A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 IDÕSZAKI LAPJA III. ÉVFOLYAM 15. SZÁM OKTÓBER 10.

Átírás

1 A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 IDÕSZAKI LAPJA III. ÉVFOLYAM 15. SZÁM OKTÓBER 10. Politikai küzdelmek hamis illúziók A rendszerváltás elõkészítésében szerepet játszó és az elsõ idõszak illúziói végleg a múltba süllyedtek. A privatizációból egyfelõl a multinacionális óriásvállalatok túlsúlya és egy szûk milliárdos réteg, másfelõl a kis- és középvállalkozások több mint százezres tábora jött létre. Az utóbbiak döntõ többsége állandó bizonytalansággal küzd. Kap megrendelést? Megkapja a pénzét? Mikor, mennyi és milyen adót, járulékot fizessen? Mit valljon be és mit, hogyan titkoljon el, hogy maradjon jövedelme? A munkás és alkalmazotti réteg viszont teljes létbizonytalanságban él: átszervezések és elbocsátások, új munkahely keresése, a bérek és jövedelmek elinflálódása, lakás és felvett hitelek gondjai terhelik. És kialakult a mélyszegénység, ahonnan már alig vezet visszaút az emberi életbe. A társadalom nem lát maga elõtt jövõt. Az illúzióvesztés európai és nemzetközi méretû. Hol van már a sokak által a hidegháború után remélt béke-korszak? Az Egyesült Államok az olvadó világhatalomért küzdve fegyverkezik és háborúzik, és ugyanerre az útra igyekszik terelni a partnerországokat is. Az Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi gazdasági válság hullámai fokozatosan elérik az egész világot, elsõsorban Európát. Az Európai Unió elsüllyesztette a gazdaságilag fejletlenebb tagállamok felzárkóztatási politikáját, rugalmatlan, merev pénzügyi politikát folytat és kényszerít elsõsorban az újonnan csatlakozott közép és kelet-európai országokra, miközben a nyugati nagy tagállamok politikai érdekei között is mély árkok húzódnak. Bárhová nézünk, a valóság aggasztó képet mutat. E közben hazánkban a parlamenti pártok ádázan viaskodnak. Az MSZP és a kisebbségi kormány nehéz helyzetben van, mert egyszerre akar megfelelni az EU túlzó, az ország helyzetével nem számoló követelményeinek és a lakosság elvárásainak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és pártelnök Megegyezés címû programadó írásában az érdekek egyeztetésével, az ellentétek valamiféle harmadik úton való feloldásával kívánja legalább a választási ciklus befejezéséig megtartani a kormányzást és erõsíteni a lakosságban a bizalmat. Ezt a törekvést tükrözi a kormány költségvetése is. Tárgyilagos bírálói elismerik, hogy a helyzetet sok tekintetben reálisan méri fel, érthetõnek tartják javaslatainak kompromisszumos jellegét. A többi parlamenti párt azonban kritikusan fogadta a mûvet és a költségvetést is. A neoliberálisok változatlanul a reformok folytatása szemszögébõl bírálnak, a szociális kiadások mai megszorítását úgy tüntetik fel, mint olyan forrást, ami a gazdaság fellendüléséhez vezet, és mint ami egy meg nem határozott jövõben munkahelyek teremtésével, jobb bérekkel mindenki boldogulását fogja szolgálni. A javaslatok mögött meghúzódó logika: a munkaadók, vagyis a tõke érdeke azonos az egész társadalom érdekével. Fodor Gábor törekvése, hogy ellenzéki arculattal javítson a párt megítélésén a közvéleményben fordítva sült el, és erõsítette a párt megosztottságát. Elképzelhetõ, hogy a párt valóságközelibb tagjai átsegítik a költségvetést a parlamentben. Az életben Gyurcsány javaslatainak a sorsát az fogja eldönteni, hogy valóban lesz-e elegendõ erõ a szociális rendszer még meglévõ elemeinek megvédésére, és nem fog-e a kormány, mint korábban tette, engedni a folytonos és erõs nemzetközi és hazai nyomásnak a vállalkozások további támogatására a kiadások csökkentése árán. (Folytatás a 4. oldalon.) A TARTALOMBÓL Képek Dél-Oszétiáról Chinvali tragédiája Merényletkísérlet Izraelben Jobbra át Ausztriában A választásokon elõretört a szélsõjobb A CSU visszaesett a bajor választásokon A Balpárt aránya javul Az EBP küldötteinek látogatása 2. oldal 2. oldal 3. oldal 3. oldal 5. oldal Harcolj a létbizonytalanság ellen Az EBP felhívása 5. oldal Terjed és mélyül a válság Európát is eléri 6. oldal Londoni nyilatkozat Az európai szakszervezetek felhívása A Munkáspárt 2006 védelmet javasol a kisbetéteseknek Az Egyesült Államokból elindult pénzügyi válság a bankok és pénzintézetek nemzetközi összefonódása és az európai országokban is jelenlévõ gazdasági nehézségek folytán a múlt héten elérte Európát. Az Egyesült Államok pénzügyi rendszerével szoros kapcsolatban álló Írország és Görögország a bankbetétekre állami garanciát vezetett be, hogy megelõzze valamely részleges feszültségpontból elinduló pénzügyi hatás továbbgyûrûzését az ország pénzügyi rendszerében. A Benelux államoknak és legutóbb Németországnak állami beavatkozással kellett megmentenie egy-egy nagybankját hasonló okokból, és Németországban is az állam garanciát vállalt a bankbetétekre. Tekintettel arra, hogy a magyarországi bankrendszer a nemzetközi nagybankok és pénzintézetek leányvállalatainak 7. oldal tulajdonában van, fennáll annak a veszélye, hogy az országot is elérik a pénzügyi válság hatásai. Szükségesnek tartjuk a bankbetéteket a magánszemélyeket és a kis és középvállalkozásokat mentesítõ állami garanciában részesíteni. A pénzügyi világválság mindenki által elismerten a neoliberális gazdasági elvek alkalmazásával, hazánkban a válság begyûrûzésének veszélye a privatizáció, dereguláció és a maastrichti kritériumok merev alkalmazásával függ össze. Az azonnali intézkedésen túl meg kell indítani az okok részletes feltárását és azoknak a hazai és európai intézkedéseknek a kidolgozását, amelyek megelõzik a gazdasági válság kibontakozását október 6. A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöksége

2 2 TÁMPONT III. ÉVFOLYAM 15. SZÁM OKTÓBER 10. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Képek Dél-Oszétiáról Oroszország budapesti nagykövetsége fényképbemutatót rendezett a dél-oszét fõváros, Chinvali elleni grúz támadás emberi és anyagi következményeirõl. Igor Szavolszkij nagykövet kijelentette, hogy sokan tudatosan vagy tudatlanul meghamisítják a tényeket. Dél-Oszétia lakói élni akarnak, nyelvük és kulturális hagyományaik megkülönböztetik õket más népektõl. Szavolszkij szerint az itt élõ emberek nem bocsátották volna meg Moszkvának, ha nem védi meg õket. Az események nemzetközi tragédiát is okozhattak volna, amit sikerült megakadályozni. A nagykövet elmondta, hogy a budapesti orosz kolónia is megemlékezett az áldozatokról. Szeptember elsején megkezdõdött a károk helyreállítása. Nemcsak a megsérült középületeket és a lakóházakat, de a templomokat valamint a zsinagógát is újjáépítik. A kiállított fotókon láthatók a grúz támadás által a lakosságnak okozott megpróbáltatások nyomai, a szenvedõ tekintetû sebesültek és az otthonaik elhagyására kényszerült menekültek. Több kép mutatta a bombázások következményeit, amelyek Chinvali egyes részeit romhalmazzá változtatták. Az egyik tablón az égõ központi áruház, egy másikon a megsérült sajtóközpont és a külügyminisztérium épülete látható. Igor Szavolszkij hangsúlyozta, hogy a tragikus eseményeknek nem szabad megismétlõdniük. Kijelentette, hogy Oroszország nem tekinti tárgyaló partnernek a támadást felelõtlenül kirobbantó, a Bush adminisztráció támogatását élvezõ Mihail Szaakasvili grúz elnököt. Tudósítónktól Politikai merénylet Izraelben A szeptember 25-én történt támadást nem arab terroristák, hanem szélsõséges zsidó szervezetek tagjai követték el, akik csõbombát helyeztek el Zeev Sternhell, a jeruzsálemi Héber Egyetem 73 éves professzorának a házánál. A holokausztot túlélõ lengyel származású tudóst érdemei elismeréséül, a Politikai Tudományok Izraeli Díjával tüntették ki az idén. Sternhell 1951 óta Izraelben él, és részt vett a szomszédos arab országokkal folytatott három háborúban. Családjának több tagját a nácik deportálták és késõbb megölték. Baloldali nézetei miatt személye a fundamentalista csoportok számára vörös posztót jelent, ezért telefonon korábban többször megfenyegették. A merénylõk bombája azonban célt tévesztett, és a professzor csak kisebb lábsérülést szenvedett. Lakása közelében a rendõrség talált egy röplapot, ami 1,1 millió sekel (kb. 200 ezer ) jutalmat ígér azoknak, akik a Békét most pacifista mozgalom egy tagját megölik. A tartalékos katonatisztek által harminc éve létrehozott szervezet az 1967-es háborúban megszállt területek kiürítését és egy önálló palesztin állam megteremtését követeli. A Békét most egyik alapítója Zeev Sternhell volt. A professzor a Haaretz baloldali napilapban, a közelmúltban azt írta, hogy a megszállt területeken kétféle jogrend létezik. A hadsereg és a rendõrség a szélsõséges telepeseket, a palesztinok tulajdonában lévõ földek elfoglalóit segíti. A vallásos kolóniák az izraeli társadalom érinthetetlen kasztját alkotják, akiknek a fenyegetéseit nem lehet félvállról kezelni. Közülük került ki Jigal Amir, aki 1995-ben meggyilkolta Jichak Rabin miniszterelnököt. Az Izraeli Kommunista Párt nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a merénylet a kormány gyengeségének és elnézésének a következménye, mert eltûrik a szélsõjobboldali erõknek, a telepeseknek a megszállt területeken folytatott üzelmeit. Haim Oron, a baloldali Meretz párt elnöke, volt mezõgazdasági miniszter kijelentette, hogy az egész jobboldal és a baloldali erõk többsége felelõs azért a súlyos helyzetért, amelybe az izraeli társadalom fokozatosan került. Ofir Pines-Paz, a szociáldemokrata irányzatú Munkapárt parlamenti képviselõje szerint a Sternhell elleni merénylet gyáva és terrorista akció volt, amit olyan személyek követtek el, akiknek nincs józan eszük. A Haaretz jelentése szerint a Mentsük meg a hazát és az országot jobboldali szervezet cáfolta, hogy a telepesek követték volna el a merényletet, és Menechem Mazuz legfõbb ügyésztõl azonnali vizsgálatot követelt. Tudósítónktól Az Európai Parlament a romák nyomában Kétnapos magyarországi látogatáson vett részt az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának küldöttsége. A szocialista, néppárti és liberális képviselõk egyebek mellett a kormányzati roma politikával, a gyermekszegénység kérdéskörével, a munkaerõ-piaci reintegrációs programokkal ismerkedtek meg. A látogatás idõszerûségét Kósáné Kovács Magda rövidesen napirendre kerülõ, A romák szociális helyzete és munkaerõ-piaci hozzáférése az EU-ban címû jelentése adta. A program Teleki László miniszterelnöki megbízott személyes hangú tájékoztatójával kezdõdött, ezt követõen a résztvevõk Szécsényben és Bátonyterenyén a helyszínen nyerhettek bepillantást a hátrányos helyzetû gyermekek társadalmi integrációját elõsegítõ Biztos Kezdet és Tanoda programok mûködésébe Ferge Zsuzsa szociológus, az Akadémia tagja és munkatársai, valamint a programban részt vevõ gyermekek és szülõk közremûködésével. A sokféle információból a szándékosan egyszerûsített összegzés ez volt: a Roma Évtized program egyelõre csak papíron létezik, a cigányok itt vannak, a pénzt az integráció elõmozdítására pedig keressük. A látogatás második napján a kormányzati roma politika, a statisztika és kutatási adatok, a Roma Évtized, valamint a foglalkoztatás álltak a középpontban. A legnagyobb problémára két nap után sem tudjuk a választ. Arra tudniillik, hogy a társadalmi támogatás, a szociális hátrányok csökkentésére vagy a roma identitás jogán illeti meg az érintetteket. Abban azonban teljes volt az egyetértés, hogy a társadalom szélére kitaszítottak sorsának megváltoztatása nemcsak nemzeti, hanem európai felelõsség is összegezte Kósáné Kovács Magda a látogatás tapasztalatait. Kósáné Kovács Magda közleménye

3 III. ÉVFOLYAM 15. SZÁM OKTÓBER 10. TÁMPONT 3 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Jobbra át Ausztriában A koalíciós pártok közötti ellentétek miatt szeptember 28- án elõre hozott parlamenti választásokat tartottak Ausztriában, ami a politikai mezõny jelentõs átrendezõdésével járt. A 183 fõs törvényhozásba öt párt került be. A mandátumok száma (zárójelben a 2006-os adatok): szociáldemokraták (SPÖ) 58 (68), Néppárt (ÖVP) 50 (66), Szabadságpárt (FPÖ) 35 (20), Szövetség Ausztria Jövõjéért (BZÖ) 21 ((8) és a Zöldek 19 (21). A részvétel 71 százalékos volt. A balközép SPÖ és a jobbközép ÖVP érzékeny veszteséget szenvedett, ami a választók elégedetlenségét mutatja a nagykoalíció gyenge teljesítménye és a két párt elhúzódó konfliktusai miatt. Az SPÖ veresége némileg kisebb volt, mert a választások elõtt a baloldali szólamokat hangoztató 49 éves Werner Faymann, a koalíciós egyeztetésért felelõs miniszter vette át a pártelnöki tisztet a népszerûtlen Alfred Gusenbauertõl. Az ÖVP viszont elkésett a váltással és csak szeptember 29-én cserélték le a mérsékelt képességû Wilhelm Molterert a párt új üstökösére, Josef Pröll földmûvelési miniszterre. A két szélsõjobboldali párt, az FPÖ és a BZÖ sikere elsõsorban protest szavazatoknak, valamint az osztrákok euroszkeptikusságának köszönhetõ. Az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint csak a lakosság 36 százaléka tekinti gazdasági szempontból sikeresnek és jó dolognak az ország EU tagságát. A választási eredményeket befolyásolta, hogy az Európai Unióban elsõként szavazhatott a mintegy fõt jelentõ éves korosztály, akik fõleg a változást ígérõ, 39 éves Heinz Christian Strache által vezetett FPÖ-t támogatták. A szélsõjobboldal a kampányban a populista, nacionalista szólamokat használt, megnyergelte az osztrákoktól nem teljesen távol álló idegengyûlöletet, támadta a liberális gazdaságpolitikát és a tehetetlen kormánypártokat. Karintia tartomány kormányzójának, Jörg Haidernek a pártja, a BZÖ közel háromszor annyi szavazatot kapott, mint 2006-ban. Haider visszafogott választási harcot folytatott, és azt próbálta elhitetni az osztrákokkal, hogy felelõsségteljes alternatívát jelent a kormány leváltására. Werner Waymann kijelentette, hogy a szociáldemokraták nem fognak a szélsõjobbal koalícióra lépni. A baloldali pártok (szociáldemokraták, zöldek és a kommunisták) szereplése összességében nem volt sikeres. Az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) 0,77 százalékot, szavazatot kapott, ami meg sem közelítette a négyszázalékos bejutási küszöböt. A 2006-ban tartott választásokhoz képest, a párt voksot vesztett, és a tartományok többségében csökkent a támogatottsága. A kommunistákat érzékenyen érinti a KPÖ fellegvárának tekintett Grazban elért 3,3 százalék, ami alig egyharmada a korábbi eredménynek. A párt visszaesése fõleg azzal magyarázható, hogy a szélsõjobb elõretörésének a megakadályozására a baloldali választók, a hasznos szavazatok elvét alkalmazva, elsõsorban az SPÖ-t támogatták. Az új kormány megalakulása várhatóan hosszabb idõt vesz igénybe. A patthelyzet feloldására több alternatíva képzelhetõ el: Az SPÖ és az ÖVP megegyezik, és új arcokkal helyreáll a régi koalíció. Az ÖVP és az FPÖ részvételével egy jobboldali kormány alakul, amire korábban már volt példa. A harmadik lehetõség csak egy új választás lehet. ács A német jobboldal fekete napja A francia elnök a mai kapitalizmusról Nicolas Sarkozy egy dél-franciaországi fórumon érdekes véleményt mondott a kapitalizmus jelenlegi problémáiról, amelyet az Info rádió egy szeptember végi adásában ismertetett. Az elnök szerint vége a piacok önszabályozásának. Õrültség volt az a gondolat, hogy a piacnak mindig igaza van, õrültség volt a piacok mindenhatóságának gondolata. Nekem errõl az SZDSZ politikája jutott az eszembe, nálunk õk képviselték ezt a szemléletet. Ostorozta a pénzügyi világ torzulásait mert az elsõsorban a spekulánsokat és nem a valódi vállalkozókat hozta helyzetbe. Majd a folytatásban: Ez a válság az egész világot át fogja alakítani, a követ- Németország több tartományában regionális választásokat tartottak szeptember 28-án, amelyek közül kiemelkedõ jelentõségû volt a bajorországi erõpróba. Az Angela Merkel szövetségi kancellár által vezetett CDU testvérpártja, a Keresztény Szociális Unió (CSU) 46 év után elvesztette abszolút többségét a helyi parlamentben. A párt támogatottsága a 2003-ban elért 60,7 százalékról 43,4 százalékra csökkent. A szociáldemokraták (SPD) a szavazatok 18,6 százalékát kapták, ami a tartományban valaha elért legrosszabb eredményük. A Zöldek 9,4 százalékot szereztek, és a voksok nyolc százalékával visszakerült a helyi parlamentbe a liberális FDP. A Szabad Választók (FW) nevû új regionális szervezõdés elsõsorban a CSU-ból kiábrándult szavazókat célozta meg és ez 10,2 százalékos eredményt hozott. A júniusában alakult Balpárt (Die Linke) elõször indult a bajor választásokon. A párt a szavazatok 4,3 százalékát kapta, ami elõdje támogatottságának a háromszorosát jelenti. Az eredmény nem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt, de figyelemre méltó sikert jelent a legkonzervatívabb német tartományban. A választások a nagy pártok (CSU és SPD) erózióját mutatják, és a CSU várhatóan az FDP-vel alakít koalíciós kormányt Münchenben. A keresztényszocialisták meggyengülése gondot okoz Angela Merkel számára, aki 2009 szeptemberében tartandó parlamenti választások után is szeretné megõrizni szövetségi kancellári tisztét. A CSU veresége egy hosszabb folyamat következménye. A párt képtelen volt megfelelõen kezelni a bajor társadalomban történt változásokat: a katolikus egyház befolyásának hanyatlását, a hagyományos családmodell átalakulását és a keleti régiókból érkezõ tömegek elvárásait. A gazdasági sikerek nem teljesen ellensúlyozták, hogy egyre fokozódó elégedetlenséget okozott a lakosság körében a tartományban meghonosodott tekintélyelvû vezetés. Az között vaskézzel kormányzó Edmund Stoiber miniszterelnök utódai, Erwin Huber CSU elnök és Günther Beckstein kormányfõ hibás intézkedései csak meggyorsították a CSU hanyatlását. A személyi konzekvenciák levonása megkezdõdött. Horst Seehofer szövetségi földmûvelési miniszter váltotta Hubert a párt élén, amit bizonyosan további fejhullások fognak követni. Baloldali sikert jelent, hogy szeptember 28-án Mecklenburg-Elõpomeránia tartomány székhelyén, a százezer lakosú Schwerinben a Die Linke jelöltjét, Angelika Gramkowot választották meg fõpolgármesternek. Gramkow asszony a szavazatok 50,5 százalékával a kereszténydemokraták által is támogatott szociáldemokrata jelöltet, Gottfried Timmet gyõzte le. Elõször történik Németországban, hogy a radikális baloldalhoz tartozó politikus irányíthat egy tartományi fõvárost. K.G. kezõ hónapokban erõsen visszafogja a gazdasági növekedést, munkanélküliséget és a vásárlóerõ csökkenését eredményezi. Az elnök kifogásolta a vállalatok vezetõinek magas jutalmait és prémiumait: Véget kell vetni annak, hogy a vállalatvezetõk csillagászati jövedelmeket és juttatásokat kapjanak. (Folytatás a 7. oldalon.)

4 4 TÁMPONT III. ÉVFOLYAM 15. SZÁM OKTÓBER 10. Politikai küzdelmek hamis illúziók (Folytatás az 1. oldalról.) Ha nincs világos távlat a társadalom elõtt, jönnek a hamis proféták a maguk eszméivel. Teret nyer a túlzó nacionalizmus, a szomszéd népek elleni uszítás, az õsmagyarkodás, a cigány és zsidóellenesség, és a vallás meg a szekták. A jobboldal különbözõ irányzatai kisebb vagy nagyobb mértékben felkarolják e nézetek egyikét-másikát. Orbán Viktor váltogatja taktikáját, és nem teszi ki kártyáit. Elfogultan antikommunista és nacionalista beállítottsága közismert, ezt már egész politikusi pályáján sokszor bizonyította. Egy ideig mégis megpróbálta táborát a baloldali választók felé is szélesíteni, sajnos nem is teljesen sikertelenül, ami megzavarta sokak tisztánlátását. Errõl az irányzatról azonban hamar visszaváltott. Kiruccanása a neoliberális politika intézkedéseinek populista bírálata irányába a nemzetközi kapcsolatokban és a hazai jobboldalon belül is zavarokhoz vezetett. Egy újabb fordulattal, a kormány bírálatán mit sem enyhítve, retorikájába visszatért az antikommunizmus, és maga is igenelni kezdte a szociális megszorításokat. Amerikai útjával megkísérelte ugyan sikertelenül az Egyesült Államok vezetõ köreinek bizalmát visszanyerni. A grúz háború jó alkalmat szolgáltatott arra, hogy kimutassa oroszellenességét, ami még a Fidesz-közeli lapokban és személyek egy részénél is bírálatot váltott ki. Néhány hívének, de neki is szólt, hogy ne legyünk atlantistábbak az atlantistáknál. A nemrég kirobbant titkosszolgálati botrány minden eddiginél meggyõzõbben bizonyítja, hogy a Fidesz és vezetõi mennyire nem válogatósak az eszközökben, ha a hatalom megszerzésérõl van szó. Mit várhatunk tehát tõlük, ha újra hatalomra jutnának? Az illúzióvesztés és az új hamis illúziók terjedésének súlyos következménye a szélsõjobboldal megerõsödése. A létbizonytalanság és a szegénység szerepet játszik abban, hogy a kirekesztõ és rasszista nézetek tért nyertek, de hozzájárult ehhez az a kép is, amit a tv és a sajtó nap mint nap nyújt a világról, valamint a demokrácia hamis értelmezése a törvényekben és a törvényalkalmazásban. A demokrácia alapelve, hogy az egyén jogai nem terjedhetnek ki más egyének jogainak megsértésére, az ilyen irányú propagandával, tevékenységgel, szervezkedésekkel szemben az állam köteles volna megvédeni a társadalmat. A gyûlöletbeszéd elterjedése, romboló demonstrációk, a puha és lassú, politikai ügyekben a jobboldal felé hajló törvénykezés, félkatonai alakulatok megjelenése, megnyitották az utat a szélsõjobboldal megújult párttá szervezõdése elõtt. A szélsõjobboldalon egy olyan pártalakulást kezdeményeznek, amely egyszerre készül bejutni a parlamentbe és készíti fel tagjait a parlamenten kívüli harcra. A valódi távlat, a kapitalizmuson túli, szocialista, közösségi társadalom eszméje még nehezen tör magának utat. A kapitalista restaurációval kapcsolatos illúzióvesztés elõfeltétele volt annak, hogy az új út keresése igazán napirendre kerüljön. De sem a Kádár János iránti nosztalgia, sem az új társadalom eszméjének a propagandája még nem vált ki elég mély hatást. A szocializmust a megvalósítás gyakorlatának hibáit és torzulásait felnagyítva és történetét meghamisítva sikerült lejáratni a többség, különösen a fiatalok szemében. Az iskolai oktatás és a média állandóan napirenden tartja, sulykolja, elrettenti tõle az embereket. Még sok társadalmi tapasztalat kell ahhoz, hogy általánossá váljon a meggyõzõdés, hogy a társadalmi gazdasági viszonyok alapvetõ megváltoztatására, szocialista átalakulásra van szükség. A jelenlegi helyzet fõ követelménye, hogy védjük és erõsítsük a demokrácia meglevõ elemeit a jobboldalról ellene indított támadások ellen, és széles baloldali összefogást hozzunk létre a társadalom nagy többségének érdekei védelmében. Szlovák magyar találkozó Rév-Komáromban A Munkáspárt 2006 komáromi szervezete Horváth István titkár vezetésével részt vett Rév-Komáromban (Komárno) a Szlovákiai Nemzeti Felkelés 64. évfordulójának ünnepségén. Régi megállapodás köti össze a két város kommunistáit, kölcsönösen részt vesznek egymás megemlékezésein. A találkozók alkalmat nyújtanak a két szervezetnek egymás kölcsönös tájékoztatására és a barátkozásra. Ezúttal is így történt. Horváth Mihály megyei elnök Két idézet Thürmer Gyula idén augusztus 20-án tartott beszédébõl Nem férhet kétség ahhoz, hogy István nem csak épített, István rombolt is. István építkezéséért nagy árat fizettünk. És ebbõl a szempontból értjük Koppány igazát. István leszármazottjai vagyunk, de vállaljuk Koppány örökségét. Igen, mindig van más út, mindig lehet másként cselekedni. István vagy Koppány? A mi válaszunk: István és Koppány! Budapesti aktíva Orosz József, a budapesti bizottság elnöke tájékoztatta az aktívát a Központi Bizottság szeptember 20-i ülésérõl. A beszámolót széleskörû vita követte, amelyben a budapesti párttagság helyeslését fejezte ki a határozatokkal, és aktív támogatásáról biztosította a pártvezetést. A vitában kételyek és bírálatok is elhangzottak a választási együttmûködésrõl tárgyalásban levõ pártok szándékainak komolyságát illetõen, továbbá a pártaktíván is többen kifejtették a tagság, az olvasók elvárásait a TÁMPONT-tal kapcsolatban. (Tudósítónktól) Megyei elnökségi és baráti találkozó Dunavecsén A Munkáspárt 2006 Bács-Kiskun megyei elnöksége 2008.szeptember 27-én Dunavecsén összevont megyei elnökségi ülést tartott. Az ülésen részt vett Fratanolo János elnök, valamint meghívottként a Baranya megyei kommunisták képviselõi. A megyei elnök tájékoztatta a megjelenteket a szeptember 20-i KB ülésrõl, valamint az elfogadott határozatokról. Kollár Mária, a KB tagja elmondta tapasztalatát és észrevételét a Demokratikus Charta rendezvényérõl. A résztvevõk egyetértettek a határozatokkal, és sürgették, hogy ne késlekedjünk tárgyaló partnereink miatt. Az elõttünk álló feladatok azt követelik, hogy erõsítsük a pártéletet, és felhívjuk a párttagok figyelmét, hogy nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is vannak. A vitában még sok észrevétel hangzott el. A tagság hiányolja, hogy nincs az országban törvényes rend, vissza kell állítani a rendõrség tekintélyét és szigorúan meg kell büntetni a bûnelkövetõket. (Folytatás a 8. oldalon.) Védjük meg a magyar kereszténységet! Én nem vagyok hívõ ember, de az elmúlt idõben sok templomot kerestem fel, sok helyi katolikus pappal találkoztam. Meggyõzõdésem, hogy a katolikus vallás ma nem a munkásosztály ópiuma, hanem menekülés egy bûnös és bûnözõ világ elõl. A katolikus vallás ma erõt és hitet ad azoknak, akiket a tõkés világi hatalmak magukra hagytak.

5 III. ÉVFOLYAM 15. SZÁM OKTÓBER 10. TÁMPONT 5 Az Európai Baloldali Párt küldötteinek látogatása A Központi Bizottság korábbi határozata alapján augusztus 26-án Fratanolo János, a párt elnöke, benyújtotta a Magyarországi Munkáspárt 2006 felvételi kérelmét az Európai Baloldali Pártba. Az Európai Baloldali Párt küldöttsége, Helmut Scholz, a német Balpárt elnökségének a tagja, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetõje és Waltraud Fritz- Klackl, Ausztria Kommunista Pártja elnökségének a tagja szeptember 30-án látogatást tett Budapesten a felvételi kérelemmel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás céljából. A Munkáspárt 2006 részérõl Vajnai Attila elnökhelyettes és Morva Tamás, a KB nemzetközi kapcsolatokért felelõs tagja vett részt a megbeszéléseken. Az EBP küldöttei jelezték, hogy foglalkoznak felvételi kérelmünkkel és ismertették az EBP-nek az új pártok felvételével kapcsolatos álláspontját, valamint a felvételi eljárás menetét. Helmut Scholz hangsúlyozta, hogy a Balpárt nagy jelentõséget tulajdonít az EBP új tagokkal való bõvítésének, különösen a közép- és kelet-európai régióból. A Munkáspárt 2006 részérõl elmondtuk, hogy a párt kiemelkedõen fontosnak tartja a munkásmozgalom pártjainak és szervezeteinek nemzetközi együttmûködését, vállalja és kész részt venni az EBP közös európai és nemzetközi tevékenységében. Waltraud Fritz-Klackl ismeri a Munkáspárt 2006 kapcsolatait az osztrák KP stájerországi szervezetével, az osztrák KP részérõl és a Munkáspárt 2006 részérõl mi is szükségesnek tartjuk és kifejeztük készségünket arra, hogy a kétoldalú kapcsolatokat országos szintre emeljük. Az EBP küldöttei látogatásuk során találkoztak a Civil Parlament elnökével, Gold J. Mártonnal, Trasciatti Attilával és Surányi Kingával, a Fiatal Baloldali Unió képviselõivel, és több neves baloldali értelmiségivel. Vajnai Attila, Morva Tamás Követelj jobb életet harcolj a létbizonytalanság ellen Az Európai Baloldali Párt kollektívájának felhívása Te mit akarsz: 65 órás munkahetet akár 70 éves korodig? Vagy jobb életet, biztonságos munkát és tisztességes bért? Jobboldali és szociáldemokrata kormányok, az EU Bizottság, a pénzügyi piacok és a multinacionális cégek az elsõt ajánlják neked. Mi azt ajánljuk, harcoljunk együtt a második célért. A jelenünk egyre több megszorítás, a jövõnk bizonytalan. A létbizonytalanság nem kivételes, milliók, férfiak, asszonyok, fiatalok életet keseríti meg, mert máról-holnapra é- lnek, a jelen ingatag és nem látnak jövõt maguk elõtt. A létbizonytalanság a neoliberális gazdaságpolitika következménye, az uralom új formája, amely a biztonság hiányán alapul. Dolgozz sokat és gyorsan, ha néhány napi munkát kapsz egy hónapban. Vagy dolgozz éjjel-nappal, gyorsan és még gyorsabban, ha munkád van. Dolgozz, de maradj szegény! A létbizonytalanság elsõ számú áldozatai a nõk, mert munkájukat megszakítja és megterheli a gyermekszülés és -nevelés, az alacsonyabb bérek, a részmunkaidõ, a munkába való visszatérés nehézségei különösen 50 év felett és végül a jóval alacsonyabb nyugdíj. Ne csodálkozz, ha késztetést érzel a tiltakozásra. Gondolkozz, hogyan lehetne legyõzni a létbizonytalanságot! Követelj jobb életet! Követelj: Európai minimálbéreket! Egyenlõ munkáért egyenlõ bért és mindenkinek elérhetõ teljes állású munkát. Biztonságos, jól fizetett munkát biztonságos munkahelyeken, garantált szociális ellátást, demokratikus és szakszervezeti jogokat a munkahelyeken. Jogot a kollektív alkura, a munkaidõ csökkentését és garantált, tisztességes nyugdíjakat mindenki részére. Közszolgálati, szabad, magas színvonalú és emancipált oktatást minden szinten; egyetemi fokozatokat, amelyek teljes szaktudást és szakmai jogokat adnak. Szabad hozzáférést és feltételek nélküli támogatást a tudás minden formájához, az új technológiákhoz és a kultúrához. Garantált szociális juttatásokat, alacsony bérû, jó minõségû lakásokat, általános hozzájutást a közközlekedéshez, magas színvonalú közszolgálati egészségügyi rendszert mindenki számára. A közszolgálatok védelmét és fejlesztését. A nemek közötti egyenlõséget a bérekben, nyugdíjakban, a tanuláshoz való jogban. A nõk jogainak védelmét a konzervatív és fundamentalista erõk ideológiai és politikai támadásaival szemben (például az abortuszhoz való jogért). A bevándorlók szociális, kulturális és politikai jogainak tiszteletben tartását. Diszkrimináció ellenes politikákat minden területen. Az EU költségvetése számoljon az új tagállamok szociális szükségleteivel és fenntartható növekedésével, hogy javuljon az életszínvonal Kelet- Európában. Az euró bevezetése nem szolgálhat ürügyül a szociális leépítésre, az egyenlõtlenségek növekedésére. Ez néhány elérendõ cél, ami a létbizonytalanság megszüntetését és a tisztességes jövõt szolgálja. Az elmúlt 10 évben a GDP 8,6 százalékát csoportosították át a munka oldaláról a tõke javára. Minden politikai és gazdasági eszközt mozgósítani kell ennek a logikának a megváltoztatásához. A nép NEM szavazata az EU szerzõdésekre (Franciaországban, Hollandiában és Írországban) bizonyítja, hogy erõsödik a társadalmi és politikai tiltakozás Európában. Hozzunk létre egy széles mozgalmat, egyesítsük a dolgozó osztályok, a szakszervezetek, a civil szervezetek és a baloldal erõit a közös harcra a létbizonytalanság ellen. Most és azonnal. Haragodat ne tartsd magadban. Beszélj. Állj ellen. Tégy. Szervezz. Követelj jobb életet harcolj a létbizonytalanság ellen! Az Európai Baloldallal és a szociális mozgalmakkal együtt lehetséges a jobb élet!. Európai Baloldal (Forrás: transform! 2a2008, fordítás: MT) A Központi Bizottság szeptember 20-i ülése Vajnai Attila beszámolt a Központi Bizottságnak a választási párt megalakításáról folytatott tárgyalások helyzetérõl, és az ezzel kapcsolatos feladatokról. A beszámoló foglalkozott a nemzetközi és a belpolitikai helyzettel és indokolta, hogy miért van szükség a baloldali összefogásra és milyen feltételekkel lehetséges a választási pártban való részvétel. A beszámolót részletes vita követte, majd a KB felhatalmazta az elnökséget, hogy a tárgyalások további menetétõl függõen határozzon. A KB egyéb napirendi pontjai keretében többen bírálták a TÁMPONT-ot, hogy nem elég konkréten segíti a pártmunkát és nem ad elég tájékoztatást a pártélet híreirõl. Fratanolo János tájékoztatta a KB-t a vörös csillag viseléséért a következõ héten esedékes bírósági tárgyalásról. (Mint ismeretes, a bíróság nem jogerõs ítéletben felmentette Fratanolo Jánost, de az ügyész fellebbezett a döntés ellen). A KB 13 órakor befejezte munkáját, mert tagjai részt vettek a Magyar Demokratikus Charta demonstrációján. (Tudósítónktól)

6 6 TÁMPONT III. ÉVFOLYAM 15. SZÁM OKTÓBER 10. Terjed és mélyül a pénzügyi gazdasági válság A tõkés gazdasági fejlõdés a különféle elméletek és piaci beavatkozások ellenére a huszadik és huszonegyedik században is ciklusos. Az új válságszakasz az Egyesült Államokban kezdõdött, és ez a tény az ország világgazdasági szerepe és súlya miatt már arra mutatott, hogy az utóbbi két évtized legsúlyosabb válságának nézhetünk elébe. Az uralkodó neoliberális közgazdasági gondolkodás azonban tagadja a tõkés rendszer mélyebb, a tulajdonviszonyokból fakadó válságainak a lehetõségét, és csak a pénzügyi rendszer hibás mûködése következtében létrejött zavarokat, idõszakos fellendüléseket és recessziókat ismer el. Ebbõl következik az eszköztár, amivel a jelentkezõ válságjelenségeket le akarja küzdeni, bár ezek az eszközök is ellentmondanak az elmélet követelményeinek. Az elsõ jelek márciusában mutatkoztak, amikor néhány amerikai jelzálogbank csõdbe ment, amit még a piacok szokásos eseményeként lehetett felfogni. A lakás és jelzálogpiacok azonban nem nyugodtak meg, és tavaly augusztusban tízmillióhoz közeledett azoknak a száma, akik nem tudták fizetni jelzálogkölcsöneiket, és akik vagy önként visszamondták a kölcsönt és lenyelték a veszteségeiket, vagy akiket kilakoltattak. A tavaly augusztusi csõdhullám már megingatta az egész amerikai pénzügyi rendszert, a hitelezési rendszer megbénult, a FED, az amerikai központi bank, és az Európai Központi Bank valamint más központi bankok százmilliárdos nagyságrendben nyújtottak rövid lejáratú hiteleket a nagybankoknak, hogy megakadályozzák a járvány továbbterjedését. A FED gyors kamatcsökkentést hajtott végre és az amerikai kormány adókedvezményekkel próbálta ösztönözni a fogyasztást. Az idei év sem hozott megnyugvást, ahogyan ezt a pénzügyi vezetõk hirdették és remélték. A FED közremûködésével idén márciusban a JP Morgan lenyelte a Bear Stearns befektetési bankot, szeptember elején a kormány csak állami pénzzel tudta megmenteni és ezzel lényegében államosította a két nagy jelzálog-biztosítót, a Fannie Mae-t és a Freddie Mac-t. Néhány nappal késõbb a Lehman Brotherst bukni hagyták, de hiába próbálták megállítani az államosítási folyamatot, újabb rövid idõ elteltével az AIG globális biztosítónak is állami segélyt nyújtottak és ellenõrzésük alá vonták. Közben a magánbankok körében is centralizáció megy végbe. Az amerikai kormány és a központi bank tehát pragmatikusan reagált az eseményekre. Nem törõdött a neoliberális elvvel, a jó pénzt ne dobd a rossz pénz után, inkább megpróbálta betömni a rendszerben megnyílt lukakat. A kényszerhelyzetben a kormány az Egyesült Államokban tabunak számító államosítástól sem riadt vissza. Hamarosan azonban kiderült, hogy a hitelrendszer még így sem mûködõképes, és a kormány elõállt a gazdaságtörténet eddigi legnagyobb pénzügyi mentõakciójával: 700 milliárd dollárt kért a kongresszustól a befagyott hitelkövetelések felvásárlására. A november elején esedékes elnökválasztás, az összes kongresszusi képviselõ és a szenátus egyharmadának újraválasztása elõtt, ez az akció hatalmas, a törvényhozás falain messze túlterjedõ üggyé vált. Végül október 3-án a törvény számos lényegi módosítással, de törvényerõre emelkedett. A kormány és a támogató törvényhozók, köztük a többségi demokrata képviselõk nagy többsége azt várja, hogy az ily módon a bankokhoz és a részvényesekhez kiáramló hatalmas pénzmennyiség megnyugtatja a piacokat és megállítja a válság terjedését. A törvény ellenzõi, túlnyomó többségben a republikánus elnök és kormány ellen lázadó republikánus képviselõk, ellenzik az állami beavatkozást és helytelenítik, hogy azokat kártalanítsák, akiknek a felelõtlen magatartása okozta a válsághelyzetet. Jogosan lehet azonban kételkedni abban, hogy a törvénnyel a folyamat befejezõdött és lezárult. A hatalmas összeg nem a válság sokmilliós károsultjainak nyújt kárpótlást, hanem a csõdbe ment bankok és pénzintézetek részvényeseit és ezzel a tõzsdét kívánja megmenteni. De amikor e sorokat írom, már tudjuk, hogy október 6-án a világ tõzsdéin éppen ellenkezõleg hatalmas esés következett be. A kételyek azonban a pillanatnyi hatáson túl is indokoltak. Hiszen ezzel a lépéssel az Egyesült Államok belsõ államadóssága a szinte elképzelhetetlen nagyságú 1130 billió dollárra emelkedik, amihez jelentõs kereskedelmi deficit, nagy külsõ eladósodás, valamint a dollár árfolyamának ingatagsága párosul. Minden jel szerint tehát az amerikai gazdaság súlyos visszaesésére és lassú kibontakozására kell számítani, aminek elkerülhetetlenül hatása van és lesz az egész világgazdaságra és ezen belül Európa és Magyarország gazdaságára. Európában az amerikai válság elõször Angliát érintette, ahol az amerikaihoz hasonló jelzálogpiaci és befektetési bank csõdök voltak. Most szeptember végén a Fortis belga holland bank került csõd közeli helyzetbe, amin részleges államosítással a Benelux-államok együtt akartak segíteni, de Hollandia azután visszaönállósította az ABN Amro bankot, amit nemrég nyelt el a Fortis. A Fortist így egy francia nagybank és a belga kormány menti meg. Megjegyzendõ, hogy Magyarországon a Fortis önálló fiókkal rendelkezik, és lízingcégeket is felvásárolt (MTI). Október 6. hír, hogy a német kormány gõzerõvel dolgozik a Hypo Real Estate (HRE) megmentésén, míg az olasz UniCredit igazgatósága tõkeemeléssel próbál túljutni nehézségein (Dési András, Népszabadság). Az elmúlt héten az ír, majd a görög kormány jelentette be, hogy teljes körû állami biztosítást nyújtanak a bankbetétekre, ami kezdetben az EU Bizottság rosszallását váltotta ki, késõbb azonban más tagállamok is hasonló intézkedéseket tettek.. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank az egész folyamatra úgy tekintett, mintha nem rólunk is szólna a mese. Miközben az EKB részt vett a nagybankok nemzetközi mentõakcióiban, az euró irányadó kamatlábát nem csökkentette, hanem eddigi legmagasabb szintjére, 4,25 százalékra emelte. A Magyar Nemzeti Bank is kitart álláspontjánál, május vége óta nem csökkenti a 8,5 százalékos kamatlábat, miáltal óriási veszteséget okoz az államnak és fékezi a növekedést és a fogyasztást. Nicolas Sarkozy, a soros francia elnök a hét végére mini csúcsot hívott össze Párizsba, de a négy órás tárgyalás az angol, német és olasz állam és kormányfõkkel és az EU vezetõ tisztségviselõivel közös nyilatkozat és akciók nélkül zárult. Angela Merkel német kancellár szerint: "minden kormány a saját országáért felelõs, s ott kell mindent megtennie a válság enyhítésére, a betétesek védelmére (Blahó Miklós, Népszabadság, október 6.). Már a válság eddigi hatása is fontos tanulságokkal szolgál. Világszerte megingott az a hit, hogy a piac és a verseny automatikusan képes egyensúlyban tartani a gazdaságot. A végsõ menedék most mindenütt az állam bácsi. Az Európai Unióra vonatkozó külön tanulság, hogy amíg viszonylag jól mennek a dolgok, az Unió rátelepszik a kormányokra és megköti a kezüket, most a bajban azonban felfedezik, hogy minden kormány maga felel országáért. És egy másik fontos tanulság: a bajban a tõke és a munka érdekei még keményebben ütköznek, mint azelõtt. Kiderül, hogy míg korábban kisebb pénzügyi kihatású szociális kérdések megoldására is az volt a válasz, hogy nincsen rá pénz, most a nagybankok, a nagytõke megmentésére százmilliárdok is rendelkezésre bocsáthatók. A válságnak ezeket az árait a tõkések és kormányaik természetesen a dolgozókon és a társadalmak eltartottain akarják majd megtakarítani. Az állami jövedelmek elosztásában és újraelosztásában való részesedésért, a szociális juttatásokért a dolgozó osztályoknak mindenütt az eddiginél sokkal keményebb és következetesebb harcot kell folytatniuk. Morva Tamás

7 III. ÉVFOLYAM 15. SZÁM OKTÓBER 10. TÁMPONT 7 Európai szakszervezeti csúcstalálkozó felhívás a tisztességes globális mûködésért A világméretû pénzügyi válságnak fordulópontot kell jelentenie és a teljes változást kell hoznia a pénzügyi világ mûködésében. A pénzügyi kapitalizmus domináns modellje közel áll az összeomláshoz. Ezt a kapitalizmust, ami mintegy 25 évvel ezelõtt elsõsorban az USA-ban szabadult meg korábbi korlátaitól, mindvégig példaképként alkalmazták világszerte. Sokakat patronált, miközben a kevesek javára kizsákmányolta õket, éveken át tartó heves privatizáció, dereguláció és a piacok szabadjára engedése után. Legyünk abszolút egyértelmûek. Ezt a válságot a Wall Street-i, londoni és más fõ pénzügyi központok kapzsisága és nemtörõdömsége okozta. Vezetõ pénzemberek hatalmas léptékû beruházási spekulációba fogtak, melyekhez nem értettek. Spekulánsok súlyosbították az üzemanyag-, az élelmiszer- és nyersanyagárak komoly növekedését. A vesztesek sokan vannak, köztük az ipari munkavállalók és általában a nyugdíjasok, a családok, szolgáltatók és a befektetéshez tõkét keresõ cégek mindannyian együtt, adófizetõként a bankok megmentõiként. Az amerikai mentõakció költségei hatalmas méretûek és a központi bankok eddig is jelentõs kötelezettségeket vállaltak világszerte. Évekbe telik majd, hogy a pénzt visszaszerezzék, már amennyiben sikerül. Veszélybe került a magas minõségû közszolgáltatások finanszírozásának a jövõbeli lehetõsége. Mindezek miatt eljött a fordulat ideje. Soha többé nem szabad megengedni, hogy bankok, kockázati alapok és mások felelõtlensége országok csõdbe sodrásához vezessen. Soha többé nem szabad adófizetõk pénzét arra használni, hogy olyan intézményeket támogassanak, melyek csúcsvezetõiknek hatalmas fizetéseket és bonuszokat nyújtanak. Soha többé nem szabad, hogy vállalatok egyedüli célja a részvények értéke és az ehhez kapcsolt igazgatói bonusz legyen. Nem kockáztathatjuk meg e durva felelõtlenség, kapzsiság és hanyagság megismétlõdését. Az ESZSZ a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetséggel (ITUC), az UNI-Európával (amely a pénzügyi szektorban dolgozókat képviseli) és másokkal együttmûködve keresi a szakszervezeti választ erre a válságra. A konkrét követelések részben azonosak a kormányok által a pénzügyi intézmények megmentésére irányuló lépéseivel, de ezen túlmenõen olyan kormányzati intézkedéseket követelnek, melyek biztosítják, hogy alapok álljanak Az Európai Szakszervezeti Szövetség tagszervezeteinek elnökei szeptember én Londonban találkoztak, hogy megvitassák a szociális Európát érõ kihívásokat, a globális pénzügyi válság következményeit. A londoni szakszervezeti csúcstalálkozó kiemelt témája volt a munkaügyi kapcsolatokat, a kollektív alkut érõ támadások kérdése, a négy szabadság elvének gyakorlata. A találkozón részt vettek a magyar szakszervezeti szövetségek vezetõi. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke az európai egységes piac és a nemzeti munkavállalói, szakszervezeti jogok szembeállításáról beszélt, magyar szempontból megvilágítva annak a következményeit, hogy a belsõ piaci szabályok növekvõ mértékben foglalják el a nemzeti munkajog és a munkaügyi kapcsolatok területét. A magyar munkavállalókra is komoly hatással lesz az európai bíróság azon döntéseinek sora (Laval, Viking, Rüffert esetek), melyek a kollektív fellépéshez való jogot alapvetõ jogként ismerték el ugyan, de nem a belsõ piac alapvetõ gazdasági jogával egyenlõ szinten. A londoni viták középpontjában a Lisszaboni Szerzõdés, az Alapvetõ Jogok Kartájának sorsa állt, az aktuális világméretû válsághelyzet fényében. A csúcstalálkozó résztvevõi elfogadták a Londoni Nyilatkozatot. A nyilatkozat szövegét rövidítve közöljük. Londoni Nyilatkozat: Felhívás a becsületesség és a kemény fellépésért Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) felhívása a kaszinó kapitalizmus válságáról rendelkezésre a reálgazdasági beruházásokhoz, segítve a zöld munkahelyek és technológiák létrehozását és a fenntartható fejlõdést. Intézkedések kellenek az érintett munkavállalók, a kilakoltatással fenyegetett háztartások, az öregkorukra elszegényedéssel fenyegetett nyugdíjasok, a befektetéshez tõkét keresõ vállalkozók támogatására. Igazságtalan, hogy a fõ kedvezményezettek azok legyenek, akik a káoszt okozták. A reálgazdaságban kibontakozó lassulásra európai szintû választ kell adni. A közpolitika forduljon újra a jövedelmi és béregyenlõtlenségek fõ kérdései felé. Mindezek okán az ESZSZ arra szólítja fel Európát, hogy lépjen fel a munkavállalói jogok, az igazságos és tisztes bérek, a biztos munkahelyek érdekében, a független és nem a bíróságoknak, bíráknak alárendelt erõs kollektív alku gyakorlata mellett. (Forrás: ww.konfederaciok.hu Fordító: György Károly) A francia elnök a mai kapitalizmusról (Folytatás a 3. oldalról.) Hozzátette: személy szerint mindent megtesz, hogy Franciaországban ezt a kérdést év végére szabályozzák". A francia gyáriparosok szövetségének elnöke mondta az elnök üdvözölte a kijelentést, mert szerinte ez visszatérést jelenthet a valódi kapitalizmus szelleméhez. A szabályozás szerintem is jogos, de mit változtat a kapitalizmus szellemén? Az elnök nem fordult szembe a kapitalizmussal, ami iránt a tapasztalatok ellenére még mindig illúziókat táplál: A mostani nem a kapitalizmus válsága, hanem egy olyan magatartásé, amely elárulta, kiforgatta azt. Meg kell reformálni, és újra kell szabályozni a teljes pénzpiac mûködését: a válság elõidézõit felelõsségre kell vonni, legalábbis anyagilag. De hiszen most éppen azon munkálkodnak mindenütt, hogyan mentsék ki a bajba jutottakat a piaci veszteségekbõl! Végül, az elnök által meghirdetett jelszó így hangzik: Építsünk együtt egy rendes, szabályozott kapitalizmust! Létezik talán rendes, szabályozott kapitalizmus? A bõrünkön érezzük, hogy egyre mélyebbre süllyedünk a rendetlenségbe és a korrupcióba Dr. Vuics Tibor

8 8 TÁMPONT III. ÉVFOLYAM 15. SZÁM OKTÓBER 10. Kádár János emlékszobát Balatonaligán Az M1 Közszolgálati Televízió riportere, Maronics Annamária szeptember 2-án Balatonaligán, az Aliga 2 néven ismert üdülõ területén lévõ úgynevezett Kádár Villá -ban interjút készített Dr. Petrovszki Istvánnal, a Kádár János Baráti Kör ügyvezetõ alelnökével és Kósik Lajosnéval, a Kádár János Baráti Kör XII. kerületi csoportjának tagjával. Az interjú aktualitását az adta, hogy Aliga 2-t megvette egy izraeli vállalkozó, aki e területen több régi házat, köztük az említett villát is leromboltatja, és helyükre luxusszállodákat építtet. Emiatt egy idõ után már senki nem emlékezne arra, hogy idõnként itt pihent Kádár János, az elõzõ társadalom elsõ számú politikusa, akit az emberek többsége tisztelt és szeretett. Petrovszki István elmondta, hogy Kádár Jánossal elvtársi és mint a központ egyik osztályvezetõje munkakapcsolatban is volt, például sokszor elkísérte országjáró vidéki útjain, gyárlátogatásain. Elõadták javaslatukat, hogy ha már a házat nem is lehet megmenteni, legalább az új szállodában szeretnének egy szobát, ahol méltó emléket állítanának Kádár Jánosnak. Az emléktárgyak felkutatását, a szoba berendezését a Kádár János Baráti Kör magára vállalja. Kósik Lajosné szerint egy ilyen szobának lenne forgalma, és ezért megéri létrehozni. Kádár János nem csak Magyarországon és a szocialista országokban volt ismert és elismert politikus, hanem a nyugati országok -ban is. Aki idejönne pihenni, és tudomására jutna, hogy van ilyen szoba, biztosan megnézné. Kik azért, mert tisztelték, szerették, és azok is, akik nem, már csak kíváncsiságból is. Nemcsak az idõsebb korosztály, hanem a fiatalok is. A beszélgetés közben megérkezett Németh Balázs ügyvezetõ igazgató, akinek a kérdésére Petrovszki István megerõsítette, hogy véleménye szerint lenne látogatottsága és kifizetõdne a mûködtetése. Biztosította az ügyvezetõ igazgatót, hogy a Kádár János Baráti Kör mindent megtesz az emlékszoba színvonalas, méltó berendezéséért. Az ügyvezetõ igazgató megígérte, kérésünket támogatólag továbbítja az új tulajdonosnak, és nem tartja lehetetlennek, hogy az elképzelés megvalósuljon. Az adásba került anyag csak részben adta vissza, amit az interjúban elhangzott, de a TV nézõk így is láthatták, hallhatták, van olyan szervezet és vannak olyan emberek, akiknek fontos, hogy Kádár János emléke fennmaradjon. Felháborító azonban, hogy e riport kapcsán az adásban Magyar Kornélia politológus párhuzamot vont Hitler és Kádár János között és arra hivatkozott, hogy Hitler Sasfészkét is lerobbantották és a helyén egy kereszt áll. Szerinte vigyázni kell, nehogy kegyhely legyen az emlékszobából. A mûsor szerkesztõje azzal, hogy helyt adott a politológusnõ elfogult és történelmietlen párhuzamának, nyilván ellensúlyozni akarta az interjú pozitív hatását. Akik látták ezt az adást, sokan megdöbbentek, felháborodtak e párhuzam miatt. Kósik Lajosné Nyíregyházi tudósítás A Munkáspárt 2006 Szabolcs megyei és nyíregyházi szervezete sajtótájékoztatóján Szabó Lajos városi elnök bírálta a pártok között folyó csatározásokat. A Munkáspárt 2006 a baloldali erõk összefogásán és egy közös baloldali program kidolgozásán munkálkodik. Varga Sándor megyei mb. elnök ismertette, hogy a párt a MSZDP-al és a Centrum párttal tárgyal a közös fellépésrõl. A párt szót emel és sürgeti, hogy az energiaárak emelkedését a szociális kompenzációval kapcsolják össze. Szabó Lajos Megyei elnökségi és baráti találkozó Dunavecsén (Folytatás a 4. oldalról.) Jó lenne, ha a sajtó és a televízió nem csak a zavargásokról, hanem a békés megmozdulásokról is megfelelõ arányban készítene úgy képet, mint írásos anyagot. Sajnos jelenleg a médiának csak a politikai, gazdasági botrány, zavargás, gyilkosság stb. a hír, ami olyan érzést kelt az egyszerû állampolgárok körében, hogy az ország egy nagy csõdtömeg. A TÁMPONT újsággal kapcsolatban elmondták, hogy fontos a tájékozottság a világ és az ország nagy politikai életében, de sokkal többet kellene foglalkozni a párt belsõ életével. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy a párt tagjai és szimpatizánsai tájékoztatást küldjenek a TÁMPONT szerkesztõségének minden olyan rendezvényrõl, ahol a Munkáspárt 2006 képviselteti magát. A megbeszélést követõen fehér asztal mellett, ízletesen elkészített báránypörkölt társaságában a megyei elnök tájékoztatta a résztvevõket a Duna Tisza csatorna létesítésérõl Rákóczifalván tartott tudományos tanácskozásról, amelynek célja a Homok hátság vízhiányának megszüntetése. A Munkáspárt 2006 kiemelten fontosnak tartja a megye jövõje szempontjából a létesítményt, és támogatja a megkezdett mûszaki, szakmai és társadalmi elõkészítést. A vízhiány gátja lehet a jövõben a finom ételek elkészítésének, de a nagyobb baj, hogy akkor nem lesz több alföldi vörösbor sem! állapították meg a résztvevõk. A megbeszélés jó hangulatban fejezõdött be. Balog Károly Bányászati gyûjtemény Az Esztergom-Kertvárosban és környékén mûködõ baloldali szervezetek (Munkáspárt 2006, Kádár János Baráti Kör, Antifasiszta Liga) tagjai szeptember 27-én Csolnokra kirándultak az ottani bányászati gyûjtemény megtekintésére és baloldali gondolkodású emberekkel találkozni. Meglepett bennünket az a hatalmas anyag, mely itt még megtalálható, és mélységes elismerést keltett bennünk Fleischmann Dezsõ és csapata munkája, amellyel óvják és tovább gyûjtik a környék bányászatából megmaradt tárgyakat, dokumentumokat. Munkájuk nagyon nehéz, mert rendszeres anyagi támogatást nem kapnak. A gyûjtemény az interneten is megtalálható. A látogatást egy hangulatos helyen egy-egy pohár bor, sör elfogyasztása mellett a napi politika megtárgyalásával fejeztük be. Békefi Antal sajtófelelõs TÁMPONT A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 IDÕSZAKI LAPJA Felelõs kiadó: Fratanolo János, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke, 7629 Pécs, Apafi Mihály u. 45. Bankszámlaszám: Budapest Bank, Postacím:1439 Budapest, Pf