bizottsági módosító javaslato t

Átírás

1 1 tív IlXa1a Számvevőszéki és költségvetés i bizottság Dr. Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökéne k bizottsági módosító javaslat Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Országgy űlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 94. (1) bekezdése és 102. (1 ) bekezdése alapján az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló T/8750 számú törvényjavaslathoz a következő terjeszti elő : bizottsági módosító javaslato t 1. A törvényjavaslat 8. alcíme a következő új, sokkal egészül ki, egyidej űleg a további -ok számozása értelemszer űen változik : 116. A helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban : Htv.) 1. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) A főváros esetében az építmény utáni építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját és az idegenforgalmi adót a (3) bekezdés kivételével a kerületi önkormányzat, a közművezeték utáni építményadót és a helyi ipar űzési adót a fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni A Htv. 4. -a a következő b) ponttal egészül ki : /Azadókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következ őkre terjed ki:/ b) a közművezeték tulajdonjogára, 118. A Htv. 11. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő a) építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt : építmény),

2 2 b) közművezeték." 119. (1) A Htv. 12. (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép : (1) Az adó alany a a) a11. $ (1) bekezdés a) pontfa szerinti adókötelezettség esetén az, aki a naptári év ( a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására iogosult az adó alanyai b) a11. (1) bekezdés b) pontja szerinti adókötelezettség esetén az, aki az év els ő napján a közművezeték tulajdonosa. (2) A Htv a a következő (la) bekezdéssel egészül ki : (la) Több tulajdonos, több közművezeték-tulajdonos vagy több vagyoni értékű jog iogosítottia esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk a vagyoni értékű jog,jogosultjedig jogosultságaik arányában adóalanyok. Több vagyoni értékű jog jogosítottja teljes ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű joga fennállása esetén a vagyoni értékű jogjogosultjai azono s arányban adóalanyok. A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja, a közművezeték tulajdonosa a továbbiakban együtt : tulajdonos $ A Htv a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 14. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi vagy a fennmaradási engedély joger őre emelkedését követ ő év els ő napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény, valamint a közművezeték esetén az adókötelezettség a ténylege s használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, a közművezeték nyomvonalhosszának változását) a következő év els ő napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény, közművezeték megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek, közművezetéknek az év els ő felében történő megszűnése eseténa második félévre vonatkozó adókötelezettség megsz űnik. (4) Az építmény, közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget ne m érinti A Htv. 15. $-a helyébe a következő rendelkezés lép : $ Az adó alapja : a) a 11. (1) bekezdés a) pontja szerinti adókötelezettség esetén az önkormányzat döntésétől függően: aa) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, va gy ab)az építmény korrigált forgalmi értéke ; b) a 11. (11 bekezdés b) pontja szerinti adókötelezettség esetén a közm űvezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza. Az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetékét egy közművezetéknek kell tekinteni."

3 A Htv a helyébe a következő rendelkezés lép : 16. Az adó évi mértékének fels ő határa : a) a 15. a)pontaa)alpontja szerinti adóalap-megállapításnál 1100 Ft/m 2, b) a 15. a)pontab)alpontja szerinti adóalap-megállapításnál a korrigált forgalmi érték 3,6%-a, c) a 15. b)pontja szerinti adóalap minden megkezdett métere után 100 Ft.' 2. A törvényjavaslat a a következők szerint módosul : A [helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban :] Htv.D] 20. (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Az adókötelezettség) a) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földnek minősül ő telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését vagy a telek művelés alól kivett területként való ingatlan-nyilvántartási átvezetését követ ő év els ő napján, b) termőföld esetén a művelés alól kivett területté történő ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év els ő napján (keletkezik) 3. A törvényjavaslat a t követően a következő új sal egészül ki : 118. A Htv a a következő e) ponttal egészül ki : /A 30. '' (1)bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes :/ e) az egyház tulajdonában lév ő épületben, telken vendégéjszakát kizárólag az egyhá z hitéleti tevékenységében való részvétel céljából eltöltő egyházi személy.' 4. A törvényjavaslat a t követően a következő új sal egészül ki : 119. ~(1) A Htv. 39. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a (6) bekezdésben foglaltakra i s figyelemmel az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentv e a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes a (4)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint számított összegével, b) az alvállalkozói teljesítések értékével, c) az anyagköltséggel, d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetle n költségével. (2) A Htv. 39. $-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki : (4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevétel csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó nettó árbevétel e összegétől fiiggően, sávosan az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel

4 4 500 millió forintot meg nem haladó összegéb ől az e sávba jutó nettó árbevéte l csökkentő összeg egésze, millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéb ől aze sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 %-a, - 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéb ől az e sávba jutó nettó árbevétel csökkent ő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nett ó árbevétel 75 %-a, 80 milliárd forintot meghaladó összegéb őlaze sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 %-a vonható le. (5) A (4) bekezdésben említett,asávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az össze s nettó árbevétel csökkent ő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata. (6) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül ő adóalanyok az adó alapját a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele é s összes nettó árbevétel-csökkent ő ráfordítása j(1) a)-d) pontok] pozitív előjelű különbözeteként figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra állapítják meg, azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nett ó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata."" 5. A törvényjavaslat a a következők szerint módosul : 124. (1) A Htv a a következő 11. ponttal egészül ki : /E törvény alkalmazásában :/ 11.közművezeték-tulajdonos:az a személy vagy szervezet, akit/amelyet a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szabályai szerint tulajdonosnak kell tekinteni : (2) A Htv a a következ ő 14. ponttal egészül ki : /E törvény alkalmazásában :/ 14.közművezeték.a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz - elvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési (hang-, kép-, adat- és má s információ-továbbítási) id őszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tev ő vezeték (a továbbiakban : vezeték) közterületen (a közterület felszíne alatt vagy a felett) elhelyezett része, a közterületnek nem min ősül ő belterületi főldrészleten (a földrészlet felszíne alatt vagy a felett) elhelyezett vezeték, ide nem értve azt a közterületen vagy közterületne k nem minősül ő belterületi főldrészleten elhelyezett olyan vezetéket, amely kizárólag az egy helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé : A Htv és 17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek : /E törvény alkalmazásában :/ 16. telek: az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve

5 5 a) a halastó kivételével a term őföldről szóló törvény szerint mez ő-, erdőgazdálkodási művelés alatt álló belterületi földnek min ősülő földterületet, feltéve, ha az ténylegese n mezőgazdasági művelés alatt áll, b) a termőföldet, c) a tanyát, d) a közút területét, e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet, a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temet ő fogalma alá tartozó földterületet ; 17. term őföld: a halastó kivételével a termőföldről szóló törvény szerinti termőföldnek minősül ő földterület ;" (4)AHtv.52. -a a következ ő 19. ponttal egészül ki : /E törvény alkalmazásában:/ 19.közterület:közhasználatra szolgáló minden olyan, a Magyar Állam vagy a hely i önkormányzat tulajdonában álló belterületi földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartá s ekként tart nyilván,' (5)AHtv.52. -a a következő 23.ponttal egészül ki : /E törvény alkalmazásában :/ 23.egyházi személy:a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak., vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyházi személy ; " 6. A törvényjavaslat a a következők szerint módosul : 125. A Htv _ e) pontjában az épülete, épületrésze utáni építményadó, szövegrész helyébe a z épülete, épületrésze vagy közművezetéke utáni építményadó, szövegrész ; [1.]2. 8. (1) bekezdésében a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szól ó törvény szövegrész helyébe a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között i forrásmegosztásról szóló jogszabály szövegrész ; [2.]3. V. fej ezetének címében a megállapítása szövegrész helyébe a megállapítása, az adó bevallása szöveg ; [3.] (1) bekezdésében a (2) (3) bekezdésben szövegrész helyébe (2) (4 ) bekezdésben szöve g lép.

6 6 7. A törvényjavaslat a a következ ők szerint módosul : 289. (1) E törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követ ő napon lép hatályba és január 2-án hatályát veszti. (2)A 12[1]8., 1 [2] december 1-jén lép hatályba. (3) A december 31-én lép hatályba. (4)Az , a 40., 41., ,56. ; 113. a) pont, [0]7., 12[2]9., 1[24] [2]9., 1[65]72. -[196]203., [198] [25]32., 2[26] , pontjai, 2[27]34. -2[38]45., 24[0]7. -2[49]56., 25[0)7. (1) bekezdés, 25[1]8. -2[54]61., 2[58]65. -2[59]66., 27[0]7., 27[2]9. -2[88]95., az 1-3., 5. és 7-9. melléklet január 1-jén lép hatályba. (5) A 112., 113. b) pontja, [197]204., 2[26] pontja és a 6. melléklet július 1-jén lép hatályba. (6)Az január 1-jén lép hatályba. 8. A törvényjavaslat a a következ ők szerint módosul : 289. (1) E törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követ ő napon lép hatályba és január 2-án hatályát veszti. (2)A 12[1]2., 12[3] december 1-jén lép hatályba. (3) A december 31-én lép hatályba. (4)Az , a 40., 41., ,56., 113. a) pont, [0]1., 12[2]3., 12[4] [2]3., 16[5]6. -19[6]7., [198] [5]6., 22[6] , pontjai, 22[7]8. -2[38]39., 24[0]1. -2[49]50., 25[0]1. (1) bekezdés, 25[1] [4]5., 2[58]59. -2[59]60., 27[0]1., 27[2]3. -2[88]89., az 1-3., 5. és 7-9. melléklet január 1-jén lép hatályba. (5) A 112., 113. b) pontja, 19[7]8., 22[6] pontja és a 6. melléklet július 1-jén lép hatályba. (6)Az január 1-jén lép hatályba. 9. A törvényjavaslat a a következők szerint módosul : 289. (1) E törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követ ő napon lép hatályba és január 2-án hatályát veszti. (2)A 12[1]2., 12[3] december 1-jén lép hatályba. (3)A december 31-én lép hatályba. (4)Az , a 40., 41., ,56., 113. a) pont, [0]1., 12[2]3., 12[4] [2]3., 16[5]6. -19[6]7., [198] [5]6., 22[6] , pontjai, 22[7]8. -2[38]39., 24(0]1. -2[49]50., 25[0]1. (1) bekezdés, 25[1] [4]5., 2[58]59. -2[59]60., 27[0]1., 27[2]3. -2[88]89., az 1-3., S. és 7-9. melléklet január 1-jén lép hatályba. (5) A 112., 113. b) pontja, 19[7]8., 22[6] pontja és a 6. melléklet július 1-jén lép hatályba. (6) Az január 1-jén lép hatályba."

7 7 Indokolá s 1. A módosító javaslat célja a közművezeték-adóztatás lehetőségének megteremtés e révén az önkormányzati adóztatási mozgástér b ővítése. Az indítvány szerint a települési önkormányzatnak (a fővárosban a fővárosi önkormányzatnak) lehetősége nyílik arra, hogy az építményadó egyik fajtájaként adóztassa a közterületen (illetv e bizonyos esetben magánterületen) futó közm űvezetékeket. A módosító javaslat ezért a Htv. építményadó-kötelezettségr ől rendelkező szabályát kiegészíti a közművezeték adóztatásának lehetőségével. Az adó alanya a módosító javaslat értelmében a közművezeték tulajdonosa, azaz az a közszolgáltató, aki a szolgáltatásnyújtását lehetővé tévő közművezetékét közterületen (illetve az az alatt lévő talajrétegben vagy az afeletti légtérben), továbbá bizonyo s esetben magánterületen helyezte el. A módosító javaslat értelmében a Htv. azon rendelkezése, amely rögzíti, hogy mit terhelhet helyi adókötelezettség, kiegészül a közm űvezeték tulajdonjogával. A módosító javaslat az új építményadó-fajta tárgyi hatályának megállapításához a közművezeték fogalmát is definiálja. Eszerint a Htv. alkalmazásában közművezetéknek a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterület i csapadékvíz-elvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlés i (hang-, kép-, adat- és más információ-továbbítási) id őszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték közterületen (a közterület felszíne alatt vagy a felett), továbbá a több fogyasztót kiszolgáló vezeték közterületnek nem min ősülő, belterületi (magán)földrészleten elhelyezett része. Nem min ősül közművezetéknek tehát az a (közterületi, vagy magánterületen futó) vezeték, amely kizárólag az eg y helyrajzi számon nyilvántartott földrészt használój ának fogyasztói igényeit szolgálj a ki. A módosító javaslat szerint a Htv. alkalmazásában közterület a közhasználatr a szolgáló minden olyan állami, önkormányzati tulajdonban álló belterületi földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván. A módosító javaslat szerint nem adóköteles a települések között, külterületen futó vezeték (például az országos magasfeszültség ű villamos-távvezeték hálózat). Nem kell adót fizetni a magánszemélynek azon vezetékek után, melyek a telkükön ( a telekhatáron belül lakóépületeikben) futnak, s szintén nem adóköteles a gazdálkodó szervezetek telkén belül futó vezeték sem, ha ezen vezetékek csak a saját fogyasztó i igények kielégítését szolgálja. A módosító javaslat figyelemmel az adóköteles tényállások körének b ővülésére kiegészíti az építményadó-alany meghatározásra vonatkozó Htv-beli rendelkezést ol y módon, hogy rögzíti, az építményadó alanyának minősül az a személy és szervezet is, aki az év első napján a közművezeték tulajdonosa. A módosító javaslat értelmében a közművezeték tulajdonosa (az adó alanya) az a személy vagy szervezet, akit/amelyet a Ptk. szabályai szerint tulajdonosnak kel l tekinteni. A módosító javaslat a közművezeték építményadó-kötelessé válásával összhangban kiegészíti a Htv. építményadó-kötelezettség keletkezésére, változására és

8 8 megszűnésére vonatkozó rendelkezését. Eszerint a közművezeték tulajdonlásán alapuló adókötelezettség a közművezeték tényleges használatba vételét követ ő év els ő napján keletkezik. Bármely adókötelezettséget érintő változást így például a közművezeték nyomvonalhosszának változását a változást követ ő év első napjától kell figyelembe venni. Megsz űnik a közművezeték utáni építményadó-kötelezettség a közművezeték megszűnése évének utolsó napján. Amennyiben azonban a közművezeték az év első felében szűnik meg, a második félévre vonatkozó adókötelezettség is megszűnik. Végezetül rögzíti a módosító javaslat azt is, hogy a közművezeték használatának szünetelése hasonlóan az egyé b építményadótárgyakhoz (épület, épületrész) - az adókötelezettséget nem érinti. A módosító javaslat a közművezeték utáni építményadó alapjaként a (közterületen, illetve kivételes esetben magánterületen futó) közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hosszát határozza meg. Ezen tényállás kapcsán az indítvány szerinti javasla t azt is rögzíti, hogy ha az adóalany egy nyomvonalon több, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas közművezeték tulajdonjogával rendelkezik, akkor az adóalap megállapításánál a nyomvonal hosszát a közm űvezetékek számától függetlenül egyszer kell figyelembe venni. A módosító javaslat a közművezeték utáni építményadó fels ő mértékét az adóalap minden megkezdett métere után 100 Ft-ban határozza meg. A települési önkormányzat ettől magasabb adót nem, alacsonyabbat viszont megállapíthat. 2. Technikai pontosítás. 3. A módosító javaslat az idegenforgalmi adó alól mentesíti az egyházi személyt, ha a z egyház tulajdonában lévő épületben, telken, kizárólag az egyház hitélet i tevékenységében való részvétele céljából száll meg. 4. A helyi iparűzési adó alapjának változása a évi költségvetés egyenlegét javít ó intézkedés végrehajtása miatt szükséges. A vonatkozó kormányhatározat értelmében a nettó árbevétel és a közvetített szolgáltatások együttes értéke legfeljebb a nettó árbevétel 80 %-áig vonható le. Az indítvány szerint azonban a kisebb adózók kisebb teherviselése érdekében a levonhatóság korlátozása sávosan, az árbevéte l nagyságának függvényében történik meg. Azaz annál kevésbé lehet a nettó árbevételb ől levonni az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes értékét, minél nagyobb az árbevétel összege. Az intézkedés els ősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti. Nem vonatkozik azonban semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot. A módosító indítvány szerint az adókijátszás elkerülése érdekében a kapcsolt vállalkozásoknak elsőül csoportszinten kell megállapítania az adó alapját, majd az egye s vállalkozásoknak az így számított adóalap egészéből a nettó árbevétel arányával azonos módon kell számítani a vállalkozási szint ű adóalapot. 5. A módosító javaslat a jogalkalmazás segítése érdekében a közm űvezeték utáni építményadót illetően három közművezeték-tulajdonos, közművezeték és közterület, míg az új idegenforgalmi adómentesség kapcsán egy egyházi személy fogalma t iktat be a Htv. értelmező rendelkezései közé.

9 9 6. A módosító javaslat a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó-rendeletalkotási korlátjával összhangban kimondja, hogy a vállalkozó üzleti célt szolgáló közművezetékei utáni építményadó rendeleti szabályozása során az önkormányzat mentességi vagy kedvezményi rendelkezést nem állapíthat me g (differenciált adómérték-megállapításra van lehet őség). 7. A hatálybaléptető rendelkezésnek az e módosító javaslat 1. pontja okán előálló szükségszerű módosítása, annak érdekében, hogy a közművezetékek adóztatására vonatkozó rendelkezések január 1-jén lépjenek hatályba. 8. A hatálybaléptető rendelkezésnek az e módosító javaslat 3. pontja okán el őálló szükségszerű módosítása, annak érdekében, hogy az egyházi személy idegenforgalm i adó alóli mentességére vonatkozó szabályok január 1-jével lépjenek hatályba. 9. A hatálybaléptető rendelkezésnek az e módosító javaslat 4. pontja okán el őálló szükségszerű módosítása, annak érdekében, hogy a helyi ipar űzési adóalap változtatására vonatkozó szabályok január 1-jével lépjenek hatályba. Budapest, november