BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG Településfejlesztési koncepció

Átírás

1 BIHANAGYBAJOM KÖZSÉG Településfejlesztési koncepció Készült a Biharnagybajom Község Önkormányzatának megbízásából október CÍIST ÁOSTZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IODA Debrecen, Széchenyi utca 8 sz.

2 C Í I S T ÁOSTZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IODA BT. evelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) , Tel/fax: (52) mail: civisterv.hu BIHANAGYBAJOM KÖZSÉG Településfejlesztési koncepció Jóváhagyva Biharnagybajom Község Képviselő-testülete./2013.(..) számú határozatával Megbízó: Biharnagybajom Község Önkormányzata Szitó Sándor polgármester Témafelelős tervező: Zsemberi István okl. építészmérnök vezető településtervező - TT-1/É területrendező tervező - T Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

3 BZTÉS T A T A O M - A településfejlesztési koncepció célja, feladata, kialakításának módszere I. HYZTFTÁÁS ÉS MZÉS: 1. egionális összefüggések, térszerkezeti helyzet 2. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 3. A Táji és természeti adottságok vizsgálata 4. A település társadalma, humán infrastruktúrája 5. A település gazdasága 6. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 7. Az épített környezet vizsgálata 8. Közlekedés 9. Közművesítés 10. Környezetvédelem (Külön környezeti értékelés c. dokumentációban!) SWOT ANAÍZIS II. TPÜÉSFJSZTÉSI KONCPCIÓ: 1. JÖŐKÉP 2. CÉOK 1. A regionális kapcsolatok, térszerkezeti helyzet javítására megfogalmazható fejlesztési célok és feladatok 2. A természeti adottságokhoz való alkalmazkodáshoz, az igazgatási terület felhasználásának alakításához megfogalmazható fejlesztési célok, feladatok 3. A demográfiai viszonyok jövőképe 4. Közlekedés 5. A gazdaságfejlesztés céljai 6. Üdülés, idegenforgalom fejlesztésének céljai, feladatai 7. A település múltjából, hagyományaiból megtartandó értékek meghatározása 8. Az igazgatási terület települési területen kívüli részének fejlesztése 9. A települési terület (a belterület és hozzá kapcsolódó egyéb beépítésre szánt területek) fejlesztése 10. akóterület fejlesztés 11. A területfelhasználás fejlesztésére vonatkozó elvárások a gazdaság fejlesztésével összefüggésben 12. Zöldterületek fejlesztése 13. Intézmények fejlesztése 14. Felszíni vízelvezetés 15. Ivóvízellátás, termálvizek 16. nergiaellátás 17. Környezetvédelem 3. KIINDUÓ ADATOK A TOÁBBI TZÉSI FADATOKHOZ. 3.1: TPÜÉSNDZÉSI POGAM: 3.2: KSÉGÉDMI HATÁSTANUMÁNY (Külön kötetben!) Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

4 B Z T É S Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított évi XXIII. törvény (Étv.) a településrendezési tervek készítésének folyamatát, az egymásra épülő munkarészek jóváhagyásának rendjét, a tervek tartalmát és formáját új alapokra helyezte. A rendezési terveket, mint a települések jelenét és jövőjét jelentősen befolyásoló dokumentumokat, szerepükhöz méltóan, alapos előkészítés után, az érdekeltek (lakosság, érdekképviseleti és államigazgatási szervek, hatóságok) széles körű bevonásával kell készíteni. A rendezési tervek készítésének első, indító része, a településfejlesztési koncepció elkészítése, majd jóváhagyása. A fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. (Étv.) A településfejlesztési koncepció célja A településfejlesztési tervezés alapvető dokumentuma a településfejlesztési koncepció. A településfejlesztési koncepció feladata olyan célrendszer kialakítása, amely hosszú távra irányt mutat a település lakosságának és vezetésének a település fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalában. A településfejlesztési koncepció egyben vezetési eszköz, amellyel a települési önkormányzat irányítani tudja, hogy a fejlesztés során honnan hová akar eljutni. Bemutatja azokat a tájékozódási pontokat, amelyek az állandóan változó környezethez való igazodás során a célok megvalósításához vezetnek. A településfejlesztési koncepció integrálja a település folyamatos működésének, fejlesztésének és vezetésének feltételeit. A koncepció alapján a települési önkormányzat és a helyi társadalom tagjai a közös célokra és értékekre összpontosítanak a társadalmi egyetértés alapján. A településfejlesztési koncepció egyidejűleg a települési önkormányzat, mint szervezet feladatainak programja, illetve a szervezetfejlesztés és az ellenőrzés dokumentuma. A Településfejlesztési koncepció célja: A település küldetésének, jellegének, a távlati fenntartható fejlesztés fő céljainak, stratégiai és cselekvési irányainak meghatározása, a társadalmi, gazdasági és környezeti (művi és természeti) szempontok integrálásával, együttes kezelésével, és ezzel a továbbtervezés megalapozása, mind a közösségi stratégiai-operatív, mind a rendezési-szabályozási tervezés számára, egytal a közös célok irányába mutató privát aktivitások generálása, illetve csatornázása. A településfejlesztési koncepció feladata A településfejlesztési koncepció feladata meghatározni a település jövőképét, a közösség érdekeinek legjobban megfelelő megoldást adni a legfontosabb társadalmi, gazdasági, műszaki, intézményi és környezeti problémák megoldására, valamint megmutatni az alkalmazkodás lehetőségét a hazai és nemzetközi fejlődési trendekhez. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

5 A településfejlesztési koncepció hozzásegíti a döntéshozókat ahhoz, hogy megtalálják az optimális megoldásokat az erőforrások legjobb felhasználásához. A településfejlesztési koncepció mutatásul szolgál a döntési mechanizmus működtetéséhez, a tervezéshez és végrehajtáshoz, illetve az ellenőrzéshez szükséges szervezetek létrehozásához, a lakossági, a vállalkozói és egyéb csoportok, valamint a helyi politikai döntéshozók érdekeinek harmonizálásához. A képviselő-testület gazdasági programot, oktatási, művelődési, kulturális, szociális, környezetvédelmi, egészségügyi és sport koncepciót dolgozott, illetve dolgoz ki, közép és hosszávra, melyben a település igényeit fogalmazza meg a térséggel összhangban. A település életét és távlati fejlődését egy-egy témában meghatározó koncepciókat a rendezési terv készítéséhez, a terv jellege által igényelt mélységig fel kell használni, be kell építeni. hhez nyújt segítséget az - Országos Területrendezési terv - Hajdú-Bihar Megye Területrendezési terve - A fejlesztési Kistérségek programjai A Koncepció kialakításának módszere A Koncepció a település vezetésével való konzultációk, valamennyi érdekelt véleményének megkérdezése, szóbeli- és írásos javaslatok összegzése és értékelése után került összeállításra. A településfejlesztési koncepció összeállításában több fontos nemrégiben elkészített, illetve készítés alatt lévő dokumentum került felhasználásra. zek a teljesség igénye nélkül az alábbiak voltak: - Biharnagybajom Község Önkormányzatának Gazdasági Programja Polgármesteri program Szociális szolgáltatásszervezési koncepció - Sportfejlesztési koncepció Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

6 I. FJZT HYZTFTÁÁS ÉS MZÉS 1. egionális összefüggések, térszerkezeti helyzet Települési szerepkör, közlekedési kapcsolatok: Biharnagybajom a Nagysárrét szívében, Hajdú-Bihar megye délnyugati részén, Debrecentől 60 kilométerre található. Területek 6135 ha, ebből belterület 275 ha. A település mind közon, mind vason megközelíthető. A 42-es főközlekedési ról letérve Püspökladánytól 17 kilométerre, Berettyóújfalutól 30 kilométer távolságban érhető el. A Püspökladány-Szeghalom vonalon saját vasállomással rendelkezik. A mai Hajdú-Bihar megye déli részei, lényegében a Sárrétek vidéke, Bihar vármegyéhez tartozott. A Kis- és a Nagy-Sárrét körzete az elmúlt évezred során mindvégig az Alföld legritkábban lakott térségei közé tartoztak, de az árvíz mentesítési és lecsapolási munkálatok következtében igen gyorsan nőtt itt is az eltartóképesség, mely bevándorlással is elősegített gyors népességnövekedést eredményezett. A Püspökladány- Berettyóújfalu- Nagyvárad tengelyhez északról és délről fontos térszerkezeti vonalak csatlakoztak Debrecen és az É-Tiszántúl, illetve Gyula, vagyis a D-Tiszántúl irányából. Nagyvárad, mint regionális központ a várostól Ny-ra legyezőszerűen szétnyíló köz- és vashálózatot hívott életre az első világháború előtt, s az igen forgalmas vonalak jelentős része ugyancsak érintette a Sárrétek településeit. A két világháború közötti Magyarország a területi revízióban bízott, ezért nem szüntette meg Csonka-Bihar vármegyét, bár területén egyetlen város sem létezett, közlekedési hálózata nem volt, hiszen az vonal-darabok között nem volt összeköttetés, s a hozzátartozó területek egymással éppen az előzőek miatt semmiféle térszerkezeti kapcsolatban nem álltak egymással. Az újabb vesztes háború, s az azt követő békeszerződés közigazgatási változtatásokra kényszerítette a magyar kormányzatot. Csonka-Bihar vármegye esetében a két szomszédos megye között osztotta fel a térséget. Csonka-Bihar településeinek nagyobbik hányada Hajdú- Bihar megye része lett. Napjainkban az önkormányzatok feladataik hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb ésszerűbb ellátása érdekében kívánnak részt venni a kistérségi együttműködésekben. A települések képviselőtestületei más képviselőtestületekkel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel és közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakítanak ki kistérségi együttműködéseket. Az ilyen koordinációnak azonban csak ott lesz létjogosultsága, ahol az együvé tartozás tudata él, s a többé-kevésbé szoros települési, vonzási kapcsolatoknak mély földrajzi alapjuk van. Biharnagybajom község három országos fővonal által közrefogott területrész súlypontjában helyezkedik el. Északi irányban közon 12 km távolságra lehet elérni Báránd települése a 42 sz. főutat. Déli irányban ugyancsak 12 km távolságra található a Békés megyei Füzesgyarmat, ahol a 4206 sz. távlatban országos főtá fejlesztendő mellék található. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

7 Biharnagybajom észlet Hajdú-Bihar Megye TrT vizsgálati dokumentációjából (Településrendszer) M4 és M 47 autópályák nyomvonala aktualizálva az OTrT évi módosításának tervezete alapján. A Sárréti területrész délkeleti szélén a 47 számú északnyugati szélén a 4 sz. országos főutat lehet közel fél óra alatt gépjárművel elérni. A települést tehát közvetlenül nem érintik forgalmas főutak, de minden irányban negyed- fél órányi járásra elérhetőek azok. A hatályos Megyei területrendezési terv még a sárrét, és ezzel együtt Biharnagybajom közvetlen érintésével jelöli az M4 gyorsforgalmi tervezett nyomvonalát. Ma azonban egyértelművé vált (és az egyeztetések lezárása után parlamenti jóváhagyás előtt álló) országos területrendezési tervmódosítás tervezete áthelyezte a gyorsforgalmi nyomvonalát a délbihari részről a 42 sz. főtól északra lévő (Báránd- Kaba- Tetétlen- Földes irányú) nyomvonalra. A fenti tájékoztató ábrán ez utóbbi nyomvonal látható. A megyei TrT szerinti (már túlhaladott) nyomvonal esetén Biharnagybajom és Nagyrábé közigazgatási határán volt valószínűsíthető csomóponti kapcsolat az autópályára. Mai ismereteink szerint (reálisan) a 4212 sz. Biharnagybajom- Sárrétudvari- 42 sz. fő irányú országos mellékon lesz az autópályához kapcsolódó csomópont legközelebb elérhető, a 42 sz. fő és autópálya kereszteződésében. (Püspökladány belterülete és a 42 sz. fő 4212 sz. Sárrétudvari irányú mellék csatlakozása között, megközelítően 15 km távolságra közon.) A közeli autópálya fejlesztések feltehetően nem gerjesztenek Biharnagybajomon keresztül növekvő gépjármű forgalmat, de a településről gyorsan elérhetőek lesznek. A gyorsforgalmi fejlesztéseknek tehát csak pozitív hatásai várhatóak. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

8 észlet Hajdú-Bihar Megye TrT vizsgálati dokumentációjából (Településrendszer) M4 és M 47 autópályák nyomvonala aktualizálva az OTrT évi módosításának tervezete alapján. Feltételezett autópálya csomópont. A Kistérségi együttműködés: Hajdú-Bihar megyét 1994-től hét kistérségre osztották. zek egyike a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás volt (2013. június 30-tól megszűnt), amely három várost (Püspökladány, Nádudvar, Kaba) és 10 községet (Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Nagyrábé, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen) fogott össze. A kisrégió 955 km 2 területén ember él, a megye lakosságának közel 10 %-a. A peremi fekvésű térség egyik sajátosságát az adja, hogy nem sorolható egyetlen tájegységhez sem, hiszen északi területei a Hortobágyhoz, északkeleti része a Hajdúsághoz, végül déli, délkeleti részei a Nagysárréthez tartoznak. alójában átmeneti vidék ez Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Békés megyék között. A település-együttes zömét adó sárréti falvak az elmúlt évszázadokban Békés, de leginkább Bihar vármegye részét képezték. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

9 Statisztikai kistérség: A közigazgatási rendszer átalakítása, a járások ismételt kialakítása (részben (vagy esetenként jelentősebben) megváltoztatta a települések kapcsolatrendszerét, a lakosság ellátásában biztosítandó feladatköröket. Járás- Járási központ: A megye járásokra történt felosztása, járási központok kialakítása csak részben esik egybe, a statisztikai kistérségi felosztással. A Püspökladányi statisztikai kistérség esetében Nádudvar városa az, amelyik nem a Püspökladányi járáshoz tartozik, hanem a Hajdúszoboszlói járáshoz tartozik. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

10 2. A területrendezési tervekkel való összefüggések szeptember hónapban a megye közgyűlése elfogadta Hajdú- Bihar megye területrendezési tervét. A megyei területrendezési terv figyelembe vette a települések hatályos településszerkezeti terveit is, melyek tartalmazták a meghatározó, távlati fejlesztési elhatározásokat is. A megyei Területrendezési terv kidolgozásakor lehetőség volt a hatályos rendezési tervhez képest figyelembe vetetni az éppen aktuális, elindított módosítási fejlesztési elképzeléseket is, ha azok az országos területrendezési tervvel, és a térség érdekeivel összehangoltan készültek, illetve azok elhatározásaival nem álltak ellentétben. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálatakor a hatályos megyei Területrendezési terven kívül fontos és tanulságos megvizsgálni az Országos területrendezési terv (OTrT) folyamatban lévő módosítását is. z utóbbi egyeztetési- véleményezési folyamata már lezáródott, és a parlamenti jóváhagyás előkészítésének szakaszában van. Különösen fontos ez, hiszen Biharnagybajom község és a dél- Bihari települések számára fontos változás lesz, hogy az M4 gyorsforgalmi megyei TrT-ben még itt szereplő nyomvonala, jóval északabbra kerül, a 42 sz. főtól északra. Biharnagybajom közigazgatási területének megyei TrT-ben szereplő érintettsége az M4 gyorsforgalmi vonatkozásában már nem várható. 4 Hajdúszovát Kaba M35 Derecske Püspökladány M4 47 Földes 42 Szerep Sárrétudvari Berettyóújfalu Biharnagybajom Nagyrábé M47 OTrT évi módosításának tervezete - az ország szerkezeti tervének részlete Az OTrT tervezett évi módosítása a meghatározó gyorsforgalmi hálózat fejlesztésében tervezett jelentős változáson kívül Biharnagybajom vonatkozásában más változást nem tervez. A település közigazgatási területének meghatározó részét, az erdőgazdálkodási térségbe besorolt dél-keleti területrészt leszámítva mezőgazdasági térségbe sorolja. Az erdőgazdálkodási térség kijelölésnek Biharnagybajom esetében nincs valós indoka, mely már a megyei TrT készítésekor is vizsgálat tárgyát képezte. Sajnos az eltérésre vonatkozó szabályokat figyelembe véve eredménytelenül. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

11 A hatályos megyei területrendezési terv Térségi szerkezeti tervének alábbiakban bemutatásra kerülő részletén még szerepel az M4 gyorsforgalmi Biharnagybajom közigazgatási területét is érintő, úgynevezett dél-bihari nyomvonala, és a közlekedési hálózatfejlesztési javaslat részét képező Biharnagybajom- Nagyrábé közötti, 4213 sz. térségi jelentőségű on javasolt csomópont. Az OTrT folyamatban lévő módosítását figyelembe véve, reálisan számolni kell a megyei TrT módosítására, ahol az eltérések átvezetésére is sor kerülhet. A közlekedési kapcsoltok esetében Püspökladánytól mintegy 1-1,5 km távolságra, a 42 sz. fő és M4 gyorsforgalmi tervezett nyomvonalának kereszteződésében lehet számítani felhajtási lehetőséget jelentő legközelebbi csomóponti kapcsolatra. Biharnagybajom számára a térségi jelentőségű 4212 sz. Püspökladány- SárrétudvariBiharnagybajom- Füzesgyarmat- (Szeghalom) irányú, szomszédos Békés megyéhez is kapcsolatot képező kiemelt jelentőséggel bír. Fontos közlekedési kapcsolatot jelent a település számára a 4213 sz. Biharnagybajom- Nagyrábé- Bakonszeg- Berettyóújfalu irányú, ugyancsak térségi jelentőségű, országos mellék. zek vonatkozásában térségi szintű változást nem irányoz elő a területrendezési terv. A hatályos megyei TrT Térségi szerkezeti tervének részlete Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

12 Az OTrT elhatározása alapján a megyei TrT erdőgazdálkodási térséget jelölt ki Biharnagybajom közigazgatási területének dél-nyugati szélét érintően. A Megyei területrendezési terv és a Településrendezési terv kötelező illeszkedésének előírásait figyelembe véve, meg kell találni a lehetőséget arra, hogy a települési (tulajdonosi) érdekeket minél kevésbé sértő módon, a valós területhasználatot figyelembe véve legyen a település szerkezeti tervében kijelölve erdő területfelhasználás. (A jelenleg követett gyakorlat szerint a településeknek közigazgatási területükre vetítve kell a megengedett eltérési mértéket figyelembe véve teljesíteni a felsőbbszintű tervekkel az egyezőséget. (Jelen esetben a megyei TrT-ben Biharnagybajom közigazgatási területére meghatározott erdőgazdálkodási térség nagyságát legalább 85%-ban biztosítani kell.) Az országos- és térségi övezetekkel való összhang vizsgálata: A megyei Területrendezési terv Térségi szerkezeti tervével való összefüggések vizsgálata mellett, a térségi övezetekkel és azok szabályaival való összefüggéseket is elemezni szükséges. Fontos továbbá az ebből adódó kötelezettségek, feladatok meghatározása is. Biharnagybajom község igazgatási területét az aláhúzással megjelölt országos és térségi övezetek érinti. A területrendezési tervben meghatározott övezetek: 3/1. Ökológiai hálózat térségi övezetei (magterület-, ökológiai folyosó-, puffer terület övezete) 3/2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3/3. rdőtelepítésre alkalmas terület övezete 3/4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3/5. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 3/6. Tájképvédelmi területek övezete (országos és térségi) 3/7. ilágörökség és világörökség-várományos terület övezete Történeti települési terület övezete 3/8. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete 3/9. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 3/10. gyütt tervezendő térségek övezete 3/11. endszeresen belvízjárta területe övezete 3/12. Nagyvízi meder övezete BIHANAGYBAJOM Országos ökológiai hálózat: Országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségi természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. (OTrT) A megyei TrT Az országos ökológiai hálózat övezetét tovább bontotta magterületre, ökológiai folyosóra és puffer területre. Az övezetekben az alábbi szabályokat kell betartani. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

13 A Magterület övezetének előírásai (OTrT törvény) - Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. - Az előbb említett kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. - Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. - Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. - Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. - Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelési bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó övezete (OTrT törvény.) - Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. - Az előbb említett kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. - Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. - Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. - Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterület övezete (OTrT törvény) Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

14 BIHANAGYBAJOM Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdő társulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő_ hármas funkcióját - környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak. A Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetének előírásai (OTrT törvény) - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. - Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek találhatók. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

15 A Térségi jelentőségi tájképvédelmi terület övezetének előírásai (OTrT törvény) - A térségi jelentőségi tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. - A térségi jelentőségi tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. - Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. - Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. - A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. endszeresen belvízjárta terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb, lefolyástalan részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik A rendszeresen belvízjárta terület övezetének előírásai (OTrT törvény) - A rendszeresen belvíz járta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. - Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhet ki. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

16 3. Természeti-táji adottságok A Nagy-Sárrét a bihari térség jellegzetes kistája 85 és 100 m közötti tszf-i magasságú, a Sebes-Körös hordalékkúpjának Ny-i lábánál alakult ki. É és D felől folyóhátak fogják közre, amelyek csaknem teljesen zárt, rossz lefolyású mélyedést alakítottak ki. A típusos felszíni formák folyóvízi (folyóhát, elhagyott medrek, morotvák stb.) és parti dűne eredetűek. A felszín nagy részét ártéri iszap és agyag borítja, amely É-ról és D-ről a folyóhátak szélére is rátelepül. A gyors feltöltődésű medencébe a Berettyón kívül a Kálló-ér is ide szállította hordalékát, sőt a Nagykunságon keresztül a Tisza, az Ér völgyén át a Kraszna árvize is eljutott ide. A felső 10 m-es rétegben csak helyenként fordul elő néhány cm vastag iszapos, agyagos, tőzegcsík, de az iszapos, homokos rétegek helyett gyakran víz-átnemeresztő agyag keletkezett. zzel kapcsolatos az elmocsarasodás. A nagysárréti település éghajlata mérsékelten meleg és száraz, az évi középhőmérséklet 10,1 Celsius fok, a napsütéses órák száma évente átlagosan Évente 530 mm csapadék hull, döntően a vegetációs időszakban. A község uralkodó széljárása az északi és a déli. Számottevőek a felszín alatti vizek, bár kihasználtságuk nem jelentős. A kistáj Ny-i határa a Hortobágy-Berettyó Bucsa feletti 18 km-es szakasza, míg Keleten a Kék-Kállóra vagy Kálló-főcsatornára támaszkodik. A Kálló veszi fel Bakonszegnél a Keletifőcsatornát, amely 20 km-es alsó szakaszán a kistájban halad, de Bakonszeg alatt 11-km-en át a Kálló medrében éri el torkolatát, a Berettyót. llenkező irányban, a Hortobágy-Berettyóhoz folyik a Makkod-, az Alsófutaki-. Gyér lefolyású, száraz, vízhiányos terület. Az egykori nagy területű mocsár- és lápvidéket sűrű hálózat csapolja le és belvízmentesíti, melynek hossza mintegy 1000 km 2. A felszíni vizek jobbára mesterségesek, csatornák. Az átlagosan 4-6 méteren álló talajvíz döntően nátriumot és szulfátot tartalmaz. Sok artézi k van, mélységük átlagosan 200 méter körüli. Biharnagybajom 47 Celsius fokos melegvizű kja jelenleg le van fojtva. A Tiszántúli flórajárásba tartozó kistáj jelentősebb potenciális erdőtársulásai között a fűznyár-égerligetek, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a sziki tölgyesek és a pusztai tölgyesek említhetők. Az erdőművelésbe vont területeket fiatal és középkorú, zömében keménylombos, ritkábban lágylombos erdők borítják. A mezőgazdaságilag hasznosított területek jellemzőbb kultúrái a búza, a rizs, a lucerna és a napraforgó. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

17 A kistáj magja a hajdani Nagy-Sárrét hordalékkúp és folyóhátak közé zárt, ma is gyenge lefolyású, magas talajvízállású ártéri síksági teknője. Talajai főleg lecsapolt és telkesített síkláptalajok, amelyeken főleg réteket, legelőket, rétlápokat és láperdő maradványokat találunk. Szántókkal csak a szigetszerűen kiemelkedő hátasabb felszíneket hasznosítják. É-ról és D-ről ehhez holtmedrekkel és csatornákkal sűrűn szabdalt alacsony fekvésű ártéri síkság csatlakozik, amelynek talajai D-ről főleg réti talajok. É-ról pedig réti és mélyben sós réti csernozjomok. nnek megfelelően utóbbin kizárólagos a szántóföldi hasznosítás, amíg a réti talajokon a rét és legelő is előfordul. Így a kistáj mindenképpen erősen kultúrsztyep jellegű. égül Nyugaton, a Hortobágy- Berettyó mellékén folyóhátak közé zárt magas talajvizű, rossz lefolyású, alacsonyártéri síkság húzódik, amely többnyire elszikesedett. A szántóföldeket a láposok magas talajvizű szikesein típusos szikes növényzetű legelők tarkítják. 15: éti csernozjom, 20: éti szolonyec, 21: Sztyeppesedő réti szolonyec, 23:éti talaj, 27: ecsapolt és telkesített síkláptalaj, (Hajdú-Bihar megye talajtípusai (Az Észak-Alföld atlasza IX. Genetikai talajtérkép lapjának részlete) Talajai talajvízhatás alatt képződtek, főleg a réti csernozjom és ennek sós változatai jellemzőek. Termőképességük jó. Növényzetében a löszgyepek és kis területen a szikesek társulásai jelennek meg. A kistáj települései alacsonyabb rendű közutak mentén helyezkednek el. A terület üdülési vonzereje, fogadókészsége jelentéktelen. A térség elzártsága miatt a vadász- és horgászlehetőségek idegenforgalmi kihasználása sem megfelelő. A Biharnagybajomról szóló korabeli írások gyakran megemlítették, hogy mocsarak közt fekszik, a szántók és a rétek egy részét a mocsarak elöntötték. A török idők alatt bekövetkezett térszínsüllyedés is hozzájárulhatott a föld ilyen mérvű elvizesedéséhez. A vízzel szembeni védelem tavasszal különösen nagy terhet rótt az itt lakókra. A természetes áradások mellett a mesterségesen felduzzasztott állóvizek is súlyos kat okoztak a sárréti földműveseknek. A XIX. század elején kezdődő, nagymérvű ármentesítési munkálatok idején ez a térség is magára vonta a figyelmet. asvári Pál 1820-ra készítette el a Kis- és Nagy-Sárrét vízszabályozási tervét. Az ármentesítés során mintegy 2500 kh vált termőre a Sárréten, de ezen kívül a kinti földeken is biztonságosabbá vált a növénytermesztés. A mocsarak lecsapolása előtt a Sárrét volt urópa egyik leggazdagabb madárlelőhelye mind a vízimadarak tömegét, mind a fajok számát tekintve. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

18 A daru volt a sárrétiek legkedvesebb madara. A folyószabályozások után azonban megváltozott s helyzet, eltűnt, illetve megritkult az egykoron paradicsomi madárvilág. A környék védett madara a túzok, amely ma turisztikai kuriózumnak számít. Szűcs Sándor az 1970-es években a jelenről szólva így írt: A Sárrét ma már csak kis foltokban létezik, de valaha 150 ezer km-nyi területen, mint náderdő, süppedő láp és mocsárvilág létezett. A pákászok vízi világa ma már a múlté, a vadvizeket lecsapolták, a nádasok helyét mindenütt művelik. Tájvédelmi körzet jelenleg nem érinti Biharnagybajom közigazgatási területét, de az ábrán sárga színnel jelölt (gyep- legelő) területek a tájvédelmi körzet távlati bővítéseként vannak nyilván tartva. A bővítésről való döntésig az érintett területeket semmilyen ebből adódó természetvédelmi korlátozás nem érinti. A kunhalmok helyét a zöldszínű körök mutatják, a mellékelt ábrán. x. ege védett terület a település közigazgatási területén nem található. Natura 2000 különleges természetmegőrző terület az igazgatási terület keleti szélén található, viszonylag kis kiterjedéssel. 4. A település társadalma, humán infrastruktúrája Az utóbbi években jelentősen fogyatkozó a népességszám, melynek oka az országosan is jellemző negatív demográfiai folyamatokban keresendő: a házasságkötések és születések számának csökkenése, miközben a halálozások száma magasabb, mint a születések száma. Az első hivatalos magyarországi népszámláláskor, 1870-ben Nagybajom népessége 3519 fő volt, amit ezután egy kis visszaesés követett, de a századfordulóra már négyezernél többen lakták a községet, sőt 1910-ben 4314 főről tudott a statisztika. Némi csökkenés után a húszas években megint dinamikus fellendülés következett a község demográfiájában, amely törés nélkül folytatódott a hatvanas évekig ben 4725, 1949-ben 5142, 1960-ban 5155 főt számláltak. zután drámai fordulat következett, a lakosság száma 1970-ben már 4000 alá, 3728 főre esett, 1990-ben mindössze 3008, 2001-ben 2936, 2013-ban 2899 lakosa volt a községnek. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

19 Biharnagybajom a megye közepes lakosságú községei közé tartozik, a település állandó lélekszáma január 1-én 2899 fő. z a népesség 61,35 km 2 területen él, így a népsűrűség 47 fő/km 2 - a kistérség községeihez hasonló. akónépessége az 1950-es évek végén érte el maximumát, azóta csökken. A népesség számának csökkenésében mind a természetes fogyás, mind az elvándorlás szerepet játszik. árhatóan hosszabb távon a negatív tendenciák fognak érvényesülni. A férfiak és a nők aránya január 1-én nagyjából % (1445 nő és 1454 férfi élt a településen). Az állandó népesség életkor szerinti megoszlása kedvező a településen, hiszen a lakosság 28 %-a a 0-18 év közötti korosztályhoz tartozik, míg a 60 év felettiek aránya 18 %. A középkorúak, vagyis a év közötti népesség aránya 54 %. Biharnagybajom népességszáma január 1-én: 2899 fő volt A népességszám változása Biharnagybajomban Fő Év Évszám Népességszám fő fő fő fő fő fő fő fő fő 2899 fő A fiatalok megtartása a település jövőjének és fejlődésének fontos eleme. A település legfontosabb feladata a népességmegtartó képesség erősítése, az elvándorlás megakadályozása, mely alapot teremthet a jövőbeni fejlesztéseknek. A település népességmegtartó erejét meghatározó módon a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítése tudja növelni. A település lakhatósága, a lakosok identitásérzetének nélkülözhetetlen eleme a közbiztonság és a társadalmi stabilitás. A településen a népesség korcsoport szerinti megoszlása: A demográfiai adatokat jelentősen befolyásolja az elvándorlás, hiszen a kevés számú munkahely nem ösztönzi maradásra a fiatalokat. A férfiak és a nők aránya január 1-én nagyjából 50-50% (1445 nő és 1454 férfi él a településen). Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

20 Munkahelyek, foglalkoztatás A munkaképes korú népesség januárjában 1813 fő a népesség 60 %-a. A nyilvántartott munkanélküliek száma 331 fő volt ez 18,26 %-os munkanélküliségi rátát jelent. A településre vonatkozó mutatók magasabbak, mind az országos, mind a megyei átlagnál. 5. A település gazdasága Biharnagybajom gazdasági szerkezetét tekintve mezőgazdasági gyökerekkel rendelkező település. A helyi gazdaságélénkítés legfontosabb eleme a mezőgazdaság újjáélesztése a településen, különös tekintettel a magas hozzáadott értékű, azaz emberi munkaerő igényű ágazatok, mint például a zöldség-, gyümölcs és gyógynövénytermesztés, állattenyésztés és az így megtermelt nyersanyagokat fogadó feldolgozóipar. Szintén munkahelyeket teremthet az idegenforgalomban meglévő potenciál helyi szinten történő kihasználása. Az önkormányzat, mint munkáltató, közvetlenül a szociális földprogram, illetve szociális szövetkezet beindításával tud tenni a munkanélküliség ellen. hhez azonban szükséges az önkormányzati földterületek helyzetének a rendezése, újabb területek megszerzése, valamint a zártkertek rendezése. A településen 2013-ben 38 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, illetve kb. 450 fő rendelkezik őstermelői igazolvánnyal. gyéni vállalkozás (akik nem őstermelők): 78 Betéti társaság (Bt.): 8 Korlátolt felelősségű társaság (Kft.): 21 Zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.): 3 Nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.): o Szövetkezet: 3 gyéb szervezeti forma: 3 A legnagyobb vállalkozás a Biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt., mely főnek ad munkát növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozik. Jelentősebb számú munkaerőt foglalkoztat a Hungaroprogest Kft., ruhaipari vállalkozás; az IMKI-Food Kft., mely vágóhidat tart fent a településen, valamint a Községi Önkormányzat. Az egyéni vállalakozások közül legnagyobb a kereskedelmi és szolgáltatási vállalkozások száma. A településen keresztülhalad a Püspökladány Szeghalom vasvonal. A települést közon Sárrétudvari, Nagyrábé és Füzesgyarmat felől lehet megközelíteni. A füzesgyarmati mellett benzink működik. Pénzintézetek közül postahivatal és takarékszövetkezet üzemel. Bankfiók 16 kilométerre Püspökladányban, míg vámszabad terület 25 kilométerre, Berettyóújfaluban található. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

21 Üdülés és idegenforgalom: A település legjelentősebb turisztikai potenciálja a 49 Celsius fokos termálvízk, mely ásványvíz minőségű. Turisztikai adottságai közül még megmenthetőek az évszázados hagyományokra épülő zárt kertek. Szép hagyományai vannak a gyékényfonásnak. Idegenforgalmi látványosság a kovácsmúzeum, a Szűcs Sándor emlékház, valamint a műemlék jellegű református templom. A falusi turizmus szolgálatába állíthatók a hagyományos életmódost folytató parasztporták is. A Szűcs Sándor emlékházat 1982 körül helyezték védelem alá a Községi Tanács kezdeményezésére ben óriási változáson ment át a ház és az egész porta. A ház rendbetételében civil szervezetek tagjai valamint az utca lakói is részt vettek. Évek óta működik a gyerekek számára a Hagyományőrző tábor, melynek célja, hogy erősítse a gyermekekben a hagyományőrzés igényét, és életben tartsa Szűcs Sándor hagyatékát. z a program évek óta nagyon népszerű a bajomi gyermekek számára, akik nagy örömmel vesznek részt rajta. 6. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere akásgazdálkodás: akással való ellátottság (2011. év) Összes ingatlan: 1163 db akott ingatlan: 1100 db Oktatási, nevelési létesítmények: - Bölcsőde - Napköziotthonos Óvoda - Szűcs Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola A községi önkormányzat egy bölcsődét, egy óvodát (két telephelyen) tart fenn. Míg az általános iskola január 01-től állami fenntartású. A 26 férőhellyel rendelkező bölcsődét 2006-ban újították fel. Jelenleg társulási keretek között, a Támasz Szociális Alapszolgáltató Központ tagintézményeként működik. A 150 férőhelyes óvodai nevelés jelenleg két épületben egy irányítás alatt folyik. A tyás király i óvoda a község ún. Kisbajomi, a Bacsó Béla i óvoda a Nagybajomi részen található. A tyás király i óvoda 2012-ben lett felújítva és tornaszobával kibővítve. A biharnagybajomi Szűcs Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója a Klebersberg Kunó Intézményfenntartó Központ ben került átadásra a háromszintes, modern, nyolc tantermes, kollégiumi férőhellyel rendelkező új iskolaépület, mely mára felújításra szorul. Az intézmény hagyományos szerkezetű nyolc évfolyamos általános iskola. A középiskolások döntő többsége Debrecenbe, Püspökladányba és Berettyóújfaluba jár át tanulni. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

22 Művelődési, kulturális sportlétesítmények: A közművelődést a Szűcs Sándor Általános Művelődési Központ szolgálja. A biharnagybajomi községi könyvtár az ÁMK keretein belül működik, a megyei könyvtárral megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint. Írásos, nyomtatott dokumentumok, kéziratok, audiovizuális ismerethordozók és multimédiás dokumentumok egyaránt megtalálhatók a könyvtárban. A több mint könyvet tartalmazó könyvtár technikailag jól felszerelt ben alakult meg a Biharnagybajomi Sportegyesület. A sportélet legjelentősebb képviselője a helyi labdarúgó csapat, mely megyei II. osztály déli csoportjában szerepel. A helyi súlyemelő szakosztály országos sikerekkel büszkélkedhet, de működik még karate szakosztály is, illetve a Biharnagybajomért gyesület keretein belül (már több mint tíz éve) mazsorett csoportok. A községben két bitumenes pálya és egy sportpálya található. allási élet A lakosság döntőrészt református, kevés kivételt jelent néhány római katolikus. Ők a bárándi Anyaszentegyházhoz tartoznak. gészségügyi, gyermekvédelmi és szociális létesítmények: - Idősek Napközi Otthona - édőnői Szolgálat - Gyermekjóléti, Családsegítő Szolgáltatás A háziorvosi ellátásban két orvos vesz részt, és fogorvos is működik Biharnagybajomban. Az orvosok munkáját védőnő, valamint anya- és gyermekvédelem segíti. A településen gyógyszertár van, kórház és mentőállomás Berettyóújfaluban található. Szakrendelő-intézet 16 km-re Püspökladányban működik. Az állatorvosi körzetek száma kettő. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

23 7. Az épített környezet vizsgálata A) TPÜÉSTÖTÉNTI ÖSSZFOGAÁS: A Nagy-Sárrétet észak felől határoló hatalmas folyóhát egyik apró erekkel szabdalt szárazulatán terül el a mai Biharnagybajom falu. A folyószabályozások előtt határának nagy része beláthatatlan nádas és mocsár volt, amelyből csak a 86 m tengerszint feletti területek emelkedtek ki. A Sárrétek kiterjedése talán a XIII. század végén volt a legnagyobb. A kéziratos térképek csaknem a Poros-halom, Görbő-halom, Csata-halom és ama rábéi határba eső Nagy-halom vonaláig jelzik a nádas, a mocsár északi kiterjedését. Biharnagybajom első említése 1214, a áradi egestrumban. Kettős falu, az egyik a Békés megyei helyi szabad birtokosoké, a másik a Bihar megyei a bihari várnépeké. A bajomi nemesek e másik bajombeli várnépekkel és rábéi nemesekkel pereskedtek halászó helyek, nádasok és szigetek birtokáért. Megegyeztek, hogy a halászó helyeket és nádasokat egyenlően elosztják, a szigetek közül kettő pedig a rábéiaké és a bihari várnépeké. A bajomi nemeseket nem tudjuk biztosan a Sártványvecse nembelik későbbi birtokos családhoz kapcsolni. A XIII. század második felétől a nemzetség úgynevezett Bajoni-Borsi ága a falu birtokosa. Papját a pápai tizedjegyzékekben megtaláljuk ( ). gy évi adatból tudjuk, hogy egyházát Szent András apostol tiszteletére emelték. A templom koragótikus stílusban épült. Bajom ugyanúgy, mint ábé egyház-szervezetileg nem a szeghalmi esperességhez, hanem a szabolcsihoz tartozott. Ugyanis a bihari (később váradi) püspökség a korábban alapított egri püspökségtől kivett területen létesült. A Bajoni-Borsi ág 1342-ben osztotta meg falvait előtt a Bajoniak elzálogosították bajomi részeiket a Zelemérieknek, de között visszaváltották ben nem tisztázott jogon a váradi püspökség ezekre tartott igényt. Így a Bajoniak 1351-ben kénytelenek voltak 10 márkáért zálogbirtokként átadni. A Bajoni és püspöki részek teljes népessége a X. század elején lélek lehetett A birtokos család 1412-ben pallosjogot kapott uradalmára, melynek központja Bajom ben birtokcserével megszerezték a püspöki részeket. Mivel birtokaik többsége Békésben feküdt, kérésükre tyás király 1459-ben Bajom részeit és az újonnan megszerzett Zámot Szabolcs megyéből Békésbe, 1499-ben pedig II. Ulászló Bajomot Bihar megyébe helyeztette át ben a felkelt parasztok elfoglalták az akkor kezdetlegesen megerősített udvarházat ben még egy települést említenek, de 1517-ben már Nagy- és Kisbajomot körül épült ki a vár, jelentősége 1555 után nőtt meg ben a dika-adójegyzék szerint Bajoni Ferencnek 35 jobbágyportája, 2 pusztatelke és 1 adómentese volt. A Habsburg I. Ferdinándhoz már 1542 tavaszán átpártolt Bajoniak kérésére 1552-től a település mezővárosi rangot kapott, évente két országos vásárral. Bajoni Jánosnak Szigetvár ostrománál esett hősi halálával a fiúág kihalt. A várba már évekkel korábban János Zsigmond ültetett várnagyot, Csukath Pétert. Az ő emlékét őrizte a vár régi, kb méteres széles árka, Csukath- vagy Csukath-árka néven, melyen a hagyomány szerint vízimalom volt. Az uradalmat az 1571-ben I. Miksa által fiúsított Bajoni Zsófia birtokolta, bár egy pár évig a Bebekek is elfoglalták néhány tartozékát. Az évi urbáriuma szerint 1 bíró, 9 telkes jobbágy, 1 adómentes szegény, 1 házi szolga, 1 disznópásztor, 2 darabont volt. 1 ácsot és 1 szabadost, mint a várhoz tartozó szolgálót írtak össze. Serényi Mihálynak Bajoni Zsófia harmadik férjének évi 2 forint volt a cenzus, emellett adtak évi 10 forintos és 1 váltótehenet. A szolnoki várban élő török hűbérbirtokosoknak 240 forintot, 6 tehenet, szilvát, körtét, vajat, túrót, s még ruhaanyagokat is szolgáltattak. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

24 A váruradalom1608-ban Nagy András hajdúgenerális kezébe került. Őt hűtlensége miatt kivégezték. zután ónyai Farkasé, majd Bethlen Gábor 1615-ben magyar forintért zálogadományba adta Petneházy Istvánnak. Özvegye 1657-ig földesura az uradalomnak, halála után Bánffy Zsigmond kapta meg ben magyar-török ütközet zajlott a mai Csatahalom környékén, ami a magyarok súlyos vereségét hozta. Bajomnak 1000 forint sarcot kellett volna fizetnie a töröknek, de erre képtelen volt, s helyette Debrecen városa fizette meg a sarcot. A törökök árad elfoglalása után a várat lerombolták. A felszabadult Bihar megye évi összeírásában a mezővárosban 2 jobbágyot, 1 kunt, 8 kuriális nemest és 11 személyében nemest írtak össze. Az utóbbiak telkeik után bizonyos taksát fizettek. Bajom 1783-ban Bajom az erdélyi törvénykönyvben a kiváltságos hajdúvárosok között van felsorolva, de ennek okleveles igazolása nincs ben 19 jobbágyot, 1720-ban 4 nemest és 40 jobbágyot írtak össze ban majdnem az egész község a tűzvész martaléka lett. Kisbajom csak 1809 után kezdett benépesülni ben 29 ház volt benne. gy ideig így két Bajom létezett, egy kis sebes ér választotta el őket egymástól, de később a két település egybeolvadt ben mezőváros, Nagy-Bajom néven szerepel, 3895 fő lakta. kkor még 18 ezer holdnyi területéből 14 ezer hold nádas-rétség volt. Innen a Sárrét belső legelőiről kikerült nagy állatcsordákat irányították a debreceni vagy még távolabbi, külföldi vásra. A gyékénnyel is számottevő kereskedést folytattak. Gyökeres változást a XIX. század második fele hozott a falu életébe, miután a mocsarakat lecsapolták, elkezdődött a vas és a közutak építése, felvirágzott a háziipar (gyékényfonás), s a közigazgatási átszervezések következtében Biharnagybajom Bihar vármegye sárréti járásának székhelye lett. A mocsarak lecsapolása után mezőgazdasági termelése erősen fellendült. A fejlődés az első világháború és a forradalmak után megtorpant, 1919-ben a község rövid időre román megszállás alá került. A világhábor lezáró döntés, a trianoni békediktátum felettébb rossz hatással volt Biharnagybajom gazdasági, társadalmi és kulturális életére, a természetes regionális központ, Nagyvárad nélkül az egész térség szinte légüres térbe került. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

25 A második világháború szintén jelentős emberáldozatot követelt. Biharnagybajom október 8-ától 15-éig súlyos német-szovjet csaták színhelye volt. áltozást hozott a település életébe az a tény, hogy megkezdték a már korábban felkutatott olajlelőhelyek kiaknázását. A MASZOO, később MASZOAJ t. közös magyar-szovjet vállalat 1947-től 1950-ig 1000 embert foglalkoztatott. Hirtelen megnőtt a község lakossága (1959-ben közel 6000 fő volt), az olajbányászat azonban a 60-as években megszűnt, elköltözött az Ostyagyár is, csak a Dózsa Termelőszövetkezet és a Késüzem maradt. A tanácsrendszer bevezetését bizonyos közigazgatási reform kísérte, minek következtében megszüntették a sárréti járást, a község így 1950-ben megszűnt járási székhely lenni, ezzel regionális szerepköre elveszett. Az 1960-as évektől a lakosság jelentősen csökkent, sok fiatal elvándorolt. B) AZ ÉPÍTTT KÖNYZT ÉTÉKI: A község épített környezetének értékeit feltáró és rendszerező, a megőrzésük érdekében szükséges teendőket, illetve a velük kapcsolatos bánásmódot meghatározó, az épített örökség helyi védelmével foglalkozó rendelet készítése szükséges. zt megelőzően jelen fejlesztési koncepcióban a legfontosabb értékek kerülnek meghatározásra. Azok, melyeket az értékvédelmi szabályozásban és a rendezési terv készítésében egyaránt figyelembe kell venni. A település történelme és a kultúra fejlődése valamint a birtokviszonyok és a társadalmi fejlődés során kialakult hagyományok különböző építészeti megoldásokhoz vezetnek. A különböző építészeti megoldások kialakulása vagy a tapasztalat vagy a társadalmi hovatartozás vagy valamilyen védekező mechanizmus, vagy egyszerűen praktikus megoldások sorozatából adódnak. zek a megoldások néha érvényüket vesztik, néha felerősödve nyomják rá bélyegüket az építészetre. A különböző korok keveredése, átfedése is hordoz magában olyan megoldásokat, melyben felfedezhetünk szépséget és megóvandót. A vizsgálódás középpontjába azokat az értékeket kell helyezni, amelyek valamilyen formában a régi hagyományokat és a népi illetve a valamilyen meghatározható építészeti stílust képviselő épületeket, építményeket, és ha lehetséges ezek együttesét, utcaképeket, településrészeket, ezek hiányában esetleg jellegzetes kerítéseket, tornácokat, oszlopokat, ablakokat, górékat - kell állítani. -Településszerkezet: Ha Biharnagybajom térképére tekintünk, az első jellemvonás, ami rögtön feltűnik, a település ívelt alaprajzi elrendezése, a másik az utcák vonalának, a telektömbök és a telkek alakjának szabálytalansága. nnek a sok egyéni vonást hordozó településszerkezetnek a kialakulásában különböző történelmi, gazdasági, társadalmi és földrajzi tényezők játszottak szerepet. Biharnagybajom és határának régi vízrajzát Szűcs Sándor kitűnő tanulmányban mutatta be, egyben jellemezve azt az életformát is, amit a mocsár kényszerített a közelében lakókra. A település belsejében a református templom közvetlen közelében egykoron vár állott. Bajomi Ferenc megerősített kúriáját a mohácsi vész után valóságos várrá alakította át. Magyar várrá, amely a kor tüzérségi támadásainak jól ellent tudott állni. A vár komoly hadi jelentőséggel bírt. A Bajomi vár nem kőerősség volt, hanem fából és döngölt földből magyar módra épült, mint a többi alföldi, mocsári váraink, s csak a végső menedékül szolgáló kastély, őrtorony és puskapor raktár volt téglából. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

26 Bajom vára nemcsak építőanyagát, hanem beosztását tekintve is úgynevezett magyar vár volt, s az egész várost (mint védőövet) magába foglalta. A belső várat, külső várat és a huszárvárat, vagy katonavárost meg lehetett találni benne. alószínű, hogy a település mostani félkörös formája a vár legnagyobb kiterjedése idején, a Hajdelepítéskor alakult ki. Északi vonulatát az itt elfolyó mocsaras ér kanyarulata határozta meg. A várnak északra fekvő részében halastó, madarászkert volt. Az erődített település belső és külső erődítésének feltételezett helyét Szűcs Sándor néprajzkutató leírása alapján mutatja be az alábbi ábra. Az erődített települési szerkezet olyan értéket képvisel, melynek megőrzése, újra érezhetővé, érzékelhetővé tétele nem csak idegenforgalmi vonzerő lehet, hanem a településtudat (identitás tudat), az otthonosság érzésének, a történelmi múlt élőbbé tételének is fontos eszköze lehet. A Bajomi várat 1692-ben a törökök rombolták le ben a váradi kapitány a megmaradt részt is eltüntette. A vár falának utolsó maradványai, bástyái a XIII. század közepén még láthatóak voltak. Azóta (lévén a tégla ritka építőanyag a környéken) már a maradékot is elhordták. Még az alapok kőanyagát is kiszedték, ezért helyét pontosítani, ma már szinte lehetetlen feladatnak tűnik. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

27 -Meghatározó településképi együttesek, épületek: A község épületei helyi hagyományos építészeti értékük alapján jelenleg öt kategóriában vannak nyilvántartva. 1.) Műemlék, illetve műemléki védelemre érdemes épületek 2.) Kiemelt helyi védelemre érdemes épületek 3.) Helyi védelemre érdemes épületek 4.) Helyi értéket képviselő épületek, nyilvántartásba vétel céljából 5.) Jellegzetes épületek, nyilvántartásba vételük megfontolást igényel Szűcs Sándor ( ) a bihari táj szülötte és kiemelkedő néprajztudósa ebben a házban született, és itt is élte termékeny életét. Az ősi ház alapjait még 1755-ben rakta le a Nemes család, akiktől Szűcs Sándor anyagi ágon örökölte. A kisnemesi házhoz föld, legelő és szőlőskertek is tartoztak, nagy kertészettel, állattartással, méhészettel. Szűcs Sándor-emlékház és kovácsműhely-múzeum (Petőfi utca 4.) Műemlék Amikor szülei ideköltöztek 1896-ban, újjáépítették a gazdasági épületeket, majd 1906-ban a lakóházat is. z eredetileg hagyományos, háromosztatú parasztház volt faoszlopos tornáccal és búbos kemencével, amely a mai napig megvan. Befalazták a tornácot, és egy szobát is toldottak hozzá. Az 1980-as években helyreállítva emlékházat létesítettek benne. Polgármesteri Hivatal épülete Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

28 A református templomot 1757-ben kezdték el építeni. A templom re lett kész november 30-án, advent első vasárnapján szentelték fel. A torony építéséhez július 13-án kezdtek neki. Téglából építették a már meglevő alapra, amelyet a templom építésekor már leraktak ben fejeződtek be a torony építésével kapcsolatos munkálatok. redetileg egyhajós volt a templom, de 1802-ben egy nagyobb kőből álló portikust ragasztottak az asszonyok számára a templom északi részéhez ben készültek el a padok, a szószék, a mennyezet ben készült el a déli portikus. Az idők folyamán több renoválásra is sor került ben a háború következtében a templom fala, teteje, és a torony sisakja erősen megrongálódott. A háború okozta kat ban javították ki. kkor lett csonka a torony költségkímélés végett. A toronysüveg helyreállítása 1984-ben történt meg között teljes felújításra került sor. eformátus templom. 8. Közlekedés Biharnagybajom a Nagysárrét szívében, Hajdú-Bihar megye délnyugati részén, Debrecentől 60 kilométerre található. A település mind közon, mind vason megközelíthető. A 42-es főközlekedési ról letérve Püspökladánytól 17 kilométerre, Berettyóújfalutól 30 kilométer távolságban érhető el. A Püspökladány-Szeghalom vonalon saját vasállomással rendelkezik. Biharnagybajom község három országos fővonal által közrefogott területrész súlypontjában helyezkedik el. Északi irányban közon 12 km távolságra lehet elérni Báránd települése a 42 sz. főutat. Déli irányban ugyancsak 12 km távolságra található a Békés megyei Füzesgyarmat, ahol a 4206 sz. távlatban országos főtá fejlesztendő mellék található. A Sárréti területrész délkeleti szélén a 47 számú északnyugati szélén a 4 sz. országos főutat lehet közel fél óra alatt gépjárművel elérni. A települést tehát közvetlenül nem érintik forgalmas főutak, de minden irányban negyed- fél órányi járásra elérhetőek azok. A hatályos Megyei területrendezési terv még a sárrét, és ezzel együtt Biharnagybajom közvetlen érintésével jelöli az M4 gyorsforgalmi tervezett nyomvonalát. Ma azonban egyértelművé vált (és az egyeztetések lezárása után parlamenti jóváhagyás előtt álló) országos területrendezési tervmódosítás tervezete áthelyezte a gyorsforgalmi nyomvonalát a délbihari részről a 42 sz. főtól északra lévő (Báránd- Kaba- Tetétlen- Földes irányú) nyomvonalra Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója

29 A megyei TrT szerinti (már túlhaladott) nyomvonal esetén Biharnagybajom és Nagyrábé közigazgatási határán volt valószínűsíthető csomóponti kapcsolat az autópályára. Mai ismereteink szerint (reálisan) a 4212 sz. Biharnagybajom- Sárrétudvari- 42 sz. fő irányú országos mellékon lesz az autópályához kapcsolódó csomópont legközelebb elérhető, a 42 sz. fő és autópálya kereszteződésében. (Püspökladány belterülete és a 42 sz. fő 4212 sz. Sárrétudvari irányú mellék csatlakozása között, megközelítően 15 km távolságra közon.) Biharnagybajom számára a térségi jelentőségű 4212 sz. Püspökladány- Sárrétudvari- Biharnagybajom- Füzesgyarmat- (Szeghalom) irányú, szomszédos Békés megyéhez is kapcsolatot képező kiemelt jelentőséggel bír. Fontos közlekedési kapcsolatot jelent a település számára a 4213 sz. Biharnagybajom- Nagyrábé- Bakonszeg- Berettyóújfalu irányú, ugyancsak térségi jelentőségű, országos mellék. zek vonatkozásában térségi szintű változást nem irányoz elő a területrendezési terv. Biharnagybajom A közlekedéshálózat távlati (jelenlegi információk szerint várható) fejlesztésének javaslata. (saját feldolgozás!) A tervezettként jelölt autópálya nyomvonalak közül csak az M4 autópálya (országhatár) Nagykereki- Derecske közötti szakasz rendelkezik építési engedéllyel. gyéb vonatkozásban az OTrT még nem jóváhagyott javaslata van ábrázolva. A csomóponti kapcsolatok csak részben elhatározottak. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója