VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK M Ű L E Í R Á S O K. Tartalom

Átírás

1 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK M Ű L E Í R Á S O K Tartalom TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK, A TERVKÉSZÍTÉS FOLYAMATA SZAKÁGI TERVJAVASLATOK: A.) VÁROSRENDEZÉS 1. Vác regionális kapcsolatai (röviden) 2. A Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terve kapcsolata 3. Népességprognózis 4. Településszerkezet, területfelhasználás 4.1. A beépítésre szánt területek A lakásállomány adatai, lakásprognózis Lakóterületek (L jelű területek) Vegyes területek Gazdasági területek (Gksz és Gip jelű területek) Üdülőterületek (Üh jelű területek) Különleges területek (K jelű területek) 4.2. Beépítésre nem szánt területek Zöldterületek (Z jelű területek) Erdőterületek (E jelű területek) Mezőgazdasági területek (M jelű területek) Vízgazdálkodási területek (V jelű területek) 1

2 B) TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 1. Országos védelem 2. Helyi értékvédelem 3 Egyéb, nem védett táji/természeti értékek C.) KÖRNYEZETVÉDELEM 1. Levegőtisztaság-védelem 2. Talajvédelem, hulladékgazdálkodás 3. A felszíni- és felszín alatti vizek védelme 4. Zaj- és rezgésvédelem D.) AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 1. Az országos védelem elemei 2. Helyi értékvédelem E.) KÖZLEKEDÉS F.) KÖZMŰVEK ÉS HÍRKÖZLÉS 1. A közműfejlesztésről általában 2. Közművenkénti fejlesztési javaslat 2.1. Vízellátás 2.2 Szennyvízelvezetés 2.3. Csapadékvíz-elvezetés 2.4. Energiaellátás Villamosenergia ellátás Földgázellátás A nem vezetékes energiahordozók 3. Hírközlés 3.1. Vezetékes hírközlési létesítmények 3.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények Vác közműellátottsága

3 TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK, A TERVKÉSZÍTÉS FOLYAMATA Vác Város jelenleg hatályos Általános Rendezési Terve a többször módosított 33/1997.(XII.22.) számú rendelet. Az új törvények szerint készítendő területrendezési tervek első ütemeként folyamán készült el az Urbanitás Kft. tervezőgárdájának részvételével Vác Város Településszerkezeti Terve (a továbbiakban TSZT) a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16..-a (1) bekezdésének, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló (1999. évi CXV. törvénnyel módosított) évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7..-a (3) bekezdés c. pontjának felhatalmazása alapján. A Vác Város Városfejlesztési Koncepciója figyelembevételével elkészített és a Képviselőtestület 195/2001.(XI.13.) sz. határozatával jóváhagyott TSZT alapján, valamint az Étv. és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban OTÉK) foglaltak, továbbá az előzetes szakmai egyeztetéseken elhangzottak alapján elkészült Vác Város Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének (a továbbiakban VÉSZ-SZT) munkaközi egyeztetési anyaga. Az ÁRT jóváhagyása óta számos rendezési tervet készíttetett a város, melyek közül sok még OÉSZ alapú, de számos készült már az OTÉK előírásai alapján. Maga a TSZT természetesen már az OTÉK szerint készült, de jelen terv elkészítése kapcsán és az időközben született önkormányzati döntéseknek megfelelő szükséges módosítások átvezetése mellett a módosított OTÉK és jelkulcsa alapján történt a TSZT módosítása. A VÉSZ-SZT készítésével párhuzamosan a TSZT-ben bizonyos módosítások szükségesek: az időközben történt önkormányzati elhatározások átvezetése. Ide tartozik az ipari gazdasági terület (sötét lila területfelhasználási területek) kereskedelmi szolgáltatási területi átminősítése (rózsaszín területfelhasználási egységek) a belvárosi területeken, illetve a lakóterületek szomszédságában. Ennek célja a lakóterületeket zavaró funkciók területi korlátozása, kizárása; a részletesebb tervezési folyamat miatt szükségessé vált módosítások átvezetése a TSZTbe; az Önkormányzat által elfogadott Erdőprogram átvezetése, a részletek finomításával a módosított OTÉK előírások szerinti építési övezeti, övezeti területfelhasználási elnevezések használata a módosítandó TSZT-ben. A fenti módosítások nem alapvető, koncepcionális változtatást jelentenek Vác Településszerkezeti Tervében, tehát nem mennyiségi, területi növekedést, vagy szerkezeti átrendezést jelentenek Vác közigazgatási terültén, hanem csupán területfelhasználási változást, elsősorban az iparterületen belüli, a környezetterhelés szempontjából kedvezőbb átrendeződést jelentenek. Ezt a gazdasági területen belüli javító irányt a régi, várostestbe beékelődő iparvállalatok megszűnése tette lehetővé, mely egyrészt a megszűnő munkahelyek szempontjából kedvezőtlen, de másrészt új munkahely-lehetőségeket és kedvezőbb környezeti kialakítást rejt magában. A fenti területfelhasználási változtatások a Településszerkezeti Terv 1. számú módosítása leírásában megtörtént, melyet a jelen VÉSZ egyeztetési eljárását követően a város Képviselőtestülete határozattal majd jóváhagy. 3

4 A VÉSZ-SZT elkészítésének tehát két alapvető kiindulási alapja: 1. a TSZT és 2. az OTÉK 3. a hatályos OÉSZ és OTÉK alapú tervek Az új településrendezési tervben a megújuló városrendezési szemléletet tükröző tényezők: az OTÉK új szemlélete, mely az épített környezet alakítása és védelme alapállásból, az önkormányzatiság felől közelíti meg az építésügyet, szemben a volt OÉSZ szemléletével, mely az építésügyet az államigazgatás felöl nézte ; a településrendezési tervnek alapvető feladata, hogy olyan településszerkezeti terve, szabályozási terve és helyi építési szabályzata legyen a településnek, amelyek jó keretet és teret biztosítanak az egészséges lakókörnyezet- és a munkahely megteremtéséhez, a lakosság megújuló fejlődésre képes, értékvédő és értékteremtő gazdasági-, társadalmi- és kultúrális-szabadidős tevékenységéhez; értékalapú szabályozási szemlélet, eltérési szabályok bevezetésével, a történelmi városnak megfelelő keretszabályozási mód alkalmazása, a kötelező elvi építési engedélynek fokozott jelentőséget teremtve. A városrendezési eszközök között a kötelező elvi építési engedély (a tervben KELEN rövidítéssel) használatának kiszélesítése az építési engedélyt megelőzően, mely során tovább pontosíthatóak a keretszabályozást továbbfejlesztő, a helyi sajátosságokat figyelembevevő illeszkedés szabályai; az erdőfejlesztési terv javaslatainak érvényesítése a városi önkormányzat és lakosság egészséges környezet iránti szándéka szerint, a területhasználat és építésszabályozás lehetséges eszközrendszerével segítve (új erdőövezetek szabályozása, a magántulajdonú építési telkek és kertterületek kötelező zöldfelületi fedettségére vonatkozó beültetési kötelezettség magasabb értékű meghatározásával; a környezetterhelő iparterületek koncentrálása a déli területekre, a belvárosból és a lakóterületek szomszédságából történő kiszorítása mellett; az értékvédő-értékteremtő szemlélet domináns vezérelvként érvényesült az övezetek kialakításánál és az övezeti előírások megalkotásánál; a város épített környezetét körülvevő táj karakterét jelentősen befolyásoló mezőgazdasági övezetek meghatározása a természeti-környezeti adottságok, a kialakult tulajdonviszonyok és területhasználat, valamint a közösségi érdekekhez is illeszthető tulajdonosi szándékok figyelembe vételével, az általános tájvédelem és a természetvédelem elveinek érvényesítésével történt a terv meghatározása szerint a városi zöldfelületek rendszere és védett természeti területek köre bővülhet. A zöldfelületek és védett területek bővülése az ökológiai-hálózat gazdagodását eredményezik, a sajátos jogi intézmények alkalmazása. A Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat készítése során a hatályos RRT-ket (részletes rendezési terveket), valamint már az OTÉK szerint készült terveket be kell emelni a végterméket jelentő egyetlen Helyi Építési Szabályzatba. Ennek során egységes szemlélet alapján kell meghatározni a különböző időben és különböző tervezőgárda által készített tervekben levő, valamint a részletes tervvel nem rendelkező területekre az egyes területfelhasználási egységeken belül az építési övezetek, övezetek rendszerét, elnevezését és tervi jelképét, tervi jelét. 4

5 Így egyrészt a korábban az OÉSZ alapján készült rendezési terveket át kellett fordítani az OTÉK szabályai szerint, de az új OTÉK terveknél is az építési övezetek tervi jelében az egységes rendszert ki kell alakítani azok tartalmi változtatása nélkül. A VÉSZ-ben figyelembe veendő hatályos tervek: 1. Vác Város Önkormányzat 49/1992.(XII.21.) sz. rendelete a Kisvác RRT részletes felülvizsgálatáról 2. Vác Város Önkormányzat 50/1992.(XII.21.)sz. rendelete a Déli terület III. ütem építésiszabályozási előírásairól 3. Vác Város Önkormányzat 51/1992.(XII.21.)sz. rendelete a Belváros helyi építésiszabályozási előírásairól /Módosította a 31/2000.(XI.21.)sz. önk. rend/ 4. Vác Város Önkormányzat 52/1992.(XII.21.)sz. rendelete a Vác, Szent Mihály hegy helyi építési-szabályozási előírásairól 5. Vác Város Önkormányzat 17/1993.(VI.14.)sz. rendelete a Vác Papvölgy-Bácska-Altány dűlô, valamint a Gombási úttól É-ra eső terület helyi építési-szabályozási előírásairól 6. Vác Város Önkormányzat 20/1993.(VII.12.)sz. rendelete a Duna-part helyi építésiszabályozási előírásairól 7. Vác Város Önkormányzat 21/1993.(VII.12.)sz. rendelete Vác Déli területére vonatkozó helyi építési-szabályozási előírásairól. /Módosította a 36/1996.(X.14.), 20/1997.(IX.23.)sz. önk. rend./ 8. Vác Város Önkormányzat 22/1993.(VII.12.)sz. rendelete a Vác Kórház környékének területére vonatkozó helyi építési-szabályozási előírásairól 9. /Módosította a 17/1998.(VII.20.) sz. önk. rend./ 10. Vác Város Önkormányzat 23/1993.(VII.12.)sz. rendelete a Vác Huszár u. - Híradó út - vasút által határolt területre, valamint az hrsz-ú földrészletre vonatkozó helyi építési-szabályozási előírásokról. 11. Vác Város Önkormányzat 42/1993.(XII.13.)sz. rendelete a Vác, Szérűskert és környéke helyi építési-szabályozási előírásairól 12. /Módosította a 27/1996.(IX.10.) és a 18/2000.(VII.26.)sz. önk. rend./ 13. Vác Város Önkormányzat 20/1994.(VI.13.)sz. rendelete a Vác, Törökhegy helyi építésiszabályozási előírásairól. 14. Vác Város Önkormányzat 34/1994.(IX.12.)sz. rendelete a Vác, Dunapart helyi építésiszabályozási előírásainak kiegészítéséről 15. Vác Város Önkormányzat 18/1998.(VII.20.)sz. rendelete Vác, Külső Rádi út és a volt Vácdukai út találkozásánál lévő 0290/1 hrsz-ú terület szabályozási tervéről. 5

6 16. Vác Város Önkormányzat 22/1998.(IX.15.)sz. rendelete a Vác Kôhíd úti lakópark és környéke helyi építési szabályzata szabályozási tervéhez 17. Vác Város Önkormányzat 23/1998.(IX.15.)sz. rendelete a Gombási út melletti gazdasági terület helyi szabályozási tervéhez 18. Vác Város Önkormányzat 19/2000.(VII.26.)sz. rendelete a Vác, Szérűskert 1899/16 és 1899/24. hrsz-ú ingatlanok helyi építési szabályzatáról 19. Vác Város Önkormányzat 12/2001.(IV.26.) sz. rendelete a Vác, 0411/4 hrsz-ú terület egy részének helyi építési szabályzatáról 20. Vác Város Önkormányzat 19/2001.(VI.25.)sz. rendelete a Szüret utca melletti 21. hrsz-ú terület helyi építési szabályzatáról 21. Vác Város Önkormányzat 20/2001.(VI.25.) sz. rendelete a 33/1997.(XII.22.) sz. rendeletével jóváhagyott Vác Általános Rendezési Terve hatályon kívül helyezéséről a ContiTech telephelye és bővítése területére 22. Vác Város Önkormányzat 21/2001.(VI.25.) sz. rendelete a Vác-ContiTech telephely bővítése helyi építési szabályzatáról 23. Vác Város Önkormányzat 32/2001.(IX.18.) sz. rendelete a Toperini ipari, logisztikai és üzleti park (a volt SZEBETON bel- és külterületi telephelyei) területére vonatkozó helyi építési szabályzatról 24. Vác Város Önkormányzat 34/2001.(IX.18.) sz. rendelete a Consolid Kft. telephelye melletti (0418/6 és a 0418/8 hrsz-ú) terület helyi építési szabályzatáról 25. Vác Város Önkormányzat 11/2002.(VII.23.)sz. rendelete a Derecske lakóterület, 7001/1. hrsz. telekre vonatkozó helyi építési szabályzatáról 26. Vác Város Önkormányzat 22/2002.(IX.24.)sz. rendelete helyi építési szabályzat a Vác Déli trafó melletti terület a dr. Csányi László körút - Damjanich tér - Tragor Ignác u. Rádi úti csomópont, a Görgey Artúr u. és a Flórián u. által határolt területre A Szabályozási Terv a fenti tervek felülvizsgálatával - a terveket kismértékű és kevés ponton történő módosítással - alapvetően figyelembe vette. Az OÉSZ-ről az OTÉK előírásokra történő átfordítás során a tapasztalatok szerint az építménymagasságok megnövelése 0,5m-rel. szükséges az egyes építési övezetekben, övezetekben a megfelelő tömegképzés biztosítása érdekében (a homlokzatmagasság és az OTÉK szerinti építménymagasság közötti különbség fennállása miatt). A felhasznált térképek A településrendezési tervezéshez a záradékolt földhivatali nyilvántartási térképet helyettesítő, Váci Földhivataltól kapott digitális alaptérképet Vác Város Önkormányzat bocsátotta adatszolgáltatásként a tervezők rendelkezésére. 6

7 Vác digitális kataszteri térképe a Nemzeti Kataszteri Program keretében készült. A magassági adatokat tartalmazó kiegészítés sajnos ezidáig nem készült el. De miután a Vác digitális adatbázist kíván alkalmazni az önkormányzati munkában, mindenképpen ezt a digitális tervfeldolgozást kellett választani. A magassági adatok hiányát a tervezésben pótolja, hogy a terv készítésének előzményei és alapja- a jelenleg hatályos ÁRT, a mintegy 26 db részletes rendezési terv, illetve szabályozási terv, valamint közművesítési tervtanulmány - magassági adatokat tartalmazó alaptérképen készült. A földhivatali alaptérkép kiegészítése az utóbbi években megvalósult épületekkel az önkormányzattól és a földhivataltól kapott adatszolgáltatással és szintén az önkormányzattól származó ortofotó segítségével történt, az alaptérképen megkülönböztetett módon. Közigazgatási határmódosítás A Településszerkezeti Tervnek megfelelően a Szabályozási Terv két területen tartalmaz közigazgatási határmódosítási tervezetet: egyrészt Kosd, másrészt Sződliget településekkel érintkező közigazgatási határ mentén, ésszerűen a területhasználatokhoz igazodóan. A közigazgatási határmódosítások során a területszervezési eljárásról szóló évi XLI. tv előírási szerint kell eljárni. SZAKÁGI TERVJAVASLATOK Az alátámasztó munkarészek műleírása a korábban készült, ezúttal módosítandó Településszerkezeti Tervhez készült műleírások kivonatából és a jelen Szabályozási Tervhez és Helyi Építési Szabályzathoz készült tervi műleírásból tevődik össze, miután a tervezési folyamatban a két tervfajta időben ugyan szétválva készült, de tartalmilag egymással szorosan összetartozik. A.) VÁROSRENDEZÉS 1. Vác regionális kapcsolatai (röviden) Vác regionális, kistérségi szerepe elsősorban történelmi múltjából - egyházi és közigazgatási központi szerepköréből adódik. Ezt a központjelleget a város a járási egység felszámolása után is megőrizte, sőt a vizsgálatok szerint néhány területen ennek erősödése is kimutatható (pl. gazdaság, oktatás. A földrajzi, közlekedési adottságok, a szolgáltatások és az intézményi ellátottság, valamint a kulturális vonzáskörzet továbbra is a központi funkciót erősíti. Vác több térség része, így a a Közép-Magyarországi Régió a Budapesti Agglomeráció a Duna-Ipoly Nemzeti Park az Ipoly Eurorégió a Közép-Dunavidéki Idegenforgalmi Régió a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet Pest Megye Váci kistérség 7

8 Vác Városfejlesztési Koncepciójának főcélja: Vác hangulatos, nyitott kisváros, a Dunakanyar bal partjának szellemi, kereskedelmi és idegenforgalmi központja. A Városfejlesztési Koncepció, a város regionális politikai koncepciója szerint Vác kezdeményező, együttműködő város kíván lenni. Vác célul tűzte ki ezen belül: a régió szellemi, kereskedelmi és idegenforgalmi központja; a térség települései megtartó erejének elősegítője; a településközi együttműködés segítője, kezdeményezője; a színvonalas városmarketing létrehozója lesz. A 67/1998.(V.18.) Képviselő-testületi határozattal jóváhagyott Vác Város Fejlesztési Koncepciójának alapgondolata: Célszerű globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni! Vác Városfejlesztési Koncepciója az európai normatív elvek és gyakorlatok érvényesítése mellett a helyi sajátosságokat, adottságokat is figyelembe vette. Mindenki által elfogadható általános alapelv, hogy "a jövő városa lakható, barátságos, szép és egészséges legyen". Ideális városmodell esetén a városi élet, a "terület- és térhasználat" különböző területeit, valamint tevékenységeit (pl. lakás, munka, pihenés, művelődés, közlekedés stb.) sikerül összehangolni, az anakronisztikusnak tűnő konfliktusokat föloldani. A Városfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott főcél - mint a város jövőképe - a következő: Vác hangulatos, nyitott kisváros, a Dunakanyar bal partjának szellemi, kereskedelmi és idegenforgalmi központja. 2. A Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terve kapcsolata Vác város közigazgatási területére a többször módosított 33/1997.(XII. 22.) sz. önkormányzati rendelettel jóváhagyott általános rendezési terv van jelenleg érvényben. A jelen Szabályozási Terv a ben jóváhagyott Településszerkezeti Terv szerint, annak igen kis mértékű felülvizsgálatával készül. Miután a TSZT a korábbi részletes tervek, valamint az egyes területekre elkészül szabályozási tervek figyelembevételével készült, jelen terv készítése során a korábbi részletes tervek továbbra is meghatározók. 3. Népességprognózis Vác népessége - az országos tendenciának megfelelően a korábbi nagy népességnövekedési tendencia után lecsökkent, majd az utóbbi évtizedben megindult a népesség fogyása. A város népessége 1900-tól kezdve a II. világháborút kivéve fokozatosan növekedett, egészen 1980-ig, amióta is napjainkig csökkent: főről főre, azaz mintegy 1500 fővel csökkent.(a felhasznált statisztikai adatok a Központi Statisztikai Hivatal - KSH - adatai.) Emlékeztetőül Vác város lakónépessége az utóbbi 4 évtizedben: 1960-ban fő, a tényleges szaporulat 23,9% között 1970-ben fő, a tényleges szaporulat 13,5% között 1980-ban fő, a tényleges szaporulat -2,4% között 1985-ban fő 1990-ben fő 1995-ben fő 1997-ben fő, a tényleges szaporulat - 6% között, mely a -2,4%-os természetes szaporulatból és a -3,6%-os vándorlási különbözetből adódik ban fő, 8

9 2000-ben fő 2001-ben fő volt Vác népessége. Az utóbbi évtized népességcsökkenése - a negatív természetes szaporulatból és a negatív vándorlási különbözetből adódó negatív tényleges szaporulat - mínusz 6% volt, ami megegyezik a Pest megyei átlaggal, de kisebb az országosnál. A terv Vác távlati népességszámalakulását a jelenlegi demográfiai tendenciákat, a város befogadóképességét, területi tartalékait, ellátóképességét, illetve a lakáskörülmények javulását, azaz a fő/lakás mutató csökkenését figyelembe véve prognosztizálja: 2001-ben fő 2015-ben fő A külterületi népesség az országos tendenciáknak megfelelően az utóbbi évtizedekben csökkent, 1980-ban 3%, azaz 1300 fő volt. A tervben a külterületi lakott helyek megtűrt állapotként való kezelése a külterületi népesség megmaradását, fennmaradását jelenti. Vác város nappali népességét befolyásoló tényező a város munkahely-számához igazodó ingázás mértéke. Mint középfokú központi szerepkört betöltő és a térségben egyedülállóan jelentősebb iparral rendelkező város, a múltban nagy szerepet töltött be a munkahely és a lakóhely közötti mozgás, az ingázás. Ez a jelenség a gazdasági élet normalizálódása, ipari munkahelyek letelepedése után várhatóan újra feléled, szerepe megnő. Az 1990-es ingázási adatok az alábbiak (Nógrádi irányú ingázási KSH adatok nincsenek): - lakóhelyén dolgozó fő - naponta ingázó összesen 3470 fő ebből megyén belül 1377 fő megyén kívül (Bp) 2093 fő - naponta bejáró 8757 fő - helyben dolgozó fő Az 1990-es ingázási adatokra támaszkodva az ingázás az alábbiak szerint várható 2015-ben: - lakónépesség 2015-ben fő - az inaktív lakosság fő - az aktív keresők száma (kb. 49%) fő - ebből helyben dolgozó fő - ebből eljáró fő - bejáró dolgozók fő - helyben dolgozó összesen fő -számításba véve Vác diákvárosi szerepét fő A prognosztizált nappali népesség tehát összesen: fő 9

10 4. Területfelhasználás, területfelhasználás Röviden összefoglalva Vác településszerkezetét és területfelhasználását: Vác a Duna és a Naszály között, északi irányban egyre keskenyedő háromszög alakú területre települt, mely a Duna mentén viszonylag sík, attól eltávolodva a Naszály-hegy lábainál dombokra kapaszkodó. Ez a természeti adottság a város területfelhasználására döntő kihatással volt. Az őstelepülés a Duna-part mentén hosszan elnyúló, egyutcás település volt. Ennek szélén az egykori városfalakon kívül, a régi főutcával párhuzamosan épült ki a régi 2. sz. országos főközlekedési út, majd egy lépéssel a hegyek felé a vasút. E két párhuzamos, illetve déli irányban széttartó közlekedési vonal a város területét keskeny csíkokra szabdalta. A régi 2.sz. út és a Duna között terül el a történelmi város, a főút és a vasút közötti terület vegyes, lakó-, intézmény- és gazdasági terület (iparterület), melyben nagy mértékben uralkodik a régi időkben és szétszórtan települt, napjainkra már átalakuló, vagy megszűnő ipar. A vasúton túl új városrész települt, melynek nagyobb, északi része lakóterület. A délkeleti részén az utóbbi évtizedek alatt szolgáltató és termelő gazdasági terület és a kórház együttese létesült, illetve folyamatosan bővül. A várostól északra létesült 1963-ban a cementgyár (jelenleg DDC Kft) iparterülete. Az utóbbi években a város településszerkezetében legjelentősebb változást a 2/A főút Vác belterületét elkerülő szakaszának a megépítése jelentette. Ezáltal a belváros a tűrhetetlen nagy átmenő forgalomtól mentesül, ugyanakkor a város közlekedésszerkezeti és területfelhasználási hangsúlya a város északkeleti, eddig periférikus területeire terjed át és e területek értékét megnöveli. Az új út, miáltal a belterület szélén, vagy közel a szélén halad, egyúttal lezárja a várost, kijelölve a város távlatban felhasználható fejlesztési területeit. Az út nyomvonalát figyelembe véve készültek azok a részletes rendezési tervek, melyek a periférikus területek területfelhasználását meghatározták családiházas, nagytelkes lakóterületek, illetve vállalkozási területek formájában. (Papvölgy-Bácska RRT, Törökhegy RRT, A kórház környéke RRT) Vác belső területeire készült részletes rendezési tervek elsősorban a meglévő területfelhasználás fejlesztési lehetőségeit tárták fel, a város arculatának megtartásával. Új területfelhasználási lehetőséget jelentett a város számára a Szérűskert, - a volt Esze Tamás laktanya területén - városi - középfokú városközponti szerepének kiteljesítése az itt kialakuló oktatási- és sportközpont révén. A város területfelhasználásában korábban nagy jelentőséggel bíró, lakóterületekbe ékelődő és környezetükre zavaró hatással lévő ipari telephelyek a gazdasági változások következtében szerepüket vesztik, némelyikük megszűnt, illetve megszűnik E területek távlati hasznosításánál alapvető szempont, hogy az átalakulásuk kisebb vállalkozásokra történő felaprózódásuk a jövőben szabályozási tervek, vagy telekalakítási tervek alapján, tervszerűen, a városlakók és a városkép védelmét figyelembe véve történjenek. E folyamat részeként a meglévő zavaró környezeti hatású technológiákat korszerűsíteni kell. Zavaró környezeti hatású létesítmények betelepülését a város nem támogatja, sőt a város belső 10

11 területein levő ipari gazdasági területeknek a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe való átsorolásával a környezetzavaró hatását kívánja megszüntetni (Emiatt, e területfelhasználási kategóriában a Településszerkezeti Terv módosítása jelen tervezési folyamatban megtörténik) A város területén a hatályos ÁRT a forgalmi utak és természeti adottságok által meghatározott városrészeket határoz meg, melyet a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv megőriz. A városrészlehatárolások felülvizsgálatában a város a jelen egyeztetési anyag elkészültéig még nem döntött, így a jelen tervben a korábbi területi egységek szerepelnek. (a városrész-elnevezések az adott városrész neve, illetve az elkészült RRT-k megnevezései alapján jöttek létre), vagyis ezek a: Belváros: a Barabás M. u. - Szt. János u. - dr. Csányi L. krt. - Földvári tér - Diadal tér - Liszt F. sétány - Ady Endre sétány - József A. sétány és a meghosszabbításában tervezett út által határolt terület. Duna-part: az Ady E. sétány - József A. sétány és a meghosszabbításában tervezett út - Gombás patak - a Duna középvízszinti partvonala által határolt terület. Kisvác - Szérűskert DDC Kft.: a vasútvonal, illetve a Vöröskereszt-sor - Zrínyi u. - Szt. János u. - Barabás u. - Duna által határolt terület, illetve a Kőhíd lakópark, az attól északra lévő üdülőterület és a DDC Kft. területe Szent Mihály hegy: a vasútvonal - a belterületi határ - a Híradó út - a laktanya által határolt terület Deákvár: a vasútvonal - Híradó út - a laktanya nyugati és északi határvonala - Naszály u. - Vág u hrsz. árok - Gombási u. - Kárász u. - Kubinyi u. - Szivárvány u. - Kosdi út által határolt terület Papvölgy-Bácska-Altány: a Kosdi út - Szivárvány u. - Kubinyi u. - Gombási út hrsz. árok - Vág u. - Naszály u. - Gombás u. nyugati oldalán lévő Téglaházi major területe és tervezett gazdasági terület - a 2/A sz. út csomópontjának a területe, valamint a 2/A sz. út nyomvonala által meghatározott belterületi határ által határolt terület. Törökhegy: a Kosdi út - a 2/A sz. út nyomvonala által meghatározott belterületi határ - Kosd közigazgatási területe - a 0273/1-3 hrsz.-ú nagyüzemi szőlőültetvény - a Kórház feletti Törökhegyi utca (21984/1 hrsz.) által határolt terület. Kórház és környéke: a Kosdi út - a Kórház feletti Törökhegyi utca (21984/1 hrsz.) és folytatásában tervezett, a Rádi útra kikötő gyűjtőút - a Rádi út és a vasútvonal által határolt terület, beleértve a Rádi út déli oldalán lévő belterületi gazdasági- és lakóterületet Közép- és Alsóváros: a dr. Csányi László krt. - Zrínyi u. - Vöröskereszt sor - vasútvonal - Gombás patak által határolt terület Déli terület: a Gombás pataktól délre levő meglévő és tervezett belterületek A terület jellegéből adódóan - gazdasági területek, különleges területek - temető, stadion, és lakóterületek. Alapfokú ellátás szempontjából nem önálló, hanem a Közép- és Alsóvároshoz tartozik. 11

12 4.1. A beépítésre szánt területek A lakásállomány adatai, lakásprognózis Vác város lakóterületei a város szerkezete alapján két nagy részre osztható: a Duna és a vasútvonal közé zárt régebbi és a vasúton túli újabb településrészre. A régi városrész zsúfolt, apróbb tömbökből tevődik össze, magas beépítési százalékkal. A vasúton túli városrész lazább szerkezetű, nagyobb lakótelkekkel, illetve lakótelepekkel. Vácott a nagyobb ütemű lakásépítés az 1960-as években a volt DCM üzembehelyezésével egybeesően - kezdődött meg és egyre erőteljesebben emelkedett. A 60-as és 70-es években az állami lakásberuházások a lakótelepek építésével a Földvári térre és a Deákvárra koncentrálódtak. A magánerős családi és társasházas építés a foghíjakon kívül elsősorban a deákvári területeken folyt. A sorházas lakásépítés ugyancsak itt indult meg az utóbbi évtizedekben. A 80-as években az állami lakásépítés mennyisége fokozatosan csökkent és napjainkban igen kis mértékű. A város lakásállomány-változására jellemző: - a lakásállomány-növekedés nagysága csökken az országos tendenciáknak megfelelően - a lakásállomány összetételében csökken az egyszobás lakások aránya a többszobásoké növekszik - az állami tulajdon aránya csökken a magántulajdon javára - a lakásellátottsági mutatószám kedvezően csökken (fő/lakás) - az egy szobára jutó fő csökken - a lakások 65,4 %-a 1945 után épült. Az épített lakások száma a korábbi évtizedek adataihoz képest rendkívül lecsökkent. Míg a 60-as években 37,5% volt, ez a 80-as évekre 14%-ra csökkent. A 90-es évekre - az 1997-es évvel bezárólag - 4,38%. Vácott 1997-ben db lakást regisztráltak, 543 db lakásszám növekményt az 1990-es állományhoz képest, 1998-ban a lakásszám db, 2001-ben db volt. Az épített lakásszám 1997-ben 60 db, melyből családiházas 29 db. A megszűnt lakások száma ugyanebben az évben 9 db. A prognosztizált lakásszám: év Népességszám fő fő fő,( max fő) Lakásminőségi mutató 2,57 fő/lakás 2,53 fő/lakás 2,35 fő/lakás Lakásszám db db db Lakásépítés 160 db 900 db A lakásminőségi mutató csökkenő tendenciáját továbbra is elővetítve, a prognosztizált távlati népességszám alapján tehát 2000 és 2015 között a lakásépítési igény kb. 900 db lakást jelent. 12

13 Lakóterületek (L jelű területek) Vác távlati lakóterület-fejlesztési lehetőségeit, területeit az utóbbi években készült RRT-k teljes mértékben feltárták, melyeket már a Településszerkezeti Terv is tartalmazta. Az RRTk ugyanis a 2/A sz. főút akkor még csak tervezett nyomvonalának ismeretében a még keletről nyitott és az eddig az út miatt bizonytalan területekre is meg tudták fogalmazni a területfelhasználási feltételeket és módokat, szabályozási elemeket. A Belvárosra készült terv a meglévő lakóterületek rehabilitációját célozta meg. Ez a fajta minőségi lakásépítési igény kell, hogy a továbbiakban az eddigi részletes szabályozással le nem fedett, a meglévő lakóterületek, lakótelepek rehabilitációját, humanizálását (magastetős átépítés, forgalomcsillapítás, parkolási lehetőségek feltárása) is meghatározza. A lakásépítési konstrukciót az utóbbi években legnagyobb részben a magánerős lakásépítési forma teszi ki, melyen belül uralkodó igény Vácott - mint ahogyan országosan is - a családiházas beépítés. Így a fejlesztési területek nagy része ezt a lakásépítési igényt elégíti ki. De gondolva a kisebb tőkével rendelkező lakásigényre is, kisebb mértékben ugyan, de a terv tartalmaz ilyen területeket is, sorházas, csoportházas formában (a Gombási út északi oldalán, a DDC lakóparkban.) A terv távlatában (15 év) a város várható lakásigénye elosztható az új, tervezett lakóterületeken. A lakásszám-prognózishoz a terv figyelembe veszi az elmúlt évek statisztikai adataiból leszűrhető, egyébként országosan érvényes tendenciákat: a csökkenő lakásépítési számot a növekvő lakásminőség (csökkenő fő/lakás mutató) kiegyenlíti, valamint feltételezi, hogy a gazdasági helyzet a távlatban normalizálódik és a "lakásépítési kedv" a maihoz képest fokozódik, valamint a szociális lakásépítés is növekszik. A korábbi RRT-kben és Szabályozási Tervekben kidolgozott lakóterület-fejlesztési területek lehetőségei - az ott tervezett lakásszám a prognosztizált építési igényt kielégítik, azt jócskán meg is haladják az alábbi területi megoszlásban: 13

14 A terület megnevezése, illetve azonosító jele a közműfejlesztési terven családiházas (lakásszám db) korszerű csoportos, vagy társasházas (lakásszám db) Folyamatban levő vagy rekonstrukció alatt levő fejlesztési területek (hatályos RRT-k, szabályozási Tervek szerint): 1-L Szent Mihály hegy 75-2-L Papvölgy Bácska-dűlő L Törökhegy és a kórház környéke L Déli terület-csatamező L Derecske I. ütem 50 - Új területfelhasználású, (még nem épülő) fejlesztési területek (RRT-k, szabályozási tervek szerint) 6-L Kőhíd lakópark L Altány-dűlő, Téglaházi-dűlő 70-8-L Szüret utcától északkeletre L Kertvárosi sor L Derecske II., III. ütem Új helykijelölésű, (rehabilitációs) területek 12-L A Fésűsfonó-PENOMAH területen L Szociális lakásépítés 65 Összesen: (a prognosztizált igény 900 db) Mindösszesen: 1710 Külterületi, meglevő lakóterületek 15-L Homok-dűlő L Zsellér-dűlő L Sejce A város lakóterületi tartalékai láthatóan megfelelőek, a terv távlatán túl is biztosítják az építési igényeket. A fenti területeken kívül a terv távlatán túli lakóterületfejlesztés területe a város északi részén, a Gombási úttól nyugatra és a Téglaházi-dűlő úttól északra eső Téglaházi-dűlő (23 ha), valamint a Szent Mihály hegy északi területrész (15 ha.) A DDC rekonstrukcióját követően a porszennyezés megszűnt, így védőtávolsága is "visszahúzódott" Az itt kialakítható telekszám kb. 350db. A város délkeleti részén a Törökhegyhez csatlakozó Alsó-Törökhegy, mint potenciális lakóterület-fejlesztési terület jöhet szóba tartalék távlati területként. Ez a terület kb. 46 ha, a kialakítható telekszám kb. 450 db. A Szabályozási Tervben alkalmazott építési övezet alapkategóriák, melyeken belül az adottságokhoz és a területfejlesztési koncepcióknak, városképi elvárásoknak megfelelően alövezeteket fogalmaz meg a ter : 14

15 Ln nagyvárosi lakóterületek Lk kisvárosias lakóterületek Lke - kertvárosias lakóterületek Lf falusias lakóterület A tervezett új lakóterületeken az övezeti előírásokban megfogalmazottak szerint Vác meglévő karakterének megtartása döntő fontosságú, azaz a régi városrészben a zártsorú jelleg és a helyi építészeti arculat (kisvárosias lakóterület) a hegyvidéki területeken a laza beépítés, kisebb beépítési %-kal, nagyarányú zöldfelületi fedettséggel (kertvárosias terület) Vegyes területek Vác intézményrendszere kialakulásában majdnem ezeréves történelmének folyamán - döntő szerepe volt földrajzi fekvésének, természeti adottságainak, dunai átkelőhely, nemzetközi kereskedelmi utak elágazása, a főváros közelsége, stb. - melyek révén az évszázadok során egyre jelentősebb településsé, a térség vonzásközpontjává vált. Vác a második világháború utáni évtizedekben Pest megye egyik jelentősebb ipari, kereskedelmi és egészségügyi központja és iskolavárosa lett. Oktatási és egészségügyi intézményeinek hatóköre ma már túlmutat a megye határain. Központi vegyes területek (Vk jelű területek) A központi vegyes területek a helyi, településszintű igényeken felüli, központi (regionális, megyei) szerepkörű intézmények elhelyezésére szolgálnak. Az idegenforgalom területei (a vegyes központi területeken, illetve a különleges és zöldterületeken) Vác kitűnő természeti és történeti adottságainál fogva rendkívüli idegenforgalmi potenciával rendelkezik, melynek kiaknázása azonban még a jövő feladata. A Dunakanyar kapuja funkcióból következő igények kielégítése nem megoldott, hiszen szállodája, szállásférőhelyválasztéka nincs. Nagyszerű adottságai, a Duna-parti fekvéséből fakadó lehetőségei nem kellőképpen kihasználtak. Vác idegenforgalmi fejlesztésének a város Idegenforgalmi Koncepciójában meghatározott arculatának, a barokk kultúra dunaparti városa jelszó erősítésével - a történelmi belváros idegenforgalmi-vendéglátó funkciói fejlesztésére, a városmaghoz és az ahhoz csatlakozó földszintes-emeletes kisvárosi hangulatú (Kisvác és Burgundia) városrészekre és a csatlakozó Duna-part rendezésére, fejlesztésére kell irányulnia. Ehhez kapcsolódik a Duna-part mint fejlesztendő viziút megállója, fogadója fejlesztése, a Duna és a város vizuális és funkcionális kapcsolatának erősítése, fokozottabb kihasználása. A legfontosabb fejlesztési célok tehát: Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó intézmények létesítése és fejlesztése, az idegenforgalom infrstruktúrájának létrehozása, ezen belül kiemelt jelentőségű a szálláshelybővítés (szálloda, kemping, panziók) A műemlékek, műemlékegyüttesek idegenforgalmi funkciójú felhasználása, bekapcsolása az idegenforgalmi ellátási hálózatába 15

16 A városmaghoz kapcsolódó zöldterület továbbfejlesztése a Liget felújításával - helyi rekreációs szolgáltatásain túl idegenforgalmi-turisztikai jelentőségű, potenciális szabadtéri rendezvényterületekkel, a nemzetközi vízi turizmus városi fogadóbázisaként kialakítandó kikötő-ellátóterülettel Településközpont vegyes területek (Vt jelű területek) Vác alapfokú ellátásának változása idősek klubja (fh) háziorvos (mh) óvoda (fh) óvodai férőhelykihasználás 101% 111% 100% 94% - általános iskolai tanuló (fő) ált.isk. osztályterem (tt) bölcsőde (fh) kiskereskedelmi üzlet (db) ebből élelmiszer, vegyes vendéglátóhely Az alapfokú intézmények egyébként - külön kijelölésük nélkül is - lakóterületen belül elhelyezhetők. Általános tendencia, hogy nemcsak a kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, de még az óvodai, bölcsődei ellátás terén is a magánerő részt vállal az ellátásban keresleti alapon, az arra vevőképes területeken. Minden bizonnyal ez fog érvényesülni a város ellátásából rendkívül hiányzó területeken is, mint a kereskedelmi szállásférőhely (szálloda, panzió, kemping). Településközponti vegyes területtartalékkal rendelkezik a Szérűskert, ahol a kialakult oktatási- és sportterület további funkciókkal bővíthető és funkcionális kapcsolatokat kiaknázó, szállásférőhelyeket biztosító, szabadidős- és sporttevékenységekre. A Szent László út mentén, a déli városrészben a tervezett intézményjellegű vállalkozási területek mellett új központi vegyes területek tervezettek, melyeknek kereskedelmi célú felhasználása nagyobb helyigényű létesítmények számára optimális lenne. Új intézményi lehetőséget fog kínálni a Hóman Bálint utcai laktanya várható megszűnése, melynek területét a Településszerkezeti Terv még a jelenlegi funkciója szerint jelölheti csak, különleges honvédelmi területként Gazdasági területek (Gksz és Gip jelű területek) Vác város regionális és középfokú szerepkörének megfelelően fontos ipari foglalkoztatási központ. A helybeli ipar aktív keresőin kívül az ingázók száma is jelentős. Az iparban foglalkoztatottak száma - az országos tendenciáknak megfelelően csökkent, de az utóbbi években a városba települő gazdasági szervezetek révén az ipari munkahely-lehetőségek száma ismét növekszik. A város gazdasági szervezeteinek egy része többé-kevésbé összefüggő iparterületeken tömörül: - az északi iparterületen (a DDC Kft - a város belső területein, az ún. "ipari ék" területén, elsősorban a vasút mellé települve, de a lakóterületekbe is beékelődve - a keleti iparterületen, a Deákvári fasor mentén 16

17 - és a déli iparterületen. A város legsúlyosabb ipari környezeti problémáját a DDC Kft porszennyezése jelentette, mely az utóbbi évek rekonstrukciója eredményeképpen - a mérések tanúságai alapján - gyakorlatilag megszűnt. Környezeti gondot a bűzhatása jelent napjainkban. A város iparterületei közül ezidáig a Deákvári fasor és a Rádi út mentén települtek az új munkahelyteremtő ipari telephelyek. A várostestbe ékelődő ipari létesítmények zárványszerűen helyezkednek el, az adottságok miatt a védőtávolságok nem tarthatók be, védő zöldsáv nem alakítható ki környezetükben. Ezen régi ipari üzemekben a rendszerváltást követően amúgy a másutt is jelentkező válság a jellemző, az átalakulás, a kis egységekre szakadás. A termelés jó néhány üzemben lelassult, vagy meg is szűnt (pl. Fésűsfonó), és az ipari újrahasznosításra nincs jelentkező. Így e területek átalakulása lakó-, vagy intézményterületté, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területté a jövőben várható, a város ideálisabb területfelhasználása szempontjából ideálisabb körülményeket teremtve. Ezzel az ipar megszűnési folyamattal párhuzamosan ipari létesítmények létesítésének igénye is fellép, mely érezhetően a déli iparterületekhez kapcsolódva kíván városszerkezeti és területfelhasználási szempontból helyesen - letelepülni. A napjainkban is még folyó társadalmi és gazdasági átalakulás, az azzal járó privatizáció és egyéb következményei, vegyes vállalatok kialakulása, a vállalatok, üzemek helyzetét igencsak erősen befolyásolják. Ezért azok létét és távlati fejlesztési lehetőségét, vagy visszafejlesztését prognosztizálni természetesen nem lehet. A Terv csak irányelveket fogalmaz meg, melyek betartásával a város környezeti terhelése csökkenthető, a létesítmények üzemelése a lakóterületek, intézményterületek zavarása nélkül megoldható, illetve a városkép javítását szolgálja. Ezek az előírások: a Belváros lakóterületeibe ékelődő meglévő gazdasági területek nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kategóriába sorolandók a város célkitűzéseként azzal, hogy az ott folytatott tevékenység csak olyan lehet, mely tevékenységből eredő környezeti terhelés a lakóterületre vonatkozó határértékeket nem haladja meg. Ennek érdekében a meglévő technológia korszerűsítendő, vagy védőterület kialakításával a zavaró hatás közömbösítendő, a megszűnő gazdasági létesítmények helyén települő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen, vagy profilváltással továbbtermelő területeken szintén biztosítani kell a fenti kritériumokat, a meglévő, de területileg felosztódó gazdasági területekre az üzemeltetési feltételek meghatározására, városrendezési követelményekre (városkép, gépkocsi kiszolgálás stb.) szabályozási tervek készítendők, a ipari gazdasági tevékenység csak a lakóterületektől megfelelő védőtávolság biztosításával, a déli városrész ipari területén folytatható. 17

18 Üdülőterületek (Üh jelű területek) Vác egyetlen meglévő belterületi üdülőterülete a Buki-szigeti hétvégi házas terület, melynek bővítési lehetősége nincs Különleges területek (K jelű területek) Vác területén az alábbi különleges területek határozhatók meg: a.) Jelentős zöldfelületű különleges intézményterületek 1.) Ksp jelű sportolási célú különleges terület (városi jelentőségű sportterületek, sportcsarnok) 2.) Kst jelű vízi sportolási célú különleges terület (strand, csónaktárolós vízitelepek) 3.) Kte, Kke jelű temetkezési célú különleges terület (temetők, kegyeleti parkok) b.) Keü jelű egészségügyi különleges terület (kórház) c) Kbv jelű büntetésvégrehajtási különleges terület (börtön) d) Ki jelű idegenforgalmi különleges terület (lovas-pályák, újrahasznosított kavicsbánya tavak, Duna menti idegenforgalmi területek, stb.) e) Kb jelű bányatelkek területe f) Kht jelű a honvédelmet és belbiztonságot szolágáló honvédelmi terület g) Kv jelű vásárterület h) Kszt jelű hulladékkezelő létesítmények területei (szennyvíztisztító) i) Kkö jelű közműlétesítmények területei Területeken a területhasználat és a funkció különlegessége, specialitása miatt nem fogalmaz meg építési előírásokat börtönterület, közműterületek -, azok építési tevékenység esetén kötelező elvi építési engedély keretei között tisztázandók. A Szérűskertben megvalósult sportcsarnok mellett tervezett sportterület és létesítményei a jövő feladata. A többi sportterület területileg behatárolt (stadion, Kosdi úti pálya, Deákvár). A strand területe szép és gondozott. A létesítmény Szentháromság tér felőli kerítése nem ad megfelelő térfalat a Szentháromság tér számára, ezért a műemléki környezetbe illő térfalképzés a jövőben megoldandó feladat. A városi köztemetők iránti területi igény biztosítására jelenleg összesen 10,5 ha áll rendelkezésre, melyből 9 ha-nál is több a jelenleg még igénybe nem vett tartalékterület. Ez a területi tartalék a terv szerint távlatokban várhatóan elegendő. A felhagyott temetők újrahasznosítása és rendezése az egyik legaktuálisabb feladat a területek elhagyatottsága miatt. A felhagyott temetők esetleges újrahasznosítására, rendezésére és értékeinek számbavételére és védelmére tanulmánytervek és felmérések készítendők. A temetők esetleges tulajdonváltása és nem temetési, hanem egyéb, a különleges területfelhasználási kategóriába illő felhasználása esetén a temetőkben levő épített és természeti értékek védelméről gondoskodni kell. Vác területén az alábbi nyilvántartott bányaterületek találhatók: - Vác I.- mészkő, homokkő bányatelek, Duna-Dráva Cement Kft bányászati jogában, - Vác II.-agyag Gombási bányatelek, Duna-Dráva Cement Kft bányászati jogában, 18

19 - Vác-IV.-kavics bányatelek, Dunai Kavicsüzemek Kft bányászati jogában, - Csatamező kavicsbánya bányaterület, Fay András Kft., bányászati jogában, - A Dunai Kavicsüzemek Kft, Vác 30405/1-2. hrsz-ú, 15 ha területen megkutatott ásványvagyonnal rendelkezik A tájhasználat szempontjából nagy jelentőségű gazdasági tevékenység az építőipart kiszolgáló bányászati tevékenység. A naszályi mészkő- és agyagbánya a Duna-Dráva Cement Kft (DDC Kft) cement-gyártásához szükséges alapanyagokat szolgáltatja. A Derecske dűlői kavicsbánya részben a 2/A autóút építéséhez szolgáltatott anyagot, részben egyéb más építéshez szükséges sóder és kavicsanyagot termel ki, osztályoz és értékesít. Újabb bányatelek-alakítás csak a Településszerkezeti Tervben különleges-bánya területként meghatározott területen belül lehetséges. A nyersanyag-kitermelés érvényes műszaki tervek és tájrendezési-rekultivációs tervek alapján történik. A naszályi bányák kapacitása a jelenlegi kitermelést alapul véve közel 100 év. Az általános tájvédelem és településképvédelem érdekében szorgalmazni kell a mélyműveléses kitermelésre való átállást és a terméketlen, nyers kőfalak növénytelepítésre, fásításra alkalmas terepalakítását a bányaüzemi tervek, illetve a rekultivációs tervek készítésének hatósági engedélyeztetésekor. A kavicsbánya tavak kitermelési üteme az igényektől függően bizonytalan, így a kitermelés idejének becslési is az, év. A Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv ezért a Csata-dűlői bányák területén is bánya területfelhasználást jelöl a távlati rekultivációs újrahasznosítási területhasználat (különleges idegenforgalmi terület) helyett. A település Ki jelű idegenforgalmi különleges területei elsősorban külterületen találhatók. A beépítettség jellemzően alacsony, 15 %-os. A jelentős zöldfelületi fedettség elsősorban a rekreálódást, a tájbaillesztést szolgálja. A különleges idegenforgalmi területek közé tartoznak a következő létesítmények, illetve létesítmény-együttesek: - Dióshegyi lovastanya - Vaskapu lovasiskola a 2/A út mellett - Blum tanya és környéke - Sánchegy-Székhegy lovastanya a 12.sz.út mellett - Katalin puszta fogadó és lovasiskola - Duna parti fogadó a verőcei határban 4.2. Beépítésre nem szánt területek Zöldterületek (Z jelű területek) A VÉSZ-tervezet a zöldterületeket három övezetbe sorolja, a rekreációs szerepet betöltő, díszkertként is közparkok övezete, a jelentős burkolatarányú, elsősorban épített elemeket tartalmazó fásított közterek övezete, valamint a védőzöldek övezete. A védőzöldek övezetében épület nem építhető, a 98 %-os kötelező zöldfelület beültetési kötelezettsége magas, 90 %-os. A fásított közterek előírt kötelező zöldfelülete a jellegének megfelelően kisebb, 30 %-os, míg a közparkok övezetében 85 %-os. A kötelező zöldfelületek beültetési kötelezettsége a két utóbb említett övezetben 35 és 40 %. 19

20 A város zöldterületi létesítményei, közparkjai a következők: - Liget - Liszt Ferenc sétány, Dunapart - Március 15. Tér - Posta park - Damjanich tér - Rákóczi tér - Vöröskereszt sor - Zrínyi u. találkozásánál lévő park - Deákvári főtér - Cifrakert (Tragor-kert) - Rózsakert - Jázmin tér - Béke tér - Kálvária - és további több kisebb fásított köztér. A városi környezet kondicionálásában jelentős szerephez jutó, új zöldterületi létesítményeket a terv az alábbi helyeken határoz meg: - A Kálvária környezetében - A tervezett Kőhíd úti lakópark környezetében új városi és lakónegyed szintű közpark a Gombás patak torkolatánál - A Földváry zöldsáv a Gombás patak mentén - A szérüskerti Dunaparton levő üzemi területek (kavicskotró, betonelem-gyártó) területének rendezésével egy új, tervezett városi közpark valósítható meg - A Burgundia városrész előtti Duna-szakaszon tervezett városi közpark Zöldterületi ellátottság A vizsgálatok alapján a város lakóinak lakóterületi és városi szintű közpark-igénye 57,8 hektár. A jelenleg rendelkezésre álló zöldterület 40,6 hektár. A három tervezett közpark területe a Duna-part - Burgundia (8,0 ha), a Kálvária kertje (6,0 ha), a Szérűskert (4,0 ha) összesen 18,0 hektár. A távlati ellátási szint (58,6 ha), tehát az igényeket kielégíti. A városi sporttelepek (9,9 ha) 50%-át figyelembe véve a zöldterületi ellátásban a távlati ellátási szint (59,3 ha) meghaladja a normák szerint számítottakat Erdőterületek (E jelű területek) A településszerkezeti terv és a szabályozási terv a jóváhagyott erdőfejlesztési program szándékát és területi ajánlásait figyelembe véve, valamint a spontán erdősülő, természet közeli állapotokat tükröző, nehezen és gazdaságtalanul művelhető mezőgazdasági területeket számba véve jelölte ki az erdősítésre javasolt, illetve erdőként szabályozott területeket. Az erdőfejlesztési programban erdősítésre javasolt beépítésre szánt építési telkek és kertek területét a használatuknak megfelelő övezetben, a kötelező zöldfelületek nagyobb arányú beültetési kötelezettségével szabályozza a terv. Az erdőterületek a tervjavaslat szerint mintegy 15-20%-kal növekedhetnek. Az erdők alapvető rendeltetése a fatermelés, a védelem és a jóléti haszonvétel. Az erdőterületen megengedett építési lehetőséget alapvetően az erdőtörvény szabályozza. Az erdőtörvény kötelmein túl a VÉSZ előírásai szabályozzák a területhasználat és az építés 20