2012. október 12-én benyújtották a Parlament elé a jövő évi adóváltozások tervezetét.

Átírás

1 ADÓLEVÉL OKTÓBER október 12-én benyújtották a Parlament elé a jövő évi adóváltozások tervezetét. Jelen hírlevelünkben a tervezetben foglalt fontosabb változásokra hívjuk fel ügyfeleink figyelmét. A végleges adómódosításokról, melyeket várhatóan november végéig elfogadnak, következő adólevelünkben tájékoztatjuk majd önöket. Jelen hirlevelünkben külön ismertetjük a már elfogadott, kihirdetés alatt álló módosításokat. Már elfogadott módosítások Az egészségügy többletforráshoz juttatásáról szóló törvény az alábbiakat változtatta: Innovációs járulék feltöltési kötelezettséget vezetnek be már a 2012-ben kezdődő üzleti évre. Ennek értelmében naptári éves adózóknál december 20-ig be kell vallani, és ki kell egészíteni az adóévi várható fizetendő járulék összegére a már megfizetett járulékelőleget. Az innovációs járulék alapját 2013-tól csökkenti a külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összege. 5 százalékra csökken egyes 98 százalékos és 90 százalékos társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszköz áfája január 1-jétől. A jövedéki adó dohánytermékek esetében december 1-jétől megközelítőleg 5-12 százalékkal, alkoholtermékeknél január 1-jétől mintegy százalékkal nő. Az autógáz üzemanyag adóterhelése 2013 folyamán két lépcsőben, jelentős mértékben emelkedik. Népegészségügyi termékadó-kötelezettség terheli január 1-jétől az adóköteles termék külföldről történő beszerzését is, amennyiben azt saját előállítású termék gyártásához használják fel, és az így gyártott terméket belföldön értékesítik. Továbbá módosul az energiaital fogalma annak érdekében, hogy adókötelezettség alá essen az az ital is, amely ugyan nem tartalmaz taurint, de metil-xantin (például a koffein) tartalma viszonylag magas. Személyi jövedelemadó A tervezet szerint 2013-tól megszűnne a jelenlegi 27 százalékos adóalap-kiegészítés, melynek következtében a teljes jövedelemre ténylegesen 16 százalék személyi jövedelemadó-teher esne. A személyi jövedelemadót érintő legnagyobb változás a unit-linked biztosítások adózását érintené az alábbiak szerint: Csak az olyan személybiztosítás (élet-, balesetés betegségbiztosítás) minősülne más személy által (például kifizető, munkáltató) adómentesen fizethető kockázati biztosításnak, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs, azonban ez is csak maximum a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó havidíj esetén. A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítások díja egyes meghatározott juttatásként már a díjfizetés időpontjában adókötelessé válna. A kapcsolódó 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást a díj megfizetési hónapja kötelezettségeként kellene teljesíteni, a megfizetett díj 1,19-szerese után. (Vegyes biztosítások esetén a díj kockázati biztosítási része adómentes lenne.) Abban az esetben, ha a biztosító teljesítésére nem a magánszemély, hanem a díjat fizető személy lenne jogosult, a magánszemély nem szerez bevételt. Főszabály szerint kamatjövedelemnek minősülne a biztosítói teljesítésből kivéve, ha az adómentes a befizetett díjat meghaladó összeg (a kockázati biztosítás díja nem minősül befizetett díjnak). A javaslat alapján az egyszeri díjas biztosítások esetén legalább 5 év, rendszeres díjas biztosítások esetén legalább 10 év elteltével a biztosítói teljesítés nem minősülne kamatjövedelemnek. (Legalább 3, illetve 6 év elteltével a biztosítói teljesítés 50 százaléka nem minősülne kamatjövedelemnek.) Fontos változás, hogy az eseti (rendkívüli) befizetések megítélésénél az eddigi lehetőségek szűkülnek: az

2 eseti befizetéseket külön kell nyilvántartani, és mindegyik befizetésnél a fent leírt időszakokat ki kell várni a kedvezőbb adózási lehetőség igénybe vételéhez. Átmeneti rendelkezésként a december 31-ig megkötött szerződésekre december 31-ig még a jelenleg hatályban lévő szabályokat kellene alkalmazni. A tervek szerint nem csak az olyan étkezőhelyeken nyújtott étkeztetés minősülne egyes meghatározott juttatásnak, amely kizárólag a munkáltató munkavállalói részére biztosít étkezési lehetőséget. A módosítás lehetővé tenné, hogy az adott étkezőhelyen külsős személyek is étkezzenek. Az étkezőhelynek ugyanakkor továbbra is a munkáltató telephelyén kell működnie. A tervezet szerint a nem kifizetőtől származó osztalékjövedelem után január 1-jétől nem állna fenn negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség, a jövedelmet az éves bevallásban kellene bevallani, és az adót befizetni. A tartós befektetési számlára történő legelső, minimum 25 ezer forintos befizetést is lehet ezentúl külföldi fizetőeszközben teljesíteni. A tervezet a külföldi illetőségű magánszemélyek esetében a családi adókedvezmény érvényesítését csak abban az esetben tenné lehetővé, ha a magánszemélyt ugyanilyen vagy hasonló kedvezmény máshol nem illeti meg, és éves összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon adóköteles. Módosulnának az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számláról a számlavezető által nyugdíjszolgáltatás címén teljesített kifizetések adómentességének feltételei. Az eddigi 3 éves tagsági viszony helyett a továbbiakban csak 10 éves tagság után minősülnének ezek a kifizetések adómentesnek. Aki egészségkárosodása vagy megváltozott munkaképessége alapján válik jogosulttá a kifizetésekre, 2013-tól nem élvezne adómentességet. Átmeneti rendelkezésként a január 1-je előtt létesített jogviszonyokra még az idén hatályos szabályt kellene alkalmazni, tehát elegendő a 3 éves tagsági viszony megléte az adómentességhez, illetve az egészségkárosodás és megváltozott munkaképesség miatti kifizetések is adómentesek. Pontosítanák és egyszerűsítenék azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a magánszemély adóbevallás helyett választhatja a jóval egyszerűbb adónyilatkozat kitöltését, illetve az adóhatóság által a magánszemélyek részére készített egyszerűsített bevallást csak abban az esetben kellene visszaküldeni az adóhatóság részére, ha abban javítás történt. Lehetővé válna, hogy az adóhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózót önellenőrzés elvégzésére hívja fel, ha az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg az adózó bevallásának adatai és az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatok alapján. A felhívás 30 napot biztosítana az adózónak az önellenőrzésre, mely időszakon belül ellenőrzés nem kezdhető meg. Az önellenőrzésre felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, annak elmulasztása nem jár mulasztási bírság kiszabásával. Már a adóévi személyi jövedelemadó bevallásánál is alkalmazhatóan a magánszemélyek 6 hónap alatt fizethetnék meg a forintot meg nem haladó kötelezettségüket. Társadalombiztosítási járulék A járulékfizetés felső határa a jelenleg benyújtott költségvetési törvényjavaslat alapján ban napi forintra (évi forintra) emelkedne. A határ kivezetése egyelőre sem a költségvetési törvényjavaslatban (és a módosító és kapcsolódó módosító javaslatokban), sem az adótörvényeket módosító csomagban nem szerepel. A nem biztosított magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6600 forintra (napi összege 222 forintra) emelkedne. Pontosítanák, hogy a magyar társadalombiztosítás a magyar állampolgárok mellett a Magyarországon munkát végző más természetes személyekre terjed ki. A Munka Törvénykönyve változásával összhangban a javaslat a bedolgozói viszonyt már munkaviszonyként kezeli. Egészségügyi hozzájárulás (eho) A foglalkoztató a magánszeméllyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján újra átvállalhatná az eho megfizetését és bevallását olyan jövedelem vonatkozásában, melyet a magánszemély a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől szerez január 1-jétől 27 százalékos eho terhelné az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt. A hozzájárulást a magánszemélynek kellene megfizetnie és bevallania az éves személyi jövedelemadó bevallásában. Általános forgalmi adó Az új számlázási irányelv szabályait EU-szerte 2013-ban vezetik be, melyek alapján a számlázási rendszerek és számlázási gyakorlat módosítása is szükséges lehet. Egységesülne a számlák kötelező adattartalma (így például egységes hivatkozások kerülnek a számlákra fordított adózás, mentes értékesítések, egyes speciális adózási formák alkalmazása esetén). Már korábban elfogadott változás, hogy 2013-tól a forint áfatartalmat meghaladó számlákon a vevő adószámának feltüntetése kötelező lesz. A számlázási rendszereknek elektronikus és papíralapú számlázás esetében egységes alapkritériumoknak kellene megfelelni hitelesség, az adattartalom sértetlensége, olvashatóság tekintetében. Ezzel rugalmasabbá válhat az elektronikus számlázás, különösen integrált vállalatirányítási rendszerek esetén.

3 Nemzetközi ügyletek esetén világosabbá válna, mikor mely ország számlázási szabályai az irányadóak. Módosulnának az egyszerűsített számlák kibocsátásának lehetőségei. Változnának a számlakibocsátási határidők, a számlázási gyakoriság szabályai, a bevallási szabályok különösen nemzetközi ügyletek, illetve ezekre fizetett előleg esetében. További jelentősebb tervezett változások az áfa rendszerében 2013-tól: Főszabályként nem keletkezne áfafizetési kötelezettség komplett, önálló üzletágak társaságok közötti átadásakor. A tervezet szerint az egyszerűsítés csak belföldi társaságok között, adóköteles tevékenységű üzletágak átadása esetén lenne érvényesíthető. Az adóalany választhatná az Európai Központi Bank által közzétett árfolyamot is a devizás számlák áfaszempontból történő forintosítása során, előzetes adóhatósági bejelentést követően. Fordított adózás esetén az adó utólagos módosítása kapcsán a levonható és fizetendő adót egyazon bevallásban lehetne módosítani minden esetben. Az európai szabályozással összhangban a közlekedési eszköz hosszú távú, nem adóalany részére történő bérbeadásának teljesítési helye az igénybevevő letelepedettségének helyére változna. A tervezet néhány pontosítást, részletszabályt tartalmaz a már elfogadott szabályok szerint január 1-jétől esedékes, egyenként forint áfatartalmú számlákról szóló összesítő jelentéssel kapcsolatban. Már elfogadott szabály, hogy 2013-tól pénzforgalmi elszámolás szerinti adózást választhatnak az egyéb feltételeknek is megfelelő kisvállalkozások. A hagyományos elszámolású áfaalanyok számára is fontos kitétel, hogy a pénzforgalmi elszámolású adóalanyoktól befogadott számla után a levonási jogot ők is csak pénzforgalmi alapon érvényesíthetik majd. Társasági adó A tervezet szerint már a es adóévtől alkalmazhatóan a bejelentett immateriális jószágot előállítás útján is lehetne szerezni, amelyet a használatba vétel napjától számított 60 napon belül kellene bejelenteni. Ugyanakkor az adóalapcsökkentő tétel alkalmazásának új feltétele lenne, hogy a bejelentés adóévét megelőző adóévben az immateriális jószág értékesítése, kivezetése esetén nem alkalmazták a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szabályait. Ehhez is kapcsolódóan frissítenék a számviteli törvényben a szellemi termék definícióját. A bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóalapkorrekciós tételek összegének meghatározásakor ráfordításként figyelembe kellene venni a kapcsolódó üzleti- vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is. Az alultőkésítés számítása esetén a kötelezettségekkel szemben nem lehetne figyelembe venni az áruszállításból és szolgáltatásból származó követeléseket. Átalakulás esetén az elhatárolt veszteség jogutód általi felhasználásának tevékenységi korlátja nem vonatkozna arra az esetre, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül megszűnik. Kiválás esetén ugyanakkor a tevékenységi feltétel arra is vonatkozna, amelyből a kiválás történt. Hasonlóan, tulajdonosváltás esetén sem kellene a tevékenységi feltételt teljesíteni, ha az adózó két adóéven belül jogutód nélküli megszűnik. A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásánál növelné az összes bevételt a tagi kölcsön napi átlagos állományának a megelőző év utolsó napján kimutatott összeget meghaladó rész 50 százaléka. A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételévé válna, hogy a beruházás befejezésének napját a beruházás üzembe helyezését követő 90 napon belül be kell jelenteni az adópolitikáért felelős miniszternek, melyről a hatóságok között adatszolgáltatás történne. Elismert költség lenne az áfatörvény szerinti áruminta ingyenes juttatása. Átmeneti rendelkezésként tartós adományozásnak minősülne a korábbi közhasznú törvényben ilyenként definiált adományozás is. Speciális rendelkezéseket vezetnének be a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók adókötelezettségére vonatkozóan. Külön kulturális miniszteri rendelet várható az előadó-művészeti szervezetek támogatásának EUharmonizált szabályaival kapcsolatban. Nulla vagy negatív eredményű és adóalapú ellenőrzött külföldi társaság vizsgálata esetén a legkisebb adómértéket kellene figyelembe venni, ha az adott országban több adómérték van hatályban. Helyi adók Az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a Magyar Államkincstár legkésőbb január 1-jétől egy olyan nyilvánosan, online elérhető, naprakész országos adatbázist hozna létre, amely valamennyi települési önkormányzat vonatkozásában tartalmazná az általuk alkalmazott helyi adómértékeket, mentességeket és kedvezményeket. A tervezet rendezné, hogy a beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózók a helyi iparűzési adóbevallás adatait az MNB adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kötelesek forintra átszámítani. Továbbá az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett az idegenforgalmi adót - a szállásdíjjal együtt - az MNB által jegyzett külföldi pénznemben is beszedhetné majd. A tervezet egyértelművé tenné, hogy ideiglenes építőipari tevékenység végzése esetén az iparűzési adókötelezettség időtartama az építőipari tevékenység megkezdésének napjától (kezdő nap), a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig (végnap) tart. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (1 millió forint/fő) meghatározásánál a KSH Útmutató a munkaügyistatisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány aktuális, január 1. napján érvényes szabályait kellene használni.

4 Az egyszerűsített iparűzési adómegállapítás feltételeként meghatározott, nettó árbevétel felső határának (8 millió forint) megállapítása során nem az adóévet megelőző adóévben, hanem az aktuális adóévben elért nettó árbevételt kellene figyelembe venni. A telekadó tekintetében korrekciók történnének az ingatlan-nyilvántartási szabályokkal való összhang megteremtése érdekében. Továbbá ha az építmény- és telekadó alanya a vagyoni értékű jog jogosítottja és adófizetési kötelezettségét december 31-ét követő időszakra nem teljesíti, akkor az adóhatóság az ingatlan tulajdonosát határozattal kötelezhetné az adótartozás megfizetésére. Illeték január 1-jétől az öröklési és ajándékozási illeték tekintetében összesen két illetékkulcs bevezetését tervezik: az általános 18 százalék, illetve a kedvezményes 9 százalék a lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzésére. Az egyenes ági rokonokéhoz hasonlóan értékhatártól függetlenül illetékmentes lenne a túlélő házastárs által megszerzett örökrész is. Az egyenes ági rokontól történő vagyonszerzés nem esne visszterhes vagyonszerzési illeték alá sem, továbbá köztük ajándékozás esetén megszűnne a bejelentési kötelezettség is. Ugyanakkor a nem egyenes ági rokonok közötti ingyenes takarékbetét szerzése illetékkötelessé válna. Megszűnne a lakástulajdon visszterhes megszerzése esetén 4 millió forintig alkalmazandó kedvezményes, 2 százalékos illetékkulcs, azaz lakásvásárlás esetén 4 százalék illeték lenne fizetendő. Lakások cseréjére is a cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékalapkedvezmény szabályait kellene majd alkalmazni, és eltörölnék az eddig méltánytalan illetékfizetési kötelezettséget a negatív értékkülönbözet esetén, továbbá emelkedne az első lakást szerző 35 év alatti fiatalok illeték-kedvezménye. A sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet vagyoni értékű jogának megszerzése is illetékmentes lenne, meghatározott feltételekkel. A tervezet visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet biztosítana a visszlízing ügyletben részt vevő lízingbevevőknek, akik saját ingatlanukat értékesítik és lízingelik vissza, így december 31. után is fennmaradna az eredetileg két évre szóló átmeneti szabály. Egyértelművé tenné a tervezet, hogy a másodfokú adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárások illetékét is a hatóság számlájára kellene utalni, ugyanakkor az Art. szerint a nevesített miniszter által lefolytatott felügyeleti intézkedés illetékét illetékbélyeggel kellene megfizetni. Az eljárási illeték törlését vagy visszatérítését rendelné el a tervezet, ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy ilyen indokból megszünteti az eljárást forint illeték terhelheti majd a gazdálkodó szervezetek által a NAV-nál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárást és forintra emelkedne az e tárgyban benyújtott fellebbezés illetékminimuma, továbbá emelnék a csőd- és felszámolási eljárás illetékét. A hitelintézetek ingatlanszerzése során teendő nyilatkozattétel határideje a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig tolódna ki. Hatályon kívül helyeznék a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetékkötelezettségét előíró rendelkezést. Adózás rendjéről szóló törvény Az egyes adónemek adóztatási feladatainak vámhatóságtól állami adóhatósághoz történő átadásához kapcsolódóan a NAV vezetőjének rendelkezése szerint az állami adóhatóság bármely adóval kapcsolatos ellenőrzési tevékenységébe bevonhatná a vámhatóságot is, bizonyos ellenőrzéseket pedig ilyen rendelkezés nélkül is végezhetne a vámhatóság. Ezek jellemzően a speciális szaktudást igénylő területeken lesznek jellemzőek, például a termékdíj, a NETA és az energiaadó esetén. A revizorok az ellenőrzés során mintavételre lennének jogosultak, melyhez szükséges feltételek biztosítása és a költségek viselése az adózó kötelezettsége lenne. A tervek szerint, ha az ellenőrzés során kapcsolódó vizsgálat válna szükségessé, és a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügy tényállása tisztázódik, akkor az alapellenőrzés a kapcsolódó ellenőrzés befejezésétől függetlenül lezárhatóvá válna. A kapcsolódó vizsgálat során feltárt releváns adatokat, bizonyítékokat is ismertetni kellene az adózóval. A hatósági eljárás során iratot elektronikus úton is kézbesíthetnének a meghatalmazott képviselőnek. Megszűnne az a szabály, hogy az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálnák el, azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítanák. A tervezet értelmében az illetékes miniszter csak abban az esetben bírálná el a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet, ha azt megelőzően az adóhatóság elnöke, mint felettes szerv már döntött az ügyben. A tervezet értelmében a még nem jogerős fizetési könnyítési, adómérséklési döntés jogerőre emelkedését megelőzően már nem kerülhetne sor a nem jogerős döntéssel érintett adótartozás tekintetében végrehajtási cselekmény lefolytatására. A két időszak közötti időre számított késedelmi pótlék összegében maximalizálnák az önellenőrzési pótlékot, ha adózó a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásban hiánytalanul teljesítette. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók közötti bruttó készpénzfizetési limit 1,5 millió forintra csökkenne, az ezt meghaladó részt 20 százalék mulasztási bírság terhelné. A tervezet értelmében kötelezővé válna az ügyvédi, adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői képviselet a feltételes adómegállapítási eljárások, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás és felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárás során.

5 A tervezet több ponton módosítaná a feltételes adómegállapítás intézményét is: a fizetendő díj mértéke az érintett adózók számától függő lenne, minimum 3 millió, maximum 8 millió forint, tartós feltételes adómegállapítás esetén az előbbiek kétszerese, maximum 15 millió forint, sürgősségi eljárás esetén az előbbiek kétszerese maximum 15 millió forint; a díj 75 százalékát visszatérítenék abban az esetben is, ha a feltételes adómegállapítási eljárást elutasítják vagy megszüntetik; fellebbezés esetén 100 ezer forint, míg kiegészítés esetén 15 ezer forint díjat kellene fizetni; a kérelem benyújtását követően, a feltételes adómegállapítási határozat kiadásának időpontjáig hatályba lépő, a feltételes adómegállapítást érdemben érintő jogszabályváltozás esetén a határozat tartalmazná mind a kérelem benyújtásakor, mind a határozat kiadásakor hatályos jogszabályoknak megfelelő adómegállapítást; tartós feltételes adómegállapítás esetén, ha a kérelem benyújtásakor az adózó a benyújtáshoz szükséges feltételek meglétéről helytelenül nyilatkozik, az adómegállapítás a jövőbeli jogszabályváltozásokra érzékennyé válna; az időbeni hatály kiterjesztése helyett az adózók külön díj eredeti eljárás díjának 50 százaléka ellenében a feltételes adómegállapítási határozat rendelkező részének vagy annak egyes pontjainak alkalmazhatóságának kimondását kérhetnék; szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásra vonatkozóan jövőbeni ügyletnek minősül a folyamatos rendelkezésre állási kötelezettség esete is. Az adóhatósághoz bejelentendő adatok közül a főtevékenységet és a tevékenységi köröket a TEÁOR nómenklatúra szerint kellene feltüntetni, egyéni vállalkozók esetében pedig a hatályos ÖVTJ szerinti kódok lennének alkalmazandóak. Ugyancsak bejelentendő adat lenne elektronikus számlák online hozzáférés biztosításával történő elektronikus megőrzésének ténye, amelyhez adózónak ellenőrzés esetére biztosítania kellene az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést. Bevallási, illetve adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság a korábbi határozatlan időtartammal szemben csak 180 napig függesztené fel az adószám alkalmazását, majd ezt követően, amennyiben az adózó nem teljesítette korábban elmulasztott kötelezettségeit, az adószámot törölnék. Továbbá vélelmezett fiktivitás esetén az adószám törlését követően az adóhatóság megszüntetésre irányuló eljárást kezdeményez. Nem lenne megtagadható az adóregisztráció azon vezető tisztségviselőre vagy tagra tekintettel, amely többségi állami vagy önkormányzati cégben jelenleg vagy korábban ilyen pozíciót tölt(ött) be. A fokozott adóhatósági felügyeleti eljárás során a kockázatelemzési kérdőívek elektronikus úton is benyújthatók lennének. A kockázatelemzési eljárást 1 éven belül, az éves áfabevallásra kötelezettek esetén a benyújtásra nyitva álló határidőt követő 30 napon belül folytatná le az adóhatóság. A pontosabb tájékoztatás érdekében a NAV honlapjára ezután minden törlési indok esetén felkerülne az adózók törölt státusza. Soron kívüli adóbevallást kellene benyújtani az üzletvezetési hely belföldről külföldre történő áthelyezésekor, és tőkeegyesítő társaságok beolvadása esetén. Továbbá kényszertörlési eljárások esetében az adózó köteles lenne lezáró számviteli beszámolót készíteni, és a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül a tevékenységét lezáró adóbevallást benyújtani. Ezt követő időszakra a társasági adóalanyisága nem állna fenn. Az ügyfélkapun keresztül hozzáférhetővé válnának a NAV által nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozások is. A NAV és a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás között elektronikus rendszeren keresztül kerülne sor a megkeresések továbbítására, ehhez be kellene jelenteni a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat. Egyszerűsítenék az adóhatósági igazolás adminisztrációját és bevezetnék a köztartozásmentes adózói minősítésről szóló igazolást. Biztosítási adó A január 1-jétől hatályos biztosítási adó tekintetében adóköteles biztosítási díjnak kellene majd tekinteni az olyan értéket, amely casco-, vagyon-, vagy balesetbiztosítás ellenértékének minősül, függetlenül attól, hogy azt a számvitelben bruttó díjként számolja-e el a biztosító. A tervezet rendezné az ugyanazon időszakra vonatkozó biztosítási adó és tűzvédelmi hozzájárulás megfizetéséből fakadó kettős adóztatási problémát, ehhez kapcsolódóan pedig megfogalmazná a szükséges eljárástechnikai módosításokat. Hitelintézeti járadék A július 20. óta hatályos évközi módosítások eredményeként, a gyűjtőszámlahitel-törvény alapján az állam a mentesített követelésrész teljes összegét megtéríti a hitelintézeteknek amellett, hogy az így megtérített összeget 50 százalékos mértékű hitelintézeti járadék terheli. A tervezet értelmében ugyanezen szabályozás lenne hatályban az árfolyamgátrendszerben 2013-ra megtérített összegekre. Energiaadó Kizárólag a kivetéses adózás esetén maradna az energiaadó a vámhatóság hatáskörében, ugyanakkor az ellenőrzésbe egyéb esetekben is bevonhatná az állami adóhatóság a vámhatóságot. Környezetvédelmi termékdíj A tervezet szerint január 1-jétől ismét az állami adóhatóság látná el a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat, ugyanakkor az Art.

6 kapcsolódó változása szerint a NAV vezetője rendelkezése szerint az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja a vámhatóságot is. A termékdíjköteles termékekből származó hulladékokkal kapcsolatos hatósági feladatok, az egyéni hulladékkezelést választók által teljesített ügyletek, illetve az OHÜ által finanszírozott ügyletek teljesítésének ellenőrzése maradna hivatalból a vámhatóságnál. Főleg a termékdíj-ellenőrzésekhez kapcsolódóan az Art. új rendelkezése szerint adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést végezhetne a NAV a termék előállítására, raktározására, szállítására, felhasználására valamint egyéb kapcsolódó tevékenységekre vonatkozóan. Az új kötelezettek számára előny lehet, hogy termékdíj kapcsán nem lennének kötelezettek VPID-szám igénylésére. Harmadik országban letelepedett kötelezett esetén kötelező lenne az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása. Népegészségügyi termékadó (NETA) A tervezet szerint a termékdíjhoz hasonlóan a NETA is átkerülne a vámhatóságtól az állami adóhatóság hatáskörébe, ugyanakkor az ellenőrzésbe továbbra is bevonhatnák a vámhatóságot. Jövedéki adó A tervezet megteremtené annak a lehetőségét, hogy az AEO-tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók esetében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó mértékű jövedéki vagy adóbírság, illetve adótartozás esetén visszavonható legyen a megbízható státusz. A harmadik országba tartó repülőgépeken jövedékiadómentesen értékesíthetnének alkohol tartalmú italokat és dohánygyártmányokat. Egy új adóraktár típus, az utasellátó adóraktár látná el a tervezet értelmében a harmadik országba közvetlenül repülő repülőgépek fedélzetén az utasoknak felszolgált termékek tárolását. A tervezet a papíralapú adóvisszaigénylési kérelem esetén is eltekintene az alapul szolgáló számlák, bizonylatok csatolásától. A tervezet alapján (2014. január 1-jétől) a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adóvisszaigénylési kérelmet már csak elektronikus úton lehetne benyújtani. A kis pálinkamennyiséget előállító kereskedelmi főzdék számára a tervezet 2 millió forintos jövedéki biztosítékot állapítana meg, mely megbízható adósnak minősülő kereskedelmi főzdék esetében mindössze 1 millió forint lenne. A tervezet a tömény szeszes italok nagy- és kiskereskedelme esetében is pótolhatóvá tenné a levált, sérült zárjegyet. A tervezet a gyümölcsbor jövedékiadó-mértékét a szőlőbor adómértékével azonos szintre hozza. A tervezet lehetővé tenné saját előállítású szőlőborból legfeljebb évi 10 ezer liter palackos erjesztésű pezsgő előállítását egyszerűsített adóraktárban. Ezzel összefüggésben módosulnának az egyszerűsített adóraktárak nyilvántartási, adózási szabályai. A tervezet összhangba hozza a Jöt. adóbírságra vonatkozó rendelkezését az Art. adóbírság összegének megállapítására vonatkozó rendelkezésével. Vám A vám utólagos ellenőrzések lefolytatása során, ha az ügyfél nevében közvetett képviselő járt el, akkor a közvetett képviselőnél is lefolytatható lenne. Az Art-ban szereplő adótartozás fogalom és a Vtv. kintlévőség fogalmának összehangolása céljából a tervezet a kintlévőség helyett az új tartozás terminológiát vezetné be. A csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás esetleges fennállása tekintetében az ügyfél nyilatkozata helyett az illetékes cégbíróság megkeresése lenne szükséges. Módosulnak az áfabiztosítás alóli mentesség feltételei. Regisztrációs adó Valamennyi hibrid gépjármű után egységesen forint lesz az adó összege. Megfelelő dokumentum hiánya miatt megszűnik az elektronikus eljárás lehetősége a gépjárműflottaüzemeltető által bérbe adott személygépkocsikkal kapcsolatos adóigazgatási eljárásban. Számvitel Már a 2012-ben induló üzleti évről szóló beszámolóra is alkalmazható szabályváltozások: Annál a vállalkozásnál, amelynél a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, a jelentős összegű hiba számítására vonatkozó metódus szerinti jelentős összegű hibaminősítés nem a mérlegfőösszeg 2 százalékánál, hanem csak magasabb értéken, 1 millió forintnál lép be. Ezzel párhuzamosan az 500 millió forintos határt törölnék. A használatba vétel időpontjától áruként kellene kimutatni azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vesz. A támogatásként átvett eszközökre vonatkozó szabályok kiegészülnek arra az esetre, ha az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő a használatba vételkori bekerülési értékhez képest. Ebben az esetben, az eszköz értékével szemben képzett halasztott bevétel megszüntetésekor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben e mellett az eszköz hasznos élettartama is növekszik, akkor a halasztott bevétel megszüntetésekor a hasznos élettartam növekedését is figyelmen kívül kell hagyni. Az a vállalkozó, amely ezen szabály hatályba lépése előtt olyan eszköznek a bekerülési értékét növelte meg, amelyhez halasztott bevétel kimutatása is társult, a halasztott bevétel feloldása során ezen új bekezdés alkalmazása helyett a feloldásra korábban választott módszer szerint is eljárhatna.

7 A könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete az Szt ok alkalmazásában tartósnak minősülne, egyrészt, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll, másrészt akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. Az eszközök bekerülési értékének tartalma is módosulna kis mértékben a földgázkereskedők és a villamosenergia-kereskedők egyes díjainak figyelembe vételével. Lehetővé válna egyes, a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya (a hatósági eljárás elhúzódása) esetén is az üzembe helyezés (aktiválás), és így megvalósulhatna a végzett tevékenység megfelelő költségelszámolása. Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt majd fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény utáni kamatra, és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a törvény az eredménykimutatásban történő bemutatásokra vonatkozóan új szabályokat írna elő. Mégsem lennének mentesíthetőek az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól azok az anyavállalatok, amelyek egyébként a saját anyavállalatuk által készített konszolidált beszámolóval mentesítve lettek volna, de amelyeknek vagy amelyek konszolidálásba bevont leányvállalatainak részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték. Az Szt. ismételt közzétételre vonatkozó változó előírásait már a 2012-ben feltárt, a megbízható, valós összképet lényesen befolyásoló hibákra sem kellene alkalmazni. Az ismételt közzétételre kerülő beszámolókra vonatkozó szabályokat átmenettel - a törvényjavaslat törli. az ismételt közzétételre vonatkozó szabályok, átmeneti szabályokkal; az üzleti év változtatásakor készített tört üzleti évről szóló beszámoló kiegészítő mellékletében összehasonlító adatként hasonló tört időszak adatainak közlési kötelezettsége; a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítőkre vonatkozó és az Országos Számviteli Bizottságról szóló szabályozások, mivel azokat külön kormányrendeletben kívánják szabályozni január 1-jétől hatályukat veszítenék a következő előírások: a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba definíciója;

8 Vezetőség Michael Glover Szenior partner T: E: michael.glover@kpmg.hu Beer Gábor Partner T: E: gabor.beer@kpmg.hu Alec Percival Partner T.: +36 (1) E.: alec.percival@kpmg.hu Dr. László Csaba Szenior partner T: E: csaba.laszlo@kpmg.hu Közvetettadó-tanácsadás / Adóügyviteli központ (ITCC) Földes Balázs Igazgató T: E: balazs.foldes@kpmg.hu Mlinárik Tamás Igazgató T: E: tamas.mlinarik@kpmg.hu Adrienne McStocker Igazgató T: E: adrienne.mcstocker@kpmg.hu Dr. Kosztolányi Tamás T: E: tamas.kosztolanyi@kpmg.hu Molnár Ildikó T: E: ildiko.molnar@kpmg.hu Fergal Garvey T: E: fergal.garvey@kpmg.hu Dr. Kovács Zsolt T: E: zsolt.kovacs@kpmg.hu Dr. Barcsik Barbara T: E: Barbara.Barcsik@kpmg.hu Tomory Géza T: E: geza.tomory@kpmg.hu Szigeti Ákos T: E: akos.szigeti@kpmg.hu Átvilágítási és adóvizsgálati szolgáltatások Gombkötő Bálint T: E: balint.gombkoto@kpmg.hu Dr. Németh András T: E: andras.nemeth@kpmg.hu Zachár Gábor T: E: gabor.zachar@kpmg.hu Magánszemélyek adózása csoport Dr. Nink Gabriella Igazgató T: E: gabriella.nink@kpmg.hu Dr. Boncsér Katalin T: E: katalin.boncser@kpmg.hu Joó Gabriella T: E: gabriella.joo@kpmg.hu Társaságiadó- és nemzetközi adózási tanácsadás Gerhát Mihály T: E: mihaly.gerhat@kpmg.hu Vadon Enikő T.: E.: eniko.vadon@kpmg.hu Garabuczi József Zsolt T: E: jozsef.garabuczi@kpmg.hu Transzferárképzési tanácsadás Gódor Mihály T: E: mihaly.godor@kpmg.hu Végh Szabolcs T: E: szabolcs.vegh@kpmg.hu Adótanácsadás a pénzügyi szektor számára Farkas Gábor T: E: gabor.farkas@kpmg.hu Pethő Balázs T: E: balazs.petho@kpmg.hu Bérszámfejtési csoport Mitrik Kornélia T: E: kornelia.mitrik@kpmg.hu Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név, a KPMG logó és a cutting through complexity a KPMG International Cooperative ( KPMG International ) lajstromozott védjegye KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.