MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ"

Átírás

1 Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP / MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ 8. Az oktatási intézmények szerepe felnőttképzésben

2 Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A kiadvány az INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel című, TÁMOP / számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg Szerkesztette: Közreműködött: Dr. Dobos László Nagy István Górász András Bendász Ernő 2

3 Mottó: Hallom és elfelejtem. Látom és megjegyzem. Csinálom és megértem! (kínai közmondás) Mozaikok (töredékek) a magyarországi felnőttképzésfelnőttoktatás módszereiből, eszközeiből, szervezeti kereteiből. 1. A felnőttoktatás története Magyarországon Szervezett felnőttoktatásról Magyarországon a XIX. századig nem beszélhetünk, de a tágabb értelemben vett felnőttnevelés mindig létezett a társadalomban. Kezdetben a tudatformálás olyan formái a legjellegzetesebbek, mint a munkavégzéssel, a munkaeszközök használatával, általában az életfenntartással, a magatartással összefüggő normák hagyományozása, ismeretek átadása apáról fiúra. Felnőttnevelés folyt társadalmi és egyéni szinten akkor is, amikor a viselkedés szabályait, a rítusokat örökítették át. Az ősközösségben élő és sámánhitű magyarság körében különleges szerepet játszott a táltos, akinek földöntúli hatalmat tulajdonítottak, és aki tevékenységével, jövendőmondással, a hagyományokhoz való ragaszkodásával, a különböző hiedelmek (pl. tabuk) terjesztésével, de gyógyítással és varázslattal is befolyásolta a közösség tagjait, így maga módján nevelő tevékenységet fejtett ki. De a felnőttnevelés kategóriába sorolható pl.: István király intelmei Imre herceghez. A nyelvészeti, archeológiai források tanúsága szerint műveltségünk alakulásában török, perzsa, majd szláv hatások is nagy szerepet kaptak. Az új életmódhoz történő alkalmazkodás is igényelte a népek egymásra ható nevelését, foglalkozások vagy tevékenységek átvételét, új fogalmak megjelenését nyelvünkben is. A vándorló, majd honfoglaló magyarság munkája a halászat és vadászat mellett már az állattenyésztés, a kézművesség és mezőgazdaság volt (őrlés kézimalmokkal, italerjesztés, hússzárítás, szövés, fonás, nyeregkészítés, ötvösség, tarsolylemezek, szablyák készítése stb.). A tradiciókból egyenesen következik a tapasztalatok továbbadása apárólfiúra, a közösség tagjaira. A magyarság végleges letelepedése, majd az államalapítás után az ősi műveltség elemei tovább éltek a feudális társadalomban és csak fokozatosan haltak el. Az új műveltség terjesztésében, a felnőttek tudatának, viselkedésformájának alakításában, ismereteinek bővítésében 3

4 a katolikus egyház dominanciája érvényesül. Jelentős a külföldi (nyugati) hatás szerepe is. A kultúra központjai voltak a királyi udvar és az egyházi előkelőségek székhelyei. Az ifjúság nevelésében megjelentek az iskolamesterek és/vagy deákok, a felnőttnevelésben pedig egyre nagyobb szerepet töltött be az egyházi értelmiség mellett az írnokokból, jegyzőkből, orvosokból álló világi értelmiség. Míg a papok leginkább a szószéket használták fel a nép nevelésére, addig a világi értelmiség munkája során tartott közvetlen kapcsolatot az egyes társadalmi rétegekkel, elősegítve így a világi műveltség terjedését. A szóbeliség mellett megjelentek az írott ismereteket közlő könyvek. Mátyás király korában a tudósoknak, művészeknek volt legnagyobb hatásuk az oktatásra és nevelésre. A gazdag nemesek, polgárok a művészetek mecénásai lettek. Az ország szellemi arculatának, anyagi kultúrájának alakítása szempontjából később igen nagy jelentősége volt a könyvnyomtatásnak. Terjedt az írni-olvasni tudás. A könyvkiadás lehetővé tette az ismeretek elsajátítását, bővítését. Országos terjesztői a vándordiákok, lantosok. Az egyes mesterségek tudásanyagának terjesztését a vándorlegények biztosították. A legjelentősebb kulturális, művelődési fejleménynek tekinthető, hogy a nép anyanyelvén olvashatta a Bibliát. Ez azzal a következménnyel járt, hogy több fiatal és felnőtt vált írástudóvá, és a templomi szertartás nyelve is a magyar lett. A XVI. század első felétől a református kollégiumokban és ezek partikuláiban tanult papok és tanítók a korábbihoz képest szélesebb kör számára juttatták el a vallásos és világi ismereteket. 1 A felvilágosodás korában még szélesebb körű művelődést tettek lehetővé az udvari és egyházi kultúrától függetlenül létrejött szalonok, magántársaságok. A tudományok művelését szolgálták magasabb szinten a könyvtárak, tudományos folyóiratok, társaságok. A XVIII. század második felében ebben fontos szerepet játszott Klimó György pécsi püspök, Esterházy Károly egri könyvtára, a Ráday-könyvtár, valamint a XIX. század elején létesült Széchényi-könyvtár. Magyar nyelvű tudományos folyóiratok jelentek meg Bécs után Pesten, Kassán és másutt. A XVIII. század végén Tessedik Sámuel szarvasi lelkész gyakorlati oktatással egybekötve terjesztette a parasztember számára nélkülözhetetlen, az emberrel és környezetével összefüggő, a mezőgazdaság különböző ágaiban felhasználható ismereteket, de az élet több gyakorlati teendőjével vagy például a közigazgatással kapcsolatos tudnivalókat is. 2 A reformkori társas élet és közművelődés fontos intézményei voltak a kaszinók és olvasókörök, amelyek a Széchenyi István által 1827-ben alapított Nemzeti Casinó példája nyomán terjedtek el az országban. A kaszinók és olvasókörök tagsága nemcsak sokat olvasott, hanem sokat 1 Felnőttoktatási és képzési lexikon A-Z OKI Kiadó, Budapest, Felnőttoktatási és képzési lexikon A-Z OKI Kiadó, Budapest,

5 vitatkozott is, és így a reformeszmék elindítói és terjesztői voltak. Kaszinók és olvasókörök nemcsak a megyeszékhelyeken és a városokban alakultak, hanem később behálózták az egész országot. Egyes főurak művészetpártolói délutánjai, fogadásai, szalonjaik a kor művelődési ismereteinek terjesztőivé váltak. Az évi kiegyezés után a népoktatás kötelezővé tételével egyidejűleg új lendületet vett a most már szervezett formában is kiépülő felnőttoktatás. A figyelem egyre inkább az iskolába nem vagy csak hiányosan járó gyerekek, majd a nagyszámú analfabéta felnőtt felé fordult. Az oktatási kormányzat részéről és társadalmi úton is kibontakozó kezdeményezések az országgyűlésben napirendre kerültek, ahol pl. Irányi Dániel előterjesztése alapján a felnőttek oktatásáról szóló törvényjavaslatokat tárgyaltak. A parlamenti előterjesztésekkel egyidőben társadalmi úton is megindult a felnőttoktatás. Eötvös Józsefnek a nyugati országok mintájára tett kezdeményezését követően ún. népoktatási körök foglalkoztak a felnőttek oktatásával. Ezek a szokásos iskolai tárgyakon kívül az üzleti élettel, a háztartás vezetésével s az élet egyéb gyakorlati kívánalmaival kapcsolatos ismereteket közvetítették. A vasárnap munkaszüneti nappá nyilvánítása után, 1891-től a Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottsága ismeretterjesztő előadásokat, múzeum és hangverseny-látogatásokat szervezett, amelyeken több tízezren vettek részt. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület támogatásával kiépült a parasztság művelését szolgáló hálózat, melyben a szükséges mezőgazdasági szakismeretek terjesztése folyt. 3 A szakszervezetek országos kongresszusain behatóan foglalkoztak az oktatás ügyével. Az elemi oktatás - amelyet a szakmai lapok széles körben propagáltak, - ingyen volt. Míg az első fokú képzés az iskolai elemi oktatást kívánta kiegészíteni vagy pótolni, addig a XX. század első évtizedétől szervezett magasabb szintű tanfolyamokkal egy szerkezetileg egymásra épülő oktatási rendszer körvonalai bontakoztak ki. Az analfabéta-tanfolyamokkal kezdődő, majd az elemi ismereteket terjesztő kurzusokat szervesen egészítette ki a Társadalomtudományok Szabad Iskolája, végül a pártiskola. A II. világháború után virágzásnak indult a felnőttoktatás, amely jól kivehetően tagolódott az iskolarendszerű és az iskolán kívüli,- ez utóbbin belül az üzemekhez, munkahelyekhez kapcsolódó oktatás- és a tágabb értelemben vett népművelési tevékenységre. Az iskolarendszerű felnőttoktatás ebben az időszakban vált intézményessé, tömegméretűvé és állami feladattá. A megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok között sorra születtek rendeletek az önhibájukon kívüli iskolai képzésben nem részesült felnőtt dolgozók oktatásáról ben így jött létre a 3 Felnőttoktatási és képzési lexikon A-Z OKI Kiadó, Budapest,

6 dolgozók középiskolája a éves korúak művelésére. Ezt követte a dolgozók általános iskoláinak megnyitása. Míg az első években túlnyomórészt a városokban honosodott meg a felnőttoktatás, később egyre több községben szerveztek iskolákat a parasztoknak is. A közép- és a felső szintű oktatásban esti és levelező tagozatokon vált lehetővé a dolgozók képzése. Egyetemi tanulmányokra készítettek föl az 1948/49. tanévtől induló szakérettségi tanfolyamok, népi kollégiumok, munkás akadémiák, ifjúsági és felnőtt dolgozók gimnáziumai. Míg 1949-ben a dolgozók 80%-ának nem volt általános iskolai végzettsége, és csak 1,1%-ának volt érettségije, továbbá 0,1%-nak felsőfokú képzettsége, addig 1980-ban általános iskolai végzettséggel rendelkezett a 15. életévét betöltöttek mintegy 70%-a, középiskolaival 14,5%-a, felsőfokú képzettséggel 5,1%-a. Ugyanebben az évben nappali tagozaton tanuló járt középiskolába, a felnőttoktatásba pedig , felsőfokú tanulmányokat folytatott hallgató, az esti és levelező tagozaton pedig A közművelődés intézményeiben (könyvtárak, múzeumok, színházak, mozik, hangversenyek stb.), a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) kereti közt a dolgozók százezrei növelték műveltségüket a művészetek, a szórakoztató, népszerűsítő és tudományos ismeretterjesztő műsorok segítségével ben tartott első országos népművelési konferencia és az évi második országos felnőttoktatási konferencia hatására kezdeményezések születtek a felnőttek nevelési elméleteinek hazai kidolgozása terén. Az alkotói munka főbb műhelyei a következők voltak: a debreceni KLTE felnőttnevelési és közművelődési tanszéke, a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karának közművelődési tanszéki csoportja, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) felnőttnevelési munkabizottsága, az Országos Pedagógiai Intézet felnőttoktatási osztálya. A politikai helyzet, egyebek közt az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás, új fejezetet nyitott a magyarországi felnőttoktatás történetében. A rendszerváltást követően hivatalossá vált a munkanélküliség intézménye. A munkahelyek megszűnésével és leépítésekkel egyre többen váltak munkanélkülivé. Így a felnőttoktatás a képzésekre és átképzésekre irányult. A munkanélkülivé váltak számára munkaerő-piacra való visszajutásban fontos szerepet játszik napjainkban a felnőttképzés. A megnövekedett képzési igény megköveteli a minőségi igények és elvárások fenntartását. Ennek érdekében megalkották és elfogadták a 2001 évi CI törvény a felnőttképzésről. A törvény a felnőttképzésnek szabályozott keretet 4 Felnőttoktatási és képzési lexikon A-Z OKI Kiadó, Budapest,

7 kíván nyújtani, és előtérbe helyezi az akkreditált intézményben történő képzést évben a felnőttképzési törvénymódosításra került a hangsúly a képzés minőségére, illetve a képzésben résztvevők érdekének védelmére irányul. A törvény végrehajtását szabályozó 22/2004. (II. 16.) kormányrendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akreditációjának szabályairól és a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet az akreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló jogszabályok írják elő a felnőttképzés akkreditált keretek között történő végrehajtásának követelményeit. Az utóbbi rendeletet többször módosították, pontosították elsősorban az akreditációs ellenőrzések tapasztalatai, a képzők és a képzésben résztvevők minőségi igényei alapján évben a felnőttképzési törvény újbóli módosításra került. A módosítás elsősorban az UNIO-s jogharmonizációra és a felnőttképzés liberalizációjára irányul, illetve megszüntetett több formális követelményt. II. Felnőttképzés a XXI. században 1. Cél-feladatrendszer és a munkaerő-piaci egymásra épültség A lifelong learning, magyarul: élethosszig tartó másképpen: egész életen át tartó tanulás mára egész Európában egyetemes oktatáspolitikai és neveléstudományi paradigmává vált. Az eszme gyakorlatba történő átültetéséhez célok és remények sokfélesége fűződik, amelyek gyakran ellentmondanak egymásnak. A lifelong learning európai oktatáspolitikai koncepciói mai értelmezés szerint két különböző, de egymást kiegészítő cél megvalósítására törekednek. Az élethosszig tartó tanulás egyrészt a személyiség fejlődését és kiteljesedését, másrészt társadalmi, politikai és gazdasági célok megvalósítását szolgálja. A Világbank háromféle társadalmi megközelítést alkalmaz: Szűk definíciója szerint a társadalmi tőke az emberek adott közösségen belüli kapcsolatait és a közösség által elismert normáit jelenti, melyek csoportkohéziót és identitást eredményeznek. Tágabb értelmezésben a társadalmi tőke a csoportokon belüli és a csoportok közötti kapcsolatokat jelenti. Harmadrészt pedig a társadalmi környezetet is magában foglalja, azaz a kapcsolatokon kívül a normákat, tradíciókat, szokásokat is. A permanens képzésről, élethosszig tartó oktatásról, a rekurrens képzésről, a munka utáni tanulásról, az új technológiák elsajátításáról, a versenyképességre törekvésről szóló viták, illetve Philip H. Coombs, Olof Palme, Paul Lengrand, Edgar Faure tanulmányai során 7

8 csiszolódott az egész életen át tartó tanulás filozófiája, s vált globális koncepcióvá a hetvenes években. A kilencvenes évektől a munkanélküliséget csökkenteni hivatott oktatáspolitikák és a versenyképesség növelése érdekében újult meg a koncepció, kitágult az egész életen át tartó oktatás-tanulás fogalmának értelmezése. Az oktatásról átkerült a hangsúly a tanulásra, amelynek középpontjában az egyén áll. Az UNESCO 1995-ben jelentette meg az Oktatás: rejtett kincs című dokumentumát, melyben a tanulás négy alappillérét foglalta össze: megtanulni megismerni, megtanulni dolgozni, megtanulni együtt élni másokkal, megtanulni élni. A XXI. század előestéjén az oktatásnak az a feladata, hogy a gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy dinamikus ismereteket szerezhessen a világról, a többi emberről és saját magáról a négy alappillére támaszkodva. Ezt az oktatási folytonosságot, amely végigkíséri az egész életet, ugyanakkor társadalmi dimenziókat is figyelembe vesz, a Bizottság egész életen át tartó oktatásnak nevezte el. Ebben látja a XXI. századba való belépés kulcsát, s annak feltételét, hogy az emberiség alkalmazkodni tudjon az egyre gyorsabb ritmusban fejlődő világhoz (UNESCO, Oktatás-rejtett kincs, 1997:82) A technika és a tudásipar fejlődése a felnőttképzés gyakorlatában 2000 tavaszán Lisszabonban az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői tanácskozáson vettek részt, ahol a fokozódó globális gazdasági verseny és Európa öregedő népességének problémáit felismerve stratégiát alkottak. A legfőbb célként azt a nehezen megvalósítható feladatot tűzték ki, hogy az Európai Uniót 2010-ig a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává tegyék. A foglalkoztatás és képzés terén konkrét napjainkra tudjuk, elérhetetlen célokat fogalmaztak meg: 2010-ig a teljes foglalkoztatottsági ráta 63-ról 70 %-ra növelése, a női foglalkoztatottság 55-ről 60 %-ra növelése, az 55 évnél idősebbek foglalkoztatottsági rátájának 40-ről 50 %-ra növelése, 5 A szak- és felnőttképzés-szervezés gyakorlata RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft

9 2010-re 50 %-al csökkenteni a éves korosztályból azok számát, akiknek csak alsó középiskolai képzettsége van, valamint az egész életen át tartó tanulás kultúrájának elterjesztése a szociális partnerek segítségével. A lisszaboni stratégiát Wim Kok egykori holland miniszterelnök vezetésével évben jelentősen átigazították. Az ezzel foglalkozó bizottság jelentése előtérbe helyezte a foglalkoztatás problémáját, bemutatva a demográfiai előrejelzésekből adódó foglalkoztatási kihívásokat. Ezek alapján 2030-ra az EU 25 tagállamában 110 millió lesz a 65 éven felüli lakosság száma (2000-ben 71 millió volt). Miközben az időskori függőségi ráta a évi 23 %-ról 2030-ra 39 %-ra nő, eközben 2030-ra a munkavállalási korú népesség a évi 303 millióról 280 millióra csökken. A számítás alapján abszolút értékben akkor is jelentősen visszaesik a foglalkoztatottak száma, ha 2010-re sikerülne elérni a 70 %-os foglalkoztatási szintet. Maga a versenyképesség kevésbé hangsúlyos szerepbe került. Több közgazdász felhívta a figyelmet a lisszaboni folyamat nem kellő körültekintéssel tervezett céljaira, melyeket az azóta eltelt időszak igazolt. A lisszaboni folyamat kedvezően alakította az egész életen át tartó tanulás paradigmájának kialakulását, mert a stratégia részeként megjelent 2000-ben a Memorandum az egész életen át tartó tanulásról jelentés. A dokumentumban változik a tanulás fogalma, nemcsak fiatalokról, hanem idősekről is szól a tanulás. Kitágul az ismeretek és kompetenciák köre is: az alapkészségek mellett hangsúlyossá válnak a személyes, szakmai és társadalmi ismeretek, jártasságok és kompetenciák is. Térben is kitágul a fogalom, nemcsak az iskolarendszerű képzés, hanem a nem formális tanulási környezetben folytatott tanulás is előtérbe kerül. Az ezredfordulón egyre több olyan kutatás vizsgálta a humánerőforrásfejlesztést, mely a befektetés -nek nem a közvetlen foglalkoztatáspolitikai hasznát vizsgálta, hanem azt, hogy az oktatás hogyan térül meg más ágazatokban (egészségügy, bűnmegelőzés) vagy az állampolgári tudatosság, a részvételi demokrácia területén. Az OECD évben Jóléti társadalmak, emberi és társadalmi tőke szerepe, oktatás és készségek címmel kutatást tartott szükségesnek, mely során a társadalmi és gazdasági, valamint az emberi és a társadalmi tőke összefüggésében vizsgálta az oktatáspolitikát. A jelentésből kiderül, hogy a jólét fogalmi jelentése változott, a gazdasági, társadalmi, az állampolgári jogok, a bűnözés elkerülése, a környezet megóvása, az egészség mind beletartozik a fogalomkörbe, tehát értékrend váltás figyelhető meg. A tanulás nem gazdasági hozadéka legalább olyan fontos, mint a gazdasági. A felmérés példákat mutat be arra, hogy az erős közösségek vagy pl. szülők és az iskolák közötti jó kapcsolatok hogyan segítik a tanulást, a 9

10 tanulás viszont hogyan segíti a jól működő közösségek létrehozását, a szokások, a szociális készségek, képességek és a személyes attitűdök fejlesztésével és kialakításával. Az OECD között végzett kutatásaira már a társadalmi tőke viszonylatában került sor. Záró tanulmánya A tanulás társadalmi eredményeinek megértése a tanulás eredményességét az egészségügy és a civil társadalmi kötelezettségek függvényében vizsgálta. A felmérésben részt vett Ausztria, Belgium, az Egyesült Királyság (Anglia és Skócia), Hollandia, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Svédország, Svájc, továbbá Új-Zéland, valamint Kanada és az Amerikai Egyesült Államok. A kutatás egyik célja az volt, hogy a humánerőforrásba való beruházásnak ne pusztán a munkaerő-piacra tett hatását, a gazdasági növekedéshez való közvetlen hozzájárulását vizsgálják. A kutatás alátámasztotta azt a nézetet, hogy egyrészt az egészségügyet, az emberek egészségi állapotát, másrészt az aktív állampolgárság kérdését pozitívan befolyásolja az oktatásügyi beruházás. 3. A munkaerő kereslet-kínálat állandó változásainak hatásai a felnőttképzés tartalmi és szervezeti kereteiben A következő években két szakterület lesz különösen fontos a munkaerő-piacon és a szakképzésben, de általánosságban is a felnőttképzésben. Az egyik a kompetencialapú képzés, a másik a szakmai végzettségek meghatározása és a nem-formális kompetenciák elismerésének kérdése. A program szándéka szerint meg kell határozni az új alapismereteket, illetve azt, hogy ezek az ismeretek és a hagyományos alapkészségek hogyan építhetők be a tantervekbe, hogyan sajátíthatók el, illetve hogyan tarthatók fenn egy életen át. A munkacsoportok egyike a polgárok tudástársadalomban megkövetelt alapkészségeinek meghatározásával foglalkozott. A szakértői kör konszenzusra jutott a nyolc alapkészség listáját és azok tartalmi körülhatárolását illetően. A nyolc elfogadott kulcskompetencia a következő: kommunikáció anyanyelven kommunikáció idegen nyelveken matematikai műveltség és alapkompetenciák a természettudomány és a technológia területén információs-kommunikációs technológiával (ICT) kapcsolatos készségek tanulni tanulás személyközi és állampolgári (civic) kompetenciák vállalkozói szellem (entrepreneurship) 10

11 kulturális tudatosság Egyes becslések szerint a lakosság átlagos iskolázottságának egy évvel való növelése rövidtávon 5%-os, hosszú távon pedig 2,5%-os gazdasági növekedést jelent. Az a tény, hogy az unió a tudásalapú gazdaságban jelenleg alulteljesít több vetélytársához képest, az emberi erőforrásokba irányuló alacsony befektetési hajlandóságnak tudható be. Ez a megállapítás annál is aggasztóbb, mivel a tudásalapú gazdaság és társadalom által támasztott követelmények a következő években csak növekedni fognak. A lisszaboni Európai Csúcs felszólította a tagállamokat, hogy minden évben számottevően növeljék az emberi erőforrásokra fordított összegeknek egy lakosra jutó mértékét ben a GDP-arányos költségvetési oktatási ráfordítások az unióban 4,9%-ot tettek ki, ami gyakorlatilag megegyezik az Egyesült Államok mutatójával (4,8%) és meghaladja Japánét (3,6%). A Bizottság az alábbi négy módszert javasolja, amelyeknek együttes és időben való alkalmazása még lehetővé teszi a sikert: a reformok és beruházások kulcspontokra történő koncentrálása az élethosszig tartó tanulás realitássá tétele az oktatás és a képzés Európájának létrehozása az Oktatás és Képzés 2010 program valódi helyének biztosítása III. A felnőttképzési hálózatok, partnerség kialakulása, ezek korszerűsítésének folyamatai hazánkban és nemzetközi színtereken 1. A hálózatok kialakulásának egyik lehetséges formája a konzorcium: A konzorcium tagjai felnőttképzéssel foglalkozó, eltérő gyakorlatot folytató, felnőttképzésben akkreditált intézmények, pl.: felsőoktatási intézmények, középfokú szakmai képzést folytató iskola, képzési központ, elsősorban pedagógusképzésben érintett szakszolgálati intézet, civilszervezetek, vállalkozások Célja: a hálózati együttműködésben résztvevő szervezetek körében regionálisan: azonos elveken, 11

12 és részben közös gyakorlaton alapuló együttműködés rendszerének megvalósítása. A regionális hálózat alapfilozófiája, hogy a felnőttképzési tevékenység kiemelt területei (vevőszolgálati, felnőttképzési szolgáltatási, program- és tananyag-fejlesztési, tanfolyam szervezési, vizsgáztatási, minőségfejlesztési, személyzettanúsítási, előzetes tudásszint mérési tevékenységek) elengedhetetlen részét képezik egy komplex minőségirányítási rendszernek. 6 A hálózat kialakításával a felnőttképzési tevékenység színvonalának, minőségének fejlesztésével a képzésben résztvevőknek kívánunk szélesebb, a munkaerő-piaci igényeknek egyre jobban megfelelő, ügyfélcentrikus, jól szervezett, rugalmas és minőségében ellenőrzött képzéseket nyújtani. Az együttműködés keretében az azonos elvek és gyakorlat kialakítása érdekében az alábbi tevékenységek valósulhatnak meg: Rendszerelemenként, a konzorciumi tagok által delegált szakértők részvételével létrehozott munkacsoportok elvégzik a rendszerelemre vonatkozó helyzetelemzést, meghatározzák a közös platform kialakításának szintjét és kidolgozzák a fejlesztés alapelveit. A munkacsoportok vezetőinek felügyelete alatt részletesen kidolgozásra kerül a rendszerelemek tartalma (például a vizsgáztatás folyamatának meghatározása, szabályozása), amely a komplex minőségirányítási rendszernek szerves részévé válik. Formailag azonos szerkezetben összefoglalásra kerül a komplex minőségirányítási rendszer, a minőségirányítási kézikönyv, eljárások, feljegyzések szintjén. Kidolgozásra kerül a rendszert leíró módszertani anyag és a távoktatási program. Rendszerelemenként - a konzorciumi tagok által delegált - az adott területen dolgozó szakemberek részére képzési program kerül megvalósításra. A papíralapú és elektronikus kiadványok legyártásra kerülnek. A felnőttképzési hálózat tagjai közös promóciós tervet készítenek, amely alapján a hálózatot és felnőttképzési programjaikat népszerűsítik. Megvalósulnak a projekthez kapcsolódó eszközfejlesztések. 6 A közös elveken folytatott felnőttképzési tevékenységek rendszerelem leírásai Felnőttképzési Bázisközpontok kialakítása és hálózatának fejlesztése az Észak-magyarországi régióban. FMM támogatott pályázat 12

13 Záró konferencián kerülnek összegzésre a projekt tapasztalatai. A konzorcium működéséhez igazodó rendszerelemek és az irányítási rendszer kapcsolatai, kölcsönhatásai, melyet az alábbi ábra szemléltet: Vevői igények Intézmény vezetés, irányítás, minőségpolitika Tervezés, minőségcélok Szolgáltatás tervezés, stratégia Irányítási Kézikönyv Minőségpolitikai nyilatkozat Irányítási eljárások ME 1 Dokumentumok és feljegyzések kezelése ME 2 Képzési kínálat tervezése ME 3 Program- és tananyagfejlesztés ME 4 Felnőttképzési szolgáltatások ME 5 Tárgyi feltételek biztosítása ME 6 Személyi feltételek biztosítása, oktatók minősítése (személyzettanúsítás) ME 7 Tanfolyamszervezés ME 8 Vizsgáztatás ME 9 Vevőszolgálat és panaszkezelés ME 10 Önértékelés az intézmény, a képzés folyamatainak és a képzési kínálat megvalósulásának értékelése ME 11 Irányítási rendszer felülvizsgálata (belső audit) ME 12 Helyesbítő és megelőző tevékenységek Feljegyzések Beszállítók Munkavállalók Képzési és oktatási folyamatok Vevők, ügyfelek Támogató folyamatok Oktatás, képzés, erőforrások, munkakörnyezet Mérés, elemzés Belső felülvizsgálat Helyesbítő tevékenységek Megelőző tevékenységek Jogszabályi követelmények Vezetőségi átvizsgálás Vevői elégedettség Irányítási rendszerfejlesztés 13

14 2. A konzorcium által megvalósított és elérni kívánt hatások, következmények, partnerek hozadékai: A konzorciumi partnerek tekintetében: A konzorciumi partnerek együttműködésével összességében azonos alapokon álló felnőttképzési hálózat alakul ki, javítva az erőforrások leggazdaságosabb kihasználását. Az egységes minőségirányítási rendszer keretei között javul a szervezetek szabályozott működése. A vevőszolgálati tevékenység fejlesztésével nő a felnőttképzési programokba bekapcsolódók száma, vevőközpontúvá válik a résztvevők tájékoztatása, ügyintézése. Megújul a felnőttképzési programokhoz kapcsolódó szolgáltatások rendszere, nő az azt igénybe vevők száma, javítva a megfelelő képzések kiválasztásának hatékonyságát, erősítve a munkahely keresési technikákat. Rögzített követelmények, módszerek, sztenderdek alapján javul a tananyagfejlesztés színvonala. Több, korszerűbb tananyag kerül kifejlesztésre a felnőttképzés területén. Javul a képzések szervezettségének színvonala. Tervezettebbé, szabályozottabbá válik a vizsgaszervezésvizsgáztatás folyamata a felnőttképzésben. Stratégiai szövetség kialakítása a partnerekkel. Hálózati együttműködés keretében a felnőttképzési tudásközpontok kialakítása. Hálózati együttműködésben a bizalom, a rugalmasság, az önkorlátozásra épülő kapcsolatrendszer kialakulása, fejlődése. A hálózat fokozatos kiterjesztése a nemzetközi felnőttpiacra, szakmai-módszertani és tudományos együttműködésre. A hálózati együttműködés körének bővítése előrevetíti egy Etikai Kódex megalkotását. Közreműködés a felnőttképzési jogi-szakmai normarendszerek kialakításában, korszerűsítésében. Hazai és külföldi felnőttképzési módszertani fejlesztésben és kutatásban való részvétel. A konzorcium PR és marketing munkájának fejlesztése, a munkaerő-piaci kapcsolatok bővítése. A felnőttképzésben résztvevők tekintetében jelentkező többlet: Bővül, színesedik a képzési kínálat. 14

15 Javul a képzésekkel kapcsolatos információhoz jutás lehetősége. Tartalmában bővül az érdeklődők által elérhető felnőttképzési szolgáltatások köre. Korszerűbb tananyaghoz, képzéshez juthatnak. Javul a képzéseket lezáró vizsgán az eredményesség. A képzettséggel javulnak az esélyei a munkaerő-piacon. A képző intézmény megértő és toleráns partnereivel. A felnőttképzési hálózat szolgáltatásait propagálja, jó hírét kelti az együttműködőknek. A résztvevőkkel való együttműködésben erősödik a partnerközpontúság. A résztvevői kör motivációinak bővítése, az igények kielégítését szolgáló kínálati lehetőségek kialakítása. Az egész életen át tartó tanulás kiterjesztése, feltételeinek teljes körű biztosítása. IV. A felnőttképzési tanulási módszerek kialakítása, gyakorlati megvalósítása a képzési rendszerben 1. A pedagógiai és az andragógiai módszerek A pedagógia és az andragógia különböző szempontok szerint hasonlítható össze: Szempont Pedagógia Andragógia Tanuló szerepe Alárendelt szerepet tölt A felnőtt önirányító, az be. andragógus szerepe ösztönző. Olyan stratégiát tudjon alkalmazni, hogy a felnőtt önirányítást tudjon megvalósítani. Tapasztalat Gyermekeknél kevés a Sok tapasztalat van, tapasztalat. Átadási mely jelentős erőforrás technikát alkalmaz a az oktatásban. A jó szakember. andragógus mindenképpen kihasználja a tapasztalatot. Sokat beszélgessünk, merjék és tudják elmondani tapasztalataikat. 15

16 Motiváció Minden korcsoportnak A felnőtt szükségét érzi hasonló tanulási a tanulásnak. Az igények készsége van és hasonló és az elvárások az elsajátítandó kielégítése a képzés tananyag. Főleg a kezdeti folyamán megtörténjen. időszakban a külső Figyelembe kell venni a motiváció a jellemző. A felnőtt képességeit, kudarcélménytől való készségeit. félelem is motiváló. Oktatás Tartalomra nagy Az azonnali haszon elve irányultsága hangsúly helyeződik. érvényesül. Lényegre Nagy a felejtés. A törő, gyakorlatra késleltetett haszon elve orientált legyen a érvényesül. tananyag. Domináló Domináns az átadási Különböző aktivizáló (uralkodó) tanítási mód technika. módszerek dominálnak. Pl.: beszélgetés, vita A megfelelő tanítási módszer kiválasztásának alapja a pedagógiai tervezés. A tervezés (és a teljes tanítás-tanulási folyamat) során megválaszolandó három fő kérdés: KINEK? MIT? HOGYAN? Tanítsunk. A tanítás-tanulási folyamat tervezésének céljai: A nevelési-oktatási célok megvalósításának előkészítése, a módszerek, a szervezeti keretek, a tanulásszervezési módok, a szükséges eszközök, stb. kidolgozása révén. A nevelés-oktatás hatékonyságának növelése, vagyis a diákok tudás- és neveltségi szintjének fejlesztése. A tervezést jelentősen befolyásolja: A képzés, az iskola, a tantárgy, a munkaerőpiac cél- és követelményrendszere. A tanár személyisége, feladatairól, diákjairól alkotott elképzelése, koncepciója, módszertani ismeretei. A felnőttképzés tanítás-tanulási folyamatában elsősorban olyan módszereket alkalmazunk, amelyek az önálló munkát ösztönzik. 16

17 Direkt irányítás: A pedagógus irányító tevékenységének az a fajtája, amelyben az irányítás a tanár dominanciájával megy végbe. A direkt irányítás így a tanulónak az oktatási folyamatban alig vagy egyáltalán nem biztosít önállóságot. Ritkán vagy egyáltalán nem kerülhet a tanuló döntési helyzetbe, alapvetően befogadó, ill. végrehajtó szerepre kényszerül. A direkt irányítás kizárólagos alkalmazásának hátránya tehát az önállóság hiányával, az állandóan jelenlévő kényszerrel, és az ennek nyomán fellépő ellenállással (pl. dac, elfojtás, hazugság, színlelés) magyarázható. Indirekt irányítás: A tanár a háttérben marad, és hagyja, hogy a tanulók maguk oldjanak meg egy problémát. A tanulás indirekt irányítása a következő tanítási módszerek alkalmazásakor jellemző: problémamegoldás, felfedeztetés, projektmódszer. A tanulók többnyire párban vagy csoportban dolgoznak, a tanár szerepe elsősorban segítő jellegű, a háttérből támogatja, irányítja a feladatmegoldást. Gyakorlati foglalkozásokon jellemzően az indirekt irányítást célszerű alkalmazni. Ennek oka, hogy a szakmai készségek kialakulásának feltétele az, hogy a tanuló önállóan legyen képes a feladatok és problémák megoldására. Az önállóság kialakulásában pedig nagy szerepe van az önszabályozásnak Az önszabályozó tanuló jellemzői: kialakult érdeklődés belső célok állítása saját képességek reális ismerete tanulás szeretete Önszabályozó tanulás esetén a tanuló maga állít fel tanulási célokat, önmagát motiválja, a tanulási tevékenységet önállóan, felelősen végzi, vezérli, értékeli. 17

18 2. A gyermek- és fiatalkorúak tanításának eltérő pedagógiai sajátosságai. Fejlődés-lélektani sajátosságok Pubertáskor: éves kor köré tehető jellemzői az erőteljes testi változások, növekedés, tevékenységi kör: elsősorban a tanulás, mely egyre differenciáltabb és önállóbb; másrészt a játék, melyhez ebben a korban a sport, a gyűjtő tevékenység, háziállatok gondozása, befogadó (olvasás, televízió) és alkotó (rajz, festés, gyurmázás) tevékenységek tartoznak. Egyre fontosabb szerepet kap a külvilág, a kalandvágy Az érdeklődési körben is jelentkezik a nemek közti eltérés fokozódó hatása Szexuális érdeklődés és motiváció erősödése A társas kapcsolatok jellemzői: Önállósodási törekvés A szülőktől való függő viszony lazulása A szülőktől való érzelmi leválás Szülői és nevelői tekintély csökkenése A felnőttekkel szembeni egyenrangúság kiharcolása, mely sok esetben konfliktusokhoz vezet Második dackorszak Tevékenységeiben még bizonytalan, ezért a felnőttek segítségére szorul. De a felnőttek iránti tisztelet már nem feltétel nélküli, sokkal inkább a hozzáértésen és a kölcsönös bizalmon alapuló, igazi tisztelet. Kortársakhoz fűződő kapcsolatok jellemzői: A kortárs csoport egyre fontosabbá válik az életében A csoportalkotás legfontosabb időszaka, melyben a csoport jelentősége abban van, hogy itt kiélhetik a tanulók készségeiket, érdeklődéseiket. A csoportban spontán alakul ki a tagok rangsora, folyamatosan versengenek, rivalizálnak a csoport tagjai egymással. Emellett ekkor már kialakul a szolidaritás a csoporttagok között. 18

19 A nemek különválnak, de az egymáshoz közeledés is megfigyelhető már. A lányok erős érzelmi reakciói figyelhetőek meg ebben a korszakban. A fiúk agresszivitási hajlama növekszik. A megismerő funkciók fejlődése: Az elvont, fogalmi gondolkodás kialakulásának kora ez. A nevelés és oktatás céljaként is az önállósodás jelentkezik. A pubertáskorban erősödik a valóság mélyebb megismerése. Jellemzővé válik a fogalmi általánosítás, elvonatkoztatás, rendszerezés, kategorizálás. Mindezek eredményeképpen fejlődik az észlelés és az emlékezet. Az észlelés és az emlékezet értelmi irányítás alá kerül, kialakul az értelmes tárgylátás, az elvont térképzet és időbeliség. Az észlelés szervezetté válik, kialakul a logikai szelekció. A beszéd és a gondolkodás fejlődése A beszéd fejlődésének jellemzője a belső strukturálódás, stílustudat, fejlődik a nyelvi kifejezés készsége, a beszéd kifejező funkciója. Jellemző az átállás a konkrét gondolkodásról a logikai gondolkodásra. A 12. életévtől erőtelje fejlődésnek indul az elméleti gondolkodás. Tanulási nehézségek: Az 5. osztályban a követelmények növekedése folytán több tanulási problémával találkozhatunk, mint korábban. Ennek okai iskolai tényezők, családi körülmények vagy egyéni tényezők lehetnek. Serdülő- és ifjúkor: éves kor köré tehető Ez a korszak átmenet a pubertás és a felnőttkor között. Az alsó határ a testi fejlettségtől függ, az ifjúkor felső határa a társadalmi érettség (18 éves kor). A serdülő- és ifjúkort leginkább azokkal a feladatokkal jellemezhetjük, melyeket a fiataloknak meg kell oldaniuk, hogy a társadalom folyamataiba be tudjanak kapcsolódni: a felnőttekhez való függő viszony átalakítása az egyenrangúság nevében, az intellektuális 19

20 érettség kialakítása, a nemi szerepek elsajátítása, pályaválasztási érettség, önálló világnézet és életterv. Testi fejlődés: Gyors és radikális változások, mely a hormonális fejlődésnek köszönhetőek. Növekszik a szervezet reakciókészsége. A testkép változása és zavarai. Érzelmi leválás a szülőktől: A változás már a pubertáskorban elkezdődik, de ebben a korszakban igazán döntő kérdéssé válik a szülőkhöz fűződő viszony. Az érzelmiakarati önállósodás legfontosabb lépése a szülőktől való érzelmi leválás. Ez átalakulhat egyenrangú, baráti viszonnyá, kikényszerített önállósulássá, túl korai önállósulássá vagy sikertelen önállósulássá. A legfontosabb a kapcsolat kölcsönös tiszteletben tartása és a kétoldali alkalmazkodás, melyet a szülők demokratikus nevelői attitűdje valósíthat csak meg. A kortárscsoport és a barátok hatása a személyiségfejlődésre A szülőktől való leválás mellett fontos ebben a korszakban a megfelelő pozíció kiharcolása a kortárscsoportban. Az érdeklődés is megváltozik, egyre nagyobb figyelemmel követik a társadalmipolitikai változásokat a serdülők, eközben a látókörül kiszélesedik. Pszichikus retardáció: ingerlékenység, befelé fordulás Erőteljesek a státuszkereső törekvések és a példaképválasztás A kortárscsoportban való érvényesülés fontos, reálisabban rangsorolják magukat A csoportok összetartóbbak A csoportokat összetartó közös érdeklődési kör kiszélesedik (tánc, zene, szubkultúrák) A csoport szerveződésére jellemző, hogy társadalmilag többnyire homogén. A partnerkapcsolatok intenzívebbé válnak, s ez elkerülhetetlenül lazítja a csoportot. A szorosabb barátságok érzelmi támaszt és azonosulási mintát jelentenek. A barátkeresés alapja a hasonlóság, a kapcsolatok elmélyülnek. 20

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

Életen át tartó tanulás Biharban

Életen át tartó tanulás Biharban Életen át tartó tanulás Biharban A Bihari Népfőiskola HEFOP-3.5.4/2004/ intézkedésére beadott projektje 1 Hajdú-Bihar Megye közművelődései statisztikai adatai /2005/ 82 település 103 adatszolgáltató 66

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények,

Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények, Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények, elvárások A Felnőttképzés c. tantárgy tananyagának felépítése

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe Vázlat Saját tapasztalatok, érdeklődés Különbségek Hasonlóságok - Közös módszerek, alapok

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Szak- és felnőttképzés problémái

Szak- és felnőttképzés problémái Szak- és felnőttképzés problémái ill. Agóra Oktatási Kerekasztal: Oktatáspolitikai alapvetések Kizárólag 3 éves képzés minden szakmában (2+2 helyett) Heti 7 óra (a 35-ből) mindenre, ami nem szakmai ismeret

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Palik Szilvia: Lifelong learning Egész életen át tartó tanulás

Palik Szilvia: Lifelong learning Egész életen át tartó tanulás Palik Szilvia: Lifelong learning Egész életen át tartó tanulás Az: egész életen át tartó tanulás mára egész Európában egyetemes oktatáspolitikai és neveléstudományi paradigmává vált. A lifelong learning

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

VESZTESEKBŐL NYERTESEK?

VESZTESEKBŐL NYERTESEK? BENEDEK ANDRÁS: VESZTESEKBÕL NYERTESEK? 26 VESZTESEKBŐL NYERTESEK? S ZIMBOLIKUS JELENTŐSÉGŰ, hogy az 1990-es években zajló átalakulás legjelentősebb változásai privatizáció, foglalkoztatási válság, gazdasági

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Milyen a jó tanfelügyelő? A tanfelügyelőkkel szemben támasztott követelmények, szakértői kompetenciák

Milyen a jó tanfelügyelő? A tanfelügyelőkkel szemben támasztott követelmények, szakértői kompetenciák Milyen a jó tanfelügyelő? A tanfelügyelőkkel szemben támasztott követelmények, szakértői kompetenciák Miértek, és hogyanok A rendszerváltás óta nem működik egységes, nyilvános szempontrendszer alapján

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Részletesebben