BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA"

Átírás

1 BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA Készítette: a Cívisterv Várostervező és Építész Iroda Bt évben

2 C Í V I S T E R V BT. VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) , Tel/fax: (52) civisterv.hu BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA Tartalom: 1. Településtörténet 2. Településszerkezet 3. Az értékvédelem célja 4. Hagyományok, épületjellemzők, utcahálózat 5. Műemlékek, műemléki terület, egyedi értékek 6. Helyi értékvédelmi kataszter 7. A terv helyi örökségeire gyakorolt hatásai Készítette: Zsemberi István okl. építészmérnök építész vezető tervező, vezető településtervező TT /2001, É Munkatárs: Zsemberiné Luczi Anikó A dokumentáció tartalmi helyességéért és az aláírások hitelé Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

3 1. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET a.) Regionális összefüggések, térszerkezeti helyzet Biharnagybajom a Nagysárrét szívében, Hajdú-Bihar megye délnyugati részén, Debrecentől 60 kilométerre található. A település mind közúton, mind vasúton megközelíthető. A 42-es főközlekedési útról letérve Püspökladánytól 17 kilométerre, Berettyóújfalutól 30 kilométer távolságban érhető el. A Püspökladány-Szeghalom vonalon saját vasútállomással rendelkezik. A mai Hajdú-Bihar megye déli részei, lényegében a Sárrétek vidéke, Bihar vármegyéhez tartozott. A Kis- és a Nagy-Sárrét körzete az elmúlt évezred során mindvégig az Alföld legritkábban lakott térségei közé tartoztak, de az rávízmentesítési és lecsapolási munkálatok következtében igen gyorsan nőtt itt is az eltartóképesség, mely bevándorlással is elősegített gyors népességnövekedést eredményezett. A Püspökladány- Berettyóújfalu- Nagyvárad tengelyhez északról és délről fontos térszerkezeti vonalak csatlakoztak Debrecen és az É-Tiszántúl, illetve Gyula, vagyis a D-Tiszántúl irányából. Nagyvárad, mint regionális központ a várostól Ny-ra legyezőszerűen szétnyíló közút- és vasúthálózatot hívott életre az első világháború előtt, s az igen forgalmas útvonalak jelentős része ugyancsak érintette a Sárrétek településeit. A két világháború közötti Magyarország a területi revízióban bízott, ezért nem szüntette meg Csonka-Bihar vármegyét, bár területén egyetlen város sem létezett, közlekedési hálózata nem volt, hiszen az útvonal-darabok között nem volt összeköttetés, s a hozzátartozó területek egymással éppen az előzőek miatt semmiféle térszerkezeti kapcsolatban nem álltak egymással. Az újabb vesztes háború, s az azt követő békeszerződés közigazgatási változtatásokra kényszerítette a magyar kormányzatot. Csonka-Bihar vármegye esetében a két szomszédos megye között osztotta fel a térséget. Csonka-Bihar településeinek nagyobbik hányada Hajdú-Bihar megye része lett. Napjainkban az önkormányzatok feladataik hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb ésszerűbb ellátása érdekében kívánnak részt venni a kistérségi együttműködésekben. A települések képviselőtestületei más képviselőtestületekkel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel és közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakítanak ki kistérségi együttműködéseket. Az ilyen koordinációnak azonban csak ott lesz létjogosultsága, ahol az együvé tartozás tudata él, s a többé-kevésbé szoros települési, vonzási kapcsolatoknak mély földrajzi alapjuk van. Hajdú-Bihar megyét 1994-től hét kistérségre osztották. Ezek egyike a Sárréti Települési Társulás, amely két várost (Püspökladány, Nádudvar) és 11 községet (Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Kaba, Nagyrábé, (Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen) fog össze. A kisrégió 955 km 2 területén ember él, a megye lakosságának közel 10 %-a. A peremi fekvésű térség egyik sajátosságát az adja, hogy nem sorolható egyetlen tájegységhez sem, hiszen északi területei a Hortobágyhoz, északkeleti része a Hajdúsághoz, végül déli, délkeleti részei a Nagysárréthez tartoznak. Valójában Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

4 átmeneti vidék ez Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Békés megyék között. A település-együttes zömét adó sárréti falvak az elmúlt évszázadokban Békés, de leginkább Bihar vármegye részét képezték. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

5 b.) Természeti-táji adottságok A Nagy-Sárrét a bihari térség jellegzetes kistája 85 és 100 m közötti tszf-i magasságú, a Sebes-Körös hordalékkúpjának Ny-i lábánál alakult ki. É és D felől folyóhátak fogják közre, amelyek csaknem teljesen zárt, rossz lefolyású mélyedést alakítottak ki. A típusos felszíni formák folyóvízi (folyóhát, elhagyott medrek, morotvák stb.) és parti dűne eredetűek. A felszín nagy részét ártéri iszap és agyag borítja, amely É-ról és D-ről a folyóhátak szélére is rátelepül. A gyors feltöltődésű medencébe a Berettyón kívül a Kálló-ér is ide szállította hordalékát, sőt a Nagykunságon keresztül a Tisza, az Ér völgyén át a Kraszna árvize is eljutott ide. A felső 10 m-es rétegben csak helyenként fordul elő néhány cm vastag iszapos, agyagos, tőzegcsík, de az iszapos, homokos rétegek helyett gyakran víz-átnemeresztő agyag keletkezett. Ezzel kapcsolatos az elmocsarasodás. A nagysárréti település éghajlata mérsékelten meleg és száraz, az évi középhőmérséklet 10,1 Celsius fok, a napsütéses órák száma évente átlagosan Évente 530 mm csapadék hull, döntően a vegetációs időszakban. A község uralkodó széljárása az északi és a déli. Számottevőek a felszín alatti vizek, bár kihasználtságuk nem jelentős. Biharnagybajom határa. Molnár Balázsné rajza. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

6 A kistáj Ny-i határa a Hortobágy-Berettyó Bucsa feletti 18 km-es szakasza, míg Keleten a Kék-Kállóra vagy Kálló-főcsatornára támaszkodik. A Kálló veszi fel Bakonszegnél a Keleti-főcsatornát, amely 20 km-es alsó szakaszán a kistájban halad, de Bakonszeg alatt 11-km-en át a Kálló medrében éri el torkolatát, a Berettyót. Ellenkező irányban, a Hortobágy-Berettyóhoz folyik a Makkod-csatorna, az Alsófutaki-csatorna. Gyér lefolyású, száraz, vízhiányos terület. Az egykori nagy területű mocsár- és lápvidéket sűrű csatornahálózat csapolja le és belvízmentesíti, melynek hossza mintegy 1000 km 2. A felszíni vizek jobbára mesterségesek, csatornák. Az átlagosan 4-6 méteren álló talajvíz döntően nátriumot és szulfátot tartalmaz. Sok artézi kút van, mélységük átlagosan 200 méter körüli. Sárrétudvari 47 Celsius fokos melegvizű kútja jelenleg le van fojtva. A Tiszántúli flórajárásba tartozó kistáj jelentősebb potenciális erdőtársulásai között a fűz-nyár-égerligetek, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a sziki tölgyesek és a pusztai tölgyesek említhetők. Az erdőművelésbe vont területeket fiatal és középkorú, zömében keménylombos, ritkábban lágylombos erdők borítják. A mezőgazdaságilag hasznosított területek jellemzőbb kultúrái a búza, a rizs, a lucerna és a napraforgó. A kistáj magja a hajdani Nagy-Sárrét hordalékkúp és folyóhátak közé zárt, ma is gyenge lefolyású, magas talajvízállású ártéri síksági teknője. Talajai főleg lecsapolt és telkesített síkláptalajok, amelyeken főleg réteket, legelőket, rétlápokat és láperdő maradványokat találunk. Szántókkal csak a szigetszerűen kiemelkedő hátasabb felszíneket hasznosítják. É-ról és D-ről ehhez holtmedrekkel és csatornákkal sűrűn szabdalt alacsony fekvésű ártéri síkság csatlakozik, amelynek talajai D-ről főleg réti talajok. É-ról pedig réti és mélyben sós réti csernozjomok. Ennek megfelelően utóbbin kizárólagos a szántóföldi hasznosítás, amíg a réti talajokon a rét és legelő is előfordul. Így a kistáj mindenképpen erősen kultúrsztyep jellegű. Végül Nyugaton, a Hortobágy-Berettyó mellékén folyóhátak közé zárt magas talajvizű, rossz lefolyású, alacsonyártéri síkság húzódik, amely többnyire elszikesedett. A szántóföldeket a láposok magas talajvizű szikesein típusos szikes növényzetű legelők tarkítják. Talajai talajvízhatás alatt képződtek, főleg a réti csernozjom és ennek sós változatai jellemzőek. Termőképességük jó. Növényzetében a löszgyepek és kis területen a szikesek társulásai jelennek meg. A kistáj települései alacsonyabb rendű közutak mentén helyezkednek el. A terület üdülési vonzereje, fogadókészsége jelentéktelen. A térség elzártsága miatt a vadász- és horgászlehetőségek idegenforgalmi kihasználása sem megfelelő. A Biharnagybajomról szóló korabeli írások gyakran megemlítették, hogy mocsarak közt fekszik, a szántók és a rétek egy részét a mocsarak elöntötték. A török idők alatt bekövetkezett térszínsüllyedés is hozzájárulhatott a föld ilyen mérvű elvizesedéséhez. A vízzel szembeni védelem tavasszal különösen nagy terhet rótt az itt lakókra. A természetes áradások mellett a mesterségesen felduzzasztott állóvizek is súlyos károkat okoztak a sárréti földműveseknek. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

7 A XIX. század elején kezdődő, nagymérvű ármentesítési munkálatok idején ez a térség is magára vonta a figyelmet. Vasvári Pál 1820-ra készítette el a Kis- és Nagy- Sárrét vízszabályozási tervét. Az ármentesítés során mintegy 2500 kh vált termőre a Sárréten, de ezen kívül a kinti földeken is biztonságosabbá vált a növénytermesztés. A mocsarak lecsapolása előtt a Sárrét volt Európa egyik leggazdagabb madárlelőhelye mind a vízimadarak tömegét, mind a fajok számát tekintve. A daru volt a sárrétiek legkedvesebb madara. A folyószabályozások után azonban megváltozott s helyzet, eltűnt, illetve megritkult az egykoron paradicsomi madárvilág. A környék védett madara a túzok, amely ma turisztikai kuriózumnak számít. Szűcs Sándor az 1970-es években a jelenről szólva így írt: A Sárrét ma már csak kis foltokban létezik, de valaha 150 ezer km-nyi területen, mint náderdő, süppedő láp és mocsárvilág létezett. A pákászok vízi világa ma már a múlté, a vadvizeket lecsapolták, a nádasok helyét mindenütt művelik. c.) A település története A Nagy-Sárrétet észak felől határoló hatalmas folyóhát egyik apró erekkel szabdalt szárazulatán terül el a mai Biharnagybajom falu. A folyószabályozások előtt határának nagy része beláthatatlan nádas és mocsár volt, amelyből csak a 86 m tengerszint feletti területek emelkedtek ki. A Sárrétek kiterjedése talán a XVIII. század végén volt a legnagyobb. A kéziratos térképek csaknem a Poros-halom, Görbő-halom, Csata-halom és ama rábéi határba eső Nagy-halom vonaláig jelzik a nádas, a mocsár északi kiterjedését. Biharnagybajom első említése 1215, a Váradi Regestrumban. Kettős falu, az egyik a Békés megyei helyi szabad birtokosoké, a másik a Bihar megyei a bihari várnépeké. A bajomi nemesek e másik bajombeli várnépekkel és rábéi nemesekkel pereskedtek halászó helyek, nádasok és szigetek birtokáért. Megegyeztek, hogy a halászó helyeket és nádasokat egyenlően elosztják, a szigetek közül kettő pedig a rábéiaké és a bihari várnépeké. A bajomi nemeseket nem tudjuk biztosan a Sártványvecse nembelik későbbi birtokos családhoz kapcsolni. A XIII. század második felétől a nemzetség úgynevezett Bajoni-Borsi ága a falu birtokosa. Papját a pápai tizedjegyzékekben megtaláljuk ( ). Egy évi adatból tudjuk, hogy egyházát Szent András apostol tiszteletére emelték. A templom koragótikus stílusban épület. Bajom ugyanúgy, mint Rábé egyház-szervezetileg nem a szeghalmi esperességhez, hanem a szabolcsihoz tartozott. Ugyanis a bihari (később váradi) püspökség a korábban alapított egri püspökségtől kivett területen létesült. A Bajoni-Borsi ág 1342-ben osztotta meg falvait előtt a Bajoniak elzálogosították bajomi részeiket a Zelemérieknek, de között visszaváltották ben nem tisztázott jogon a váradi püspökség ezekre tartott igényt. Így a Bajoniak 1351-ben kénytelenek voltak 10 márkáért zálogbirtokként átadni. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

8 Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

9 Ñ Ñ Ñ Ñ Ñ Ñ /2 02/3 02/4 02/5 02/7 02/6 02/ /1 012/1 012/3 04/2 04/7 04/8 04/ /10 04/11 04/12 04/ /2 012/5 012/4 012/6 015/ /12 012/8 012/10 012/11 012/13 012/14 015/1 019/2 016/1 016/3 016/2 016/4 016/5 016/ /1 018/3 018/6 018/5 019/ /1 021/ /1 023/ /6 025/8 025/10 025/7 025/75 025/76 025/12 025/14 025/65 025/13 025/73 025/16 025/11 025/18 025/54 025/21 025/22 025/62 025/60 025/23 025/59 025/17 025/61 025/53 025/25 025/26 025/24 025/27 025/29 025/30 025/77 025/78 025/40 025/38 025/80 025/45 025/41 025/42 025/43 025/44 025/46 025/57 025/67 025/68 025/72 025/70 025/71 025/79 025/82 025/81 025/83 025/84 025/85 025/86 025/ /95 027/96 027/8 027/7 027/11 036/12 027/12 027/ /16 027/86 027/ /13 027/ / /21 027/22 027/20 027/24 027/25 027/27 027/ / / /26 027/ /23 027/ /75 027/29 027/ /34 027/32 027/31 027/33 027/83 027/36 027/ /81 027/ /80 027/ /84 027/82 027/47 027/ /50 027/51 027/52 027/ / /53 027/98 027/99 027/49 027/97 027/46 027/55 027/58027/59 027/73 027/60 027/67 027/87 027/ / / / / / / /4 032/5 032/6 032/10 032/8 032/11 032/9 032/16 032/12 032/14 032/13 032/17 032/18 032/19 032/20 032/ /2 034/7 034/4 034/5 034/9 034/6 034/8 034/10 034/11 034/12 034/13 034/14 034/15 034/16 035/1 035/2 035/3 036/1 036/3 036/4 036/ /5 036/7 036/8 036/10 036/11 036/13 038/1 038/6 038/5 038/3 038/4 038/2 038/8 038/11 038/7 038/9 038/10 038/13 038/14 038/24 038/23 038/12 038/15 038/18 038/19 038/20 038/22 038/ /6 040/8 040/9 040/10 040/11 040/14 040/13 040/12 040/15 040/16 040/ /13 040/18 040/21 040/22 040/ /3 044/5 044/7 044/6 044/9 059/3 044/10 044/11 044/12 046/ /6 046/5 046/99 046/98 046/3 046/2 046/24 046/7 046/17 046/8 046/22 046/18 046/14 046/ /16 046/19 046/11 046/15 046/21 046/12 046/13 046/20 046/ / / /23 046/ /26 046/ /32 046/33 046/30 046/34 046/29 046/ /25 046/31 046/37 046/58 046/ / /54 046/55 046/35 046/59 046/47 046/57 046/ /56 046/36 046/46 046/61 046/ / / /60 046/ /65 046/63 046/66 046/ /67 046/68 046/75 046/78 046/76 046/77 046/79 046/80 046/81 046/82 046/85 046/ / / / / / / /1 049/4 049/5 049/7 049/6 049/8 050/1 050/2 050/3 050/4 050/5 050/6 056/3 056/4 056/5 056/6 056/2 050/7 050/8 078/4 052/7 052/3 052/4 052/5 052/9 052/8 052/13 052/10 052/11 052/ / /1 056/20 056/13 056/15 056/18 056/21 056/9 056/16 056/8 056/7 056/14 056/19 056/10 056/11 056/23 056/17 056/24 056/25056/26 056/22 056/12 056/45 056/27 056/29 056/31 056/42 056/32 056/41 056/30 056/46 056/34 056/62 056/38 056/35 056/63 056/37 056/33 056/40 056/47 056/48 056/49 056/44 056/36 056/28 056/43 056/61 056/64 056/53 056/54 056/59 056/50 056/51 056/ /52 056/65 058/1 058/2 058/3 058/4 058/5 059/2 073/1 059/ /1 061/3 061/2 078/19 061/8 061/4 061/5 061/6 061/7 073/ /18 078/20 078/3 078/5 078/6 078/7 078/8 078/9 078/10 078/11 078/12 078/13 078/14 078/15 078/16 078/17 078/24 078/25 078/26 078/27 078/23 078/ /25 096/11 080/2 080/1 080/3 080/4 080/5 080/6 080/7 096/ / /1 087/3 087/4 087/5 087/6 087/7 087/8 087/9 087/11 087/ /2 090/6 090/7 090/8 090/9 090/10 090/11 090/12 090/13 090/ /1 092/2 092/4 092/3 092/5 092/7 092/8 092/9 092/10 092/12 092/13 094/3 096/16 094/4 096/17 096/15 096/4 098/14 096/6 098/43 098/13 096/13 096/12 096/14 096/18 096/20 096/ /7 098/23 098/8 098/9 098/10 098/17 098/16 098/18 098/19 098/20 098/21 098/24 098/25 098/28 098/26 098/27 098/30 098/29 098/31 098/32 098/33 098/34 098/35 098/37 098/36 098/38 098/39 098/40 098/44 098/ / / /7 0104/5 0104/6 0104/8 0104/2 0106/ / /3 0104/4 0104/9 0104/ / / / / / / /2 0106/ / /4 0134/ /7 0106/5 0106/6 0106/8 0106/ /9 0106/ / / / / / / / / / /5 0110/8 0110/ /9 0110/ / / /1 0112/3 0112/4 0112/5 0112/ /1 0114/3 0114/6 0137/3 0114/7 0114/9 0114/ / / / / / /2 0116/4 0116/5 0116/6 0116/7 0116/9 0116/ / / / / / /2 0136/5 0119/3 0119/4 0119/ / /5 0119/8 0119/9 0119/ / / / / / /9 0128/7 0128/3 0129/2 0128/5 0128/6 0128/8 0128/ / / /4 0128/ / / / / /3 0128/ / / / /4 0130/ /7 0130/8 0130/5 0130/ / / / /9 0289/3 0130/6 0134/8 0134/ / /2 0134/ /4 0134/ / /6 0134/ / / / / / / / / / / / /2 0136/ /9 0136/7 0136/ /8 0136/ / / / / / / / / / / / / / / /2 0141/6 0137/4 0137/5 0137/8 0137/6 0137/9 0137/ / / / / / / / /1 0141/ /4 0141/7 0141/8 0141/9 0141/ / / / / / / / / / /1 0143/2 0143/5 0143/4 0143/6 0144/1 0145/4 0144/2 0145/1 0145/2 0145/5 0147/2 0147/4 0147/6 0147/9 0147/ / / /3 0150/4 0162/ / /1 0157/6 0157/3 0157/4 0157/5 0161/1 0161/2 0162/1 0163/2 0163/6 0163/3 0163/5 0163/7 0163/9 0163/8 0163/ /4 0166/6 0166/7 0166/9 0166/ / / / / / / / /3 0193/1 0172/4 0174/5 0174/6 0174/8 0174/9 0174/ / / / / / / / / /2 0176/3 0176/5 0176/6 0185/ /2 0185/6 0185/5 0185/4 0185/8 0185/ / / /3 0185/ / / / / / /2 0195/1 0195/2 0196/1 0196/2 0196/4 0200/ /3 0197/2 0196/5 0196/6 0196/7 0196/8 0196/9 0196/ / / / / / / /4 0198/3 0231/1 0236/4 0231/2 0198/5 0198/7 0198/6 0198/8 0198/ /9 0198/ /1 0200/2 0200/3 0200/4 0200/5 0200/6 0200/7 0200/8 0200/9 0200/ / / / / / / / /1 0201/2 0215/1 0218/3 0218/5 0218/6 0224/1 0224/2 0226/1 0226/2 0226/3 0226/4 0226/5 0226/6 0226/7 0226/8 0226/9 0226/ /1 0228/2 0228/3 0228/4 0228/ /5 0228/7 0228/6 0228/9 0228/ /4 0237/8 0237/9 0239/3 0230/4 0230/7 0230/5 0230/6 0230/ /8 0230/9 0230/ / / / / / /7 0231/8 0231/ / / / /1 0234/1 0234/ / /3 0234/7 0234/4 0234/5 0234/8 0234/6 0234/9 0234/ / / / / /2 0236/3 0237/1 0237/2 0237/3 0237/4 0237/5 0237/6 0237/ /7 0237/ / / / /1 0239/ /2 0239/ /9 0239/6 0239/5 0239/8 0239/7 0239/ / / / /2 0240/1 0240/4 0240/3 0240/5 0240/ /1 0243/3 0243/ /1 0284/ /2 0273/2 0273/3 0273/4 0273/5 0311/ /7 0273/6 0273/8 0311/ /9 0311/ /1 0277/4 0277/ / /5 0277/7 0277/9 0280/ / / / / /2 0277/ / / / /1 0280/3 0280/4 0280/5 0280/6 0280/7 0280/ / /9 0280/8 0280/ / / /4 0280/ / / / / / / / / /2 0284/ / / /6 0284/ /7 0284/8 0284/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /3 0295/5 0295/6 0295/4 0295/7 0295/3 0286/5 0287/6 0287/3 0287/7 0287/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /5 0290/ /7 0290/8 0290/9 0290/4 0290/ / /6 0290/ / / / / /4 0290/ / / / / / / / / / / / / / / / /3 0292/4 0292/ /8 0292/6 0292/5 0292/2 0292/1 0292/9 0292/ / / / / / / / / / /9 0291/2 0295/8 0292/ /2 0299/ /1 0294/5 0294/6 0294/7 0299/ / / / /4 0294/3 0294/ /9 0294/ / / / / / / /8 0299/3 0299/7 0299/5 0299/4 0299/6 0299/8 0299/ / / / / / /2 0302/3 0302/ /5 0302/6 0302/7 0302/8 0302/4 0302/9 0302/1 0302/ / / / / / /2 0306/6 0306/5 0306/7 0306/ /2 0311/4 0311/6 0311/7 0311/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /1 0315/1 0313/4 0313/2 0313/ /2 0317/7 0317/8 0317/5 0317/6 0317/ / / / / /3 0320/6 0320/5 0320/4 0320/8 0320/ / /9 0320/ / / / / / / /2 0322/3 0322/4 0326/1 0326/ /2 078/22 078/21 078/22 096/10 096/ /8 0147/ / / / / / / / /1 0185/ / / / / / / /9 0202/ /5 0202/ /8 0202/7 0202/3 0202/4 0202/6 0202/2 0311/ / /19 023/3 0231/5 0231/6 0231/3 0231/4 0277/19 027/ / / / / /2 0102/5 0102/6 0218/ / /8 0218/9 0218/ / / / / / / / / /23 --> 4213 Berett <-- Püspökladány <-- Püspökladány <-- Báránd <-- Szeghalom --> 4212 S KINCSES NAKRA ERRE - DÛLÕ GÁT - KÖZ AKASZTÓHALOM - DÛLÕ CSUTAK ÁROK - DÛLÕ FARKAS-ÉR - KÖZ ÉLÕ-GÁT - KÖZ BEREK SÓLYOM - DÛLÕ LÉKA - FÖLD SZIL - DÛLÕ GÖRBE -LAPOS SÓLYOM - ZUG APOLLÓ LOVASI - DÛLÕ CSÜRHE - KÚT ANNA -TAG CSILLAG - TANYA LOVASI - TANYA HATOS - DÛLÕ UNITÁRIUS - DÛLÕ NÉGYES - DÛLÕ ÖTÖS - DÛLÕ NEMES -TAG HATÁR- ÉR - DÛLÕ BECSAK -DÛLÕ POROS - KÖZ SZABÓ - SZEG KÉT KERT - KÖZE KORHÁN KIS - TAG SÁRRÉTUDVARI SÁRRÉTUDVARI SÁRRÉTUDVARI BÁRÁND BÁRÁND BÁRÁND NAGYRÁBÉ NAGYRÁBÉ NAGYRÁBÉ NAGYRÁBÉ FÜZESGYARMAT FÜZESGYARMAT Tervezett tájvédelmi terület Régészeti nyilvántartásba vett terület Natura 2000 Különleges természetmegõrzõ terület Natura 2000 Különleges madárvédelmi terület Ñ Kunhalmok Belterülethatár - meglévõ Közigazgatási határ JELMAGYARÁZAT N BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM, RÉGÉSZETI VÉDELEM ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA CIVISTERV BT

10 A Bajoni és püspöki részek teljes népessége a XV. század elején lélek lehetett A birtokos család 1412-ben pallosjogot kapott uradalmára, melynek központja Bajom ben birtokcserével megszerezték a püspöki részeket. Mivel birtokaik többsége Békésben feküdt, kérésükre Mátyás király 1459-ben Bajom részeit és az újonnan megszerzett Zámot Szabolcs megyéből Békésbe, 1499-ben pedig II. Ulászló Bajomot Bihar megyébe helyeztette át ben a felkelt parasztok elfoglalták az akkor kezdetlegesen megerősített udvarházat ben még egy települést említenek, de 1517-ben már Nagy- és Kisbajomot körül épült ki a vár, jelentősége 1555 után nőtt meg ben a dikaadójegyzék szerint Bajoni Ferencnek 35 jobbágyportája, 2 pusztatelke és 1 adómentese volt. A Habsburg I. Ferdinándhoz már 1542 tavaszán átpártolt Bajoniak kérésére 1552-től a település mezővárosi renagot kapott, évente két országos vásárral. Bajoni Jánosnak Szigetvár ostrománál esett hősi halálával a fiúág kihalt. A várba már évekkel korábban János Zsigmond ültetett várnagyot, Csukath Pétert. Az ő emlékét őrizte a vár régi, kb méteres széles árka, Csukath-árok vagy Csukath-árka néven, melyen a hagyomány szerint vízimalom volt. Az uradalmat az 1571-ben I. Miksa által fiúsított Bajoni Zsófia birtokolta, bár egy pár évig a Bebekek is elfoglalták néhány tartozékát. Az évi urbáriuma szerint 1 bíró, 9 telkes jobbágy, 1 adómentes szegény, 1 házi szolga, 1 disznópásztor, 2 darabont volt. 1 ácsot és 1 szabadost, mint a várhoz tartozó szolgálót írtak össze. Serényi Mihálynak Bajoni Zsófia harmadik férjének évi 2 forint volt a cenzus, emellett adtak évi 10 forintos és 1 váltótehenet. A szolnoki várban élő török hűbérbirtokosoknak 240 forintot, 6 tehenet, szilvát, körtét, vajat, túrót, s még ruhaanyagokat is szolgáltattak. A váruradalom1608-ban Nagy András hajdúgenerális kezébe került. Őt hűtlensége miatt kivégezték. Ezután Lónyai Farkasé, majd Bethlen Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

11 Gábor 1615-ben magyar forintért zálogadományba adta Petneházy Istvánnak. Özvegye 1657-ig földesura az uradalomnak, halála után Bánffy Zsigmond kapta meg ben magyar-török ütközet zajlott a mai Csatahalom környékén, ami a magyarok súlyos vereségét hozta. Bajomnak 1000 forint sarcot kellett volna fizetnie a töröknek, de erre képtelen volt, s helyette Debrecen városa fizette meg a sarcot. A törökök Várad elfoglalása után a várat lerombolták. A felszabadult Bihar megye évi összeírásában a mezővárosban 2 jobbágyot, 1 kunt, 8 kuriális nemest és 11 személyében nemest írtak össze. Az utóbbiak telkeik után bizonyos taksát fizettek. Bajom 1783-ban Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

12 Bajom 1852-ben Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

13 Bajom 1869-ben Bajom az erdélyi törvénykönyvben a kiváltságos hajdúvárosok között van felsorolva, de ennek okleveles igazolása nincs ben 19 jobbágyot, 1720-ban 4 nemest és 40 jobbágyot írtak össze ban majdnem az egész község a tűzvész martaléka lett. Kisbajom csak 1809 után kezdett benépesülni ben 29 ház volt benne. Egy ideig így két Bajom létezett, egy kis sebes ér választotta el őket egymástól, de később a két település egybeolvadt ben mezőváros, Nagy-Bajom néven szerepel, 3895 fő lakta. Ekkor még 18 ezer holdnyi területéből 14 ezer hold nádasrétség volt. Innen a Sárrét belső legelőiről kikerült nagy állatcsordákat irányították a debreceni vagy még távolabbi, külföldi vásárokra. A gyékénnyel is számottevő kereskedést folytattak. Gyökeres változást a XIX. század második fele hozott a falu életébe, miután a mocsarakat lecsapolták, elkezdődött a vasút és a közutak építése, felvirágzott a háziipar (gyékényfonás), s a közigazgatási átszerv3zések következtében Biharnagybajom Bihar vármegye sárréti járásának székhelye lett. A mocsarak lecsapolása után mezőgazdasági termelése erősen fellendült. A fejlődés az első világháború és a forradalmak után megtorpant, 1919-ben a község rövid időre román megszállás alá került. A világháborút lezáró döntés, a trianoni békediktátum felettébb rossz hatással volt Biharnagybajom gazdasági, társadalmi és kulturális életére, a természetes regionális központ, Nagyvárad nélkül az egész térség szinte légüres térbe került. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

14 A második világháború szintén jelentős emberáldozatot követelt. Biharnagybajom október 8-ától 15-éig súlyos német-szovjet csaták színhelye volt. Változást hozott a település életébe az a tény, hogy megkezdték a már korábban felkutatott olajlelőhelyek kiaknázását. A MASZOVOL, később MASZOLAJ Rt. közös magyarszovjet vállalat 1947-től 1950-ig 1000 embert foglalkoztatott. Hirtelen megnőtt a község lakossága (1959-ben közel 6000 fő volt), az olajbányaszat azonban a 60-as években megszűnt, elköltözött az Ostyagyár is, csak a Dózsa Termelőszövetkezet és a Késüzem maradt. A tanácsrendszer bevezetését bizonyos közigazgatási reform kísérte, minek következtében megszüntették a sárréti járást, a község így 1950-ben megszűnt járási székhely lenni, ezzel regionális szerepköre elveszett. Az 1960-as évektől a lakosság jelentősen csökkent, sok fiatal elvándorolt. d.) A település címere Biharnagybajom egykori, kiváltságosnak mondható helyzetét tükrözi a község címere és egykori pecsétnyomója is. Legrégibb pecsétjének lenyomatát egy ben kelt iraton találhatjuk. Ennek címerképe a következő: pajzsba foglalt, heraldikailag jobbra néző, lebegő sas. A sisaktakarókkal övezett s heraldikailag jobbra fordított sisak a pajzson nyugszik, amelynek sisakkoronájából heraldikailag jobbra forduló, ágaskodó szarvas emelkedik ki. A 17. században a községnek szabályszerűen megszerkesztett, nemesi kiváltságokra utaló címere volt. Ugyanezt találhatjuk kisebb változtatással Bajom 18. századi pecsétnyomójának címerképeként is. Ennek lenyomata előttünk egy évi iratról ismert. Itt a sisak szembefordult helyzetben látható, amely nem vált a kompozíció előnyére. Ezt a pecsétnyomót használták egyébként a község ben kelt urbáriumán is. Biharnagybajom 1817-ben új, címerképes pecsétnyomót készíttetett, méghozzá olyant, amelynek tulajdonképpen két nyomólapja volt. A fogó felső lapjára vésettnek körirata a következő: BAJON VAROSSA. Ezen belül címerül itt heraldikailag jobbra néző, kiterjesztett szárnyú, lebegő sast használtak. A tulajdonképpeni nyomólapon a körirat: N: BAIOM VAROSA PETSETIE Futólag említjük csak meg, hogy ehhez hasonló, két nyomólapos pecsétnyomót a közelben Téglás esetében ismerünk. Még ugyanebben az évben készült egy másik pecsétnyomó is szintén 1817-es évszámmal és N: BAIOM VAROSA PETSETIE körirattal. Ez valamivel kisebb az előzőnél, s a címerképe pedig megegyezik az 1764-es iraton találhatóval, azzal a különbséggel, hogy ez utóbbin a pajzs alját pázsit foglalja el. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

15 Az évi törvény alapján felállított Országos Községi Törzskönyvi Bizottság, amelynek feladata többek között a címerek szakszerű leírása és jóváhagyása is volt, Biharnagybajom címerét a következőképpen állapította meg 1914-ben. Ezüst címerpajzsban vörös csőrű és karmú, heraldikailag jobbra néző, lebegő, fekete stilizált sas. A pajzs alsó harmadát zöld pázsit foglalja el. A pajzson nyugvó sisak a heraldika szabályainak megfelelően jobbra fordított helyzetben ábrázolandó. A sisakon korona foglal helyet, amelyből kiemelkedik egy heraldikailag jobbra forduló, természetes színekkel ábrázolt szarvas. A sisaktakarók pedig mindkét oldalon fekete és ezüst színűek. 2. TELEPÜLÉSSZERKEZET Ha Biharnagybajom térképére tekintünk, az első jellemvonás, ami rögtön feltűnik, a település ívelt alaprajzi elrendezése, a másik az utcák vonalának, a telektömbök és a telkek alakjának szabálytalansága. Ennek a sok egyéni vonást hordozó településszerkezetnek a kialakulásában különböző történelmi, gazdasági, társadalmi és földrajzi tényezők játszottak szerepet. Biharnagybajom és határának régi vízrajzát Szűcs Sándor kitűnő tanulmányban mutatta be, egyben jellemezve azt az életformát is, amit a mocsár kényszerített a közelében lakókra. A település belsejében a református templom közvetlen közelében egykoron vár állott. Bajomi Ferenc megerősített kúriáját a mohácsi vész után valóságos várrá alakította át. Magyar várrá, amely a kor tüzérségi támadásainak jól ellent tudott állni. A vár komoly hadi jelentőséggel bírt. A Bajomi vár nem kőerősség volt, hanem fából és döngölt földből magyar módra épült, mint a többi alföldi, mocsári váraink, s csak a végső menedékül szolgáló kastély, őrtorony és puskapor raktár volt téglából. Bajom vára nemcsak építőanyagát, hanem beosztását tekintve is úgynevezett magyar vár volt, s az egész várost (mint védőövet) magába foglalta. A belső várat, külső várat és a huszárvárat, vagy katonavárost meg lehetett találni benne. Valószínű, hogy a település mostani félkörös formája a vár legnagyobb kiterjedése idején, a Hajdútelepítéskor alakult ki. Északi vonulatát az itt elfolyó mocsaras ér kanyarulata határozta meg. A várnak északra fekvő részében halastó, madarászkert volt. Az erődített település belső és külső erődítésének feltételezett helyét Szűcs Sándor néprajzkutató leírása alapján mutatja be az alábbi ábra. Az erődített települési szerkezet olyan értéket képvisel, melynek megőrzése, újra érezhetővé, érzékelhetővé tétele nem csak idegenforgalmi vonzerő lehet, hanem a település tudat (identitás tudat), az otthonosság érzésének, a történelmi múlt élőbbé tételének is fontos eszköze lehet. A Bajomi várat 1692-ben a törökök rombolták le ben a váradi kapitány a megmaradt részt is eltüntette. A vár falának utolsó maradványai, bástyái a XVIII. század közepén még láthatóak voltak. Azóta (lévén a tégla ritka építőanyag a környéken) már a maradékot is elhordták. Még az alapok kőanyagát is kiszedték, ezért helyét pontosítani, ma már szinte lehetetlen feladatnak tűnik. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

16 Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

17 3. AZ ÉRTÉKVÉDELEM CÉLJA A településen fellelhető a tájra és a helyi kultúrára jellemző sajátosságokat magában hordozó jegyek kutatása, azok feltárása, a helyi értékek számbavétele és rendszerezése és abból a helyi értékvédelmi javaslat elkészítése a cél. Ami a település történelméből és a kultúra fejlődéséből valamint a birtokviszonyok és a társadalmi fejlődés során kialakult hagyományok, motívumokban tükröződnek, különböző építészeti megoldásokhoz vezetnek. A különböző építészeti megoldások kialakulása vagy a tapasztalat vagy a társadalmi hovatartozás vagy valamilyen védekező mechanizmus, vagy egyszerűen praktikus megoldások sorozatából adódnak. Ezek a megoldások néha érvényüket vesztik, néha felerősödve nyomják rá bélyegüket az építészetre. A különböző korok keveredése, átfedése is hordoz magában olyan megoldásokat, melyben felfedezhetünk szépséget és megóvandót. A vizsgálódás középpontjába tehát azokat az értékeket kell helyezni, amelyek valamilyen formában a régi hagyományokat és a népi illetve a valamilyen meghatározható építészeti stílust képviselő épületeket, építményeket, és ha lehetséges ezek együttesét, utcaképeket, településrészeket, ezek hiányában esetleg jellegzetes kerítéseket, tornácokat, oszlopokat, ablakokat, górékat - kell állítani. A megtalált értékeket kellő szakértelemmel és odafigyeléssel megóvhatjuk és átörökíthetjük az unokáink számára, azért hogy ne csak könyvekből és skanzenekből figyelhesse meg az utókor a tájra jellemző motívumok szépségét. A felsorolt épületeken kívül figyelni kell a kerítések formájának alakulására, egyes tájra jellemző formára, motívumra, melyet védeni és építeni kell, hogy a hagyományok tovább élhessenek. Ugyanez jellemző a nem védett épületek homlokzatára, azok díszeire, ablakának osztására, azok ritmusára, tornácára, oromfalának kialakítására, alaprajzi és telken belüli elhelyezkedésére. SZŰCS SÁNDOR MUNKÁSSÁGA Szűcs Sándor élete elválaszthatatlanul összeforrt Sárrét népének sorsával. Szűcs Sándor munkássága két részre oszlott. Pályakezdésekor gyűjtéseit tudományos igényű feldolgozásokban, tanulmányokban adta közre. Majd szemléletet és ezzel műfajt, közlési módot is váltva, gyűjtött anyagát irodalmi igényekkel megformált apró történetekké alakítva, életképekben, még inkább históriákban adta közre. Életével és munkásságával oly nagy tekintélyt vívott ki magának visszavonultsága ellenére, hogy nyíltan nem merték támadni, kritizálni. Azonban a suttogva elmondott bírálatok eljutottak hozzá és védekezésre késztették. Ezért élete vége felé, mintegy bizonyításként még egyszer összefoglalta a Sárrét néprajzáról elmondottakat, lábjegyzetekkel, a források és adatközlők megjelölésével. Szűcs Sándor anyagát háromféle forrásból merítette. Mindenekelőtt önmagából, ezért is üt el közlésmódja a tudományos formától, még a legkomolyabban tudományosnak tartott munkáiban is. Ennek legjobban látható jele az úgynevezett tudományos apparátus, a jegyzetek hiánya. Idézetei nem annyira bizonyító adatok, mint inkább stíluselemek és ezért az idézet beleépül az előadásba formailag is, és tartalmi vonatkozásait tekintve is. Formailag nem jelöli külön az idézetet, nem teszi azt láthatóvá. Tartalmilag pedig az idézései során csak az előadás folyamatosságát, stílusegységét biztosító adatokat tünteti föl, illetve mondja el. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

18 Munkái erősítik a hagyományokat, és nem csak fenntartják, hanem újabb mozzanatokkal ki is egészítik. Szűcs Sándor munkásságának fontos hatása, hogy ráirányította a figyelmet a Sárrétre és ezzel nagy lendületet adott a Sárrét történeti, szociológiai, néprajzi kutatása megindulásához. Ösztönző erejű etnográfus volt, olyan tudós, aki mondanivalóját művészi módon, közérthetően, példátlan nyelvi gazdagsággal, hangulatkeltő módon tudta előadni. Szűcs Sándor HAGYOMÁNYOK, ÉPÜLETJELLEMZŐK, UTCAHÁLÓZAT Egyházi építészetünk a legősibb, egészen a XI-XII. századig nyúlik vissza. Középkori templomaink egy része eredeti állapotában vagy kis átépítésekkel látható. A középkortól napjainkig ívelődő építészetben a folytonosságot, az állandó átalakulást és megújulást a református egyháznál figyelhetjük meg. Hajdú-Bihar megye jellemzően református hagyományokkal rendelkezik. Műemlékileg védett katolikus templomaink majd egyharmada görög szertartású. Ez az arány azt a különleges földrajzi helyzetet hangsúlyozza, amelyet hazánk keleti pereme elfoglal. Ez a vidék egyúttal a nyugati és keleti keresztyénség határterületébe esik immár másfél évezrede. Jóllehet a magyar államiság ezer éve nyugat felé kötelezte el magát, azért a görög-bizánci kultúra és a keleti hagyományok kismértékben mindig átszűrődtek. A XVII. században megalakult görög katolikus egyház csatlakozott a katolicizmushoz, de görög jellegét megőrizte. Az utóbbi évtizedek latinizálási törekvéseit a hívek tovább fokozták. Így a mai templomokban szószék, padsorok, szobrok is láthatók, sőt helyenként az ikonosztáz szerep is lecsökkent. Míg az egyházi építészetben a nagy történelmi változások lenyomata vizsgálható, addig a népi épületek, a parasztházak a társadalom nagy részét alkotó egyszerű emberek életét tükrözik. Műemléki értéküket nem a szegénységgel való hivalkodás szándéka adja, hanem az ebből adódó természetesség, alázatosság, arányérzék és találékonyság, egyes vidékeken a büszkeség öntudatos megnyilvánulása. A templomok mellett ezek az emlékek állnak még legnagyobb számban, s ezek általánosan ismertek. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

19 A falvak régi kis házai a középső konyhából és a szobából álltak, a másik oldalon csak egy keskeny kamra volt. Az utcára csak egy ablakuk nézett. Általánosan elterjedt a háromosztatú alaprajz, ahol a konyha két oldalán egy-egy szoba kapott helyet, a konyhából fűthető kemencével. Külön hangsúlyozni érdemes a tornác kialakítását. Pillérei általában fából, vályogból vagy téglából épültek. Csoportos elrendezésű telkek vázlatrajza Kutatások mutattak rá a magyar parasztházak térbeli gazdagságára. Meglepő, hogy ilyen kicsi és egyszerű épületeknél ez a fogalom szóba kerülhet. Pedig a tornác, a pitvar és a szoba térsora valóban változatos és tartalmas. A tornác félkülső tere lakás és az udvar között egy átmenti teret alkot. Félig még nyitott, de félig már zárt. Az eső már nem veri, de a szél még fújja. A nap nem égeti, mégis a szabadban van. Az épület befogad; nem elhatárol, hanem kapcsol a külvilághoz. A tornácokkal megjelenő külső téri gazdagodás jellegzetes elemévé vált a magyar népi építészetnek. A tornác félkülső terét a pitvar, vagy konyha félbelső tere követi. Ez a ház közepe, bár még egy lépés jön utána: a szoba és a kamra, ezért csak félig belső. Itt a tűz helye, az élelemkészítés és az estebéd szentélye. Nem véletlen, hogy egyesek ezzel a szóval magasztalják, hiszen ez az élet forrása a családban, s az esti közös étkezéshez az imádság is hozzátartozott. Figyelmet kell szentelni a lakóház mellett a porta egyéb gazdasági épületeire, kapujára, kerítésére is, hiszen ezek együttese alkotta a paraszti élet színterét. Ezek a nádfedeles, vályogtéglából vagy vert fallal készült házak a XVIII. század végétől maradtak fenn, de némileg korszerűsített változataik még a két világháború között is épültek, egy helyen még csoportos telepítésben is. Azok, akik már tehenet vagy lovat is tarthattak, istállóval toldották meg a házat, mely a házzal mindig egy fedél alatt van. A módosabbaknál már szobát, konyhát, néhol kamrát és istállót találunk és különösen azoknál az oláhoknál, akik magyarok között, vagy magyarabb vidékeken laktak, az istálló már különállóan volt építve. A ház fedele rendesen gúla alakú. A szegényebbek csépelt szalmával fedték házaikat. A szalmát jó vastagon a tetővázra hányták és rudakkal szorították le, vagy sodrott szalmával kötötték ki. A tehetősebbek már zsúpszalmát használtak vagy deszkát. A háztető rendszerint meredek és magasabb magánál a háznál. Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

20 A lakóházak mellett minden bizonnyal legfontosabb épületek az istállók, ólak. A nagyjószágok számára készült istállók a lakóházak mintájára épültek. A Sárréten, a Hajdúságba és a Tisza mellékén a XIX. század közepéig éltek a tüzelős ólak. A bihari síkságon a faragókamrával és éléstárral bővített, többrészes, olykor arcaljászollal ellátott istállók jelentették a rangot. A baromfiak részére régen nem építettek ólat: azok a disznóól padlásán, olykor az eperfákon éjszakáztak. Főleg a bihari faluk nagyon szép díszei a többszintes galambdúcok, melyeket Bojton, Bakonszegen gyakran vesszőből fontak, majd betapasztották, bemeszelték. Juhszín az udvaron Megyénk igen szép épületei a kukoricagórék. Ezeket a bihari Érmelléken régebben vesszőből fonták. Más helyeken falábakon álló lécgórékat találunk. Újabban a górékhoz fehérre meszelt kőlábakat építettek, s ezzel egy időben (főleg 1920 után) az utcafrontra állították. A bihari parasztporta jellegzetes épületei lehettek egykor a sütőháza, melyekben nemcsak sütöttek, hanem itt történt disznóöléskor a hús, szalonna feldolgozása majd a szappanfőzés. Egész tájegységünk karakterének fontos meghatározói a kerítések és a kapuk. Mindkettő az utóbbi 100 év alatt igen nagy átalakuláson ment át. A XIX. század végéig a Sárréten a nád, a bihari síkságon és a Tisza mellékén a fonott sövény, a Nyírségben a husángfából készült kerítések voltak jellemzőek. A XIX. század folyamán a gazdaporták előtt mindenütt a deszkakerítések terjednek el. Biharban ez főleg zsaluzásos technikával készült. Az utcai kerítésekkel együtt változtak a kapuk is. Biharban a XIX. század elejétől hatalmas, faragott kapubálványok közé építették a szépen formált deszka nagykapukat, s a bélelt kiskapukat. A XX. században a gazdák tekintélyét leginkább a hatalmas kőoszlopok közé épített vaskerítések, kőkerítések jelzik. Ezek legszebb példái a bihari síkság, a Kis- és a Nagy-Sárrét falvaiban láthatjuk. A korábbi századokban a sárréti falvak arculatát messzemenően befolyásolta a földrajzi környezet, a táji adottságok, a terület vízrajzi jellemzői és a szűkebb-tágabb környezetben honos növényvilág. Az elsődleges meghatározó itt a környező vízi világ volt, számos sárréti falu legrégebben épült része, a település magja az ártér szigetszerű kiemelkedésein fekszik. A sárréten a korábbi századokban nádból, sövényből és trágyából is húztak kerítést. A közelmúlt faluképét azonban már a fából készült deszka-, illetve léckerítések határozták meg. A valamilyen formában szinte mindig díszített alkalmatosságnak szerves része a kis- és nagykapu. A Sárrét népi építészetének archaikus sajátossága a nád használata. A nádfal úgy készült, hogy a ház alaprajzának megfelelően a sarkoknál ágasfákat ástak a földbe, Biharnagybajom község Örökségvédelmi Hatástanulmánya

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA Készítette: a Cívisterv Várostervez és Építész Iroda Bt. 2013. évben C Í V I S T E R V BT. VÁROSTERVEZ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA Levelezési cím: 4031 Debrecen,

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Épít közösségek Derecskén 3. ütem (TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0039) Helytörténeti, építészeti szakkör felmérései

Épít közösségek Derecskén 3. ütem (TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0039) Helytörténeti, építészeti szakkör felmérései Épít közösségek Derecskén 3. ütem (TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0039) Helytörténeti, építészeti szakkör felmérései Derecske népi építészete Derecske népi építészete az észak-bihari tájakhoz hasonló jellegzetességeket

Részletesebben

Sáránd Község. Örökségvédelmi Hatástanulmány

Sáránd Község. Örökségvédelmi Hatástanulmány 1 Sáránd Község Örökségvédelmi Hatástanulmány Készítette: a Cívisterv Várostervező és Építész Iroda Bt. Debrecen Zsemberi István vezető településtervező 2007. 2 Sáránd község természeti adottságai Sáránd

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2004. (IV. 30.) rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2004. (IV. 30.) rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (IV. 30.) rendelete az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Helyi értékvédelmi javaslat alátámasztó munkarész készítette : Farkas

Részletesebben

MELLÉKLETEK Magyargencs.

MELLÉKLETEK Magyargencs. MELLÉKLETEK Magyargencs. 1. Bibliográfia és források. 69. old. 2. Összefoglaló táblázatok. 70-71 old. 3. Térképek. 72-73. old. 68 Irodalom. (Válogatás). Magyargencs. * BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek

Részletesebben

MAGYAREGREGY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. 3. számú melléklet: Védelemre javasolt művi értékek és a Műemlékek

MAGYAREGREGY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. 3. számú melléklet: Védelemre javasolt művi értékek és a Műemlékek 3. számú melléklet: Védelemre javasolt művi értékek és a Műemlékek 1 SOR 1. 0196 Külterületen M M 339 50041/1958 Mecsek északkeleti részén, a hegyvonulat kiugró nyúlványán áll. Római és középkori előzmény

Részletesebben

Magyar Népi építészet. A lakóház fejlődése

Magyar Népi építészet. A lakóház fejlődése Magyar Népi építészet A lakóház fejlődése VI-XI. sz. Szállítható és szilárd építmények együttes előfordulása Szaltovói kultúra Veremház, nyílt tüzelő középen, vagy a sarokban Föld feletti tapasztott nád

Részletesebben

AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL

AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL Ajka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkelyének

Részletesebben

BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG Településfejlesztési koncepció

BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG Településfejlesztési koncepció Jóváhagyva Biharnagybajom Község Képviselő-testülete 31/2015.(III.31.) számú határozatával BIHANAGYBAJOM KÖZSÉG Településfejlesztési koncepció Készült a Biharnagybajom Község Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG Településfejlesztési koncepció

BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG Településfejlesztési koncepció BIHANAGYBAJOM KÖZSÉG Településfejlesztési koncepció Készült a Biharnagybajom Község Önkormányzatának megbízásából 2013. október CÍIST ÁOSTZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IODA 4025. Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. C Í I S

Részletesebben

IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete

IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete A háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzetek meghatározásáról Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Szelektív szigetek megoszlása településenként járat szerint

Szelektív szigetek megoszlása településenként járat szerint Szelektív szigetek megoszlása 1 Bihari Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Szelektív szigetek megoszlása településenként járat szerint ED71 Változat: 3 Oldal: 1/1 Készítette: Kissné Kiss Anita Jóváhagyta:

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Szelektív szigetek megoszlása településenként járat szerint

Szelektív szigetek megoszlása településenként járat szerint Szelektív szigetek megoszlása 1 Bihari Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Szelektív szigetek megoszlása településenként járat szerint ED71 Változat: 2 Oldal: 1/1 Készítette: Kissné Kiss Anita Jóváhagyta:

Részletesebben

Hajdúböszörményi Tájházak

Hajdúböszörményi Tájházak Hajdúböszörményi Tájházak A népi építészet emlékeit őrzi a Polgári utca egyik zugának öt paraszti porta alkotta épületegyüttese, mely egyszerű, alföldi típusú lakóházakból és gazdasági épületekből áll.

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2015

BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2015 Biharnagybajom község Képviselő-testületének 9/2015.(IV.23.) rendelete BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2015 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 1. MELLÉKLET: KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE: SZ-1 2.

Részletesebben

SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 21/2002. (VII. 18.) önkormányzati 1 rendelete. a helyi egészségügyi közszolgáltatásokról

SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 21/2002. (VII. 18.) önkormányzati 1 rendelete. a helyi egészségügyi közszolgáltatásokról 1. oldal SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 21/2002. (VII. 18.) önkormányzati 1 rendelete a helyi egészségügyi közszolgáltatásokról Sárbogárd Város Önkormányzata az egészségügyről szóló

Részletesebben

3.984/2014 Tárgy: egyéni választókerületek kialakítása. H a t á r o z a t

3.984/2014 Tárgy: egyéni választókerületek kialakítása. H a t á r o z a t Nyírbátori Helyi Választási Iroda Vezetője 4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7. Tel.: 42/281-042 Fax: 42/281-311 3.984/2014 Tárgy: egyéni választókerületek kialakítása H a t á r o z a t Nyírbátor település

Részletesebben

Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 11/2002. (VI. 27.) ÖR sz. rendelete. A háziorvosi körzetekről

Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 11/2002. (VI. 27.) ÖR sz. rendelete. A háziorvosi körzetekről Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2002. (VI. 27.) ÖR sz. rendelete A háziorvosi körzetekről Módosítva: 8/2004. (III. 04.) ÖR sz. rendelet Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 13/2012.(IX.11.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzetek meghatározásáról

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 21/2002. (VII. 18.) K t r. s z. rendelete. a helyi egészségügyi közszolgáltatásokról

SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 21/2002. (VII. 18.) K t r. s z. rendelete. a helyi egészségügyi közszolgáltatásokról SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 21/2002. (VII. 18.) K t r. s z. rendelete a helyi egészségügyi közszolgáltatásokról Sárbogárd Város Önkormányzata az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról,

Részletesebben

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor A kerekfüstölő helye: Orosháza határában, a Felső-sós tanya 115. sz. alatt, Fekete Béla bekerített tanyaház portáján, a vásárhelyi Pusztán. A tanyát magát a jelenlegi tulajdonos

Részletesebben

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 845/2011. 28. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Támasz Családsegítő

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

ABÁDSZALÓK VÁROS MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLATA

ABÁDSZALÓK VÁROS MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLATA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁRS MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLATA Szolnok, 2005. június E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok,

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Magyar népi építészet. Falszerkezetek

Magyar népi építészet. Falszerkezetek Magyar népi építészet Falszerkezetek A házépítés Közösségi összefogással gyerekkortól 1147 Freisingi Ottó nád, fa épületek, sátor Árpádkor kései szakasza Elterjed a faépítkezés, de a veremház a legnépszerűbb

Részletesebben

A vidék helyzete. a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%)

A vidék helyzete. a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%) A vidék helyzete a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%) Lakónépességük 3,3 millió(39,7%) Falvaink arculata Hazánk településeinek

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Javaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Fila József (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015

Részletesebben

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 27/2012. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 27/2012. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete Az egészségügyi alapellátási körzetek megállapításáról Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció

Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció Helyszín: Felelős tervező: Szajki Mátyás okleveles építész, eng. szám: É 01-0295 8251 Zánka, Naplemente

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Fényképek a házról Fényképek a nyílt napról SZÁZADOS-UDVAR VENDÉGHÁZ Cserhátszentiván, Kossuth u. 64. A Százados-udvar vendégház Cserhátszentivánban, falusias környezetben kínál családok, szűkebb

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot. Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

A költő gyermekkorát és később felnőttként az 1812-1815. közötti éveket is a településen töltötte.

A költő gyermekkorát és később felnőttként az 1812-1815. közötti éveket is a településen töltötte. Terület: 34,13 km 2 Lakosság: 1.772 fő Polgármester: Köteles István ÁLMOSD Elérhetőség: Álmosd Község Önkormányzata 4285 Álmosd, Fő u. 10. Telefon/fax: 52/388-035 Elhelyezkedés Álmosd község címere A község

Részletesebben

Füzesgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. (IV. 1.) önkormányzati rendelete a háziorvosi körzetek határaiknak megállapításáról

Füzesgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. (IV. 1.) önkormányzati rendelete a háziorvosi körzetek határaiknak megállapításáról Füzesgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. (IV. 1.) önkormányzati rendelete a háziorvosi körzetek határaiknak megállapításáról Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásáról, valamint az

Részletesebben

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke Nagyszekeres A 4134. sz. úton, amit vasútvonal vág át, előbb Nagyszekeresre térünk. A Szatmárierdőháton, a Gőgö patak partjain fekvő hajdan egyutcás faluban, egy kis szigeten vár ránk a község messze földön

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5

1. oldal, összesen: 5 Martonvásár Város Önkormányzata 2462 Martonvásár, Budai út 13. Összesített helyrajzi szám lista Beépített területek 1. 1241 Orgona u. temető (ravatalozó) 1 37 422 652 2. 1247 Orgona u. temető 1 2 449 000

Részletesebben

INGATLAN LEÍRÁSA #6 KISKŐRÖS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 28. BEÉPÍTETT INGATLAN Hrsz.: 2715 Az értékelt vagyontárgy Az ingatlan környezete Az értékelt ingatlan Bács-Kiskun megyében, Kiskőrösön helyezkedik el. A város

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció TAKSONY Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján) Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Szaj ol Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 16/2013. (XI. 12.) önkormányzati rendelete

Szaj ol Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 16/2013. (XI. 12.) önkormányzati rendelete Szaj ol Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2013. (XI. 12.) önkormányzati rendelete Az egészségügyi alapellátásról és körzeteinek kialakításáról Szajol Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Javaslat a. Langó Hagyományőrző Ház. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. Langó Hagyományőrző Ház. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Langó Hagyományőrző Ház települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Langó Imre 2. A javaslatot benyújtó személy adatai:

Részletesebben

NAGYPALL HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER

NAGYPALL HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER NAGYPALL HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER PÉCSÉPTERV STUDIÓ VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS N A G Y P A L L EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉRTÉKVÉDELMI

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 3-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 3-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 3-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 214/2015. (XII. 3.) határozata

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2004. (IV. 30.) rendelete

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2004. (IV. 30.) rendelete Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2004. (IV. 30.) rendelete Biharnagybajom község háziorvosi, fogorvosi és védőnői körzeteiről Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

SORSZÁM HELYRAJZI SZÁM CÍM VÉDETTSÉGI FOK 1. 594 Vasút u. Helyi védelem

SORSZÁM HELYRAJZI SZÁM CÍM VÉDETTSÉGI FOK 1. 594 Vasút u. Helyi védelem 1. 594 Vasút u. Helyi védelem 1854-ben állított kőkereszt. A keresztre feszített Jézust, a talapzaton pedig Máriát ábrázolja. A kőszerkezet állagának óvása, illetve téli takarása indokolt. A kereszt környezetének

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

BAGAMÉR. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 47,02 km 2 Lakosság: 2.712 fő Polgármester: Orvos Mihály

BAGAMÉR. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 47,02 km 2 Lakosság: 2.712 fő Polgármester: Orvos Mihály Terület: 47,02 km 2 Lakosság: 2.712 fő Polgármester: Orvos Mihály BAGAMÉR Elérhetőség: Bagamér Nagyközség Önkormányzata 4286 Bagamér, Kossuth u.7. Telefon/fax: 52/587-400 Elhelyezkedés Bagamér község címere

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! TÁPIÓGYÖRGYE KÖZSÉG POLGÁRMESETRÉTŐL E l ő t e r j e s z t é s Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Képviselő-Testület 2013. április 29-én tartandó nyílt ülésére 16. Napirendi pont: Tárgy: Az orvosi körzet

Részletesebben

Szajol Községi Önkormányzat Képviselő-testületének../2013. (XI. 12.) önkormányzati rendelet tervezete

Szajol Községi Önkormányzat Képviselő-testületének../2013. (XI. 12.) önkormányzati rendelet tervezete Szajol Községi Önkormányzat Képviselő-testületének./2013. (XI. 12.) önkormányzati rendelet tervezete Az egészségügyi alapellátásról és körzeteinek kialakításáról Szajol Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Szeghalom Város Polgármestere

Szeghalom Város Polgármestere Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/213 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Köszönetnyilvánítás a

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

A Pálfi István TISZK által 2011-ben fogadott szakképzés fejlesztési támogatások

A Pálfi István TISZK által 2011-ben fogadott szakképzés fejlesztési támogatások Agro-Rent 70 4177 Földes, Deák F. u. 2. AKSD Városgazdálkodási 4031 Debrecen, István út 136. Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Debrecen 330 000 4161 Báránd, Táncsics u. 17. Bessenyei György

Részletesebben

Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Vezér Ákos (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 16. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei

Az önkormányzat jelképei Szálka Község Önkormányzatának 3/2000.(VI.07.) sz. rendelete a község jelképeinek alapításáról és használatuk rendjéről a módosításokkal egységes szerkezetben Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése

Részletesebben

Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselőtestületének az önálló orvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 14/2014. (V.28.) önkormányzati rendelete

Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselőtestületének az önálló orvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 14/2014. (V.28.) önkormányzati rendelete Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselőtestületének az önálló orvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 14/2014. (V.28.) önkormányzati rendelete Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2014

BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2014 EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ: 2014. JÚNIUS BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2014 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 1. MELLÉKLET: KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE: SZ-1 2. MELLÉKLET: BELTERÜLET ÉS KÖRNYEZETÉNEK

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

Lakóház tervezés ADT 3.3-al. Segédlet

Lakóház tervezés ADT 3.3-al. Segédlet Lakóház tervezés ADT 3.3-al Segédlet A lakóház tervezési gyakorlathoz főleg a Tervezés és a Dokumentáció menüket fogjuk használni az AutoDesk Architectural Desktop programból. A program centiméterben dolgozik!!!

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZACSEGE 2012-2020 1.2 Tiszacsege polgárainak bevonásával 2012. november 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 7 1.1. Hosszú távú jövőkép... 8 1.2. Tiszacsege, az

Részletesebben

HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések

HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések 1. 15 Ady u. 1. 5240/5 H2 Strand, régi bejárati pavilonok,

Részletesebben

ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA

ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA 1. ÉS 2. SZ.LAKÁSHOZ ELŐ TETŐ FELÚJÍTÁSA ÉS BŐ VÍTÉSE TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ TARTALOMJEGYZÉK 1. ÉPÍTÉSZETI

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben