ERDÉSZET. Erdővédelem. 1. Erdészet, erdıgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ERDÉSZET. Erdővédelem. 1. Erdészet, erdıgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog"

Átírás

1 1. Erdészet, erdıgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdıgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termıhely, fafajok 2.3. Erdıtársulások 2.4. Erdıdinamika ERDÉSZET Erdővédelem 3.) Erdıgazdálkodás folyamata 3.1. Erdıfelújítás 3.2. Erdıtelepítés 3.3. Erdınevelés 3.4. Erdıhasználat 4.) Erdıbecslés 4.1. Dendrometria 4.2. Erdıtervezés folyamata 4.3. Erdıérték számítás 5.) Természetközeli erdıgazdálkodás 6.) Erdıvédelem 7.) Vadászat, vadgazdálkodás 8.) Közjóléti erdıgazdálkodás

2 ERDİVÉDELEM Értelmezése: erdıgazdálkodást károsan befolyásoló tényezık Biotikus abiotikus károk Gazdálkodással érintett erdık (kultúr erdık) Természetes, önszabályzó ökoszisztémák (ıserdık) káros hasznos?

3 ERDİVÉDELEM Biotikus károk Kórokozók vírusok, gombák kórkép járvány Károsítók állatok (rovar, emlős) kárkép gradáció - tömeges fogékony gazdanövény - jelenlévő kórokozó/károsító - környezeti tényezők Okai: pl. helytelen fafaj-megválasztás, szakszerőtlen erdınevelés Elıre jelezhetı megelızhetı/mérsékelhetı

4 ERDİVÉDELEM Abiotikus károk Hőmérsékleti szélsőségek késői fagy, korai fagy, fagyléc, héjaszás Nedvességviszonyok szélsőségei vízhiány, elöntés Légmozgás szélsőségei széldöntés, homokverés Sebzéseket okozó légköri jelenségek villám, jégverés, zúzmara-, jégtörés Immisszió, depozíció füstgázok, savas eső, N dúsulás Tűz avar-, koronatűz

5 ERDİVÉDELEM Komplex betegségek leromlásos betegség, pusztulási folyamat - összetett folyamat hajlamosító tényező hosszú távon pl. gyenge termőhely, genetikai adottság kiváltó tényező tünet megjelenése pl. aszály, fagy, rovarrágás járulékos/súlyosbító tényező - pusztulás pl. gyengültségi kórokozók

6 ERDİVÉDELEM Betőzı szú (Ips typographus)

7 ERDİVÉDELEM Védekezési módok -Megelızés, az ökoszisztéma stabilitása Gazdasági: fafaj-politika, kíméletes erdıgazdálkodás, természetközeli erdıgazdálkodás Biológiai: ellenálló fajok nemesítése, természetes ellenségek Kémiai: (csemetekert), rügyvédelem, hormoncsapda Egyéb: egyedi védelem - Megszüntetés (irtás) Mechanikai: károsító összeszedése Kémiai: vegyszeres védekezés, hormoncsapda Biológiai: sterilitás, természetes ellenség

8 ERDİVÉDELEM Abiotikus károk jégtörés

9 ERDİVÉDELEM Abiotikus károk széldöntés

10 ERDİVÉDELEM Abiotikus károk erdıtőz

11 Erdıvédelmi Mérı- és Megfigyelı Rendszer Az EMMRE legfontosabb elemei: 1. Nagyterületi egészségi állapot-felmérés (EVH I.) 2. Nagyterületi növedékmérés (FNM) 3. Vadállomány okozta élıhely változás megfigyelı rendszere (VÉV) 4. Az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata (EVH II.) - ERTI kutatások - Országos fénycsapda hálózat - Erdıvédelmi elırejelzı rendszer 5. Szelídgesztenye kéregrák (Cryphonectria parasitica) megfigyelı rendszere 6. Gyapjaslepke károsítás (Lymantria dispar) elırejelzése

12 Erdıvédelmi Mérı- és Megfigyelı Rendszer

13 1. Erdıvédelmi Hálózat (EVH I.) - 4x4 km-es hálózat - több mint 1200 mintapont óta, évenkénti adatszolgáltatás - európai hálózathoz csatlakozva, egységes elvek szerinti felvétel -16x16 km-es hálózatban speciális, a talajállapot változásra koncentráló adatgyőjtés a felszíni 20 cm-t érintve Célja: Az erdı egészségi állapotának és talajállapotának felmérése. A rendszer része és adatszolgáltatója az Európai Erdıvédelmi Hálózatnak, mely az Európai Unió tagállamai számára kötelezıen elıírt feladat.

14 Az erdıvédelmi hálózaton (EVH) vizsgált paraméterek: Egészségi állapot A 44, szemmel érzékelhetı károsodás vagy károk az alábbi megoszlásban: - Korona - levélvesztés - elszínezıdés - ágelhalás - Törzs - Kéreg - Gyökér - gyökfı - Talaj - Egyéb Talaj állapot -Talajszelvény vizsgálata ( ) - Szelvény leírás (T-lap) - Laboratóriumi vizsgálat: - ph (H2O, KCl) - kicserélhetı savanyúság - CaCO3, só - humusz - szemcseösszetétel - adszorpciós viszonyok - Felsı talajréteg vizsgálata, felsı 20 cm (1994)

15 2. Nagyterületi növedékmérés (FNM) óta - közel 8500 mintapont - 5 évente ismétlıdı felmérés Célja: A hazai erdık valós növekedésének felmérése, a hagyományos, erdırészletre alapozott erdıleltár ellenırzése. Hosszú távon lehetıséget ad a növedék alakulásának meghatározására.

16 3. Vadállomány okozta élıhely változás megfigyelı rendszere (VÉV) tıl évente (elsı három év) tıl kétévente -300 erdırészletben (1 bekerített parcella és egy kontrollterület) -tölgy és bükk fıfafajú erdıkben Célja: A vad által okozott kár erdıállományon jelentkezı hatásának felmérése, az így keletkezett erdıterhelés megállapítása.

17 4. Erdıvédelmi Figyelı-Jelzıszolgálati Rendszer Erdıvédelmi Prognózis óta, ERTI Erdıvédelmi Osztály -Erdıvédelmi Jelzılapok (200 ha fölötti gazdálkodóknak kötelezı az adatszolgáltatás) - negyedéves jelentési kötelezettség - kódjegyzék, útmutató - Erdészeti Fénycsapda Hálózat - az ERTI Erdıvédelmi Osztály eredményeibıl -14 mintaterület, részletes vizsgálatok - Országos Meteorológiai Szolgálat havi jelentéseibıl (kiegészítı adat) Az adatok az erdıterület ¾-érıl származnak, amely lehetıvé teszi az elırejelzést.

18 5. Szelídgesztenye kéregrák (Cryphonectria parasitica) megfigyelı rendszere -rövidebb idıszakra, konkrét károsítóra létrehozott monitoring Célja: A szelídgesztenye kéregrák tölgyön észlelt elıfordulásának országos felmérése. A kórokozó terjedésérıl győjtünk információt. (A karantén károsító a nemzetközileg elfogadott Növényegészségügyi terminusok szótára szerint olyan károsító, amelynek potenciális gazdasági jelentısége van azon a területen, ahol eddig még nem fordult elı, vagy ha elı is fordul, széles körben még nem terjedt el, és hivatalos ellenırzés alatt van.) 6. Gyapjaslepke károsítás (Lymantria dispar) elırejelzése 2005-ben a hazai erdık 15%-át érintette a hernyórágás! Felmérés módja : a fák kérgére rakott petecsomók számlálása Gyakorisága: Évente, az erdıvédelmi jelzılapokon a megadott idıszakban Célja: elırejelzés,

19 Az elmúlt ~50 év tendenciája

20 Magyarországon éves átlagban mintegy 150 ezer hektáron jelentkeznek jelentıs mértékő és kihatású abiotikus illetve biotikus erdıkárok. Számos kárforma határozottan növekvı trendet mutat. A károk anyagi kihatásai nehezen számszerősíthetık, de óvatos becslések szerint is milliárdos nagyságrendőek. Az anyagi természető károkon túl, sok esetben az erdıben alapvetı jelentıségő természetes folyamatokat (pl. felújulás, stb.) is gátolják. Ezen károk jelentıs része a termıhely-, ill. fafaj-megválasztásra, az erdıgazdálkodás múltban, jelenleg alkalmazott módszereire, illetve emberi hibákra, téves koncepciókra, mulasztásokra vezethetı vissza. Megszüntetı beavatkozásokkal hosszabb távon nem csökkentjük, hanem inkább növeljük a biotikus erdıkárok gyakoriságát és mértékét!!! (CSÓKA, 2004)

21 Klímaváltozás Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) -a felmelegedés emberi okokra vezethetı vissza - nem feltétlenül maga a folyamat ténye, hanem a mértéke és sebessége A globális hımérséklet-növekedés valószínősíthetıen környezeti változásokhoz: - a tengerszint emelkedéséhez, - a csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának megváltozásához, - szélsıséges idıjárási viszonyokhoz vezet. - Várhatóan változik a mezıgazdaság termelıképessége is Mindez komolyan hathat a gazdaságra. Számíthatunk még egyes természetes vizek kiszáradására, gleccserek (el)olvadására, az árvizek, hurrikánok és tájfunok gyakoribbakká, nagyobbakká, pusztítóbbakká válhatnak Állat- és növényfajok kipusztulásának sebessége jelentısen nı, ugyanakkor bizonyos invazív fajok elszaporodása felgyorsulhat, nagyot borítva ezzel az ökológiai egyensúlyon. Bizonyos betegségek könnyebben elterjedhetnek; több, eddig már megfékezettnek hitt betegség újra megjelenhet mutáns változataival együtt. A változások a Föld egyes területein különbözıek lehetnek.

22 Klímaváltozás Hazánk Ökológiailag Magyarország a legmagasabb sérülékenységi területbe tartozik: - A magyarországi átlaghımérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális klímaváltozás mértékénél. - Várhatóan a hirtelen lezúduló esı nagyobb károkat fog okozni a jövıben. - Magyarország világszinten az üvegházhatású gázok kevesebb, mint 0,5%-ának kibocsátásáért felelıs, ugyanakkor Magyarországot erısen sújtja a felmelegedés, egyre szárazabbá válik az éghajlat. Aszályos évek Európában Magyarország a legveszélyeztetettebb a csapadékmennyiség csökkenésének szempontjából.

23 A jövı elvárásai Egészséges, stabil ökológiai rendszereket kell megıriznünk, fejlesztenünk, létrehoznunk, amelyek egyben ellenállóképesek is. Egészség = minden fontos elem, összetevı megléte Természetközeli erdıgazdálkodás = hatékony erdıvédelem

24 Egyes szöveg és fotó források: Csóka György: Erdıvédelem kényszerpályán c. elıadása Hirka Anikó: évi biotikus és abiotikus erdıgazdasági károk és 2009-ben várható károsítások Varga Béla: İserdık-rezervátumok-mőködı PS erdık c. elıadása

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Erdővédelmi Mérő-és Megfigyelő Rendszer

Erdővédelmi Mérő-és Megfigyelő Rendszer Erdővédelmi Mérő-és Megfigyelő Rendszer Szepesi András FVM- Erdészeti Osztály Sopron 21. április 2. Új típusú erdőkárok ( 7-es évek második felétől) Az északi félteke iparosodott országaiban nagy területeken

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Szekció: Klímaváltozás és az erdık Szekció elnök: Somogyi Zoltán Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Somogyi Zoltán Führer Ernı somogyiz@erti.hu Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira, idıjárás- és éghajlatkutatóinak munkáira támaszkodva összeállította: Vissy Károly meteorológus

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar

Részletesebben

KUTATÓI NAP TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN SZEGED

KUTATÓI NAP TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN SZEGED Alföldi Erdıkért Egyesület KUTATÓI NAP TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN SZEGED 2007. 1 Megjelent az Alföldi Erdıkért Egyesület gondozásában, az 2007.november 8.-án tartott Kutatói Nap elıadásaiból,

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Az éghajlatváltozás hatásai, az alkalmazkodás és mitigáció lehetőségei, energetikai kérdések

Az éghajlatváltozás hatásai, az alkalmazkodás és mitigáció lehetőségei, energetikai kérdések Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület, Tervezést Koordináló Csoport ülése Berhida, 2015. október 29. Az éghajlatváltozás hatásai, az alkalmazkodás és mitigáció lehetőségei, energetikai kérdések

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében regionális éghajlati modelleredmények alapján Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter

Részletesebben

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

A talaj mentén a száraz avarban, illetve a tőlevél-alomban terjed. Idısebb, vastag kérgő állományok átvészelhetik.

A talaj mentén a száraz avarban, illetve a tőlevél-alomban terjed. Idısebb, vastag kérgő állományok átvészelhetik. Az erdıtüzek és az idıjárás Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály amirıl szó lesz A vegetációtüzek formái A vegetációtüzek keletkezésének okai Erdıtőzszezon Magyarországon Az erdıtüzeket

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Részletesebben

A klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban. OMSZ teljesítés Szalai Sándor SZIE

A klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban. OMSZ teljesítés Szalai Sándor SZIE A klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban OMSZ teljesítés Szalai Sándor SZIE ínőségi elırejelzések A lehetı legegyszerőbb modell

Részletesebben

Éghajlati tendenciák és idıjárási

Éghajlati tendenciák és idıjárási Éghajlati tendenciák és idıjárási szélsıségek a Kárpát-medencében Bozó László, Szalai Sándor, Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro-)Meteorológiai

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása 1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A klímaváltozás hatásai hazánkban 4. elıadás 13-16.

Részletesebben

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május

Részletesebben

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai

Részletesebben

Egységes Erdészeti Vállalati Rendszer DigiTerra EIR v5

Egységes Erdészeti Vállalati Rendszer DigiTerra EIR v5 KEZDİ LÉPÉSEK Egységes Erdészeti Vállalati Rendszer DigiTerra EIR v5 Erdőgazdálkodási szakmai és térinformatikai alrendszer Készítette: DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. www.digiterra.hu Kiadás:

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

Hazai szelídgesztenyések helyzete és lehetséges védekezési módozatok a kéregrák (Cryphonectria parasitica) ellen

Hazai szelídgesztenyések helyzete és lehetséges védekezési módozatok a kéregrák (Cryphonectria parasitica) ellen Hazai szelídgesztenyések helyzete és lehetséges védekezési módozatok a kéregrák (Cryphonectria parasitica) ellen Készítette: Csizmár Mihály Környezettan BSc Témavezető: Dr. Bratek Zoltán Egyetemi adjunktus

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

TERVEZET. A Nemzeti Éghajlaváltozási Stratégiáról

TERVEZET. A Nemzeti Éghajlaváltozási Stratégiáról KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/1204/2007. TERVEZET A Nemzeti Éghajlaváltozási Stratégiáról Budapest, 2008. január 1 I. Tartalmi összefoglaló VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS EGYBEN ELİTERJESZTÉS

Részletesebben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,

Részletesebben

3.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

3.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 1 Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011.

Részletesebben

ERDEINK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 2009-ben Jelentés a 16x16 km-es EVH hálózat alapján

ERDEINK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 2009-ben Jelentés a 16x16 km-es EVH hálózat alapján JÖVŐBENI FEJLESZTÉSEK ÉS VÉGREHAJTÁSUK AZ EUSZINTŰ ERDÉSZETI MONITORING RENDSZERBEN - FUTMONFeladat: L2-13 (HU) Nagyterületű erdészeti monitoring összhangban a légszenynyezés erdőkre gyakorolt hatását

Részletesebben

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése Horányi András,, Csima Gabriella, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Bartholy Judit, Pieczka

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei

Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei Czippán Katalin, osztályvezetı Tudományszervezési Pályázati és Innovációs Központ Budapest, 2007. február 28. Fenntartható fejlıdés globális

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet. az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról

153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet. az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról Az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Országos Vízjelzı Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 212. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az

Részletesebben

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális

Részletesebben

Csóka György, Koltay András, Hirka Anikó és Janik Gergely

Csóka György, Koltay András, Hirka Anikó és Janik Gergely Erdővédelmi delmi aktualitások különös s tekintettel a Parkerdő terület letére Csóka György, Koltay András, Hirka Anikó és Janik Gergely Budapest 2011. június 9. Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme.

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme. EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme.hu TAVI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZEREK Tókezelık operatív feladatai:

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Élettartam Kutató Laboratórium

Élettartam Kutató Laboratórium Élettartam Kutató Laboratórium A K+F aktivitás célja kopás- és károsodásvizsgáló laboratóriumi technikák alkalmazása károsodási magatartás és a gépelemek, illetve szerszámok felületi integritása közötti

Részletesebben

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen igazolás a 19/2011.(XI.29.) számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun megyei területrendezési

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

A DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20.

A DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20. A DUNA, mint az emberi éghajlatalakító tevékenys kenységek mérséklıje és s elszenvedıje Mika János Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat Budapest, 2010. október 20. VÁZLAT A

Részletesebben

Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Kar. Szıcs Emese Dr. Vincze Mária egyetemi tanár Bíró Boróka november 22.

Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Kar. Szıcs Emese Dr. Vincze Mária egyetemi tanár Bíró Boróka november 22. Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Kar Az éghajlatváltozás hatása a növénytermesztésre Szıcs Emese Dr. Vincze Mária egyetemi tanár Bíró Boróka 2008. november 22. Tartalom

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

Tartalom 1. Bevezetés, célkitőzés 2. Elvégzett munka CO2FIX modell programozása Vár-hegy esettanulmány Szakirodalmi adatgyőjtés Más modellek alkalmazá

Tartalom 1. Bevezetés, célkitőzés 2. Elvégzett munka CO2FIX modell programozása Vár-hegy esettanulmány Szakirodalmi adatgyőjtés Más modellek alkalmazá Természetközeli erdık szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Balázs Borbála Márta KDI I. éves témavezetı: Dr. Barcza Zoltán külsı konzulens: Dr. Mázsa Katalin Tartalom 1. Bevezetés,

Részletesebben

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KvVM/KJKF/1895/2007. TERVEZET Magyarországnak a Földmegfigyelési Csoporthoz (Group on Earth Observation, GEO) történı csatlakozásáról szóló 2039/2006. (III.10.)

Részletesebben

Európa és a világ erdei

Európa és a világ erdei Szabó Zsófia PhD hallgató Európa és a világ erdei Erdıvagyon-gazdálkodás 2011. október 6. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdımérnöki kar Erdıvagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet 1,02 milliárd

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek A madárbarát Magyarországért! www.mme.hu A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek Halmos Gergı Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos konferencia a biológiai sokféleség

Részletesebben

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7 5. A t e r ü l e t r e n d e z é s i t e r v v e l v a l ó ö s s z h a n g i g a z o l á s a Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12- tıl hatályos

Részletesebben

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Páldy Anna Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetpolitikai fórum: A klímapolitika és a klímaváltozás főbb kérdései,

Részletesebben

Bemutatók tartása év év március 8 Püspökladány 2006 április 26 Püspökladány:

Bemutatók tartása év év március 8 Püspökladány 2006 április 26 Püspökladány: Bemutatók tartása 2005. év 1. A magyarországi tanulmányi úton lévı belga erdészeti szakembert az alábbi eredményeinkkel ismertettük meg. Az ERTI akácnemesítési törzsültetvényének illetve kísérleti parcelláinak

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében 7.3.2012 A7-0033/11 11 Romana Jordan 38 bekezdés 38. hangsúlyozza, hogy az energiahatékonysági tervet frissíteni kell, olyan kötelezı célkitőzésekkel kiegészítve, amelyek tényleges, számszerősített intézkedések

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 6/2011

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 6/2011 Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. A S&P 500 index áttörte az elızı maximumokat, amelyek 1350 alatt voltak. Ez általában bika jelzés. A maximumok áttörése viszont hamis volt, és az index visszatért

Részletesebben

A mezıgazdaság üvegházhatású gáz

A mezıgazdaság üvegházhatású gáz A mezıgazdaság üvegházhatású gáz kibocsátása Lovas Katalin és Kis-Kovács Gábor Országos Meteorológiai Szolgálat Üvegházgáz-nyilvántartási Osztály Nemzetközi kötelezettség vállalások az üvegházhatású gázok

Részletesebben

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok

Részletesebben

Monitoring gyakorlati szempontok

Monitoring gyakorlati szempontok 1 MIKE URBAN Városi lefolyás modellezése Monitoring gyakorlati szempontok Készült az projekt keretében, a DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával 1 Monitoring gyakorlati szempontok Bevezetés A monitoring

Részletesebben

A vadászoktatás új generációja

A vadászoktatás új generációja ILLAK VADÁSZTÁRSASÁG Az Illak Vadásztársaság megalakulását és vadászterület kialakítását az 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény) tette lehetıvé. Mőködését 1997. márciusában kezdte meg 16 fı alapító

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos

Részletesebben

A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály?

A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály? A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály? Dr. Pálvölgyi Tamás BME egyetemi docens MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központ XXVII. Téglás Napok 2012. október 4. Hunguest Hotel Palota, Lillafüred Mi fán

Részletesebben

Az elővigyázatosság elve és a klímaváltozás mire figyelmeztetnek az erdők?

Az elővigyázatosság elve és a klímaváltozás mire figyelmeztetnek az erdők? Az elővigyázatosság elve és a klímaváltozás mire figyelmeztetnek az erdők? Somogyi Zoltán somogyiz@iif.hu www.scientia.hu/casmofor 2016. április 7. MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság Jövőnk a Földön

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl (Egységes szerkezetben a 16/2011. (X. 5.) * módosító rendelettel)

Részletesebben

17. Fő váro s i I nfo r mat ika A lka lma zó T a nu lmá n yi V er s e ny. Ko mp le x 2. kat egó r ia

17. Fő váro s i I nfo r mat ika A lka lma zó T a nu lmá n yi V er s e ny. Ko mp le x 2. kat egó r ia 17. Fő váro s i I nfo r mat ika A lka lma zó T a nu lmá n yi V er s e ny Ko mp le x 2. kat egó r ia Készítette: 2008.06.05. Iskola neve: Felkészítő tanárok: Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Kanyuk

Részletesebben

Mezıgazdasági és off-road gépek kenéstechnikája és diagnosztikája szakmai nap. Programfüzet

Mezıgazdasági és off-road gépek kenéstechnikája és diagnosztikája szakmai nap. Programfüzet Mezıgazdasági és off-road gépek kenéstechnikája és diagnosztikája szakmai nap Programfüzet Helyszín: Dátum: Savoyai Kastélyszálló 2300 Ráckeve, Kossuth Lajos utca 95. 2014. február 26. 9.30 14.45 óra Mezıgazdasági

Részletesebben