Sáránd Község. Örökségvédelmi Hatástanulmány
|
|
- Viktória Székelyné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Sáránd Község Örökségvédelmi Hatástanulmány Készítette: a Cívisterv Várostervező és Építész Iroda Bt. Debrecen Zsemberi István vezető településtervező 2007.
2 2 Sáránd község természeti adottságai Sáránd a nagy történelmi múltú, közel nyolc évszázadot már megélt település Hajdú-Bihar középső részén, a 47. számú főközlekedési út mentén, a megyeszékhelytől déli irányban, mindössze 13 km-re fekszik. Kedvező település- és közlekedésföldrajzi pozícióját tovább javítja, hogy innen indul ki a Sárándot Létavértessel összekötő számú közlekedési út. De a községet érinti a Debrecen-Létavértes/Nagykereki vasúti mellékvonal is, amelynek itt válik szét a Létavértes, illetve a Nagykereki irányába futó két szárnyvonala. Sáránd az ún. debreceni településegyüttes részeként a megyeszékhelyet szorosan körülölelő belső agglomerációs övezetben helyezkedik el. A 22,68 km 2 területű, népességét tekintve átlagos nagyságú település másfelől a közeli Mikepérccsel, Hajdúbagossal és Hosszúpályival a hasonló adottságok, a közös érdekazonosság és fejlesztési célok révén egy szorosan együttműködő és egymásra utalt településegyüttest alkot. Természetföldrajzilag két természeti táj, a Dél-Nyírség és a Dél-Hajdúság határán fekszik. Tájföldrajzilag már csak alig néhány jellemzőjét viseli magán a döntően szélhordta homokkal fedett, a nyírségi homokdombok nyúlványai által tagolt, dimbes-dombos nyírségi tájnak. A terület egész flóráját és faunáját is sokkal inkább a löszös iszappal borított, tehát túlnyomórészt lösztakarós, közepes talajvizű, réti csernozjom fedte hordalékkúp-síkság határozza meg. Emiatt a szántóföldi igénybevétel csaknem kizárólagos, ami erős kultúrsztyeppjelleggel jár együtt. Sáránd két természeti táj találkozása eredményeként sajátos táji adottságokkal rendelkezik, magában egyesítve két különböző flórajárás, a Nyírségi (Nyírségense) illetőleg a Tiszántúli (Crisicum) flórajárás eltérő növénytani jellemzőit. Éghajlatilag környezetét mérsékelten meleg mérsékelten száraz klíma és az ezzel táruló igen nagy vízhiány jellemzi. A község folyó- és állóvizekben, természeti erőforrásokban szegény vidék. Legfőbb értéke a szántóföldi művelésre alkalmas föld, illetőleg a környező Debreceni Erdőspuszták által nyújtott természeti gazdagság. Sáránd történelme Sáránd a mai Hajdú-Bihar megye igen korai alapítású településeinek egyike. Nevének első okleveles előfordulása Sarang formában már jóval a tatárjárás előttről, 1219-ből, a Váradi Regestrumból való. A kora Árpád-kori településekre vonatkozóan alig áll ugyan rendelkezésre okleveles adat, ám birtoklástörténeti körülményekből joggal lehet arra következtetni, hogy nem kizárt az egészen korai eredet sem. Az Ákos-nem tagjai a XI. században már bizonyosan megjelentek a Berettyó-Kékkálló vidékén, akik a királyi birtokként megült Sárándon a tatárjárás előtt részt szereztek. Sáránd első ismert birtokosa Márton is feltehetően ebből a nemzetségből való. A váradi püspöki ( ) és a pápai tizedjegyzékben ( ) is szerepel, annak bizonyságaként, hogy Sárándon a XIII. század végén már szervezett egyház és templom működött, amelynek tizede 31 kepe (kéve) volt.
3 3 A XIV-XV. században a falu egyik része az Ákos nembelieké: az álmosdi Csiréké, a pocsaji Pályiaké, Ómarjaiaké, a másik része pedig helyi birtokosoké: a sárándi Bakóké (miattuk szerepel egy időben Bakósáránd néven is), a sárándi Bárányoké, Nagymihályiaké, a kerekegyházi Törököké. Az utóbbi nevek arra utalnak, hogy Sáránd legalábbis részben a XIV század derekára már egyre inkább jellegzetes, kisnemesi birtok volt. Az évi összeírás szerint a Sárándi családnak 24, Czibak Andrásnak és Bodó Andrásnak 2-2 jobbágyportáját adóztatják, továbbá a Sárándiak 6 jobbágya szegénysége miatt adómentességet élvezett. Ez egyben ara is utal, hogy a mintegy 30 portával álló falu a korabeli településviszonyok közepette viszonylag jelentékeny nagyságrendet képviselt. Sáránd életében gyökeres fordulatot hozott a hajdúkiváltságolás, amely a XVII. század elején a kishajdú települések sorába emelte. A kollektív nemesítés pontos időpontja nem ismert, miután a falu kiváltságlevele nem maradt az utókorra, az azonban biztos, hogy az erdélyi törvénytár (Approbata Constitutiones) 1626-ban már a hajdúvárosok sorában említi. Ez egyben azt is jelenti, hogy legkésőbb 1626-ban a település már a hajdúvitézek birtokában volt. A közeli Várad (Nagyvárad) török kézre kerülése (1660) után a lakosság a megszállónak dézsmát és harminc magyar forint cenzust fizetett. Talán ennek köszönhető, hogy a hódoltság alatt is életben maradt Sáránd. Ám a hódoltság súlyos következményeként a meggyengült, katonai erejét és szerepét elveszítő település kiváltságait az udvar nem ismerte el, s az elmaradt nádori fizetés fejében Esterházy Pál nádornak adományozta, aki Sárándot ismét jobbágyi függésbe taszítva, derecskei uradalmához csatolta. A lakosság azonban a többi egykori bihari hajdútelepüléshez hasonlóan a város hajdújogállásáról nem feledkezett meg, és továbbra is használták a hajdúvárosi múltra utaló pecsétnyomójukat, amely egyben a település címerét is megőrizte, érthetően hangsúlyozva a hajdani kiváltságos helyzetet. A pecsétlenyomat köriratának olvasata a következő: BAGO + SARAND PECSETE ANNO A pecsétnyomó készítésének éve tehát Várad 1692-ben való visszafoglalása és az Esterházyak elzálogosítása közé esik. Hiába pereskedett Sáránd a derecskei uradalom részévé lett egykori hajdúvárosokkal együtt a hajdúszabadság visszaszerzéséért, sikertelen maradt minden erre irányuló kísérlet. Tény, hogy az uradalomhoz való tartozás nemcsak a hajdúkiváltságoktól fosztotta meg a települést, hanem hosszú ideig lassú vegetálásra is késztette, mígnem az évi jobbágyfelszabadítás nyomán az úrbéri szolgáltatások elmaradtak. Végül az 1860-as években megszületett a birtok-elkülönítést szabályozó egyezség, amely a 3197 holdas határból 300 holdat hagyott az Esterházy család kezén, a többi végérvényesen a lakosságé maradt. A község névtörténetének főbb változásai és névelőfordulásai: Sarang (1219), Sarangh, Bakosarangya (1411), sarangd (1485), Bakó-Sáránd (1863), Sáránd (1785-). Jogállását és közigazgatási hovatartozását tekintve a település 1882-ig Bihar vármegyéhez tartozó község, ezt követően nagyközség, az évi közigazgatási átszervezés után Hajdú-Bihar megyéhez tartozó önálló tanácsú község, 1977-től nagyközségi közös (Hajdúbagossal együtt) tanácsú székhelyközség, a rendszerváltás óta pedig ismét önálló község, saját polgármesteri hivatallal és jegyzőséggel.
4 4 Az örökségvédelem célja Alapvető cél a település helyi kultúrájára jellemző sajátosságok kutatása, azok feltárása, a helyi értékek számbavétele és rendszerezése és abból a helyi értékvédelmi javaslat elkészítése. Ami a település történelméből és a kultúra fejlődéséből valamint a birtokviszonyok és a társadalmi fejlődés során kialakult hagyományok, motívumokban tükröződnek, különböző építészeti megoldásokhoz vezetnek. A különböző építészeti megoldások kialakulása vagy a tapasztalat vagy a társadalmi hovatartozás vagy valamilyen védekező mechanizmus, vagy egyszerűen praktikus megoldások sorozatából adódnak. Ezek a megoldások néha érvényüket vesztik, néha felerősödve nyomják rá bélyegüket az építészetre. A különböző korok keveredése, átfedése is hordoz magában olyan megoldásokat, melyben felfedezhetünk szépséget és megóvandót. A vizsgálódás középpontjába tehát azokat az értékeket kell helyezni, amelyek valamilyen formában a régi hagyományokat és a népi illetve a valamilyen meghatározható építészeti stílust képviselő épületeket, építményeket, utcaképeket, településrészeket, esetleg jellegzetes kerítéseket, tornácokat, oszlopokat, ablakokat, górékat jelentik. A megtalált értékeket kellő szakértelemmel és odafigyeléssel megóvhatjuk és átörökíthetjük az unokáink számára, azért hogy ne csak könyvekből és skanzenekből figyelhesse meg az utókor a tájra jellemző motívumok szépségét. Építészettörténet, népi építkezés Egyházi építészetünk a legősibb, egészen a XI-XII. századig nyúlik vissza. Középkori templomaink egy része eredeti állapotában vagy kis átépítésekkel látható. A középkortól napjainkig ívelődő építészetben a folytonosságot, az állandó átalakulást és megújulást a református egyháznál figyelhetjük meg. Hajdú-Bihar megye jellemzően református hagyományokkal rendelkezik. Műemlékileg védett katolikus templomaink majd egyharmada görög szertartású. Ez az arány azt a különleges földrajzi helyzetet hangsúlyozza, amelyet hazánk keleti pereme elfoglal. Ez a vidék egyúttal a nyugati és keleti keresztyénség határterületébe esik immár másfél évezrede. Jóllehet a magyar államiság ezer éve nyugat felé kötelezte el magát, azért a görög-bizánci kultúra és a keleti hagyományok kismértékben mindig átszűrődtek. A XVII. században megalakult görög katolikus egyház csatlakozott a katolicizmushoz, de görög jellegét megőrizte. Az utóbbi évtizedek latinizálási törekvéseit a hívek tovább fokozták. Így a mai templomokban szószék, padsorok, szobrok is láthatók, sőt helyenként az ikonosztáz szerep is lecsökkent. Míg az egyházi építészetben a nagy történelmi változások lenyomata vizsgálható, addig a népi épületek, a parasztházak a társadalom nagy részét alkotó egyszerű emberek életét tükrözik. Műemléki értéküket nem a szegénységgel való hivalkodás szándéka adja, hanem az ebből adódó természetesség, alázatosság, arányérzék és találékonyság, egyes vidékeken a büszkeség öntudatos megnyilvánulása. A templomok mellett ezek az emlékek állnak még legnagyobb számban, s ezek általánosan ismertek. A falvak régi kis házai a középső konyhából és a szobából álltak, a másik oldalon csak egy keskeny kamra volt. Az utcára csak egy ablakuk nézett. Általánosan elterjedt a háromosztatú alaprajz, ahol a konyha két oldalán egy-egy szoba kapott helyet, a konyhából fűthető kemencével. Külön hangsúlyozni érdemes a tornác kialakítását. Pillérei általában fából, vályogból vagy téglából épültek.
5 5 Kutatások mutattak rá a magyar parasztházak térbeli gazdagságára. Meglepő, hogy ilyen kicsi és egyszerű épületeknél ez a fogalom szóba kerülhet. Pedig a tornác, a pitvar és a szoba térsora valóban változatos és tartalmas. A tornác félkülső tere lakás és az udvar között egy átmenti teret alkot. Félig még nyitott, de félig már zárt. Az eső már nem veri, de a szél még fújja. A nap nem égeti, mégis a szabadban van. Az épület befogad; nem elhatárol, hanem kapcsol a külvilághoz. A tornácokkal megjelenő külső téri gazdagodás jellegzetes elemévé vált a magyar népi építészetnek. A tornác félkülső terét a pitvar, vagy konyha félbelső tere követi. Ez a ház közepe, bár még egy lépés jön utána: a szoba és a kamra, ezért csak félig belső. Itt a tűz helye, az élelemkészítés és az estebéd szentélye. Nem véletlen, hogy egyesek ezzel a szóval magasztalják, hiszen ez az élet forrása a családban, s az esti közös étkezéshez az imádság is hozzátartozott. Figyelmet kell szentelni a lakóház mellett a porta egyéb, gazdasági épületeire, kapujára, kerítésére is, hiszen ezek együttese alkotta a paraszti élet színterét. Ezek a nádfedeles, vályogtéglából vagy vert fallal készült házak a XVIII. század végétől maradtak fenn, de némileg korszerűsített változataik még a két világháború között is épültek, egy helyen még csoportos telepítésben is. Azok, akik már tehenet vagy lovat is tarthattak, istállóval toldották meg a házat, mely a házzal mindig egy fedél alatt van. A módosabbaknál már szobát, konyhát, néhol kamrát és istállót találunk és különösen azoknál az oláhoknál, akik magyarok között, vagy magyarabb vidékeken laktak, az istálló már különállóan volt építve. A ház fedele rendesen gúla alakú. A szegényebbek csépelt szalmával fedték házaikat. A szalmát jó vastagon a tetővázra hányták és rudakkal szorították le, vagy sodrott szalmával kötötték ki. A tehetősebbek már zsúpszalmát használtak vagy deszkát. A háztető rendszerint meredek és magasabb magánál a háznál. Műemlékek, turizmus Sáránd kivételes vagy védett művi és természeti látnivalókban szegény község, inkább csak a szomszédos települések és a Debreceni Erdőspuszták szolgálnak vendégcsalogató látványosságokkal. A faluban sem a templom, sem a régi szép parasztházak nem élveznek ma még védettséget, jóllehet a jellegzetes soros település sajátos hangulatot, csendet és nyugalmat árasztó, rendezett utcáival és házaival jó benyomást kelt az idelátogatókban. Ám a falusi turizmus feltételei ma még hiányoznak. A jövőt illetően a település a környező területekre kívánkozó turistáknak, főként az ökoturizmus kedvelőinek kínálhatna programjukhoz kiinduló helyszínt, szálláslehetőséget. A műemléki értékeket hordozó, vagy a megtekintésre alkalmas nevezetességek közül megemlíthető a református templom, amely az ősi templom helyén épült 1866-ban. A templom falán emléktábla, a közeli parkban pedig kopjafa őrzi a világháborúk áldozatainak emlékét. Sajátos nevezetessége a településnek az országszerte ismert, a közelből és távolról jövő fiatalok kedvelt szórakozóhelyévé vált M47 Discotech.
6 6 Református templom Nagy utca 46. Sáránd tisztán református közösség, a református temploma a régebbi templom helyén ban épült. A falu középkori egyházát, melyet 1771-ben még renováltak, lebontották, s ban új, romantikus stílusú templomot építettek Vecsey Imre terve alapján, síkmennyezettel és berendezéssel együtt. Orgonája Angster József munkája 1893-ból. A torony feltehetően azonos a régi templomhoz 1784-ben épített toronnyal, s talán éppen ezért állnak mellette az erősítő támpillérek. 2. TELEPÜLÉSKÉP, MŰEMLÉKI ÉS HELYI VÉDELEM A település legrégebbi része, a településközpont területe, mely helyét és őrzi a múltat. A település fokozatosan nőtt, s vált az egykori halmaz szerkezetű faluból részben szabályos utcahálózatú községgé. A település mai meghatározó arculata a XIX. XX. század idején alakult ki. Bár évszázadokon át a vert falú, szalma vagy zsúptetős, vályogház építkezés volt szokásban, s még a XIX. század végén is ez a meghatározó, megjelennek az első téglából épített házak. Ezek közül is kiemelkedik a református templom, mely a központ meghatározó eleme.
7 7 A legszebb és legjellegzetesebb utcaképeket azoknak a jellegzetes, szerény megjelenésű lakóépületeknek a sorai adják, melyek többnyire a század elején épültek, illetve azok, amelyeket a hagyományoshoz illeszkedő módon terveztek és építettek meg. Ezt a hagyománytisztelő beépítési módot és építészeti megjelenést képviselik az előkert nélküli (ritkábban), és az 1,0-2,0 m szélességű előkertes ( ez a meghatározó ), utcára merőleges tetőgerinccel épült oldaltornácos lakóépületek. Az utcaképi és helyi védelmi vizsgálatok készítésekor a hagyománytisztelő beépítések regisztrálására külön figyelmet fordítottunk. A műemléki helyi és településképi védelem vonatkozásában a következő védelmi fokozatok, kategóriák kerültek bevezetésre. Az épületek védelme vonatkozásában: Műemléki védelemre érdemes épületek Kiemelt helyi védelemre érdemes épületek Helyi védelemre érdemes épületek Az épített környezet védelme érdekében: Településszerkezeti védelem Kiemelt utcaképi védelem Utcaképi védelem Az épületek és az épített környezet védelme érdekében a rendezési terv a következőket tartalmazza: Műemléki védelem alatt áll: Református templom (Nagy út 66.sz.) 1. kép Népi lakóház (Ady Endre út 13. sz.) 2. kép A legszebb hagyományőrző lakóépületeket részben kiemelt, illetve részben helyi védelem alá helyezését irányozza elő. Kiemelt helyi védelemre javasolt épületek: - Nagy u kép - Olimpia u kép - Ady E. u kép - Ady E. u kép Helyi védelemre javasolt épületek: - Ady E kép - Nagy u kép - Nagy u kép - Nagy u kép - Nagy u kép - Nagy u kép
8 8 Helyi védelemre javasolt utcafronti terménytárolók (górék): - Nagy u kép - Olimpia u kép - Nagy u kép - Ady E. u /b. kép Jellegzetes díszes, épített kerítések, kapuzatok: - Nagy utca 72. 2/b kép - Olimpia u. 9. 3/b kép - Ady E. u /b kép - Nagy. u /b kép - Nagy út /b kép - Nagy út /b kép - Olimpia u /b kép - Nagy u kép - Nagy út kép - Nagy út kép - A Nagy utca és Ady E. utcák mentén található nagytelkes lakóterületet településszerkezeti védelemre javasolt. - Utcaképi védelemre javasoltak azok az utcaszakaszok, ahol a legértékesebb épületek találhatók: Nagy és az Ady E. utcák mentén a Rákóczi utcától az Olimpia utcáig mindkét oldalon.
9 9 MŰEMLÉKI VÉDELEM ALATT ÁLL: 1. Református templom 2. Népi lakóház (Ady E. út 13. sz.)
10 10 KIEMELT HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK: 3. Népi lakóház (Nagy út 72.) 4. Népi lakóház (Olimpia út 9. sz.) 5. Népi lakóház (Ady E. út 25. sz.) 6. Népi lakóház (Ady E. út 15. sz.) Sáránd Község - Örökségvédelmi Hatástanulmány 2007.
11 11 HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK: 7. Ady Endre út 11. sz.) 8. Nagy utca 55. sz. 9. Iskola épület (Nagy utca 48. sz.) 10. Lakóház (Nagy utca 21. sz.) 11. Lakóház (Nagy utca 59. sz.) 12. Lakóház (Nagy utca 40. sz.) Sáránd Község - Örökségvédelmi Hatástanulmány 2007.
12 12 HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT UTCAFRONTI TERMÉNYTÁROLÓK (GÓRÉK): 15. Nagy utca 14. sz. 16. Olimpia út 8. sz. 17. Nagy utca 74. sz. 18. Ady Endre út 25. sz. Sáránd Község - Örökségvédelmi Hatástanulmány 2007.
13 13 JELLEGZETES DÍSZES, ÉPÍTETT KERÍTÉSEK, KAPUZATOK: Nagy utca 72. sz. Olimpia út 9. sz. Ady Endre út 25. sz. Sáránd Község - Örökségvédelmi Hatástanulmány 2007.
14 14 Nagy utca 21. sz. Nagy utca 59. sz. Nagy utca 40. sz. Nagy utca 67. sz. Sáránd Község - Örökségvédelmi Hatástanulmány 2007.
15 15 Nagy utca 57. sz. Nagy utca 14. sz. Sáránd Község - Örökségvédelmi Hatástanulmány 2007.
16
FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenHAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre
Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos
RészletesebbenHOSSZÚPÁLYI. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 79,18 km 2 Lakosság: 5.999 fő Polgármester: Berényi András
HOSSZÚPÁLYI Terület: 79,18 km 2 Lakosság: 5.999 fő Polgármester: Berényi András Elérhetőség: Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzata 4274 Hosszúpályi, Debreceni út 2. Telefon: 52/598-421 Fax: 52/598-422 Hosszúpályi
RészletesebbenMeglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága
BALMAZÚJVÁROS HELYI ÉRTÉKVÉDELMI NYILVÁNTARTÁS 2017.. Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága A jelenleg is érvényes településrendezési eszközhöz készült örökségvédelmi hatástanulmány. Ennek
RészletesebbenA költő gyermekkorát és később felnőttként az 1812-1815. közötti éveket is a településen töltötte.
Terület: 34,13 km 2 Lakosság: 1.772 fő Polgármester: Köteles István ÁLMOSD Elérhetőség: Álmosd Község Önkormányzata 4285 Álmosd, Fő u. 10. Telefon/fax: 52/388-035 Elhelyezkedés Álmosd község címere A község
RészletesebbenHAJDÚSÁMSON. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 69,47 km 2 Lakosság: fő Polgármester: Hamza Gábor
HAJDÚSÁMSON Terület: 69,47 km 2 Lakosság: 13.108 fő Polgármester: Hamza Gábor Elérhetőség: Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata 4251 Hajdúsámson, Szabadság tér 5. Telefon: 52/590-590 Fax: 52/590-591 Hajdúsámson
RészletesebbenHAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor
HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát
RészletesebbenMELLÉKLETEK Magyargencs.
MELLÉKLETEK Magyargencs. 1. Bibliográfia és források. 69. old. 2. Összefoglaló táblázatok. 70-71 old. 3. Térképek. 72-73. old. 68 Irodalom. (Válogatás). Magyargencs. * BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek
RészletesebbenÚjfehértó. Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi Rendelet készítése és társadalmasítása
Újfehértó Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi Rendelet készítése és társadalmasítása Előadók: Gonda-Magyar Andrea és Labbancz András Újfehértó, 2017. június 6. Bevezető Lakókörnyezetünk színvonala
RészletesebbenNÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE februári adatok alapján frissítve
NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2018. februári adatok alapján frissítve Németkér, Ady Endre u. 19. 254, 255, 256 H1 lakóépület (tájház) és utcai kerítés A zsúpfedeles kis lakóház a zsellérházak
RészletesebbenBélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.
Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,
RészletesebbenCsengersima, református templom
Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor
RészletesebbenHELYI ÉRTÉKVÉDELEM. Katolikus templom. Rendeltetési mód: Építés éve: Beépítési mód: Beépítési százalék: Építmény magasság: Védendő értékek:
HRSZ.: 2270 CÍM: Ady Endre utca 1. Katolikus templom szabadonálló 15% A templom és parókia minden eleme, az I. világháborús emlékmű, az udvari kegyeleti kereszt HRSZ.: 1207 CÍM: Arany János u. 10. lakóház
RészletesebbenSIÓAGÁRD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE
SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE Véleményeztetési dokumentáció ALÁÍRÓLAP Sióagárd településképi rendeletéhez vezető településtervező: Csaba Gyula építőmérnök, vezető településtervező TT1, É1
RészletesebbenBAGAMÉR. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 47,02 km 2 Lakosság: 2.712 fő Polgármester: Orvos Mihály
Terület: 47,02 km 2 Lakosság: 2.712 fő Polgármester: Orvos Mihály BAGAMÉR Elérhetőség: Bagamér Nagyközség Önkormányzata 4286 Bagamér, Kossuth u.7. Telefon/fax: 52/587-400 Elhelyezkedés Bagamér község címere
RészletesebbenA Rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. (1) A Rendelet 9. -a hatályát veszti.
Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testületének 2/2016. (III.25.) számú rendelete az építészeti örökség helyi védelméről szóló 5/2009. (IV.3.) számú rendelet módosításáról 1 Kétegyháza Nagyközség Önkormányzatának
RészletesebbenBÁTMONOSTOR MUNKAKÖZI ANYAG! TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
BÁTMONOSTOR MUNKKÖZI NYG! TELEPÜLÉSKÉPI RCULTI KÉZIKÖNYV 2017 ELŐSZÓ Jelen Kézikönyv fő célja Bátmonostor építészeti és természeti értékeinek, jellgzetességeinek bemutatásán keresztül az itt élő vagy a
RészletesebbenMAGYAREGREGY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. 3. számú melléklet: Védelemre javasolt művi értékek és a Műemlékek
3. számú melléklet: Védelemre javasolt művi értékek és a Műemlékek 1 SOR 1. 0196 Külterületen M M 339 50041/1958 Mecsek északkeleti részén, a hegyvonulat kiugró nyúlványán áll. Római és középkori előzmény
RészletesebbenÉRTÉKVIZSGÁLAT a helyi védelemre méltó értékről, a Kossuth L u. 56. épületen, és a helyi védett építmények kiegészítéséhez
ÉRTÉKVIZSGÁLAT a helyi védelemre méltó értékről, a Kossuth L u. 56. épületen, és a helyi védett építmények kiegészítéséhez Alulírott Körmendy János okl. építészmérnök, Hegykő megbízott főépítésze nyilatkozom,
RészletesebbenB E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenAJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL
AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL Ajka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkelyének
Részletesebben1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:
RészletesebbenCsopak épített környezetének értékkatasztere
H 89 Öreghegyi u.5 1227/3 védelem jellege: helyi védelem nem javasolt! érték jellege : Megsemmisült, a telken épület nem található tömegstruktúra: homlokzat nyílászárók melléképület az adatfelvétel időponja:
RészletesebbenÁlmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is...
2013 október 16. Flag 0 Értékel kiválasztása Még Givenincs Álmodik értékelve a múlt - Szent Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Rudabánya - amelynek neve az ószláv érc, vasérc szóból származik - első írásos említe
RészletesebbenCÍM 5609 sz. út mellett. HELYRAJZI VÉDETTSÉGI KATEGÓRIA 09 hrsz. H1. FUNKCIÓ Szent Vendel kápolna
5609 sz. út mellett 09 hrsz. H1 Szent Vendel kápolna Az állatvész elmúltávalhálából, a falu Állagmegóvás. egykori legelője szélén 1866-ban épített kápolna és az előtte álló kereszt jelentős építészeti
RészletesebbenA köztemetőben áll az 1900-ban épült 1900-ban épült a Kovács család kápolnája. Az eredeti fa bajárati ajtó és a kovácsoltvas kereszt értékes részei az építménynek. Ugyancsak a köztemetőben áll egy téglaarchitektúrájú
RészletesebbenKészítette: Habarics Béla
A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.
RészletesebbenCsopak helyi építészeti értékei egyedi értékek leltára
0 1 Csákányhegyi u. 18. 1476 RENDELTETÉS: pince, présház érték jellege: védett további védelemre nem javasolt építés és a rendeltetés története: Az 1983-ban épült pince a helyi formát követi. A bejárat
RészletesebbenElőszállás. 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet. A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
Előszállás 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke 1. fejezet Helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
RészletesebbenJogcím A projekt címe Elnyert támogatás 1. Fülöp Községi Önkormányzat Fülöp Falumegújítás és - fejlesztés jogcím (102/2012. (X.1.
Sorszám Pályázó neve Megvalósítási hely Jogcím A projekt címe Elnyert támogatás 1. Fülöp Községi Önkormányzat Fülöp Falumegújítás és - Fülöp, Bánháza utcában épület tájházzá történő kialakítása 11 500
RészletesebbenÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKVÉDELEM. Erdősmecske. Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök
MŰEMLÉKVÉDELEM Erdősmecske Készítette: dr. Tihanyi Csaba Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök 12 11 93/2 93/3 9 8 7 16 15 1 2 27 31 31/2 6 30 3 39 40 4 89 90 91 98 51 50 49 48 47 95 81 182 46 99 45 96 97
RészletesebbenKor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;
Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi
RészletesebbenPÉCS ÉS KÖRNYÉKE BAKONYA. BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ
PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ BAKONYA BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor 165 9. térkép, Bakonya 9.1. II. sz. Bányaüzem 200 m 1000 foot 9.2. Kossuth Lajos
RészletesebbenGÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE
GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2017. DECEMBER HELYI VÉDELEMRE ÉPÍTMÉNYEK ÉS RÉSZLETEK Görcsönydoboka, Csele u. 032/15 hrsz. M kálvária A templom mögötti dombon álló kálvária épített
RészletesebbenKELET VÁROSRÉSZ. Területi határai
III.3. KELET VÁROSRÉSZ Területi határai Keleten és délen Eger MJV közigazgatási határa, északon a Vécseyvölgyi utca, nyugaton a Gárdonyi, Bástya, Mekcsey, Kertész, Hadnagy, Deák Ferenc, Sas és Kistályai
RészletesebbenHajdúböszörményi Tájházak
Hajdúböszörményi Tájházak A népi építészet emlékeit őrzi a Polgári utca egyik zugának öt paraszti porta alkotta épületegyüttese, mely egyszerű, alföldi típusú lakóházakból és gazdasági épületekből áll.
RészletesebbenAhol a tornác végigfut az épület mentén, ott megjelenhet az utcai kapu.
21 Ahol a tornác végigfut az épület mentén, ott megjelenhet az utcai kapu. Előfordul a homlokzat tengelyére illesztett három ablakos változat is, itt vélhetően két helyiség néz az utcára. Mint korábban
RészletesebbenKOMLÓSKA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT. Módosítása 2017.
KOMLÓSKA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Módosítása 2017. KOMLÓSKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK.sz. Önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Komlóska Község Önkormányzat Képviselőtestülete
RészletesebbenBIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2015
Biharnagybajom község Képviselő-testületének 9/2015.(IV.23.) rendelete BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2015 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 1. MELLÉKLET: KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE: SZ-1 2.
Részletesebben1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenTájház. Javaslat a. Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm.
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Tájház Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Strifler Károlyné Mezőkovácsháza, 2016. november 30. HELYI ÉRTÉK
RészletesebbenMagyar Népi építészet. A lakóház fejlődése
Magyar Népi építészet A lakóház fejlődése VI-XI. sz. Szállítható és szilárd építmények együttes előfordulása Szaltovói kultúra Veremház, nyílt tüzelő középen, vagy a sarokban Föld feletti tapasztott nád
RészletesebbenKENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete
1 KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete Az épített örökség és természeti környezet helyi védelméről Kengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenÁSVÁNYRÁRÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET
ÁSVÁNYRÁRÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET 1 1. 072/3 Zsejke-puszta, Fő utca 4. Helyi védelemre javasolt Szűz-Mária szobor. Folyamatos állagmegóvás és a környezet karbantartása
RészletesebbenBudapest XII., Széchenyi emlék út 4 (hrsz. 9237/2), Lakóépület. Dokumentáció helyi védelem törléséhez
Budapest XII., Széchenyi emlék út 4 (hrsz. 9237/2), Lakóépület Dokumentáció helyi védelem törléséhez Az épület a Széchenyi hegy északi, meredek lejtőjén helyezkedik el, a Svábhegyről a Széchenyi hegyi
RészletesebbenHAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGHATÁROZOTT TERÜLETRE VONATKOZÓ ÉVI 3. SZ. MÓDOSÍTÁSA
Partnerségi egyeztetés dokumentációja 2018.11. Készült: a 314/2012.(XI.8.) Kr. szerinti- tárgyalásos eljáráshoz HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGHATÁROZOTT TERÜLETRE VONATKOZÓ 2018. ÉVI 3. SZ.
Részletesebben4. számú melléklet: Javasolt helyi védelem elemeinek értékleltára
4. számú melléklet: Javasolt helyi védelem elemeinek értékleltára További egyedi értékek, javaslat védési és vizsgálati eljárásokra az értékvédelmi rendelet kereteihez igazodva, új típusú értékvizsgálattal
Részletesebben314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 32.. (6) pontja szerinti tárgyalásos eljárás dokumentációja január 21.
FÖLDES NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT A Vt -jelű Településközpont vegyes övezetre vonatkozó előírás építménymagasságot és ebből következően oldalkert méretét meghatározó 9.. (3) bekezdés értelmezést
RészletesebbenAz Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
RészletesebbenKIEGÉSZÍTÉS Sáránd község terültére készülő új településrendezési terv 2017-es örökségvédelmi (régészeti) hatástanulmányához
KIEGÉSZÍTÉS Sáránd község terültére készülő új településrendezési terv 2017-es örökségvédelmi (régészeti) hatástanulmányához SzeFaMed Kft. 2017 1. Jelen dokumentum a 2017-ben a LA-URBE Kft. megbízásából
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.03.10. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.03.10. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 325 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 650
RészletesebbenTISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Helyi értékvédelmi javaslat alátámasztó munkarész készítette : Farkas
RészletesebbenA JAVASLATTEVŐ ADATAI:
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI: 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény /szervezet/vállalkozás) neve: Alsóörs Helyi Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:
RészletesebbenTANULMÁNYTERV (Településrendezési szerződés megalapozásához)
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:
RészletesebbenMOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A MŰEMLÉKI ÉS HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK FELÚJÍTÁSÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSÁRÓL Mosonmagyaróvár
RészletesebbenNAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv
Részletesebben1. MELLÉKLET A../2017. ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET, 2. FEJEZETE: A HELYI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ 'ELEMEK'
1. MELLÉKLET A../2017. ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET, 2. FEJEZETE: A HELYI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ 'ELEMEK' KATEGÓRIA I. Postai cím Hsz. Hrsz. Rendeltetés 1. Ady Endre u. 1. 2270 Katolikus templom, parókia,
RészletesebbenLengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente
Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan
RészletesebbenVárosunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)
PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.
Részletesebben3. Függelék a /2017.(..) önkormányzati rendelethez Műemléki védettség A műemlékek területe, a műemlék telke és a műemléki környezet védett értékei
3. Függelék a /2017.(..) önkormányzati rendelethez Műemléki védettség A műemlékek területe, a műemlék telke és a műemléki környezet védett értékei A B C D E 1. törzsszám helyrajzi szám cím védelem megnevezés
RészletesebbenSOMBEREK KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE
SOMBEREK KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2017. DECEMBER Somberek, Kossuth Lajos u. 68. 658 H1 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés A fésűs beépítési mód szerint épült falazott tornácos hagyományos
RészletesebbenBIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2014
EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ: 2014. JÚNIUS BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2014 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 1. MELLÉKLET: KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE: SZ-1 2. MELLÉKLET: BELTERÜLET ÉS KÖRNYEZETÉNEK
RészletesebbenInformációtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja
1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!
RészletesebbenTelepülésképi Arculati Kézikönyv
A településkép védelmének, alakításának új lehetőségei Településképi Arculati Kézikönyv Településképi rendelet Az építészet, az építés közügy A Településképi Arculati Kézikönyv a közösségek saját döntése
RészletesebbenNógrád Község Önkormányzata képviselő-testületének
Nógrád Község Önkormányzata képviselő-testületének 12/2009. (XI. 28) rendelete az épített értékek helyi védelméről Egységes szerkezetben a 8/2011.(VII.06.) módosítással, és 9/2012.(V.22.) módosítással.
RészletesebbenHédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november
Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány
RészletesebbenKocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013.(IX.25.) önkormányzati rendelete a helyi egyedi védeleméről
Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013.(IX.25.) önkormányzati rendelete a helyi egyedi védeleméről Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről
RészletesebbenREGIOPLAN FERTŐD VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA
REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐD VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA
RészletesebbenMELLÉKLETEK Nemesgörzsöny.
MELLÉKLETEK Nemesgörzsöny. 1. Bibliográfia és források. 65-66. old. 2. Összefoglaló táblázatok. 67-68. old. 3. Térképek. 69-71. old. 64 Irodalom. Nemesgörzsöny. * ALAPY 1917. 105. * BÉL Mátyás: Veszprém
RészletesebbenTELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenÖrökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem
Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése
RészletesebbenKIMLE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET
KIMLE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET 1 1. 470 Horvátkimle, Fő utca 4. Helyi védelemre javasolt Megyimóri Szűz-Mária szobor Folyamatos állagmegóvás és a környezet karbantartása
RészletesebbenJavaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Fila József (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015
RészletesebbenFényképek a házról Fényképek a nyílt napról SZÁZADOS-UDVAR VENDÉGHÁZ Cserhátszentiván, Kossuth u. 64. A Százados-udvar vendégház Cserhátszentivánban, falusias környezetben kínál családok, szűkebb
RészletesebbenÓcsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.27.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.27.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1)
RészletesebbenNóráp TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
Nóráp TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Nóráp bemutatása... 4 3. Örökségünk... 6 4. Eltérő karakterű településrészek Nórápon... 11 Történeti településrész... 13 Gazdasági
RészletesebbenJedd- Livezeni. 2o14. o5.o2.
Jedd- Livezeni 2o14. o5.o2. Református parókia és a templom torony A falu bemutatása Jedd (román nevén Livezeni) az egykori Marosszék egyik faluja Erdélyben, a mai Maros megyében. A megye székhelytől 3
RészletesebbenI I Változások
I I. 1. 3. Kunszentmiklós rendelkezik településszerkezeti tervvel. A változásokat a 2006-ban jóváhagyott hatályos településszerkezeti tervhez (továbbiakban: alapterv) viszonyítjuk. Hálózati elemek Főbb
RészletesebbenGyőrújfalu településképi rendeletének módosítása
Győrújfalu településképi rendeletének módosítása Győrújfalu közigazgatási területén a Győrújfalui csatorna Győr felőli oldalán a falusias beépítéstől eltérő, többszintes lakópark épül. A településképi
RészletesebbenKisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés
He-e/1. 2683 Iskola tér 2. Bessenyei György Gimnázium és Kollégium épülete Kisvárda város Önkorm. Kisvárda város Önkorm. Oktatási épület 1919 jó szabadon álló F+3 Összetett tetőidom, kontyolt nyeregtető.
RészletesebbenTARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41
5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható
RészletesebbenTököl határában áll egy gyönyörű, középkori
Tököl határában áll egy gyönyörű, középkori eredetű templomocska. A dunai töltés oldalában szerényen meghúzódva jelzi, hajdan itt volt Méregyháza település, s körülötte Cséptelek, Bagamér stb. falvak.
RészletesebbenTANULMÁNYTERV (Településrendezési szerződés megalapozásához)
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:
RészletesebbenDunaszentgyörgy településképi arculati kézikönyve
63 A felújításnál az épület minden fontos elemét megőrizték. Megmaradt a füles homlokzat, a három ablakot összefogó két párkány. Jók a színek, a tetőfedés egyszerű cserépfedése korhű. Az épületek esetében
RészletesebbenSZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG Településszerkezeti terve
SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG Településszerkezeti terve EREDETI LEÍRÁS ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROZATOK (2015. decemberig bezárólag) VÁROS ÉS HÁZ BT 2016 JANUÁR SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 4 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET
RészletesebbenSzakági munkarészek. Környezeti értékelés
Szakági munkarészek Környezeti értékelés A változtatási szándék a 314/2015. (XII.25.) Kormányrendelet értelmében környezeti hatásvizsgálat köteles, az eljárás lefolytatásra került. Fentiek miatt az előzetes
RészletesebbenHÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes
HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenBethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:
Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az
RészletesebbenB Á T A A P Á T I K Ö Z S É G
B Á T A A P Á T I K Ö Z S É G É R T É K L E L T Á R A BELSŐ EGYEZTETÉSRE 2017. KÉSZÜLT BÁTAAPÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016.
RészletesebbenÓzdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,
RészletesebbenNAGYPALL HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER
NAGYPALL HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER PÉCSÉPTERV STUDIÓ VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS N A G Y P A L L EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉRTÉKVÉDELMI
RészletesebbenJÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA
JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2018. ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos követelményeinek megfelelő tartalommal (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Részletesebben12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya
Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.
RészletesebbenINGATLAN LEÍRÁSA #6 KISKŐRÖS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 28. BEÉPÍTETT INGATLAN Hrsz.: 2715 Az értékelt vagyontárgy Az ingatlan környezete Az értékelt ingatlan Bács-Kiskun megyében, Kiskőrösön helyezkedik el. A város
RészletesebbenA településrendezés és eszközei
A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
RészletesebbenINFORMÁCIÓS MEMORANDUM
INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya
RészletesebbenTELEPÜLÉSKÉPI ELJÁRÁSOK
SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSA TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSA TELEPÜLÉSKÉPI ELJÁRÁSOK LANTAY ATTILA FŐÉPÍTÉSZ 2013. MÁRCIUS 6. TELEPÜLÉSKÉPI ELJÁRÁSOK MIÉRT?
Részletesebben