BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

Átírás

1 BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA Készítette: a Cívisterv Várostervező és Építész Iroda Bt évben

2 C Í V I S T E R V BT. VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) , Tel/fax: (52) civisterv.hu BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA Tartalom: 1. Településtörténet 2. Településszerkezet 3. Az értékvédelem célja 4. Hagyományok, épületjellemzők, utcahálózat 5. Műemlékek, műemléki terület, egyedi értékek 6. Helyi értékvédelmi kataszter 7. A terv helyi örökségeire gyakorolt hatásai Készítette: Zsemberi István okl. építészmérnök építész vezető tervező, vezető településtervező TT /2001, É Munkatárs: Zsemberiné Luczi Anikó A dokumentáció tartalmi helyességéért és az aláírások hitelé Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

3 1. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET a.) Regionális összefüggések, térszerkezeti helyzet Biharnagybajom a Nagysárrét szívében, Hajdú-Bihar megye délnyugati részén, Debrecentől 60 kilométerre található. A település mind közúton, mind vasúton megközelíthető. A 42-es főközlekedési útról letérve Püspökladánytól 17 kilométerre, Berettyóújfalutól 30 kilométer távolságban érhető el. A Püspökladány-Szeghalom vonalon saját vasútállomással rendelkezik. A mai Hajdú-Bihar megye déli részei, lényegében a Sárrétek vidéke, Bihar vármegyéhez tartozott. A Kis- és a Nagy-Sárrét körzete az elmúlt évezred során mindvégig az Alföld legritkábban lakott térségei közé tartoztak, de az rávízmentesítési és lecsapolási munkálatok következtében igen gyorsan nőtt itt is az eltartóképesség, mely bevándorlással is elősegített gyors népességnövekedést eredményezett. A Püspökladány- Berettyóújfalu- Nagyvárad tengelyhez északról és délről fontos térszerkezeti vonalak csatlakoztak Debrecen és az É-Tiszántúl, illetve Gyula, vagyis a D-Tiszántúl irányából. Nagyvárad, mint regionális központ a várostól Ny-ra legyezőszerűen szétnyíló közút- és vasúthálózatot hívott életre az első világháború előtt, s az igen forgalmas útvonalak jelentős része ugyancsak érintette a Sárrétek településeit. A két világháború közötti Magyarország a területi revízióban bízott, ezért nem szüntette meg Csonka-Bihar vármegyét, bár területén egyetlen város sem létezett, közlekedési hálózata nem volt, hiszen az útvonal-darabok között nem volt összeköttetés, s a hozzátartozó területek egymással éppen az előzőek miatt semmiféle térszerkezeti kapcsolatban nem álltak egymással. Az újabb vesztes háború, s az azt követő békeszerződés közigazgatási változtatásokra kényszerítette a magyar kormányzatot. Csonka-Bihar vármegye esetében a két szomszédos megye között osztotta fel a térséget. Csonka-Bihar településeinek nagyobbik hányada Hajdú-Bihar megye része lett. Napjainkban az önkormányzatok feladataik hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb ésszerűbb ellátása érdekében kívánnak részt venni a kistérségi együttműködésekben. A települések képviselőtestületei más képviselőtestületekkel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel és közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakítanak ki kistérségi együttműködéseket. Az ilyen koordinációnak azonban csak ott lesz létjogosultsága, ahol az együvé tartozás tudata él, s a többé-kevésbé szoros települési, vonzási kapcsolatoknak mély földrajzi alapjuk van. Hajdú-Bihar megyét 1994-től hét kistérségre osztották. Ezek egyike a Sárréti Települési Társulás, amely két várost (Püspökladány, Nádudvar) és 11 községet (Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Kaba, Nagyrábé, (Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen) fog össze. A kisrégió 955 km 2 területén ember él, a megye lakosságának közel 10 %-a. A peremi fekvésű térség egyik sajátosságát az adja, hogy nem sorolható egyetlen tájegységhez sem, hiszen északi területei a Hortobágyhoz, északkeleti része a Hajdúsághoz, végül déli, délkeleti részei a Nagysárréthez tartoznak. Valójában Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

4 átmeneti vidék ez Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Békés megyék között. A település-együttes zömét adó sárréti falvak az elmúlt évszázadokban Békés, de leginkább Bihar vármegye részét képezték. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

5 b.) Természeti-táji adottságok A Nagy-Sárrét a bihari térség jellegzetes kistája 85 és 100 m közötti tszf-i magasságú, a Sebes-Körös hordalékkúpjának Ny-i lábánál alakult ki. É és D felől folyóhátak fogják közre, amelyek csaknem teljesen zárt, rossz lefolyású mélyedést alakítottak ki. A típusos felszíni formák folyóvízi (folyóhát, elhagyott medrek, morotvák stb.) és parti dűne eredetűek. A felszín nagy részét ártéri iszap és agyag borítja, amely É-ról és D-ről a folyóhátak szélére is rátelepül. A gyors feltöltődésű medencébe a Berettyón kívül a Kálló-ér is ide szállította hordalékát, sőt a Nagykunságon keresztül a Tisza, az Ér völgyén át a Kraszna árvize is eljutott ide. A felső 10 m-es rétegben csak helyenként fordul elő néhány cm vastag iszapos, agyagos, tőzegcsík, de az iszapos, homokos rétegek helyett gyakran víz-átnemeresztő agyag keletkezett. Ezzel kapcsolatos az elmocsarasodás. A nagysárréti település éghajlata mérsékelten meleg és száraz, az évi középhőmérséklet 10,1 Celsius fok, a napsütéses órák száma évente átlagosan Évente 530 mm csapadék hull, döntően a vegetációs időszakban. A község uralkodó széljárása az északi és a déli. Számottevőek a felszín alatti vizek, bár kihasználtságuk nem jelentős. Biharnagybajom határa. Molnár Balázsné rajza. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

6 A kistáj Ny-i határa a Hortobágy-Berettyó Bucsa feletti 18 km-es szakasza, míg Keleten a Kék-Kállóra vagy Kálló-főcsatornára támaszkodik. A Kálló veszi fel Bakonszegnél a Keleti-főcsatornát, amely 20 km-es alsó szakaszán a kistájban halad, de Bakonszeg alatt 11-km-en át a Kálló medrében éri el torkolatát, a Berettyót. Ellenkező irányban, a Hortobágy-Berettyóhoz folyik a Makkod-csatorna, az Alsófutaki-csatorna. Gyér lefolyású, száraz, vízhiányos terület. Az egykori nagy területű mocsár- és lápvidéket sűrű csatornahálózat csapolja le és belvízmentesíti, melynek hossza mintegy 1000 km 2. A felszíni vizek jobbára mesterségesek, csatornák. Az átlagosan 4-6 méteren álló talajvíz döntően nátriumot és szulfátot tartalmaz. Sok artézi kút van, mélységük átlagosan 200 méter körüli. Sárrétudvari 47 Celsius fokos melegvizű kútja jelenleg le van fojtva. A Tiszántúli flórajárásba tartozó kistáj jelentősebb potenciális erdőtársulásai között a fűz-nyár-égerligetek, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a sziki tölgyesek és a pusztai tölgyesek említhetők. Az erdőművelésbe vont területeket fiatal és középkorú, zömében keménylombos, ritkábban lágylombos erdők borítják. A mezőgazdaságilag hasznosított területek jellemzőbb kultúrái a búza, a rizs, a lucerna és a napraforgó. A kistáj magja a hajdani Nagy-Sárrét hordalékkúp és folyóhátak közé zárt, ma is gyenge lefolyású, magas talajvízállású ártéri síksági teknője. Talajai főleg lecsapolt és telkesített síkláptalajok, amelyeken főleg réteket, legelőket, rétlápokat és láperdő maradványokat találunk. Szántókkal csak a szigetszerűen kiemelkedő hátasabb felszíneket hasznosítják. É-ról és D-ről ehhez holtmedrekkel és csatornákkal sűrűn szabdalt alacsony fekvésű ártéri síkság csatlakozik, amelynek talajai D-ről főleg réti talajok. É-ról pedig réti és mélyben sós réti csernozjomok. Ennek megfelelően utóbbin kizárólagos a szántóföldi hasznosítás, amíg a réti talajokon a rét és legelő is előfordul. Így a kistáj mindenképpen erősen kultúrsztyep jellegű. Végül Nyugaton, a Hortobágy-Berettyó mellékén folyóhátak közé zárt magas talajvizű, rossz lefolyású, alacsonyártéri síkság húzódik, amely többnyire elszikesedett. A szántóföldeket a láposok magas talajvizű szikesein típusos szikes növényzetű legelők tarkítják. Talajai talajvízhatás alatt képződtek, főleg a réti csernozjom és ennek sós változatai jellemzőek. Termőképességük jó. Növényzetében a löszgyepek és kis területen a szikesek társulásai jelennek meg. A kistáj települései alacsonyabb rendű közutak mentén helyezkednek el. A terület üdülési vonzereje, fogadókészsége jelentéktelen. A térség elzártsága miatt a vadász- és horgászlehetőségek idegenforgalmi kihasználása sem megfelelő. A Biharnagybajomról szóló korabeli írások gyakran megemlítették, hogy mocsarak közt fekszik, a szántók és a rétek egy részét a mocsarak elöntötték. A török idők alatt bekövetkezett térszínsüllyedés is hozzájárulhatott a föld ilyen mérvű elvizesedéséhez. A vízzel szembeni védelem tavasszal különösen nagy terhet rótt az itt lakókra. A természetes áradások mellett a mesterségesen felduzzasztott állóvizek is súlyos károkat okoztak a sárréti földműveseknek. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

7 A XIX. század elején kezdődő, nagymérvű ármentesítési munkálatok idején ez a térség is magára vonta a figyelmet. Vasvári Pál 1820-ra készítette el a Kis- és Nagy- Sárrét vízszabályozási tervét. Az ármentesítés során mintegy 2500 kh vált termőre a Sárréten, de ezen kívül a kinti földeken is biztonságosabbá vált a növénytermesztés. A mocsarak lecsapolása előtt a Sárrét volt Európa egyik leggazdagabb madárlelőhelye mind a vízimadarak tömegét, mind a fajok számát tekintve. A daru volt a sárrétiek legkedvesebb madara. A folyószabályozások után azonban megváltozott s helyzet, eltűnt, illetve megritkult az egykoron paradicsomi madárvilág. A környék védett madara a túzok, amely ma turisztikai kuriózumnak számít. Szűcs Sándor az 1970-es években a jelenről szólva így írt: A Sárrét ma már csak kis foltokban létezik, de valaha 150 ezer km-nyi területen, mint náderdő, süppedő láp és mocsárvilág létezett. A pákászok vízi világa ma már a múlté, a vadvizeket lecsapolták, a nádasok helyét mindenütt művelik. c.) A település története A Nagy-Sárrétet észak felől határoló hatalmas folyóhát egyik apró erekkel szabdalt szárazulatán terül el a mai Biharnagybajom falu. A folyószabályozások előtt határának nagy része beláthatatlan nádas és mocsár volt, amelyből csak a 86 m tengerszint feletti területek emelkedtek ki. A Sárrétek kiterjedése talán a XVIII. század végén volt a legnagyobb. A kéziratos térképek csaknem a Poros-halom, Görbő-halom, Csata-halom és ama rábéi határba eső Nagy-halom vonaláig jelzik a nádas, a mocsár északi kiterjedését. Biharnagybajom első említése 1215, a Váradi Regestrumban. Kettős falu, az egyik a Békés megyei helyi szabad birtokosoké, a másik a Bihar megyei a bihari várnépeké. A bajomi nemesek e másik bajombeli várnépekkel és rábéi nemesekkel pereskedtek halászó helyek, nádasok és szigetek birtokáért. Megegyeztek, hogy a halászó helyeket és nádasokat egyenlően elosztják, a szigetek közül kettő pedig a rábéiaké és a bihari várnépeké. A bajomi nemeseket nem tudjuk biztosan a Sártványvecse nembelik későbbi birtokos családhoz kapcsolni. A XIII. század második felétől a nemzetség úgynevezett Bajoni-Borsi ága a falu birtokosa. Papját a pápai tizedjegyzékekben megtaláljuk ( ). Egy évi adatból tudjuk, hogy egyházát Szent András apostol tiszteletére emelték. A templom koragótikus stílusban épület. Bajom ugyanúgy, mint Rábé egyház-szervezetileg nem a szeghalmi esperességhez, hanem a szabolcsihoz tartozott. Ugyanis a bihari (később váradi) püspökség a korábban alapított egri püspökségtől kivett területen létesült. A Bajoni-Borsi ág 1342-ben osztotta meg falvait előtt a Bajoniak elzálogosították bajomi részeiket a Zelemérieknek, de között visszaváltották ben nem tisztázott jogon a váradi püspökség ezekre tartott igényt. Így a Bajoniak 1351-ben kénytelenek voltak 10 márkáért zálogbirtokként átadni. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

8 Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

9 Ñ Ñ Ñ Ñ Ñ Ñ /2 02/3 02/4 02/5 02/7 02/6 02/ /1 012/1 012/3 04/2 04/7 04/8 04/ /10 04/11 04/12 04/ /2 012/5 012/4 012/6 015/ /12 012/8 012/10 012/11 012/13 012/14 015/1 019/2 016/1 016/3 016/2 016/4 016/5 016/ /1 018/3 018/6 018/5 019/ /1 021/ /1 023/ /6 025/8 025/10 025/7 025/75 025/76 025/12 025/14 025/65 025/13 025/73 025/16 025/11 025/18 025/54 025/21 025/22 025/62 025/60 025/23 025/59 025/17 025/61 025/53 025/25 025/26 025/24 025/27 025/29 025/30 025/77 025/78 025/40 025/38 025/80 025/45 025/41 025/42 025/43 025/44 025/46 025/57 025/67 025/68 025/72 025/70 025/71 025/79 025/82 025/81 025/83 025/84 025/85 025/86 025/ /95 027/96 027/8 027/7 027/11 036/12 027/12 027/ /16 027/86 027/ /13 027/ / /21 027/22 027/20 027/24 027/25 027/27 027/ / / /26 027/ /23 027/ /75 027/29 027/ /34 027/32 027/31 027/33 027/83 027/36 027/ /81 027/ /80 027/ /84 027/82 027/47 027/ /50 027/51 027/52 027/ / /53 027/98 027/99 027/49 027/97 027/46 027/55 027/58027/59 027/73 027/60 027/67 027/87 027/ / / / / / / /4 032/5 032/6 032/10 032/8 032/11 032/9 032/16 032/12 032/14 032/13 032/17 032/18 032/19 032/20 032/ /2 034/7 034/4 034/5 034/9 034/6 034/8 034/10 034/11 034/12 034/13 034/14 034/15 034/16 035/1 035/2 035/3 036/1 036/3 036/4 036/ /5 036/7 036/8 036/10 036/11 036/13 038/1 038/6 038/5 038/3 038/4 038/2 038/8 038/11 038/7 038/9 038/10 038/13 038/14 038/24 038/23 038/12 038/15 038/18 038/19 038/20 038/22 038/ /6 040/8 040/9 040/10 040/11 040/14 040/13 040/12 040/15 040/16 040/ /13 040/18 040/21 040/22 040/ /3 044/5 044/7 044/6 044/9 059/3 044/10 044/11 044/12 046/ /6 046/5 046/99 046/98 046/3 046/2 046/24 046/7 046/17 046/8 046/22 046/18 046/14 046/ /16 046/19 046/11 046/15 046/21 046/12 046/13 046/20 046/ / / /23 046/ /26 046/ /32 046/33 046/30 046/34 046/29 046/ /25 046/31 046/37 046/58 046/ / /54 046/55 046/35 046/59 046/47 046/57 046/ /56 046/36 046/46 046/61 046/ / / /60 046/ /65 046/63 046/66 046/ /67 046/68 046/75 046/78 046/76 046/77 046/79 046/80 046/81 046/82 046/85 046/ / / / / / / /1 049/4 049/5 049/7 049/6 049/8 050/1 050/2 050/3 050/4 050/5 050/6 056/3 056/4 056/5 056/6 056/2 050/7 050/8 078/4 052/7 052/3 052/4 052/5 052/9 052/8 052/13 052/10 052/11 052/ / /1 056/20 056/13 056/15 056/18 056/21 056/9 056/16 056/8 056/7 056/14 056/19 056/10 056/11 056/23 056/17 056/24 056/25056/26 056/22 056/12 056/45 056/27 056/29 056/31 056/42 056/32 056/41 056/30 056/46 056/34 056/62 056/38 056/35 056/63 056/37 056/33 056/40 056/47 056/48 056/49 056/44 056/36 056/28 056/43 056/61 056/64 056/53 056/54 056/59 056/50 056/51 056/ /52 056/65 058/1 058/2 058/3 058/4 058/5 059/2 073/1 059/ /1 061/3 061/2 078/19 061/8 061/4 061/5 061/6 061/7 073/ /18 078/20 078/3 078/5 078/6 078/7 078/8 078/9 078/10 078/11 078/12 078/13 078/14 078/15 078/16 078/17 078/24 078/25 078/26 078/27 078/23 078/ /25 096/11 080/2 080/1 080/3 080/4 080/5 080/6 080/7 096/ / /1 087/3 087/4 087/5 087/6 087/7 087/8 087/9 087/11 087/ /2 090/6 090/7 090/8 090/9 090/10 090/11 090/12 090/13 090/ /1 092/2 092/4 092/3 092/5 092/7 092/8 092/9 092/10 092/12 092/13 094/3 096/16 094/4 096/17 096/15 096/4 098/14 096/6 098/43 098/13 096/13 096/12 096/14 096/18 096/20 096/ /7 098/23 098/8 098/9 098/10 098/17 098/16 098/18 098/19 098/20 098/21 098/24 098/25 098/28 098/26 098/27 098/30 098/29 098/31 098/32 098/33 098/34 098/35 098/37 098/36 098/38 098/39 098/40 098/44 098/ / / /7 0104/5 0104/6 0104/8 0104/2 0106/ / /3 0104/4 0104/9 0104/ / / / / / / /2 0106/ / /4 0134/ /7 0106/5 0106/6 0106/8 0106/ /9 0106/ / / / / / / / / / /5 0110/8 0110/ /9 0110/ / / /1 0112/3 0112/4 0112/5 0112/ /1 0114/3 0114/6 0137/3 0114/7 0114/9 0114/ / / / / / /2 0116/4 0116/5 0116/6 0116/7 0116/9 0116/ / / / / / /2 0136/5 0119/3 0119/4 0119/ / /5 0119/8 0119/9 0119/ / / / / / /9 0128/7 0128/3 0129/2 0128/5 0128/6 0128/8 0128/ / / /4 0128/ / / / / /3 0128/ / / / /4 0130/ /7 0130/8 0130/5 0130/ / / / /9 0289/3 0130/6 0134/8 0134/ / /2 0134/ /4 0134/ / /6 0134/ / / / / / / / / / / / /2 0136/ /9 0136/7 0136/ /8 0136/ / / / / / / / / / / / / / / /2 0141/6 0137/4 0137/5 0137/8 0137/6 0137/9 0137/ / / / / / / / /1 0141/ /4 0141/7 0141/8 0141/9 0141/ / / / / / / / / / /1 0143/2 0143/5 0143/4 0143/6 0144/1 0145/4 0144/2 0145/1 0145/2 0145/5 0147/2 0147/4 0147/6 0147/9 0147/ / / /3 0150/4 0162/ / /1 0157/6 0157/3 0157/4 0157/5 0161/1 0161/2 0162/1 0163/2 0163/6 0163/3 0163/5 0163/7 0163/9 0163/8 0163/ /4 0166/6 0166/7 0166/9 0166/ / / / / / / / /3 0193/1 0172/4 0174/5 0174/6 0174/8 0174/9 0174/ / / / / / / / / /2 0176/3 0176/5 0176/6 0185/ /2 0185/6 0185/5 0185/4 0185/8 0185/ / / /3 0185/ / / / / / /2 0195/1 0195/2 0196/1 0196/2 0196/4 0200/ /3 0197/2 0196/5 0196/6 0196/7 0196/8 0196/9 0196/ / / / / / / /4 0198/3 0231/1 0236/4 0231/2 0198/5 0198/7 0198/6 0198/8 0198/ /9 0198/ /1 0200/2 0200/3 0200/4 0200/5 0200/6 0200/7 0200/8 0200/9 0200/ / / / / / / / /1 0201/2 0215/1 0218/3 0218/5 0218/6 0224/1 0224/2 0226/1 0226/2 0226/3 0226/4 0226/5 0226/6 0226/7 0226/8 0226/9 0226/ /1 0228/2 0228/3 0228/4 0228/ /5 0228/7 0228/6 0228/9 0228/ /4 0237/8 0237/9 0239/3 0230/4 0230/7 0230/5 0230/6 0230/ /8 0230/9 0230/ / / / / / /7 0231/8 0231/ / / / /1 0234/1 0234/ / /3 0234/7 0234/4 0234/5 0234/8 0234/6 0234/9 0234/ / / / / /2 0236/3 0237/1 0237/2 0237/3 0237/4 0237/5 0237/6 0237/ /7 0237/ / / / /1 0239/ /2 0239/ /9 0239/6 0239/5 0239/8 0239/7 0239/ / / / /2 0240/1 0240/4 0240/3 0240/5 0240/ /1 0243/3 0243/ /1 0284/ /2 0273/2 0273/3 0273/4 0273/5 0311/ /7 0273/6 0273/8 0311/ /9 0311/ /1 0277/4 0277/ / /5 0277/7 0277/9 0280/ / / / / /2 0277/ / / / /1 0280/3 0280/4 0280/5 0280/6 0280/7 0280/ / /9 0280/8 0280/ / / /4 0280/ / / / / / / / / /2 0284/ / / /6 0284/ /7 0284/8 0284/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /3 0295/5 0295/6 0295/4 0295/7 0295/3 0286/5 0287/6 0287/3 0287/7 0287/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /5 0290/ /7 0290/8 0290/9 0290/4 0290/ / /6 0290/ / / / / /4 0290/ / / / / / / / / / / / / / / / /3 0292/4 0292/ /8 0292/6 0292/5 0292/2 0292/1 0292/9 0292/ / / / / / / / / / /9 0291/2 0295/8 0292/ /2 0299/ /1 0294/5 0294/6 0294/7 0299/ / / / /4 0294/3 0294/ /9 0294/ / / / / / / /8 0299/3 0299/7 0299/5 0299/4 0299/6 0299/8 0299/ / / / / / /2 0302/3 0302/ /5 0302/6 0302/7 0302/8 0302/4 0302/9 0302/1 0302/ / / / / / /2 0306/6 0306/5 0306/7 0306/ /2 0311/4 0311/6 0311/7 0311/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /1 0315/1 0313/4 0313/2 0313/ /2 0317/7 0317/8 0317/5 0317/6 0317/ / / / / /3 0320/6 0320/5 0320/4 0320/8 0320/ / /9 0320/ / / / / / / /2 0322/3 0322/4 0326/1 0326/ /2 078/22 078/21 078/22 096/10 096/ /8 0147/ / / / / / / / /1 0185/ / / / / / / /9 0202/ /5 0202/ /8 0202/7 0202/3 0202/4 0202/6 0202/2 0311/ / /19 023/3 0231/5 0231/6 0231/3 0231/4 0277/19 027/ / / / / /2 0102/5 0102/6 0218/ / /8 0218/9 0218/ / / / / / / / / /23 --> 4213 Berett <-- Püspökladány <-- Püspökladány <-- Báránd <-- Szeghalom --> 4212 S KINCSES NAKRA ERRE - DÛLÕ GÁT - KÖZ AKASZTÓHALOM - DÛLÕ CSUTAK ÁROK - DÛLÕ FARKAS-ÉR - KÖZ ÉLÕ-GÁT - KÖZ BEREK SÓLYOM - DÛLÕ LÉKA - FÖLD SZIL - DÛLÕ GÖRBE -LAPOS SÓLYOM - ZUG APOLLÓ LOVASI - DÛLÕ CSÜRHE - KÚT ANNA -TAG CSILLAG - TANYA LOVASI - TANYA HATOS - DÛLÕ UNITÁRIUS - DÛLÕ NÉGYES - DÛLÕ ÖTÖS - DÛLÕ NEMES -TAG HATÁR- ÉR - DÛLÕ BECSAK -DÛLÕ POROS - KÖZ SZABÓ - SZEG KÉT KERT - KÖZE KORHÁN KIS - TAG SÁRRÉTUDVARI SÁRRÉTUDVARI SÁRRÉTUDVARI BÁRÁND BÁRÁND BÁRÁND NAGYRÁBÉ NAGYRÁBÉ NAGYRÁBÉ NAGYRÁBÉ FÜZESGYARMAT FÜZESGYARMAT Tervezett tájvédelmi terület Régészeti nyilvántartásba vett terület Natura 2000 Különleges természetmegõrzõ terület Natura 2000 Különleges madárvédelmi terület Ñ Kunhalmok Belterülethatár - meglévõ Közigazgatási határ JELMAGYARÁZAT N BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM, RÉGÉSZETI VÉDELEM ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA CIVISTERV BT

10 A Bajoni és püspöki részek teljes népessége a XV. század elején lélek lehetett A birtokos család 1412-ben pallosjogot kapott uradalmára, melynek központja Bajom ben birtokcserével megszerezték a püspöki részeket. Mivel birtokaik többsége Békésben feküdt, kérésükre Mátyás király 1459-ben Bajom részeit és az újonnan megszerzett Zámot Szabolcs megyéből Békésbe, 1499-ben pedig II. Ulászló Bajomot Bihar megyébe helyeztette át ben a felkelt parasztok elfoglalták az akkor kezdetlegesen megerősített udvarházat ben még egy települést említenek, de 1517-ben már Nagy- és Kisbajomot körül épült ki a vár, jelentősége 1555 után nőtt meg ben a dikaadójegyzék szerint Bajoni Ferencnek 35 jobbágyportája, 2 pusztatelke és 1 adómentese volt. A Habsburg I. Ferdinándhoz már 1542 tavaszán átpártolt Bajoniak kérésére 1552-től a település mezővárosi renagot kapott, évente két országos vásárral. Bajoni Jánosnak Szigetvár ostrománál esett hősi halálával a fiúág kihalt. A várba már évekkel korábban János Zsigmond ültetett várnagyot, Csukath Pétert. Az ő emlékét őrizte a vár régi, kb méteres széles árka, Csukath-árok vagy Csukath-árka néven, melyen a hagyomány szerint vízimalom volt. Az uradalmat az 1571-ben I. Miksa által fiúsított Bajoni Zsófia birtokolta, bár egy pár évig a Bebekek is elfoglalták néhány tartozékát. Az évi urbáriuma szerint 1 bíró, 9 telkes jobbágy, 1 adómentes szegény, 1 házi szolga, 1 disznópásztor, 2 darabont volt. 1 ácsot és 1 szabadost, mint a várhoz tartozó szolgálót írtak össze. Serényi Mihálynak Bajoni Zsófia harmadik férjének évi 2 forint volt a cenzus, emellett adtak évi 10 forintos és 1 váltótehenet. A szolnoki várban élő török hűbérbirtokosoknak 240 forintot, 6 tehenet, szilvát, körtét, vajat, túrót, s még ruhaanyagokat is szolgáltattak. A váruradalom1608-ban Nagy András hajdúgenerális kezébe került. Őt hűtlensége miatt kivégezték. Ezután Lónyai Farkasé, majd Bethlen Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

11 Gábor 1615-ben magyar forintért zálogadományba adta Petneházy Istvánnak. Özvegye 1657-ig földesura az uradalomnak, halála után Bánffy Zsigmond kapta meg ben magyar-török ütközet zajlott a mai Csatahalom környékén, ami a magyarok súlyos vereségét hozta. Bajomnak 1000 forint sarcot kellett volna fizetnie a töröknek, de erre képtelen volt, s helyette Debrecen városa fizette meg a sarcot. A törökök Várad elfoglalása után a várat lerombolták. A felszabadult Bihar megye évi összeírásában a mezővárosban 2 jobbágyot, 1 kunt, 8 kuriális nemest és 11 személyében nemest írtak össze. Az utóbbiak telkeik után bizonyos taksát fizettek. Bajom 1783-ban Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

12 Bajom 1852-ben Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

13 Bajom 1869-ben Bajom az erdélyi törvénykönyvben a kiváltságos hajdúvárosok között van felsorolva, de ennek okleveles igazolása nincs ben 19 jobbágyot, 1720-ban 4 nemest és 40 jobbágyot írtak össze ban majdnem az egész község a tűzvész martaléka lett. Kisbajom csak 1809 után kezdett benépesülni ben 29 ház volt benne. Egy ideig így két Bajom létezett, egy kis sebes ér választotta el őket egymástól, de később a két település egybeolvadt ben mezőváros, Nagy-Bajom néven szerepel, 3895 fő lakta. Ekkor még 18 ezer holdnyi területéből 14 ezer hold nádasrétség volt. Innen a Sárrét belső legelőiről kikerült nagy állatcsordákat irányították a debreceni vagy még távolabbi, külföldi vásárokra. A gyékénnyel is számottevő kereskedést folytattak. Gyökeres változást a XIX. század második fele hozott a falu életébe, miután a mocsarakat lecsapolták, elkezdődött a vasút és a közutak építése, felvirágzott a háziipar (gyékényfonás), s a közigazgatási átszerv3zések következtében Biharnagybajom Bihar vármegye sárréti járásának székhelye lett. A mocsarak lecsapolása után mezőgazdasági termelése erősen fellendült. A fejlődés az első világháború és a forradalmak után megtorpant, 1919-ben a község rövid időre román megszállás alá került. A világháborút lezáró döntés, a trianoni békediktátum felettébb rossz hatással volt Biharnagybajom gazdasági, társadalmi és kulturális életére, a természetes regionális központ, Nagyvárad nélkül az egész térség szinte légüres térbe került. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

14 A második világháború szintén jelentős emberáldozatot követelt. Biharnagybajom október 8-ától 15-éig súlyos német-szovjet csaták színhelye volt. Változást hozott a település életébe az a tény, hogy megkezdték a már korábban felkutatott olajlelőhelyek kiaknázását. A MASZOVOL, később MASZOLAJ Rt. közös magyarszovjet vállalat 1947-től 1950-ig 1000 embert foglalkoztatott. Hirtelen megnőtt a község lakossága (1959-ben közel 6000 fő volt), az olajbányaszat azonban a 60-as években megszűnt, elköltözött az Ostyagyár is, csak a Dózsa Termelőszövetkezet és a Késüzem maradt. A tanácsrendszer bevezetését bizonyos közigazgatási reform kísérte, minek következtében megszüntették a sárréti járást, a község így 1950-ben megszűnt járási székhely lenni, ezzel regionális szerepköre elveszett. Az 1960-as évektől a lakosság jelentősen csökkent, sok fiatal elvándorolt. d.) A település címere Biharnagybajom egykori, kiváltságosnak mondható helyzetét tükrözi a község címere és egykori pecsétnyomója is. Legrégibb pecsétjének lenyomatát egy ben kelt iraton találhatjuk. Ennek címerképe a következő: pajzsba foglalt, heraldikailag jobbra néző, lebegő sas. A sisaktakarókkal övezett s heraldikailag jobbra fordított sisak a pajzson nyugszik, amelynek sisakkoronájából heraldikailag jobbra forduló, ágaskodó szarvas emelkedik ki. A 17. században a községnek szabályszerűen megszerkesztett, nemesi kiváltságokra utaló címere volt. Ugyanezt találhatjuk kisebb változtatással Bajom 18. századi pecsétnyomójának címerképeként is. Ennek lenyomata előttünk egy évi iratról ismert. Itt a sisak szembefordult helyzetben látható, amely nem vált a kompozíció előnyére. Ezt a pecsétnyomót használták egyébként a község ben kelt urbáriumán is. Biharnagybajom 1817-ben új, címerképes pecsétnyomót készíttetett, méghozzá olyant, amelynek tulajdonképpen két nyomólapja volt. A fogó felső lapjára vésettnek körirata a következő: BAJON VAROSSA. Ezen belül címerül itt heraldikailag jobbra néző, kiterjesztett szárnyú, lebegő sast használtak. A tulajdonképpeni nyomólapon a körirat: N: BAIOM VAROSA PETSETIE Futólag említjük csak meg, hogy ehhez hasonló, két nyomólapos pecsétnyomót a közelben Téglás esetében ismerünk. Még ugyanebben az évben készült egy másik pecsétnyomó is szintén 1817-es évszámmal és N: BAIOM VAROSA PETSETIE körirattal. Ez valamivel kisebb az előzőnél, s a címerképe pedig megegyezik az 1764-es iraton találhatóval, azzal a különbséggel, hogy ez utóbbin a pajzs alját pázsit foglalja el. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

15 Az évi törvény alapján felállított Országos Községi Törzskönyvi Bizottság, amelynek feladata többek között a címerek szakszerű leírása és jóváhagyása is volt, Biharnagybajom címerét a következőképpen állapította meg 1914-ben. Ezüst címerpajzsban vörös csőrű és karmú, heraldikailag jobbra néző, lebegő, fekete stilizált sas. A pajzs alsó harmadát zöld pázsit foglalja el. A pajzson nyugvó sisak a heraldika szabályainak megfelelően jobbra fordított helyzetben ábrázolandó. A sisakon korona foglal helyet, amelyből kiemelkedik egy heraldikailag jobbra forduló, természetes színekkel ábrázolt szarvas. A sisaktakarók pedig mindkét oldalon fekete és ezüst színűek. 2. TELEPÜLÉSSZERKEZET Ha Biharnagybajom térképére tekintünk, az első jellemvonás, ami rögtön feltűnik, a település ívelt alaprajzi elrendezése, a másik az utcák vonalának, a telektömbök és a telkek alakjának szabálytalansága. Ennek a sok egyéni vonást hordozó településszerkezetnek a kialakulásában különböző történelmi, gazdasági, társadalmi és földrajzi tényezők játszottak szerepet. Biharnagybajom és határának régi vízrajzát Szűcs Sándor kitűnő tanulmányban mutatta be, egyben jellemezve azt az életformát is, amit a mocsár kényszerített a közelében lakókra. A település belsejében a református templom közvetlen közelében egykoron vár állott. Bajomi Ferenc megerősített kúriáját a mohácsi vész után valóságos várrá alakította át. Magyar várrá, amely a kor tüzérségi támadásainak jól ellent tudott állni. A vár komoly hadi jelentőséggel bírt. A Bajomi vár nem kőerősség volt, hanem fából és döngölt földből magyar módra épült, mint a többi alföldi, mocsári váraink, s csak a végső menedékül szolgáló kastély, őrtorony és puskapor raktár volt téglából. Bajom vára nemcsak építőanyagát, hanem beosztását tekintve is úgynevezett magyar vár volt, s az egész várost (mint védőövet) magába foglalta. A belső várat, külső várat és a huszárvárat, vagy katonavárost meg lehetett találni benne. Valószínű, hogy a település mostani félkörös formája a vár legnagyobb kiterjedése idején, a Hajdútelepítéskor alakult ki. Északi vonulatát az itt elfolyó mocsaras ér kanyarulata határozta meg. A várnak északra fekvő részében halastó, madarászkert volt. Az erődített település belső és külső erődítésének feltételezett helyét Szűcs Sándor néprajzkutató leírása alapján mutatja be az alábbi ábra. Az erődített települési szerkezet olyan értéket képvisel, melynek megőrzése, újra érezhetővé, érzékelhetővé tétele nem csak idegenforgalmi vonzerő lehet, hanem a település tudat (identitás tudat), az otthonosság érzésének, a történelmi múlt élőbbé tételének is fontos eszköze lehet. A Bajomi várat 1692-ben a törökök rombolták le ben a váradi kapitány a megmaradt részt is eltüntette. A vár falának utolsó maradványai, bástyái a XVIII. század közepén még láthatóak voltak. Azóta (lévén a tégla ritka építőanyag a környéken) már a maradékot is elhordták. Még az alapok kőanyagát is kiszedték, ezért helyét pontosítani, ma már szinte lehetetlen feladatnak tűnik. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

16 Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

17 3. AZ ÉRTÉKVÉDELEM CÉLJA A településen fellelhető a tájra és a helyi kultúrára jellemző sajátosságokat magában hordozó jegyek kutatása, azok feltárása, a helyi értékek számbavétele és rendszerezése és abból a helyi értékvédelmi javaslat elkészítése a cél. Ami a település történelméből és a kultúra fejlődéséből valamint a birtokviszonyok és a társadalmi fejlődés során kialakult hagyományok, motívumokban tükröződnek, különböző építészeti megoldásokhoz vezetnek. A különböző építészeti megoldások kialakulása vagy a tapasztalat vagy a társadalmi hovatartozás vagy valamilyen védekező mechanizmus, vagy egyszerűen praktikus megoldások sorozatából adódnak. Ezek a megoldások néha érvényüket vesztik, néha felerősödve nyomják rá bélyegüket az építészetre. A különböző korok keveredése, átfedése is hordoz magában olyan megoldásokat, melyben felfedezhetünk szépséget és megóvandót. A vizsgálódás középpontjába tehát azokat az értékeket kell helyezni, amelyek valamilyen formában a régi hagyományokat és a népi illetve a valamilyen meghatározható építészeti stílust képviselő épületeket, építményeket, és ha lehetséges ezek együttesét, utcaképeket, településrészeket, ezek hiányában esetleg jellegzetes kerítéseket, tornácokat, oszlopokat, ablakokat, górékat - kell állítani. A megtalált értékeket kellő szakértelemmel és odafigyeléssel megóvhatjuk és átörökíthetjük az unokáink számára, azért hogy ne csak könyvekből és skanzenekből figyelhesse meg az utókor a tájra jellemző motívumok szépségét. A felsorolt épületeken kívül figyelni kell a kerítések formájának alakulására, egyes tájra jellemző formára, motívumra, melyet védeni és építeni kell, hogy a hagyományok tovább élhessenek. Ugyanez jellemző a nem védett épületek homlokzatára, azok díszeire, ablakának osztására, azok ritmusára, tornácára, oromfalának kialakítására, alaprajzi és telken belüli elhelyezkedésére. SZŰCS SÁNDOR MUNKÁSSÁGA Szűcs Sándor élete elválaszthatatlanul összeforrt Sárrét népének sorsával. Szűcs Sándor munkássága két részre oszlott. Pályakezdésekor gyűjtéseit tudományos igényű feldolgozásokban, tanulmányokban adta közre. Majd szemléletet és ezzel műfajt, közlési módot is váltva, gyűjtött anyagát irodalmi igényekkel megformált apró történetekké alakítva, életképekben, még inkább históriákban adta közre. Életével és munkásságával oly nagy tekintélyt vívott ki magának visszavonultsága ellenére, hogy nyíltan nem merték támadni, kritizálni. Azonban a suttogva elmondott bírálatok eljutottak hozzá és védekezésre késztették. Ezért élete vége felé, mintegy bizonyításként még egyszer összefoglalta a Sárrét néprajzáról elmondottakat, lábjegyzetekkel, a források és adatközlők megjelölésével. Szűcs Sándor anyagát háromféle forrásból merítette. Mindenekelőtt önmagából, ezért is üt el közlésmódja a tudományos formától, még a legkomolyabban tudományosnak tartott munkáiban is. Ennek legjobban látható jele az úgynevezett tudományos apparátus, a jegyzetek hiánya. Idézetei nem annyira bizonyító adatok, mint inkább stíluselemek és ezért az idézet beleépül az előadásba formailag is, és tartalmi vonatkozásait tekintve is. Formailag nem jelöli külön az idézetet, nem teszi azt láthatóvá. Tartalmilag pedig az idézései során csak az előadás folyamatosságát, stílusegységét biztosító adatokat tünteti föl, illetve mondja el. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

18 Munkái erősítik a hagyományokat, és nem csak fenntartják, hanem újabb mozzanatokkal ki is egészítik. Szűcs Sándor munkásságának fontos hatása, hogy ráirányította a figyelmet a Sárrétre és ezzel nagy lendületet adott a Sárrét történeti, szociológiai, néprajzi kutatása megindulásához. Ösztönző erejű etnográfus volt, olyan tudós, aki mondanivalóját művészi módon, közérthetően, példátlan nyelvi gazdagsággal, hangulatkeltő módon tudta előadni. Szűcs Sándor HAGYOMÁNYOK, ÉPÜLETJELLEMZŐK, UTCAHÁLÓZAT Egyházi építészetünk a legősibb, egészen a XI-XII. századig nyúlik vissza. Középkori templomaink egy része eredeti állapotában vagy kis átépítésekkel látható. A középkortól napjainkig ívelődő építészetben a folytonosságot, az állandó átalakulást és megújulást a református egyháznál figyelhetjük meg. Hajdú-Bihar megye jellemzően református hagyományokkal rendelkezik. Műemlékileg védett katolikus templomaink majd egyharmada görög szertartású. Ez az arány azt a különleges földrajzi helyzetet hangsúlyozza, amelyet hazánk keleti pereme elfoglal. Ez a vidék egyúttal a nyugati és keleti keresztyénség határterületébe esik immár másfél évezrede. Jóllehet a magyar államiság ezer éve nyugat felé kötelezte el magát, azért a görög-bizánci kultúra és a keleti hagyományok kismértékben mindig átszűrődtek. A XVII. században megalakult görög katolikus egyház csatlakozott a katolicizmushoz, de görög jellegét megőrizte. Az utóbbi évtizedek latinizálási törekvéseit a hívek tovább fokozták. Így a mai templomokban szószék, padsorok, szobrok is láthatók, sőt helyenként az ikonosztáz szerep is lecsökkent. Míg az egyházi építészetben a nagy történelmi változások lenyomata vizsgálható, addig a népi épületek, a parasztházak a társadalom nagy részét alkotó egyszerű emberek életét tükrözik. Műemléki értéküket nem a szegénységgel való hivalkodás szándéka adja, hanem az ebből adódó természetesség, alázatosság, arányérzék és találékonyság, egyes vidékeken a büszkeség öntudatos megnyilvánulása. A templomok mellett ezek az emlékek állnak még legnagyobb számban, s ezek általánosan ismertek. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

19 A falvak régi kis házai a középső konyhából és a szobából álltak, a másik oldalon csak egy keskeny kamra volt. Az utcára csak egy ablakuk nézett. Általánosan elterjedt a háromosztatú alaprajz, ahol a konyha két oldalán egy-egy szoba kapott helyet, a konyhából fűthető kemencével. Külön hangsúlyozni érdemes a tornác kialakítását. Pillérei általában fából, vályogból vagy téglából épültek. Csoportos elrendezésű telkek vázlatrajza Kutatások mutattak rá a magyar parasztházak térbeli gazdagságára. Meglepő, hogy ilyen kicsi és egyszerű épületeknél ez a fogalom szóba kerülhet. Pedig a tornác, a pitvar és a szoba térsora valóban változatos és tartalmas. A tornác félkülső tere lakás és az udvar között egy átmenti teret alkot. Félig még nyitott, de félig már zárt. Az eső már nem veri, de a szél még fújja. A nap nem égeti, mégis a szabadban van. Az épület befogad; nem elhatárol, hanem kapcsol a külvilághoz. A tornácokkal megjelenő külső téri gazdagodás jellegzetes elemévé vált a magyar népi építészetnek. A tornác félkülső terét a pitvar, vagy konyha félbelső tere követi. Ez a ház közepe, bár még egy lépés jön utána: a szoba és a kamra, ezért csak félig belső. Itt a tűz helye, az élelemkészítés és az estebéd szentélye. Nem véletlen, hogy egyesek ezzel a szóval magasztalják, hiszen ez az élet forrása a családban, s az esti közös étkezéshez az imádság is hozzátartozott. Figyelmet kell szentelni a lakóház mellett a porta egyéb gazdasági épületeire, kapujára, kerítésére is, hiszen ezek együttese alkotta a paraszti élet színterét. Ezek a nádfedeles, vályogtéglából vagy vert fallal készült házak a XVIII. század végétől maradtak fenn, de némileg korszerűsített változataik még a két világháború között is épültek, egy helyen még csoportos telepítésben is. Azok, akik már tehenet vagy lovat is tarthattak, istállóval toldották meg a házat, mely a házzal mindig egy fedél alatt van. A módosabbaknál már szobát, konyhát, néhol kamrát és istállót találunk és különösen azoknál az oláhoknál, akik magyarok között, vagy magyarabb vidékeken laktak, az istálló már különállóan volt építve. A ház fedele rendesen gúla alakú. A szegényebbek csépelt szalmával fedték házaikat. A szalmát jó vastagon a tetővázra hányták és rudakkal szorították le, vagy sodrott szalmával kötötték ki. A tehetősebbek már zsúpszalmát használtak vagy deszkát. A háztető rendszerint meredek és magasabb magánál a háznál. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

20 A lakóházak mellett minden bizonnyal legfontosabb épületek az istállók, ólak. A nagyjószágok számára készült istállók a lakóházak mintájára épültek. A Sárréten, a Hajdúságba és a Tisza mellékén a XIX. század közepéig éltek a tüzelős ólak. A bihari síkságon a faragókamrával és éléstárral bővített, többrészes, olykor arcaljászollal ellátott istállók jelentették a rangot. A baromfiak részére régen nem építettek ólat: azok a disznóól padlásán, olykor az eperfákon éjszakáztak. Főleg a bihari faluk nagyon szép díszei a többszintes galambdúcok, melyeket Bojton, Bakonszegen gyakran vesszőből fontak, majd betapasztották, bemeszelték. Juhszín az udvaron Megyénk igen szép épületei a kukoricagórék. Ezeket a bihari Érmelléken régebben vesszőből fonták. Más helyeken falábakon álló lécgórékat találunk. Újabban a górékhoz fehérre meszelt kőlábakat építettek, s ezzel egy időben (főleg 1920 után) az utcafrontra állították. A bihari parasztporta jellegzetes épületei lehettek egykor a sütőháza, melyekben nemcsak sütöttek, hanem itt történt disznóöléskor a hús, szalonna feldolgozása majd a szappanfőzés. Egész tájegységünk karakterének fontos meghatározói a kerítések és a kapuk. Mindkettő az utóbbi 100 év alatt igen nagy átalakuláson ment át. A XIX. század végéig a Sárréten a nád, a bihari síkságon és a Tisza mellékén a fonott sövény, a Nyírségben a husángfából készült kerítések voltak jellemzőek. A XIX. század folyamán a gazdaporták előtt mindenütt a deszkakerítések terjednek el. Biharban ez főleg zsaluzásos technikával készült. Az utcai kerítésekkel együtt változtak a kapuk is. Biharban a XIX. század elejétől hatalmas, faragott kapubálványok közé építették a szépen formált deszka nagykapukat, s a bélelt kiskapukat. A XX. században a gazdák tekintélyét leginkább a hatalmas kőoszlopok közé épített vaskerítések, kőkerítések jelzik. Ezek legszebb példái a bihari síkság, a Kis- és a Nagy-Sárrét falvaiban láthatjuk. A korábbi századokban a sárréti falvak arculatát messzemenően befolyásolta a földrajzi környezet, a táji adottságok, a terület vízrajzi jellemzői és a szűkebb-tágabb környezetben honos növényvilág. Az elsődleges meghatározó itt a környező vízi világ volt, számos sárréti falu legrégebben épült része, a település magja az ártér szigetszerű kiemelkedésein fekszik. A sárréten a korábbi századokban nádból, sövényből és trágyából is húztak kerítést. A közelmúlt faluképét azonban már a fából készült deszka-, illetve léckerítések határozták meg. A valamilyen formában szinte mindig díszített alkalmatosságnak szerves része a kis- és nagykapu. A Sárrét népi építészetének archaikus sajátossága a nád használata. A nádfal úgy készült, hogy a ház alaprajzának megfelelően a sarkoknál ágasfákat ástak a földbe, Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya