül kell végezni tag 21. (U) részlet (U) Lucfenyı

18 Jellemzés: Telepített lucfenyves monokultura állomány. Itteni állománya monodomináns, tájidegen hatású. A nem neki való termıhelyi adottságok miatt pusztul, egy része már letermelésre került. Védett növényfaja nem ismert. Hosszútávon a jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé kell alakítani tag 22. (V) részlet (V) vöröstölgy Jellemzés: A tájidegen, Észak-Amerika területérıl származó vöröstölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete jellegtelen, gyom és kozmopolita fajok jellemzik. Védett növényfaj nem ismert benne. Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 90 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana tag 23. (W) részlet (W) kocsányostölgy Jellemzés: A Zalában a jobb vízellátású termıhelyeken jellemzı kocsányostölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete még jellegtelen, többnyire gyom és kozmopolita fajok jellemzik, de a természetes zonális tölgyesek fajai is már megtelepedtek. Védett növényfaja a szálkás pajzsika. 18

19 Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 110 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi egyidıs, egyszintő erdı monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítéssel, ritkítással a betelepedett honos fafajok (pl.: magaskıris, juharok) megerısödését biztosítani kell. A beavatkozásokkal fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. A megjelent tájidegen fafajokat ki kell levágni (pl.: amerikai kıris). Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, mely az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana tag 24. (X) részlet (X) Enyves éger Jellemzés: A Zala mentén a jobb vízellátású termıhelyeken jellemzı ligeterdık jellemzı fájával, az égerrel betelepített részlet. Elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete még jellegtelen, többnyire gyom és kozmopolita fajok jellemzik, de a természetes zonális tölgyesek fajai is már megtelepedtek. Védett növényfaja a szálkás pajzsika Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 60 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi egyidıs, egyszintő erdı monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítéssel, ritkítással a honos fafajok betelepedését elı kell segíteni (pl.: magaskıris, juharok) A beavatkozásokkal fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. A megjelent tájidegen fafajokat ki kell vágni (pl.: amerikai kıris) tag 57. (PK) jelő részlet 1. alrészlet (park a 3-4. (C-D) között) Jellemzés: Tölgylevelet utánzó alakú park részlet. Az észak-dél tengelyő kavicsos sétaút mentén a bokrok és szabadonálló nyírek mellett pihenésre szolgáló ülıpadok találhatók. Védett növényfaja a kárpáti sáfrány Az elpusztult lucok, jegenyék helyén az erdészeti ajánlásnak megfelelıen szaniterfák telepítése elfogadható8hárs, juhar). A bokrok alatt és a gyepekben elszórtan a kora tavasszal nyíló kárpáti sáfrány él, mely bizonyára az azáleákkal lett behurcolva. Szépen szaporodik, s az elsı kaszálás idejére már visszahúzódik, így a kezeléssel nem veszélyeztetett. Elterjedésén a bokrok, és a gyep változatlan formában fenntartandó. A bokrok a fészkelı madarak számára fontos élıhely. 19

20 381. tag 57. (PK) jelő részlet 2. alrészlet Jellemzés: A kilátódomb körüli funkcionális játszótér, a magasra felnıtt lombos fák takarásában, kijelölt sétautakkal. A terület északi részén gyepek által körülölelt telepített bokrok fıképp nemesített rózsák. Védett növényfaja nem ismert. Ezen a területen az eddigieknek megfelelıen a jóléti funkciónak kell prioritást kapnia, továbbra is játszótérként funkcionáljon. Az erdészeti terv idevonatkozó kezelése, ajánlásai megfelelıek. A Vérmalmi-rét helyett azt a helyszínt javasoljuk kutyafuttatónak tag 57. (PK) jelő részlet 3. alrészlet Vérmalmi rét Jellemzés: Az egykori legelı fennmaradt részlete. Növényzete a Zala-menti ártéri rétek mezofil kaszálóin jellemzı franciaperjés, ecsetpázsitos, sédbúzás társulásokból álló gyepkomplex. Nyugati szegélyén nyír fasorok húzódnak. Védett növényfaja a kockásliliom, melynek állománya ezres nagyságrendő. A rét teljes területét a hagyományos évi két három kaszálással kell kezelni; az elsı kaszálás ideje május vége-június eleje. A kaszálást a terület északnyugati részén is el kell végezni, itt elıször szárzúzással kell a több éves szárazanyagot eltávolítani. A kaszálást a nyírligetben is el kell végezni. A területen a kutyafuttatást meg kell szüntetni, erre acélra a más helyszínt kell kijelölni, pl.: a játszótértıl északra esı gyepterület. Összegzés: A Parkerdıben a rekreációs-jóléti-pihenıerdei funkciók és a természeti értékek a fenti kezelések betartása esetén hosszútávon megırizhetık. A természeti értékek védelmében ajánlott kezelések nem járnak jelentıs külön feladatokkal, költségekkel, csupán a jelenleg is folyó munkálatok idı- és térbeni módját alakítják a védett értékek védelméhez. 20

21 2. Bozsoki-domb Elhelyezkedés: A Balatosi úttól délre, a Bozsoki városrész és a Válicka-völgy között emelkedı dombon található, egykor mővelt, mára felhagyott nadrágszíj-parcella szántók, gyepek és felhagyott homokbányán. A Bozsoki- védelemre tervezett része a hrsz-os térképen és a légifotón 21

22 Elızmények, funkció: A terület egykori mezıgazdasági mővelés alatt állt; a sok kis keskeny parcella nagyobbrészt szántóként volt mővelve, de gyepként hasznosított területek is vannak. Ezeket a kis szántókat legalább 30 éve nem mővelik, így a sovány homokos-löszös talajon a gyomok az egykori trágyázással bevitt tápanyagfelesleget már felélték, ezáltal lehetıséget adva a spontán természetes gyepképzıdési folyamatoknak. Bár a mővelésbıl való felhagyás Zalában sajnálatos módon nem elszigetelt jelenség, az itt tapasztalt spontán természeti rehabilitációs folyamat igen ritka. A 15 évvel ezelıtt még fıként aranyvesszıvel borított területen mára szép mezofil kaszálórét fejlıdött, melyben a visszatelepedett védett növényfajok száma mára meghaladta az 1000 tövet! A felhagyott bánya nyers homokfelszínén másodlagos kékperjés láprét fejlıdik, mely szintén tárháza a betelepült értékeknek. A talaj igen sovány termıképességére való tekintettel a terület mezıgazdasági hasznosításra nem alkalmas. Mindezek ismeretében a város egyik fontos természetvédelmi mintaterületévé válhat a védettséggel, közel 10 húsz védett növényfaj, a fokozottan védett gyurgyalag és számos más madár és rovar számára biztosít megfelelı létfeltételeket. A Bozsoki-domb védelemre tervezett része a Google légifotón Tulajdonviszonyok: A terület többségében magántulajdonban van, de Zalaegerszeg M.J.Város tulajdonában is vannak területek. A terület természetvédelmi státuszának megnyugtató rendezése és fıképp fenntartása érdekében rövidtávon célszerő lenne az egész terület önkormányzati tulajdonba kerülése. A terület kedvezıtlen mezıgazdasági szempontból kedvezıtlen termıhelyi adottságai folytán vélhetıleg az ingatlanok árai is ennek megfelelıen alacsonyak. 22

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

MUNKANAPLÓ ERDİ-KÖRNYEZETVÉDELEM JOGCÍMBEN RÉSZTVEVİ ERDİGAZDÁLKODÓKNAK. Ügyfél regisztrációs száma: Támogatásra jogosult lakcíme/székhelye:

MUNKANAPLÓ ERDİ-KÖRNYEZETVÉDELEM JOGCÍMBEN RÉSZTVEVİ ERDİGAZDÁLKODÓKNAK. Ügyfél regisztrációs száma: Támogatásra jogosult lakcíme/székhelye: MUNKANAPLÓ Kitöltés kezdete (dátum): Vonatkozási év: ERDİ-KÖRNYEZETVÉDELEM JOGCÍMBEN RÉSZTVEVİ ERDİGAZDÁLKODÓKNAK EKV01 Ügyfél neve: Ügyfél regisztrációs száma: ERDİGAZDÁLKODÓ ADATAI: Telefon Támogatásra

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Szekció: Klímaváltozás és az erdık Szekció elnök: Somogyi Zoltán Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Somogyi Zoltán Führer Ernı somogyiz@erti.hu Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázati felhívása Az erdık közjóléti célú védelmét és bıvítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegő (de minimis) támogatásáról szóló 112/2008.

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Osztályvezetı: Czirok István.

Osztályvezetı: Czirok István. 2 MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred Erdész köz 2. Szerz.sz.: II/5-623/2006. NAGYKANIZSA MIKLÓSFA PARKERDİ ÉS ARBORÉTUM KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés)

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/225/2008. Tervezet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Sághegyi Tájvédelmi

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

1. Az erdõrészletek kialakítására vonatkozó erdõtervezési alapelvek

1. Az erdõrészletek kialakítására vonatkozó erdõtervezési alapelvek 17720 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 105. szám A vidékfejlesztési miniszter 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelete a 2012. évi körzeti erdõtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekrõl, valamint az érintett körzeti

Részletesebben

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya: Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Gosztola Község Önkormányzat Képviselı-testülete az

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Osztályvezetı: Czirok István.

Osztályvezetı: Czirok István. 2 MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred Erdész köz 2. Szerz.sz.: II/5-617/2006. NYÍREGYHÁZA SÓSTÓI PARKERDİ KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE 2 0 0 6 Tervezı:

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról Rendezési terv egységes.doc RECSK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról /Egységes szerkezetben a módosítására hozott 2/2001.

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete

Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Bakonykúti község Önkormányzatának Képviselı-testülete az 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

Egységes Erdészeti Vállalati Rendszer DigiTerra EIR v5

Egységes Erdészeti Vállalati Rendszer DigiTerra EIR v5 KEZDİ LÉPÉSEK Egységes Erdészeti Vállalati Rendszer DigiTerra EIR v5 Erdőgazdálkodási szakmai és térinformatikai alrendszer Készítette: DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. www.digiterra.hu Kiadás:

Részletesebben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

T/6934. számú. törvényjavaslat. Elıadó: Budapest, 2008. november

T/6934. számú. törvényjavaslat. Elıadó: Budapest, 2008. november MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/6934. számú törvényjavaslat az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról Elıadó: Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Budapest, 2008. november

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek A madárbarát Magyarországért! www.mme.hu A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek Halmos Gergı Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos konferencia a biológiai sokféleség

Részletesebben

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

RÁBATAMÁSI Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 11/2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete

RÁBATAMÁSI Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 11/2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete RÁBATAMÁSI Község Önkormányzata Képviselı-testületének 11/2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete RÁBATAMÁSI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Rábatamási Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Természeti értékeink jó kezelése

Természeti értékeink jó kezelése KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Természeti értékeink jó kezelése Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése 1.2.

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Som ogy M egyei E rdész és Term észetvédı E gyesület 74 00 K aposvár B ajcsy-z s. u. 21. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. TARTALOM 1. A szervezet alapadatai 2. Számviteli beszámoló 3. Kimutatás a költségvetési

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre

Részletesebben

2009. évi XXXVII. törvény. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

2009. évi XXXVII. törvény. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 2009. évi XXXVII. törvény az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védıhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı E L İ T E R J E S Z T É S 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit pénzügyi-ügyintézı Véleményezésre

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI CÉL SZERINT DIFFERENCIÁLT MŐSZAKI-GAZDASÁGI MODELLEK

A GAZDÁLKODÁSI CÉL SZERINT DIFFERENCIÁLT MŐSZAKI-GAZDASÁGI MODELLEK A GAZDÁLKODÁSI CÉL SZERINT DIFFERENCIÁLT MŐSZAKI-GAZDASÁGI MODELLEK A téma kutatása az általános fatermesztési (erdıtelepítési) kérdéseken túl elsısorban az Akác, a Nemes nyár és a Hazai(ıshonos) nyár,

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK BELSİSÁRD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 22/2006.(XII.12.) számú rendelete BELSİSÁRD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Belsısárd Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb

Részletesebben

SZELESTE ÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

SZELESTE ÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVE MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred, Erdész köz 2. Szerz.sz.: II/5-635/2007 SZELESTE ÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVE 2 0 0 7

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI

Részletesebben

Az prét t TT. Hanság g Nemzeti Park Igazgatóság

Az prét t TT. Hanság g Nemzeti Park Igazgatóság Az Ebergıci láprl prét t TT védetté nyilvánítása Takács GáborG Fertı-Hans Hanság g Nemzeti Park Igazgatóság Védetté nyilvánítási eljárás ismertetése se Jogszabályi hátth ttér A természet védelmv delmérıl

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14.

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14.) számú határozat Településszerkezeti terv m=1:16 000 T-1 Belterület szerkezeti

Részletesebben

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 072/1-2 és a 073/1-2 hrsz.-ú ingatlanokra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 072/1-2 és a 073/1-2 hrsz.-ú ingatlanokra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 072/1-2 és a 073/1-2 hrsz.-ú ingatlanokra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján,

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Osztályvezetı: Czirok István.

Osztályvezetı: Czirok István. MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred Erdész köz 2. Szerz.sz.: II/5-636/2007. İRSÉG KAPUJA ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERV 2 0 0 7 Tervezı: Kalincsák

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Baglad Község Önkormányzat Képviselı-testülete az 1990.

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL 8901 Zalaegerszeg, Kossuth L.u.17-19. : 92/502-102, fax: 92/311-474. E-mail: jegyzo@zalaegerszeg.hu... napirendi pont anyaga ELŐTERJESZTÉS Zalaegerszeg Megyei

Részletesebben

LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM

LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület 2009. január 1. A Program eredményei 1. Az illetékes hatósággal (a Közép-Duna-völgyi KÖTEVIFE-vel)

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * Készítette: Palkó Csaba Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * * 1. kép Bevezetés Egyedülálló nemzeti kincsünk a Balaton. (2. kép) A tó környezetében már ritka a természetes partszakasz. Az egyik

Részletesebben

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Fafizika 7. elıad. Akusztikai és s optikai tulajdonságok NYME, FMK,

Fafizika 7. elıad. Akusztikai és s optikai tulajdonságok NYME, FMK, Fafizika 7. elıad adás Akusztikai és s optikai tulajdonságok Prof. Dr. Molnár r SándorS NYME, FMK, Faanyagtudományi nyi Intézet Akusztikai faanyagjellemzık Gyakorlati szerepe A hang sebessége a fábanf

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! 1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben