A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 XIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 609 Ft február 16. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM II. rész 2006: CXX tv. Az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról : CXXXIII. tv. A fõvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról : CXXXV. tv. A közbeszerzésekrõl szóló évi CXXIX. törvény módosításáról /2007. (II. 6.) Korm. r. A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól /2006. (XII. 13.) PM ÖTM e. r. A helyi önkormányzatokat évben megilletõ normatív állami hozzájárulásokról, normatív, kötött felhasználású támogatásokról, személyi jövedelemadóról, a bérkiadások kiegészítõ támogatásáról, a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódását mérsékelõ kiegészítésrõl, illetve beításról, valamint az államháztartási tartalékról szóló 4/2005. (I. 28.) PM BM együttes rendelet végrehajtásáról /2006. (XII. 18.) ÖTM r. A helyi önkormányzatok egységes irattári tervének kiadásáról /2006. (XII. 25.) PM r. A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezelésérõl és elolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosításáról /2006. (XII. 25.) PM r. Az önkormányzati adóhatóságok hatáskörébe tartozó közterhek nyilvántartását segítõ ítógépes programrendszer engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjáról /2007. (I. 30.) PM ÖTM e. r. A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megilletõ forrásokról /2007. (I. 31.) ÖTM r. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet módosításáról IV. rész Pályázati felhívás a Helyi Építészeti Örökség évi Nívódíjára A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács közleménye Tájékoztató a Ket. Szakértõi Bizottságának 25. ú módszertani állásfoglalásáról Tájékoztató a Ket. Szakértõi Bizottságának 26. ú módszertani állásfoglalásáról Tájékoztató a Ket. Szakértõi Bizottságának 27. ú módszertani állásfoglalásáról Tájékoztató a Ket. Szakértõi Bizottságának 28. ú módszertani állásfoglalásáról Dorogháza Mátramindszent Szuha községek önkormányzatainak pályázati felhívása körjegyzõi állás betöltésére Varbó és Kondó községek önkormányzatainak pályázati felhívása körjegyzõi állás betöltésére Kiszombor Község Önkormányzatának pályázati felhívása jegyzõi álláshely betöltésére A Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar (volt Államigazgatási Fõiskola jogutód intézménye) felhívása szakirányú továbbképzésben való részvételre

2 154 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 2. II. rész évi CXX. törvény az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról* 1. Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48. -ának (10) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [(10) A (9) bekezdés szerinti egyéves idõtartam az építésügyi hatóság ára újra kezdõdik:] d) az eljárás felfüggesztésének megszûnésekor. 2. (1) Az Étv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Ha az építésügyi hatóság a 48. szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetõleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejûleg a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon építésügyi bírságot szab ki. (2) Az Étv a a következõ (3) (4) bekezdésekkel egészül ki: (3) Az építésügyi bírság nem mentesít a büntetõjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelõsség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetõleg a megfelelõ védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. (4) Nem szabható ki bírság az olyan jogerõs és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képezõ határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy ügyészi óvás folytán visszavonta, vagy amelyet az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette, feltéve, hogy az építtetõ a visszavonásra (megváltoztatásra, visszavonásra) alapot adó ok tekintetében nem járt el bizonyítottan rosszhiszemûen. 3. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) a következõ 11/A. -sal egészül ki: 11/A. A külön jogszabály szerint rendelkezésre álló az épületre, illetõleg az abban lévõ lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó energetikai tanúsítványt a bérbeadó a szerzõdés megkötésével egyidejûleg a bérlõnek bemutatja. * A törvényt az Országgyûlés a december 11-i ülésnapján fogadta el. 4. A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 22. -ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [22. A bíróság végrehajtási záradékkal látja el] b) az orvosi és az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, továbbá a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek fegyelmi testületének pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelezõ határozatát, 5. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény ának (7) bekezdése a következõ t) ponttal egészül ki: [(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy] t) rendeletben szabályozza a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi szakértõi tevékenység szakmai szabályait. 6. (1) Az illetékekrõl szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete XV. fejezetének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha ez a) elvi telekalakítási, telekalakítási engedélyre irányul, telkenként 5000 forint, b) bármely egyéb elvi építésügyi hatósági engedélyre irányul, forint, c) új lakóépület építésének, meglévõ lakóépület bõvítésének, átalakításának, felújításának, helyreállításának, elmozdításának, építésügyi hatósági engedélyezésére irányul lakásonként, illetve vegyes rendeltetésû épület esetében az épület rendeltetését meghatározó önálló rendeltetési egységenként forint, d) egyéb rendeltetésû épület építésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 250 m 2 hasznos alapterületig forint, a 250 m 2 -nél nagyobb hasznos alapterületû rendeltetési egységenként forint, e) mûtárgy építésére irányul, 100 m 2 -ként forint, f) a c) pontban foglaltak kivételével, meglévõ építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerûsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá bõvítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként forint, g) felvonó, mozgólépcsõ és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre irányul, forint, h) módosított építésügyi hatósági engedélyre irányul, az alapeljárás illetékével egyezõ mértékû, i) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott elõírásaitól eltérõ mûszaki megoldás engedélyére irányul, forint, j) egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, forint, k) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó mûtárgyak építésügyi hatósági engedélyezési eljárására irányul, az eljárás tárgyát képezõ távközlési építmény legna-

3 2. ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 155 gyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként forint, l) egyéb bejelentési eljárásra irányul, forint illeték alá esik. (2) Az Itv. mellékletének XV. fejezete a következõ 6. ponttal egészül ki: 6. Az 1. c) pontban foglalt építési tevékenységgel egy építésügyi hatósági határozatban engedélyezett és az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló jogszabály szerint az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolására szolgáló építmények építésének, bõvítésének, átalakításának, felújításának, helyreállításának, elmozdításának, építésügyi hatósági engedélyezésére irányuló eljárásért az 1. c) pontban meghatározotton túlmenõen illetéket nem kell fizetni. 7. E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a korábbi Építésügyi Minisztérium, illetve Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium javára december 31-ig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, valamint elõvásárlási jog e törvény erejénél fogva megszûnik. Az elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint az elõvásárlási jogot az ingatlan tulajdonosának kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásból törölni. 8. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel január 1. napján lép hatályba, a 2. -ával és a 6. -ával megállapított rendelkezéseket hatálybalépését követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) A 6. e törvény kihirdetését követõ negyvenötödik napon, az Étv évi L. törvénnyel megállapított 39. -a (1) bekezdésének c) pontja január 1. napján, az e törvény 3. -ával megállapított Lt. 11/A. -a január 1. napján lép hatályba. (3) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) az Itv. melléklete XV. fejezetének aa) 2. pontjában az 1. c) g) pontban szövegrész helyébe az 1. c) g) és i) l) pontban szövegrész, ab) a 3. pontjában a bármely szövegrész helyébe a 1. c) pont kivételével szövegrész, a 2000 forint szövegrész helyébe az 5000 forint szövegrész, ac) az 5. pontjában a forint szövegrész helyébe a forint szövegrész, b) az Étv. ba) 6. -ának (7) bekezdésében a helyi önkormányzat szövegrész helyébe a települési önkormányzat szövegrész, bb) 14. -a (3) bekezdésének második mondatában a területfelhasználási egység szövegrész helyébe területegység szövegrész, bc) 34. -a (6) bekezdésében a mûszaki szövegrész helyébe a jogszabályban meghatározott szövegrész, bd) 53/A. -ának (2) bekezdésében a különösen szövegrész helyébe a vizsgálni kell a következõk ügyféli jogállását szövegrész, be) 62. -a (1) bekezdésének h) pontjában a mûszaki szakértõi szövegrész helyébe az építésügyi igazgatási, továbbá mûszaki szakértõ szövegrész, c) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelolásról szóló évi V. törvény ca) 15. -ának (3) bekezdésében a gazdasági kamarák szövegrész helyébe a gazdasági, illetve szakmai kamarák szövegrész, cb) 63. -ának (1) bekezdésében a gazdasági kamarát szövegrész helyébe a gazdasági, illetve szakmai kamarát szövegrész lép. (4) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXVI. törvény a (1) bekezdésének a) pontja, b) az Étv a (1) bekezdésének harmadik mondata, 13. -a (3) bekezdésében a 12. (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel szövegrész, c) az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló évi XXIX. törvény 93. -a. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke évi CXXXIII. törvény a fõvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról* Az Országgyûlés a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 64. (6) bekezdésében foglaltak alapján a fõvárosi és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás normatív módszereinek szabályozására a következõ törvényt alkotja: 1. A törvény hatálya a fõvárosi önkormányzatra és a kerületi önkormányzatokra terjed ki. 2. A Fõvárosi Közgyûlésnek az Ötv. 64. (4) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló évi C. törvényben meghatározott, a fõvárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megilletõ bevételek megosztásáról szóló rendeletét az e törvényben foglaltak szerint kell megalkotnia. * A törvényt az Országgyûlés a december 18-i ülésnapján fogadta el.

4 156 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE E törvény alkalmazásában: a) Tárgyév: azon gazdasági év, amelyhez tartozó megosztandó bevételeknek a fõvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását a forrásmegosztás határozza meg. b) Bázisév: a tárgyévet kettõvel megelõzõ év. c) Központi hozzájárulás: A nem lakosság alapján járó központi normatív hozzájárulások és az azokhoz kapcsolódó kiegészítõ támogatások, a bázisévi önkormányzati költségvetési beoló érintett ûrlapjainak adatai. d) Normatív részesedési arány: A bázisévi záradási törvényben a fõvárosi kerületi önkormányzatokat együttesen és a fõvárosi önkormányzatot megilletõ központi hozzájárulás egymás közti aránya százalékban kifejezve. 4. (1) A fõvárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megilletõ bevételek körét az Ötv. 64. (4) bekezdése határozza meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti bevételek nagyságának meghatározása a tárgyidõszakra vonatkozó a kerületekkel egyeztetett fõvárosi költségvetési koncepcióban szereplõ tervok alapján történik. 5. (1) A fõvárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a 4. (1) bekezdés szerint osztottan megilletõ bevételekbõl a személyi jövedelemadó helyben maradó részébe beleértve a jövedelemdifferenciálódás mérséklése miatt elvont összeg tárgyévet megelõzõ évben visszaigényelhetõ részét is a fõvárosi önkormányzatot 47%, a kerületi önkormányzatokat együttesen 53% részesedés illeti meg. (2) A normatív részesedési arány 5%-ot meghaladó változása esetén az (1) bekezdésben meghatározott forrásmegosztási részesedést a normatív részesedési arányváltozás 60%-ának megfelelõ mértékben korrigálni kell. 6. (1) A kerületi önkormányzatokat megilletõ részesedés felosztásakor a bázisévi önkormányzati költségvetési beolók azon mûködési kiadásaiból, amelyekhez a központi költségvetés normatív hozzájárulást nyújt, le kell vonni a központi hozzájárulást, és a különbséget a központi hozzájárulások arányában kell megosztani az önkormányzatok között. (2) Az (1) bekezdés szerint ított felosztandó forráson felüli rész 40%-át a bázisév végi állandó népesség, 15%-át a belterületi földterület, 15%-át a belterületi földterületre ított népsûrûség, 15%-át a végén az önkormányzati tulajdonban lévõ félkomfortos, komfortnélküli és szükséglakások együttes alapterülete és 15%-át az önkormányzat területén iparosított technológiával épült lakások daraba arányában kell megosztani az önkormányzatok között. (3) Az állandó népesség (2) bekezdés szerinti súlya évente 2 százalékponttal növekszik, a lakás alapterületé és az iparosított technológiával épült lakások darabáé pedig 1-1 százalékponttal csökken. (4) Az egyes kerületi önkormányzatoknak az (1) (3) bekezdés szerint ított részesedési aránya a megosztott forrásokból a tárgyévet megelõzõ év forrásmegosztásához képest maximum 5%-kal nõhet, illetve csökkenhet. A módszer alkalmazása miatt bekövetkezõ eltérések a forrásmegosztás során az egyes önkormányzatok részesedését növelik vagy csökkentik. A részesedési arány elmozdulásának meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a költségvetési szervek intézményfenntartói jogának átadására visszavezethetõ változásokat. 7. (1) Az e törvény szerinti forrásmegosztás elvégzéséhez szükséges, a kerületi önkormányzati költségvetési beolókban szereplõ adatokat a fõvárosi önkormányzat feldolgozza és kiküldi az önkormányzatoknak ellenõrzés céljából a tárgyévet megelõzõ év október 31. napjáig. A kerületi önkormányzatok az adatellenõrzésnek a tárgyévet megelõzõ év november 15. napjáig tesznek eleget. (2) A fõvárosi önkormányzat a tárgyévre vonatkozó rendelettervezetét a kerületi önkormányzatok részére véleményezés céljából január 15-ig küldi meg, a Fõvárosi Közgyûlés rendeletét február 15-ig alkotja meg. (3) A megosztott forrásokból az egyes kerületi önkormányzatokat havonta, a tárgyhót követõ hónap 10. napjáig illeti meg a tárgyhónapban befolyt ezen források 5. és 6. szerint ított hányada. (4) A tárgyévi forrásmegosztási rendelet kihirdetéséig a megelõzõ évi rendeletben meghatározott hányadok alapján kell a forrásokat megosztani, amelyet az elfogadott forrásmegosztási rendeletben szabályozott módon visszamenõleg korrigálni kell. 8. (1) A fõvárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletét az Állami Számvevõszék felülvizsgálja. Az Állami Számvevõszék az adatok megalapozottságának és az ennek alapjául szolgáló ítások helyességének vizsgálatába könyvvizsgálót vonhat be. A könyvvizsgáló nem lehet azonos az Ötv. 92/A. -ában meghatározott feladatra megbízott könyvvizsgálóval. (2) Amennyiben a felülvizsgálat megállapítja, hogy a forrásmegosztás során alkalmazott adatok, vagy a ítások helytelensége miatt a fõvárosi önkormányzat vagy valamely kerületi önkormányzat jogosulatlan forráshoz jutott, vagy a jogszerûen járó forrásnál alacsonyabb összegben részesült, ezt az összeget a hiba feltárását követõ év forrásmegosztásánál kell figyelembe venni.

5 2. ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 157 Záró rendelkezések 9. (1) E törvény kihirdetését követõen a fõvárosi önkormányzat 5 munkanapon belül megküldi a kerületi önkormányzatoknak a évi forrásmegosztás elvégzéséhez szükséges, a kerületi önkormányzati költségvetési beolókban szereplõ fõvárosi önkormányzat által kigyûjtött adatokat ellenõrzés céljából, melyet a kerületi önkormányzatok az ellenõrzést követõen 5 munkanapon belül visszaküldenek. (2) A törvény 6. (4) és 7. (4) bekezdése szerinti elõzõ évi forrásmegosztásnál 2007-ben a évi eredeti forrásmegosztást kell figyelembe venni. (3) A törvény 5. (2) bekezdését, valamint 6. (3) bekezdését elsõ alkalommal a évi forrásmegosztásnál kell alkalmazni. (4) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a fõvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló évi CXIV. törvény. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke évi CXXXV. törvény a közbeszerzésekrõl szóló évi CXXIX. törvény módosításáról* 1. A közbeszerzésekrõl szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a következõ 17/B. -sal egészül ki: 17/B. (1) Az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyi önkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni. (2) A helyben központosított közbeszerzési eljárásokra e törvény szabályait kell alkalmazni. (3) A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben a) kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet; b) meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó költségvetési szervek körét, az eljáráshoz való csatlakozás lehetõségét; * A törvényt az Országgyûlés a december 21-i ülésnapján fogadta el. c) meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körét; d) meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, és a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek együttmûködésének szabályait, különösen a felek adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás és az adatkezelés módját; e) meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet részére fizetendõ, kizárólag a helyben központosított közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket fedezõ díj ításának és megfizetésének módját, valamint az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek az önkormányzat felé fennálló tájékoztatási és beolási kötelezettségét. 2. A Kbt a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E fejezet alkalmazásában ajánlatkérõk] d) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; 3. A Kbt a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (6) és (7) bekezdés ozása (7) és (8) bekezdésre változik: (6) A hatósági igazolásban meg kell jelölni, hogy azt közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki, a közbeszerzési eljárás ajánlatkérõjének, tárgyának megjelölése nélkül. 4. A Kbt ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Az eredményhirdetés során az ajánlatkérõ köteles ismertetni a 93. (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levõ ajánlattevõknek át kell adni, a távollevõ ajánlattevõknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követõen haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevõ nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetõségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni. 5. A Kbt ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A részvételi szakasz eredményhirdetése során az ajánlatkérõ köteles ismertetni a 116. (2) bekezdése sze-

6 158 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 2. rinti összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levõ jelentkezõknek át kell adni, a távollevõ jelentkezõknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követõen haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha a részvételre jelentkezõ nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetõségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni. 6. (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követõen megkezdett [Kbt ának (2) bekezdése] közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerzõdésekre, tervpályázati eljárásokra, és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetõleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Kbt ának (2) bekezdésében, valamint 71. -ának (3) bekezdésében a 63. (1) (6) bekezdése szövegrész helyébe 63. (1) (7) bekezdése szövegrész, a 88. -a (1) bekezdésének g) pontjában a [86. (3) bekezdése] szövegrész helyébe a [86. (4) bekezdése] szövegrész, a ának (2) bekezdésében, valamint ának (3) bekezdésében 63. (1) (6) bekezdése szövegrész helyébe 63. (1) (7) bekezdése szövegrész, a ának (2) bekezdésében a a 60. (3) bekezdésében szövegrész helyébe a 60. (5) bekezdésében, ának (1) bekezdésében a kivéve a (2) és a (4) bekezdésben szövegrész helyébe a kivéve a (2) és az (5) bekezdésben szövegrész, a ának (2) bekezdésében a 147. (4) bekezdése szövegrész helyébe a 147. (5) bekezdése szövegrész, a a (9) bekezdésének második mondatában a,,90. (2) bekezdése szövegrész helyébe a 90. (2) (4) bekezdése szövegrész, a ának j) pontjában a 243. (2) bekezdése szövegrész helyébe a 243. b) pontja szövegrész, a ának k) pontjában a 243. (3) bekezdésében szövegrész helyébe a 243. c) pontjában szövegrész lép. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Kbt ának (5) bekezdésében a külön jogszabály szerint szövegrész, a ának (6) bekezdése, a a (2) bekezdésének b) pontja, a ának (1) bekezdésében és ának (1) bekezdésében a, a 284. (4) bekezdése pedig alkalmazható szövegrész, a ának (1) bekezdésében és ának (1) bekezdésében az, illetõleg elektronikus változatában szövegrész, valamint a a (1) bekezdésének j) pontjában az, illetõleg elektronikus változatának szövegrész. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke A Kormány 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelete a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól A Kormány a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CXXVII. törvény 66. -ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) a) 1. ú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet aa) a 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím, aaa) a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet] meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet] meghatározott társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (a továbbiakban: HÖF TEKI), aab) az önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (a továbbiakban: HÖF CÉDE), aac) a decentralizált vis maior keret, ab) a 8. Vis maior tartalék cím és ac) a 10. A leghátrányosabb helyzetû kistérségek felzárkóztatásának támogatása cím (a továbbiakban: LEKI), valamint b) az 5. ú melléklet 14. pont Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása (a továbbiakban: TEUT) forrásokra. (2) A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok (a továbbiakban: decentralizált támogatási programok) elõirányzatainak rendeltetése az önkormányzati szolgáltatások és az ezekhez kapcsolódó tárgyi

7 2. ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 159 eszközök fejlesztése, immateriális javak beszerzése, a meglévõ egyenlõtlenségek mérséklése, továbbá a vis maior helyzetek kezelése. (3) Az e rendelet hatálya alá tartozó források tekintetében a) pályázati rendszer keretében a HÖF TEKI, HÖF CÉDE, LEKI, valamint TEUT támogatására rendelkezésre álló szabad keretek, továbbá a benyújtott igények alapján a decentralizált vis maior keret felhasználásáról a regionális fejlesztési tanács (a továbbiakban: Tanács), b) kérelemre a vis maior tartalék felhasználásáról az önkormányzati és területfejlesztési miniszter dönt. (4) Az e rendeletben meghatározott pénzügyi lebonyolítással (különösen az utalványozással, az elõirányzat átadásával, a nyilvántartással, a féléves és az éves beolással) kapcsolatos feladatokat a (3) bekezdésben meghatározott elõirányzatok vonatkozásában az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: ÖTM) végzi. (5) A költségvetési törvény 16. -a (1) bekezdésének d) pontja alapján a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása címen jóváhagyott elõirányzatból a vis maior feladataik ellátásához 800 millió forint illeti meg a helyi önkormányzatokat. A HÖF TEKI, a HÖF CÉDE, valamint a decentralizált vis maior keretek régiók közötti felosztását e rendelet 1. ú melléklete tartalmazza. (6) A decentralizált támogatási programok elõirányzatai felhasználása vonatkozásában az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. 2. E rendelet alkalmazásában: 1. beruházás: a vitelrõl szóló évi C. törvény (a továbbiakban: viteli törvény) 3. -a (4) bekezdésének 7. pontjában meghatározott tevékenység; 2. fejlesztés: a beruházás és a felújítás; 3. felújítás: a viteli törvény 3. -a (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott tevékenység; 4. földcsuszamlás: a természetes egyensúlyát vesztett lejtõ vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg, amely közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, illetve a csuszamlás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elõ; 5. humán-infrastruktúra fejlesztés: az oktatás (alap- és középfokú oktatás), a mûvelõdés, az egészségügy, a szociális ellátás (szociális és családügy), valamint a sport területén megvalósuló fejlesztés; 6. igazolt la: az általános forgalmi adóról szóló törvény elõírásainak mind formailag, mind tartalmilag megfelelõ, az önkormányzat képviselõjének mûszaki teljesítést igazoló nyilatkozatával ellátott la; 7. innovációs központ: olyan szervezet, amelynek adottságai és kapcsolatrendszere lehetõvé teszi a korszerû fejlesztési technológiai eljárások telepítését, és amely ezáltal a mûszaki fejlõdésre általános húzó hatást fejt ki; 8. ipari terület: településrendezési tervben ipari célra kijelölt, 25 hektárnál nem nagyobb terület; 9. kedvezményezett: a támogatásban részesített helyi önkormányzat, önkormányzati társulás és többcélú kistérségi társulás; 10. közösségi tér: olyan, a kistérségre vagy azon belüli mikrotérségre kiterjedõen egyes településeken mûködõ intézmény, amelyben a környezõ lakosság, illetve a vállalkozói és civil szervezetek koncentráltan vehetik igénybe a közösségi alapszolgáltatásokat és az azokat kiegészítõ funkcionális lakossági szolgáltatásokat, tájékozódhatnak az ezek igénybevételéhez szükséges információkról (például e-magyarország pont, e-közigazgatás, térségi információs pont, mûvelõdési funkció, kiegészítõ szociális és egészségügyi szolgáltatások stb.); 11. önkormányzati társulás: a kistérségi területfejlesztési, valamint intézményfenntartói társulás és az önkormányzatok egy fejlesztési feladatra összefogott társulása; 12. pályázat befogadásának idõpontja: a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelõ pályázat beérkezésének idõpontja, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezésének idõpontja; 13. pályázat benyújtásának idõpontja: postai kézbesítés esetén a postára adás napja, személyes kézbesítés esetén a pályázat átvételének napja; 14. partfal: az a földfelszín, ahol a szintkülönbség változása felületének legalább 2/3-ad részében 60 -nál meredekebb, azonban nem tekinthetõ partfalnak a mûködõ és a felhagyott bányafal; 15. pince: a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üreg, kivételt képeznek az ipari, bányászati céllal mélyítettek, illetve az épületek szerkezeti részét képezõ pincék; 16. projektcsomag: a leghátrányosabb helyzetû kistérségen belül, illetve egymással szomszédos leghátrányosabb helyzetû kistérségekben lévõ legalább két települést érintõ, kistérségi jelentõségû, egymás hatását felerõsítõ, összehangolt projektek összessége; 17. szilárd burkolat: az aszfalt, az aszfaltmakadám, az itatott makadám, a beton, betonkõ és a kockakõ burkolat; 18. telepszerû lakókörzet: a legalább négy lakásból álló lakókörzet, amely általában a településtõl elkülönülve, szegregált körülmények között található, és amelynek lakásai alacsonyabb komfortfokozattal, alacsonyabb minõ-

8 160 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 2. séggel, magasabb laksûrûséggel, egészségtelen elhelyezkedéssel hátrányosan különböznek a település jellegzetes lakókörnyezetétõl; 19. termelõ infrastrukturális beruházás: a gáz-, az elektromos és távhõszolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízi létesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladékkezelõ létesítmények, szakszerû egyedi szennyvíz-elhelyezési létesítmények létrehozása, valamint az ezek mûködését szolgáló technológia és egyéb gép-beszerzés; 20. többcélú kistérségi társulás: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény alapján létrejött önkormányzati társulás. A DECENTRALIZÁLT TÁMOGATÁSI PROGRAMOK PÁLYÁZATI RENDSZERÉNEK FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYAI Közös szabályok a pályázati rendszerben felhasználható elõirányzatokra 3. (1) A Tanács a támogatásra vonatkozó pályázati felhívását a pályázatokat elbíráló értékelõ rendszerrel együtt tárgyév február 28-áig, a (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba vételt követõen saját honlapján, valamint a helyi sajtóban közzéteszi. A pályázatokat tárgyév április 15-éig lehet benyújtani. (2) A Tanács által elfogadott pályázati felhívásokat a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok pályázati rendszerben történõ felhasználása összehangolásának rendjérõl szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendeletben meghatározott eljárásrendnek megfelelõen az ÖTM nyilvántartásba veszi. A pályázati felhívás nyilvántartásba vételére és az ÖTM honlapján való közzétételére történõ megküldése elõtt a Tanács a TEUT elõirányzat esetében a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal is egyeztet. Az ÖTM honlapján történõ közzététel térítésmentes. (3) A Tanács figyelembe véve az e rendeletben meghatározottakat a támogatási célokat a pályázati kiírásban határozza meg. A célokról a Tanács dönt, azonban a támogatási célok köre a HÖF TEKI elõirányzat esetén 4 célnál kevesebb nem lehet. A LEKI elõirányzat esetében a támogatási célok köre a pályázati felhívásban nem szûkíthetõ. (4) A helyi önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) és ha e rendelet lehetõvé teszi az önkormányzati társulás és a többcélú kistérségi társulás a Magyar Államkincstár az önkormányzat székhelye vagy a társulás székhelye szerint területileg illetékes Igazgatóságán (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül egy eredeti és a pályázati felhívásban meghatározott másolati példányban pályázatot nyújt be a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelõen a Tanácshoz. A másolati példányot úgy kell meghatározni, hogy a pályázatból egy-egy példány a pályázati rendszer lebonyolításában közremûködõ szervezetek részére rendelkezésre álljon. (5) Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázatot, és hiányosság esetén az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. -ának (3) bekezdése alapján az önkormányzatot, társulást hiánypótlásra szólítja fel a pályázat benyújtását követõ 10 napon belül. Az önkormányzat, társulás a hiány pótlásáról a benyújtott pályázattal azonos példányban a felszólítás kézhezvételétõl ított 8 napon belül gondoskodik. Hiánypótlásra csak egyszer van lehetõség. (6) Amennyiben az önkormányzat, társulás a hiánypótlásnak nem tesz eleget, vagy nem megfelelõen teljesíti azt, az Igazgatóság a támogatási igényt nem továbbítja a Tanácsnak, és errõl tájékoztatja a Tanácsot. (7) Az Igazgatóság átadja az Ámr. 8/b. ú melléklet szerinti igénylõ által kitöltött I. adatlap adatait az Országos Támogatási Monitoring Rendszerbe (a továbbiakban: OTMR). Az Igazgatóság a pályázatokat a (6) bekezdés szerinti pályázatok kivételével szabályszerûségi véleményével ellátva a benyújtást vagy a hiánypótlást követõ 10 napon belül megküldi a Tanácsnak. (8) A Tanács a pályázati rendszer mûködtetését az illetékes regionális fejlesztési ügynökségen (a továbbiakban: Ügynökség) keresztül látja el. (9) A pályázat befogadásáról az önkormányzatot, illetve önkormányzati társulást és többcélú társulást az Ügynökség írásban tájékoztatja. A pályázat befogadása nem kötelezi a Tanácsot a pályázat támogatására. (10) A Tanács az (1) bekezdésben meghatározott határidõig benyújtott pályázatokról tárgyév május 31-éig dönt. Ha a Tanács a befogadott pályázatok elbírálása során nem utasít el forrás hiányában pályázatot, és nem használja fel elõirányzat-keretét, új pályázatot írhat ki. Az új pályázat benyújtásának határideje tárgyév június 30-a. A Tanács az e határidõig benyújtott pályázatokról tárgyév augusztus 31-éig dönt. Az új pályázat során e rendelet szabályait értelemszerûen kell alkalmazni. (11) A Tanács a (10) bekezdésben meghatározott tárgyév augusztus 31-éig hozott döntésekor tartaléklistát állíthat fel, amelyben a tárgyévben ki nem elégített, a pályázati és jogszabályi feltételeknek megfelelõ, forráshiány miatt elutasítandó pályázatok szerepelhetnek. A Tanács hatáskörébe utalt, az 1. (3) bekezdés a) pontjában szereplõ fejlesztési célú támogatás kivéve a decentralizált vis maior keretet tárgyévi keretébõl megítélt, azonban még tárgyévben lemondásból, visszavonásból, közbeszerzés miatti összköltségcsökkenésbõl eredõ támogatási összeget a Tanács a tartaléklistán szereplõ pályázatok támogatására fordíthatja. Errõl a Tanács tárgyév december 15-éig hozhat döntést. A tartaléklista a következõ évre nem vihetõ át.

9 2. ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 161 (12) A korábbi évek elõirányzatai terhére hozott döntések tárgyévet megelõzõ ütemû támogatásához kapcsolódó lemondásból, visszavonásból, továbbá közbeszerzés miatti összköltségcsökkenésbõl eredõ összegrõl a Tanács új támogató döntést nem hozhat. (13) A korábbi évek elõirányzatai terhére hozott döntések tárgyévi ütemû támogatásához kapcsolódó lemondásból, visszavonásból, továbbá közbeszerzés miatti összköltségcsökkenésbõl eredõ összegrõl a Tanács a (11) bekezdésben foglaltak szerint hozhat döntést. 4. (1) Pályázati díjként a támogatási igény 1%-át, de minimum Ft-ot, maximum Ft-ot kell befizetni a Tanács pályázati felhívásában megjelölt, Magyar Államkincstár által vezetett lájára. A díjakról elkülönített nyilvántartást kell vezetni. A díjak a pályázati rendszer mûködtetésével összefüggõ kiadások fedezésére használhatók fel, és a költségvetési támogatással együtt a felhasználásukról az Áht. 13/A. -ának (2) bekezdése szerint el kell olni. (2) Mentesülnek a pályázati díj befizetése alól a vis maior keretre támogatási igényt benyújtó, valamint a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. ú mellékletében meghatározott, leghátrányosabb helyzetben lévõ kistérségbõl pályázó önkormányzatok és a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 5. ú mellékletében meghatározott, leghátrányosabb helyzetû települési önkormányzatok. A többcélú kistérségi társulások közül azok mentesülnek a pályázati díj befizetése alól, amelyek a) a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. ú melléklete szerinti területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségben jöttek létre, vagy b) nem a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. ú melléklete szerinti területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségben jöttek létre, de a társulást alkotó önkormányzatok több mint fele a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben szerepel. (3) Amennyiben a pályázó a pályázati díjat befizeti, azonban a pályázat benyújtására nem kerül sor, akkor a pályázati díjat a pályázó írásbeli kérelme alapján, annak kézhezvételétõl ított 15 napon belül vissza kell utalni. (4) A Tanács a forráshiány miatt támogatásban nem részesített pályázatok esetén a döntést követõ legkésõbb 30 napon belül, vagy a tartaléklistáról forráshiány miatt támogatásban nem részesített pályázatok esetén a tárgyév végéig intézkedik a befizetett pályázati díjak pályázó önkormányzatok, társulások részére történõ visszafizetésérõl. (5) A pályázathoz csatolni kell az Ámr a (2) és (4) bekezdésében, valamint a 86. -ában elõírtakat tartalmazó, értelemszerûen kitöltött, aláírt, bélyegzõvel ellátott adatlapot, valamint a pályázati díj befizetését igazoló hitelintézeti terhelési értesítõ pályázó által hitelesített másolatát. (6) Vezetékes gázellátás létesítésének támogatására benyújtott pályázatokhoz az Ámr ában meghatározottak mellett mellékelni kell a Magyar Energia Hivatal nyilatkozatát a gázellátó rendszer megvalósításának feltételeirõl. (7) A Tanács a támogatást nyert pályázatok listáját a döntést követõ 10 napon belül a saját honlapján, illetve a helyi sajtóban közzéteszi, továbbá kezdeményezi az ÖTM honlapján való közzétételt. Az ÖTM honlapján történõ közzététel térítésmentes. (8) A Tanács a döntéstõl ított 10 munkanapon belül az Ámr. 8/b. ú melléklet szerinti döntéshozó által kitöltött II. adatlap, illetve a (9) bekezdés szerinti döntési adatlap egy példányának megküldésével értesíti az Igazgatóságot. (9) A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az 1. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott elõirányzatok kivéve a decentralizált vis maior keretet vonatkozásában elõkészíti a döntési, illetve az eloló adatlap, továbbá a lemondó nyilatkozat mintáját, amelyet jóváhagyás céljából megküld az ÖTM részére. A Kincstár az ÖTM által jóváhagyott adatlap mintát tárgyév február 15-éig megküldi a Tanács részére. (10) Az Igazgatóság az OTMR-be átadja az Ámr. 8/b. ú melléklete döntéshozó által kitöltött II. adatlapjának adatait. Az Igazgatóság rögzíti az 1. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott elõirányzatok kivéve a decentralizált vis maior keretet vonatkozásában a (9) bekezdésben meghatározott döntési adatlap adatait. (11) A támogatásból megvalósuló fejlesztések hatásait értékelõ jelentéseket, a folyamatban lévõ fejlesztések nyomon követését és pénzügyi ellenõrzését tartalmazó elemzéseket a Tanácsok az ÖTM által meghatározott formában és tartalommal évente elkészítik, és a tárgyévet követõ év február 15-éig megküldik az ÖTM részére. (12) A Kincstár a féléves költségvetési beoló és év végi záradás követelményeinek és határidejének megfelelõen a tárgyhót követõ 15-éig tájékoztatja az ÖTM-et, a Tanácsokat a támogatás elõirányzatának és maradványának felhasználásáról, a támogatásban részesülõ kedvezményezett támogatásának összegérõl az Áht.-ban, valamint az Ámr.-ben foglaltak figyelembevételével. 5. (1) A pályázat benyújtása elõtt megkezdett fejlesztéshez támogatás nem adható, kivéve a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása esetében címzett és céltámogatással megvalósuló fejlesztésekhez,

10 162 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 2. ahol a benyújtás idõpontjában hátralévõ mûszaki tartalomra igényelhetõ támogatás. (2) Az 1. (3) bekezdésben meghatározott elõirányzatokból nem adható támogatás azokhoz a fejlesztésekhez, amelyek vagy az Európai Unió által társfinanszírozott támogatások pályázati rendszerében, vagy a terület- és régiófejlesztési célelõirányzatból kaptak támogatást, kivéve a címzett, illetve céltámogatással együttesen megvalósuló fejlesztéseket. (3) A pályázatok elbírálásakor az Ámr aiban elõírtak szerint kell eljárni azzal, hogy az igényeltnél kisebb összegû támogatás is megítélhetõ, legfeljebb a támogatásban részesített pályázatok ának 30%-a mértékéig. (4) Az igényeltnél kisebb összegû támogatás megítélése esetén a kedvezményezett jogosult az eredeti pályázat mûszaki tartalmának csökkentésére, kivéve a címzett és céltámogatásban is részesült fejlesztéseket. (5) Az átdolgozott pályázatot a Tanács köteles megvizsgálni, és támogatásáról dönteni, különös tekintettel annak megvalósíthatóságára és üzembe helyezhetõségére. A Tanács az átdolgozott pályázat esetében csak annak támogatásáról vagy nem támogatásáról dönthet, ebben az esetben a megítéltnél alacsonyabb mértékû támogatás már nem ítélhetõ meg. (6) A támogatás csak abban az esetben igényelhetõ az ÁFA összegét is tartalmazó fejlesztési összköltség alapján, ha a kedvezményezettnek külön jogszabály szerint a támogatásból megvalósított cél kapcsán ÁFA levonási joga nincs. (7) A pályázatok elbírálásánál elõnyt élveznek a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjérõl szóló 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott eljárás alapján elfogadott, a régió, a megye és a kistérség területfejlesztési programjába, Budapest Fõváros esetében a településfejlesztési koncepciókba illeszkedõ fejlesztési pályázatok. (8) E rendelet hatálya alá tartozó elõirányzatokból egy adott fejlesztéshez csak egyszer adható támogatás. A támogatás formája vissza nem térítendõ támogatás. 6. A támogatás szempontjából elismerhetõ költségek: a) beruházás esetén a viteli törvény a, valamint 51. -a szerinti bekerülési értéke, beleértve a meglévõ tárgyi eszközök bõvítése, rendeltetése megváltoztatása, átalakítása elõállítási költségeinek összegét is. Ezen bekerülési értéken belül az immateriális javak bekerülési értéke nem haladhatja meg a tárgyi eszközök bekerülési értékének 25%-át azzal, hogy beruházás elõkészítésével kapcsolatosan a támogatásban részesíthetõ immateriális javak, engedélyezési tervek költségeirõl a pályázatok benyújtását megelõzõ 12 hónapon belül keletkezett lák is benyújthatók; b) fejlesztési célú pénzeszközök átadása ba) szolgáltató (vezetékes gáz, áram, hírközlés) társaságok és a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény szerinti víziközmû-üzemeltetõk, bb) önkormányzatok által alapított és azok többségi tulajdonában lévõ beruházó vagy szolgáltató gazdasági társaságok, bc) a Magyar Közút Kht., illetve 100%-os állami tulajdonban lévõ gazdasági társaságok részére az a) pontban meghatározott arányok és az önkormányzatokkal kötött szerzõdés szerint, kivéve a 24. (1) bekezdés alá tartozó támogatási célok esetében, amelyek az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L sorozat 302/ november 1.) hatálya alá tartoznak. 7. (1) A fejlesztés megvalósításához az önkormányzatoknak, társulásoknak a) LEKI elõirányzat esetében legalább 5%, b) HÖF TEKI, HÖF CÉDE elõirányzatok esetében legalább 10%, c) TEUT elõirányzat esetében 50%, kivéve a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott településeket, amelyek esetében 42% saját forrással kell rendelkezniük, kivéve a 24. (1) bekezdés alá tartozó támogatási célokat, amelyek az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L sorozat 302/ november 1.) hatálya alá tartoznak. (2) Az alap támogatási mértéket a 2. ú melléklet tartalmazza. Az alap támogatási mértéken felül területi, kedvezményezetti szempontból, valamint támogatási cél alapján többlettámogatás adható. A területi szempontból adható többlettámogatást is tartalmazó, emelt szintû támogatási mértéket a 2. ú melléklet tartalmazza. Az alap támogatási mértéken, illetve a területi szempontból adható többlettámogatást is tartalmazó, emelt szintû támogatási mértéken felül kivéve a TEUT elõirányzatot az alábbi többlettámogatások adhatók: a) kedvezményezetti szempontból: aa) az a települési önkormányzat, amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ települési önkormányzatok támogatása jogcímen a és a évben is támogatásban részesült, 10%-kal magasabb támogatást kaphat, vagy

11 2. ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 163 ab) azon önkormányzatok, amelyek társulási formában kívánják fejlesztéseiket megvalósítani, 10%-kal magasabb támogatást kaphatnak, vagy ac) a többcélú kistérségi társulások, illetve az általuk vagy önkormányzati társulások által benyújtott projektcsomagok 15%-kal magasabb támogatást kaphatnak; b) támogatási cél alapján: ba) a felszíni vízelvezetõ rendszerek kiépítése, amennyiben társulási összefogással valósul meg, 10%-kal magasabb támogatást kaphat akkor, ha a társult önkormányzatokra esõ összes beruházási hányad meghaladja a beruházás teljes összegének 10%-át, vagy bb) kedvezõtlen telepszerû lakókörzetek termelõinfrastruktúra kiépítése 10%-kal magasabb támogatást kaphat, vagy bc) a belvíz elleni védekezés, amennyiben az önkormányzat a pályázat benyújtását megelõzõ mindkét évben a vis maior keretbõl vagy más állami forrásból ezen célra támogatásban részesült, a felszíni vízelvezetõ rendszer kiépítéséhez az elismerhetõ költségek (1) bekezdés szerinti saját forrással csökkentett mértékéig részesülhet támogatásban, vagy bd) az innovációs központ vagy ipari terület kialakítását, továbbá az ipari területek elõkészítését szolgáló beruházások 10%-kal magasabb támogatást kaphatnak. (3) A (2) bekezdésben meghatározott többlettámogatások összevonhatók, azonban azok együttes mértéke nem haladhatja meg az elismerhetõ költségek (1) bekezdés szerinti saját forrással csökkentett mértékét. 8. (1) A Tanács támogatásról szóló döntése alapján az Igazgatóság három, egymással mindenben megegyezõ példányban készíti elõ aláírásra a támogatási szerzõdést. Az Igazgatóság a támogatási szerzõdés elõkészítéséhez megküldött, vagy bekért összes irat egy másolati példányát köteles a Tanácsnak megküldeni. Az Igazgatóság a kedvezményezett által aláírt támogatási szerzõdés példányait megküldi a Tanács részére aláírás céljából. A Tanács a támogatási szerzõdés mindkét fél által aláírt példányaiból egy példányt a kedvezményezett és egy példányt az Igazgatóság részére igazolható módon megküld. (2) A támogatási szerzõdések módosításának elõkészítése a Tanács támogatási döntés módosításáról szóló döntése alapján, az Igazgatóság feladata. A támogatási szerzõdések és azok módosításainak adatait az Igazgatóság nyilvántartja. (3) A támogatási szerzõdéseket a támogatási döntésrõl szóló értesítõ átvételét követõ 90 napon belül meg kell kötni. A Tanács a döntésrõl szóló értesítõ átvételét igazoló dokumentum (tértivevény) másolatát megküldi az Igazgatóság részére a szerzõdéskötési határidõ figyelemmel kísérése érdekében. (4) A támogatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ leteltérõl az Igazgatóság írásban tájékoztatja a Tanácsot. (5) A kedvezményezett a támogatási szerzõdés megkötésére rendelkezésre álló idõtartamon belül indokolt esetben írásbeli kérelemmel fordulhat a Tanácshoz, amelyben a támogatási szerzõdés megkötésére rendelkezésre álló idõtartam meghosszabbítását kezdeményezheti, részletesen bemutatva a hosszabbítási kérelem indokait. (6) A Tanács a hosszabbítási kérelem tárgyában benyújtott kérelemrõl annak beérkezését követõ 10 napon belül dönt. Amennyiben a kérelemben foglalt indokot a Tanács elfogadja, a támogatási szerzõdés megkötésére rendelkezésre álló idõtartamot további legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, amely idõtartam a Tanács hosszabbítás engedélyezésrõl szóló döntésének kézhezvételétõl ít. A Tanács a döntésrõl szóló értesítõ átvételét igazoló dokumentum (tértivevény) másolatát megküldi az Igazgatóság részére a szerzõdéskötési határidõ figyelemmel kísérése érdekében. (7) Amennyiben a támogatási szerzõdés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából a (3) bekezdésben meghatározott idõtartamon belül, vagy a (6) bekezdésben meghatározott meghosszabbított idõtartamon belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. (8) A Tanács amennyiben megállapítja, hogy a támogatási szerzõdés meg nem kötésére a kedvezményezett hibájából került sor megállapítja a támogatási döntés érvényvesztését, és e tényrõl soron kívül, írásban, igazolható módon tájékoztatja a kedvezményezettet. A tájékozató egy példányát az Igazgatóságnak is meg kell küldeni. (9) Amennyiben a fejlesztés a közbeszerzésekrõl szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: közbeszerzési törvény) hatálya alá tartozik, a támogatási szerzõdésben ki kell kötni, hogy a támogatás csak a közbeszerzési eljárás lefolytatása, a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 2/2006. (I. 13.) IM rendelet szerinti tájékoztató és a létrejött szerzõdések benyújtását követõen kerül folyósításra. (10) Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként a program, projekt összköltsége (kiadása) a támogatási szerzõdésben szereplõ pályázati adatokkal összhangban lévõ adatokhoz képest változik, a Tanács ennek megfelelõen 30 napon belül módosítja támogatási döntését, figyelembe véve az Ámr. 87. (11) bekezdésében foglaltakat. Az Igazgatóság a módosított döntés alapján elkészíti a támogatási szerzõdés módosítását. (11) A támogatási szerzõdésben kötelezõ meghatározni: a) a fejlesztési célt, a támogatással elérni kívánt eredményt, a fejlesztés helyét; b) a fejlesztési cél megvalósításának összköltségét (nettó összeg, ÁFA összeg, bruttó összeg megbontásban),

12 164 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 2. forrásának összetételét, tervezett megkezdésének és befejezésének idõpontját; c) a támogatás összegét, felhasználásának pénzügyi feltételét, a kedvezményezett támogatás felhasználásának elolására vonatkozó kötelezettségét, a fejlesztési cél megvalósításának összköltségét; d) a kedvezményezett beolási kötelezettségét, valamint az ehhez kapcsolódó határidõket; e) a szerzõdésszegés vagy a nem szerzõdésszerû teljesítés jogkövetkezményeit. (12) A támogatást nyújtó köteles a szerzõdésben az elállás jogát kikötni arra az esetre, ha a) a közbeszerzési eljárás lefolytatását igazoló tájékoztatót, a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követõ 30 napon belül a kedvezményezett nem nyújtja be, vagy b) az Ámr. 87. (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik. (13) Az a pályázó, akirõl bebizonyosodik, hogy a pályázatában szándékosan valótlan adatot tüntetett fel, a Tanács döntése alapján három évre kizárható a decentralizált támogatási programok pályázati rendszerébõl. 9. (1) A HÖF TEKI, a HÖF CÉDE, illetve a decentralizált vis maior támogatására rendelkezésre álló tárgyévi elõirányzatát növeli a tárgyévet megelõzõ évek maradványaiból igénybe vett, elõirányzatosított összeg. A HÖF TEKI és a HÖF CÉDE támogatások esetében a tárgyévi elõirányzat a tárgyévet követõ év végéig használható fel, amely határidõ alatt az elolás alapját képezõ dokumentum Igazgatósághoz történõ beérkezésének legvégsõ dátuma értendõ. Amennyiben a kötelezettséggel terhelt maradvány felhasználására eddig az idõpontig nem kerül sor, úgy a kedvezményezettnek arról a 14. (2) bekezdése szerint le kell mondania. Ha a kedvezményezett a támogatásról nem mond le, azt a Tanács vonja vissza. (2) A LEKI és a TEUT támogatására rendelkezésére álló elõirányzatok kötelezettséggel terhelt maradványai a következõ év június 30-ig használhatók fel, mely idõpont alatt az elolás alapját képezõ dokumentum Igazgatósághoz történõ beérkezésének legvégsõ dátuma értendõ. Amennyiben a kötelezettséggel terhelt maradvány felhasználásra a tárgyévet követõ év június 30-ig nem kerül sor, úgy a kedvezményezettnek arról a 14. (2) bekezdése szerint le kell mondani. Ha az önkormányzat a támogatásról nem mond le, azt a Tanács vonja vissza. (3) Az Igazgatóság nyilvántartja a Tanácsoknak biztosított támogatási keret, illetve keretmaradvány összegét az éves elõirányzat költségvetési törvény szerinti felosztása alapján, és figyelemmel kíséri az elõirányzatok ennek megfelelõ felhasználását, melyet a féléves beolóhoz és az éves záradáshoz kapcsolódóan egyeztet az ÖTM-mel. Ezen Igazgatósággal egyeztetett adatokat a Tanács is nyilvántartja. 10. (1) Az ÖTM az 1. (4) bekezdése szerinti feladatok ellátása érdekében megállapodást köt a Kincstárral. A támogatásokat a Kincstár az ÖTM-mel kötött megállapodás alapján az Ámr ában elõírtak szerint folyósítja azzal, hogy a) a kedvezményezett az általa igazolt eredeti és kettõ általa hitelesített másolati láját a Tanácshoz nyújtja be, amely az eredeti és másolati la ellenjegyzését követõen együtt továbbítja azokat az Igazgatósághoz; b) az Igazgatóság a szabályszerûségi szempontból megfelelõ lák esetében kezdeményezi a támogatás folyósítását; c) az Igazgatóság az eredeti lát visszajuttatja a kedvezményezettnek, a la elfogadása esetén feltüntetve rajta, hogy az mely támogatáshoz került felhasználásra; d) a Kincstár a kezdeményezett támogatás igénylések adatainak ellenõrzését követõen az 1. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott elõirányzatok esetében az ÖTM-nél kezdeményezi a támogatások utalványozását; e) a Kincstár az ÖTM utalványozása alapján teljesíti a támogatás kedvezményezett lájára történõ utalását; f) folyósításra csak a fejlesztés befejezésének idõpontjáig kiállított lák esetében, a támogatási szerzõdésben rögzített befejezési határidõt követõ 60 napig van lehetõség. (2) A Tanács a folyósításra nyitva álló határidõ leteltérõl szóló igazgatósági értesítés alapján megvizsgálja a folyósítás elmaradásának okát. (3) A Tanács amennyiben megállapítja, hogy a folyósításra a kedvezményezett hibájából nem került sor megállapítja a folyósítási határidõ leteltét, és a fennmaradó támogatás visszavonásáról soron kívül írásban, igazolható módon tájékoztatja a kedvezményezettet. A tájékoztató egy példányát az Igazgatóságnak is meg kell küldeni. (4) Amennyiben a Tanács azt állapítja meg, hogy nem a kedvezményezett hibájából ered a határidõ be nem tartása, úgy írásban értesíti az Igazgatóságot a támogatás az (1) bekezdéssel összhangban lévõ folyósításának engedélyezésérõl és annak határidejérõl, ami nem lehet késõbbi az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott határidõt követõ 60. napnál. Az írásbeli engedély alapján az Igazgatóság gondoskodik a támogatás folyósításáról. (5) A támogatás saját és más forrásokkal arányosan a teljesítést igazoló la vagy a fejlesztési célú pénzeszköz átadásáról szóló megállapodás alapján a Tanács döntésérõl szóló 4. (9) bekezdés szerinti adatlapnak megfelelõ támogatási szerzõdésben rögzítettek szerint vehetõ igénybe.

13 2. ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 165 (6) A Kincstár adatot szolgáltat az (1) bekezdésben rögzített megállapodás alapján az ÖTM és a Tanács felé a folyósításokról havi, féléves, valamint éves rendszerességgel, megyei és regionális bontásban. 11. (1) A fejlesztés megkezdési idõpontjának: a) építéssel járó fejlesztés esetén az építési naplóba történõ elsõ bejegyzés napját, b) építéssel nem járó fejlesztés (pl. önálló gépvásárlás, egészségügyi gép-mûszer beszerzés) esetén a közbeszerzési eljárást követõ szerzõdéskötés idõpontja, ennek hiányában az elsõ beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot, c) a fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az elsõ pénzátadás napját, d) immateriális javak beszerzése esetén a megrendelés elküldésének, alkotása esetén a megvalósításról szóló szerzõdés aláírásának napját, e) egyéb esetekben a szerzõdés vagy megrendelés aláírásának napját kell tekinteni, kivéve a 24. (1) bekezdés alá tartozó támogatási célokat, amelyek az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L sorozat 302/ november 1.) hatálya alá tartoznak. (2) Amennyiben a kedvezményezett a) a támogatási szerzõdésben rögzített tervezett kezdéshez képest, vagy b) a támogatási szerzõdés mindkét fél által történõ aláírásához képest, ha ez késõbbi, mint a támogatási szerzõdésben rögzített tervezett kezdési idõpont 3 hónapon belül nem kezdi meg a beruházást, vagy nem kezdeményezi a támogatás vagy a támogatás egy részének igénybevételét, és késedelmét ezen idõ alatt írásban a Tanácsnál nem menti ki, a támogatási döntés érvényét veszti. A Tanács errõl mind a kedvezményezettet, mind az Igazgatóságot értesíti. Kivételt képeznek ez alól a Közbeszerzési Döntõbizottságnál megtámadott közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt meg nem kezdhetõ beruházások. (3) A beruházásnak a megkezdéstõl ított 2 éven belül meg kell valósulnia, kivéve a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásokat. A támogatással létrejött termelõ és humán-infrastruktúra fejlesztéssel megvalósított szolgáltatásról az önkormányzatnak a projekt befejezésétõl kezdõdõen 10 éven keresztül gondoskodnia kell. 12. Az ÖTM az 1. (3) bekezdésben meghatározott források szabályszerû felhasználását jogosult ellenõrizni. Az Igazgatóság az Áht.-ban, valamint az Ámr.-ben meghatározott ellenõrzési feladatokat jogosult és köteles ellátni. A támogatási szerzõdések végrehajtásának és a vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenõrzésére az érintett Tanács jogosult és köteles. A Tanács az Igazgatósággal ellenõrzéseit összehangolja. A Tanács és az Igazgatóság ellenõrzéseket közösen is végezhet. 13. (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó elõirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon a 11. (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségvállalás idõpontjáig csak a támogatási döntést hozó elõzetes jóváhagyásával idegeníthetõ el, adható bérbe, illetve használatba. (2) Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó elõirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítése, bérbe, illetve használatba adása a támogatási döntést hozó elõzetes jóváhagyása nélkül történik, akkor az igénybe vett támogatás teljes, kamattal növelt összege visszafizetésének elrendelésére és az igénybe nem vett támogatás teljes összegének zárolására vagy törlésére kerül sor. Ebben az esetben az igénybe vett támogatást az Áht. 64/B. (2) bekezdésében rögzített mértékû kamattal növelt összegben kell visszafizetni. (3) Ha az e rendelet hatálya alá tartozó elõirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon a támogatási döntést hozó elõzetes jóváhagyásával történõ elidegenítésére, bérbe, illetve használatba adására a szolgáltatási, a mûködtetési és az egyéb kötelezettségek más által történõ átvállalásával kerül sor, úgy a támogatást nem kell visszafizetni az adott elõirányzat javára, azonban a támogatási szerzõdésben a kötelezettségek átvállalását rögzíteni kell. (4) Abban az esetben, ha e rendelet hatálya alá tartozó elõirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítésére, bérbe, illetve használatba adására a támogatási döntést hozó elõzetes jóváhagyásával kerül sor a szolgáltatási, a mûködtetési és az egyéb kötelezettségek más által történõ átvállalása nélkül, úgy az igénybe vett támogatást a jóváhagyás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni az elõirányzat javára. (5) A kamatot a támogatás igénybevételétõl a visszavonásról szóló döntés idõpontjáig kell felítani a 14. (3) bekezdése szerint. (6) A visszavont támogatást és kamatait az értesítés kézhezvételétõl ított 5 munkanapon belül a támogatási szerzõdésben meghatározott lara kell befizetni, a támogatási szerzõdés ának, a támogatási cél, valamint a támogatási döntésazonosító feltüntetésével. (7) Abban az esetben, ha a támogatás és kamata befizetésére a (6) bekezdésben meghatározott idõpontnál késõbb kerül sor, az eltelt idõszakra késedelmi kamatot kell fizetni, amely a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese.

14 166 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE (1) A támogatást igénybe vevõ kedvezményezett a költségvetési beolóval egyidejûleg, illetve a támogatási szerzõdés szerint tervezett befejezési határidõt követõ 90 napon belül az 1. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott elõirányzatok kivéve a decentralizált vis maior keretet vonatkozásában a 4. (9) bekezdés szerinti eloló adatlapon elol az elõirányzat felhasználásáról a Tanácsnak. Az elolással egyidejûleg a fel nem használt elõirányzatról le kell mondani. Az elõzõ évek elõirányzat-maradványa esetén az elolással egyidejûleg a Tanács módosítja a 4. (9) bekezdés szerinti döntési adatlapot. A kedvezményezett elolását követõen a Tanács a támogatási cél megvalósítását a helyszínen ellenõrzi, és errõl jegyzõkönyvet állít ki. A Tanács az ellenõrzött 4. (9) bekezdés szerinti eloló adatlap és az ellenõrzési jegyzõkönyv megküldésével az Igazgatóságot tájékoztatja. (2) Ha a kedvezményezett a támogatott feladat megvalósításától eláll, illetve a támogatást csak részben használta fel, vagy a támogatási szerzõdés szerinti határidõig a támogatást nem használta fel, akkor a fel nem használt támogatásról az Áht. 64/B. (1) bekezdésével összhangban haladéktalanul köteles lemondani és a támogatást a költségvetés javára visszafizetni. A lemondásról 8 napon belül az 1. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott elõirányzatok kivéve a decentralizált vis maior keretet vonatkozásában a 4. (9) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozatban értesíti a Tanácsot. A Tanács a lemondással egyidejûleg módosítja a 4. (9) bekezdés szerinti döntési adatlapot. A Tanács a lemondásról a képviselõ-testületi határozat, illetve a nyilatkozat egy másolati példányának megküldésével tájékoztatja az Igazgatóságot. (3) A nem szerzõdésszerû teljesítést, illetve a tõketartozás összegét a Tanács együttmûködve az Igazgatósággal, a kamattartozás összegét pedig az Igazgatóság határozza meg, amirõl a Tanácsot írásban értesíti. A Tanács a döntésérõl és az Igazgatósággal történõ együttmûködés keretében meghatározott visszafizetendõ összegrõl soron kívül írásban, igazolható módon tájékoztatja a kedvezményezettet és az Igazgatóságot. A HÖF TEKI keret programspecifikus szabályai 15. (1) Több település összefogásával megvalósuló beruházás abban az esetben támogatható, ha legalább egy település megfelel az 1. (1) bekezdés aaa) alpontjában megfogalmazott feltételeknek. Ez esetben a támogatás csak az 1. (1) bekezdés aaa) alpontjában meghatározott feltételeknek megfelelõ önkormányzatot illeti meg, a beruházás költségeibõl azt terhelõ hányad figyelembevételével. (2) Az önkormányzatok az alábbi fejlesztési célok megvalósításához igényelhetnek támogatást: a) a településeken vagy azok egyes területein kiemelten a kedvezõtlen telepszerû lakókörzetekben a termelõ infrastrukturális beruházásokhoz; b) a bel- és külterületen meglévõ termelõ infrastrukturális hálózatok felújításához, korszerûsítéséhez; c) a felszíni vízelvezetõ rendszerek fejlesztéséhez; d) az ipari területek elõkészítésének beruházásaihoz; e) a címzett és céltámogatással megvalósuló fejlesztésekhez; f) az önkormányzati tulajdonú kötelezõ feladatot ellátó intézmények fejlesztéseihez; g) közfürdõk korszerûsítéséhez; h) a turizmushoz, a környezet- és a természetvédelemhez, a sporttevékenység gyakorlása infrastrukturális feltételrendszerének megteremtéséhez, valamint a szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó önkormányzati fejlesztésekhez; i) településrendezési eszközök, ideértve a településfejlesztési koncepciók, települési környezetvédelmi programok és területrendezési tervek elkészítését és azok módosítását is. (3) A (2) bekezdés i) pontja esetében az adható támogatás mértéke az alap támogatási mértékkel egyezik meg, a 7. (2) bekezdés szerinti többlettámogatás nem ítélhetõ meg. A HÖF CÉDE keret programspecifikus szabályai 16. Az önkormányzatok az alábbi célok megvalósításához igényelhetnek támogatást: a) a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó, önkormányzati tulajdonra vonatkozó fejlesztésekhez; b) a címzett és céltámogatással megvalósuló fejlesztésekhez. A LEKI keret programspecifikus szabályai 17. (1) Támogatást igényelhetnek azok a települési önkormányzatok, illetve többcélú kistérségi társulások, amelyek a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. ú mellékletében meghatározott, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetû kistérségek jegyzékén szereplõ kistérségeken belül vannak, valamint azok az önkormányzati társulások, amelyek fejlesztéseiket ezen kistérségeken belül akarják megvalósítani, és a fejlesztés a kistérség fejlõdését szolgálja.

15 2. ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 167 (2) A célok elérése érdekében támogatás nyújtható: a) a helyi önkormányzatok alapfeladatainak ellátása között meglévõ színvonalbeli különbségek csökkentése érdekében, a bel- és külterületen megvalósuló humán, illetve termelõ infrastruktúra fejlesztésekhez; b) a kistérségben élõk életminõségének javítása érdekében a humán infrastruktúra fejlesztésekhez; c) a kistérségben élõ emberek esélyegyenlõsége között meglévõ különbségek csökkentése érdekében: ca) a kedvezõtlen telepszerû lakókörzetekben a termelõ infrastrukturális beruházásokhoz, cb) az önkormányzati tulajdonú középületek akadálymentesítését szolgáló beruházásokhoz, cc) életmentõ készülékek beszerzését szolgáló beruházásokhoz, cd) a falugondnoki hálózat fejlesztését szolgáló beruházásokhoz, ce) a tanyagondnoki hálózat fejlesztését szolgáló beruházásokhoz, cf) a közösségi terek kialakítását szolgáló fejlesztésekhez; d) innovációs központ vagy ipari terület kialakítását szolgáló beruházásokhoz. (3) Támogatás igényelhetõ egy projekt vagy egy projektcsomag megvalósítására. Projektcsomagot csak önkormányzati társulás, illetve többcélú kistérségi társulás nyújthat be. A támogatások elbírálásánál elõnyt élveznek a projektcsomagban benyújtott pályázatok. A projektcsomagként a pályázati és jogszabályi feltételeknek önmagukban is megfelelõ projektek együttesen nyújtandók be. Amennyiben a projektcsomag valamely projektje nem felel meg pályázati és jogszabályi feltételeknek, úgy a projektcsomag pályázati és jogszabályi feltételeknek megfelelõ többi projektje a 7. (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában rögzített többlettámogatási mértékre már nem jogosult. A támogatásban részesített projektcsomag projektjeire az Igazgatóság külön-külön készíti elõ a támogatási szerzõdéseket. (4) Forrás hiányában projektcsomagot mindaddig nem lehet elutasítani, amíg a Tanács nem használta fel keretének 30%-át projektcsomagban benyújtott igények támogatására. (5) A Tanács a támogatást a régióhoz tartozó leghátrányosabb kistérségekbõl érkezõ pályázatok között az egyes kistérségek lakónépessége arányában osztja el. A TEUT keret programspecifikus felhasználási szabályai 18. (1) A támogatás célja a települési önkormányzatok törzsvagyonába tartozó belterületi kapacitást nem növelõ szilárd burkolatú közutak felújításának támogatása olyan esetekben, amikor az út vízelvezetése megoldott, vagy azt a tervezett burkolatfelújítással egyidejûleg az önkormányzat saját forrásból megoldja. (2) A burkolatfelújítás támogatás szempontjából elismerhetõ nettó fajlagos költségeket az e rendelet 3. ú melléklete tartalmazza. A települési önkormányzatok elismerhetõ felújítási kiadásaik 50%-át, a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott települések kiadásaik 58%-át, de legfeljebb a felújítás 3. ú melléklet alapján az 5. (6) bekezdésének figyelembevételével ított összeg 50, illetve 58%-át igényelhetik támogatásként. (3) Minden pályázat egy (esetleg több utcát magába foglaló, de megszakítás nélküli, egybefüggõ) hálózati elemre vonatkozhat. (4) Ha a felújítandó burkolt útszakaszhoz kapcsolódó vízelvezetõ rendszer nem megfelelõ állapotú, csak abban az esetben lehet a felújítási munkákra igénybejelentést benyújtani, ha az önkormányzat vállalja a vízelvezetõ rendszer felújítását, illetve kiépítését. (5) A támogatás szempontjából a felújítás bekerülési összege nem tartalmazhatja a pályázat beadási határidejét megelõzõ egy évnél régebbi tervezési, továbbá a terület-igénybevételi és közmû-létesítési (pl. közvilágítás, szennyvízcsatorna stb.) költségeket, utóbbinál kivételt képez a gyalogos-átkelõhely elõírás szerinti megvilágítását szolgáló eszközök létesítése. A fejlesztés elismerhetõ összköltségébe beítható a pályázat beadási határnapját megelõzõ egy éven belül kifizetett tervezési, építési engedélyezési díj, továbbá a lebonyolítás díja összességében az elismerhetõ összköltség legfeljebb 1,5%-áig. Használatbavételi díj abban az esetben olható el, ha annak lája a kivitelezõi la benyújtásával egyidejûleg biztosítható. (6) A támogatás szempontjából elismerhetõ költségek a viteli törvény 47. -ában, 48. -ában és 51. -ában foglaltak szerint a tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzési árának, valamint a meglévõ eszközök bõvítése, rendeltetése megváltoztatása, átalakítása elõállítási költségeinek mértékéig. A pályázat keretein belül az e rendelet 3. ú mellékletében szerepeltetett munkákon kívül felmerülõ költségeket saját erõbõl kell fedeznie a kedvezményezettnek. (7) Az elbírálás során elõnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek fõútvonalak, illetve tömegközlekedés által igénybe vett egyéb utak burkolatfelújítására igényelnek állami támogatást. (8) A benyújtott pályázat egy példányát a beérkezését követõ 2 munkanapon belül az Igazgatóság megküldi a Magyar Közút Kht. részére. A Magyar Közút Kht. a pályázatot szakmai szempontból az Igazgatóság általi megküldést követõen véleményezi, és véleményét 12 napon belül megküldi a Tanácsnak.

16 168 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 2. A decentralizált vis maior keret programspecifikus szabályai 19. (1) Az önkormányzat támogatást igényelhet a Tanácstól a) az elõre nem látható természeti vagy más eredetû veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására, valamint b) az önkormányzati tulajdonban lévõ építményt (épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közmûvet és mûtárgyait) sújtó, elõre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására a biztosításból vagy egyéb módon megtérülõ károk figyelembevételével. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatokkal azonos feltételek mellett támogatást igényelhet a többcélú kistérségi társulás, amennyiben a tulajdonában levõ építményt elõre nem látható természeti vagy más kár sújtja. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben támogatás az ár- és belvízvédelmi létesítmények kivételével kizárólag akkor igényelhetõ, ha a károk az önkormányzat kötelezõ feladat ellátását szolgáló épületében, épületrészében következtek be, illetve utak, hidak, kompok esetében a károsodás a helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti. Többcélú kistérségi társulások akkor igényelhetnek támogatást, ha a károk önkormányzati kötelezõ feladat ellátását szolgáló épületben, épületrészben következtek be. (4) A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás az elõre nem látható, váratlan esemény bekövetkezésétõl, illetõleg védekezési többletkiadások esetén a védekezés megkezdésétõl ított 5 naptári napon belül az e rendelet 4. ú melléklete szerinti adatlapon faxon bejelentést tesz a vis maior eseményrõl a Tanács és a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság, a fõvárosban a Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelmi igazgatóság) felé. A bejelentésre nyitva álló határidõ elmulasztása jogvesztõ. (5) A bejelentést követõen haladéktalanul de legkésõbb 10 napon belül a Tanács és a katasztrófavédelmi igazgatóság képviselõje a helyszínen együttesen meggyõzõdik a bejelentés valódiságáról. A helyszíni vizsgálatban részt kell vennie: a) ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetében a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak, b) utakban, kompokban, hidakban keletkezett károk esetében az Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság képviselõjének. (6) Az (5) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatásáról jegyzõkönyvet kell kiállítani, amely feltétele a támogatás igénylésének. A jegyzõkönyv kiállításával egyidejûleg a Tanács képviselõjének jelenlétében a bejelentett károkról fotódokumentáció készül, amelyet a vis maior kérelemhez csatolni kell. (7) Pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás esetén a támogatás igénylésének további feltétele, hogy az önkormányzat az esemény bekövetkezésétõl ított 5 napon belül faxon bejelentést tesz az ÖTM felé. A bejelentésre nyitva álló határidõ elmulasztása jogvesztõ. A bejelentést követõen haladéktalanul legkésõbb 15 napon belül az önkormányzati és területfejlesztési miniszter által kinevezett szakértõi bizottság a helyszínen megvizsgálja a káreseményt, és azt az e rendelet 5. ú melléklete szerinti veszélyeztetettségi kategóriába sorolja, majd errõl soron kívül írásban tájékoztatja az önkormányzatot. (8) Nem igényelhetõ támogatás a vis maior keretbõl az elmaradt felújításból, karbantartásból eredõ, korábban megelõzhetõ károk helyreállítására, illetve felújítási elõirányzatok pótlására. (9) Különösen súlyos természeti vagy más, a település nagyobb részét érintõ károk (pl. földrengés, árvíz, lakott területen belüli nagy kiterjedésû belvíz, tornádó, tûzvész, robbanás, pince- vagy partfalomlás) mérséklésére a támogatás azonnali segítségnyújtásként, elõleg formájában is folyósítható a Tanács elnökének elõzetes döntésével, a Tanács utólagos engedélyezésével, a kedvezményezettet terhelõ elolási kötelezettséggel. (10) A települést ért különösen súlyos természeti vagy más csapás esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentõs része életveszélyessé vált, illetve helyre nem állítható, kivételesen a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben elõírt eljárási szabályokkal egyezõen az önkormányzati kötelezettségbõl eredõ kiadások (átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztetõ rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza. A támogatás elõleg formájában is folyósítható a (9) bekezdésben részletezett eljárás szerint. 20. (1) Az önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás a támogatási kérelmét a bejelentésrõl készült jegyzõkönyv kiállítását követõ 30 napon belül köteles benyújtani a területileg illetékes Igazgatóságnak. A (2) bekezdésben megfogalmazott vizsgálat elvégzését követõen az Igazgatóság soron kívül továbbítja a kérelmet a területileg illetékes Tanácshoz. A benyújtási határidõ elmulasztása jogvesztõ.

17 2. ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 169 (2) A kérelemben meg kell határozni a védekezés, illetve helyreállítás kezdési és befejezési határidejét. Az Igazgatóság megvizsgálja a kérelmet és hiányosság észlelése esetén az Áht. 64/B. -ának (3) bekezdése alapján az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást hiánypótlásra szólítja fel. A hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétõl ított 8 napon belül gondoskodni kell. (3) A támogatási kérelem kötelezõ mellékletei: a) az e rendelet 4. ú melléklete szerinti vis maior adatlap; b) kárfelvételi jegyzõkönyv, amely tartalmazza a kár keletkezésének pontos idejét, helyét (helyrajzi jelölésével), a kár jellegét, rövid leírását, a kár bejelentésének idõpontját, a jegyzõkönyv felvételének idõpontját, helyét, a károsodott ingatlan helyreállításának várható kezdési és befejezési idõpontját, ár- vagy belvíz elleni védekezés esetén a védekezési fokozat elrendelésének idõpontját, a fokozat mértékét, a megszüntetés idõpontját; c) az önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak a 19. (4) bekezdése szerinti írásos bejelentése, az arról szóló faxos visszaigazolás; d) mûszaki szakértõ által készített nyilatkozat, amely tartalmazza: da) a keletkezett károk tételes felsorolását (a kár helye, mértéke), a károk kialakulásának okait, db) a károsodott építmény általános jellemzését (építés éve, legutóbbi felújítás dátuma, karbantartás gyakorisága, építés technológiája stb.), dc) az utakban, hidakban, kompokban keletkezett károk esetén a közlekedés biztonságára vonatkozó nyilatkozatot indokolással (az adott kár mennyire és miben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, illetve milyen helyreállítási munkálatok szükségesek a biztonságos közlekedés megteremtéséhez), dd) az építmény károsodás elõtti állapotnak megfelelõ helyreállítására vonatkozó javaslatot, a helyreállítás költségeinek tételes bemutatását; e) az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás kérelmében szereplõ igények (károk, költségek) táblázatos formában történõ összesítése; f) a képviselõ-testület, illetve társulási tanács határozata arról, hogy fa) a káreseményhez kapcsolódóan milyen biztosítással rendelkezik, fb) más a tulajdonában lévõ épületben ezt a feladatát nem tudja ellátni, fc) saját erejébõl részben vagy egészében a vis maior helyzetet nem tudja megoldani, fd) vállalja a károsodott ingatlanra a 21. (9) bekezdése szerinti értékkövetõ biztosítás megkötését; g) a biztosító által megállapított kár összegére vonatkozó dokumentum, ha a biztosító még nem állapította meg a kár összegét, akkor legalább a biztosítónak benyújtott kárigény, egyéb dokumentumok; h) a rendkívüli idõjárás által közvetlenül okozott károk esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az idõjárási körülményekrõl; i) a katasztrófavédelmi igazgatóság képviselõjének a rendkívüli esemény bekövetkezését, a kár tényét, jellegét, valamint ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetén az elvégzett munkák és a védekezéssel összefüggésben beszerzett eszközök mértékét igazoló nyilatkozata; j) a jegyzõkönyv felvételének idõpontjában a bejelentett károkról készített fotódokumentáció; k) a pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás tekintetében az önkormányzati és területfejlesztési miniszter által kinevezett szakértõi bizottság támogató vagy elutasító javaslatot tartalmazó szakvéleménye; l) az önkormányzati, többcélú kistérségi társulási tulajdon igazolása (tulajdoni lap másolata); m) az önkormányzat adott évi költségvetésérõl szóló önkormányzati rendelet vagy a többcélú kistérségi társulás adott évi költségvetésérõl szóló társulási tanácsi határozat; n) a Tanács és az ÖTM által meghatározott egyéb bizonylatok. (4) A (3) bekezdés d) pontja szerinti szakértõnek függetlennek kell lennie a kérelmet benyújtó önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól és a helyreállítás késõbbi kivitelezõjétõl egyaránt. (5) Ár- és belvíz-védekezési költségek elolásával kapcsolatos kérelmek esetén kizárólag a védekezési költségek vonatkozásában a (3) bekezdés d), fa), fb), fd), g), h), k) és l) pontjaiban megjelölt dokumentumok csatolása nem kötelezõ. 21. (1) Az igényelhetõ, illetve megítélhetõ támogatás mértéke a védekezési költségek támogatására vonatkozó vis maior kérelem esetén alapesetben a költségek 70%-a. Helyreállításra vonatkozó kérelem esetén a támogatás maximális mértéke a károsodott épület jellegétõl függõen: a) utak, hidak, kompok károsodása, illetve pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetén alapesetben a helyreállítás költségeinek 60%-a; b) oktatási, kulturális, szociális, illetve egészségügyi intézmények károsodása esetében alapesetben a helyreállítás költségeinek 80%-a; c) egyéb kötelezõ feladatot ellátó, illetve ár- és belvízvédelmi építmények károsodása esetében a helyreállítás költségeinek 70%-a. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltaknál magasabb mértékû támogatást igényelhet, illetve a Tanács magasabb mértékû támogatást nyújthat abban az esetben, ha az önkormányzat a) a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében szerepel, vagy a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. szá-

18 170 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 2. mú melléklete szerinti területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségben található, vagy b) és években az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ helyi önkormányzatok támogatásában részesült. (3) A többcélú kistérségi társulás az (1) bekezdésben foglaltaknál magasabb mértékû támogatást igényelhet, illetve a Tanács magasabb mértékû támogatást nyújthat abban az esetben, ha a többcélú kistérségi társulás a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. ú mellékletében szereplõ kistérségben jött létre. (4) A pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás esetén az önkormányzati és területfejlesztési miniszter által kinevezett szakértõi bizottság szakvéleményében szereplõ veszélyességi kategóriát is figyelembe kell venni a támogatás mértékének meghatározásánál. (5) A védekezéssel összefüggõ, elismerhetõ költségekhez az érintett önkormányzatnak 100%-os támogatást kell biztosítani, amennyiben azok a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet idõszakában keletkeztek. (6) A védekezési költségek között a 19. (8) bekezdésében foglaltakon kívül nem olhatók el költségként a) a gépbeszerzések; b) a megelõzõ munkálatok; c) a felújítások, fejlesztések; d) a rovar- és kártevõirtás költségei; e) a folyó jellegû mûködési kiadások. (7) Utakban, járdákban keletkezett károk esetén kizárólag a károsodott szakasz olyan jellegû helyreállítása támogatható, amely a helyi közlekedés biztonságának visszaállítását szolgálja. Külterületen, illetve árterületen levõ utak helyreállításához támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha azok lakott külterület megközelítését szolgálják. (8) Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési költségek biztosítása, illetve a jelzett károk helyreállítása az önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól a rendelkezésére álló források alapján elvárható. (9) Amennyiben a kárt szenvedett önkormányzati, többcélú kistérségi társulási tulajdonú épületre az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás nem rendelkezik értékkövetõ biztosítással, úgy a támogatás igénylésének feltétele, hogy a képviselõ-testület, illetve társulási tanács határozatot hoz arról, hogy az épületre határozatlan idõtartamú biztosítást köt, és vállalja annak 5 éven keresztüli fenntartását. (10) Az önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak a helyreállítás befejezését követõ 30 napon belül kell igazolnia a biztosítási szerzõdés megkötését a Tanács felé. Ezt követõen az önkormányzat köteles valamennyi szerzõdéssel kapcsolatos változásról tájékoztatni a Tanácsot. A Tanács jogosult a szerzõdés meglétét ellenõrizni. Amennyiben nem történik biztosítási szerzõdéskötés, vagy a biztosítás 5 éven belül az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás felmondásából vagy a díj nem fizetésébõl megszûnik, akkor a támogatást idõarányosan vissza kell fizetni a költségvetés javára. (11) A (9) (10) bekezdésekben foglalt feltétel alól mentesül az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, ha az adott ingatlanra nem köthetõ biztosítás egyik biztosítótársaságnál sem. Ennek igazolását a Tanács felé kell benyújtani. 22. (1) A Tanács a döntést követõen soron kívül az e rendelet 6. ú mellékletében meghatározott adatlap megküldésével értesíti az Igazgatóságot. Az Igazgatóság az adatlap adatait rögzíti és az adatlap egy példányát továbbítja az ÖTM-nek. Az adatlap az utalványozás és elõirányzat-engedélyezés alapdokumentuma. (2) Az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a támogatás felhasználásáról a befejezési határidõt követõ 30 napon belül hiteles bizonylatok becsatolásával a Tanácsnak köteles elolni. (3) Az elolás véglegezése a Tanács utóellenõrzésével történik, amelyen részt kell vennie az elõzetes helyszíni vizsgálatban részt vevõ, 19. (5) bekezdése szerinti szerveknek is. Ekkor helyszíni ellenõrzésként, az elvégzett munka igénybejelentés szerinti mûszaki tartalmának igazolására a Tanács ellenõrzési jegyzõkönyvet állít ki, amelynek záradéka a felhasználás jogszerûségét minõsíti, a Tanács általi esetleges visszafizetési kötelezettség elõírásával. Az ellenõrzési jegyzõkönyvet a Tanács megküldi az Igazgatóságnak. (4) A (3) bekezdésben elõírt visszafizetési kötelezettség megállapítására, befizetésére a 14. -ban foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni. A VIS MAIOR TARTALÉK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI 23. (1) A Tanács a vis maior tartalékból akkor vehet igénybe támogatást, ha a decentralizált vis maior keretének éves elõirányzatát már felhasználta. Az igények teljesítésérõl a pénzügyminiszterrel történõ egyeztetést követõen az önkormányzati és területfejlesztési miniszter dönt. (2) A decentralizált vis maior keret kimerülését követõen beérkezõ, 19. (4) bekezdés szerinti bejelentéseket a Tanácsnak (faxon) azonnal továbbítania kell az ÖTM-nek. (3) A Tanács a vis maior tartalékra vonatkozó kérelmét az önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez folyamatosan, de legkésõbb a tárgyév december 10-éig nyújtja

19 2. ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 171 be. A vis maior tartalékra vonatkozó kérelemhez a Tanács mellékeli a okban foglaltakra figyelemmel meghozott javaslatát. Az ÖTM-be beterjesztett javaslatnak tartalmaznia kell: a) az önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás kérelmének egy példányát; b) építményenként a Tanács által támogatásra javasolt mûszaki munkákat és a támogatás összegét, védekezés esetén az elismerhetõ költség tételes bemutatását. (4) A Tanács az ÖTM kérésére pótlólag köteles megküldeni a szükségesnek tartott dokumentumok hiteles másolatát. Vis maior tartalékból történõ támogatás kifizetése a következõ évre nem vihetõ át. (5) A Tanács nem terjeszthet fel az ÖTM-be olyan vis maior kérelmet, amely a jelen rendeletben foglalt feltételeknek nem felel meg (például határidõ elmulasztása, hiányos pályázat). (6) A 19. (9) bekezdése szerinti esetekben a vis maior tartalékból elõleg folyósítható a Tanács elnökének javaslatára, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a pénzügyminiszterrel egyeztetett döntése alapján, utólagos elolási kötelezettséggel. (7) A vis maior tartalék igénybevételére a ok rendelkezéseit, a támogatás folyósítására, elolására és ellenõrzésére a 22. -ban foglaltakat kell alkalmazni. (8) A Tanács által továbbított vis maior kérelmekben szereplõ károsodásokat az ÖTM az elbírálást megelõzõen helyszínen vizsgálhatja, amelybe a károsodás jellegétõl függõen további szerveket vonhat be. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZÕDÉS 87. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKNAK MINÕSÜLÕ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 24. (1) E rendelet 15. (2) bekezdésének e) pontja, a 16. b) pontja alapján múzeum, illetve filmszínház fejlesztéséhez, a 15. (2) bekezdésének g) pontja alapján közfürdõk, strandok, uszodák fejlesztéséhez, valamint a 15. (2) bekezdésének h) pontja alapján turizmushoz, turisztikai szálláshelyek, turisztikai szolgáltatóegységek fejlesztéséhez, valamint sporttevékenység gyakorlása infrastrukturális feltételrendszerének megteremtéséhez, sportpályák, sportcsarnokok fejlesztéséhez amennyiben a sportlétesítmény nem kizárólag utánpótlás sport vagy ingyenes tömegsport rendezvények tartására szolgál támogatás kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L sorozat 302/ november 1.) vagy a támogatást nyújtó szándéka szerint az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L sorozat 379/ december 28.) rendelkezései szerint adható. (2) E rendelet 15. (2) bekezdésének e) pontja, illetve a 16. b) pontja alapján egészségügyi gép, mûszer beszerzéséhez amennyiben a támogatással beszerzett gép, mûszer nem kizárólag egészségügyi alapellátás szolgáltatását, kötelezõen ellátandó önkormányzati feladat ellátását biztosítja vagy nem ingyenesen igénybe vehetõ egészségügyi szolgáltatást biztosít kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L sorozat 379/ december 28.) rendelkezései szerint adható. (3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott állami támogatások tekintetében a részletes szabályokat a pályázati felhívás tartalmazza. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 25. (1) A megyei területfejlesztési tanácsoknak az e rendelet hatálybalépését megelõzõen hozzájuk benyújtott, de el nem bírált vis maior kérelmeket legkésõbb február 15-éig át kell adniuk a területileg illetékes Tanácsoknak. (2) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen bekövetkezett vis maior események esetén az alábbiak szerint kell eljárni: a) a december 31-éig benyújtott és el nem bírált kérelmeket a megyei területfejlesztési tanácsok az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen, véleményükkel ellátva megküldik döntésre a területileg illetékes Tanácsnak; b) a december 31-éig bejelentett vis maior események esetén ha az önkormányzat december 31-éig a kérelmét nem nyújtotta be a megyei területfejlesztési tanács a bejelentést február 8-áig továbbítja a területileg illetékes Tanácsnak, jelezve, hogy a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. (3) bekezdése szerinti helyszíni vizsgálatot lefolytatta-e. Amennyiben a megyei területfejlesztési tanács az ellenõrzést nem folytatta le, úgy a Tanácsnak azt legkésõbb február 15-éig el kell végeznie. A továbbiakban az e rendelet szerinti szabályokat kell alkalmazni; c) amennyiben a vis maior esemény december 31-ét megelõzõen következett be, és az önkormányzat a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdésében meghatá-

20 172 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 2. rozott 5 napos jogvesztõ határidõt nem tartotta be, úgy vis maior támogatás nem igényelhetõ; d) a december 31-ét követõen bejelentett vis maior események esetében az e rendelet szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a Tanácsnak az e rendelet 19. (5) bekezdése szerinti helyszíni felülvizsgálatot legkésõbb február 15-éig kell elvégeznie. A továbbiakban az e rendelet szerinti szabályokat kell alkalmazni; e) a december 31-e és az e rendelet hatálybalépése közötti idõszakban bekövetkezett vis maior események esetében a 19. (4) bekezdését nem kell alkalmazni. E vis maior események esetében a bejelentés határideje egységesen február 10-e. A továbbiakban az e rendelet szerinti szabályokat kell alkalmazni. (3) Amennyiben az önkormányzatnak, illetve a többcélú kistérségi társulásnak a vis maior kérelem benyújtásáig nem áll rendelkezésére az adott évi költségvetésérõl szóló önkormányzati rendelet, illetve a társulási tanácsi határozata, akkor az elfogadását követõ 10 napon belül azt pótlólagosan be kell nyújtania az Igazgatóságon keresztül a területileg illetékes Tanácshoz. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26. (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követõ napon lép hatályba. (2) A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet e rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a hatályát veszti, szabályait a folyamatban lévõ eljárásokban kell alkalmazni. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök 1. ú melléklet a 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelethez A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása elõirányzat HÖF TEKI, HÖF CÉDE, valamint a decentralizált vis maior kereteinek régiók közötti felosztása Millió forintban Régió HÖF TEKI HÖF CÉDE Decentralizált vis maior Dél-Alföld 888,5 567,4 102,4 Dél-Dunántúl 708,4 708,0 121,6 Észak-Alföld 1428,9 712,3 134,6 Észak-Magyarország 1108,9 768,4 163,6 Közép-Dunántúl 369,7 587,7 103,9 Közép-Magyarország 216,8 978,8 70,9 Nyugat-Dunántúl 313,8 712,4 103,0 Összesen 5035,0 5035,0 800,0 2. ú melléklet a 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelethez A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása elõirányzat HÖF TEKI, illetve HÖF CÉDE, továbbá a LEKI, valamint a TEUT elõirányzatokra megítélhetõ alap támogatási mértékek, és a területi alapon nyújtható emelt szintû támogatások mértéke Támogatási program megnevezés Támogatás alapfeltétele HÖF CÉDE HÖF TEKI LEKI TEUT Területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségben valósuljon meg a projekt Leghátrányosabb helyzetû kistérségben valósuljon meg a projekt