SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA"

Átírás

1 SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA Készítette: a Cívisterv Várostervez és Építész Iroda Bt évben

2 C Í V I S T E R V BT. VÁROSTERVEZ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) , Tel/fax: (52) civisterv.hu SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA Tartalom: 1. Településtörténet 2. Az értékvédelem célja 3. Hagyományok, épületjellemz k, utcahálózat 4. M emlékek, m emléki terület, egyedi értékek 5. Helyi értékvédelmi kataszter 6. A terv helyi örökségeire gyakorolt hatásai Készítette: Zsemberi István okl. építészmérnök építész vezet tervez, vezet településtervez TT /2001, É Munkatárs: Zsemberiné Luczi Anikó A dokumentáció tartalmi helyességéért és az aláírások hitelé Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

3 1. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET a.) Regionális összefüggések, térszerkezeti helyzet Sárrétudvari Debrecent l 50 kilométerre délnyugati, Püspökladánytól 11 kilométerre délkeleti irányban fekszik. A település mind közúton, mind vasúton, a Püspökladány- Szeghalom útvonalon közelíthet meg. A mai Hajdú-Bihar megye déli részei, lényegében a Sárrétek vidéke, Bihar vármegyéhez tartozott. A Kis- és a Nagy-Sárrét körzete az elmúlt évezred során mindvégig az Alföld legritkábban lakott térségei közé tartoztak, de az árvízmentesítési és lecsapolási munkálatok következtében igen gyorsan n tt itt is az eltartóképesség, mely bevándorlással is el segített gyors népességnövekedést eredményezett. A Püspökladány- Berettyóújfalu- Nagyvárad tengelyhez északról és délr l fontos térszerkezeti vonalak csatlakoztak Debrecen és az É-Tiszántúl, illetve Gyula, vagyis a D-Tiszántúl irányából. Nagyvárad, mint regionális központ a várostól Ny-ra legyez szer en szétnyíló közút- és vasúthálózatot hívott életre az els világháború el tt, s az igen forgalmas útvonalak jelent s része ugyancsak érintette a Sárrétek településeit. A két világháború közötti Magyarország a területi revízióban bízott, ezért nem szüntette meg Csonka-Bihar vármegyét, bár területén egyetlen város sem létezett, közlekedési hálózata nem volt, hiszen az útvonal-darabok között nem volt összeköttetés, s a hozzátartozó területek egymással éppen az el z ek miatt semmiféle térszerkezeti kapcsolatban nem álltak egymással. Az újabb vesztes háború, s az azt követ békeszerz dés közigazgatási változtatásokra kényszerítette a magyar kormányzatot. Csonka-Bihar vármegye esetében a két szomszédos megye között osztotta fel a térséget. Csonka-Bihar településeinek nagyobbik hányada Hajdú-Bihar megye része lett. Napjainkban az önkormányzatok feladataik hatékonyabb, célszer bb, gazdaságosabb ésszer bb ellátása érdekében kívánnak részt venni a kistérségi együttm ködésekben. A települések képvisel testületei más képvisel testületekkel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel és közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakítanak ki kistérségi együttm ködéseket. Az ilyen koordinációnak azonban csak ott lesz létjogosultsága, ahol az együvé tartozás tudata él, s a többé-kevésbé szoros települési, vonzási kapcsolatoknak mély földrajzi alapjuk van. Hajdú-Bihar megyét 1994-t l hét kistérségre osztották. Ezek egyike a Sárréti Települési Társulás, amely két várost (Püspökladány, Nádudvar) és 11 községet (Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Kaba, Nagyrábé, (Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen) fog össze. A kisrégió 955 km 2 területén ember él, a megye lakosságának közel 10 %-a. A peremi fekvés térség egyik sajátosságát az adja, hogy nem sorolható egyetlen tájegységhez sem, hiszen északi területei a Hortobágyhoz, északkeleti része a Hajdúsághoz, végül déli, délkeleti részei a Nagysárréthez tartoznak. Valójában átmeneti vidék ez Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Békés megyék között. A településegyüttes zömét adó sárréti falvak az elmúlt évszázadokban Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

4 Békés, de leginkább Bihar vármegye részét képezték. A kisrégióba tartozó községek kapcsolata csak 1949/50-ben kezd dött, amikor közülük kilencet a püspökladányi járásba soroltak, s az elmúlt közel 50 évben szoros együttm ködés jött létre közöttük, jóllehet a járásokat id közben megszüntették. Sárrétudvari vonzáskörzetébe tartoznak Szerep, és Biharnagybajom községek. Közigazgatási területe Püspökladánnyal, Báránddal, Biharnagybajommal, és a Békés megyei Füzesgyarmattal határos. Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

5 b.) Természeti-táji adottságok A Nagy-Sárrét a bihari térség jellegzetes kistája 85 és 100 m közötti tszf-i magasságú, a Sebes-Körös hordalékkúpjának Ny-i lábánál alakult ki. É és D fel l folyóhátak fogják közre, amelyek csaknem teljesen zárt, rossz lefolyású mélyedést alakítottak ki. A típusos felszíni formák folyóvízi (folyóhát, elhagyott medrek, morotvák stb.) és parti d ne eredet ek. A felszín nagy részét ártéri iszap és agyag borítja, amely É-ról és D-r l a folyóhátak szélére is rátelepül. A gyors feltölt dés medencébe a Berettyón kívül a Kálló-ér is ide szállította hordalékát, s t a Nagykunságon keresztül a Tisza, az Ér völgyén át a Kraszna árvize is eljutott ide. A fels 10 m-es rétegben csak helyenként fordul el néhány cm vastag iszapos, agyagos, t zegcsík, de az iszapos, homokos rétegek helyett gyakran víz-átnemereszt agyag keletkezett. Ezzel kapcsolatos az elmocsarasodás. A nagysárréti település éghajlata mérsékelten meleg és száraz, az évi középh mérséklet 10,1 Celsius fok, a napsütéses órák száma évente átlagosan Évente 530 mm csapadék hull, dönt en a vegetációs id szakban. A község uralkodó széljárása az északi és a déli. Számottev ek a felszín alatti vizek, bár kihasználtságuk nem jelent s. Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

6 Sárrétudvari térképe az els katonai felmérésen Sárrétudvari határa. Molnár Balázsné rajza. Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

7 A kistáj Ny-i határa a Hortobágy-Berettyó Bucsa feletti 18 km-es szakasza, míg Keleten a Kék-Kállóra vagy Kálló-f csatornára támaszkodik. A Kálló veszi fel Bakonszegnél a Keleti-f csatornát, amely 20 km-es alsó szakaszán a kistájban halad, de Bakonszeg alatt 11-km-en át a Kálló medrében éri el torkolatát, a Berettyót. Ellenkez irányban, a Hortobágy-Berettyóhoz folyik a Makkod-csatorna, az Alsófutaki-csatorna. Gyér lefolyású, száraz, vízhiányos terület. Az egykori nagy terület mocsár- és lápvidéket s r csatornahálózat csapolja le és belvízmentesíti, melynek hossza mintegy 1000 km 2. A felszíni vizek jobbára mesterségesek, csatornák. Az átlagosan 4-6 méteren álló talajvíz dönt en nátriumot és szulfátot tartalmaz. Sok artézi kút van, mélységük átlagosan 200 méter körüli. Sárrétudvari 47 Celsius fokos melegviz kútja jelenleg le van fojtva. A Tiszántúli flórajárásba tartozó kistáj jelent sebb potenciális erd társulásai között a f z-nyár-égerligetek, a tölgy-k ris-szil ligeterd k, a sziki tölgyesek és a pusztai tölgyesek említhet k. Sárrétudvari igazgatási területén rendkívül csekély mértékben találhatók erd s területek. Az erd m velésbe vont területeket fiatal és középkorú, zömében keménylombos, ritkábban lágylombos erd k borítják. A mez gazdaságilag hasznosított területek jellemz bb kultúrái a búza, a rizs, a lucerna és a napraforgó. A kistáj magja a hajdani Nagy-Sárrét hordalékkúp és folyóhátak közé zárt, ma is gyenge lefolyású, magas talajvízállású ártéri síksági tekn je. Talajai f leg lecsapolt és telkesített síkláptalajok, amelyeken f leg réteket, legel ket, rétlápokat és láperd maradványokat találunk. Szántókkal csak a szigetszer en kiemelked hátasabb felszíneket hasznosítják. É-ról és D-r l ehhez holtmedrekkel és csatornákkal s r n szabdalt alacsony fekvés ártéri síkság csatlakozik, amelynek talajai D-r l f leg réti talajok. É-ról pedig réti és mélyben sós réti csernozjomok. Ennek megfelel en utóbbin kizárólagos a szántóföldi hasznosítás, amíg a réti talajokon a rét és legel is el fordul. Így a kistáj mindenképpen er sen kultúrsztyep jelleg. Végül Nyugaton, a Hortobágy-Berettyó mellékén folyóhátak közé zárt magas talajviz, rossz lefolyású, alacsonyártéri síkság húzódik, amely többnyire elszikesedett. A szántóföldeket a láposok magas talajviz szikesein típusos szikes növényzet legel k tarkítják. Talajai talajvízhatás alatt képz dtek, f leg a réti csernozjom és ennek sós változatai jellemz ek. Term képességük jó. Növényzetében a löszgyepek és kis területen a szikesek társulásai jelennek meg. Még napjainkban is el fordul a túzok, a környék védett madara. A kistáj települései alacsonyabb rend közutak mentén helyezkednek el. A terület üdülési vonzereje, fogadókészsége jelentéktelen. A térség elzártsága miatt a vadász- és horgászlehet ségek idegenforgalmi kihasználása sem megfelel. Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

8 Az Udvariról (Sárrétudvariról) szóló korabeli írások gyakran megemlítették, hogy mocsarak közt fekszik, a szántók és a rétek egy részét a mocsarak elöntötték. A török id k alatt bekövetkezett térszínsüllyedés is hozzájárulhatott a föld ilyen mérv elvizesedéséhez. A vízzel szembeni védelem tavasszal különösen nagy terhet rótt az itt lakókra. A természetes áradások mellett a mesterségesen felduzzasztott állóvizek is súlyos károkat okoztak a sárréti földm veseknek. A XIX. század elején kezd d, nagymérv ármentesítési munkálatok idején ez a térség is magára vonta a figyelmet. Vasvári Pál 1820-ra készítette el a Kis- és Nagy- Sárrét vízszabályozási tervét. Az ármentesítés során mintegy 2500 kh vált term re a Sárréten, de ezen kívül a kinti földeken is biztonságosabbá vált a növénytermesztés. A mocsarak lecsapolása el tt a Sárrét volt Európa egyik leggazdagabb madárlel helye mind a vízimadarak tömegét, mind a fajok számát tekintve. A daru volt a sárrétiek legkedvesebb madara. A folyószabályozások után azonban megváltozott s helyzet, elt nt, illetve megritkult az egykoron paradicsomi madárvilág. A környék védett madara a túzok, amely ma turisztikai kuriózumnak számít. Sz cs Sándor az 1970-es években a jelenr l szólva így írt: A Sárrét ma már csak kis foltokban létezik, de valaha 150 ezer km-nyi területen, mint náderd, süpped láp és mocsárvilág létezett. A pákászok vízi világa ma már a múlté, a vadvizeket lecsapolták, a nádasok helyét mindenütt m velik. Védett természeti érték, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet részét képez terület Sárrétudvari igazgatási területén nem található. Védelemre méltó érték, a település és a táj kapcsolata. A belterület közelében még meglév gyep- legel területek, és a falu vizuális, és ökológiai kapcsolata. Fontos összeköt kapocs, a belterületet észak- délnyugati irányban kettészel Kertaljai ér, és annak nyomvonalán kialakult gyepes zóna, melyet ligetszer erd vé alakítva megfelel helyszíne lehet bármilyen szabadtéri programnak, valamint ideális helye lehetne a lovaglásnak, és ezzel együtt, a lótartással összefügg építmények elhelyezésének. Táji értéknek számíthat a jöv ben a település délkeleti szélén egykoron meglév, s ma rendezett formában ismét kialakításra tervezett tavas térség, kiegészülve a szomszédságában tervezett erd telepítésekkel. Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

9 c.) A település története Sárrétudvari térképe. Hadtörténeti Térképtár Sárrétudvari között Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

10 Neve mutatja, hogy királyi vagy hercegi birtok központjához szolgálattal tartozó népek faluja volt. Els említése 1214, a Váradi Regestrumban, ahol még négy peresetben találkozunk Sárrétudvari nevével. A tatárjárás el tt a Zovárd nemzetség békési faluja ben a szerepi monostor tartozéka a falu. Az évi dézsmajegyzéken 70 dézsmafizet jobbágycsaládf t írtak össze, így a falu ekkori lélekszámát f re lehet becsülni ban 82 jobbágycsalád élt itt. Udvari lakossága a XVI. században tért át a református hitre, templomuk középkori alapokon 1613-ban épült, 1767-ben megnagyobbították. Közigazgatási hovatartozását illet en 1929-ben következett be változás, mikor is a frissen járási székhellyé lett Püspökladány körzetéhez csatolták ben a közigazgatási reform után Hajdú-Bihar része. A község 1910-ig a Biharudvari nevet viselte, ezután hivatalosan Sárrétudvarira változtatta. El bb Püspökladányhoz tartozott, majd Bihar vármegye sárréti járásához csatolták. A ház nélküli lakosok 1911-ben azzal a kéréssel fordultak a képvisel testülethez, hogy számukra állami támogatású munkásházakat építsenek, és ahhoz telket adjanak. A falu terjeszkedése nehézségekbe ütközött, mivel az állattartó községekre jellemz en, legel gy r vette körül, amelyhez a volt úrbére lakosság nagyon ragaszkodott. A múlt század végén történt tagosításkor 24 kh földet jelöltek ki vályogvetésre és földhordásra. Ez a terület az évek során egyre n tt, ezért valamint a Levente gyakorlótér és a vásártér pótlására kérték a legel b vítését. Az els világháború után újra felmerül a házhely-osztás gondja. Ennek megoldására 1921-ben Házhely-rendez bizottságot alakítottak. Az Elöljárók a Nagyréti kútnál ajánlották fel a kívánt területet. Arra ösztökélték az igényl ket, hogy ott alapítsanak új községet. k azonban nem voltak arra hajlandók. A keletre való fokozott terjeszkedés a II. világháborút követ en indult meg. Napjainkra már igen felszaporodtak az új kiosztási telkekre épített kockaházak. Legutoljára a Pérei-köz és a malom közötti átlós irányú út mentén osztottak telkeket és építettek olyan házakat, amelyek küls re pontosan olyanok, mint a Balaton mentén vagy az ausztriai Burgenlandban mivel ott is beillenének az épületek közé. Alispáni javaslat alapján feltételezhet, hogy a települések rendezését a hivatalos szervek is sürgethették ben azt írták a jegyz könyvükbe: A község összes utcái mérnökileg, térkép szerint rendezve lettek, egyenes vonalak közé vétettek, s err l térkép készíttetett. A területekért befolyt összeget a még meglév gödrök betemetésére, az utcák fásítására és kutak fúratására fordították. Az utcák rendezése azonban tovább folytatódott. Némely zugok lakói utcájuk, zsákutcájuk kinyitását kérték. Mások inkább bezárkóztak volna. Ugyanakkor szóba került egyegy sikátor keskeny utca megszüntetése. A Sárrét talaja nyáron poros volt, télvíz idején pedig sáros. Ebb l következett, hogy az utcán való közlekedés szt l tavaszig nagyon nehéz, majdnem lehetetlen volt. Az utcák egyik oldalát a községháztól kiindulva széles, vastag pallóval látták el járda gyanánt. Így keletkezett az utcák járdás, illetve járdátlan oldala. Az 1900-as évek elején megszavaztatták a betonjárda építtetését az egész községre kiterjed en, a járdás oldalakon. Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

11 A sárrétudvariak építkezési kultúrája jól mutatja a korai rétegz dést. A szegénysorúak régebbi formához való ragaszkodása, valamint a jobb módúak haladottabb felé törekvése kézenfekv. Az építkezés id szaka a nyár volt, kapálás és aratás között, illetve aratás után. Egyrészt azért volt alkalmas ez az id, mert csak száraz, meleg id ben lehet megfelel min ség földmunkát végezni, másrészt pedig azért mert ilyenkor szünet van a határbeli növényápolás és betakarítás között. A lakóépület elhelyezése a múlt század közepén épült házak esetében hasonló elvek szerint történt, mint a kés bbi id ben. Általában a telekhatárra építettek, közel az utca kerítéséhez, mer legesen az utcára. Azt a nagyon fontos elvet emberemlékezet óta betartották, hogy délkeleti, illetve déli fekvés legyen a lakóházuk. A lakóház alaprajza mindig télalap alakú volt, csak az oldalak aránya váltakozott. A ház nagysága magától értet d en a vagyoni helyzet függvénye volt. Az alapot el ször kipécézték, kijelölték, utána egy kifeszített madzag segítségével kijelölték a f falak, a hosszanti falak, a vég- és válaszfalak vonalát. Azután kezdték a padmaly, más néven a fundamentum ásását. d.) A település címere A szokásos címerpajzs alsó, zöld szín harmadában élével felfele egy heraldikailag jobbra néz ezüstszín ekevas, a pajzs bels, kék szín mezejében pedig egy heraldikailag jobbra vágtató, kivont szablyát tartó lovas. Ruházata: sárga mente, piros nadrág, sárga csizma, ezüstszín a szablya. A ló színe barna. A pajzs felett vitézi nyílt sisak látható, felette rangjelz nemesi korona, amelyb l sisakdíszként három búzakalász emelkedik ki. A sisaktartó heraldikailag jobbról kék-arany, heraldikailag balról pedig vörös-ezüst szín. A község legels címeres pecsétnyomójának lenyomata az úrbéri felméréshez készült úrbéri kilenc kérd pontra adott feleltr l ismeretes. Körirata: UDVARI PECSET. Címerképe sajnos elmosódott, kivehetetlen, annyit azonban megállapíthatunk, hogy a címerképet sisaktakaró díszítette, tehát heraldikailag teljes címerrel állunk szemben. A község 1829-ben új pecsétnyomót készíttetett, amelynek körirata: UDVARI PETSÉT Címerképe ekevasat mutat, amely rendkívül gyakori volt a magyar jobbágyfalvak címerhasználatában és jelképrendszerében, s kifejezte azt az er s érzelmi köt dést, amelyet a föld népe az eke legfontosabb vas alkatrésze iránt érzett. Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

12 2. AZ ÉRTÉKVÉDELEM CÉLJA A településen fellelhet a tájra és a helyi kultúrára jellemz sajátosságokat magában hordozó jegyek kutatása, azok feltárása, a helyi értékek számbavétele és rendszerezése és abból a helyi értékvédelmi javaslat elkészítése a cél. Ami a település történelméb l és a kultúra fejl déséb l valamint a birtokviszonyok és a társadalmi fejl dés során kialakult hagyományok, motívumokban tükröz dnek, különböz építészeti megoldásokhoz vezetnek. A különböz építészeti megoldások kialakulása vagy a tapasztalat vagy a társadalmi hovatartozás vagy valamilyen védekez mechanizmus, vagy egyszer en praktikus megoldások sorozatából adódnak. Ezek a megoldások néha érvényüket vesztik, néha feler södve nyomják rá bélyegüket az építészetre. A különböz korok keveredése, átfedése is hordoz magában olyan megoldásokat, melyben felfedezhetünk szépséget és megóvandót. A vizsgálódás középpontjába tehát azokat az értékeket kell helyezni, amelyek valamilyen formában a régi hagyományokat és a népi illetve a valamilyen meghatározható építészeti stílust képvisel épületeket, építményeket, és ha lehetséges ezek együttesét, utcaképeket, településrészeket, ezek hiányában esetleg jellegzetes kerítéseket, tornácokat, oszlopokat, ablakokat, górékat - kell állítani. A megtalált értékeket kell szakértelemmel és odafigyeléssel megóvhatjuk és átörökíthetjük az unokáink számára, azért hogy ne csak könyvekb l és skanzenekb l figyelhesse meg az utókor a tájra jellemz motívumok szépségét. A felsorolt épületeken kívül figyelni kell a kerítések formájának alakulására, egyes tájra jellemz formára, motívumra, melyet védeni és építeni kell, hogy a hagyományok tovább élhessenek. Ugyanez jellemz a nem védett épületek homlokzatára, azok díszeire, ablakának osztására, azok ritmusára, tornácára, oromfalának kialakítására, alaprajzi és telken belüli elhelyezkedésére. Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

13 3. HAGYOMÁNYOK, ÉPÜLETJELLEMZ K, UTCAHÁLÓZAT Egyházi építészetünk a leg sibb, egészen a XI-XII. századig nyúlik vissza. Középkori templomaink egy része eredeti állapotában vagy kis átépítésekkel látható. A középkortól napjainkig ível d építészetben a folytonosságot, az állandó átalakulást és megújulást a református egyháznál figyelhetjük meg. Hajdú-Bihar megye jellemz en református hagyományokkal rendelkezik. M emlékileg védett katolikus templomaink majd egyharmada görög szertartású. Ez az arány azt a különleges földrajzi helyzetet hangsúlyozza, amelyet hazánk keleti pereme elfoglal. Ez a vidék egyúttal a nyugati és keleti keresztyénség határterületébe esik immár másfél évezrede. Jóllehet a magyar államiság ezer éve nyugat felé kötelezte el magát, azért a görög-bizánci kultúra és a keleti hagyományok kismértékben mindig átsz r dtek. A XVII. században megalakult görög katolikus egyház csatlakozott a katolicizmushoz, de görög jellegét meg rizte. Az utóbbi évtizedek latinizálási törekvéseit a hívek tovább fokozták. Így a mai templomokban szószék, padsorok, szobrok is láthatók, s t helyenként az ikonosztáz szerep is lecsökkent. Míg az egyházi építészetben a nagy történelmi változások lenyomata vizsgálható, addig a népi épületek, a parasztházak a társadalom nagy részét alkotó egyszer emberek életét tükrözik. M emléki értéküket nem a szegénységgel való hivalkodás szándéka adja, hanem az ebb l adódó természetesség, alázatosság, arányérzék és találékonyság, egyes vidékeken a büszkeség öntudatos megnyilvánulása. A templomok mellett ezek az emlékek állnak még legnagyobb számban, s ezek általánosan ismertek. A falvak régi kis házai a középs konyhából és a szobából álltak, a másik oldalon csak egy keskeny kamra volt. Az utcára csak egy ablakuk nézett. Általánosan elterjedt a háromosztatú alaprajz, ahol a konyha két oldalán egy-egy szoba kapott helyet, a konyhából f thet kemencével. Külön hangsúlyozni érdemes a tornác kialakítását. Pillérei általában fából, vályogból vagy téglából épültek. Kutatások mutattak rá a magyar parasztházak térbeli gazdagságára. Meglep, hogy ilyen kicsi és egyszer épületeknél ez a fogalom szóba kerülhet. Pedig a tornác, a pitvar és a szoba térsora valóban változatos és tartalmas. A tornác félküls tere lakás és az udvar között egy átmenti teret alkot. Félig még nyitott, de félig már zárt. Az es már nem veri, de a szél még fújja. A nap nem égeti, mégis a szabadban van. Az épület befogad; nem elhatárol, hanem kapcsol a külvilághoz. A tornácokkal megjelen küls téri gazdagodás jellegzetes elemévé vált a magyar népi építészetnek. A tornác félküls terét a pitvar, vagy konyha félbels tere követi. Ez a ház közepe, bár még egy lépés jön utána: a szoba és a kamra, ezért csak félig bels. Itt a t z helye, az élelemkészítés és az estebéd szentélye. Nem véletlen, hogy egyesek ezzel a szóval magasztalják, hiszen ez az élet forrása a családban, s az esti közös étkezéshez az imádság is hozzátartozott. Figyelmet kell szentelni a lakóház mellett a porta egyéb gazdasági épületeire, kapujára, kerítésére is, hiszen ezek együttese alkotta a paraszti élet színterét. Ezek a nádfedeles, vályogtéglából vagy vert fallal készült házak a XVIII. század végét l maradtak fenn, de némileg korszer sített változataik még a két világháború között is épültek, egy helyen még csoportos telepítésben is. Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

14 Azok, akik már tehenet vagy lovat is tarthattak, istállóval toldották meg a házat, mely a házzal mindig egy fedél alatt van. A módosabbaknál már szobát, konyhát, néhol kamrát és istállót találunk és különösen azoknál az oláhoknál, akik magyarok között, vagy magyarabb vidékeken laktak, az istálló már különállóan volt építve. A ház fedele rendesen gúla alakú. A szegényebbek csépelt szalmával fedték házaikat. A szalmát jó vastagon a tet vázra hányták és rudakkal szorították le, vagy sodrott szalmával kötötték ki. A tehet sebbek már zsúpszalmát használtak vagy deszkát. A háztet rendszerint meredek és magasabb magánál a háznál. A lakóházak mellett minden bizonnyal legfontosabb épületek az istállók, ólak. A nagyjószágok számára készült istállók a lakóházak mintájára épültek. A Sárréten, a Hajdúságba és a Tisza mellékén a XIX. század közepéig éltek a tüzel s ólak. A bihari síkságon a faragókamrával és éléstárral b vített, többrészes, olykor arcaljászollal ellátott istállók jelentették a rangot. A baromfiak részére régen nem építettek ólat: azok a disznóól padlásán, olykor az eperfákon éjszakáztak. F leg a bihari faluk nagyon szép díszei a többszintes galambdúcok, melyeket Bojton, Bakonszegen gyakran vessz b l fontak, majd betapasztották, bemeszelték. Juhszín az udvaron Megyénk igen szép épületei a kukoricagórék. Ezeket a bihari Érmelléken régebben vessz b l fonták. Más helyeken falábakon álló lécgórékat találunk. Újabban a górékhoz fehérre meszelt k lábakat építettek, s ezzel egy id ben (f leg 1920 után) az utcafrontra állították. XX. század 30-as éveiben épület szénatartó Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

15 A bihari parasztporta jellegzetes épületei lehettek egykor a süt háza, melyekben nemcsak sütöttek, hanem itt történt disznóöléskor a hús, szalonna feldolgozása majd a szappanf zés. Egész tájegységünk karakterének fontos meghatározói a kerítések és a kapuk. Mindkett az utóbbi 100 év alatt igen nagy átalakuláson ment át. A XIX. század végéig a Sárréten a nád, a bihari síkságon és a Tisza mellékén a fonott sövény, a Nyírségben a husángfából készült kerítések voltak jellemz ek. A XIX. század folyamán a gazdaporták el tt mindenütt a deszkakerítések terjednek el. Biharban ez f leg zsaluzásos technikával készült. Az utcai kerítésekkel együtt változtak a kapuk is. Biharban a XIX. század elejét l hatalmas, faragott kapubálványok közé építették a szépen formált deszka nagykapukat, s a bélelt kiskapukat. A XX. században a gazdák tekintélyét leginkább a hatalmas k oszlopok közé épített vaskerítések, k kerítések jelzik. Ezek legszebb példái a bihari síkság, a Kis- és a Nagy-Sárrét falvaiban láthatjuk. A korábbi századokban a sárréti falvak arculatát messzemen en befolyásolta a földrajzi környezet, a táji adottságok, a terület vízrajzi jellemz i és a sz kebb-tágabb környezetben honos növényvilág. Az els dleges meghatározó itt a környez vízi világ volt, számos sárréti falu legrégebben épült része, a település magja az ártér szigetszer kiemelkedésein fekszik. A házak, az udvarok összezsúfolódva, rendszertelenül helyezkednek el az aránylag sz k területen. Ennek az úgynevezett mocsárszéli település típusnak jellegzetes képvisel je Sárrétudvari is, ahol id vel a falu növekedésével az ártérre is építkeztek, a házakat pedig gáttal védték, e gátak maradványai sokáig felismerhet ek voltak, akkor is, amikor már funkciójuk nem volt. A sárréten a korábbi századokban nádból, sövényb l és trágyából is húztak kerítést. A közelmúlt faluképét azonban már a fából készült deszka-, illetve léckerítések határozták meg. A valamilyen formában szinte mindig díszített alkalmatosságnak szerves része a kis- és nagykapu. A Sárrét népi építészetének archaikus sajátossága a nád használata. A nádfal úgy készült, hogy a ház alaprajzának megfelel en a sarkoknál ágasfákat ástak a földbe, majd a nádat a földbe ültették, és kívül-belül is vessz vel vagy gyékénnyel er sen megkorcolták. Ezután pelyvás sárral mindkét oldalon több rétegben megfelel vastagságúra tapasztották, majd miután kiszáradt, fehérre meszelték. A nádházaknak nagy el nyük, hogy olcsón elkészültek, hiszen alapanyaguk könnyen beszerezhet, emellett igen ellenállóak voltak az árvizekkel szemben is. A lakóházak a tet fedésére legnagyobb százalékban nádat használtak, gyakori volt a nádgerinc néhány sor cseréppel történ meger sítése. A XX. században lakóházakat szalmával már nem fedtek, de ólakon, melléképületeken gyakori még ez a megoldás. A tipikus lakóház kemencével f thet háromosztatú épület, tornác csaknem minden esetben járult hozzá. A tornácok, hasonlóképpen a többi sárréti faluban megfigyelhet ekhez, a technikai megoldásukat, és a díszítésüket tekintve igen változatosak. Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

16 Zrínyi u. 47. udvari, utcai és véghomlokzat A Zrínyi u. 47. sz. ház udvarán elhelyezett épületek alaprajzai Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

17 4. M EMLÉKEK, M EMLÉKI TERÜLET, EGYEDI ÉRTÉKEK Alapvet cél a település helyi kultúrájára jellemz sajátosságok kutatása, azok feltárása, a helyi értékek számbavétele és rendszerezése és abból a helyi értékvédelmi javaslat elkészítése. Ami a település történelméb l és a kultúra fejl déséb l valamint a birtokviszonyok és a társadalmi fejl dés során kialakult hagyományok, motívumokban tükröz dnek, különböz építészeti megoldásokhoz vezetnek. A különböz építészeti megoldások kialakulása vagy a tapasztalat vagy a társadalmi hovatartozás vagy valamilyen védekez mechanizmus, vagy egyszer en praktikus megoldások sorozatából adódnak. Ezek a megoldások néha érvényüket vesztik, néha feler södve nyomják rá bélyegüket az építészetre. A különböz korok keveredése, átfedése is hordoz magában olyan megoldásokat, melyben felfedezhetünk szépséget és megóvandót. A vizsgálódás középpontjába tehát azokat az értékeket kell helyezni, amelyek valamilyen formában a régi hagyományokat és a népi illetve a valamilyen meghatározható építészeti stílust képvisel épületeket, építményeket, utcaképeket, településrészeket, esetleg jellegzetes kerítéseket, tornácokat, oszlopokat, ablakokat, górékat jelentik. A megtalált értékeket kell szakértelemmel és odafigyeléssel megóvhatjuk és átörökíthetjük az unokáink számára, azért hogy ne csak könyvekb l és skanzenekb l figyelhesse meg az utókor a tájra jellemz motívumok szépségét. Sárrétudvari azon települések közé tartozik, melyek több vonatkozásban meg rizték a hajdani sárrét szerkezeti és építészeti jellegzetességeit. A XIX. sz. hetvenes éveiben épített kisméret lakóház udvarral Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

18 A lakóépületek elhelyezése a múlt század közepén épült házak esetében hasonló elvek szerint történt, mint a kés bbi id ben. Általában a telekhatárra építettek, közel az utca kerítéséhez, mer legesen az utcára. Azt a nagyon fontos elvet mindig betartották, hogy délkeleti, illetve déli fekvés legyen a lakóház. A lakóház alaprajza mindig téglalap alakú volt, csak az oldalak aránya váltakozott. A lakóház nagysága magától értet d en a vagyoni helyzet függvénye volt. A kisméret, kétsejt, tornác nélküli háztól kezdve a több helyiséges, lopott tornácú formákon át, a négysejt, végig tornácos, emeltpadlású házig, mindegyik el fordult. A lakóház el tti tornác, amit Sárrétudvariban házelej nek neveznek, a legtöbb lakóépület el tt megtalálható volt. A toldott eresz együtt épült a házzal, de szerkezetileg külön vált t le. A deszkás oromzatok függ legesen felrakott deszkákból álltak, a hézagokat léccel fedték be. A fels csúcsra, az alföldi házra jellemz sugaras díszt rakták. A padlás szell zése szív- és kör alakú nyílásokon át történt. Nagyméret lakóház, a XX.sz. harmincas éveiben elterjedt építési mód a jómódúak körében Zsindelyes kapu a Bikatelep utcában Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

19 A XIX. században épült házakon cm magasra építették be az ablakok alsó fáját. A 60x40 cm bels méret ablakok kétszárnyúak, befelé nyílóak, négy, vagy hat osztatúak voltak. Az ablakokra a XIX. század elején tolótáblákat szereltek, utána szétnyitható táblák kerültek a helyükre. Ezeket nyáron mindig levették. A zsalugáteres ablakok csak a XX. század 10-es, 20-as éveiben jelentek meg. Nyitott, csukott, táblás, zsalugáteres, timpanonos és íves ablakok Látnivalók Sárrétudvariban: M emléki védelem alatt áll a református templom A templomot 1613-ban építették ben b vítették, átépítették kés barokk stílusban, Hulich Bertalan tervei alapján ben tornyot is kapott ban renoválták. A torony 1882-ben leégett, ezután készült sudár sisakja. Berendezése 1871-b l való Országh Sándor orgonájával együtt, amely azonban tönkrement a háborúban. Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

20 Sárrétudvari-L rincmajor: nagyváradi püspöki kúria A L rincmajor és 1884 között létesült, utóbbi id pontban a III. katonai felmérés térképén már feltüntették a Majorsági puszta néven jelölt gazdasági egységet. L rincmajor ekkor megközelít en téglalap alaprajzú volt, az udvar körül téglalap alakú épületek álltak. A major a püspökség sárrétudvari birtokának a gazdasági központja volt, a kúria a tiszttartó lakóhelyeként szolgált ben az elcsatolt nagyváradi püspökségnek Bárándon, Mez gyánon, Nagyrábén, Pocsajban és Sárrétudvariban volt birtoka Magyarországon, amelyek összterülete 8244 katasztrális holdat tett ki. A sárrétudvari birtokrész 1517 katasztrális hold terület volt. A II. világháború után L rincmajor termel szövetkezeti kezelésbe került, a gazdasági épületek legnagyobb részét ekkor lebontották. A kúria szabadon álló, földszintes, U- alaprajzú, teljesen romos állapotban lév épület, melyben csirkekeltet t és szeszf zdét alakítottak ki. Díszít elemei már nem láthatók. A nagyközség legfontosabb kulturális intézménye a Nagy Imre M vel dési ház, ahol a nagyobb rendezvényeket tartják. Itt található a helyi múzeum, Cséri Lajos szobrász kiállítóterme, valamint a községi könyvtár. Költ Nagy Imre ( ) a község szülötte, egyszer parasztember volt, akinek életében egyetlen verseskötete jelent meg, melyet a biharnagybajomi vásáron saját maga árult. Teljesen önállón képezte lírikussá magát, és lett Sinka István méltó társa az úgynevezett mezítlábas napi költ k körében. Költ Nagy Imre lakóháza Sárrétudvari Nagyközség Örökségvédelmi Hatástanulmánya

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Készítette: Olcsva Község Önkormányzata Felülvizsgálat: 2015. szeptember 1 Tartalom Bevezetés...3 1. Jogszabályi háttér bemutatása...4

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Hajdúböszörményi Tájházak

Hajdúböszörményi Tájházak Hajdúböszörményi Tájházak A népi építészet emlékeit őrzi a Polgári utca egyik zugának öt paraszti porta alkotta épületegyüttese, mely egyszerű, alföldi típusú lakóházakból és gazdasági épületekből áll.

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Sáránd Község. Örökségvédelmi Hatástanulmány

Sáránd Község. Örökségvédelmi Hatástanulmány 1 Sáránd Község Örökségvédelmi Hatástanulmány Készítette: a Cívisterv Várostervező és Építész Iroda Bt. Debrecen Zsemberi István vezető településtervező 2007. 2 Sáránd község természeti adottságai Sáránd

Részletesebben

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke Nagyszekeres A 4134. sz. úton, amit vasútvonal vág át, előbb Nagyszekeresre térünk. A Szatmárierdőháton, a Gőgö patak partjain fekvő hajdan egyutcás faluban, egy kis szigeten vár ránk a község messze földön

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Örökségvédelmi hatástanulmány Egyeztetési anyag Gyula, 2006 2 Örökségvédelmi hatástanulmány Köröstarcsa község településrendezési tervéhez 1. Vizsgálat a) történeti

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT HAJDÚNÁNÁS VÁROS ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLA Jóváhagyási dokumentáció: 2013. június 10. I. II. ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - RAJZI MUNKARÉSZ ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - LEÍRÓ MUNKARÉSZ C Í

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL

AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL Ajka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkelyének

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI RÉSZMÓDOSÍTÁSA 8. SZAKÁGI JAVASLATOK JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ 2015 VÁTERV95 105

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI RÉSZMÓDOSÍTÁSA 8. SZAKÁGI JAVASLATOK JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ 2015 VÁTERV95 105 8. SZAKÁGI JAVASLATOK 105 8.1. TÁJRENDEZÉSI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT 8.1.1 Természeti adottságok Szolnok a Közép-Tisza mentén, a Tisza és a Zagyva torkolatánál helyezkedik el. Természetföldrajzi

Részletesebben

Tetőfedés kerámia cseréppel

Tetőfedés kerámia cseréppel Tetőfedés kerámia cseréppel szakszerű kivitelezés követelményei ( jegyzet) Összeállította: Nemes András okl. építőmérnök TONDACH alkalmazástechnikai szaktanácsadó Készült a Műszaki Ellenőri Tanfolyam résztvevő

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere

Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere Vármegyék és szabad kerületek 197 Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere Botka János Az emberek csoportjai, közösségei már kezdetektől hitték a jelképek erejét. A legkülönbözőbb

Részletesebben

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti véleményezési

Részletesebben

BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA Készítette: a Cívisterv Várostervező és Építész Iroda Bt. 2013. évben C Í V I S T E R V BT. VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA Levelezési cím: 4031 Debrecen,

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

Herendi templom litofán ablaka

Herendi templom litofán ablaka Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly

Részletesebben

A 2092 Budakeszi, Fő utca 108. szám alatt található Erkel Ferenc Művelődési Központ épületére vonatkozó műszaki állapot értékelés

A 2092 Budakeszi, Fő utca 108. szám alatt található Erkel Ferenc Művelődési Központ épületére vonatkozó műszaki állapot értékelés A 2092 Budakeszi, Fő utca 108. szám alatt található Erkel Ferenc Művelődési Központ épületére vonatkozó műszaki állapot értékelés 2.) Az épület tartószerkezetére vonatkozó műszaki állapot értékelés 2.1.

Részletesebben

TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET

TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. -a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján meghatározza az országos

Részletesebben

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045 T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.

Részletesebben

1. ALAPADATOK, TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET

1. ALAPADATOK, TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET 1 1. ALAPADATOK, TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET Görcsönydoboka Baranya megye keleti részén található. Távolsága a megyeszékhely Pécstől jelentős. A legközelebbi városok Pécsvárad és Mohács. Ezek közül egyértelműen

Részletesebben

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK VAGYONGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓJA 2012-TŐL

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK VAGYONGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓJA 2012-TŐL KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK VAGYONGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓJA 2012-TŐL Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testülete 259/2012. (V. 29.) számú önkormányzati határozat 1. melléklete A vagyongazdálkodási

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Imreh István: Változó valóság A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN

[Erdélyi Magyar Adatbank] Imreh István: Változó valóság A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN VOFKORI LÁSZLÓ A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN Az urbanizáció hatását az Udvarhelyi-medence falvainak szerkezeti átalakulásaira a szociálgeográfiai módszer segítségével

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 362/2012. (XII. 12.) határozatával elfogadva TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 *

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT HADAS MŰTEREM ÉPÍTÉSZ ÉS MŰVÉSZETI KFT. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 15., Tel./fax: 356-763, muterem@hadas.hu

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007 2014 M U N K A T E R V E Z á r a d é k: Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2007-2014. évi Gazdasági Programját a

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

b.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum:

b.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum: Vállus község Önkormányzata Képvisel -testületének a helyi építési szabályzatról szóló 16/2009.(XII.31.) számú r e n d e l e t e Vállus Község Önkormányzata Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt

Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt Intercisa római kori erődjében a XX. század első évtizedében kezdődtek meg a régészeti kutatások, és azóta

Részletesebben

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 MARTFŰ

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 MARTFŰ Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÓ

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

A hatályos településszerkezeti és szabályozási terv módosítása. Falusias lakóterület kijelölése az 505 és 506 hrsz-ú ingatlanokon.

A hatályos településszerkezeti és szabályozási terv módosítása. Falusias lakóterület kijelölése az 505 és 506 hrsz-ú ingatlanokon. HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2014. ÉVI 2.SZ. MÓDOSÍTÁSA M3 4. 3502 3501 " 1. 3317 Hajdúnánás 3508 " 3502 " 2. 3317 3. Településrendezési módosításra vonatkozó kezdeményezéssel érintett

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

a közterületek elnevezéséről, valamint az ingatlanok házszámozásáról I. Fejezet Általános rendelkezések II. Fejezet Értelmező rendelkezések

a közterületek elnevezéséről, valamint az ingatlanok házszámozásáról I. Fejezet Általános rendelkezések II. Fejezet Értelmező rendelkezések TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2009.(VIII. 27.) RENDELETE a közterületek elnevezéséről, valamint az ingatlanok házszámozásáról Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

Szécsény Város Önkormányzata. A település bemutatása. Nógrád megye leghangulatosabb határmenti kisvárosa

Szécsény Város Önkormányzata. A település bemutatása. Nógrád megye leghangulatosabb határmenti kisvárosa Szécsény Város Önkormányzata A település bemutatása Nógrád megye leghangulatosabb határmenti kisvárosa 2 A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE AZ İSKORTÓL NAPJAINKIG Az Ipoly völgye, különösen annak Szécsény körüli része

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

REGIOPLAN JÁNOSSOMORJA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

REGIOPLAN JÁNOSSOMORJA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu JÁNOSSOMORJA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS T T 1 T A N Á C S A D Ó É S T E R V E ZŐ KFT. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK..(.)

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

2009/szeptember (137. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus)

2009/szeptember (137. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) 2009/szeptember (137. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver Mielőtt az e havi témába kezdenék, az olvasóknak érdemes visszalapozni a Kaliber 2008. novemberi számát, mert

Részletesebben

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére!

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére! Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Zöldpont szolgálat. Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Telefon: 457-3437, 457-3438, 457-3440 Zöld szám: 06-80/40-11-11 Telefax: 457-3354 E-mail: info@mail.kvvm.hu

Részletesebben

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Felsőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Vértesacsa Község Önkormányzata képviselő-testületének e Vértesacsa Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Hajdúdorog 2010 1 KÉSZÍTETTE: Koncept 2000 Bt. Dr. Szabó Attila Közgazdász IVS Hajdúdorog Város részéről projektvezető: Csige Tamás Polgármester Az IVS készítésében

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 4 2.1. Földrajz... 4 2.2. Történelem.. 4 2.3. Demográfia.....5 2.4. Közszolgáltatások.

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

MELLÉKLETEK Magyargencs.

MELLÉKLETEK Magyargencs. MELLÉKLETEK Magyargencs. 1. Bibliográfia és források. 69. old. 2. Összefoglaló táblázatok. 70-71 old. 3. Térképek. 72-73. old. 68 Irodalom. (Válogatás). Magyargencs. * BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek

Részletesebben

INGATLAN ÉRTÉKBECSLÉSI SZAKVÉLEMÉNY

INGATLAN ÉRTÉKBECSLÉSI SZAKVÉLEMÉNY INGATLAN ÉRTÉKBECSLÉSI SZAKVÉLEMÉNY A Gyomaendrőd, Rákóczi utca 29. szám alatt lévő 176 hrsz.-ú orvosi rendelő becsült forgalmi értékének megállapításáról Készült: 2011. december 1. Készítette: Csényi

Részletesebben

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs, Hird Szövőgyár utcától északra eső terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT, ÉS TELEPÜLÉS SZERKEZETI TERV MELLÉKLETEI

BALMAZÚJVÁROS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT, ÉS TELEPÜLÉS SZERKEZETI TERV MELLÉKLETEI BALMAZÚJVÁROS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT, ÉS TELEPÜLÉS SZERKEZETI TERV MELLÉKLETEI 1. Balmazújváros Város Településrendezési terv 2009. évi módosítás Belterület 6. sz. területegység

Részletesebben

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása A büntetés-végrehajtási jog kialakulása Buchinger Ágnes Doktoranda, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Email: buchingeragi@gmail.com Bevezetés Ha a büntetőjog területére gondolunk,

Részletesebben

ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA

ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA TERVTANCSI EGYEZTETÉSI ANYAG 2009. AUGUSZTUS. Tartalomjegyzék JSZ : 6/2009 Ordacsehi község Településrendezési Tervének M1 jelő felülvizsgálatához Terviratok

Részletesebben

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012.

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A Mórahalmi és a Kisteleki Kistérség Tanyafejlesztési Programja 2012. MEGJEGYZÉS: A tanyaprogram elkészítéséhez végzett kérdőíves felmérés

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/890-1/2011/I. Tárgy: Makói Kistérség Környezetvédelmi Üi.: Tóth Eliza Programja 2011-2016 Melléklet: Környezetvédelmi Program Makó Makó Város

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése

Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Résztvevő települések: Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Nagyatád, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Tarany Projektidőszak:

Részletesebben

Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral Study Programs HURO/0901/097/2.3.1

Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral Study Programs HURO/0901/097/2.3.1 www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu Az esemény tartalma nem feltétlenül képviseli az Európai Unió hivatalos álláspontját. A project címe: Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

A vidék helyzete. a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%)

A vidék helyzete. a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%) A vidék helyzete a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%) Lakónépességük 3,3 millió(39,7%) Falvaink arculata Hazánk településeinek

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK TELJESKÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK TELJESKÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI MÓDOSÍTÁSA 8.4 KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT ÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT 8.4.1 Közlekedési vizsgálat a) A város helyzete és kapcsolatai a térségben Szolnok megközelítőleg az ország keleti felének súlypontjában helyezkedik el.

Részletesebben

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója Az épület a Piráni Építészeti Napokon a Piranesi díj dicséret fokozatát nyerte el 2007-ben. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-ben országos, nyilvános

Részletesebben

Sásdi kistérség SÁSDI KISTÉRSÉG

Sásdi kistérség SÁSDI KISTÉRSÉG Sásdi kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya A Sásdi kistérség az Észak-Zselic, Baranyai-hegyhát, a Völgység természetföldrajzi kistájak találkozásánál fekszik. A kiválasztott települések a Baranyai-hegyháton

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Faluújság Bakonypéterd

Faluújság Bakonypéterd Aktualitások KÖZSÉGI TÁJÉKOZTATÓ Bakonypéterd Község Önkormányzatának ingyenes kiadványa www.bakonypeterd.hu Szent Márton Egészségközpont Pannonhalma Azzal is szeretnénk segíteni a Tisztelt Lakosságnak,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben