A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, Varga Béla

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla"

Átírás

1 A FOLYAMATOS ERDŐBOR BORÍTÁST BIZTOSÍTÓ ERDŐGAZD GAZDÁLKOD LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, Varga Béla

2 2. Az ember és az erdő viszonya 3.1 kialakulása 3. Az erdőgazdálkodás 3.2 célja 3.3 elévülhetetlen eredményei 3.4 üzemmódjai: vágásos üzemmód alapjai változatai (TRV-FFV-SzV) negatív következményei

3 Tasmania Tasmania Quo vadis mankind? (Varga B.- Garamszegi B.) Source: Pro Silva Australia

4 Vannak olyan erdőképek a Biharságban, melyek a fejszétől érintetlenek maradtak. Ezek az idő múlásával fogytak, mára csak néhány magára hagyott, kevésbé járt pagony van, melyek megtarthatták őstermészetüket. Ezzel szemben a tölgyrégió mindazon kerületeiben, ahol az ember az eredeti erdőformációt vágásos felújítás alá vonta, ott csak a tölgy felújulására voltak tekintettel, minden más kísérő teremtményt kiirtottak és veszni hagytak (Anton Kerner, 1863.)

5 Degradálódik - a táj,

6 Bükk Mátra Zemplén

7 - a talaj, Zemplén Hevesi dombvidék

8 Tátra csökken - a faállomány állékonysága, Mátra Couvet

9 Bükk a faállomány -, valamint az erdő ökológiai értéke Cserhát és biodiverzitása, Őrség Gyula

10 NO COMMENT

11 A különbözó módon kezelt erdők diverzitás-értéke (Coats and Steventon 1995) Term észetes erdő Tarvágás Felújítás m agszóró fákkal Értékfák "túl"-tartása Fokozatos felújítóvágás 55 Csoportos szálalás 80 Szálalás 90 (%) Forrás: Finn Erdészeti Kutató Intézet (METLA). (Poszter. Hannover, 2000)

12 (és nem utolsó sorban:) csökken az erdőgazdálkodás rentabilitása Az egykorú és a vegyes-korú erdő főbb gazdasági mutatói (Kynas t, 1995) Növedék Élőfakészlet 1 1 1,3 1,3 Termelési költség 0,6 1 Egykorú Egyéb költség 0,4 1 Vegyeskorú Felújítás i költs ég 0,2 1 Üzem i eredmény 1 1,8 F 0 0,5 1 1,5 2 Forrás: Finn Erdés zeti Kutató Intézet (METLA). (Poszter. Hannover 2000.)

13 4. Mi a kiút? Az EMBER ÉS AZ ERDŐ VISZONYÁNAK ÚJRAGONDOLÁSA, majd az ERDŐGAZDÁLKODÁS PARADIGMA-VÁLTÁSA: A fokozatos, türelmes, következetes átállás a TERMÉSZETI FOLYAMATOKRA alapozott, holisztikus szemléletű, ökológiai megalapozottságú, FOLYAMATOS ERDŐBOR BORÍTÁST biztosító, fenntartható, JÖVEDELMEZŐ erdőgazdálkodásra

14 szálaló üzemmód előzményei és története spontán -, klasszikus - és modern változata a pályakorrekció előzményei és fontosabb állomásai Európában 1948: Itália, Horvátország, Németország, Svájc : Jugoszlávia Németország (ANW), Franciaország, Ausztria 1989: Ljubljana - PRO SILVA EUROPA megalakulása : Magyarországon Vend-vidéki paraszterdők : OEE : Pro Silva Hungaria megalakulása 1%

15 One of the successful steps toward CLOSE-TO-NATURE FORESTRY on the base of PRO SILVA PRINCIPALS IN IRELAND Close to optimal gap on the canopy and regeneration desired under it Starting point B. VARGA

16 Magyarországon Vend-vidéki paraszterdők : OEE : Pro Silva Hungaria megalakulása 1%

17 elvei szerint kezelt erdők főbb jellemzői A Pro Silva szemlélettel kezelt erdők főbb jellemzői - folyamatos erdőborítás - közel állandó élőfa-készlet és nagyobb növedék - őshonos fafajok dominanciája - elegyesség, vegyes-korúság, szintezettség - biológiai - és szerkezeti sokféleség - a természetes táj megjelenítése, - a Föld valamennyi élőlénye erdővel szemben támasztott, közvetlen és közvetett igényének nek folyamatos kielégítése - nagyobb, fenntartható folyamatos hozam (pl. több, jobb, olcsóbb fa)

18 alkalmazásának gyakorlati vonatkozásai A természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás bevezetésének gyakorlati kérdései 01 A sikeres alkalmazás előfeltételei 02 Hol kell, vagy érdemes PS alapelvek szerint gazdálkodni? 03 Milyen korú állományban célszerű az átállást elkezdeni? 04 A vágásjelölés menete 05 A fakitermelés alapvető céljai 06 A vágásjelölés általános szempontjai és kivitelezése 07 A bolygatási helyek kiválasztásának szempontjai 08 A lékek kialakításának általános szempontjai 09 A beavatkozások jellege és gyakorisága 10 Mennyi fát lehet kitermelni? széleskörű bevezetését kikényszerítő tényezők

19 bevezetésének vélt - és valós akadályai I. Fel-felbukkanó és újabb keletű vélt akadályok 01. Nincsen sem őserdőnk, sem természetes erdőnk, sem működő szálalóerdőnk. Nincs példa előttünk, amiből tanulhatnánk, amit követhetnénk,. 02. Járt utat a járatlanért el ne hagyj! 03 Termőhelyeink adottságai és fafajaink biológiai sajátosságai kizárják a szálalás lehetőségét 04. Nincs elég feltáró-út és megfelelő korszerű eszköz 05. Kell a fa (mint nyersanyag és energiahordozó)! 06. A folyamatos erdőborításnak elsősorban a védelmi, egészségügyiszociális, turisztikai rendeltetésű, illetve a küszöb alatti erdőkben van jelentősége. 07. Nincs pozitív anyagi érdekeltség 08. Szálalni csak szálaló-erdőben lehet 09. Az erdőművelésben a megszokott eljárásoktól eltérni csak a tudományos kutatások pozitív eredményei alapján szabad!

20 II. Átmeneti, vagy kezelhető valós akadályok 01. Terminológiai bizonytalanságok, hibás értelmezések, visszaélések természet-közeliség folyamatos erdőborítás minőségi csoportos gyérítés szálalóvágás 02. Kedvezőtlen a jogi környezet 03. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai ellen csak előre-meneküléssel lehet védekezni 04. Együttműködési zavarok az erdőgazdálkodók, a zöldek és a szakhatóságok között 05. Az alkalmazott kutatás, a szakoktatás és a gyakorlat összehangolatlansága

21 III. Az üzemmód-váltás ütemét lassító és sikerét fenyegető veszélyforrások 01. Türelmetlenség 02. Önbizalom hiánya, vagy túltengése 03. Az élőfakészlet -, az átmérőszerkezet - és a felújulás rendszeres, korrekt ellenőrzésének elmulasztása V. Még hosszú távon ható, masszív, helyenként kizáró valós akadályok: 01. A szakma mélygyökerű, történelmi kötődése a szinte kizárólagos, hagyományos üzemmódhoz 02. Az ismeret-hiány 03. A vadkár

22 A (t ú l s z a p o r í t o t t) NAGYVADÁLLOMÁNY ÉS A TERMÉSZETI FOLYAMATOKRAALAPOZOTT ERDŐGAZDÁLKODÁS KAPCSOLATA

23 Mennyi szarvas és vaddisznó élt Magyarországon? SZARVAS A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG NÉHÁNY LÖVÉSI ADATA Gímszarvas Év Lelövés Számított létszám VADDISZNÓ (ma ennyit lő Baranya megye) Forrás: MILLENIUMI VADÁSZATI ALMANACH BARANYA MEGYE /M ADAS A. 1978/

24 HOVÁ JUTOTTOTTUNK,... Vadlé tszám A szarvas- és a vaddisznó-állomány bevallott létszámának alakulása a populáció-robbanást követően szarvas vaddisznó Év Törvényszegés révén fenntartott vad minimális mennyisége Törvény szerint fenntartható legnagyobb vadlétszám, amennyiben az erdő természetes felújulását nem akadályozza Természetvédelmi és gazdasági szempontból fenntartható legnagyobb vadlétszám Természetvédelmi szempont fenntartandó, a minimális életképes populációt biztosan meghaladó vadlétszám, mivel előtt ennél mindig lényegesen kisebb volt a vadállomány. ÉS MI LETT AZ ÁRA?

25

26

27

28

29

30 MEGSZOKOTT TÉLI KÉP EGY KÖZEL FÉLÉVSZÁZADA VÁLTOZATLANNAK TŰNŐ, TÚLTARTOTT, 130 ÉVES, TERMÉSZETSZERŰ BÜKKÖSBEN

31 MI REJLIK A SZŰZ HÓ ALATT - A 10 x 10 m-es, FRISSEN BEKERÍTETT KONTROLL-PARCELLÁN?

32 Jó félév múltán: DÚS BÜKK - és ASPERULA-SZŐNYEG N NÚDUM - A MEGSZOKOTT BARNA AVAR - AMEDDIG A SZEM ELLÁT

33 HÁROM NYÁR ELTELTÉVEL: TELJES BORÍTÁSÚ, ELEGYES ÚJULAT, KÖRÖS-KÖRÜL MARADT AZ AVAR

34 TI Z ÉV ELTELTÉVEL: MÁR NEM CSAK ÍGÉRET! A FELSZÍN ZÖLDES SZÍNE CSUPÁN MEDÁRD RÖVID-ÉLTŰ AJÁNDÉKA

35 TI Z ÉV ELTELTÉVEL - KÖZELEBBRŐL

36

37

38

39

40

41

42

43 A NAGYVAD TÚLSZAPORODOÁSÁNAK LEGSÚLYOSABB KÖVETKEZMÉNYE, HOGY A TERMÉSZETES FOLYAMATOK KORLÁTZÁSÁVAL - MIDENEKELŐTT AZ ERDŐ ÖNFENNTARTŐ KÉPESSÉGÉNEK MEGBÉNÍTÁSÁVAL - KIZÁRJA AZ ÉSSZERŰ ÁTÁLLÁST KORUNK PARANCSÁRA.: A VALÓBAN TERMÉSZET-KÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁSRA

44 VADELDORÁDÓ - AHOVÁ A VADNAK BELÉPNI SEM SZABAD Vágásterületek, dús csemetések, sűrű fiatalosok: mind- mind kerítés mögött

45 4. A természetes folyamatokra alapozott, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás jelenlegi helyzete és kilátásai

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

Faültetvény. Vágásos erdı JNOBI I.I. Szálaló erdı. Természetes erdı. Varga Béla

Faültetvény. Vágásos erdı JNOBI I.I. Szálaló erdı. Természetes erdı. Varga Béla BESZÉLGETÉS A Z ERDİK VÉDELMÉRİL, A FOLYAMATOS ERDİBORÍTOTTSÁGRÓL ÉS EGYÉB KÉRDÉSEKRİL Faültetvény JNOBI Vágásos erdı Budapest, Budapest, 2011. 2011. 04. 04. 07. 07. I.I. X Szálaló erdı Természetes erdı

Részletesebben

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb

Részletesebben

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.

Részletesebben

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési

Részletesebben

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a

Részletesebben

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: 2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65

Részletesebben

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig Kőszeg, 2010. december 2. Bakó Csaba erdőgazdálkodási igazgató Vas megye területe: 333.620 ha

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira

A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira A nagyvadállom llomány károsk rosításának hatása Magyarország erdőállom llományaira Kiemelten az erdősítési si korú állományokra 2009.10.27. Az erdészeti elsőfok fokú hatóság g informáci ciói i a vadkáros

Részletesebben

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI

Részletesebben

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI Készítette: Dr. Varga Tamás ERDÉSZETI IGAZGATÁS Erdőgazdálkodásunk az erdészeti hatóság szigorú ellenőrzése mellett folyik Részigazság Az erdészeti

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet

A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés Karakai Tamás, Védegylet Biodiverzitás: cél és eszköz Minél többféle élılény mőködik együtt (populációk sokfélesége és azon belüli változatosság) - annál életképesebb

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése A hazai erdők természetességi állapota. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI 1 Erdők csoportosítása természetesség szerint (Erdőtv. 7. (1)) a) természetes erdők: az adott termőhelyen

Részletesebben

Az erdei avar széntartalmának becslése

Az erdei avar széntartalmának becslése Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19. globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása

Részletesebben

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE

Részletesebben

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009) Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben Szmorad Ferenc (ANPI, 2009) Az Aggteleki Nemzeti Park rövid bemutatása Szempontok és lehetőségek az erdők kezelésében Az

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro

Részletesebben

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Élőhely-kezelés, vadhatás, vadkár. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Ábra: Katona

Részletesebben

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt.

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt. A tölgy és a folyamatos erdőborítás Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt. 1. Bevezetés A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek bevezetésének

Részletesebben

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Készítette: Kovács Bence Témavezető: Dr. Standovár Tibor Budapest, 2012.

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18.

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18. BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18. Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3.

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP4-15.1.1-17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Szentháromság

Részletesebben

SOPRONI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

SOPRONI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori (PhD) értekezés tézisei SOPRONI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés tézisei ÖRÖKERDŐ-GAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI SAJÁTOSSÁGAI BÜKKÖSÖKBEN ÉS CSERESEKBEN

Részletesebben

NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN

NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN Tímár Gábor, erdészeti szakügyintéző, Heves Megyei KH NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM SOPRON, 2018. ÁPRILIS 5. IMPROVED COMMUNICATION, COOPERATION

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

Védett területek kezelése

Védett területek kezelése Védett területek kezelése 6. Előadás Erdőrezervátumok Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A hazai erdőrezervátum-hálózat 63 erdőrezervátum 49 terület erdőrezervátummá

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Mit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás?

Mit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás? III. Mit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás? A természetközeli erdõgazdálkodás fogalmát már több helyen, több alkalommal is meghatározták, de a rövid definíciók nem tudják pontosan

Részletesebben

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,

Részletesebben

Örökerdők a Pilisi Parkerdőben 2016.

Örökerdők a Pilisi Parkerdőben 2016. Örökerdők a Pilisi Parkerdőben 2016. 1 Örökerdők a Pilisi Parkerdőben 2016. Tartalom 2 Előszó 3 Örökerdők kezelése a Pilisi Parkerdőben 5 Örökerdő Folyamatos erdőborítás Üzemmódok 7 Erdőkezelés az örökerdő-gazdálkodás

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Csépányi Péter (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter

Csépányi Péter (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter 1 1. Bevezetés A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉS A SZÁLALÓERDŐ Csépányi Péter Pilisi Parkerdő Zrt., termelési főmérnök A természetközeli

Részletesebben

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?

Részletesebben

Dr. Sándor Gyula. Dr. Sándor Gyula PhD. egyetemi docens. Születési hely, idő: Sopron, Családi állapot: nős, 2 gyermek.

Dr. Sándor Gyula. Dr. Sándor Gyula PhD. egyetemi docens. Születési hely, idő: Sopron, Családi állapot: nős, 2 gyermek. Dr. Sándor Gyula Dr. Sándor Gyula PhD. egyetemi docens Születési hely, idő: Sopron, 1972. 03. 18. Családi állapot: nős, 2 gyermek Állampolgárság: magyar Iskolai végzettség: Erdészeti és Faipari Egyetem,

Részletesebben

Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban

Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban Náhlik András Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Erdőmérnöki Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Tartamosság vagy fenntarthatóság? Láng István

Részletesebben

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem Élőhelyvédelem A természetesség növelésének lehetőségei a természetközeli erdőfenntartás alapjai Erdeink természetességének növelésére táji és állományi léptékben van lehetőség, ahol eltérő szempontokat

Részletesebben

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem Élőhelyvédelem A természetesség növelésének lehetőségei a természetközeli erdőfenntartás alapjai Erdeink természetességének növelésére táji és állományi léptékben van lehetőség, ahol eltérő szempontokat

Részletesebben

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az erdőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról, a közmunkaprogram

Részletesebben

Az örökerdő-gazdálkodás alapjai Az örökerdő-gazdálkodás erdőművelési alapjai, bevezetés az üzemi gyakorlatba

Az örökerdő-gazdálkodás alapjai Az örökerdő-gazdálkodás erdőművelési alapjai, bevezetés az üzemi gyakorlatba Az örökerdő-gazdálkodás alapjai Az örökerdő-gazdálkodás erdőművelési alapjai, bevezetés az üzemi gyakorlatba Dr. Csépányi Péter erdőmérnök OEE Örökerdő Szakosztály elnök Bevezetés Tartalom Örökerdő-gazdálkodás

Részletesebben

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG Tímár Gábor Heves Megyei Kormányhivatal NATURA 2000 ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Általános jogszabályok 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai

Részletesebben

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása 1. Problémafelvetés A fajok és élőhelyek fenntartását, védelmét biztosító gazdálkodási előírások gyakorlati megvalósulását több probléma is nehezíti.

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások WWF Magyarország Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások Gálhidy László WWF Magyarország, 2014.10.04. Natura 2000 erdők Magyarországon Magyarországi N2000 erdőterület: 833.000 ha; ebből nemzeti védelem

Részletesebben

A évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok május 31.

A évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok május 31. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Pilisi Parkerdő Zrt. az alábbi adatokat teszi közzé: A Pilisi Parkerdő Zrt. 100%-ban állami

Részletesebben

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Homokierdőssztyeppek speciális kérdései hatósági szempontból Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Az erdészeti jogszabályi környezet 2009. évi XXXVII.

Részletesebben

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő

Részletesebben

Hatályba lépett a Nemzeti Erdőstratégia /2016. (X. 13.) Korm. határozat

Hatályba lépett a Nemzeti Erdőstratégia /2016. (X. 13.) Korm. határozat Hatályba lépett a Nemzeti Erdőstratégia 2016-2030 1537/2016. (X. 13.) Korm. határozat Előzmények: Nemzeti Erőprogram lezárása A 1110/2004. (X. 27.) Korm. határozatban megfogalmazott Nemzeti Erdőprogram

Részletesebben

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

79/2004 (V.4.) FVM rendelet 79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535

Részletesebben

for a living planet "zöld energia"?

for a living planet zöld energia? for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.

Részletesebben

Természetközeli erdõgazdálkodás. Erdõsítések (erdõfelújítás és erdõtelepítés) Erdõsítési teljesítések területei hektárban

Természetközeli erdõgazdálkodás. Erdõsítések (erdõfelújítás és erdõtelepítés) Erdõsítési teljesítések területei hektárban Természetesség és természetvédelem Természetességi kategóriák Természetes és természetszerû erdõ Származék erdõ Átmeneti erdõ Kultúrerdõ Faültetvény Az erdõrészletek természetességi kategóriákba sorolása

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

A körzeti erdőtervezés menete

A körzeti erdőtervezés menete A körzeti erdőtervezés menete jogszabályok, tervezés folyamata, nyilvánosság, erdőterv Czirok István osztályvezető 2013. november 19. Bemutatkozás NÉBIH Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal Erdészeti

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület

Részletesebben

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya: Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:

Részletesebben

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 29. (3) bekezdésében, 85. b)

Részletesebben

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási

Részletesebben

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,

Részletesebben

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései Náhlik András Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Bevezetés Európa nagyon kevés országában van

Részletesebben

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet - 1 - a 2013. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Örökerdők Magyarországon. Szerkesztette: Gálhidy László. WWF füzetek 29.

Örökerdők Magyarországon. Szerkesztette: Gálhidy László. WWF füzetek 29. Örökerdők Magyarországon Szerkesztette: Gálhidy László WWF füzetek 29. Tartalom Örökerdők Magyarországon Írta: Bakó Csaba (3.3 fejezet) Barton Zsolt (3.2 fejezet) Bodonczi László (2. fejezet) Csépányi

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés Soproni Egyetem Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola E3 Erdővagyon-gazdálkodás Program

Doktori (PhD) értekezés Soproni Egyetem Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola E3 Erdővagyon-gazdálkodás Program Doktori (PhD) értekezés Soproni Egyetem Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola E3 Erdővagyon-gazdálkodás Program ÖRÖKERDŐ-GAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI SAJÁTOSSÁGAI BÜKKÖSÖKBEN ÉS CSERESEKBEN

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A szarvasfélék túlszaporodásából eredő problémák áttekintő vizsgálata és a megoldás lehetőségei Buzgó József Sopron 2006 Doktori

Részletesebben

A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása

A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása A természetközeli erdőgazdálkodás alapvető jellemzője, hogy az erdővel kapcsolatos valamennyi emberi beavatkozás úgy

Részletesebben

AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN

AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN V. Magyar Tájökológiai konferencia 2012. augusztus 30 szeptember 1. AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN Balázs Pál 1 - Konkoly-Gyuró Éva 1 - Nagy Dezső 1 - Király Géza 2 1 Erdővagyon-gazdálkodási

Részletesebben

e Acta Naturalia Pannonica

e Acta Naturalia Pannonica e Acta Naturalia Pannonica e Acta Nat. Pannon. 2 (3): 217 226. (2011) 217 A Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Pro Silva szellemiségű tevékenysége Activities of the Duna Dráva National Park Directorate

Részletesebben

A 2009. évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok 2013. május 31.

A 2009. évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok 2013. május 31. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Pilisi Parkerdő Zrt. az alábbi adatokat teszi közzé: A Pilisi Parkerdő Zrt. 100%-ban állami

Részletesebben

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisi Kísérlet bemutatása Kovács Bence Sárvár, 2016. szeptember 7. MTA ÖK Erdőökológiai

Részletesebben

Az erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.

Az erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13. Az erdei vadkár Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, 2017. december 13. db 180 000 160 000 A biológiai alapok I. 340 e.db/év nagyvad elejtés (apadás) Nagyvad fajaink

Részletesebben

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről 19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában

Részletesebben

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-

Részletesebben

NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN

NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN Dr. Varga Ildikó osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS

Részletesebben

Lékek természetes felújulásának vizsgálata átmeneti üzemmódú kocsányos tölgyes, kocsánytalan tölgyes és cseres állományokban a Délnyugat-Dunántúlon

Lékek természetes felújulásának vizsgálata átmeneti üzemmódú kocsányos tölgyes, kocsánytalan tölgyes és cseres állományokban a Délnyugat-Dunántúlon Doktori (PhD) értekezés Lékek természetes felújulásának vizsgálata átmeneti üzemmódú kocsányos tölgyes, kocsánytalan tölgyes és cseres állományokban a Délnyugat-Dunántúlon Soproni Egyetem Roth Gyula Erdészeti

Részletesebben

Erdővédelem és erdőművelés

Erdővédelem és erdőművelés Erdővédelem és erdőművelés Hogyan befolyásolható az erdőműveléssel erdeink egészségi állapota és immunrendszere? Csóka György csokagy@erti.hu Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztály OEE Erdőművelési

Részletesebben

Örökerdők Magyarországon. Szerkesztette: Gálhidy László. WWF füzetek 29.

Örökerdők Magyarországon. Szerkesztette: Gálhidy László. WWF füzetek 29. Örökerdők Magyarországon Szerkesztette: Gálhidy László WWF füzetek 29. Tartalom Örökerdők Magyarországon Írta: BakóCsaba(3 3fejezet) BartonZsolt(3 2fejezet) BodoncziLászló(2 fejezet) CsépányiPéter(3 1és4

Részletesebben

Minisztériumi szervezeti felépítés

Minisztériumi szervezeti felépítés Az erdészeti ágazat irányítása - változások Az erdészeti politika aktuális kérdései Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár Minisztériumi szervezeti felépítés Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi Miniszter

Részletesebben

Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN

Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN WWF Magyarország 25 A WWF 25 éve van jelen Magyarországon +15 Párhuzamosan több, mint 15 természetvédelmi

Részletesebben

Erdészettudományi Közlemények

Erdészettudományi Közlemények Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 7 19 oldal A FOLYAMATOS ERDŐBORÍTÁS ÖKONÓMIAI ÉRTÉKELÉSÉNEK ELVI KÉRDÉSEI Schiberna Endre 1, Lett Béla 1 és Juhász István 2 1 Nyugat-magyarországi

Részletesebben