Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem"

Átírás

1 Élőhelyvédelem

2 A természetesség növelésének lehetőségei a természetközeli erdőfenntartás alapjai Erdeink természetességének növelésére táji és állományi léptékben van lehetőség, ahol eltérő szempontokat kell figyelembe venni, s eltérő módszereket kell alkalmazni. Állományléptékben könnyebben megvalósítható.

3 A természetesség növelése táji léptékben összefüggő erdős területek kialakítása Az ember termőhely-átalakító tevékenysége miatt a potenciális erdőterületek, erdő-termőhelyek részaránya csökkent, de természetszerű erdők telepítésére a jövőben is lesz lehetőség. Az erdőtelepítések során természetességet növelő tényező, ha a tájnak és a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó és elegy-fafajokkal végezzük az erdősítést, ültetjük, illetve engedjük betelepedni a jellemző cserjefajokat, visszatartjuk a nem őshonos fásszárú növényfajokat. Ha a termőhely úgy kívánja, akkor engedjük a fátlan foltok kialakulását, s ügyeljünk arra, hogy a termőhelyben a legkevesebb bolygatást okozzuk.

4 A természetesség növelése táji léptékben természetes erdősülés A mesterséges erdősítések mellett teret kell adni a természetes erdősüléseknek (spontán szukcessziónak) is, ahol a természeti folyamatok többnyire szabadon működhetnek. A már meglévő, spontán erdősült területek meghagyása, illetve jelenlegi parlagterületek magára hagyása növeli a táji természetességet minden olyan esetben, ahol nincs veszélye egy-egy inváziós faj elterjedésének, és az őshonos fajok propagulumai is rendelkezésre állnak. Ezek a területek általában nem igényelnek beavatkozást, legfeljebb az idegenhonos fajokat kell visszaszorítani.

5 A természetesség növelése táji léptékben ökológiai folyosók, lépőkövek A nagyobb erdőtömbök kialakítására nem mindenütt van lehetőség, ezért az ilyen területeken, a meglévő erdőtömböket összekötő erdősávokkal (ökológiai folyosókkal) vagy kisebb, egymáshoz közvetlenül nem kapcsolódó erdőfoltokkal (lépőkövekkel) lehet növelni a természetességet.

6 A természetesség növelése táji léptékben természetes társulások sokféleségének megtartása A Pannon-medence természetes vegetációjára jellemző, hogy sokféle életközösség (növénytársulás) állományainak mozaikjából épül fel. Egy adott tájban a természetes erdőtársulások sokféleségének megtartása, ill. lehetséges fokozása fontos a természetesség szempontjából.

7 A természetesség növelése táji léptékben spontán összeroskadó erdőfoltok meghagyása A nagy, természetes erdőségekben mindig vannak olyan foltok, amelyek az összeroppanási fázisban vannak. Ezek utánzására a erdőtömbjeinkben is mindig kell olyan foltokat magukra hagynunk, amelyek összeomlanak (majd spontán felújulnak). A spontán összeroskadó erdőfoltok (ökológiai szigetek) meghagyásán túl ezt a folyamatot akár mesterséges beavatkozásokkal is segíthetjük. A nehezen megközelíthető, gazdaságilag kevésbé értékes vagy értéktelen erdőrészletek inkább alkalmasak az ilyen foltok kialakítására.

8 A természetesség növelése táji léptékben a forrásterületek kímélete Különösen a nagymértékben átalakított tájakban, erősen fragmentált területeken van nagy jelentősége azoknak az erdőfoltoknak, erdőtömböknek, amelyek még viszonylag jó természetességi állapotban vannak. Ezen forrásterületek kímélete a rosszabb természetességi állapotban lévő foltok, tömbök regenerálódása szempontjából lényeges.

9 A természetesség növelése táji léptékben erdőszegély kímélete, kialakítása A természeti tájban az erdőterületek és a nem-erdőterületek érintkezési sávjában természetes erdőszegélyek alakultak ki. Az erdőtömbök feldarabolása miatt is kialakulnak másodlagos külső erdőszegélyek, ahol az erdő más művelési ágú területekkel érintkezik. Ezen másodlagos külső erdőszegélyek védő funkciója és a biodiverzitás növelésében betöltött szerepe hasonló az elsődleges szegélyekéhez.

10 A természetesség növelése táji léptékben erdőszegély kímélete, kialakítása Ugyanakkor a megmaradt erdőtömbjeinkben a vágásos erdőgazdálkodás következtében másodlagos belső szegélyek is keletkeznek, amelyek a természetességet nem növelik. Mivel az erdőbelső területét csökkentik, s a szegélyhatás olyan mértékű is lehet, hogy az erdőtömbben alig marad erdőbelső. Az elsődleges erdőszegélyek kímélete és a másodlagos külső erdőszegélyek kialakítása szintén növeli a terület természetességét.

11 A természetesség növelése táji léptékben erdőszegély kímélete, kialakítása A szegélyesedés spontán folyamat, amit az erdőtömbök belsejének védelme érdekében mindig kímélni kell, de mesterséges úton is létre lehet hozni erdőszegélyeket. Erre elsősorban a tájnak és a termőhelynek megfelelő őshonos fajok, a fényigényes, félárnyéktűrő ún. másod- és harmadrendű fák és a cserjék alkalmasak.

12 A természetesség növelése táji léptékben a nagyvad-állomány nagysága Közismert szempont, hogy a nagyvad-állomány nagyságát az erdő tűrőképességéhez kell igazítani. E nélkül a természetesség növelésére tett próbálkozásaink sorra kudarcra lehetnek ítélve.

13 A természetesség növelése táji léptékben erdőkben előforduló víztestek kímélete A patakok, erek, valamint az időszakos és állandó állóvizek fontos elemei a természetes erdőnek, a tájban betöltött ökológiai szerepük (folyosók, speciális élőlények élőhelyei) kiemelkedő. Javallott minden víztest körül védősávot hagyni a fakitermelések, véghasználatok során, melyek szélessége célszerűen legalább egy famagasságnyi legyen.

14 A természetesség növelése állomány léptékben A faállomány-összetétel természetességének növelése esetén a legfontosabb, hogy a tájnak és a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó fafaj(ok) kerüljön(enek) alkalmazásra. Szempont legyen az is, hogy ezek szaporítóanyaga (termése, magja, csemetéje) ne más tájakból (országokból) kerüljenek ide, hanem a helyi szaporítóanyagot használjuk fel. Amennyiben az anyaállomány nem ültetett, hanem spontán eredetű, úgy természetes felújítás vagy felújulás esetén a helybenhonosság kritériumának maradéktalanul megfelelünk. őshonos fajok alkalmazása

15 A természetesség növelése állomány léptékben őshonos fajok alkalmazása Fafajaink nemesített fajtái beszűkült génkészletük, sok esetben felújulás képtelenségük miatt nem alkalmasak a folyamatos erdőborítást célzó erdőkezelés megvalósítására. Hangsúlyozni kell, hogy egyik erdőtársulásunk esetében sem szabad törekedni az állományalkotó fafaj (főfafaj) 100%-os elegyarányára, s bizonyos helyzetekben azt is el kell fogadni, hogy éppen az állományalkotó fafaj nélkül, az őshonos elegyfák segítségével tartjuk fenn és kezeljük átmenetileg állományainkat.

16 A természetesség növelése állomány léptékben A tájnak és a termőhelynek megfelelő elegyfafajok a természetességet növelik. Lényeges, hogy az elegyfák ne sematikus hálózatban, hanem faji tulajdonságaiknak megfelelően jelenjenek meg. Külön fel kell hívni a figyelmet a ritka vagy ritkulóban lévő elegyfák megkülönböztetett védelmére, egyedszámuk és állományaik felszaporítására. elegyesség

17 A természetesség növelése állomány léptékben a pionír fafajok kímélete A pionír fafajokat többnyire gyomfaként tekintik, s az eddigi gyakorlat minden eszközzel igyekezett visszaszorítani őket. A pionír fafajok megléte szálanként vagy csoportokban az állományszéleken, felritkult foltokon, szélsőséges termőhelyi adottságú területrészeken (pl. sziklás, kőgörgeteges, kisavanyodott, ásványi talajfelszínű, vizes, antropogén erózióval, talajsebzéssel sújtott foltokon) kívánatos, s megtelepedésüket nem kell gátolni.

18 A természetesség növelése állomány léptékben a nem őshonos fafajok visszaszorítása Aktív beavatkozást igényel a nem őshonos, tájidegen, termőhelyidegen és inváziós fafajok behatolásának megakadályozása, kiirtása. Bár a természetességet nem növeli, hanem éppen csökkenti, de adott esetben azt is el kell fogadnunk, hogy ezen nemkívánatos fafajok esetében a mechanikai védekezés mellett/helyett vegyszeres védekezést alkalmazunk. A nem agresszív idegenhonos fafajokkal (elsősorban fenyőfajok) ugyancsak megengedőbbek lehetünk, bizonyos elegyarányig (max. 20%) elfogadható megtartásuk.

19 A természetesség növelése állomány léptékben A faállomány-szerkezet természetességének növelését többnyire a felújítás és a belenyúlások során érhetjük el. A természetes erdő nagyméretű, idős fái szálalóvágás és átmeneti üzemmód esetén a hagyásfák, hagyásfa-csoportok megtartásával utánozhatók. Figyelni kell arra, hogy minél több fafajból maradjanak vissza idősödő és jelentősebb méreteket elérő egyedek. A hagyásfák, hagyásfa-csoportok kiválasztását jóval a végvágás előtt véghez kell vinni, növőterük növelésével segíteni kell ágasodásukat, lassítani vagy megállítani feltisztulásukat, hogy állékonyságukat fokozzuk. hagyásfák, hagyásfa-csoportok

20 A természetesség növelése állomány léptékben A természetes erdő tartozékai a különleges alakú fák (pl. odvas, villás, erőteljesen elágazó, ferde, görbe, nagykoronájú) is, amelyeket részben az egyenes, hengeres, ágtiszta szemlélet kizárólagossá válása, részben a rossz genetikai adottságú egyedek felszaporodásától való félelem szorított vissza. Ezek a különleges alakú fák részben a genetikai sokféleség hordozói is, amely a fafajok alkalmazkodóképességének megtartásában, illetve fokozásában is jelentős szerepet játszhat. különleges alakú fák

21 A természetesség növelése állomány léptékben heterogén záródás A vágásos üzemmódú erdőkben az egyenletes és a legnagyobb mértékű záródás elérése a cél, ami távol áll a természetes erdő heterogén záródásától. A változó mértékű, mozaikos záródást az egyes állományrészekben végrehajtott egyenlőtlen erélyű belenyúlásokkal érhetjük el. A lékekkel tarkított foltokon a záródás időlegesen pedig minimálisra csökken le.

22 A természetesség növelése állomány léptékben többszintűség A vágásos erdőgazdálkodás következtében kialakult ún. korosztályos erdő egy vagy két lombkoronaszintből áll, míg a természetes erdőben a faállomány szintezettsége egy nagyobb területet tekintve összefolyó, egymástól nem elkülönülő. A többszintűség kialakítása a különböző korú, magasságú faegyedek szisztematikus megtartásával lehetséges, figyelembe véve a magasabbra és alacsonyabbra növő cserjefajokat is. A szálalószerkezet kialakításával a többszintűség is kialakul.

23 A természetesség növelése állomány léptékben Egy-egy állományban törekedni kell a többékevésbé egyenletes koreloszlásra, hogy többnyire az összes korosztályt képviseljék a faegyedek. Ez a kritérium maradéktalanul csak a szálaló üzemmódú erdőben célozható meg, de ott sem jelenthet gondot bizonyos, egymástól távolabb álló korosztályok kimaradása. A szálalóvágással vagy átalakító üzemmóddal kezelt erdőknél ez a követelmény nem teljesíthető maradéktalanul. Kívánalom, hogy élettartamuk felső határán is legyenek faegyedek természetes elhalásuk is gazdagítsa az erdőt. vegyeskorúság

24 A természetesség növelése állomány léptékben A természetesség egyik legjobb indikátora a holtfa-kínálat. holtfa Mivel a holtfa mennyisége, vastagsága, korhadtsága nagy térbeli és időbeli változatosságot mutat, ezért a természetes erdő holtfa-kínálatát az erdőkezelés során nehéz szimulálni. Ehhez járul a korábbi szemlélet is, miszerint száradéktermelés vagy előhasználat során minden pusztuló vagy elpusztult egyedet egészségügyi okokból el kell távolítani az erdőből. A gazdálkodói szempontok miatt a holtfa mennyiségét nem lehet ésszerű határok fölé emelni, így a természetes erdők holtfa-kínálata alatt kell maradnunk.

25 A természetesség növelése állomány léptékben holtfa A természetességi érték növelésénél a holtfa-arány maximálása nem lehet általános cél, reálisabb a természetes erdőkben található legkevesebb mennyiségű holtfa-készlet elérése (30m³/ha). Azonban az erdőrészletek, tömbök nehezen megközelíthető részeiben ennél nagyobb mennyiséget is el lehet képzelni. Amennyiben nincs vagy kis mennyiségű a rendelkezésre álló holtfakészlet, úgy döntéssel, gyűrűzéssel (aszalással) lehet növelni azt.

26 A természetesség növelése állomány léptékben A kis erdőciklust (foltdinamikát, lékdinamikát) utánozandó engedni kell az állományok lékesedését, amennyiben ez valamilyen ok folytán nem következik be, úgy lékesítést kell végeznünk. A betöltődő lékekben pedig a természetes konkurencia-viszonyokat alapul véve minél nagyobb teret kell adni az egyedek közötti versengésnek. lékesedés

27 A természetesség növelése állomány léptékben a cserjeszint védelme A cserjeszint védelme egyáltalán nem jellemző a jelenlegi vágásos erdőgazdálkodásra, az előhasználatok és a véghasználatok során is a cserjék általános eltávolítása a jellemző. Az erdei cserjefajok kímélete szintén természetességet növelő tényező, s általános szempont kell hogy legyen. Csak azokat a cserjeegyedeket javallott eltávolítani, amelyek valóban akadályozzák a munkát. Cserjefajokban elszegényített állományokba mesterségesen is be lehet vinni (főleg terméseik, magvaik szórásával) a tájnak és a termőhelynek megfelelő őshonos cserjefajokat. Aktív beavatkozást igényel a nem őshonos, tájidegen és inváziós cserjefajok (pl. gyalogakác, arany ribiszke, alásfa) visszaszorítása, ill. kiirtása, továbbá a szederfajok, bizonyos liánok (pl. erdei iszalag, parti szőlő, komló) szükség szerinti megfékezése.

28 A természetesség növelése állomány léptékben a gyepszint védelme A gyepszint védelmére inkább közvetett úton nyílik mód (pl. a faállomány, cserjeszint, termőhely természetességének növelésével, erdőszegélyek kíméletével), közvetlenül az invazív, adventív gyomfajok visszaszorítása lehet feladat. Mechanikai úton ez leginkább ezen növényfajok megtelepedésének első stádiumában kecsegtet sikerrel.

29 A természetesség növelése állomány léptékben Lényeges a faállományon kívüli egyéb mikroélőhelyek (pl. gyökértányérok, sziklakibúvások, kőgörgetegek, vízmosások, források, lefolyástalan mélyedések, természetesen erodálódó felületek) változatosságának fenntartása, védelme is. Ebben az esetben inkább passzív védelemről van szó, aktívan (mesterségesen) csak kevés típust lehet létrehozni. mikroélőhelyek védelme

30 A természetesség növelése állomány léptékben a termőhely védelme A termőhely kímélete érdekében arra kell törekedni, hogy a lebontó folyamatok teljesek, elemeikben minél hiánytalanabbak legyenek, s minél közelebb legyünk a természetes tápanyag-körforgalomhoz, így csak a valóban szükséges faanyagot (dendromasszát) vigyük ki az erdőből. Nem ajánlott az általában állomány léptékben is létező termőhelyi szélsőségeket kiegyenlíteni, a kívánt fafaj érdekében megváltoztatni. Fontos, hogy az alom- és humuszos szint, a talajvíz-háztartás védelme érdekében csökkentsük a másodlagos eróziót.

31 A magyarországi erdők fenntartása A természetközeli erdőfenntartás és a természetvédelem általános céljai közösek: ökoszisztéma-védelem, tájvédelem, erőforrás-védelem, faj- és biotópvédelem, folyamatvédelem. E követelmények együttes megvalósítása (a védelmi funkciók betöltése) valamennyi erdőterületünkön nem vihető keresztül és értelmetlen is. A védelmi prioritásokat differenciáltan kell alkalmazni.

32 A magyarországi erdők fenntartása Miként az erdőket, úgy az erdőfenntartást is differenciálni szükséges, s ez alapján hazánkban ma négy erdőfenntartási módot javallott megkülönböztetni: be-nem-avatkozás, ültetvényszerű fatermesztés, természetközeli erdőgazdálkodás, természetvédelmi erdőkezelés. A természetközeli erdőgazdálkodás és a természetvédelmi erdőkezelés megkülönböztetése az alábbiak szerint lehetséges:

33 A magyarországi erdők fenntartása Természetközeli erdőgazdálkodás Természetvédelmi erdőkezelés ökológiai folyamatok használata ökológiai folyamatok védelme elegyes, állékony, produktív állományok létrehozása a természetes erdőtársulások állományainak megtartása vagy visszaállítása a záróstádium fenntartása az erdei ökoszisztémák dinamikájának fenntartása (az összes szukcessziós stádiummal és regenerációs fázissal együtt) az ökonómiai szempontok elsődlegességet élveznek az ökonómiai szempontok alárendeltek

34 A magyarországi erdők fenntartása Megjegyzendő, hogy a hazai természetvédelmi gyakorlat évtizedeken keresztül csak kisebb előírásokkal élt, s egy meglévő erdőállapotot akart konzerválni. Az erdő egyéb összetételi, ill. szerkezeti és funkcionális elemeit figyelmen kívül hagyta, s új módszerekre sem tett javaslatot. Az erdészeti gyakorlat pedig csak vágásos üzemmódú erdőgazdálkodást folytatott, s ezen belül is igen jelentős részarányt foglalt el a tarvágás (és az utána következő mesterséges felújítás), míg elenyésző volt a fokozatos felújítóvágás, s gyakorlatilag nem alkalmazták a szálalóvágást.

35 A magyarországi erdők fenntartása Az eddigi vizsgálatok és tapasztalatok alapján ki lehet jelenteni, hogy a biodiverzitás megőrzésére, a természetesség növelésére, az erdők ellenállóképességének fokozására és egészségének javítására a vágásos üzemmódú erdőgazdálkodási módszereink nem alkalmasak, természetszerű erdeinkben csak a folyamatos erdőborításon alapuló módszerek nyújthatnak hosszú távon kielégítő eredményt. A már régóta ismert, de nálunk az utóbbi évtizedekben nem alkalmazott szálalás az, amely megtartja a folyamatos erdőborítást, s valóban természetközeli üzemmódnak minősül. Tény az is, hogy vágásos üzemmódú természetszerű erdeink egy részében nem lehet rögtön szálaló üzemmódot folytatni, a szálaló erdőalakot kialakítani, ezért itt a közelmúltban bevezetett átalakító üzemmódot kell alkalmazni. Az ezredforduló óta mind a szálaló üzemmódban, mind az átalakító üzemmódban kezelt erdők területe nő.

36 Beavatkozás-mentes erdőterületek Ide tartoznak az erdőrezervátumok magterületei. Részben ide sorolhatók még azok az erdőtársulások is, amelyek gazdasági jelentőséggel nem bírnak, s a gazdálkodás ezekben nem rentábilis. Itt a magára hagyás tűnik a legcélravezetőbbnek, de a beavatkozások szükségességét teljes mértékben nem lehet kizárni, mert idővel elképzelhető, hogy a veszélyeztető tényezők megkövetelik azt. Cél: A természetes erdődinamikai folyamatok működésének fenntartása, ill. elérése.

37 Természetközeli erdőgazdálkodással vagy természetvédelmi erdőkezeléssel érintett természeti területek Természeti területeinken nagyobb részt természetszerű erdőket találunk, ahol a terület védett/nem védett volta alapján természetvédelmi erdőkezelést, ill. természetközeli erdőgazdálkodást kell megvalósítani. A természeti területeken előforduló kultúrerdőket viszont természetszerű erdőkké kell átalakítani.

38 Természetközeli erdőgazdálkodással vagy természetvédelmi erdőkezeléssel érintett természeti területek védett természeti területek erdei A védett természeti területek jogszabályban kihirdetésre kerültek (és folyamatosan kerülnek), erdeikben a természetvédelmi erdőkezelést javasolt megvalósítani. Cél: A természetes folyamatokon alapuló természetvédelmi erdőkezelés megvalósítása, faj- és szerkezetgazdag, stabil erdőállományok fenntartása.

39 Természetközeli erdőgazdálkodással vagy természetvédelmi erdőkezeléssel érintett természeti területek nem védett természeti területek erdei A nem védett természeti területek erdeiben az általános természetvédelmi érdekek mellett az erdőgazdálkodás érdekeit is figyelembe kell venni, ezért itt természetvédelmi erdőkezelés helyett már természetközeli erdőgazdálkodást lehet megvalósítani. Cél: A természetes folyamatokat felhasználó természetközeli erdőgazdálkodás folytatása, faj- és szerkezetgazdag, stabil erdőállományok fenntartása.

40 Kultúr területek erdei, faállományai Ide a nem természeti területekbe tartozó erdőterületek sorolandók. Itt nem lehet kívánalom a természeti folyamatokon alapuló természetvédelmi erdőkezelés vagy a természetközeli erdőgazdálkodás, de ha ilyenre utaló törekvés van, azt mindenképpen támogatni kell. Cél: Az intenzív erdőgazdálkodás (ültetvényszerű fatermesztés) módszereinek engedélyezése, egészséges faállományok fenntartása.

41 Pro Silva Hungaria (PSH) Az 1999-ben alakult PSH közhasznú társadalmi szervezet, a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodást folytató európai erdészek szövetségének nemzeti csoportja. A PRO SILVA alapelvek a ma még Európában is működő őserdőkben feltárt természetes folyamatokkal kapcsolatos ismeretekre, a természethez hasonlóan üzemeltetett gazdasági erdőkben szerzett tapasztalatokra, a kiemelten a fatermesztésre koncentráló, klasszikus, tartamos erdőgazdálkodás következményeinek tanulságaira, valamint az erdészet és más tudományágak kutatási eredményeire épültek.

42 Pro Silva Hungaria (PSH) Az évszázadokon át szakszerűen és felelősséggel bár, de más szemlélettel, más céllal létrehozott és kezelt erdeink csak olyan erdőgazdálkodással vezethetők vissza a valóban természetszerű állapothoz, amely: 1. holisztikus szemléletű; 2. a természetes folyamatokra alapoz; 3. az erdő egyetlen elemét sem (még a fát és a vadat sem!) részesíti olyan bánásmódban, mellyel számottevően megbontja az erdei ökoszisztéma dinamikus egyensúlyát, veszélyezteti bármely elemének létét, természetes fejlődését, szerepének zavartalan betöltését, akadályozza a természetes folyamatok működését. 4. a figyelmet nem az erdőrészletre, hanem a faegyedekre és facsoportokra irányítja; 5. a fatermelés időpontját nem az életkor, hanem a faegyedek ökológiai és gazdasági értéke határozza meg;

43 Pro Silva Hungaria (PSH) 6. a vágásérett fák kitermelésével csak olyan mértékű és jellegű bolygatást végez, akkora sebet üt a rendszeren, amelyet regenerációs képessége révén gyógyítani tud a természet; 7. a természetes felújulást (nem felújítást!) nem a fatermesztés eszközeként, vagy a kitermelés egyik céljaként, hanem a korszerű fatermesztés természetes következményeként kezeli;

44 Pro Silva Hungaria (PSH) 8. vegyszerek alkalmazását az ökológiailag indokolt esetekre korlátozza; 9. valamennyi tettének mindenirányú következményivel számolva törekszik a fenntartható, összességében legnagyobb gazdasági eredményre; 10. előtérbe helyezi, és kitartó türelemmel alkalmazza a nehéz szemlélet- és módszerváltás legalább azon elemeit, amelyek kívül esnek rövidtávú érdekeltségéből fakadó korlátain.

45 Pro Silva Hungaria (PSH) A PRO SILVA célja az erdőnek az élővilágban betöltött szerepéhez illő közgondolkodás és cselekvés elősegítése; kiemelten az erdészeti tevékenység területén olyan szemlélet és olyan erdőgazdálkodás szorgalmazása, amely a természetes (természetszerű) erdők strukturális, vizuális és biológiai sokféleségének a lehető legteljesebb megközelítése mellett törekszik az értékes faanyag és egyéb termék fenntartható, gazdaságos megtermelésére a folyamatos erdőborítás meglétén és a termőhelyi adottságokon nyugvó, természetes folyamatok felhasználásán keresztül.

46 Pro Silva Hungaria (PSH) A Pro Silva azokat az erdőgazdálkodási stratégiákat támogatja, amelyek oly módon optimalizálják az erdei ökoszisztémák fenntartását, védelmét és használatát, hogy az erdők tartamosan és gazdaságosan tölthessék be ökológiai, szociális és gazdasági szerepüket. A Pro Silva által támogatott erdőgazdálkodás piaci és nem-piaci célokat egyaránt szolgál, és a teljes erdei ökoszisztémát figyelembe veszi.

47 Pro Silva Hungaria (PSH) A tartamosságot lehető legszélesebben értelmezve a Pro Silva szerint az erdők az alábbi négy rendeltetés betöltésével szolgálják a társadalmat: az ökoszisztémák megőrzése; a talaj és a klíma védelme; faanyag és más termékek termelése; rekreációs, közjóléti, kulturális lehetőségek

48 Pro Silva Hungaria (PSH) A Pro Silva szemlélettel kezelt erdők folyamatosan borítják a talajt; élőfakészlete és növedéke nagy és közel állandó; meghatározó mértékben őshonos fafajúak; elegyesek, vegyeskorúak, többszintűek; változatosságuk megközelíti a természetes erdőkét; természetes úton újulnak fel, és mindezek következtében örökéletűek, állékonyak, ellenállók; a természetes táj élményét adják; a gazdaságosan kitermelhető faanyag mennyiségének és minőségének csökkenése nélkül folyamatosan nyújtják az ember és az élővilág többi tagja számára nélkülözhetetlen egyéb szolgáltatásokat (pl. élőhelyet, tiszta levegőt, vizet).

49 Irodalom

50 Irodalom

51 Irodalom

52 Irodalom

53 Irodalom

54 Irodalom

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI

Részletesebben

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya: Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,

Részletesebben

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: 2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009) Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben Szmorad Ferenc (ANPI, 2009) Az Aggteleki Nemzeti Park rövid bemutatása Szempontok és lehetőségek az erdők kezelésében Az

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI Készítette: Dr. Varga Tamás ERDÉSZETI IGAZGATÁS Erdőgazdálkodásunk az erdészeti hatóság szigorú ellenőrzése mellett folyik Részigazság Az erdészeti

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet - 1 - a 2013. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

Részletesebben

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 29. (3) bekezdésében, 85. b)

Részletesebben

Csépányi Péter (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter

Csépányi Péter (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter 1 1. Bevezetés A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉS A SZÁLALÓERDŐ Csépányi Péter Pilisi Parkerdő Zrt., termelési főmérnök A természetközeli

Részletesebben

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla A FOLYAMATOS ERDŐBOR BORÍTÁST BIZTOSÍTÓ ERDŐGAZD GAZDÁLKOD LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla 2. Az ember és az erdő viszonya 3.1 kialakulása 3. Az erdőgazdálkodás 3.2

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig Kőszeg, 2010. december 2. Bakó Csaba erdőgazdálkodási igazgató Vas megye területe: 333.620 ha

Részletesebben

ERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés

ERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Mit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás?

Mit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás? III. Mit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás? A természetközeli erdõgazdálkodás fogalmát már több helyen, több alkalommal is meghatározták, de a rövid definíciók nem tudják pontosan

Részletesebben

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III.

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III. ÓDOR PÉTER, BÖLÖNI JÁNOS, BARTHA DÉNES, KENDERES KATA, SZMORAD FERENC, TÍMÁR GÁBOR, STANDOVÁR TIBOR, ASZALÓS RÉKA, BODONCZI LÁSZLÓ A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III. A faállomány

Részletesebben

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18.

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18. BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18. Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3.

Részletesebben

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként

Részletesebben

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe

Részletesebben

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület

Részletesebben

A Holládi erdő (HUDD20061)

A Holládi erdő (HUDD20061) A Holládi erdő (HUDD20061) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE A fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások kifizetésének igényléséről Jelen közlemény az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

A PRO SILVA EURÓPA a természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodást folytató európai erdészek egyesülete.

A PRO SILVA EURÓPA a természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodást folytató európai erdészek egyesülete. A PRO SILVA EURÓPA a természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodást folytató európai erdészek egyesülete. Fordította német és angol nyelvről: Marghescu Tamás és Csépányi Péter Lektorálta: Varga Béla,

Részletesebben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! 1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. 15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus

Részletesebben

A Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét (HUBN20058) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

A Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét (HUBN20058) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét (HUBN20058) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

Részletesebben

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535

Részletesebben

for a living planet "zöld energia"?

for a living planet zöld energia? for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt.

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt. A tölgy és a folyamatos erdőborítás Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt. 1. Bevezetés A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek bevezetésének

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

1. Az erdõrészletek kialakítására vonatkozó erdõtervezési alapelvek

1. Az erdõrészletek kialakítására vonatkozó erdõtervezési alapelvek 17720 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 105. szám A vidékfejlesztési miniszter 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelete a 2012. évi körzeti erdõtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekrõl, valamint az érintett körzeti

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV. ENDERES ATA, TÍMÁR GÁBOR, ASZALÓS RÉA, BARTA DÉNES, BODONCZI LÁSZLÓ, BÖLÖNI JÁNOS, ÓDOR PÉTER, STANDOÁR TIBOR, SZMORAD FERENC A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. Az erdőgazdálkodás hatása

Részletesebben

Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban?

Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban? Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban? vegyestál (ön)kritikus fűszerezéssel Csóka György; Kámpel József; Keserű Zsolt; Rásó János és Szőcs Levente NAIK Erdészeti Tudományos

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A körzeti erdőtervezés menete

A körzeti erdőtervezés menete A körzeti erdőtervezés menete jogszabályok, tervezés folyamata, nyilvánosság, erdőterv Czirok István osztályvezető 2013. november 19. Bemutatkozás NÉBIH Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal Erdészeti

Részletesebben

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása

A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása A természetközeli erdőgazdálkodás alapvető jellemzője, hogy az erdővel kapcsolatos valamennyi emberi beavatkozás úgy

Részletesebben

Védett területek kezelése

Védett területek kezelése Védett területek kezelése 6. Előadás Erdőrezervátumok Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A hazai erdőrezervátum-hálózat 63 erdőrezervátum 49 terület erdőrezervátummá

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása 1. Problémafelvetés A fajok és élőhelyek fenntartását, védelmét biztosító gazdálkodási előírások gyakorlati megvalósulását több probléma is nehezíti.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1439/2008. Tervezet a Keleméri Mohos-tavak természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. Az emberiség tájformáló tevékenysége nyomán számos természetes élőhely, így

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Erdészeti útmutató. az őrségi és vendvidéki erdők természetvédelmi megközelítésű tervezéséhez és gondozásához. szerkesztette: Horváth Jenő

Erdészeti útmutató. az őrségi és vendvidéki erdők természetvédelmi megközelítésű tervezéséhez és gondozásához. szerkesztette: Horváth Jenő Erdészeti útmutató az őrségi és vendvidéki erdők természetvédelmi megközelítésű tervezéséhez és gondozásához szerkesztette: Horváth Jenő Erdészeti útmutató az őrségi és vendvidéki erdők természetvédelmi

Részletesebben

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG Lapos Tamás közigazgatási főtanácsadó NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Jogszabály és támogatás ostor és kenyér ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Uniós környezetjogi szabályozás

Részletesebben

124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet

124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I. Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 110. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 110. szám MAGYAR KÖZLÖNY 110. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. július 28., kedd Tartalomjegyzék 46/2015. (VII. 28.) BM rendelet A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi

Részletesebben

Erdeink természetessége

Erdeink természetessége Erdeink természetessége Az embert erdı fogadja és sivatag búcsúztatja. CHATEAUBRIAND A Föld erdıtakarójának globális mérető pusztítása az egyik legfontosabb az emberiséget aggasztó problémák közül. Az

Részletesebben

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők Bodonczi László Őriszentpéter Két szakmai vélemény Koloszár: A szálaló üzemmód bevezetésére a bükkösök területének 25 %-án, azaz erdőterületünk maximum 2 %-án nyílik

Részletesebben

Tartamos Erdőgazdálkodás Követelményei. Magyar Erdőtanúsítási Rendszer Non-profit Kft Sopron Magyar u. 8.

Tartamos Erdőgazdálkodás Követelményei. Magyar Erdőtanúsítási Rendszer Non-profit Kft Sopron Magyar u. 8. Magyar Erdőtanúsítási Rendszer Non-profit Kft. 9400 Sopron Magyar u. 8. www.pefc.hu info@pefc.hu MER 1001 2016-05-30 v1 Tartamos Erdőgazdálkodás Követelményei Tartamos Erdőgazdálkodás Követelményei Jogi

Részletesebben