TISZTELT ÜGYFELEINK, KEDVES BARÁTAINK!

Átírás

1 TISZTELT ÜGYFELEINK, KEDVES BARÁTAINK! A évi adórendszert bemutató kiadványunk célja olyan átfogó képet adni Önöknek, amely segítséget nyújt a hatályos adórendszer legfontosabb elemeinek megismeréséhez. Az egyes adónemeket érintő, 2012-től hatályos változásokat dőlt betűkkel szedve olvashatják. A fontosabb változásokat annak megfelelően minősítettük, hogy az pozitív, vagy negatív kihatással bír a munkaadók és a munkavállalók vonatkozásában. A pénzügyi függetlenség elérését kívánó, ugyanakkor vállalkozás- és polgárbarát kormányzat a költségvetés pénzigényét önerőből (pénzpiacról felvételre kerülő forrásokból) tervezte biztosítani, korábban kizártnak tartotta az egyes adótételek emelését, sőt a fogyasztás növelése érdekében jelentős mértékű adócsökkentéssel és az adózás/adóztatás egyszerűsítésével számolt. Az új adóváltozások hatásának tapasztalatai alapján sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy 2012-ben is várnunk kell az egyébként önmagukban helyes célkitűzések teljesülésére. A változtatások hatására ugyanis egyértelműen emelkednek a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és a járulékok, az adójóváírás eltörlése miatt vagy az alacsony keresetűek nettó jövedelme fog jelentősen csökkenni, vagy a munkaadók költségei növekednek drasztikusan a szinten tartás érdekében végrehajtandó 15-18%-os béremelés esetén, ráadásul az eddiginél is bonyolultabbá válik az adminisztráció. Az egykulcsos SZJA-ra való áttérés 2011-ben óriási nettó jövedelemkülönbségeket eredményezett a magasabb keresetűek javára, amit 2012-ben a kormány azzal ellentételezi, hogy a 202 ezer forint feletti havi keresetűeknél a korábban tervezett teljes kivezetés helyett megtartja a szuperbruttó (127%) adóalapot, ezzel ők 16% helyett 20,32%- os SZJA-t fizetnek majd. (Így az egykulcsos SZJA ismét kétkulcsos adónemmé vált.) A minimálbér összegét ugyanakkor forinttal, Ft-ra emelték fel, és megszüntették a kiskeresetűek korábbi adómentességét biztosító adójóváírást, így ők ezentúl 16% SZJA-t fognak fizetni. (Másképpen fogalmazva: a kiskeresetűek megint jelentős nettó keresetvesztést szenvednek el, a magasabb jövedelműek viszont nem járnak jobban, mint az előző évben.) A munkáltatók 2012-től nem TB-járulékot fizetnek majd, hanem 27% azonos mértékű Szociális Hozzájárulási Adót (SZHA), ami nem csak szimbolikus jelentőségű változás, mivel a járulékfizetés helyetti adófizetéshez ezentúl nem kapcsolódik majd állami ellenszolgáltatási kötelezettség, az adóbevételt a mindenkori kormányzat a költségvetési feladatok végrehajtása érdekében, szabadon használhatja fel. A magánnyugdíj pénztárakhoz hűséges magas befizetett összegekkel rendelkező mintegy megmaradt pénztártag nem utaltathatja a nyugdíjjárulékát a pénztáraknak, azt adó, vagy járulék formájában az állami költségvetésnek kell majd fizetniük. Ezzel a változtatással a 2010-ben még 3,2 millió (!) taggal működött magánnyugdíj pénztári rendszer véglegesen felszámolásra, és a korábban a tagok vagyonát képező felhalmozott 3000milliárd (!) forint utolsó része is a költségvetésbe kerül. Az Európában egyébként is legmagasabb ÁFA kulcs általános mértékét 25-ről 27%-ra emelték, ezzel további teher nehezedik a kényszerűen Magyarországon fogyasztókra, mindazokat pedig, akik erre eddig is képesek voltak, még inkább a külföldön pl. Szlovákiában 19%-os Áfa-val történő beszerzésre ösztönzi. A Társasági adó mértéke (10%, illetve 500millió Ft felett 19%) nem változott, de a korábban veszteséges vállalkozások ezentúl csak az adóalap 50%-áig csökkenthetik az adófizetési kötelezettségüket, így mindenképpen kell majd adót fizetniük, egyidejűleg megszűnik a veszteséges vállalkozások adómegtakarítási célú felvásárlásának az értelme is évi Adóhírlevél 1. oldala összesen 70-ból

2 A helyi adók rendszerében az eddigiekkel ellentétben meg kell majd fizetni a telek- és építményadót függetlenül attól, hogy az bel- vagy külterületen fekszik, esetleg (a terület) építési tilalom alatt áll, vagy egyéb építménnyel lefedett területnek minősül. A helyi adók változtatásából az önkormányzatok maximum 20%-kal több bevételt szerezhetnek, mint azt tették 2011-ben, ugyanakkor a korábban adómentes, vagy kedvezményesen adóztatott vagyontárgyak utáni adó ennél nagyobb mértékben növelheti a vállalkozások és a magánszemélyek terheit. A kormány a szigorodó törvényi előírások betartatása érdekében drasztikusan megemelte a mulasztás esetén kiszabható bírság mértékét (50% helyett akár 200% is lehet!), szigorította a büntetőjogi felelősségre vonás szabályait, növelni tervezi az ellenőrzések számát és azok hatékonyságát (2010-ben az utólagos adó-megállapítás összege meghaladta a 350 milliárd forintot!). Az adózókat az ellenőrzésről ezentúl nem fogják kiértesíteni, az ellenőrzési eljárás a megbízólevél átadásával megindul, amit követően önellenőrzésre sem lesz lehetőség. A költségvetési bevételek realizálása érdekében a NAV növeli a pénzbehajtás hatékonyságát, az újonnan alapuló társaságokat pedig folyamatos felügyelet mellett szorítja a jogkövető magatartás betartására. A romló nemzetközi gazdasági várakozások és hazai kilátások miatt újrafogalmazott évi költségvetés még mindig 2,5%-os mértékű hiánnyal számol, amiből nehezen képzelhető el érdemi ösztönzés a vállalkozások és a lakosság fogyasztásának bővítésére. A gazdasági növekedés 0,5%-os mértéke a győri Audi és a kecskeméti Mercedes beruházások kiszűrése után gyakorlatilag csökkenést jelent, ami a Kkv-szektor számára nem túl sok jót ígér, ugyanakkor a jövő generációi számára könnyebbséget jelenthet a korábbiakhoz képest alacsonyan tartott költségvetési hiány. A többnyire negatív változások ellenére bízunk abban, hogy nem lesz megint igaza Kossuth Lajosnak, miszerint A magyar még a saját kárán sem tanul. Hisszük, hogy összefogással, ésszerű gazdálkodással, szorgalommal és tudással túl lehet jutni a gazdasági nehézségeken is mindannyiunk életében igazi vízválasztó év lesz: aki működőképesen túljut a gazdasági mélyponton, sokat kaphat majd vissza a fellendülés időszakában. A szokásos hajózási mondásunk erre az esztendőre a Céltalan hajósnak nem kedvez a szél és mivel ez (is) nagy igazság, továbbra is fogjunk össze a kibontakozásért, a lehetetlen körülmények ellenére a gazdasági túlélésért! Aki teheti, minden eddiginél jobban gondoskodjon a vállalkozása és a magánháztartása anyagi tartalékairól, tekintse elsődleges céljának azok biztonságos megőrzését. A közös gazdasági feladataink megoldásához a 22. életévébe lépett irodánk valamennyi munkatársával és a UHY nemzetközi hátterével ( áll rendelkezésükre. Ezúton is megköszönjük bizalmukat, kitartásukat, a további munkájukhoz sok sikert, erőt és egészséget kívánunk! Kiváló tisztelettel: Bergmann Erzsi és Bergmann Péter évi Adóhírlevél 2. oldala összesen 70-ból

3 TARTALOMJEGYZÉK RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL... 8 I. AZ ADÓZÁS RENDJE I.1. Célja I.2. Adózó kötelezettségei I.2.1. Bejelentkezés, nyilatkozattétel és bejelentés I.3. Bevallási határidők I.4. Ellenőrzés I.5. Az ellenőrzés jogkövetkezményei I.6. Hatósági eljárás I.7. Jogorvoslatok I.8. Végrehajtási eljárás Art változások II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY II.1. Munkaviszony II.2. Megbízás (Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) II.3. Egyszerűsített foglalkoztatás II.3.1. Egyszerűsített foglalkoztatás alkalmazási köre II.3.2. Egyszerűsített foglalkoztatás fontos szabályai II.3.3. Munkáltató közterhe egyszerűsített foglalkoztatás esetén III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ III.1. Egykulcsos Szja III.2. Adóalanyok III.3. A jövedelem meghatározása a bevételből III Adómentes bevételek III További, bevételnek nem minősülő tételek III.4. Kedvezményes adózású juttatások III.5. Az SZJA alapja III.6. A fizetendő adó meghatározása III Adóalap kedvezmény III Adókedvezmények III Adóelőleg III.7. Adóbevallás és az adó megfizetése III.7.1. Az adóbevallás formái III.7.2. Határidők III.7.3. Iratmegőrzés III.7.4. Rendelkezés az SZJA %-áról III.8. Reprezentáció, üzleti ajándék, és a csekély értékű ajándék III.8.1. Fogalmak IV. TB, EHO, NYUGDÍJ ÉS A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS IV.1 Munkavállalók részére fontos információk IV.1.1 Változás az egyéni egészségbiztosítási járulékban IV.1.2 Magán-nyugdíjpénztár IV.1.3 Egészségügyi szolgáltatási járulék IV évi keresőtevékenységgel rendelkező nők nyugdíjlehetősége IV.1.5. Változások a nyugellátás rendszerében IV.2 Munkáltatók számára fontos információk IV.2.1. START kártyás járulékkedvezmény IV.2.2. Társadalombiztosítási járulék helyett Szociális hozzájárulási adó IV.2.3 Garantált bérminimum, mint járulékalap IV.2.4 főállású egyéni és társas vállalkozók járulékterhe IV.2.5. Kirendelt, kiküldött vagy kölcsönzött munkavállaló utáni járulékfizetés IV.3. EHO Egészségügyi hozzájárulás IV.4. Rehabilitációs hozzájárulás évi Adóhírlevél 3. oldala összesen 70-ból

4 TARTALOMJEGYZÉK V. SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS V.1. Változások V.2. Hozzájárulás alapja és az adó mértéke V.3. Elszámolás V.4. Csökkentő tételek V.5. Adózási tipp VI. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ VI.1. Adóalanyiság feltétele VI.2. Eljárási szabályok VII. TÁRSASÁGI ADÓ VII.1. Adó alanya VII.2. Adó mértéke VII.3. Adóalap meghatározása VII.3.1. Csökkentő tételek VII.3.2. Növelő tételek VII.4. Adó összege VII.5. Adókedvezmények VII.6. Adóelőleg VII.7. Feltöltés VII.8. Speciális adóalanyok VII.9. Transzferár és a kapcsolódó új szabályozás VIII. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ VIII.1. Adóalany VIII.2. Fő jellemzője VIII.3. Csoportos adóalany VIII.4. Alapfogalmak VIII.5. A teljesítés helye VIII.5.1. Termékértékesítés teljesítés helye VIII.5.2. Szolgáltatásnyújtás teljesítés helye VIII.6. Adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja VIII.7. Az adó alapja VIII.8. Az adó mértéke VIII.9. Fordított adózás VIII.10. Adólevonási jog VIII.11. Adó visszaigénylése VIII.12. Összesítő nyilatkozatok IX. ILLETÉKEK IX.1. Ingatlanokkal kapcsolatos változások: IX.2. Gépjárművekkel kapcsolatos változások: IX.3. Egyéb illetékváltozások: IX.4. A jelenlegi kormány által hozott fontosabb illetékváltozások X. HELYI ADÓK X.1. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK X.1.1. Építményadó X Az adókötelezettség X Az adó alanya X Az adómentesség X Műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség X Az adó alapja X Az adó mértéke X.1.2. Telekadó X Az adókötelezettség X Az adó alanya X Az adómentesség X Az adó alapja X Az adó mértéke X.2. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ évi Adóhírlevél 4. oldala összesen 70-ból

5 TARTALOMJEGYZÉK X.2.1. Az adókötelezettség X.2.2. Az adó alanya X.2.3. Az adó alapja X.2.4. Az adó mértéke X.2.5. Építőipari tevékenység X.2.6. Adóalap megosztása X.2.7. Szabályozott ingatlanbefektetési társaság adómentessége (SZIT) X.2.8. Adóelőleg-kiegészítés (feltöltés) X.3. A jelenlegi kormány által hozott fontosabb változások XI. A CÉGAUTÓ ADÓ XI.1. Változások XI.2. Az adó mértéke XI.3. Adózási tipp XII. A GÉPJÁRMŰADÓ XII.1. Adóköteles XII.2. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése XII.3. Az adó alanya XII.4. Az adó mértéke XII.5. Mentes XIII. A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ XIII.1. Termékdíj köteles termék: XIII.2. A termékdíj fizetésre kötelezettek: XIII.3. Termékdíj alapja XIII.4. Bevallás XIII.5. A termékdíj-fizetési kötelezettség időpontja: XIII.6. Termékdíj előleg XIII.7. Termékdíj átalány XIII.8. Számlán történő feltüntetési kötelezettség XIII.9. Mentesség, visszaigénylés XIII.10. Egyéni hulladékkezelés XIV. A KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJ XIV.1. Levegőterhelési díj XIV.2. Vízterhelési díj XIV.3. Talajterhelési díj XV. A REGISZTRÁCIÓS ADÓ XVI. AZ ENERGIAADÓ XVI.1. Adóköteles XVI.2. Az adó alanya XVI.3. Az adó alapja és bevallása XVII. AZ ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA (ROBIN HOOD ADÓ) XVII.1. Az adó alanya XVII.2. Adóalap XVII.3. Az adó mértéke XVII.4. Mentesség XVII.5. Feltöltési kötelezettség XVIII. JÖVEDÉKI ADÓ XVIII.1. Adókötelezettség keletkezése XVIII.2. Az adó alanya: XVIII.3. Adófizetési kötelezettség keletkezése XVIII.4. Adóalapok, adómértékek, bevallás XVIII.5. Nyilvántartás, ellenőrzés XIX. AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK XIX.1. Adóalany XIX.2. A járulék alapja: XIX.3. A járulék mértéke: évi Adóhírlevél 5. oldala összesen 70-ból

6 TARTALOMJEGYZÉK XIX.4. Bevallás, előlegfizetés XX. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (ÚJ ADÓNEM!) XX.1. Adó alanya XX.2. Adókötelezettség XX.3. Adó alapja XX.4. Adó mértéke XX.5. Adómentességek XX.6. Adó nyilvántartása, bevallása, befizetése XX.7. A jelenlegi kormány által hozott fontosabb változások XXI. AZ EGYES ÁGAZATOKAT TERHELŐ KÜLÖNADÓ (VÁLSÁGADÓ) XXI.1. Adóalany XXI.2. Az adóköteles tevékenységek XXI.3. Az adó alapja XXI.4. Az adó mértéke XXI.5. Adóelőleg, adóbevallás, adófizetés, feltöltési kötelezettség XXII. HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA (BANKADÓ) XXII.1. Adóalany XXII.2. Adóalap és adómértékek XXII.3. Előleg, bevallás, fizetési kötelezettségek XXIII. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY XXIII.1. A törvény hatálya XXIII.2. A Vállalkozó számviteli törvény által előírt kötelezettségei XXIII.3. Euróban, illetve eurótól eltérő devizanemben való könyvvezetés XXIII.4. Üzleti év XXIII.5. Napi készpénz záró állomány XXIII.6. Könyvvizsgálat XXIII január 1-jétől életbe lépő további fontosabb változások XXIV. CSŐDELJÁRÁS, FELSZÁMOLÁS, VÉGELSZÁMOLÁS, ÁTALAKULÁS MELLÉKLETEK CAFETERIA RENDSZER ELEMEI EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ADÓZÁSA SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG SZÁMLAKORREKCIÓK KÜLÖNLEGES ADÓZÁSI FORMÁK évi Adóhírlevél 6. oldala összesen 70-ból

7 SZERZŐK Szerzők: Bergmann Péter Előszó Kiss József XVIII. Kovács Krisztina VII. Korpásné Juhász Sarolta XXIII., Zsömbölyné Révai Csilla ADÓ- ÉS ILLETÉK- RENDSZER Kiss Anita VIII., 3. sz. melléklet dr. Báló Rita I. Szeredi Pál XVI-XVII., XXI-XXII. Somkutiné Kontyi Réka XIV., XV. Soltész Sándor II., III., IV., VI. 1., 2.sz. melléklet Kosik Péter X., XX. Czakó Balázs IX., Gódor Attila V., XI., XII. Mágó Sándor XIII., XIX évi Adóhírlevél 7. oldala összesen 70-ból

8 ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL MEGNEVEZÉS MÉRTÉK Társasági adó: (a korrigált adózás előtti eredmény után) 500 millió Ft adóalapig (alkalmazása nem kötődik feltételek teljesítéséhez)... 10% 500 millió Ft adóalap felett... 19% Osztalékadó a magánszemély tulajdonos esetében: Az osztalékból, osztalékelőlegből származó jövedelem után...szja 16% és... EHO 14% max ,-Ft Osztalékadó gazdasági társaság tulajdonos esetében: Ha az osztalékra jogosult Közösségen belüli székhelyű adóalany, vagy belföldi gazdasági társaság, nem kell az osztalékadót Magyarországon megfizetni... 0% EVA (Egyszerűsített vállalkozói adó) alapja az elért tárgyévi - max.30 M/Ft-bevétel... 37% Ezentúl a társaságiadó-törvény hatálya alá visszakerülő eva-alanyoknak is kell társaságiadó-előleget fizetniük az első társaságiadó-bevallást megelőző időszakra. A társasági adólelőlegről az eva-alanyiság megszűnését követő 60. napig kell bevallást benyújtani az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig terjedő időszakra (2013. június 30-áig, ha az eva-alany 2011-ben jelentkezik ki az eva-alanyi körből). A háromhavonta esedékes társaságiadó-előleg összege az eva-alanyiság megszűnésének adóévében (ha az eva-alany 2011-ben jelentkezik ki az eva-alanyi körből, a 2011-es adóévben) elszámolt (évesített) összes bevétel 1 százaléka. A minimálbér összege január 1-jétől: ,-Ft/hó; a garantált bérminimum ,-Ft/hó; (298/2011. (XII. 22) Kormányrendelet.) Szociális hozzájárulási adó mértéke:... 27% Megszűnik a foglalkoztatók társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége. Helyette a kifizetőt vagy a természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli. EHO százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke... 27% vagy 14% vagy 10% A béren kívüli juttatások után a kifizetőt 10% mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke... 8,5% 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékból és 1,5% munkaerő-piaci járulékból áll. Heti 36 órás munkaviszony melletti további jogviszonyok után is kell a biztosított magánszemélynek 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni. Egyéni nyugdíjjárulékot éves szinten ,- Ft-ig kell fizetni (napi HUF) a munkaviszonyból származó jövedelemből:... 10% Vigyázat, a év szökőév! Egészségügyi szolgáltatási járulék... A nem biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók fix összegű egészségügyi szolgáltatási járuléka 6.390,-Ft/hó; a költségvetés kötelezettsége 6.400,-Ft/hó. Szakképzési hozzájárulás alapja azonos a szociális hozzájárulási adó alapjával... 1,5% Rehabilitációs hozzájárulás: a 25 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek a létszám 5%-át alapul véve kötelesek fizetni negyedévenként: ,-ft/fő/év Személyi jövedelemadó egységesen... 16% évi Adóhírlevél 8. oldala összesen 70-ból

9 ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL EKHO (Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás) a kifizetőt terhelő adómérték:... 20% magánszemélyt terhelő, kifizető által levonandó adómérték:... 15% Ha a magánszemély magán-nyugdíjpénztári tag, a tőle 15%-os mértékkel levont ekho 26%- át a kifizető ezentúl a magánszemély magán-nyugdíjpénztárának utalja át. nyugdíjas magánszemély, ill. tb. járulékfizetés felső határa felett:... 11,1% Általános forgalmi adó:... 27% 18% 5%; Innovációs járulék: az iparűzési adó alapja után fizetendő, közép- és nagyvállalkozások esetében:... 0,3% A járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. K+F tevékenység közvetlen költsége már nem csökkenti az innovációs járulékot. Az innovációs járulék alanyának nem minősülő mikro és kisvállalkozási kategória meghatározása során a konszolidált adatokból kell kiindulni. Energiaadó: (termelőt, importálót terhelő adó) az adó mértéke: A szén fajtájától függetlenül Ft/tonna Villamos energia Ft/MWh Földgáz:... 88,50 Ft/GJ Robin Hood adó: A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele érdekében évekre bevezetett, majd évekre kiterjesztett jövedelemadó, amit a szénhidrogén kitermelők, kőolaj, földgáz és villamos energia termelők, illetve kereskedők kötelesek az adózás előtti eredményük után fizetni. Mértéke az adóalap korrigált értéke után... 8% A törvény január 1-én hatályát veszti. Az egyes ágazatokat terhelő különadó: adó mértéke a XXI. fejezetben leírt - ágazatonként eltérő - kulcsok, és adóalap alkalmazásával számítható A törvény január 1-én hatályát veszti. Hitelintézetek és pénzügyi szervezetek különadója: adó mértéke a XXII. fejezetben leírt - az egyes adóalanyok esetén eltérő - kulcsok, és adóalap alkalmazásával számítható 98 százalékos különadó mértéke... 98% január 1-jétől megszerzett, a különadó alapjába tartozó bevételekre kell alkalmazni. Különadó fizetésére kötelezett az országgyűlési képviselő, a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés alelnöke, továbbá az európai parlamenti képviselő is, ha jogviszonya megszűnésével összefüggésben a rá vonatkozó jogszabály alapján vagy más jogcímen különadó-köteles bevételt szerez. Környezetterhelési díj: Levegő,- víz,- és talajterhelés miatt díjat kell fizetni. Szabályai a XIV. fejezetben található. Iparűzési adó... 2% a korrigált nettó árbevétel után, a törvény külön külön fogalomként definiálja a közvetített szolgáltatások és az úgynevezett alvállalkozói teljesítések fogalmát. Magánszemély kommunális adója mértéke meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb Ft Építményadó felső határa Ft/m² vagy a korrigált forgalmi érték... 3,6%-a Telekadó felső határa Ft/m² vagy a korrigált forgalmi érték... 3%-a évi Adóhírlevél 9. oldala összesen 70-ból

10 ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL Vagyonszerzési illeték általános mértéke:... 2%, 4% vagy 10% Öröklési, ajándékozási illeték az érintett személyek közötti rokoni kapcsolattól és az értéktől függően sávosan progresszív. Kulcsai:... 11%, 15%, 21%, 30% vagy 40% Mentes az örökösödési illeték alól a törvény 12, szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből millió Ft Bírósági eljárási illeték cégjogi körben a cégformától függő tételes mértékű. A törvény számos eljárási illeték mértékét jelentősen emeli. Gépjárművek megszerzése után fizetendő illetéket a jármű hajtómotorjának a hatósági nyilvántartásban feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítménye és a gyártástól számított kora alapján kell meghatározni (a korábbi hengerűrtartalom helyett). Környezetvédelmi termékdíj: Jelentősen módosításra került a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény. A termékdíj fizetési kötelezettség a csomagolás helyett a csomagolószerek első forgalomba hozatalával illetve saját célú felhasználásával összefüggésben keletkezik. Jövedéki adó a jövedéki termékek ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány után fizetendő. Részben bővül az adóhatóság jogköre a jövedéki adó kötelezettség tekintetében, hiszen a vámazonosító szám megállapításával kapcsolatos nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatos ügyekben a jövőben az adóhatóság jár el a vámhatóság helyett. Gépjárműadó mértéke a motor teljesítménye és a beszerzés éve alapján ft/kilowatt Ezentúl csak a forgalomba helyezéshez köti a törvény az adókötelezettséget (a rendszámtábla érvényességéhez már nem). Cégautóadó: A cégautóadót környezetvédelmi osztály és kilowattban kifejezett teljesítmény szerinti differenciált mértékkel kell megfizetni (korábban 1600 köbcentiméter hengerűrtartalomig havi 7 ezer forint, fölötte 15 ezer forint volt). A törvény három környezetvédelmi és négy kilowatt-kategória kombinációja eredményeként -12 adótételt tartalmaz. Regisztrációs adó a személygépkocsi, lakóautó és motorkerékpár Magyarországon történő forgalomba helyezésekor fizetendő a jármű motorjának köbtartalma és környezetvédelmi osztályba sorolása szerint:... A külföldi székhelyű gépjármű-flottaüzemeltető vállalkozásnak is regisztrációs adót kell fizetnie a belföldi illetőségű személy, szervezet részére történő, 1 napon túli személygépkocsi és lakóautó bérbeadása esetén. Kulturális adó mértéke... 25% Az adó alanya a pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások értékesítését, valamint az erotikus telefonszolgáltatást végző személy, szervezet, az adó alapja pedig az adóköteles tevékenységből származó árbevétel, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetén a bevétel. Népegészségügyi termékadó mértéke a XX. fejezetben leírt az egyes termékenként eltérő. Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet. Baleseti adó mértéke...az adóalap 30%-a, de legfeljebb napi 83 Ft/gépjármű, 12 hónapra legfeljebb gépjárművenként Ft. Az adó alanya a gépjármű üzembentartója, az adó alapja a fizetendő kötelező gépjármű felelősségbiztosítás éves díja évi Adóhírlevél 10. oldala összesen 70-ból

11 I. AZ ADÓZÁS RENDJE I. AZ ADÓZÁS RENDJE (2003. évi XCII. tv.) I.1. Célja Az adózók és adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek szabályozása, egységes normák alkalmazása minden adónemre. I.2. Adózó kötelezettségei I.2.1. Bejelentkezés, nyilatkozattétel és bejelentés I Bejelentkezés, bejelentés Adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó köteles az Adóhatóságnál (NAV) bejelentkezni a következő adatokkal: o Név, cégnév o Cím, székhely, telephely, iratőrzés helye o A cégbíróságon be nem jelentett és a társasági szerződésben nem jelölt telephelyek bejelentése is kötelező o Létesítő okirat kelte, száma o Tevékenység megkezdésének időpontja o Képviselő adatai o Könyvvizsgáló adatai o Fő- és egyéb végzett tevékenység o Üzleti év fordulónapja o Nyilvántartási szám (közhasznú szervezet, alapítványok esetében) Ezen felül bejelenteni köteles: o A végelszámolás kezdő és záró időpontját o Adóköteles tevékenység megszűnését Kapcsolt vállalkozásait január 1-jétől kötelező bejelenteni továbbá: o Jegyzett tőke összegét o Kft. és Zrt. esetén azt a tényt, ha a tag/részvényes 50 %-ot meghaladó szavazati joggal, vagy minősített befolyással rendelkezik o Fióktelep esetén a külföldi vállalkozás adatait o Több tagállami illetőség esetén a tényleges üzletvezetési helyet o a kölcsönvevő a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott személyek adatait o Mo-n kiküldetésben lévő külföldi magánszemély adatait, ha magyar Szja fizetési kötelezettsége keletkezik Az adatokban történő változást adózó 15 napon belül köteles az Adóhatósághoz (NAV) bejelenteni. A helyi iparűzési adóval és az idegenforgalmi adóval kapcsolatos bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségeket az Önkormányzatok felé egységes nyomtatványon kell teljesíteni. Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése: Amennyiben az adózó bizonytalan valamely általa kötött ügylet adójogi megítélését illetően, azt január 1-jétől az adóbevallásban bejelentheti, így mentesül egy esetleges ellenőrzés során kiszabott adóbírság megfizetése alól. A bevallást azonban ellen kell jegyeztetni adótanácsadóval vagy ügyvéddel évi Adóhírlevél 11. oldala összesen 70-ból

12 I. AZ ADÓZÁS RENDJE I Nyilatkozattétel Az ÁFA alanyok tevékenységünk megkezdésekor nyilatkoznak arról, hogy o adómentes tevékenységet végeznek, o adómentes tevékenység esetén az adókötelességet választják, o alanyi adómentességet választanak, o az adó-megállapítás különleges módját választják, o EU tagállamban illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kívánnak létrehozni, o az általános forgalmi adó általános szabályai szerint kívánnak adózni. o I Az adószám Az adószám kiadásának megtagadása január 1-jétől a NAV megtagadja a tevékenység megkezdéséhez szükséges adószám kiadását abban az esetben, ha a leendő adózó vezető tisztségviselője illetve tagja a korábbi cégei alapján kockázatosnak minősül, azaz ha az előző cég: o 15M Ft adótartozással rendelkezik, vagy o az elmúl 5 évben 15M Ft összegű adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, illetve o az adószámát fiktivitás miatt törölték. Az adószám törlése január 1-jétől a NAV az adószám felfüggesztése nélkül azonnal töröli, amennyiben: o az adózó bejelentett székhelye nem valós cím, o az adózó képviselőjét nem jelentette be, o a bejelentett képviselő nem valós személy. I Kockázatelemzés és fokozott adóhatósági felügyelet A NAV az adószám megállapítását követően kockázatelemzés céljából kérdőívet küldhet az adózónak. Az adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működnek majd, mely során a NAV: o vizsgálhatja az adózó által bejelentett adatok valóságtartalmát, o az adózót a rá egyébként irányadó Áfa bevallási gyakoriságnál gyakoribb bevallás benyújtására kötelezheti, o az adózót kötelezheti adóbevallásának adótanácsadóval történő ellenjegyeztetésére, o továbbá kötelezheti, hogy nyújtsa be a bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatát. I.2.2. Adó-megállapítás önadózással I.2.3. Adóbevallás benyújtása I.2.4. Adó- és előlegfizetés I.2.5. Bizonylat kiállítása, megőrzése I.2.6. Nyilvántartás vezetése (könyvvezetés) I.2.7. Adatszolgáltatás I.2.8. Adólevonás, adóbeszedés I.2.9. Pénzforgalmi számlanyitás évi Adóhírlevél 12. oldala összesen 70-ból

13 I. AZ ADÓZÁS RENDJE I.3. Bevallási határidők Főbb adófizetési határidők: - munkabéreket érintő járulékok, adók: tárgyhót követő áfa: tárgyidőszakot követő helyi adók (ipa, építményadó, telekadó, gépjárműadó): - március szeptember december 20. (feltöltésre kötelezett cégek esetén) - társasági adó (előző évi társasági adó mértékétől függ): - tárgyidőszakot követő 20-a - december 20. (feltöltésre kötelezett cégek esetén) - szakképzési hozzájárulás: hónap esetén a tárgyhót követő hó 12-e hónap és az éves elszámolás tárgyévet követő február 25-e I.4. Ellenőrzés Fajtái: 1. Bevallások utólagos vizsgálata 2. Állami garancia beváltásához kapcsolódó 3. Egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló 4. Adatok gyűjtését célzó 5. Illetékkötelezettségek teljesítésére irányuló 6. Ismételt ellenőrzés 7. Felülellenőrzés 8. Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés január 1-jétől a NAV az adózónál a vele szerződéses kapcsolatban álló adózók adókötelezettségének megállapítása, ellenőrzése céljából a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytathat le. (Az ellenőrzés során tett megállapítások alapján elrendelheti az adózó bevallásainak utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzését is!) Az adóellenőrzés alá vont adónemre és időszakra vonatkozó önellenőrzés csak abban az esetben minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzettnek, ha azt az Adózó legkésőbb az adóellenőrzést bejelentő értesítés vagy a megbízólevél kézbesítését megelőző napon leadta től az adózók ellenőrzést akadályozó magatartásának visszaszorítása érdekében megszűnik az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az ellenőrzés a megbízólevél közlésével kezdődik! I.5. Az ellenőrzés jogkövetkezményei Késedelmi pótlék A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Késedelmi pótlék az adó késedelmes megfizetése esetén számítható fel. Önellenőrzési pótlék Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani. Adóbírság Adóbírság adóhiány esetén fizetendő, mértéke az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke január 1-jétől az adóhiány 200 %-a is lehet, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze évi Adóhírlevél 13. oldala összesen 70-ból

14 I. AZ ADÓZÁS RENDJE Mulasztási bírság A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható többek között: ha nem tesz eleget vagy hibásan, valótlan adattartalommal teljesíti bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét, nem vezeti nyilvántartásait, valótlanul nyilatkozik, iratmegőrzést elmulaszt, utas valótlan nyilatkozatot ad az utazásszervezőnek, éves beszámolója nem felel meg az Sztv. előírásainak. Az adózó 1M Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható: amennyiben elmulasztja számla-, egyszerűsített számla-, nyugta kibocsátási kötelezettségét ill. nem a megfelelő összegről állítja ki a bizonylatot, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztat. 1M Ft összegű mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha beszámoló-közzétételi kötelezettségének, vagy iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Adóellenőrzések során az iratok, nyilvántartások, bizonylatok pótlásának határidőre történő teljesítésének elmulasztása 2012-től a jelenleginél magasabb, 1 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható. Az adózó nyilvántartásonként 2M forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható: ha a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget. Ismételt jogsértés esetén a bírság 4 millió forintig, ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén pedig akár az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének nyolcszorosáig is súlyosbítható! Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet többek között: az adóelőleg feltöltési kötelezettség megszegése, jogosulatlan adóelőleg mérséklés esetén. Az adózó 40%-ig terjedő mértékű bírságot fizet: igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén Üzletlezárás (2012-től megszűnik a tevékenység-felfüggesztés jogintézménye, helyette mulasztási bírság szabható ki) Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét. I.6. Hatósági eljárás A hatósági eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére indul. Elsősorban a következőkre irányul: adóalap, adó, adómentesség, kedvezmények, fizetési kötelezettség vagy jogkövetkezmények, támogatási jogosultság, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítési igény megállapítása. Eljárások: 1. Hatósági adó-megállapítás bejelentés, bevallás alapján (kivetéses adózás, kiszabás) 2. Utólagos adó-megállapítás o o Végelszámolás esetén is elrendelhető új adó-ellenőrzési eljárás. A cégbíróság külföldi vállalkozás belföldi fióktelepét mindaddig nem törli a cégjegyzékből, amíg a fióktelep ellen adóigazgatási eljárás folyik. 3. Adó soron kívüli megállapítása (pl. adózó halála esetén) 4. Adó feltételes megállapítása (2012-től tartós feltételes adó-megállapítás és sürgősségi eljárás bevezetése!) 5. Szokásos piaci ár megállapítása o A kapcsolt viszonyban álló, társaságnak nem minősülő felekre tehát magánszemélyekre is vonatkoznak az eljárás szabályai. 6. Fizetési halasztás, részletfizetés 7. Adómérséklés évi Adóhírlevél 14. oldala összesen 70-ból

15 I. AZ ADÓZÁS RENDJE I.7. Jogorvoslatok Észrevétel: az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv átvételét követő 15 napon belül (illetékmentes) Fellebbezés: az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen az átvételtől számított általában 30 napon belül fellebbezhet. Illetéke: a vitatott összeg minden megkezdett ,-Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5.000,-Ft és legfeljebb ,-Ft. Felügyeleti intézkedés: a felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata jogszabálysértő. A kérelem illetéke a fellebbezés illetékével megegyezik, de ha az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, az illeték legalább ,-Ft től a felügyeleti intézkedés csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be. Figyelem!: az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónappal meghosszabbodik, amennyiben jogorvoslati eljárás keretében új eljárás lefolytatására kerül sor. I.8. Végrehajtási eljárás A végrehajtásnál a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Végrehajtható: a jogerős határozat (végzés)/önadózó bevallása/behajtást kérő megkeresése/az adózóval közölt adóhatósági adó-megállapítás (pótlék és kamat is)/eljárási illeték-fizetési kötelezettséget megállapító határozat. Eljáró hatóság: az elsőfokú adóhatóság. Pozitív Art változások 2012 Bizonytalan adójogi helyzet bejelentésével a bírság kiszabása elkerülhető A NAV honlapján hozzáférhető lesz az adózók ingatlan bérbeadásával, értékesítésével kapcsolatos Áfa nyilatkozata Ezentúl nem kell lefordíttatni az angol, német és francia nyelvű dokumentumokat 2012-től nem szabható ki mulasztási bírság az állandó meghatalmazott terhére Megszűnik a felszámolás alatt álló és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók kötelező ellenőrzése Negatív Intézkedések az adóelkerülések és az adózási kiskapuk megszüntetése érdekében: Bővülő adat bejelentési kötelezettségek A független felek közötti készpénzfizetés bejelentési összeghatára 5M Ft-ról 2M Ft-ra csökken Adózók előéletének vizsgálata az adószám megállapításakor Fokozott adóhatósági felügyelet bevezetése a kockázatos adózóknál Fiktív cégek adószámának törlése előzetes felfüggesztés nélkül Újabb ellenőrzés típus bevezetése: egyes gazdasági események valódiságának vizsgálata Megszűnik az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés Szigorúbb szankciók bevezetése (bevétel eltitkolása, beszámoló-közzétételi, iratmegőrzési kötelezettség megsértése, transzferár nyilvántartás vezetés elmulasztása esetén) Megszűnik a minősített adózók körében kötelezően alkalmazott alacsonyabb adóbírság mérték (50% helyett 20% volt) évi Adóhírlevél 15. oldala összesen 70-ból

16 II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY II.1. Munkaviszony A munkaviszony lényeges eleme az utasíthatóság és a munkáltató és munkavállaló viszonyában az alá-főlé rendeltség. A szükséges munkaerő felvételekor az alább leírt fontos tudnivalókat ajánljuk figyelmükbe: - Foglalkoztatásra irányuló jogviszony (munkaviszony) létesítése, módosítása és megszüntetése szinte minden esetben csak írásban lehetséges. - Alkalmazás esetén a munkába állást megelőző napon, de legkésőbb a munkába álláskor a foglalkoztatónak bejelentési kötelezettsége van az Adóhivatal felé, megszűnése esetén (8 napon belül) pedig kijelentési. A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a személyi alapbér (BRUTTÓ), (legalább a minimálbér Ft, illetve középfokú képesítéshez kötött munkakörben Ft) a munkakör, és a munkavégzés helye. A felek ezen túlmenően bármiben megállapodhatnak (egyéb juttatások, prémium, képzettségi feltételek, titoktartás, stb.). A próbaidő (ha megállapodnak a felek) 30 nap, egyéni megállapodás eltérítheti, de maximálisan 90 nap lehet, ez utóbbi a legelterjedtebb. Ha nem történik külön megállapodás a munkaviszony határozatlan időre jön létre. Munkaviszony kezdete a munkába állás napja. Ha nem tartalmazza a munkaszerződés a munkába állás konkrét időpontját, akkor a munkaszerződés megkötését követő munkanapot a munkaviszony kezdetének, tehát a munkába állás napjának kell értelmezni. A munkába állást követően a munkaadónak tájékoztatási kötelezettsége (a tájékoztatás megtörténtét a dolgozóval alá kell íratni) van a munkavállalóval szemben: munka- és pihenőidő beosztása, munkaköri leírás, munka- és tűzvédelmi oktatás, szabályzatok, stb. Munkaviszony megszüntetésének lehetséges esetei: - a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével - próbaidő alatt azonnali hatállyal bármely fél részéről indoklás nélkül - munkavállalói/munkáltatói (indoklás köteles) rendes felmondás - munkavállalói/munkáltatói rendkívüli felmondás súlyos munkaszerződés szegés esetén A munkaviszony létesítése, módosítása és főleg megszüntetése kényes kérdések. Ezért Irodánk mindenképp megfontolásra ajánlja az esetleges későbbi munkaügyi per elkerülése végett a munkajogásszal történő előzetes konzultációt. TIPP: A évi szabadságokat év végéig a munkáltatónak maradéktalanul ki kell adnia a ki nem vett szabadság nem vihető át 2012-re, az pénzben nem megváltható. II.2. Megbízás (Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a megbízás, amely kimondottan nem fizikai jellegű munka ellátásra vonatkozik, s amely során nem utasíthatja a megbízó közvetlenül a megbízottat, azaz pusztán egy feladat ellátására vonatkozik. Ezáltal felelősségi kérdésekben, valamint munkaeszköz, munkavégzés helye és munkavégző személye stb. tekintetében eltér az előzőekben tárgyalt jogviszonyétól. Megbízási szerződést tipikusan az előadók, oktatók (saját tematikával és oktatási anyaggal), külsős szakértők és tanácsadók alkalmazása (azaz egy szigorúan körülhatárolható célfeladat elvégeztetése) esetén használják évi Adóhírlevél 16. oldala összesen 70-ból

17 II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY A megbízott ráfordításai ellentételezéséhez eldöntheti, hogy 10%-os költséghányaddal vagy tételes költségelszámolással kívánja csökkenteni megbízásából származó jövedelme adóalapját (kivéve: választott tisztségviselők tiszteletdíja). E jogviszonyt az adóalap csökkentés lehetősége, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szigorú (bejelentés, végkielégítés, szabadság stb.) szabályok miatt előszeretettel használják a munkaviszony elkerülésére. Irodánk a kockázatok elkerülése érdekében leginkább a határozott idejű munkaszerződéssel történő alkalmazást javasolja ügyfeleinek. Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy decemberben szavazott az Országgyűlés az új Munka Törvénykönyvéről, amely júliustól lesz hatályos, s amelyben számos jelentős változásra lehet számítani. II.3. Egyszerűsített foglalkoztatás Az augusztus 1-je óta az egyszerűsített foglalkoztatás intézménye hivatott könnyíteni a munkavállalók és a munkáltatók adminisztrációs-, és járulékterhein bizonyos munkák ellátása és elláttatása esetén. II.3.1. Egyszerűsített foglalkoztatás alkalmazási köre Mezőgazdasági idénymunka - növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatban 120 napig Alkalmi munka - határozott idejű munkaviszony, legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig. Az ekképp foglalkoztatható létszám a tervezett foglalkoztatást megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámhoz van kötve. Alkalmi munka Turisztikai idénymunka kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál. 120 napig II.3.2. Egyszerűsített foglalkoztatás fontos szabályai E munkaviszony keletkeztetésekor is kötelező az írásbeliség (törvény mellékletében található blanketta szerződéssel), továbbá bejelentési kötelezettség van érvényben: - ügyfélkapunk keresztül ( Bergmann Iroda közreműködésével) - telefonon (belföldi, helyi tarifával hívható 185-ös telefonszám) A munkavállaló nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak. Kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. II.3.3. Munkáltató közterhe egyszerűsített foglalkoztatás esetén - mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 500,-Ft/nap munkavállalónként - alkalmi munka esetén: 1000,- Ft/nap munkavállalónként Korábbi tájékoztatónkban már hírt adtunk róla, hogy jétől bővült a mezőgazdasági idénymunka köre és változott az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazható munkavállalók 6 havi átlagos létszámhoz kötött - száma. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén már nem kell alkalmazni az Mt-nek a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezését. Nem kell alkalmazni továbbá a betegszabadságra, egyéb munkaidőkedvezményekre vonatkozó Mt. előírásokat sem, illetve a munkaidő-beosztás az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet egyenlőtlen munkaidő-beosztást és nem kell alkalmaznia a munkaviszony megszűnése esetén a munkaviszonyra vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására vonatkozó előírásokat évi Adóhírlevél 17. oldala összesen 70-ból

18 III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerződést, úgy a munkáltatónak nem kell munkaidő-nyilvántartást sem vezetnie. Kérjük, hogy munkajogi tanácsért jogi képviselő hiányában mindenképp forduljon irodánkhoz, ahol készséggel állunk rendelkezésükre. III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ (1995. évi CXVII. tv.) III.1. Egykulcsos Szja A évtől az adó mértéke egységesen 16%, azaz megszűnt az összevonás alá eső jövedelmeket a különadózó jövedelmektől megkülönböztető progresszív adótábla. Az adómérték (16%) évben nem változik, azonban az adóalap sávos lesz, mivel az adóalap-kiegészítés (szuperbruttó) havi forintos jövedelemhatár alatt (évi Ft alatt) kivezetésre került. Mindemellett az adójóváírás 2012-ben teljes egészében megszűnik, így mindent összevetve a 2011-hez képest bruttó Ft-ig a nettó bérösszegek nominálisan csökkennek. A csökkenést ellensúlyozandó a Kormány ugyan kötelezővé nem teszi, de elvárja a Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzését (bruttó bér emelését) Ha a vállalkozások ezt az emelést megteszik, a 27% szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény formájában bérkompenzációt vehetnek igénybe. Akik viszont nem teszik ezt meg, azok kizárhatóak a közbeszerzésekből, és nem kaphatnak később állami támogatást sem. Az elvárt béremelés mértéke, azaz a 2011-es munkabérekhez rendelt konkrét emelésösszegeket tartalmazó táblázat a 299/2011 (XII. 22) Kormányrendeletben található meg. III.2. Adóalanyok Belföldi illetőségű magánszemély Külföldi illetőségű magánszemély teljes körű adókötelezettsége van: korlátozott adókötelezettsége van: belföldről 1 és külföldről 2 származó csak a belföldről származó jövedelmére terjed ki az adókötelezettség. III.3. A jövedelem meghatározása a bevételből Alaptételként megállapítható, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Az adó alapját képező jövedelem = a magánszemély által az adóévben bármely jogcímen és formában megszerzett bevételének: o egésze o vagy a törvényben elismert költségekkel csökkentett része, o vagy meghatározott hányada. A jövedelem meghatározása a bevételből: + Bevétel - Bevételnek nem minősülő tételek (pl. adómentes bevételek) - Költségek = Jövedelem=Adóalap 1 Belföldről származó jövedelem belföldi illetőségű munkáltatótól, megbízótól származó, vagy belföldön végzett tevékenységből származó, vagy belföldi vagyonból származó jövedelem. 2 Külföldről származó jövedelem: külföldön végzett tevékenységért a külföldi illetőségű munkáltatótól, megbízótól származó, vagy külföldi vagyonból származó jövedelem évi Adóhírlevél 18. oldala összesen 70-ból

19 I. AZ ADÓZÁS RENDJE III.3.1. Bevételnek nem minősülő tételek Az előző táblázatban foglaltak szerint a jövedelembe nem számítandók bele az Szja tv. 7. (1) bekezdése szerinti bevételnek nem minősülő tételek, így például az Szja tv. 1. sz. mellékletében felsorolt adómentes bevételek. III Adómentes bevételek Az Szja törvény 1. számú melléklete tartalmazza a bevételek azon körét, amelyek adómentesek. Fontos változás, hogy december végével a Kormány visszaállította a november előtti adóállapotot, azaz január 1-jétől a munkáltató már csak adófizetés mellett nyújthat munkavállalója részére végtörlesztéséhez támogatást, illetve a végtörlesztés érdekében nyújtott esetleges kamatmentes kölcsönre ismét vonatkoznak a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó előírások. A munkavállaló számára adómentesen adható juttatások megismeréséhez javasoljuk a Hírlevelünk 1. sz. mellékletét képező Cafetéria rendszer IV. pontjának áttekintését. III További, bevételnek nem minősülő tételek A teljesség igénye nélkül ilyennek minősülnek: hivatali, üzleti utazás esetén az az összeg, amellyel a magánszemély a juttató részére számlával köteles elszámolni illetve az utazási jegy ellenértéke; saját gépkocsi használat esetén az üzemanyag költség megtérítésen felül a kiküldetési rendelvény alapján költségtérítése címén kapott 9,-Ft/km 2012-es változás, hogy ismét adómentesen adható a külföldi kiküldetés napidíja 30%-a, de maximum 15 EUR/nap (50 EUR napidíjból tehát csak 35EUR-t terheli adó- és járulék) III.4. Kedvezményes adózású juttatások A kedvezményes adózású juttatások az SZJA 70. egyes meghatározott juttatások, és a 71. -ában pedig a béren kívüli juttatások találhatóak meg. Új elem a 10% EHO fizetési kötelezettség, amelyet a 119%-os adóalapra tekintettel kell megfizetni. SZJA 70. Egyes meghatározott juttatások 1,19 (adóalap) 16%+27% EHO = 51,17% (!) SZJA 71. Béren kívüli juttatások 1,19 (adóalap) 16%+10% EHO = 30,94% (!) Újdonság a béren kívüli juttatások között a 2012-től megjelenő Ft-os éves személyi limit, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya módozatai, melyekre évente összesen ,-Ft munkáltatói támogatás utalható. A kedvezményes adózású juttatásokat a Hírlevelünk 1. sz. mellékletét képező Cafetéria rendszer II-III. pontjaiban tekinthetik át. III.5. Az SZJA alapja III.5.1. Összevonandó jövedelmek A személyi jövedelemadó alapja sávos. Alapja Ft-ig a bruttó bér 100%-a, e jövedelemhatár felett azonban a 127%-a, azaz a szuperbruttó. Összevont adóalap = Adóalapot képező jövedelmek: Adóalap kiegészítés: - önálló jövedelem 0% ( Ft-ig) vagy a - nem önálló jövedelem + 27% felette - egyéb jövedelem vagy a 27 %-os Eho évi Adóhírlevél 19. oldala összesen 70-ból

20 III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ III.5.2. Külön adózó jövedelmek A külön adózó jövedelmek többségénél (pl. vagyonátruházás, árfolyamnyereség) az adó alapja: + az ügylet során megszerzett bevétel és - a magánszemély ügylettel kapcsolatos igazolt kiadásainak különbözete. Néhány esetben azonban a bevétel egésze jövedelemnek számít. (pl.: osztalék) Új fogalom az Szja törvényben a gazdasági tevékenység fogalma. Ha valamely magánszemély tartós, vagy rendszeres tevékenységével ellenérték (és jövedelem) elérésére törekszik, vagy üzletszerű tevékenysége azt eredményezi, s ezt a tevékenységet független (nem egyéni vállalkozói) minőségében végzi, akkor azt a törvény önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősíti, s akként adóztatja. (ingatlan- és a Ft bevételt elérő ingó vagyontárgyak értékesítése SZJA 58 8 és SZJA 62 3a) Továbbra is alkalmazni kell több külön adózó jövedelemnél az összevont adóalapnál is alkalmazott adóalap kiegészítés-t az Szja tv ában található kedvezményes adózású juttatásoknál, a kamatkedvezményből és nyereményből származó jövedelemnél, ahol speciális 119% az adóalap es változás, hogy az ilyen formán megemelt adóalap néhány esetben már nemcsak az SZJA, hanem már más adónem alapjául is szolgál. (lásd. EHO) III.6. A fizetendő adó meghatározása III.6.1. Összevonandó jövedelmek 2012-es év változása, hogy megszűnt az adójóváírás intézménye így a számított adóból egy kedvezménnyel kevesebb érvényesíthető, amely döntés a Ft/hó alatti jövedelemmel rendelkezőknél átlagosan Ft/hó nettó keresetcsökkenést okozhat. Fizetendő adó meghatározása: + számított adó - külföldön megfizetett adó - adókedvezmények - adóév során megfizetett adóelőlegek = fizetendő adó Az összevont adóalap megállapításakor figyelembe vehető adóalap- és adókedvezmények: III Adóalap kedvezmény 2012-ben alapvetően nem változik a családi kedvezmény (bővült a lehetséges igénybevevők köre), így érvényesíthető a gyermekenként meghatározott mértékű adóalap csökkentés, 3 gyerek esetén akár Ft/hó mértékben III Adókedvezmények személyi kedvezmény (minimálbér 5%-a, azaz 4.650,-Ft /hó), az őstermelői kedvezmény (jövedelemkorlát nélkül érvényesítheti évi ,-Ft adókedvezményét), a tandíj és a lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményét legkésőbb a évben lehet figyelembe venni évi Adóhírlevél 20. oldala összesen 70-ból