Természetvédelmi biológia

Átírás

1 Természetvédelmi biológia

2 10. A védett erdık kezelésének természetvédelmi irányelvei hazánkban

3 Magyarország rekonstruált természetes növénytakarója zárt erdık erdıssztyeppek (zömében) fátlan területek

4 Az erdıterület-változás fontosabb állomásai Idı / állapot Érintetlen (rekonstruált) természetes vegetáció Honfoglalás (896) Erdısültség 85,5 % 1 ~ 60 % 2 29,0 % 11,8 % 19,2 % Megj.: 1- rekonstruált adat; 2 becsült adat

5 Magyarország aktuális erdıterülete

6 A természetszerő és az ültetvényszerő állományok aránya Terület (ha) Területarány (%) Ország területéhez viszonyítva (%) Természetszerő erdık ,4 6,6 Ültetvényszerő állományok ,6 12,6 Összesen ,0 19,2 A jövı erdıtelepítései ~ ~ 30,0

7 Védett erdık hazánkban Az országos jelentıségő védett természeti területek több mint 46%-a erdı. Az erdık területi védettsége átlagon felüli. A védett területeken található erdıkben hivatalosan csak a természetvédelmi kezelést elısegítı természetközeli erdıgazdálkodás lenne folytatható. Hazánk rendelkezik a legnagyobb arányú mesterséges erdıállománnyal.

8 Veszélyeztetı források, veszélyeztetı tényezık 1. Történeti erdıkiélési és erdıhasználati formák a. Erdıirtások b. Nagy kiterjedéső tarvágások fenyvesekben volt jellemzı c. Erdıégetések XIX. sz. közepén alkalmazták d. Kíméletlen szállítási módok fatörzseket vonszolva szállították ki az erdıbıl, csúsztatóutakat nyitottak, vagy a vízfolyások medrét takarították ki. e. Rövid vágásforduló

9 f. Sarjaztatás Az erdık magukra hagyva tırıl, esetleg gyökérrıl fölsarjadtak. A rosszul vagy nem sarjadó fafajok visszaszorultak, a jól sarjadók elıretörtek. A genetikai változatosság beszőkülését eredményezte. A sarjaztatott egyedek egészségi állapota, faanyagminısége rosszabb. Alacsony záródású erdık, gyepszintjük elfüvesedett. Legnagyobb kárt a taposás okozta. Szelektáló hatás. Faegyedek újulatának lerágása. Állományok gyakori föllazítása. g. Erdei legeltetés

10 h. Makkoltatás A bükk és a tölgyek makkja fontos eledele volt a sertéseknek. Hatása: talajtömörödés, erózió, szaporítóanyag rendszeres elvonása. Természetes felújulás lehetetlenné vált. Túrás, állandó bolygatás kárt okoztak mind a talajban, mind a gyepszintben.

11 i. Alomszedés Az erdei almot a szalma kiváltására használták. Lecsupaszodott a talajfelszín, tápanyagvesztés, gyorsabb tápanyagkimosódás, vízháztartás-romlás következett be. A humuszos réteg visszaszorult, eltőnt, egyes fafajok felújulása problémás. Az ásványi talajfelszínt kedvelı növény- és állatfajok elszaporodtak, pionír fafajok. Az erdık ezen használati forma felhagyása után néhány évtized alatt regenerálódhatnak.

12 Történeti erdıkiélési és erdıhasználati formák (folytatás) j. Lombtakarmány-nyerés k. Mezıgazdasági elıhasználat és köztestermelés l. Cserkéreg-termelés m. Gyantatermelés, terpentinnyerés, fenyıkorom-égetés, fenyıtő-lepárlás n. Erdei gyümölcsök győjtése o. Moha- és zuzmógyőjtés

13 Történeti erdıkiélési és erdıhasználati formák (folytatás) p. Faszén- és mészégetés, hamuzsírfızés

14 2. A jelenkori erdıgazdálkodásból eredı veszélyforrások a. Monokultúra szemlélet b. Tarvágásos üzemmód kiterjedt alkalmazása c. Nagyterülető tarvágások alkalmazása

15 d. Tuskózásos felújítások e. Idegenföldi fafajok túlzott arányú alkalmazása

16 2. A jelenkori erdıgazdálkodásból eredı veszélyforrások (folytatás) f. Tenyészidıszakban végzett fakitermelések g. Vágáskorok csökkentése h. Túlgépesített fakitermelési és erdımővelési technológiák i. Kíméletlen közelítési módok j. Túlzott sőrőségő és túlméretezett feltáró utak k. Intenzív erdımővelés, vegyszerek alkalmazása l. A természetes felújítás idıszakának lerövidítése m. Az erdészeti szaporítóanyag ellenırizetlen felhasználása

17 n. Túlszaporított nagyvadállomány A hegyvidékeken a szarvas és a vaddisznó mellett a muflonállomány károkozása jelentıs. A vadállomány összetételének és létszámának meg kell felelnie a természetes "vadeltartó képességnek". A természetes vadeltartó (vadtőrı) képesség az a vadlétszám, amely mellett erdeink természetközeli módszerekkel kerítés nélkül felújíthatók.

18 A túlszaporított nagyvadállomány sok helyen lehetetlenné teszi az erdıfelújítást, az erdınevelést.

19 o. Egyéb veszélyeztetı tényezık Intenzív turizmus Katonai tevékenység Környezetszennyezés Beépítés Folyószabályozás Invazív fajok Szárazodás Bányászat

20 A természetes állapotú erdık jellemzıi 1. Jellemzı folyamatok Természetes erdıdinamikai folyamatok érvényesülése 2. Jellemzık a faegyedek és az erdıállományok szintjén Az ıserdıkép meghatározói a nagymérető, idıs fák Hagyásfák, hagyásfa-csoportok megléte Odvas fák, tövönszáradt fák, facsonkok jelenléte Elhalt, korhadó faanyag megléte

21 2. Jellemzık a faegyedek és az erdıállományok szintjén (folytatás) Pionír fajok egyedeinek, csoportjainak jelenléte Tájidegen fa- és cserjefajok hiánya vagy csekély mértékő jelenléte Invazív, adventív és gyomfajok hiánya vagy csekély mértékő fellépése Elegyesség: fafajdiverzitás.

22 2. Jellemzık a faegyedek és az erdıállományok szintjén (folytatás) Vegyeskorúság: kordiverzitás Inhomogén záródás, többszintő faállomány: strukturális diverzitás Erdei cserjefajok elıfordulása Összeroskadó erdıfoltok

23 2. Jellemzık a faegyedek és az erdıállományok szintjén (folytatás) Lékek kialakulása: lékesedés Mikroélıhelyek sokfélesége Természetes újulat megjelenése Háborítatlan alom- és humuszos szint

24 3. Tájléptékő jellemzık Összefüggı erdıs területek megléte Zárt erdıhöz kötıdı, ritka fajok jelenléte Tájléptékő mozaikosság: erdıtársulás-diverzitás Erdıszegélyek kialakulása Nagyvad-károsítás elviselhetı mértéke

25 Természetszerő erdık kezelése a gyakorlatban Általános alapelvek Erdeink döntıen egykorúak, a korosztályok hiányoznak. Meg kell kezdeni erdeink korosztályviszonyainak széthúzását. Meghatározott facsoportokat, állományrészeket vissza kell hagyni. A nagy, egykorú tömbök egyes részeinek felújítását viszonylag korán meg kell kezdeni.

26 A természetszerő erdık termıhelyein Fafajmegválasztás erdısítés Természetszerő állományok fenntartása és létrehozása. Folyamatos erdıtakaró biztosítása. Természetközeli erdıgazdálkodás folytatása. (szálalás, szálalóvágás vagy csak kisterülető tarvágásokat alkalmazó fahasználat) A védı erdıkben teljes korlátozás bevezetése. A nem természetszerő erdık termıhelyein Pionír vagy átmeneti társulás létrehozása. İshonos, idegenföldi és/vagy nemesített fafajokból álló erdık fenntartása gazdasági céllal. Ha a terület gazdasági hasznosítása nem lehetséges, a természetszerő vagy legalább is ıshonos fafajokból álló ligetes állományok létrehozása.

27 Egyéb szempontok A fajokat elterjedési területükön kívül ne telepítsük. Az adott társulásra jellemzı elegyfafajok ültetése. Erdei fa- és cserjefajaink egy része ritka, veszélyeztetett, illetve értékes faj. Fontos a megfelelı származási körzetekbıl származó szaporítóanyagok alkalmazására. Csoportos alátelepítés. A kiválogatódás folyamata csak nagyszámú egyed esetén érvényesül. A magvetés elınyben részesítése. Pionír fafajokból létrehozott elıállományok.

28 Erdımővelés és erdıhasználat (fahasználat) A szükséges beavatkozások kövessék a természetes folyamatokat. Törekedni kell a folyamatos erdıborítás fenntartására. Legyenek véletlenszerően, szabálytalanul kialakított mesterséges lékek. Ahol a felújítóvágások nem kivitelezhetıek, kisterülető tarvágásokat kell kialakítani. A használatokat a vegetációs idın kívül, az ıszi-téli hónapokban kell elvégezni. Készletgondozás.

29 Változatos faállomány-szerkezet kialakítása Az erdımővelési munkákat a termıhelyi mintázatnak megfelelıen kell elvégezni. Változatos gyérítések. A természetes folyamatok fontossága. Lékek létrehozása. A második szint. Nagyobb, összefüggı érintetlen területek. Idıs fák, facsoportok. Idıben elhúzott véghasználat. Elegyes állományok. Alkalmazzunk természetes felújítást.

30 Elegyes erdık kialakítása (elegyfafajok, pionír fafajok) Biztosítani kell az ıshonos elegyfajok % közötti arányát. A természetes felújítások bontóvágása során elszórtan visszahagyhatunk erısebb koronával rendelkezı, állékony elegyfafajokat. Fafajcserés átalakítás során elegyfafajok beültetése. Az elegyes fiatalosok ápolásánál az elegyfafajokat elszórtan meg kell kímélni. A pionír jellegő fafajokat is kíméljük, egyedeit szórványosan hagyjuk meg. Védett és veszélyeztetett fafajok kímélete.

31 A tájidegen fafajok alkalmazásának feltételei A természetszerő erdık termıhelyein nem! Rontott erdık feljavítása idegenföldi fafajokkal. Biológiai szempontból kifogásolható a kései meggy, a zöld juhar, az amerikai kıris, a bálványfa telepítése. Az akác kérdése. Természetszerő erdıkben az adventívek aránya ne haladja meg a 15 %-ot. A hegy- és dombvidéki természetszerő erdı termıhelyeken csak igen csekély részarányt képviselhetnek a tájidegen állományok.

32 Odvas fák, tövönszáradt fák, facsonkok és az elhalt korhadó faanyag Az odvas fák területi eloszlása viszonylag egyenletes legyen, s az odvak sőrősége érje el a 3-5 odú/hektár értéket. A jól odvasodó fafajok aránya. Az odvas, élı fák, a tövön álló kiszáradt fák, facsonkok fenntartása.

33 Idıs fák, hagyásfák megtartásának szempontjai Egy-másfél famagasságnyi átmérıjő területeket érdemes meghagyni. Területi arányuk a használattal érintett terület 10 százaléka lehet. A csoportok fenntartásáért különösebben tenni nem szükséges. İshonos fafajú hagyásfák. Heterogén szerkezető, jó természetességő, ıshonos fafajokból álló erdıfoltokat jelöljünk. A termıhelyi feltételeket figyelembe kell venni.

34 A cserjeszint védelme Fontos a cserjék betelepedésének elısegítése, a természetes cserjeszint kialakítása. A szegélyeket kímélni kell, a vágás-elıkészítéseket a szegély lehetı legkisebb bolygatásával kell megoldani. A védett és ritka cserjefajok egyedeit óvni kell. A cserjeirtásokat lehetıség szerint a fı költési idın kívül végezzük. A vegyszeres cserjeirtást minden esetben kerülni kell.

35 Védekezés a fragmentáció káros hatásaival szemben Fontos az erdıtömbök tovább-darabolódásának megakadályozása. A fragmentáció hatásainak mérséklése: Ökológiai zöld folyosó -k rendszerének kialakítása. A folyók, patakok és az azokat övezı galériaerdık óváősa. A vonalas létesítmények, utak, csatornák mellett fasorok, erdısítések, mezıvédı erdısávok létesítendık.

36 Erdıszegélyek védelme A véghasználatok alkalmával az állományt a szegélyben egy famagasságnyi szélességben hagyjuk meg. Ajánlatos az erdıszegélyben m szélességben az erdıt annyira fellazítani, hogy minden fa a föld színéig leérı koronát fejlesszen. Idısebb, egykorú állományokban az erdıszegélyben található viharálló fákat teljes számban és lehetıleg hosszú ideig fenn kell tartani. Az erdıtelepítéseknél minden állandó erdı és szántó határon már elıre meg kell tervezni megfelelı cserje- és fafajokból álló, elegendı szélességő védısávot.

37 Gazdasági jelentıség Veszélyeztetettség, védelem Számos erdıtársulásban nem lehet nyereséges erdıgazdálkodást folytatni A gazdasági jelentıséggel bíró társulások A gazdaságilag nem hasznosítható és önfenntartó erdıtársulások Az erdık természetvédelmi értéke

38 Védett természeti területek A védett természeti területeken a természetközeli erdıgazdálkodás a természetvédelmi céloknak és érdekeknek van alárendelve. 1. A védett természeti területeken levı erdıkben a természetközeli erdıgazdálkodást a konkrét természetvédelmi célokkal kell összhangba hozni, és a természetközeli gazdálkodási módszerek választhatósága a védettségi kategóriától, a védelem okától, a védett természeti értékek megóvásának követelményétıl függ. 2. A fokozottan védett természeti területen levı erdıkben és a nemzeti parkok természeti övezetében erdıgazdálkodási beavatkozás már csak a természetvédelmi kezelés részeként végezhetı. 3. Az erdırezervátumok magterületén teljes gazdálkodási (használati) korlátozás érvényesül (rezervátum elv alkalmazása).

39 1. Erdıgazdálkodással vagy erdıkezeléssel nem érinthetı erdıterületek Erdırezervátum magterület semmiféle beavatkozás nem végezhetı Gazdasági jelentıséggel nem bíró erdıtársulások legjobb ha nem kezeljük, de a beavatkozások szükségességét teljes mértékben nem lehet kizárni Cél: A természetes erdıdinamikai folyamatok mőködésének elérése. Eszközök, feladatok: Állományaikat önálló erdırészletekként kell elkülöníteni, nyilvántartani. Biztosítani kell háborítatlanságukat.

40 2. Erdıgazdálkodás a védett természeti területek erdeiben Cél: A természetes folyamatokon alapuló természetvédelmi erdıkezelés megvalósítása, faj- és szerkezetgazdag, stabil állományok fenntartása. Törvényi elıírások: Fakitermelést vegetációs idıszak alatt csak kivételesen indokolt esetben lehet végezni. Tarvágás csak nem ıshonos fafajokból álló, vagy természetes felújulásra nem képes állományokban végezhetı. A fokozatos felújítást követı végvágás összefüggı kiterjedése az 5 hektárt nem haladhatja meg. Véghasználat csak a biológiai vágásérettséghez közeli idıpontban végezhetı. Kerülni kell a teljes talaj-elıkészítést és a vágásterületen az égetést. Erdıfelújítást, erdınevelést természetkímélı módszerek alkalmazásával.

41 Eszközök, feladatok Maradjanak nagyobb, összefüggı területek érintetlenül. A véghasználati koron túl az öregedési és összeroppanási szakaszban is kell erdıfoltokat, erdırészleteket hagyni. Az erdımővelési munkák támaszkodjanak a természetes folyamatokra. Ahol lehet, ott szálaló vagy szálalóvágásos üzemmódot kell kialakítani. A természetes felújítások arányát növelni kell, a felújítás idıszakát el kell nyújtani és lépcsısebbé tenni. Több szomszédos, egykorú erdırészletben idıben széthúzva kell az elı- és véghasználatokat végezni.

42 Eszközök, feladatok (folytatás) A természetes újulatot kell elınyben részesíteni, mesterséges erdısítésnél a szaporítóanyag-felhasználási körzet határait nem szabad túllépni. Növelni kell az elegyességet alátelepítéssel, lehetıség szerint második lombkoronaszintet kell kialakítani, kímélni kell a cserjeszintet. Kímélni kell a termıhelyet és az erdıszegélyt. A természetes úton keletkezı lékeket meg kell hagyni, ahol ilyenek nincsenek, ott mesterségesen kell lékesíteni. Maradjanak idıs fák, facsoportok, erdırészletek a természetes pusztulásukig. Kerülni kell a táj- és termıhelyidegen, nem ıshonos fa- és cserjefajok alkalmazását, az agresszív módon terjedı fajokat vissza kell szorítani. A nagyvad-állomány nagyságát az erdı tőrıképességéhez kell igazítani.

43 Az erdıtalaj termékenységének fenntartása Ahol kevés a víz, ott a vizet az erdıben vissza kell tartani. Ahol víztelenítés szükséges, az elvezetendı vizet nem szabad az erdıbıl a legrövidebb úton kiengedni, árkokkal az erdıben kell tartani. Nem szabad minden pocsolyát, halastavat, mocsarat kiszárítani, azért, mert az hozamterületet néhány árral vagy hektárral csökkenti.