UT\ A M. KIR lovasalakl

Átírás

1 , c.. - ~. f ; UT\ A M. KR lovasalakl " V. tjv"talos ~Al>A$ BUDA'fST. 191C

2 Cs.-15. UTASÍTÁS A M. KR. CSENDŐRSÉG LOVAS ALAKULATAl RÉSZÉRE (LO V. UT.) T ERVEZET. H VATA L OS K l ADÁS. B U D A P E S T,

3 TA RTALOMJEOVZÉK Oldal Előzetes megjegyzések '" J...re ~.. 1. g. ') ~.. 3. ~. 4. s ~. 5. S. FEJEZET. LóismereL A ló kül eme A lovak életkorának megállapítása A ró színe és jegye i A ló hibái Lófaj láink , s 8. s ~. (J. s ~. 10. S ll., ~. A lovak külső. FEJEZET. A lovak betegségei megbetegedései, gyógykezelésük és első segélynyujtás A lovak belső megbetegedései, gyógykezelésük és első segélynyujtás Fertőző megbetegedések... : Teendők a lovak megbetegedései, főleg fertőző betegségek ('selél1. Lóelhullások bejeleíhése. ~ Lógyengélkedőkönyv vezetése Gyógy- és kötszerládák FEJEZET. A patkolás A patkolás célja. A palkó leírása :1.. Lóval való bánásmód a p:1lkolás alalt A szabályos pala leírása. Patkolás előkészítése. Régi patkó levétele. Előkészület a patkoláshoz. Felillesztés. Fl:..szegezés. Teendők a patkolás ulán. l\egújítás. Patkolási l"lo]cgyzés...,... <J7 l :i. S. Szabálylalan paták leírása és patkolása. A patkolás irúnyítása *

4 ly. FEJEZET. Lomk gondozá-a. Oldal W.. Lóápolás. Tisztítószerek Y. FEJEZET. Lovak takarmányozása, etetése, itatása és jártatása. 1í.. Et e lé~. tatás. Alótáp minősége. A ótáp beszerzése. Lótápadag kiszabata. A lótáp megőrzése. Lovak jártatása G7 18. s ;; \'1. FEJEZET. LÓ\'izsga. Lóvizsga istállóban és szabadban Y. FEJEZET. J.ófrlszerrlh Lovaglószerszámok Lófe lszerelési tárgyak jókarbantartása Y. FEJEZET. Lóil'lsz<,rl'l(i~ alkalmazá~a. Xyergelés..... Kantározás Málházás C\atolás HX,.. Előzetes megjegyzések. Ezt az utasítást általánosságban vagy ennek egyes rendelkezéseit az utasítás szellemével össze nem egyeztethető módon magyarázni, önkényesen értelmezni, olyat, ami abban előírva nincs, elrendelni vagy követelni és végül az utasítás egyes rendelkezéseire magyarázó vagy értelmező parancsokat kiadni tilos. Abban az esetben, ha az utasítás értelmezése tekintelében kételyek merülnek fel, a személyi osztály útján a belügyminiszter döntését kell kikérni. <,- "":',. 26. X. FEJEZET. Kűlönlcg<'s int(izkt'dé"('k. Lovak vasúton való szállítása lo! :'vlagatartás hos"zahb menel~lmél'::::: : : : : : :. : : : : : :. ::!02

5 L FEJEZET. L Ó l S M E R ET.,

6 A hátaslóval szemben felállított általános kövelelmények: A hátasló élénk véralkatú, erős, jó csontozatú, széles szügy ű, izmos hátú, jó kötésű, továbbá könnyű és tértnyerő járású legyen; jó fejtíizéssel és jó nyakillesztés sel. 1. sz. ábra. A b i b,í a 1\ ló. l 1\ hí l( slrí 'zl'i. Fej: 1. nyakszirt az üslöl,krl, 2. hollllok, 3. fülek,.1. tajkó,:>. szcm H. orrhúl, 7. orr, 8. szúj, 9. álldudor, 10. pofa, ll. állkapocs, 12. torokjára. - TMzs. nyak, 13. sörényél a sörénn)'cl, J. torok<'l, 15. llar. 16. hál, 17. ágyék, X. kercsztt,ij vagy far, 19. farok, 20. szügy, 21 szügyalja, 22. oldal a borditkkal, 23. has, 2 1. ( sipöszöglet. Elülső végtagok; 25. lapocka, 26. v,\ zület, 27. felkar, 28. könyök búb, 29. alkar, 30. lnbtil, 31. elülső lábszár, 32. boka, 33. cslid, 34. p,lrta,35. pata. l h\lulsú végtagok: :16. csipöízület, 37. comb, 12. boka, J3.csDd, J.pártn. 15. pala.

7 A lónál, az előírt magasságon kívül,.annak a mar möljötti ővméretét is tekintetbe kell venlll. E> Ez a j ól megtermett lónál legalább 8 cm-rel több, mint a ló marmagassága (szalagmértékkel). 1.. A ló {üleme. 1. A ló testének főrés:: e i. A ló teste három főrészből áll; a fej, törzs és a végtagokból. Minden főrészen ismét több részt különböztetünk meg. A ló csontqzatának legfontosabb része a gerinc Dszlop, amely 7 nyak-, 16 hát-, 6 ágyék-, 5 kereszt- és farkcsigolyából áll. 2. A fej legmagasabb része a fejtető (koponya), az ebből kinövő hosszú szőrők az üstökszőrök. Kétoldalt a fülek vannak, ezek alapját a fülkagyló (kagylóporc) képezi, a fülek belsejét fedő hosszú szőrök a pamacs.szőrök. 3. A két szem között helyeződik a homlok, etlől két oldalt a halánték, alatta a vakszem, a szembolt és a szemüreg, ez utóbbiban van a szemgolyó. A szemgolyót a felső és alsó szemhéj fedi, melyeken a pillaszőrök találhatók. A homlok alatt foglal helyet kétoldalt az arc, vagy orca, a kiálló arcéllel, a homlok közepétől lefelé nyúlik az orrhát, etlől kétoldalt a zápfogakat takaró húsos pofa. A két orrnyílás között az orr, alatta a felsőajak a két szájszögletlel. Az ajkakon fínom tapintószőrök vannak. Az orrlyukak mozgékony részei az orrcimpák és az alsóajak a puha álldudorral; emögött az állgödör következik, az alsó állkapocs két ága között alul hátrafelé terjed a torokjárat. 4. A fejnek a nyakkal való összeköuetésél fejtűzésnek hívjuk. A fej tűzés lehet; magas, középmagas és alacsony. A fejwzés módja hútaslónál j e l entőséggel bí~, me:t,a l~ ~ormányozhatóságát nagyban befolyásolja.!-atas.~onall(\vanatos a középmagas fej tűzés, melyet arról smerunk fel, hogy aló fejének meghosszabbított hossztengelye a talajjal 45 fokú szöge t alko L. Ezen szögelés mellett a sörényél mérsékelten domború, a torokéi pedig mérsékelten homorú. Az ilyen ló könnyen vezethető. Nem kívánatos ellenben a hátaslónál sem az igen magas vagy magas, sem pedig az alacsony fejwzés. Alacsony fejtűzésű az a ló, amelynek fej hossztengelye a talajjal derékszöget (90 fok) alkot. Ezzel a fejtűzéssel rendszerint együtt jár a hattyúnyak, mely szemre ugyan tetszetős, de nem kívánatos nyakalakulás, mert ez az alacsony fejtíízéssel egyűtt, a ló vezethetését hátrányosan befolyásolja, a zabla könnyen hátra csúszik a zápfogak elé, éppúgy, mint a magas fejtűzésű ló nál, melynél a zabla szintén könnyen hátracsúszik. Az ilyen lovak nehezen támaszkodnak a szárra, szár ellen menők lesznek. A fejwzés akkor jó, ha a tarkó széles, erős, a nyak középmagasan van a fejjel összekötve, továbbá, ha a gége és a légcső túlság osan nem domborodik ki. 5. A nyaknak két oldala van, továbbá egy felső vagy sörényéle és egy alsó, vagy torokéle, utóbbin vonul végig a légcső, fölötte a nyelőcső, a sörényéiből nő ki a sörény. A nyak oldalain, a torokéi közelében két hosszanti barázda halad, ezeket torkolati viszérbarázdának nevezzük. 6. A nyaknak a törzzsel való egyesülését nyakillesztésnek nevezzük. A sörényél hátsó vegen, a mar előtt található bemélyedés neve; baltavágás. A nyakillesztésnek szintén jelenlősége van a ló vezetése szempontjából. A nyakillesztés lehet; középmagas, alacsony és magas. Középmagasan. illesztett a ló,n~a l<a al~kor, ha a ballavágás jól látszik, a ~yak also ele pedig a mellkassal középmagasan érintkezik; alacso~y a nyakillesztés akkor, ha a ballavágás erősen látszik, a nyak hátsó része pedig a szűgyön mélyen leér; a magas nyakilleszté sű lónál a ballavágás ell(~nik, nem látható, a nyak alsó éle pedig magasan fekszik. 7. A ló törzsén az alábbi részeket találj uk; a n;art, a mellkas t a szívtájékkal és a lapá~.os~o~ccal, ~ ha,ta,~' a hast, az ágyékot, a horpaszt, a kulso es belso C~lpOszögletet, a fart, melynek legkiemelkedő~b, pontja.a farbúb az ülőljumókat, a faroktőt, a farokrepat, a fa~okkocsún~l, a v%gbélnyílást, ez alalt nőivarú állalokna! a

8 12 13 hüvely t, azulán következik a lágyék, a, szemére,mláj, melyen?ímivarú ál~atokná~, a ~erez~csk? a,h~rekkel, vaszora es benne a hlmvesszo talalhato. NOlvaru allatoknál a tőgy. 8. A végtagok egyes részei a következők: az elüiső végtagon van: a váll, a vállszöglet, a felkar, a könyök, az alkar szarugesztenye, lábtő (mellsőtérd), lábszár, csűdizület (boka), csüd, párla és a pata; a hátulsó végtagon van: a csípő, a haskorc, a felcomb (konc), térd, alcomb, csánk, lábszi r, boka, csüd, a párta és a pata. A szár belső felületén, a felső harmadban, szintén találunk egy-egy szarugesztenyét (ujj-maradvány). 9. A fej alakulások elbírálásánál az arcorri vonaira (profil-vonal) vagyunk tekintettel. Az arcorri vonalat a fejtetől az orral összekötő vonal adja, melyet akkor látunk, ha a lovat oldalról figyeljük meg. Fejalakulások : 1. Egyenes fej az, amikor a ló arcorri vonala egyenes. 2. Félkos fej az, amikor az arcorri vonal domborulata, ívelése csak az orrhálra terjed ki, tehát a homlok egyenes. lyen feje van a Nonius és a lipizzai lónak. 3. Kosfejü a ló akkor, ha az arcorri vonal a fej tetőtől kezdve az orrig ívelt. lyen fejalakulást láthatunk a spanyol lovaknál. 4. Juhfejű az a ló, amelynél a profil-vonal a homloknál domború, az orrhátnak megfelelően pedig egyenes. Angol telivér faj laj ellege. 5. Csukafej ű a ló akkor, ha a profil-vonal a homlok alsó részének megfelelően homorú. lyen fej nemes lovakon, főleg arabs lovakon szokott előfordulni. 6. Ha az ugyanilyen alakú fej nem fínom, szikár, száraz, hanem burkolt és durva, akkor disznófej ű lóról beszélünk. 7. Ekfejünek mondjuk a lovat akkor, ha a feje oldalról és előlről nézve is lefelé fokoza tosan elvékonyodik. 8. V égül a vénasszonyfej, mely öreg, elcsigázott lovakon gyakori. Jellemző ezen fejformára, hogy vékony és keskeny, a fülek és az ajkak lelógnak a szemhéj' ak félio', ':> zartak. A lelszetős és kívána los fej: arányos, száraz, szikár, ar~n~os!ülekkel, széles homlokkal, nagy, kinn ülö kife)ezeslel)es szemekkel, lág orrnyílásokkal, jól zárt ajkakkal l. Egyenes fej. 2. F élkos fej. :1. K os fej..juh rej 2. sz. ábra. F c.l " u k u á s o k. (9. ponthoz.) 2 r, 8 3 G!), Cs uka fej. 6. Disznó fej. 7. É k fej. x. Vénasszony fej.

9 10. A fül alakja és nagysága szerint lehet: egér-, nyúl-, szamár-, tehén- és disznófül. A disznófülű lovat siskafülűnek is nevezik. 3. sz. ábra. F ü J a J a k u á s o k. (10. ponlhoz.) Egér-, nyúlo, szamáro, t ehén- és disznófül. 11. A szem: parázs-, ökör-, disznó-, csóka-, üvegés gyűrüsszem. 12. Az előnyös nyak arányos, jól izmot, mozgékony, középmagasan illesztett. (Szabályos nyak.) A következő nyakalakulásokat ismerjük: 1. Egyenes nyak az, amely rézsútosan halad fölfelé s a tarkó mögötl E~yenes-, 4. sz. ábra. :\" ~' k a J a k ui á " o k. (12. pon th oz.) hally" lorhejt- és szarvas-nyal<. és a torok nál csekély hajlással tér a fejbe. 2. Hattyúnyak az, amikor a sörényél domború, a toroké pedig homorú. Szép, de nem kívánatos nyakforma, mert a ló vezetését hátrányosan befolyásolja. Lipizzaifajtajellege. 3. Terhelt vagy zsíros nyakról beszélünk akkor ha a sörényél alatt sok zsírszövet halmozódik fel. lyen nyaka van a nyugati fajtájú lovaknak és az idősebb méneknek. Ll. Fordított vagy szarvasnyak az, amelynél a sörényél homorú, a toroké domború. A szarvasnyak a magyat kezdetleges fajtájú lovaink között meglehetősen gyakori s nagy valószeriíséggel átöröklődik az utódokra. 13. A jó mar terjedelmes, jól izmot. Van rövid és alacsony mar, süpped l mar, keskeny, éles és sovány mar, mely ulóbbi gyakran keskeny bordázottsággal jár együll A hálalakulá- 5. sz. ábra. H á t a k J á s o k. (14. ponthoz.) sok : egyenes-, hajloll-, pontyhál. "\ jó hát Egyenes-, hajlott- és ponty-hát. nlínden irányban terj e- dehnes, de rövid, egyenes, széles és jól izmot legyen. 15. A jó ágyék rövid, széles és jól izmolt. Van: ponly-, süpped l- és kígyóágyék. Ez utóbbi hosszú, keskeny, sovány, lehát rossz ágyékaakulás Faralakulások: a j ó far n1índen irányban LerJ e delml's, Lehál kellő hosszúságú és szélesség ű, jól izlnolt és J 15-

10 li hátrafelé mérsékelten lejtős. A következő faralakulásokat ismerj ük : barázdált-, alma-, tornyos-, csa pott-, egyenes far. A hidegvérű lovaknál gyakori a barázdált far. 6. sz. ábra. Faralaknl.ísoJ.. (16. ponthoz.) ) ~ Barázdált, alma, tornyos, csapolt. egyenes far. 17. Farokalakulások : van arabos, uszály, angolos, ~s~.nkíto,tt, fácán,- seprű,- zászló,- kürt,- palkány- és uru- (benult) farok.., 18:, A has kellő nagyságú legyen, hogy jól fejlett emeszloszervek helyeződhessenek el benne. A következő h_asalakulá~?ka,! ismerjük: k~rcs~-, felhúzott-, agárszalma-, ~.sun,~o - (;rer:t,hes kancaknal), pókhas. A szalmah~.st ~ csun~ohastol ]01 meg kell különböztetni, merl az elobbl ~ s,zala~. takarmán~yal való etetés eredménye, ab.~ak~las es erosebb haszn~lal ~olylán elenyészik, míg a csungohas megmarad. Hataslonál a közép nagyságú k.~r('~~ ~as,előny,ös, merl a nagy has már gátolja a nyereg rogzlteset es a 10 szabad mozgását. 1 ~J. A mel,lkas kellő LérfogaLú, Lehát mély és széles je~yf:'n: a,b?rdak dongásak, hogy jól fejlődött lélegző- és verkenngesl szervek helyeződhessenek el benne. Rossz t! l i ~!, ; l i.., mellkasalakulás : a sekély, keskeny, hengeres, fűzött és üres szívtáj ú mellkas. 20. Szűgyalakulások : ismerünk arányos, széles, oroszlán-, kakas-, sólyom- és kecskeszíígyet. 21. A váll terjedelmes, izmos és mérsékelten dőlt legyen; előnytelen a meredek, izomszegény, sovány, rövid váll. A terjedelmes, izmos és mérsékelten dőlt váll a törzs jó alátámasztását biztosítja. 22. A felkar rövid, csontos, izmos, az alkar hosszú és kellően izmolt legyen ; ha kellő hosszúságú az alkar, a mozgás kiadós, tértnyerő szokott lenni (kiadós lépésű, haladó ló). A lépés hossza az alkar hosszával egyenes, a lábszáréval fordított arányban van. 23. A lábtő csontos, minden irányban terj edelmes és kóros képletektől (csontkinövés, térdtapló, stb.) mentes legyen; hibás lábtő: a füzött, nyurga, lapos, esztergályozo LL láb Lő. 24. A lábszár csontos, rövid legyen, j ól fejlett, erős, Liszta inakkal. Hibás: a vékony és hosszú szár (pipaszár), lapos, gyenge inakkal (sodrott ín). A csűdízület csontos, Lerjedelmes, kóros képleteklől (daganatok, csontkinövések, slb.) mentes legyen. A csüd arányosan hosszú (a lábszárcsont egyharmada), erős, csontos legyen és a talajra az elülső végtagon fok, a há Lsó végtagon pedig fok alatt álljon. 25. A felcomb terjedelmes és jól izmoit, jó csontú legyen. Előfordul: lapos, nyurga, béka-, nyúlcomb. 26. Az alcomb kellő hosszúsúgú, jó csontú, izmos, a térd cson Los, terj edell11es, hibátlan legyen. 27. A csúnk terjedelmes, kellően hosszú, száraz, széles, cson Los és hibállan, jellegzetes legyen, vagyis: legyen men Les mindenféle pókoklól. Hibás a keskeny, gyenge, lapos, füzöu, kivúgolt és nyitotl, a durva, rögös csánic A hátsó véglagon a csánklól lefelé eső lábrészek olyanok legyenek, mint az elülső véglagon. 2.. A loval. é!t>o;:orállal< mt>gálla'hása. 28. A ló kora főleg a fogak hasadásából, a_ fogvúllósból és a fogak kop8silból isll('rhl'l ~ f~ 1 ~~~~79~~}\1.. ~, '",r/'''.,., 17

11 sz. ábra.,\ ó f e t k o n i D" k D e!l fi t á r O z lí S á J O z. (28. pon ihoz.) ;: ~. 1 }2 éves ló alsó fogsora. 5 éves ló alsó fogsora. " éves lónak har apófogora emlékeztető fogazata. éves Jó alsó fogs ora. 8 éves ló alsó fogsora. 10 éves ló alsót:fogsora. esiko, lófog. K = kupa. ~ 1. l. kupanyom. J ~ ~. ::::: 2. magnyoln. 2 hónapos csikó alsó fo Rsora. 11 éves lónak félig harapó- l i éves ló alsó fogsara. (ogóra emlékezlető fogazata. 17 év os ló alsó fogsora. :l éves esikó fo ~azata. 3 éves csikó alsó fogsora. 1 X évrs l(lnak ho~szú, egyenes fogazata. 2 l éves ló alsó logsoff.

12 20 A lónak tökéletes fogazata van, vagyis úgy az alsó, mint a felső állkapocsban vannak fogai. Ezek: a melszőfogak (metszőfogak : 2 fogó-, 2 középső vagy közép- és 2 szegletfog), az agyarfogak (a mén, vagy herélt lónál) és a zápfogak. A fogak képletekben kifejezve: M ', l 'l l' 'l en es lere t ona : összesen fog ; Kancánál ez a képlet a következő: összesen 36 fog. A metsző- és zápfogak közti rész a foghíjas rész, vagy hordász, ilt fekszik a zabla.. A fognak a foghúsból kiálló része a fog koronája, a rejtett része a fog gyökere. Kétféle fogazatot különböztetünk meg: csikó- és lófogazatot. A csikófoa kisebb tejfe~ér, ritkán he~~eződik egymás mellett ésőnyakall: A.. l~fogak koronaja nyakaltság nélkül megy át a gyokerbe, a takarmány tól sárgásszínü. E fogak sürűn helyeződnek, egymás" mellett, kup áj uk széles és mély A 10 kora foleg a metszőfogakról ismerhelő fel n;lután ~zek ha~a~ása, váltása, kopása és alakjuk válto~ zas.a hatarozott doben szokott bekövetkezni. Az aayarak a..rl~tal lova~nál hegyesek és éles szélűek, későbbi korban rovldebbek es tompábbak., A csikók metszőfogai rövidek, keskenyek, fehérek és fenyesek, ~yakuk " fellünően vékony; ezeket lassankin L maradando m~tszofogak pólolják, melyek sárgásszínüek nagyobbak; szelesebbek és hosszában barna barázdádmi vannak ellatva.,a melszőf?gak rágólapj án mélyedés van, melyel kupanak nevezunk. A kupa az állandó met - "f mély és tölcséralakú. szo oga wu A cs~kónál születése ulán nyolc napra mindl-'t f _ sor ba~. k~t mets,zőfog (fogófog), 4-6 hél m'ulva isl~~él ~~L fog (k.ozepfog) es 8-10 hónapos korában az ulolsó kél metsz?fog, (szegletfog) bújik ki, mely fogak az el ", b' egymasulan lekopnak. ~ so ev cn l l 1 t- r A kupa a fogófogakról a csikó 1 éves korában, a középfogakról annak 1 yz és a sarokfogakról kétéves korában lekopik. 2 yz éves korában a csikó fogófogak kihullanak és helyükbe a maradandó fogófogak nőnek, melyek a váltást61 számított yz év alatt érik el a rendes hosszúságukal. Tehát 3 éves korban sorbanőnek. 3 yz éves korban a középső csikófogak kihullanak és helyettük az állandó köz é pső fogak nőnek ki, melyek 4 éves korban nőnek sorba. 412 éves korban a szögletfogak váltódnak, még pedig ugyanazon módon, mint azt a középső- és fogófogakról mondottuk. 5 éves korban a lónak valamennyi metszőfoga lófog. lyenkor nevezzük a lova L teljeskorúnak.. 6 éves korban a fogófogak kupája már lekopik és helyén csak egy sötét folt (a kupanyom) látható. A középső fogakon a kupa még minlegy 2, a sarokfogakon pedig Ll mm mély. A 7 éves lónál a középső fogak kupája már kopoll, a szegle Lfogaké azonban még megvan. 8 éves korban a szeglelfogakról is lekopik a kupa ; az alsó állkapocsban valamennyi metszőfog keskenyebb, hosszabb lesz és az agyarak letompulnak. AbeLöltött 8 év ulán a felső állkapocsban l évő mclszőfogak alakját és irányá l, a kupa mélységét és ennek lekopása után a rágólap alakját is tekintelbe kell venni. Ekkor a felső sarokfogakon az úgynevezett harapócs képződik, mely 3 év mulva eltünik ik éves korban a második harapócs jelenlkezik. A kupa a felső állkapocsban l évő fogófogakról a 9-ik, a középső fogakról a lo-ik és a szegletfogakról a ll-ik évben Lünik el, tehál nündig hat évi kopás után. A kupa ellünése ulán amelszőfogak rágólapjai haráit tojásdad alakúakká, a ló korának előbbre haladásával pedig kerekded alakúvá válnak. Ez ulóbbi alak az alsó fogakon a 12-ik, a középső fogakon a 13-ik, a szegletfogakon pedig a H-ik évvel mutatkozik, midőn a kupanyom ok is eltünnek és helyeltük a rágólap közepén egy sötél pont, a magnyom Líínik fel. 21

13 22 Azt az időszakot, mely alalt a rágólap tojásdad alakú haránl "tojásdad időszak"-nak, mely alatt az kerekded "kerekded időszak"-nak nevezzük. újabbi hat év eltelte után "a háromszögű időszak" áll be és pedig az alsó fogófogakon a 18-ik, a középsa fogakon a 19-ik, a szegletfogakon pedig a 20-ik évvel. Ha végre még magasabb korban - ismét hat év mulva - a metszőfogak rágólapja a fiatal lovak focraiéval visszás tojásdad alakot kap, akkor ezt az időoszakot "fordított tojásdad időszak"-nak nevezzük. 30. A magas kor az általános külső testalakulásból j s felismerhető. Erőállapot csökken, a szem- és haláténkgödrök (vakszemek) beeseuebbek a szemöldökön és a homlokon fehér szőr mutatkozik, a hát hajlik, a bőr kiszárad. 3.. A ló színe és jegyei. 3~. 1\ 1,6 színét a rövid (fedő) és hosszú szőrökből (fark es soreny), a bőr, a paták és a szem színéből hautrozzuk meg. < Ot alapszín t ismerünk és pedig: aj fekete, b j fehér, ej pej, dj sárga és ej fakó. Ezenkívül vannak még: lj színkeverékek és gj színvegyulékek. aj-hoz: A fekete ló szőrzete fek L b ".'.. palaszürkék. smerünk: holló-. e;, ore ~s pata~ feketét uto' bb' 't t.' szen-, barsony- es nyán, l a mene l SZlll nyá h. combok belső fejülete sötétbar~a :o~ a as alja s a b j-hez: A fehér ló rövid és ~Zn~...., bőre rózsaszínű, patái viaszsárgák s~~szu ~~?re hofehér, selyem, tej- és patyolatfehér. ' me lobarna. Van... ej-?ez: A pej ló rövid szőre barni., szoro k es lábvégek feketék b'" asplfos, a hosszu a szem dióbarna PeJ' lovak,a orkes a patak palaszürkék,.. vanna. Vlág.. L' pros, meggy szattyán ge" L '".os, so et, arany,,,sz enye, ozpe]. dj-hez: A sárga lovak rövid és hosszú szőre piros (rókaszínű). A következő színárnyalatai vannak: világos, sötét, arany, agyag, izzadt, perzselt, szén, májsárga. ej-hez: A fakó ló rövid szőre világossárga színű, a hosszú szőrök és a lábvégek feketék (kivéve az izabella színü lónál a sörény, farkszőrök fehérek, paták viaszsárgák). Van közönséges fakó vagy zsuffa, zsemlye, gerle, rozsdás, egér, ezüst- és aranyfakó szín ü 16. Az izabella színű ló fedőszőrei világos fak6sárgák, a hosszú szőrök fehérek, a bőr r6zsaszínü, a pa ták viaszsárgál,c lj-hez: Színkeverék (tarka 16) a tarkasá~nál a feher alapszínben nagy, más színű foltok találhatok. lyenek a pej, fekete, piros-, fak6-, tigris- és agá~tarka. lovak. gj-hez: Színvegyülék (deres 16) az, amlkor ket vagy több színü szőr egymással bensőleg elvegyül. Pl. ha s6t és bors6t ecryforma mennyiségben keverünk össze, szürke szín áll :lő. A következő szürke és deres lovak vannak: almás-, pej-, vörös-, ezüstderes, acél- és vasderes, daru-, ezüstszürke, szeplős, legyes, bogár-, seregély-, pisz trángszürke A lovak jegyei kétfélék: Lermészetes e~ m~ste.rséges jegyejc Természetes az a jegy, amell~el a 10 szuletk vagy amely később természetes, úto~ ~~~l~d. Mesterséges jegyek azok, amelyeket a 10 ~egjelolesere magunk állítunk elő pl. különféle sütések (belyegek!.,.~agy P,l. a nyereg törések után fejlődő fehér foltok, kul so behatasok nyoma..... ". 33. A 16 fején a következo Jegy,ek fo~dull~,a tnak elo. gyéren és sűrűn tűzött homlok, keves feher szor a h.? ~~lo. kon, virágcsa, virág, kis-, nagy-,~erült-, hegyes~, tuz?ttcsillag; keskeny és széles orrsav,. keskeny es szeles hóka, lámpás. Ajkakon: piszra, szarcsa, tejfeles szájú, béka szájú J" 34. A lábvégekcn rendszennl kulonfele alaku es ü- terjedésü fehér foltok forduh?ak elő, ~melyet.. "ke~:l~sécr"-nek nevezünk. A keselysegnek a kovetkezo ala~~jul isl~lerjük: elől, elől-belül, elől-kívül, p~r~ában, p~r~a.. 'ül külső- belső sarok, félcsűdig, csüdhajlasban, CSUdig. ;~í~dön felül, félszárig, láblőig, láb lőn felül kesely. Ha a keselységben alapszíníí (pl. súrga) r.oltok vannak. akkor azl mondjuk, hogy rollos vagy LarkazotLan kesely. 23

14 3- H l' teslén ovéren elszórva fehér szőrök J. a a o t>j h ""bb k "annak, azt gyéren-lüzötlnek nev~zzük s a suru "e" a fehérszőrök az alapszínben (pl. pe) lovon)" akkr s~ru~tüzötlnek mondjuk. Lehelnek,a test barme y reszen különféle nagyságú és alakú feher fo},lok.. Vannak olyan,, 's pe)' lovak amelyeken tenyernyl fekete foltok Sa! ga e,, l ' t l.. ') vannak. Előfordul még a lörzsön (a far ~S la wzepen e(y fekele sáv, ezt szíjjaltságnak nevezzuk..,. 36 Mesterséces bélyecek előfordulnak: rendszenn t a bal f~lsőcombono; a nyal~on, pl. a csendőrségi szolgálati loyaink nyakának baloldalán a, ".Cs", b etű és alat~a.. egy szám van besütve (a ló ava tas szama). Azonlnvul a jobb és bal nyereghelyre is sül~el~.bél ~egek et, rendszerinl a ménesbélyegeket. Pl. a losben menesben nevelt angol telivér ek bal nyereghelyén ~ magyar korona és ala lla >8 rövidítés van besütve. ;; Gyakran látható cse ndőrségi lovaknál a jobb nyereghelyen "Mt" bélyeg, ala LLa,,3", annyit jelent: m ező h egyes i tájfajta, 3-ik körzet. 4.. A ló hibái. 8. sz. áhra. " i t :i s ó. (37. ponthoz.) 2;) 37. Azok a hibák, melyek löbbnyire túlerőlletés kövelkezményeként a lovak végtagjain kelelkeznek és annak h asz naveh e tő ségé t csökken tik, a következők: 38. A cson/kinövés, csonlujjképlel. Ez egy bab-, egész diónagyságú vagy még nagyo bb, félgömbölyű vagy hosszúkás csontszaporulat, mely leginkább a szárcsont belső oldalán, különösen az elülső lábakon fordul e lő, Sánlaságo L leginkább csak keletkezése alatt okoz ; egyébként pedig csak akkor, ha az ízületekhez vagy inakhoz nagyon közel fekszik. Rendszerint ártalm a Llan. 39. Gyűrűleiem. Oly Cson Lkinövés, mely rendesen a párta- és a csűdcso nton, a pártaízülel közelében gyűrűa l akú domborulalol képez és többnyire tartós sánla <;~ ggal van összekötve. 40. Kaplalelem.' a csüd alsó harmadában a párla fele li ~el'yez.~dő, ~yakran a csűd- és pár La Cson L szalagdudoralbol kllndulo cson Lkemény lapinlalú, érdes felül elü mogyoró-, dió-, féllyúktojás nagyságú duzzanat. Az eselek jegnagyobb százalék<'ban s{l1 LaságoL okoz. 1. Tarkúdaganat. 2. Hasltotl flil. :{. Lógó fül. l. Fül alatti daganat. 5. FÜJtömirígydaganat. ü. Jlarmadik szemszöglet. 7. Csonll<iniiv"s a felső állkapcson. S. Fogsipoly, U. Fogl<ő. lll. Csontl<inövés az alsó á llkapcson. 11. Alksontsipoly. 12. Lógó ajak. 13. AlJalalli nyirokcsomóduzzanal. ll. :\'yirokérgyujjadás. 15. Golyva. 1 G. {,rsipoly JJ ámif(atörés a b ajta"ágasban. 18. fjámigatörés a yájjhajlásban. 19. lila/törés. 20. ~y('r('gtörés. 21. J levedertörés Kesl,cny mejlkas, üres sziv aj. 23. 'ontyhát. 21. J ajlollh:h. 2;'. lá tul lúlnőtt. 20. Csapolt fa,'. 27. Hid",,, daga llat. 2R. Pat h:.inyrarok. 2B, J(ü1r1ciksl;l V. 30. Patkókelés. 31. Rokkant láb. 32. Térddaganat. 33. Eséstől származó heg. :il. Sömör. 35. leredek láb. 36. ljajlilólnzsugorodás. ::17. CSOlltl<inÖvés. :l8. llercvcsűcj. 39. Gyllrűtetem. D. Térdizületi tokszalagtágulal. ll. fnhii"elytágulat (L. pók). 12. ínhüvclytágulat (L. pói;). 43. Tojásdaganat.. Nyúltetem. 15. Csánkpók. 16. Elcfántl:'lbúság. 17. Ínhüvelytágulat. R. Elhaszn:\1t csüd. 10. CsűdsömÖr..!l0. Rokkant pata, palaporc. s,pojlyaj. 51. Gyü, üzött pata nyirrothadással.. ;)... "') l "ovesszö"ü.. f"'.1 :::> pata. táplálkoz:\s gyürűkkel. 53. Szarurepedés : a i hegyfali, bi oldalfali, ci pártaszéli. ri i hordozószéli.

15 Csánkpók. A csánk belső oldalán előforduló csontkinöyés, melyennek az izületnek alsó részét, néha pedig a szárcsont felső részét is borítja. A csánk~ókot láthat~nak ;agy re~~ett~ek nevez~ük aszerint, ammt az a csankpok alakjat eszreveheloen megváltoztatja vagy sem (rejtett pók).... Ha a csontkinövés csak keletkezőben van, gen kcs, elől vagy az ízület szélén keletkezett, akkor az külsőleg észre nem vehető és a pók csak a ló sajátságos sántasága által ismerhető fel. A csánkpók okozta sántaság a mozgás kezdetén nagyobb, mozgás közben azonban csökken. Ha a ló egy ideig áll és ismét elindul, akkor a sántaság újból mutatkozik. Némely csánkpókos ló mozgás közben is folytonosan sántít, ha azonban a csontkinövés érzéktelenné válik és tovább nem fejlődik, akkor a sántaság többnyire megszűnik. 42. ÖzLeiem a csánk külső oldalának alsó részén mutatkozik és rendszerint nem okoz sántaságot. 43. NyúlLetem a csánk hátulsó szélének alsó részén lévő szalagoknak és inaknak megvastagodása. Legjobban akkor látjuk, ha a csánk.ot oldalról nézzük. 44. lncsopori az ín megvastagodása és a körülölle lévő szövetekkel való összenövése, minek folytán az ín néha meg is rövidül és a ló sántít. 45. Csöbörbe hágás a hajlító- és nyujtóizmok hibás összműködéséből ered és a lábnak sajátságos rángatódzó mozgásából, valamint a comboknak magasra emeléséből ismerhető fel. Ez nemcsak szépséghiba, hanem t~r.tós mozgásnál a lóra nézve fárasztó is. Csánkpókos 10 S gyakran kakaslépéses ( csöbörbe hágó). 46. Lágypókok (ví::pókokj gömbölyded, vagy ruga ~yos dagana,~ok,.. melye~, az ízületen és ínhüvelyeken for~ulnak elo. Kozlekedoknek akkor nevezzük, ha az egyk.oldalon való nyomás folytán a másikon dudorodnak kl. A~. ínhüvel~en lé.vő lágypókol ínhüvelylágulásnak nev~zzu~. E~ tobbnylre hosszúkás és a hajlítóinakon a..! ~hs~ar h,a l~~só részén, a csűdízülel fölött a csánl~ koru! es a labton fordulha l elő. 5.. Lófajtáink. 4~. ~rede~i,magyar lófajták: a javított magyar pa~lag! 10: a,jus es nagy nonius, a northstar (nortsztár), funozo, gdran, a muraközi és pinkafői ló; utóbbi két lófaj ta hidegvérű ló, míg az előbbiek melegvérű (könnyűtestű) lovak. 48. Magyar ménesintézetek a következők: Mezőhegyes, Kisbér és Bábolna. Bábolnán arabs és lipizzai lovakat, Kisbéren anool telivér és. angol félvéreket, Mezőhegyesen pedig kis és nagy nolllusokat, northstarokat, furiosokat és gidrán lovakat tenyésztenek. 49. Ménesintézetekben az állam alkalmas méneket nevel, azokat kiadja a fedeztető állomásokra, ahol a lótenyésztő gazdák rendelkezésére bocsátja. Azonkívül egyes tenyésztőknek bérbe is ad alkalmas tenyészméneket. Angol telivér az a ló, amely apai és anyai ágon törzskönyvezett angol telivérre vezethető vissza (az angol sztudbokban be van vezetye). 27

16 . FEJEZET. A LOVAK BETEGSÉGE...

17 6. ~. A lovak külső megbetegedései, gyógykezelés ük és elsőseg élynyujtás. 50. A szolgálati lovakal hetenkint legalább egyszer az örsparancsnoknak meg kell vizsgálni. Ezen vizsgálatoknál különösen a lovak e gészségi állapotára, figyelemmel a ragályos betegségek jeleire is, továbbá a lovak kellő ápoltságára s a patkolás jókarbantartására kell ügyelni. 51. A lóbetegségek idejekorán való felismerése azért is rendkívül fontos, hogy olyankor, amidőn állatorvos azonnal nem áll rendelkezésre, az előforduló betegségeknél a legszükségesebb segélyt lehessen nyujtani vagy más szükséges intézkedéseket megtenni nyeregnyomás a nyeregtájnak a nyereg által okozoll zúzódásából ered. A nyeregnyomás okai: 1. a nyereg, ha nincs feligazítva, vagy ha törött a kápája; 2. a pokróc, ha kérges, piszkos, lyukas, vagy durván LoldoLL ; 3. a nyergelés, ha túl előre vagy hátra, illelve ferdén fekszik a nyereg, ha a heveder lúl szorosra vagy lúl lazúra van meghúzva; ha a pokróc gyürődött s nincs felhúzva a gerinc élén; 1. a lovas, ha nyuglalanul vagy ferdén ül, egyik kengyelszíj hosszabb a másiknúl, ha idejében nem nyergel út, főkép vúgta ulún ; 5. a ló, ha Lúl sovúny, a mar lúl magas, éles, vagy ha a ló állandóan nyugtalanul jár a lovas alatt (döcögő júrúsú ló) ;

18 32 6. ha a loyas sánla loval ügelésben lovagol, nlinek kö"etkeztében a lovas és a ló súlypontja nem esvén egybe, a megterhelés egyenlő llen lesz. A lovak erőállapota minden körülmények között szem előtl tartandó és fáraszto bb igénybevételüknél tápjavítás, gondos ápolás és a pihenők helyes elrendelése, szóval minden rendelkezésre álló eszköz által oda kell hatni, hogy azok le ne fogy janak, mert lesoványodoil lovak a legj obb nyergelés dacára is nyeregnyomások iránt érzékenyebbek. Ha a nyeregnyomást előidéző okokat idejekorán felismerjük és eltávoltíttatj uk, akkor nagyobb nyeregnyomások csak akkor fordulnak elő, ha a lovakat rendkívüli módon,:esszük igénybe. Minden, még a legcsekélyebb nyeregnyomás okát is ki kell kulalni és annak elhárítására a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meglenni. Elhanyagolás következtében gyógyíthatatlan sebek, nlinden esetben pedig heghelyek keletkeznek, melyek gyakran a legcsekélyebb nyomásra is kiújulnak Ha a nyeregnyomás kisfokú, akkor az puhatapmtatú duzzadásból áll, melyen fokozott meleaség és érzékenység észlelhető. b Tünetei: Bevonulás után perc mulva veszi észre a lovas, hogy a nyereg lájon a pokróc alahi izzadt felület helyenként gyorsabban szárad meg. Ugyanezen helyeken fokozott érzékenység, fájdalmasság, az illető felü,~et?uzzanata és a bőrréteg megkeményedése észlelhelo. Sulyosabb esetekben a felhámrélea is l edörzsölődik a szőr lekopik és helyén vérző felület <>lálható. ' Az enyhe nyeregnyomás gyógykezelése a kövelkezőképen Lörténik : Egy négyrélben összehajlou vászonlapot álloll (18- ~OO C) víz!?e mártunk, kicsavarjuk és a felnyomoll helyre ugy tesszuk f~l, hogy ekörül még egy Lenyérnyi lerületei a:zal b,elakat]un.~l Erre a -. négyszeresen összehajlíloll O[Jokr:oeol Lesszuk fel, aml a felső hevederrel mérsékellen leszonlu.~k.,a heveder alá marpárnál teszünk, vagy elln;k hwnyaban szalmacsulakkal béleljüle EzL a horogauist 2-3 óránkénl meg kell újílani. Esle lesszük fel az utolsó - kissé nedvescbhen h~igyoll horogal{lsl, amely egész éjjel a lovon marafl. ( Ha másnapra a duzzadás és az érzékenység megszűnt, a ló nyergelhető. Ha a nedves borogatás dacára a duzzanat nem mult volna el, akkor a lovat azonnal állatorvosi gyógykezelés alá kell venni. Erősebb feltörésnél a nyomás helye sokkal melegebb, az ujjakkal való érintésnél fájdalmas, a duzzanat kemény vagy a bőr fel van horzsolva és kisebesedett. lyenkor minden esetre éjjel-nappal fertőtlenítő "Burow"-oldatos vizes borogatást alkalmazunk. 54. Hevedernyomásokat többnyire szoros előre nyergelt hevederek idéznek elő. Ezek éppen úgy mutatkoznak, mint a nyeregnyomásoll Kezelésük is ahhoz hasonló. 55. Sántaságok. Ha valamely ló sántít, akkor a sánta láb patáját azonnal meg kell vizsgálni, vajjon a patkó és pata közé nem ékelődött-e be kavics, vagy a talp on keresztül nem hatolt-e be valamely éles test a patába. Utóbbi eltávolítása után a sérülés tájékára jódtincturát kell csepegtetni és a sánta lábról a patkót minden esetben le kell venni, a patát hideg vízbe állítani vagy zsákvászonba burkolva folyton nedvesen tartani. Ha a sántíttls ezáltal nem javul, vagy a sántítás oka a patában fel nem fedezhető, akkor a lovat jó alolnra kell állítani és állatorvosi gyógykezelés alá venni. 56. Megszegelés (megnyilalás). A ló akkor van megszegelve, ha patkolás közben egy szeg a, pa,ta,érzéken~ részébe hatol s ennek következtében a 10 santrt. E ba] meovizsgálásánál a pata sértett helyét melegebbnek tallljuk, mint másutt. Ha kalapáccsal az illető szeg fejét vagy annak csonkját megkopogtat juk, akkor a ló lábának rángatása által érzékenységet árul el. _ A szeget azonnal ki kell húzni és a patkót is levenni, mire gyakran vér, vagy ha a baj már régebbi keletü, geny is szivárog ki. fo:. patát flyenkor ~üdeg ~izes bol:? ga lússal kezeljük addg, míg allatorvos kezelesbe kent. 57. Nyírrothadás. Ha a szarunyir puha és reped l, vagy ha a repedésekben bűzös, szürke geny m.ut~tkozi,k, akkor az nyirrothadásra mulal, melyet ha de]ekoran észre nem veszünk, csak huzamosabb idő alatt gyógyílhalunk. Okai: állandó nedvesség, főkép a gödrös lóúllúsban összegyült vizelet behatúsa alalt a nyir szaruja 3 33

19 34 elmallik, rothadásnak indul. A nyirrothadást azonnal gyógykezelni kell. Az előidéző ok megszüntetése után a nyir barázdáit egy vékony pálcára csavart ruhadarabbal aiaposan kitisztít juk s utána fakátrányba márt ott kóccal vagv rono"o"val betöm)' ük. lyenkor alóállásnak külö- '" bb ", nösen tisztának és száraznak kell lennie. 58. Vérfolt. A vérfolt a pala, főkép a sarkok zúzódá sa vagy gyulladásának a következménye, mely leginkább a sarokszögletben fordul elő és többé-kevésbbé erős sántasággal jár. A nyomás vagy zúzódás fokához képest kevés vér jön a felszínre, mely a szarut befestvén, vörös vagy kék jegyet, azaz száraz vérfoltot mutat. A vérfolt a pata túlzott lefaragásából, patkónyomásból, vagy valamely tárgynak a patkó és a szarutalp közé való beszorulásából ered és túlságosan megnőtt és szárazon tartott patáknál fordul elő. A vérfolt keletkezését a pataápolás hiánya is elősegítheli. Vérfolt esetén a ló sántít, a sarokfalon és saroktalpon való mérsékelt kopogtatásra fájdalmat mutat. lyen esetben a patkót le kell venni, apatát borogatások által megpuhítani s a lónak néhány napi nyugalmat biztosítani. E betegségnél mindenkor állatorvosi beavatkozás szükséges. 59. :Yinden szembetegségnél kizárólag állatorvost kell igénybevenni. 60. A patkókelés a könyök feletti nyálkatömlő zúzódásából ered. Ez gyakran éjen át fekvésközben a patkónak nyomása által vagy kemény egyenetlen Lalajon és különösen akkor képződik, ha a ló rövidre van kötve. Patkókelés esetén hideg vizes borogatást alkalmazzunk. Kemény testekhez való ütődés vagy rúgás következtében, különösen vasúti szállítá snál, a csánk feletti nyálka tömlő is igen gyakran megduzzad, a duzzanat kerekded, meleg és érzékeny. Ez az úgynevezelt csapfej ű daganat, mely a palkókeléshez hasonló módon kezelendő. Ha a ~atkókelés vagy csapfejü daganat három nap alall nem Javul, akkor a loval ájlalorvossal kell kezelt etn i..,, Lábchmadások A lá btőtől, a csánktól lefelé körkörösen vagy laposan ellerülő tésztás tapintatú megnagyobbodásole Sok esetben csak a hosszas álláslól származnak, ilyenkor jártatás ulin elmúlnak. Nedves pólyával becsavarás sokat segít. Lábduzzad~s eset én mindig jól ~ t kell simitani a dagad L lábak felületét a szőr mentén, mert ha kisebesedett vapy pörkös, azonnal állatorvosi segítséget kell igénybe venni. Üreg lovaknál a lábduzzadások szer.ri szívbaj ból is származhatnak. Gyakran belső és fertőző betegségek kísérő tünetei. (nfluenza, mirígykór.) 62. Csűdi::;üleli rándulásl elcsúszás vagy hibás lépés idéz elő. A ló ilyenkor fájlalja a lábát, a csűdizület meleg, fájdalmas és dagadt, a ló pedig csak a fokfallal érinli a földet. Hideg borogatás, folyó vízbe való állás és pólyázás, Lovábbá kímélés által a gyógyulás előmozdílható. 63. A csűdsömör a csűdhajlásban fejlődő bőrgyulladás, mely a csűd bőrénel< kivörösödésében és savószen folyadék kiszivárg ',sában nyilvánul. Okai: a rendszertelen almozás (pangó vizelet), a lábvégápoláshiánya. E tüneteket esetenként ugyanazon lábvég duzzanata kíséri. Azonnal állatorvosi kezelés szükséges, mert elhanyagolása esetén mélyrehaló bőrelhalások és a szakszerütlen kezelés miau bőrmegvastagodások keletkezhetnel... Házi kezelése tilos ]{iilső betegségek közé sorolj uk a különböző erőmiívi behatás folytán keletkezell sérüléseket is, melyeket sebzéseknek nevezünk. A sérülést előidéző tárgy minősége szerin t megkülönböztelünk: metsze LL, vágott, szúrt, lőtt, szakított, harapott és rúgou sebeket. A szervezetben előidézell felületes vagy mélyreható, nemesebb szerveket ért sérülések foka szerin L könnyű, súlyos, gyógyílhatatlan, él elveszélyes és halálos kimenelelü sérülésekről beszélhe l ünk. G5. Elsőseg é lynyujlás. Sebekről a szennyel kell elsősorban eltúvolílani. Szappannal LiszLára mosott kézbe vallál veszünk és azt valamely fertőllenílő oldatba mártva, vele a seb környékét leöbliljük, majd a sebf'l jódtinclurával ecseteve, felületére gasel (géz) helyezünk és va LtaréLeggel fedve beköljülc Olyan sebfelülelre, mely 3" 35

20 36 nem köthető be, fertőtlenítő hintőport szórunk a jódtincturás ecsetelés után. Megfelel erre a célra a karod ornak nevezett állatiszén és jodoform keveréke, melynek kiváló szagtalanító és szádtó hatása van. Fertőt1enítőoldatul használható az 1 %-os szublimát oldat; egy pasztilla egy liter vízre; a 2 %-os kreolin, a 2 %-os lysoform, 2 %os karboloidat, 1 %-os timsóoldat, 2-5 %-os Burow-oldat. Portyázás közben, tanyák közelében, ha más nincs kéznél, egyszerü sós vizet is használhat a járőr sebmosásra. 7.. A lovak belső megbetegedései, gyógykezelésük és elsősegélynyujtás. 66. A belső betegségek első Lünete, ho gy a ló nem eszi meg az eléje tett takarmányt. Tompultan, bambán, fejét lehorgasztva, környezetére nem ügyelve áll állásában. J árása kötött, szőre borzolt, fén ytelen. 67. A hasüri szervek me('betec'"edése kólika név alatt smeretes.. lyen kólikás '" '" n~egbet ege dé sek a gyomormegterhelés - megzabálási kólika - a bélrenyheség, a bélsárpangás, a bélgyulladás, a rheumás bélgörcs, a bélcsavarodás, a béllefűződ és, bélférgesség és a vesék fájdalmai.. A kólikás ló nyugtalan, tipeg, kapar, hasa felé lekmtget, lefekszik, felkel, kutya módjára ül..,, 68. A,zonnali segélynyujtás : csutakolás, hideg idő ]aras ese~en, lepokr? co l ~s, kézen járlatás kizárólag lépésben, futoszaron haltam nem szabad.., 69. A különböző takarmánymérgezések által elő dezet~, fert,ő~é~ szintén kólikás tünetekkel jár. Ezérl keressu~ kohkas belegségek ese lén mindig az okol a tak~,rr::anyban. Sok esetben okozott a penészgombákkal fer~.ozo,t~, nedvesen tároll széna és szalma halálos kimeneteiu koh~át. Hőmérőzzük meg mindig a kólikás loval ~ert ha l~zas, l ép~enér~ is gyanús. Kólikás lovak végbeléb~ d/',~e~ t8rgyak" zgal.osze:ek és különféle maró olajok, h,tzlszerek beadasa szgoruan lilos., 8.. Fertőző megbetegedések., 70. :4 mirígykór hevenyfertőző betegség, amelyre a nyroknurígyek (fők,ép az áll alattiak és garat mögöttiek) hevenyduzzanata es elgenyesedése jellemző; gyakran a felső légutak hurut ja is észlelhető., A betegség, mely fertőzés útján keletkezik, rendesen fatallovaknál - tavasszal és ősszel meghűlés után - lép, f~l. ~ ló azonn~li állat?rvosi gyógykezelést igényel. A 10 etvagytalan, bagyadt es szomorú, orrából nem mindíg, de, gy,akran ~izenyős nedv, vagy sűrű váladék folyik, nem ntkan pedg fehér, sárgás vagy zöldes szagtalan genydarabok hullanak ki. A lovat ilyenkor - az egészséges lovaktól elkülönítve - egy mérsékelten meleg, jól szellőztetett istállóban kell tartani és torkát priessnitz-borogatással borogatni. A ló orrát és szemeit tisztán kell tartani. 71. A ló ragályos bet egségei közé tartozik: a takonykór, a lépfene (anthrax), az influenza és a rüh. 72. A takonykór az egypatás állatok (ló, öszvér, szamár) ragadós betegsége, amelyet a takonykór-bacillus okoz. Három alakját különbözteljük meg és pedig; orr-, Lüdő- és bőrtakonykórt. Az orrtakonykór arról ismerhelő fel, hogy az áll alatti mirígyek duzzadása mellett a ló orrából szürkéssárgás híg váladék ürül, néha csak az egyik orrnyílásból; az orr nyálkahártyáján apró köles nagyságú szürkés-sárgás göbök képződnek, amelyek egyenetlen, cafatos szélű, szalonnás alapú fekélyekké alaicuinak át. A tüdőlakonykórnak külső tünetei tulaj donképen nincsenek; a ló nagyfokú lesoványodása jó étvágy mellell, időnkén l hallható száraz, tompa köhögés, állandóan borzol l szőrzet a tűdőtakonykór kísérő tünetei lehelnek..t1 bőrlakonykórnál a combok belső felületén és a lúbakon köles-nlogyoró nagyságú göbök, csomók kelelkeznek, amelyek felfakadásuk ulán cafatos szélü fekélyekké alakulnak ál, s ezek gyógyulásra sel111lli hajlamot em mu La Lnak, hanem rendszerin L Lerjednek. A Lakunykór az emberre is ragályos. J Ja [ kincslári ló a fenli LüncLek közölt mcgbeleg- ' szik, azonnal úllatorvossal kell megvizsgúltatni. 37