A helyi adókról szóló évi C. törvény módosítása a évi CLVI. törvény alapján

Átírás

1 A helyi adókról szóló évi C. törvény módosítása a évi CLVI. törvény alapján 1. Adóalanyok [Htv. 3. -a] A módosítás adóalanynak tekinti az egyéb szervezetet is. A feltételes helyi adómentesség az eddigieknek megfelelően valamennyi helyi adóra vonatkozó személyi mentességet jelent abban az esetben, ha az adott szervezetnek az adóévet megelőző évi jövedelme után nem keletkezett társasági adófizetési kötelezettsége. Az ide tartozó adóalanyok számára az építmény- és telekadóban a mentesség csak akkor jár, ha az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épületről és telekről van szó. (Nem jár adómentesség ezen adóalanyok bérbeadott épülete, ingatlana után.) A módosítás a helyi adók hatálya alól az eddigieken túlmenően kiemeli az egyházat, a helyi önkormányzatot, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatot, a költségvetési szervet is. Az eddig feltételes helyi adómentesként definiált közhasznú szerezet már nem létezik, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény mentességét pedig semmi sem indokolja. Ezért ezen szervezeteket a jövőben már nem illleti meg az adómentesség. Adómentes valamennyi helyi adó alól a közszolgáltató szervezet is. Itt a változás abban van, hogy módosult a közszolgáltató szervezet definiciója [Htv ának 35. pontja]. A módosítás a profitorientált társaságokat kiveszi a feltételes helyi adómentes státuszt jelentő közszolgáltató szervezetek közül. Ilyenek: a Médiaszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap, továbbá a távfűtés-, a melegvíz-, az ivóvíz-, a csatornaszolgáltatást nyújtók, ide értve a viziközmű társulatokat is, függetlenül nettó árbevételük összetételétől. 2. Az önkormányzat adómegállapítási jogának korlátozása [Htv. 7. -ának c) és e) pontja] a módosítás szerint azzal, hogy az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál (az adómaximum nem változott), a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során a helyi adótörvény szerinti mentességek nem alkalmazhatók, helyi iparűzési adó esetében csak egy adómérték alkalmazható. 3. Telekadó 3.1. Adókötelezettség [Htv a] Az új előírás szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek Mentes a telekadó alól [Htv a] A módosítással több korábbi telekadó-mentesség megszűnik, illetve korlátozódik, amely mentességeket az önkormányzat a jövőben is fenntarthat, sőt bővítheti azokat. A telekadóban a következő mentességek szűnnek meg: Helyi adókról szóló tv. doc

2 2 az építési tilalom alatt álló telek mentessége korlátozódik, figyelemmel arra, hogy a tilalom alatt álló telek is vagyoni értéket képvisel, a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító adóalany telke, mert ezen szervezetek közszolgáltató szervezetként egyébként is feltételes helyi adómentességet élveznek, az építményadó-mentes épületet tartalmazó telek mentessége, mert az építményadó-mentesség köre is szűkül, az épülethez, építményhez, nyomvonal-jellegű létesítményhez tartozó védő (biztonsági) övezet, mert a védőövezet nem jelenti azt, hogy a telek, telekrész ne lenne hasznosítható. A módosítás után fennmaradt az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek, az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 százaléka adómentessége Kapcsolódó fogalmak [Htv ának 16., 17. pontja] Telek A módosítás szerint telek az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet (ez utóbbi korábban adómentes telek volt). Termőföld A kiegészítő előírás szerint az ingatlannyilvántartásban aranykorona-értékkel és művelési ággal nyilvántartott, a termőföldről szóló törvény szerint termőföldnek minősülő földterület Adókötelezettség keletkezése, megszűnése [Htv. új 20. -a] A módosítás a telekadó-köteles földrészlet bővítése miatt újrakodifikálja, de alapvetően nem változtatja meg a telekadó-kötelezettség keletkezésére, megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket. A telekadó továbbra is éves adó marad! Az adókötelezettség jellemzően az adóköteles tényállás bekövetkeztének évét követő évtől keletkezik és az adókötelezettségre vonatkozó feltételek megszüntének éve utolsó napjáig tart. Az adókötelezettség a főszabálytól eltérően a bontást, a megsemmisülést követő félév első napján keletkezik akkor, ha a telken lévő épületet lebontják vagy az

3 3 megsemmisül, illetve megszűnik, ha a telket épülettel beépítik, a beépítés félévének utolsó napján. Az adófizetési kötelezettség keletkezése: belterületi, aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján, külterületi telek esetében a művelési ág törlését követő év első napján, tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlannyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján, az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján. Az adófizetési kötelezettség megszünése: belterületi telek esetében a telek művelési ágba sorolása és/vagy tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napja, külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlannyilvántartásba bejegyzése évének utolsó napja, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napja. A fenti változásokat a következő év első napjától kell figyelembe venni. 4. Kommunális adó mértéke [Htv a] A módosítás a magánszemély kommunális adójának évi felső adómértékét forint helyett forintban határozta meg. 5. Az adófelfüggesztés [Htv. 26/A. -a] A hatályos törvényi előírás alapján a lakás utáni építményadó esetében az idős és elesett embereknek van lehetőségük élni az un. adófelfüggesztés intézményével. Ez azt jelenti, hogy kérelmük alapján nem kell az adót az esedékességkor megfizetniük, de az adóösszeg és annak kamatai erejéig az adóhatóság jelzálogot jegyeztet az ingatlanra. Az elhalasztott adót csak akkor kell megfizetni, ha az adóalany a lakást eladja, vagyoni értékű joggal terheli meg. Az adóalany halála esetén a jelzáloggal biztosított adó és a felhalmozott kamatok a örököst terhelik. A kiegészítő előírás az adófelfüggesztés lehetőségét kiterjeszti a magánszemély kommunális adójára is. 6. Az adó beszedésére kötelezett [Htv a] A módosítással újrafogalmazták és leegyszerűsítették a rendelkezést. Ez szerint az idgenforgalmi adót a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,

4 4 a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján szedi be és fizeti be akkor is, ha annak beszedését elmulasztotta. 7. Az iparűzési adó alapja [Htv ának (1)-(2) bekezdése] A nettó árbevételből levonható többek között a közvetített szolgáltatás értéke, ami eddig magában foglalta az un. alvállalkozói teljesítések értékét is. A módosítással az un. alvállalkozói teljesítések értéke önálló nettó árbevétel-csökkentő tényező lett, kikerült a közvetített szolgáltatások értékéből (a közvetített szolgáltatások értéke így csökkent összegben csökkenti a nettó árbevételt). Az iparűzési adóalap hatályos szabálya tatalmazza a külföldi telephelyen elért adóalap mentességére vonatkozó utalást is. Tartalmát tekintve azonban nem mentességről van szó, hanem arról, hogy az adózó a külföldön létesített telephelyet illetően is élhet az adó-alap-megosztással. A módosítás szerint az adóalap-megosztás során a külföldön létesített telephelyet is figyelembe kell venni. A módosítás az adóösszegben változást nem eredményez. 8. Az építményadóban megszűnő mentességek [Htv ának b) és d) és f) pontja] gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2 (az önkormányzat mentesítheti), szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, illetőleg nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek mentessége, mert ez a mentesség kizárólag az ilyen intézményeket profitorientáltan működtető szervezetek számára jelent előnyt, a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény. 9. Értelmező rendelkezések 9.1. Nettó árbevétel [Htv ának 22. pontja] A módosítás a nettó árbevétel fogalmának tartalmi értelemben vett változatlansága mellett átszerkeszti a definíciót. Ennek kapcsán kimaradt a költségvetési szervek, az egyházi jogi személy, valamint az egyház által alapított intézmény, valamint a kockázati tőketársaság, a kockázati tőkealap nettó árbevételére vonatkozó előírás. Ugyanakkor bővül az egyéb szervezetek köre, többek között a köztestület, egyesület, közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság stb. nettó árbevételével Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége [Htv ának 25. pontja] megegyezik a Tao.tv. szerinti saját tevékenységi körben megvalósított K+F tevékenység közvetlen költségével Alvállalkozói teljesítések értéke [Htv., 52. -ának 32. pontja] A közvetített szolgáltatások értékéből változatlan szöveggel ide átemelve.

5 Közvetített szolgáltatások értéke [Htv ának 40. pontja] A korábbi meghatározással azonos, az alvállalkozói teljesítések értéke kiemelésével Hatályát vesztő értelmező rendelkezések hasznos alapterületből a hasznos alapterületek összesítésének kötelezettsége (9. pont), kistelepülés (11. pont), nevelési-oktatási intézmény (14. pont), egészségügyi intézmény (34. pont), lakáshoz tartozó telekhányad, az épület (épületrész) adóköteles hasznos alapterülete, a telek adóköteles alapterülete [ pont], pontosítások az eladott áruk beszerzési értékénél, az anyagköltségnél a közvetített szolgáltatások értéke megbontása miatt. 10. Hatályba lépett: január 1.