SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Intézmény neve: Intézmény címe: Készítette: Utolsó módosítás dátuma: Nevelési Tanácsadó Budapest, Böszörményi út Szöllősiné dr.vári Zsuzsa Igazgató június

2 I. Rész Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat célja, jogszabályi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a közoktatásról szóló többszörösen módosított l993. évi LXXIX. törvény 40. /1/-/3/, a 14/1994. /VI.24./ MKM rendelet 4. /2/, a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet, a évi XCVII. törvény, a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a 8/2000. (V.24.) OM rendeletben, valamint a 3/2002. (II. 15.) OM rendeletben foglaltak felhatalmazása alapján jött létre. 2. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat személyi és idõbeli hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, vezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. 3. A szabályzatok hozzáférhetõsége A Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet, a Közalkalmazotti Szabályzatot, a Belső Ellenőrzés Szabályzatát, a Minőségirányítási Programot, Munkatervet, valamint a Munkavédelmi Szabályzatot, Tűzvédelmi Szabályzatot minden új belépő dolgozóval ismertetni kell. A szabályzatok egy példánya az irodában megtalálható, bárki számára megtekinthető. 2

3 4. A szervezeti és mûködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a közalkalmazotti közösség szeptember 29-i értekezletén fogadta el az alábbi módon. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezesi jogot gyakorolt a Közalkalmazotti képviselő és a választmány. A Szervezeti és működési Szabályzat a felügyeleti szerv jóváhagyásával lép hatályba. 5. Az Intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy 6. Az intézmény illetékességi és mûködési területe: Az intézet feladat-ellátási kötelezettsége elsősorban Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények valamint a lakosság számára pedagógiai szakszolgálati ellátás nyújtása. 7. Jogszabályban meghatározott alaptevékenység, közfeladat: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 34. -ában foglaltaknak megfelelően nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő 3-18 éves korosztály problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs célú foglalkoztatása, ellátása a pedagógus és szülő bevonásával. 3

4 II.Rész A közoktatási intézmény legfontosabb adatai 1. A költségvetési szerv neve Nevelési Tanácsadó 2. Az intézmény székhelye Budapest város/község Böszörményi út/utca/körtér/tér házszám irányítószám 3. Számlaszámok 3.1. Az intézmény számlaszáma: Raiffeisen Bank XII.ker. GESZ számlaszáma: Raiffeisen Bank XII.ker. GESZ pályázat számlaszáma: Raiffeisen Bank Az intézmény alapító szerv neve Budapest Főváros XII. kerületi Tanács VB. Jogutódja: Budapest XII. kerületi Hegyvidéki Önkormányzat Budapest, Böszörményi út Az alapítás éve: Az intézmény fenntartója Budapest XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő- testülete Budapest, Böszörményi út Egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirat kelte július 11. 4

5 8. Az intézmény törzsszáma, szakágazati besorolása és típusa Törzsszáma: Szakágazati besorolása: december 31-ig január 1.-től: 8560 Alap tevékenység szakfeladat szám és tevékenységi kör 2010.január 1-től Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Fejlesztő felkészítés OM szám: Típusa: nevelési tanácsadó A költségvetési szerv típusa szerinti besorolása: Tevékenység alapján: közszolgáltató költségvetési szerv A közszolgáltató szerv fajtája szerint: közintézmény 9.Gazdálkodással összefüggõ jogosítványok, önkormányzati vagyon A Budapest Hegyvidék XII. kerület Jagelló út 24. sz. alatt lévő, 827.sz. tulajdoni lapon, a 7955.helyrajzi számon nyilvántartott ház 1. emelet teljes bal szárny. 7 helyiségből + előtér + kiszolgáló helyiségből álló, az Önkormányzat tuladonát képező ingatlanrész. A használati jog gyakorlása nem sérti az alapító tulajdonosi jogait. Önállóan működő, előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az Alapító a költségvetési szerv pénzügyi, számviteli, munkaügyi feladatainak ellátására a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szolgálatát jelöli ki (röviden: GESZ), mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet. Az épület-karbantartási feladatok ellátására a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat a Polgármesteri Hivatalt jelöli ki. 10. A költségvetési szerv vezetõjének kinevezési (megbízási ) rendje A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. 5

6 b) Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat(ok) képviselőtestülete(i) adja(adják). (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének a véleményét.) A vezető feletti egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az intézményvezető magasabb vezető beosztású közalkalmazott. A vezető megbízatása határozott időre szól. 6

7 Az intézmény bélyegzõi Hosszú - fejbélyegző Körbélyegző Hasznátra jogosultak: Intézmény igazgató Igazgató helyettes Gazdasági ügyintéző 7

8 Szervezeti felépítés Nevelési Tanácsadó= 9 fő Vezető Klinikai szakpszichológus, Pszichoterapeuta, családterapeuta, pszichodráma vezető Vezető helyettes Gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus Szakmai közösség: 6 fő klinikai szakpszichológus Adminisztrátor, gazdasági ügyintéző: 1 fő 8

9 III. Rész Az intézmény alaptevékenységét és mûködését szabályozó törvények és rendelkezések Az intézmény alaptevékenységét és mûködéséi kereteit szabályozza: az évi LXXIX. Közoktatási Törvény az évi XXXIII. sz. közalkalmazottakról szóló törvény az 1996: CXXIV. törvény az 1997: CXLVI. törvény 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a 11/ /XII.2o./ MKM rendelet, a 11/ /VI. 8./ MKM rendelet, a 14/ /VI.24./ MKM rendelet, a 156/1995. /XII. 26./ Korm. rendelet, a 1996.LXII.törvény a 212/1996. / XII. 23./ Korm. rendelet. 3/1997. (II.13.) Korm. rendelet, 20/1997. (I.15.) Korm. rendelet 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet, évi XXXI. törvény a 3/1998.(IX.9.) OM rendelet a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet. a 217/1998. (XII. 30) Korm. rendelet a gazdálkodásról az 1999.évi LXVIII. törvény a 36/1999. (VIII.24.) OM rendelet a 185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a 24/2000. (VIII.29.) OM rendelet a 260/2000. (XII.26.) Korm. rendelet a 273/2000.(XII.27.) Korm. rendelet a 4/2001. (I.26.) OM rendelet a 280/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 2002: XXIII. tv. 47/2002. (VII. 17.) OM rendelet 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet 2003: CXXV. tv 13/2003. (V. 23.) OM rendelet 143/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet 19/2004. (VI. 14.) OM rendelet 22/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 9

10 IV. Rész Az intézmény tevékenységei (szakfeladatai) Az állami feladatként ellátott alaptevékenység szakfeladatonkénti bontásban december 31 Szakágazati besorolás: Száma Alaptevékenység Neve Pedagógiai szakszolgálat Alap tevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály* Okt. törvény Oktatási célok Okt. törvény Intézményi vagyon működtetése Okt. törvény Az alaptevékenység forrásai (Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra) normatív állami támogatás normatív hozzájárulás, más, saját forrás normatív hozzájárulás Az alaptevékenység feladatmutató intézményi ellátást igénybe vevők létszáma (fő) Intézményi ellátást igénylők létszáma (fő) 10

11 Az állami feladatként ellátott alaptevékenység szakfeladatonkénti bontásban január 01-től Szakágazati besorolás: 8560 Száma Alaptevékenység Neve Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Alap tevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése Az alaptevékeny ségre vonatkozó jogszabály* Okt. törvény Fejlesztő felkészítés Okt. törvény Az alaptevékenység forrásai (Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra) normatív állami támogatás Normatív állami támogatás Az alaptevékenység feladatmutató intézményi ellátást igénybe vevők létszáma (fő) Intézményi ellátást igénybe vevők létszáma (fő) 11

12 1. Állami feladatként ellátott alaptevékenységei: Főtevékenysége Pedagógiai szakszolgálat Főtevékenysége az alapító okiratban megállapított nevelési, pszichológiai tanácsadás, fejlesztő felkészítés Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek, tanulók problémáinak feltárása, korrekciós célú, családközpontú foglalkoztatás komplex pedagógiai és pszichológiai módszerekkel a szülő és a pedagógus bevonásával, iskolaérettségi (fejlettségi) vizsgálat végzése, szakvélemény készítése. A gyermek veszélyeztettségének észlelése esetén jelzéssel él a Gyermekjóléti szolgálat felé, illetve indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményez. A szakmai kompetenciáját meghaladó esetekben javaslatot tesz a gyermek más szakintézménybe való kivizsgálására. (Például az autista gyermekek egészségügyi rendelőbe irányítása, gyermekpszichiátriai kórházi kivizsgálás stb). 2. A szakszolgálat igénybevételét indokló fõbb tünetek: magatartási, beilleszkedési nehézségek a gyermek, tanuló viselkedésében bekövetkező hirtelen vagy tartósan megmutatkozó negatív irányú változás közösségbe való adaptáció nehézsége, visszahúzódás, autisztikus viselkedés nyugtalanság, hiperaktivitás, figyelemzavar közösségi szabályok tartós és folyamatos figyelmen kívül hagyása deviáns viselkedési formák megjelenése (lopás, csavargás stb) érzelmi élet rendellenességei fokozott érzékenység, hangulati labilitás, szorongás, gátlásosság, nyugtalanság, agresszivitás, dühkitörések, negativizmus, ideges eredetű beszédzavar (dadogás, mutizmus), neurotikus tünetek: enurésis, encoprésis, pavor nocturnus, tic, pszihoszomatikus tünetek: fejfájás, hasfájás, stb. teljesítménynehézségek a teljesítmény szembetűnően a képességek alatt marad retardált szellemi fejlődés részleges teljesítményzavar figyelemzavar 12

13 motivációs elégtelenség lassú pszichés tempó a szülők nevelési nehézségei szocilizációs nehézségek egyenlőtlen fejlődési tempó a személyiségfejlődés különböző területein egyéni adottságokhoz igazodó bánásmód megtalálása aktuális családi problémák (válás, betegség, haláleset stb.) feldolgozásának segítése a testvérsorban elfoglalt helyből adódó nehézség a pedagógusok nevelési nehézségei a gyermek, tanuló veszélyeztettsége Veszélyeztetettség (az évi XXXI. tv. 5. -a szerint): olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Veszélyeztető tényező a családban, a gyermek közvetlen környezetében előforduló minden fajta deviancia (bűnözés, prostitúció, elmebaj, szenvedélybetegségek), az ép család hiánya. Beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik nem képesek gyermekeik megfelelő ellátására, gondozására. Veszélyeztetett az a kiskorú, akit a szülők, nevelők oly módon nevelnek és gondoznak, amely egy adott kultúrában elfogadhatatlan. A veszélyeztetettség kategóriái: 1./ a gyermek fizikai, egészségi fejlődésének veszélyeztetése 2./ a gyermek társadalmi integrációjának veszélyeztetése 3./ a gyermek morális fejlődésének veszélyeztetése A veszélyeztetés módjai: Fizikai erőszak (visszaélés): sérülések vagy sérülések és szenvedések megelőzésének hiánya, ideértve a mérgezést és fojtogatást, amennyiben bizonyítható vagy okkal feltételezhető, hogy azokat akarattal idézték elő, és tudatosan nem jelezték. Szexuális erőszak: áthelyeződött szexuális kontaktus, tevékenység vagy viselkedés, ideértve az érintést, szexuális kapcsolatot, és olyan személy általi kihasználást, akinek a gyermek gondjaira van bízva, vagy aki belőle hasznot húz. fajtái: - kontaktus nélküli (exhibicionizmus, pornográf filmek vetítése) - létrejött kapcsolatok (simogatás, közösülés ) 13

14 Érzelmi erőszak (visszaélés): a gyermek érzelmi fejlődését súlyosan hátráltató tevékenységek, amik önbecsülés megsértésében, sorozatos megalázásban, elutasítások formájában valósulnak meg. A gyermek erőszakos elkülönítése, megfélemlítése, kényszerítése. A szeme láttára zajló erőszakos cselekmények, vagy súlyos családi konfliktusok érzelmi szempontból szintén károsítóak lehetnek. Elhanyagolás: a gondoskodás mindenféle hiánya, mely súlyos hátrányokat okoz a gyermek fejlődésére vagy biztonságára (fizikai és érzelmi elhanyagolás). A gyermek szociábilitásának torzulásai is a veszélyeztetettség tünetei közé tartoznak: - beilleszkedési képtelenség - szabályok be nem tartása - iskolakerülés, csavargás - drogfogyasztás - túlzott gyógyszerfogyasztás - garázdaság, antiszociális viselkedés, bűnözés - szexuális fejlődés zavarára vagy bántalmazására utoló megnyilvánulások Minden olyan esetben, amelyben felmerül a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének gyanúja, akkor az intézmény a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Gyermekjóléti Szolgálatot értesíti és együttesen alakítják ki a további teendőket. 3. A Nevelési Tanácsadó szakértõi feladatot lát el az alábbi esetekben - a szülő, óvoda kérésére beiskolázás előtt a fejlettségi szint megállapítása céljából, - az iskola-előkészítő foglalkozáson való - jogszabályban rögzített - részvétel kötelezettsége alóli felmentés céljából, - sajátos nevelési igény szükségességének gyanúja esetén a megfelelő szakértői és rehabilitációs bizottsághoz irányítás céljából, - egyes tantárgyak, tantárgyrészek osztályozása alóli felmentés céljából, - egyéni továbbhaladási tempó biztosítása céljából, - a gyermek fejlődésének leginkább megfelelő osztálytipus kiválasztása céljából, - a gyermek differenciált fejlesztéséhez szükséges egyéni fejlesztési feladatok meghatározása céljából, - a gyermek fejlődésének nyomonkövetése céljából, - kapcsolattartási ügyekben a gyámhivatal felkérésére a hatósági döntés megalapozottsága céljából, - a gyermekjóléti szolgálat és a jegyző felkérésére a személyi gondoskodás módjának tervezéséhez. 14

15 4. Másodlagos tevékenysége Oktatási célok, egyéb feladatok: A szakszolgálati ellátás keretében a kerület oktatási intézményeiben e feladatra kijelölt munkatársak révén segítséget nyújt a súlyosabb nevelési gondok megoldásában. Ezek megoldása érdekében együttműködik az ott dolgozó segítő szakemberekkel. Segíti az oktató nevelő munkát a pedagógiai-pszichológiai kultúra terjesztésével. A nevelési oktási intézmények dolgozói számára igény esetén mentálhigiénés támaszt nyújt. 5. Az alaptevékenységhez kapcsolódó, kiegészítõ vállalkozásnak nem minõsülõ tevékenységek Intézményi vagyon működtetése Az alaptevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő, vállalkozásnak nem minősülő tevékenysége. 15

16 V. Rész A szülõk jogai és kötelességei 1. A Nevelési Tanácsadó szakfeladatait minden esetben a szülők tudtával és egyetértésével látja el. E szabály alól kivételt jelentenek:egyes serdülő-ifjúkori problémák, valamint azoknak a gyerekeknek a kezelésbe vétele, akiknek esetében a szülő magatartása súlyos testi, lelki, életveszélyes sérelmet okoz. (lásd: ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól ) Ilyen esetben a Nevelési Tanácsadó jelez a Gyermekjóléti szolgálatnak és a jegyző, illetve a Gyámhivatal kötelezheti a szülőt a szakszolgálat igénybevételére. 2. A gyermekek kíséretét a Nevelési Tanácsadóba a szülőknek kell biztosítaniuk. A szülő felelősségére - írásbeli nyilatkozata alapján - a gyermekek önállóan is jöhetnek a foglalkozásokra. 3. A szülő részletes tájékoztatásra jogosult a gyermekével végzett vizsgálatokról, azok eredményéről, valamint a gyermekkel folyó foglalkozásokról. Az elvégzett vizsgálatok eredményéről információ csak a szülő írásbeli hozzájárulásával, illetve törvény felhatalmazása alapján adható ki. 4. Ha a szülő együttműködésre képtelen, vagy a gyermek súlyosan veszélyeztetett, a Nevelési Tanácsadó a Gyermekjóléti szolgálatnál vagy a Gyámhivatalnál intézkedést kezdeményez. 5. Elvált szülők esetében - a gyermek életét jelentősen befolyásoló szakvéleményről - a Nevelési Tanácsadó szakdolgozója a körülmények gondos mérlegelése után, a másik szülőt is tájékoztatja (pl. iskolaváltoztatás, magántanulás stb.) 6. A szülő írásos hozzájárulását kell kérni tudományos, oktatási, publikációs célokra történő kép- és hanganyag készítéséhez és minden olyan esetben, amely a szülő vagy a gyermek személyi jogait érinti. 7. A nevelési-oktatási intézményekben lebonyolított csoportos megfigyelések csak a Nevelési Tanácsadó és az érintett intézmény vezetőjének megegyezésével végezhetők. A megfigyelt tanulókról, gyermekekről készített feljegyzés csak azokra vonatkozóan tartalmazhat személyes adatot, akikre vonatkozóan a szülők hozzájárultak, illetve akik vizsgálatára a Nevelési Tanácsadó jogosult. 8. A szakszolgálat nyújtotta lehetőségekkel a szülő nem köteles élni. Ez alól kivételt képez 16

17 ha jogszabály írja elő a gyermek vizsgálatát (pl. beiskolázás előtt) ha gyámhivatali határozat, illetve gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján a jegyző írja elő a vizsgálatot vagy a rehabilitációs célú foglalkoztatást. Ha a szülő a jogszabályban előírt esetekben nem működik együtt a tanácsadóval, akkor erről a jegyzőt, illetve a Gyámhivatalt értesíteni kell. 9. Az intézmény rendszeresen méri a szülői, igénybevevői elégedettséget, az így kapott információkat beépíti a további működési rendszerébe. 17

18 VI. Rész Az intézmény mûködésének etikai szabályai A Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe /SZEK 1984/ előírásainak betartásával látja el feladatait. Az adatok továbbításában a Közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. tv., valamint a a Közoktatásról szóló törvény 2. sz. melléklete az irányadó. Titoktartási kötelezettség Az alkalmazottak teljes körére vonatkozik az intézményben folyó szakmai munkával kapcsolatos titoktartási kötelezettség. A gondozottak nevéről, velük kapcsolatos információkról csak a vezető engedélyével és a gondozott tudtával lehet külső személynek információt szolgáltatni. Emberi jogok Az emberi jogok tiszteletben tartása a szakember alapvető kötelessége. A szakember soha nem segédkezhet az élet elvételében, információ kierőszakolásában vagy más lealacsonyító tevékenységben. Az intézmény minden dolgozója tevékenységével az esélyegyenlőség megvalósulását és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának betartását szolgálja. Szakmai etikai kérdések A szakembernek törekednie kell olyan terápiás kapcsolat kialakítására, mely a felek közötti megegyezésen alapul. Ez a kapcsolat egyaránt magában hordozza a kölcsönös tájékoztatást, a felvilágosítást, a titoktartást, az együttműködést és a felelősség megosztását. Törekedni kell olyan kapcsolat kialakítására, ahol a gondozott a terápiát önként vállalja. Önkéntesség hiányában a törvény előírásai szerint kell eljárni. A szakember tájékoztatja a szülőt és a gondozottat a terápia céljáról, várható időtartamáról, eredményéről, a terapeuta elérhetőségéről, a találkozások kölcsönös betartásáról, illetve be nem tartása esetén várható következményekről, személyes adatok bizalmas kezeléséről. A szakember gondoskodik a gyermek, tanuló folyamatos ellátásáról. Ha 18

19 időközben bármely ok miatt ő maga nem képes tovább ellátni ezt a feladatot, akkor a vezető jelöli ki az eset folytatóját. A szakdolgozó etikai szempontból is felelős a más szakterületen dolgozó kollegákkal való kapcsolattartásban. A szakvéleményeket minden esetben a szülővel ismertetni kell és tudtával, beleegyezésével lehet továbbítani az oktatási vagy egyéb szakintézményeknek. A gyermekekről készült dokumentumok kezelésére, tárolására is vonatkozik az adatvédelem szabálya. A szakember tevékenysége a páciens érdekét kell, hogy szolgálja. Minden szakember köteles az igénybevevő számára a szakma szabályainak betartásával tudomása és lehetőségei szerint a legjobb terápiás eljárást ajánlani, illetve biztosítani, tekintet nélkül az ellátandók életkorára, nemzetiségére, vallására, társadalmi helyzetére, származására, anyagi helyzetére, politikai véleményére, szexuális orientációjára vagy más különbözőségére. Tanúskodás A szakember, aki foglalkozásánál fogva titoktartásra köteles, a vallomással titoktartási kötelezettségét megsértené, ezért megtagadhatja a vallomástételt. Ez alól csak az írásban történt felmentés vagy jogszabályi kötelezettség jelent kivételt. Kép-, és hangrögzítés Technikai (kép-, és hangrögzítő) eszközök használata esetén előzetesen a gondozott, kiskorú esetén a szülő beleegyezését kell kérni. Tudományos kutatás Tudományos kutatásra csak az érintett önkéntes beleegyezésével kerülhet sor. Az adatok továbbítása, feldolgozása, beleértve az eredmények nyilvánosságra hozatalát is, csak anonimizált formában történhet. Tömegkommunikáció, nyilvánosság A közszereplés során a nyilvános szerepléskor a szakember szakmai kérdésekben magánemberként elkerülhetetlenül a szakma képviseletében jelenik meg. Ezért kötelessége a szakmai etikai szabályok betartása, a szakma becsületének erősítése, a kollegák és a páciensek közvetlen és közvetett érdekeinek szem előtt tartása. 19

20 VII. Rész Az intézmény szervezeti felépítése A Nevelési Tanácsadóban pszichológus, fejlesztõpedagógus és technikai munkatárs dolgozik együtt. A vezető munkáját egy 2 tagú, az intézmény dolgozóiból álló választmány segíti. A választmány tagjai: a vezetőhelyettes és a Közalkalmazotti megbízott. A választmány képviseli a speciális szakmai szempontokat a Nevelési Tanácsadó céljait és feladatait illetően, valamint a bérek, jutalmak, fegyelmi ügyek, új munkatársak felvételével kapcsolatban. A választmányt titkos szavazással választják a Nevelési Tanácsadó dolgozói. A vezetőnek tájékoztatási kötelezettsége van a választmány irányába minden szakmai, koncepcionális, munkaszervezési, bérügyi kérdésben. A vezetőnek és a választmánynak kötelessége konszenzusra törekedni a szakszerű munka folyamatossága érdekében. A választmány év elején meghatározza a vezető helyettesítési rendjét. Ezt jegyzőkönyv rögzíti. 20

21 VIII. Rész Az intézmény szervezeti egységének fõbb feladatai Az intézmény munkatársai összehangolt tevékenységgel látják el a szakszolgálat törvényben meghatározott feladatait. A szakdolgozók munkacsoportja a Nevelési Tanácsadó helyiségeiben, meghatározott rendelési idő keretében biztosítja azoknak a gyermekeknek, tanulóknak a szakszolgálati ellátását, akik, illetve akik szülei önként vagy a pedagógusok tanácsára keresik fel a gyermek, tanuló problémájával az intézményt. E csoport legfőbb feladata a már kialakult problémák okainak feltárása a szülők bevonásával és az oktatási intézményektől kapott információk felhasználásával. A csoport munkavégzésében messzemenőleg érvényesíti azokat a szempontjainkat és értékeinket, amelyeket az intézmény Minőségirányitási Programjában meghatároztunk. Az intézmény minden dolgozójának tevékenységét és attitüdjét áthatja az esélyegyenlőség biztosításának szándéka és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesítése. A csoport munkáját a vezető és a vezetőhelyettes fogják össze, de a szakmai irányításban, a szakmai munka minőségi fejlesztésében esetenként külső megbízottként alkalmazott szupervízorok is résztvesznek. A tevékenységek összehangolásának színterei a heti munkaértekezletek és konzultációs órák. A Nevelési Tanácsadó helyiségeiben tevékenykedő munkacsoport feladatai: Pszichodiagnosztika A pszichológiai diagnosztika célja a probléma meghatározása és a kezelés, korrekció, terápia módjának, valamint előre látható időkeretének kijelölése. A pszichodiagnosztika szükség szerint kiegészül pedagógiai vizsgálatokkal és orvosi, gyermekpszichiátriai vagy neurológiai vizsgálatokkal. A pszichodiagnosztika szükséges esetben szakvélemény készítéssel zárul. Pedagógiai, gyógypedagógiai diagnosztika A pedagógiai diagnosztika célja a tanuló teljesítménybeli problémája okainak feltárása, a korrekció lehetőségeinek és előre látható időkeretének 21

22 meghatározása. A pedagógiai diagnosztika szükség szerint kiegészül pszichiodiagnosztikával vagy orvosi, szakorvosi vizsgálatokkal. A pedagógiai diagnosztika szükséges esetben pedagógiai szakvélemény készítéssel zárul. Pszichológiai szolgáltatások: tanácsadás, konzultáció, terápia A gyermek, tanuló életkorának és problémájának megfelelő módszer és terápiás forma megválasztása az esetet kezelő pszichológus felelőssége. Szükséges esetben a team bevonásával történik meg a megfelelő kezelési terv kialakítása. A csoportos módszerek alkalmazásánál a kettős vezetést biztosítani kell. Pedagógiai rehabilitációs célú foglalkozások A pedagógiai gondozás célja: az oktatási intézményekben kudarcot szenvedett gyermekek részére differenciált módszerekkel egyéni vagy csoportos fejlesztő foglalkozások szervezése, a gyermek saját értelmi szintjére való felzárkóztatás céljából. A fejlesztés a gyermek pozitív személyiségrészéből indul ki, korrigálja a gyermek, tanuló hiányzó alapkészségeit. Pszichopedagógiai módszerekkel biztosítja a gyermek számára elérhető sikerélményt. A pedagógiai rehabilitáció nem azonos a tantárgyi korrepetálással, mivel célja nem a tananyag elsajátíttatása, hanem képességek, készségek kialakítása és fejlesztése. Az ajánlott diagnosztikai és terápiás, fejlesztési formák, módszerek leírása a munkaköri leírásokban találhatók. Gyermekpszichiáter szakorvos feladatai (jelenleg nincs alkalmazásban) A gyermekpszichiátriai kórképek diagnosztizálása, gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés indikálása. Az adekvát kezelés érdekében szükség esetén más egészségügyi intézmények bevonása a kivizsgálásba és a gyógykezelésbe. A munkatársi értekezlet és a szuperviziós team feladatai Az esetek elosztása a munkatársi értekezleten történik, de a munka bármely szakaszában lehetőség van az esetvezetés megbeszélésére. A szupervíziós team biztosítja az esetek magas szakmai színvonalú, többszempontú elemzését, a hatékonyabb és eredményesebb kezelést, valamint a munkatársak szakmai fejlődését. Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák részletesen. A munkaköri leírások az SZMSZ mellékletét képezik. Ezek elkészítéséért és aktualizálásáért felelős az intézmény vezetője, illetve a gazdasági tevékenységet ellátó személyek esetében a gazdálkodó intézmény vezetője. 22

23 IX. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása 1. Az intézmény vezetõjének kinevezési rendje Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete nevez ki. 2 Az intézmény vezetõsége az intézményvezető és a vezetőhelyettes. Operatív vezetési ügyekben a vezető, a vezetőhelyettes és a gazdasági ügyintéző havonta munkamegbeszélést tart. Szükséges esetekben (amennyiben a dolgozók érdekeit érintő kérdések, fejlesztések, a munka és életkörülményeket érintő kérdések merülnek fel) ezekre a megbeszélésekre a Közalkalmazotti megbízottat is meghívja az intézmény vezetője. 3 Az intézmény vezetõje A vezető vezetői tevékenységét a vezetőhelyettes, az ügyintéző és a Gesz (Gazdasági Csoport) együttműködésével látja el. A vezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Közoktatási Törvény állapítja meg. (1993. évi LXXIX. többszörösen módosított törvény, különösen az 54. és a 55. paragrafusa). Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatokat a pedagógiai szakszolgálat alaptevékenységeinek és az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő, vállalkozásnak nem minősülő tevékenységének folyamatos, szakszerű és törvényes működése érdekében. Irányító munkájában jogszabályban előírt kérdésekben kikéri és döntéseinek meghozatala előtt mérlegeli a közalkalmazotti közösség illetve az általa választott Közalkalmazotti Megbízott véleményét. A vezető felelős: - a szakszolgálat szakszerű és törvényes működéséért, - a szakvélemények megalapozottságáért és szakmai színvonaláért, - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, - az ügyvitelért, - a vagyonvédelemért, 23

24 - a speciális pedagógiai és pszichológiai munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a Nevelési Tanácsadóban vizsgált vagy gondozott gyermekek esetében a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért a Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködve, - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért. - a minőségirányítási program kidolgozásáért és megvalósításáért - minőségfejlesztési rendszer működtetéséért Feladatkörébe tartozik: - tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét - gyakorolja a munkáltatói jogokat - ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat - megszervezi az intézmény belső ellenőrzését - felelős a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés működtetéséért - elkészíti az intézmény SZMSZ-ét, kötelezően előírt szabályzatait, továbbá az intézmény működését segítő egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket - biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket - képviseli az intézményt külső szervek előtt - folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek és az intézmény tevékenységét, munkáját - a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja, - kizárólagosan kezeli a gondozott és vizsgált gyermekekről a törvény átal előírt adatokat, gondoskodik nyilvántartásukról és biztosítja az adatvédelmet, - együttműködik a kerület nevelési-oktatási, gyermek egészségügyi és gyermekvédelmi intézményeivel és a fenntartóval. Szakmai, tanügyigazgatási és gazdálkodási feladatait munkaköri leírásának megfelelően végzi. Kötelező óraszámában feladatait a pszichológusok és pedagógusok munkaköri leírásában foglaltak alapján látja el. 24

25 Kizárólagos jogkörébe tartozik - a szakalkalmazottak feletti teljes munkáltatói, valamint - a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá - az általános kiadmányozási jogkör. Hatásköréből átruházza a vezetőhelyettesre: 4. A vezetõhelyettes - a szakalkalmazotti közösség (team) munkamegbeszéléseinek koordinálását, - a tűz- és munkavédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését, A vezetőhelyettes megbízását a testületi véleményezési jogkör megtartásával a vezető adja. Vezetőhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott szakdolgozója kaphat. A vezetőhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Átruházott hatáskörben ellátja a tűz- és munkavédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését, valamint a szakalkalmazotti közösség (team) munkamegbeszéléseinek koordinálását. Közvetlenül irányítja - a szabadság- és túlóra megtervezését, nyilvántartását, - ellátja ezek ellenőrzését, - elkészíti az órarendet és ellenőrzi a belső munkarendet, Részt vesz - a selejtezés előkészítésében, a selejtezés és a leltározás lebonyolításában, - a költségvetési előirányzatok tervezésében, - negyedévenként ellenőrzi a dologi kiadások felhasználását, - a működéshez szükséges tárgyi eszközök biztosítását, - részt vesz az évi statisztikák elkészítésében, Kapcsolatot tart - a munkaköri leírásában megnevezett oktatási-nevelési intézményekkel, Szakmai tevékenységét munkaköri leírása szerint teljesíti. 25

26 5. Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézményvezető és a vezetőhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a vezetőt - eltérő intézkedés hiányában - az intézményben legrégebben dolgozó szakalkalmazott helyettesíti. Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodási jogkörébe tartozó ügyek kivételével - teljes Az intézményvezető, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó. felelősséggel a vezetőhelyettes helyettesíti. A vezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább két hetes, folyamatos távollét. 6. A dolgozók érdekképviselete Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. A dolgozói érdekképviseleti szervezetei: a Közalkalmazotti Megbízott és a Fővárosi Nevelési Tanácsadók Érdekképviseleti Egyesülete. A Közalkalmazotti Megbízott a Közalkalmazotti Szabályzatban foglaltak szerint látja el tevékenységét. Az intézmény vezetősége a Szabályzatban megfogalmazottak szerint a dolgozókat érintő fontosabb kérdésekben kikéri a Közalkalmazotti Megbízott véleményét. A vezetőségi ülésekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - az ülés helyét, időpontját, - a megjelentek nevét, - a tárgyalt napirendi pontokat, - a tanácskozás lényegét, - a hozott döntéseket. 26

27 X. Rész Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai I. A közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony A Nevelési Tanácsadóban alkalmazottak körét a közoktatási törvény, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szabályozza. Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű illetménnyel foglalkoztatja. Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket. Az intézmény megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra. A jogviszony létesítésére, időtartamának kiszámítására és megszüntetésére vonatkozóan a Kjt. és a Munka Törvénykönyve megfelelő törvényi előírásai érvényesek. Új közalkalmazott felvétele A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi CLXXIX. Törvényben foglaltak alapján: 1. Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. 2. Áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező. 3. A pályázati felhívásban meg kell jelölni: - a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői megbízás megnevezését, - a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással (a továbbiakban együtt: munkakör) járó lényeges feladatokat, - a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét, - a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá - a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét. 27

28 4. A pályázati felhívást a Személyügyi Központ internetes oldalán kell közzétenni. Ezen túlmenően a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit a helyben szokásos módon köteles közzétenni. A pályázat benyújtásának határideje legkorábban a közzétételtől számított tizenöt nap lehet. A benyújtott pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. 5. A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. 6. Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. 7. A határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosítandó, ha a közalkalmazott prémiumévek programban történő részvételéhez hozzájárul. 8. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható. 9. A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónap próbaidő megállapítása kötelező. A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. 10. Nem kell próbaidőt megállapítani - áthelyezés - meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve - azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. Munkaidő Az intézmény fõállású dolgozónak munkaideje: heti 40 óra Mivel az intézmény nyitvatartási ideje meghaladja a napi 8 órát, ezért a munkatársak munkaidőbeosztásánál ezt figyelembe kell venni. A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak (asszisztens, ügyintéző, gazdasági ügyintéző, takarító-kézbesítő) munkarendjét a jogszabályok figyelembevételével a vezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. 28

29 Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: - pszichológus - szakpszichológus, - pedagógus, - gyógypedagógus - pszichopedagógus A pedagógusok heti kötelező óraszáma 21 óra, amelyet kötvetlenül a gyermekekkel, családokkal, pedagógusokkal való foglalkozásra kell fordítani. Munkaidejük további részét kell fordítaniuk a team munkára (heti 3 óra), a szupervízióra, a szakmai anyagok előkészítésére, a teszteredmények kiértékelésére, a szakvélemények elkészítésére, felkészülésre stb. II. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók díjazása 1. Rendszeres személyi juttatások A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka és mindazon juttatások, amelyek rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. A közalkalmazottat illetményének megállapítása érdekében fizetési osztályba és fizetési fokozatba kell besorolni. A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni. A közalkalmazott a betöltött munkakör függvényében illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni. 2. Vezetõi pótlék A magasabb vezetőt, valamint vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg. 3. Szakszolgálati pótlék A szakszolgálat pedagógusait különleges szakértelmet kívánó munka utáni pótlék illeti meg. A pótlék összege a mindenkori pótlékalap %-a. (Lásd.138/1992.(X.8.) Korm. rendelet 15 (13) bek.) 29

30 4. Nem rendszeres személyi juttatások Jutalom A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következő évben a pénzmaradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére. E kifizetés valamennyi forrásból összesen a rendszeres személyi juttatási előirányzat 10 %-os mértékéig terjedhet. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethető jutalom. Megbízási díj Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben a konkrét feladatra vonatkozóan, előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a megbízó által igazolt teljesítés után kerülhet sor. A szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szerződés külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy a felügyeleti szerv által szabályozott feladatok elvégzésére köthető. Külső személlyel vagy szervezettel szellemi tevékenységre, az alábbi feladatokra köthető szerződés: a./ szupervízió biztosítására b./ gyermekpszichiáter vagy neurológus biztosítására c/ továbbképzés biztosítása d/ szoftver beszerzésre 5. Egyéb jogszabály által szabályozandó és lehetséges feladatok A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése értelmében szabályozni kell A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit: Mivel van közalkalmazotti szabályzat, ezért nem az SZMSZ szabályozza. A Kt (10) bek. a kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a teljesítményértékelés eredményeit A pedagógus szakvizsga, továbbképzés átképzés: A Ktv XC. Tv. 87. (10) (11) és (12) rendelkezik a pedagógus továbbképzésről, (Magyar Közlöny dec oldal) 30

31 A pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevõk juttatásairól és kedvezményeirõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletet módosította a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet. A módosítás egyik fontos eleme a szakmai megújító képzés elõírása, amely abban az esetben, ha a pedagógus a nevelõ és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, illetve ezt követõ tíz év múlva, valamint a pedagógusok teljesítményértékelése alapján a munkáltató elrendelése alapján kötelezõ. (Korm. rendelet 4. (3) bekezdés) Pontosabban: amennyiben a pedagógus, aki megfelel a szakmai megújító képzésben való részvétel fenti kritériumainak, mégsem a szakmai megújító képzés fogalmába tartozó továbbképzésben vesz részt, akkor a pedagógustovábbképzés jogcímén kapott normatív, kötött felhasználású támogatást ehhez kapcsolódóan nem lehet felhasználni. A módosítás - figyelembe véve a változásokat és a gyakorlati tapasztalatokat - kiszélesíti a pedagógus-továbbképzés teljesítésének módját és lehetõségét: - a felsõoktatásról szóló évi CXXXIX. törvényben meghatározott részismereti képzésben való részvétellel, - az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban részt vevõ intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok átadásával, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevõ közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevõ közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz, - az információ-technológiai eszközök nyújtotta elõnyök teljes körû kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével (Ptr. 5. (2) bekezdés), 5.3. Továbbképzés Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiket a minden év március 15.-ig elkészített és a közalkalmazotti közösség által elfogadott éves Továbbképzési Tervbe felvett. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni a továbbképzési terv elkészítésekor. A továbbképzés szabályai: Az intézmény minden szakdolgozója részére - lehetőség szerint - biztosítja a továbbképzést. A pedagógusok 7 évenkénti, a pszichológusok 5 évenkénti továbbképzésének lehetőségét mindenki számára biztosítja az intézmény, az öt évenként elkészített Továbbképzési Program szerint. 31

32 Mindenki köteles írásban vagy szóban kérni továbbtanulását akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó. A vezető írásban értesíti a dolgozót arról, hogy az éves Továbbképzési Tervbe bekerült-e vagy sem. A Továbbképzési Tervbe felvett dolgozó a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre. Továbbá köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat. Az intézmény a tandíj legfeljebb 80%-át téríti a továbbképzésre biztosított normatív támogatási keretből. A tandíjat, a tankönyveket az intézmény csak számla ellenében fizeti ki. A továbbképzésben résztvevő személlyel tanulmányi szerződés köthető Szakkönyvvásárlási támogatás: A pedagógusok szakkönyv vásárlásának támogatási összegét a központi költségvetés biztosítja. Összegét évenként a központi költségvetés határozza meg A munkába járással kapcsolatos utazási költség térítése: A 78/1993.(V.12) Korm. Rendelet szabályozza A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelenteni. A dolgozóknak munkakörükkel összefüggő - helyi közlekedést igénylő - feladatellátásért utazási költségei megtérítésére az intézmény helyi bérletet biztosít. A jogosultságot tanévenként felül kell vizsgálni Étkezési hozzájárulás Az intézmény valamennyi dolgozója jogosult az étkezést igénybe venni. A munkáltató a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. tv. 1. sz. melléklet pontja alapján a természetben nyújtott étkezést legfeljebb havi 6000 Ft-ig támogatja. Abban az esetben, ha a természetben nyújtott étkezés igénybevételére nincs lehetőség, akkor a közalkalmazott részére havi 6000 Ft értékű étkezési utalványt kell biztosítani. Nem jár az étkezési hozzájárulás: a gyes időtartamára, 32

33 a gyed időtartamára, fizetés nélküli szabadság időtartamára, a táppénz időtartamára, a felmentési idő, lemondási idő azon időtartamára, amelyre a közalkalmazottat a munkavégzés alól mentesítették. A juttatás számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. függvényében Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A pedagógus munkakörben a dolgozókat a törvényben biztosított 21 nap alapszabadság és 25 nap pótszabadság illeti meg, amelyből 15 napot az intézmény működési céljaira a vezető igénybe vehet. A szabadságot az oktatási szünetekben kell kiadni, ugyanakkor tekintettel kell lenni arra, hogy az intézmény igénybevehetősége egész évben biztosítva legyen. Öt nap szabadság előzetes egyeztetés után szorgalmi időben is kiadható. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a vezető-helyettes felelős. Az intézmény ügyiratkezelése Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést jelent. Az intézményben cégbélyegző használatára a következők jogosultak: - intézményvezető, - intézményvezető helyettes, - gazdasági ügyintéző Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. 33

34 XI. Rész Az intézmény gazdálkodásának rendje Az intézmény gazdálkodása megszervezésének módja tekintetében részben önállóan gazdálkodó. A felügyeleti szerv által kijelölt intézmény a GESZ, amely Nevelési Tanácsadó pénzügyi-gazdasági feladatait ellátja. Az Ámr. 15. szerint az előirányzatok feletti rendelkezés jogosultsága szempontjából a Nevelési Tanácsadó teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Valamennyi előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír. A két intézmény közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét a július 1.-én kelt együttműködési szerződés rögzíti. Ezen megállapodás az Államháztartás Működéséről szóló, a 280/2001. (XII. 26.) sz. Korm. rendelettel módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján készült el. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés tartalmazza. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az Alapító Okiratban meghatározott alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. Az intézmény adószáma: PIR-Azonosító száma: A Nevelési Tanácsadó vezetője vagy az általa írásban megbízott személy (kötelezettségvállaló) jogosult a költségvetési alapokmányban foglalt feladatainak célszerű és hatékony ellátására. A kötelezettségvállalás a GESZ vezetője vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után és csak írásban történhet. Nem szükséges előzetes, írásbeli kötelezettségvállalás az Ft-ot el nem érő kifizetések esetén. Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy - a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet, - a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat, - a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó az e rendelet 10. -a (5) bekezdésének c) pontja szerinti eljárás megtörtént-e. 34

35 A gazdálkodással kapcsolatos egyéb szabályok - az alapító okiratnak megfelelően - A GESZ és az önállóan működő költségvetési szerv közötti munkamegosztás és a felelősségvállalás rendje: Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv (GESZ), illetve a szerv alapító okiratában szereplő önállóan működő intézmény közötti munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét a kötött megállapodás rögzíti. Az intézmény előirányzatok feletti rendelkezési jogosultsága: Az intézmény az előirányzatok feletti jogosultság szerint teljes jogkörű. Az intézmény költségvetése Az intézmény költségvetése jól elkülöníthető módon beleépül a fenntartó önkormányzat költségvetési rendeletébe. Ellenõrzési nyomvonal Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az intézményvezető a következők szerint határozza meg az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. 1. Az ellenőrzési nyomvonal a hivatkozott jogszabály alapján az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: o tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, o végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint o az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - közép, illetve hosszú-távú program, - költségvetési tervezés. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - munkafolyamatba épített ellenőrzés - utólagos vezetői ellenőrzés A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal 35