KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 0207-es bevalláshoz

Átírás

1 Tisztelt Adózó! Ebben a bevallásban kell az államháztartással szemben a évben fennálló és az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adó és járulék kötelezettségeirôl számot adnia február 17-éig. Ha bármilyen ok miatt nem tudja határidôre elkészíteni a bevallását, akkor a késedelemre okot adó körülmény megszûnését követô 15 napon belül igazolási kérelem csatolása mellett nyújtsa be a bevallást. Az igazolási kérelemben jelölje meg a késedelem okát. Küldje be a késedelmet igazoló iratokat is. Ha a bevallását határidôn túl, de még december 31-éig benyújtja, akkor ezt a csomagban található nyomtatványt töltse ki és küldje be az adóhatósághoz. Ha a bevallást december 31-éig nem pótolja, akkor a nyomtatványboltban kapható bevalláspótló nyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania. A bevallás késedelmes, de az adóhatóság felszólítását, ellenôrzését megelôzô benyújtása esetén számoljon azzal, hogy az adóhatóság 100 ezer forintig terjedô mulasztási bírságot állapíthat meg az Ön terhére akkor, ha a késedelmét hitelt érdemlô módon nem menti ki. Általános tudnivalók Az adózás rendjérôl szóló többször módosított évi XCI. törvény (továbbiakban Art.) 1. sz. mellékletének II/3. a.) pontjában foglaltak alapján a 0207-es bevallást annak az éves bevallás benyújtására kötelezett magánszemélynek kell benyújtania, akinek munkáltatói, kifizetôi minôségében, illetve a tevékenységével összefüggésben egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége van az államháztartás felé. Ez azt jelenti, hogy ezt a bevallást kell kitöltenie az egyéni vállalkozón és a mezôgazdasági ôstermelôn kívül annak a magánszemélynek is, akinek az államháztartás felé adó- és járulékfizetési kötelezettsége van, de a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként és/vagy ôstermelôként folytatja. Ilyen eset lehet pl. amikor a magánszemély munkaviszony keretében foglalkoztat mint munkáltató egy másik magánszemélyt. Ezt a bevallást kell kitöltenie pl. a családi gazdálkodónak is a munkáltatói és kifizetôi minôségében keletkezett adókötelezettségérôl. A havi és negyedéves bevallás benyújtására kötelezett egyéni vállalkozónak ezen a nyomtatványon kell bevallania a reprezentáció és üzleti ajándék utáni adókötelezettségét is. Ebben a bevallásban nem szerepelhet a személyi jövedelemadó bevallásban (0253-as bevallás) kiszámított, megállapított adó- és járulékfizetési kötelezettsége! A 0207-es bevallásban az a - n oszlopokban a vonatkozó jogszabályi elôírások alapján megállapított kötelezettségek (függetlenül attól, hogy ténylegesen befizette-e azokat) összegét kell szerepeltetni. Az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást! KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 0207-es bevalláshoz Amennyiben többféle tevékenységet folytat (pl. egyéni vállalkozó és mezôgazdasági ôstermelô is), akkor az egyes adónemek tekintetében a kötelezettségét összevontan kell megállapítania. Ha pl. mindkét tevékenységében foglalkoztat alkalmazottat, akkor a munkabérekbôl levont adóelôlegek összegét adja össze és az így kapott összeget írja be az 1. sor megfelelô oszlopába. Az Art. szerint a személyi jövedelemadó törvény által elôírt adóelôleg levonására a magánszemélyek közül csak azok kötelezettek, akik alkalmazottat foglalkoztatnak, kifizetônek pedig csak az egyéni vállalkozó tekinthetô. Egyes kiegészítô bevallási kötelezettségek E bevallásban felsorolt egyes adónemek esetében az adott jogszabályok további bevallásadási kötelezettséget is megállapíthatnak, amelyek teljesíthetôsége érdekében az adóhatóság további bevallásokat rendszeresített. Ezeket a nyomtatványokat a nyomtatvány-forgalmazóknál lehet megvásárolni. Az éves bevallás benyújtására kötelezett adózónak a termékcsoportonkénti részletezettségû fogyasztási adóval és fogyasztói árkiegészítéssel kapcsolatos éves összesítô bevallását a es számú nyomtatványon kell benyújtania február 17-éig; a környezetvédelmi termékdíj kötelezettségérôl a termékenkénti részletezettségû külön bevallást a as számú nyomtatványon kell benyújtania február 17-éig; a nemzeti kulturális járulék fizetési kötelezettséget a 0216-os számú nyomtatványon kell bevallania február 17-éig. Ha a bevallás kitöltése közben hibázik, a javítást igazolja aláírásával. Amennyiben az adóbevallása valamilyen oknál fogva helytelen, és ezt csak a benyújtást követôen, de az adóhatóság ellenôrzését megelôzôen veszi észre, mód van rá, hogy helyesbítse azt. Ha helytelenül vallotta be a kötelezettségeit a 0207-es bevallásban, akkor az adatokat a 0331-es számú nyomtatvány kitöltésével helyesbítheti. Személyi adatai között adóazonosító jelét, adószámát (ha van), nevét, levelezési címét tüntesse fel. Levelezési címként azt a címet jelölje meg, ahol jellemzôen tartózkodik. A gyorsabb ügyintézés érdekében kérjük, hogy írja be azt a telefonszámot is, amelyen napközben elérjük. Amennyiben családi gazdálkodó vagy a családi gazdaság nem foglalkoztatottként közremûködô tagja, akkor a családi gazdaság nyilvántartási számát is fel kell tüntetnie az azonosító adatok között. Abban az esetben, ha az adóhatóság által nyomdai úton elôállított bevallási lapot tölti ki, akkor a es és a es lapokon a személyi adatait nem kell kitöltenie. Ebben az évben is lehetôsége van arra, hogy az adóbevallását ne az adóhatóság által nyomdai úton elôállított nyomtatványon nyújtsa be. A nyomtatványokat az Internetrôl letöltheti. A bevallás Internet elérhetôsége web-lapon a szoftverek menüpont alatt található. Ebben az esetben ügyeljen arra, hogy minden egyes lapon a neve, adóazonosító jele feltüntetésre kerüljön.

2 2 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ A törvényes képviselô, meghatalmazott neve, adóazonosító jele és címe sorokat természetesen csak akkor kell kitölteni, ha az adózó kiskorú, vagy egyéb ok miatt kell ôt más személynek képviselnie. Ha az adózót az adóhatóság elôtt meghatalmazott képviseli, akkor a meghatalmazást csatolni kell, mert e nélkül a bevallás érvénytelen. Ne felejtse el a bevallás elsô oldalán az erre szolgáló helyen az X beírásával a meghatalmazás csatolását jelezni! Kérjük, hogy a bevalláson aláhúzással jelölje az D mezôben, hogy a bevallást Ön törvényes képviselôként vagy meghatalmazottként tölti ki és írja alá. Ha Ön meghatalmazott, akkor a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. Közokiratnak minôsül az olyan irat, amelyet bíróság, közjegyzô, vagy más hatóság ügykörén belül a megszabott alakban állít ki. Teljes bizonyító erejû magánokirat az, ha azt a kiállítója saját kezûleg írja és írja alá, vagy ha nem saját kezûleg írja, de aláírásának hitelességét két tanú, bíróság, ügyvéd vagy közjegyzô igazolja. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás idôpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó adatait. Így magánszemély meghatalmazott esetén (ideértve az egyéni vállalkozót is) nevét, levelezési címét, természetes azonosító adatait, vagy ügyvéd esetén az ügyvédi igazolvány számát, adótanácsadó esetén az adótanácsadói bizonyítvány számát, adószakértô esetén az adószakértôi igazolvány számát. Nem magánszemély meghatalmazott (pl. ügyvédi iroda) esetén a meghatalmazott nevét, székhelyét, adószámát, továbbá a ténylegesen eljáró magánszemély(ek) nevét, természetes azonosító adatait, vagy ügyvédi iroda esetén a ténylegesen eljáró ügyvéd igazolványának számát. Az adóhatóság elôtti képviseletrôl és a meghatalmazásról a 7001/2002. (AEÉ évi 2. szám) számú APEH irányelvvel módosított 7007/2001. (AEÉ évi 10. szám) APEH irányelv tartalmaz részletes tájékoztatást. Az adóbevallását adótanácsadó, adószakértô is ellenjegyezheti. Amennyiben az adóbevallása elkészítése során adótanácsadó, adószakértô közremûködését is igénybe veszi, akkor az ellenjegyzô neve (elnevezése, adószáma) mellett az erre szolgáló helyen az adótanácsadói bizonyítvány vagy adószakértôi igazolvány számát is fel kell tüntetni. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértô terhére állapítja meg. A 0207-es bevallást a telephelye, annak hiányában az állandó lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz kell benyújtania. Amennyiben több telephelye van, akkor ahhoz az adóhatósághoz kell a bevallását beküldenie, ahol az adószámot kapta. Ha nincs adószáma (mert pl. mezôgazdasági ôstermelô), de a 0207-es bevallás benyújtására kötelezett, akkor az állandó lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz nyújthatja be ezt a bevallást. A családi gazdálkodónak ezt a bevallási lapot a családi gazdaság központja szerint illetékes adóhatósághoz kell benyújtania. Ha Ön olyan egyéni vállalkozó, aki a családi gazdaságban folytatható tevékenységek mellett még más tevékenységet is folytat (erre egyébként január elsejéig van módja), akkor a telephelye szerint illetékes adóhatósághoz kell ezt a bevallási lapot benyújtania. Ügyeljen arra, hogy január elsejéig az egyéni vállalkozói igazolványából töröltetni kell azokat a tevékenységeket, amelyeket családi gazdaság keretén belül nem folytathat. A családi gazdaságban a nem foglalkoztatottként közremûködô családtagra az ôstermelôkre vonatkozó szabályok az irányadók az ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételek adókötelezettségének megállapításakor. A gazdálkodó család nem foglalkoztatottként közremûködô tagjának a családi gazdaságban folytatott kiegészítô tevékenységeket be kellett jelentenie az adóhatósághoz, amennyiben azokat nem egyéni vállalkozás keretében végzi és e tevékenységgel összefüggô adókötelezettségét önállóan kell teljesítenie. Abban az esetben, ha Ön mezôgazdasági ôstermelô és/vagy egyéni vállalkozó és a 0207-es bevallás kitöltésére nem kötelezett, mert a 0207-es lapon felsorolt kötelezettsége nincs, akkor ezt a nyomtatványt nem is kell beküldenie az adóhatósághoz. Ebben az esetben a személyi jövedelemadó bevallás C lapjának a XIV. pontjánál a 145. sorban ne feledje nyilatkozatát megtenni azzal kapcsolatosan, hogy a évben a 0207-es bevallásban felsorolt adónemek tekintetében nem volt kötelezettsége. Ha a munkáltatójával számol el és egyszerûsített nyilatkozattételi jogával él a mezôgazdasági kistermelôi tevékenységére vonatkozóan, akkor ezen a nyomtatványon nyilatkozhat arról is, hogy a 0207-es bevallás benyújtására nem kötelezett! Ha Ön egyéni vállalkozóként kötelezett a 0207-es bevallás benyújtására, akkor azt február 17-éig kell benyújtania a 0253-as bevallásával együtt. Aki a 0207-es bevallás benyújtására magánszemélyként kötelezett (pl. mezôgazdasági ôstermelô), szintén február 17-éig nyújthatja be azt, annak ellenére, hogy a 0253-as bevallásának határideje március 20., de nincs akadálya annak, hogy ez utóbbi bevallását a 0207-es bevallással együtt korábban adja be. A BEVALLÁSBAN AZ ADATOKAT AZ ELÔNYOMOTT EZER FORINT SZÖVEG FIGYELEMBEVÉTELÉVEL EZER FORINTRA KEREKÍTVE A KEREKÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAINAK (499 FT-IG LEFELÉ, 500 FT-TÓL FELFELÉ) ALKALMAZÁSÁVAL KELL BEÍRNI (PÉLDÁUL FT ESETÉN FIGYELEMMEL AZ ELÔNYOM- TATOTT EZER FORINTOS SZÖVEGRE A BEÍRANDÓ ÖSSZEG 875). Ha a megállapított kötelezettség összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az év elejétôl számított halmozott összeget abban a hónapban kell feltüntetni, amelyikben az a kerekítési szabályok alkalmazásával eléri az 1000 forintot. Pl. ha a munkaadói járulék fizetési kötelezettsége havi 1500 Ft (és az egész év során változatlan ez az összeg), akkor a kerekítési szabályok alkalmazásával január, március, május, július, szeptember, november hónapokban Ft kötelezettséget kell feltüntetnie a 15. sorban. A többi hónapban 2000 Ft a kötelezettsége, amelyet szintén a 15. sorban kell szerepeltetni. Ne feledje, hogy a kerekítési különbözet annak eredménye szerint bevételnek, illetôleg költségnek minôsül. Ne feledje a bevallását az elônyomtatott helyen aláírni. A nyomtatvány fehéren hagyott rovatait tintával (golyós tollal), nyomtatott betûkkel vagy írógéppel két példányban töltse ki. Az egyiket küldje be az adóhatósághoz, a postára adásért március 20-áig nem kell fizetnie. A bevallás másik kitöltött példányát, a postai feladóvevényt ôrizze meg december 31-éig.

3 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 3 Részletes tudnivalók az egyes sorok kitöltéséhez es lap kitöltése 1. sor: Munkáltatói személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell feltüntetni az Ön által foglalkoztatott alkalmazottak munkaviszonyból származó adóköteles jövedelmébôl levont személyi jövedelemadó elôleget. A levont adóelôleget az elszámolt hónapot követô hó 12-éig kellett befizetnie. Pl. az alkalmazott részére január hónapra vonatkozóan február 3-án kifizetett munkabérbôl levont személyi jövedelemadó elôleget az a oszlopba kell beírnia. 2. sor: Munkáltatói személyi jövedelemadó évi különbözete. Ennek a sornak az m oszlopába azok írhatnak be adatot, akik mint munkáltatók állapítják meg az alkalmazott adókötelezettségét, és az Art 30. -ának megfelelôen az adó és a korábban levont adóelôleg különbözetének összegét a bevallás benyújtásáig pénzügyileg is rendezték. (Ellenkezô esetben az adó és az adóelôleg különbözetét a számú nyomtatványon kell bevallani június 20-áig.) Ha a számított összeg kötelezettség, azt az elôjel külön feltüntetése nélkül, ha visszaigénylés, akkor (-) elôjellel kell szerepeltetni. Ezt az összeget az 1. sor nem tartalmazhatja. 3. sor: Kifizetôi minôségben levont személyi jövedelemadó elôleg és személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell feltüntetni a kifizetôi minôségében a személyi jövedelemadó törvény alapján levont forrásadót és az összevonandó, de nem munkaviszonyból származó jövedelembôl levont adóelôleget. Ez a sor nem tartalmazhatja a természetbeni juttatások (kamatkedvezmény) utáni személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét, valamint a cégautó adó összegét. Pl. a segítô családtag részére április 10-én kifizetett összegbôl levont adóelôleget a d oszlopba kell beírni. Ugyancsak ebben a sorban kell szerepeltetni a megbízási díjakból levont adóelôleg összegét, valamint a kisösszegû 5000 forint alatti kifizetésekbôl levont forrásadót (40 százalék). A saját jövedelme után befizetett személyi jövedelemadó összegét az 1-3. sorok összegébe ne számítsa be! 4. sor: Természetbeni juttatás utáni adó az 5. sor adata nélkül A természetbeni juttatások utáni adó összegét kell ebben a sorban szerepeltetni. A természetbeni juttatások után az adó mértéke 44 százalék, melyet a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallania, az adó összegét a juttatást követô hó 12-éig kellett befizetnie. 5. sor: Reprezentáció és üzleti ajándék értéke utáni adó E címen költséget a magánszemélyek közül csak az egyéni vállalkozó számolhat el, így a reprezentáció és az üzleti ajándék utáni adókötelezettség is csak ôt terhelheti. A reprezentáció és az üzleti ajándék utáni adókötelezettségét csak az adóév utolsó hónapjának (december havi) kötelezettségeként kell bevallania, mivel adókötelezettségét e címen csak az éves vállalkozói bevétele és létszámadatok ismeretében tudja megállapítani. Az 5. sor l oszlopába kimutatott összeget csak február 17-éig kell megfizetnie, azzal, hogy a befizetett összeget a évi költségei között számolhatja majd el. A reprezentáció és üzleti ajándék értéke utáni adózási szabályokat az egyéni vállalkozók a es bevallásai lap kitöltési útmutatójából ismerhetik meg. A havi/negyedéves bevallás benyújtására kötelezett egyéni vállalkozóknak is ebben a sorban kell szerepeltetniük a reprezentáció és üzleti ajándék értéke utáni adókötelezettségüket. 6. sor: Cégautó adó Amennyiben Ön egyéni vállalkozó és cégautó adót fizet, akkor annak összegét abban a hónapban szerepeltesse, amelyik hónapra vonatkozóan megfizette azt. A december hónapra befizetett cégautó adó összegét akkor is ebben a sorban szerepeltesse, ha januárjában (12-éig) fizette be azt. (Ekkor azonban nem a évi, hanem majd a évi költségei között érvényesítheti ezt a befizetést.) Ha megfizette a cégautó adót, akkor a as bevallási lapot is ki kell töltenie, az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége miatt. A cégautó adó után megfizetett egészségügyi hozzájárulást az egyéni vállalkozásból származó jövedelme megállapításakor a költségek között is elszámolhatja a befizetés idôpontjában. 7. sor: Személygépkocsi fogyasztási adója Számlaszám: APEH Személygépkocsi fogyasztási adója bevételi számla Ebben a sorban kell feltüntetni a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésrôl szóló többször legutóbb a évi LXXV. törvénnyel módosított, évi LXXVIII. törvény 1. számú mellékletében a 2/a., a 2/b., a 2/c. és a 2/d. sorszám alatt meghatározott személygépkocsik után megállapított nettó módon számított fogyasztási adó összegét. Az éves adóbevallásra kötelezetteknek a fogyasztási adóról a termékcsoportonkénti részletezettségû éves összesítô bevallást az erre külön rendszeresített számú nyomtatványon kell benyújtani. 8. sor: Egyéb termékek fogyasztási adója Számlaszám: APEH Egyéb termékek fogyasztási adója bevételi számla Ebben a sorban kell feltüntetni a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrôl szóló többször legutóbb a évi LXXV. törvénnyel módosított, évi LXXVIII. törvény 1. számú mellékletében az 1. és 3. sorszám alatt meghatározott termékek után megállapított nettó módon számított fogyasztási adó összegét. Az éves adóbevallásra kötelezetteknek a fogyasztási adóról a termékcsoportonkénti részletezettségû éves összesítô bevallást az erre külön rendszeresített számú nyomtatványon kell benyújtani.

4 4 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 9. sor: Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja meghatározott termékek közül a gumiabroncsokat terhelô környezetvédelmi termékdíj összegét. 10. sor: Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja meghatározott termékek közül a csomagolóeszközöket terhelô környezetvédelmi termékdíj összegét. 11. sor: Hûtôberendezések és hûtôközegek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Hûtôberendezések és hûtôközegek környezetvédelmi termékdíja beszedési számla meghatározott termékek közül a hûtôberendezéseket és hûtôközegeket terhelô környezetvédelmi termékdíj összegét. 12. sor: Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja meghatározott termékek közül az akkumulátorokat terhelô környezetvédelmi termékdíj összegét. 13. sor: Egyéb kôolajtermékek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Egyéb kôolajtermékek környezetvédelmi termékdíja meghatározott termékek közül az egyéb kôolajtermékeket terhelô környezetvédelmi termékdíj összegét. 14. sor: Rehabilitációs hozzájárulás Számlaszám: APEH Rehabilitációs hozzájárulás Ebbe a sorba a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított, évi IV. törvény 41/A. -ában és a 42/A (2) bekezdésében meghatározott rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség összegét kell beírni. Rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles a munkáltató, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 fôt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességû személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A hozzájárulás naptári évi összege 2002-ben forint. A hozzájárulás éves összege a kötelezô foglalkoztatási szintbôl hiányzó létszám és a hozzájárulás éves mértékének szorzata. Rehabilitációs hozzájárulásra évközben negyedévenként elôleget kellett fizetni az utolsó negyedév kivételével. Az elôleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25 százaléka. Az elôleget az I-III. negyedévre a negyedévet követô hó 20-áig kellett befizetni. A befizetett elôlegek és az éves hozzájárulás különbözetét február 15-éig kell megfizetni. Az elôlegeket a c, az f és az i oszlopokban, az elôleg és az éves kötelezettség különbözetét az m oszlopban kell feltüntetni. 15. sor: Munkaadói járulék Számlaszám: APEH Munkaadói járulék Ebbe a sorba a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított, évi IV. törvény 40. (1) bekezdése alapján meghatározott munkaadói járulék fizetési kötelezettséget kell beírnia. Munkaadói járulékalapot képez a munkaadó által a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint a végkielégítés, a jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, továbbá a személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka. Nem képez járulékalapot a Szja tv. 69. (10) bekezdése szerinti reprezentáció és üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatás. A munkaadói járulék mértéke a járulékalap 3 százaléka. 16. sor: Munkavállalói járulék Számlaszám: APEH Munkavállalói járulék Ebbe a sorba a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított, évi IV. törvény 41. -a alapján levont munkavállalói járulék összegét kell beírnia. A munkavállalói járulék alapja a munkavállaló munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabére, illetménye (keresete). Nem kell munkavállalói járulékot fizetnie a magánszemélynek, amennyiben öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetôleg arra jogosulttá vált. A munkavállalói járulék mértéke a járulékalap 1,5 százaléka. 17. sor: Játékadó Számlaszám: APEH Játékadó bevételi számla Ebben a sorban a szerencsejáték szervezésérôl szóló többször legutóbb a évi LXXV. törvény 27. és 33. (2) bekezdésével módosított évi XXXIV. törvény szerinti játékadót kell szerepeltetni. (Ez a sor nem tartalmazhatja a pénznyerô automaták utáni havi bevallású játékadó kötelezettséget, amelyet a számú nyomtatványon kell bevallani, és a játékautomata nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó játékadót, amelyet a számú nyomtatványon kell bevallani.)

5 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ sor: Nemzeti kulturális járulék Számlaszám: APEH Nemzeti kulturális járulék Ebben a sorban a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló évi XXIII. törvény módosításáról szóló évi CXL. törvény, valamint a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi L. törvény 55. -a alapján fizetendô nemzeti kulturális járulékkötelezettség összegét kell szerepeltetni. A kivitelezést terhelô járulékalap megállapításának és megfizetésének módját, a részletes szabályait a 10/2001. (IV.24.) NKÖM-PM együttes rendelete szabályozza. Ebben a sorban negatív elôjelet, visszaigényelhetô összeget kizárólag az építtetô, illetve a kivitelezô szerepeltethet a évi L. tv. 55. (6)-(7) bekezdésében foglaltak miatt. A kulturális járulék összegét (mely a költségek között is elszámolható) nemcsak e bevallási lapon, hanem a nyomtatványboltban beszerezhetô 0216-os számú bevallásban is szerepeltetni kell, melyet február 17-éig kell benyújtani. A sz. bevallásban termékcsoportonként és szolgáltatástípusonként kell a bevallási kódszám megjelölésével feltüntetni a járulék összegét. A bevallási kódszámjegyzéket a számú bevallás kitöltési útmutatója tartalmazza. Az n oszlopba beírt összegnek meg kell egyeznie a 0216-os bevallásban kiszámított kötelezettség összegével. 19. sor: Szakképzési hozzájárulás Számlaszám: APEH Szakképzési hozzájárulás A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LI. törvény alapján fizetendô szakképzési hozzájárulás összegét kell szerepeltetni. Ezt a hozzájárulást a magánszemélyek közül csak az egyéni vállalkozók kötelesek fizetni. A hozzájárulás mértéke egyéni vállalkozók esetében a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltségnek az 1,5 százaléka. Az f oszlopba az elôleg címén befizetett összeget, az m oszlopba a befizetett elôleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét kell beírni, melyet a tárgyévet követô év február 15-éig kell befizetni, illetve a többletbefizetést ettôl az idôponttól lehet visszaigényelni. Járulékokra vonatkozó általános tudnivalók A járulékok bevallása az adóbevallás részét képezi. Az egyéni vállalkozónak minôsülô magánszemély, a családi gazdálkodó foglalkoztató, valamint a foglalkoztatónak minôsülô, de nem egyéni vállalkozó magánszemély ezen a nyomtatványon vallja be a biztosítási jogviszonyban álló alkalmazottak, kizárólag az egyéni vállalkozó a segítô családtagja(inak) járulékait. Foglalkoztatónak akkor minôsül az egyéni vállalkozó és a magánszemély, ha biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, stb.,) foglalkoztat másik magánszemélyt. A foglalkoztatott biztosítását megalapozhatja munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízási jogviszony, vállalkozási jellegû jogviszony stb.,) melynek alapján a foglalkoztató járulékfizetésre, bevallásra kötelezett. Társadalombiztosítási szempontból segítô családtag lehet: az egyéni vállalkozónak az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában személyesen és díjazás ellenében nem munkaviszony keretében munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Az egyéni vállalkozó a saját jogú járulékait itt nem tüntetheti fel! Annak bevallására a os nyomtatvány szolgál. Az egyéni vállalkozónak és az egyéni vállalkozónak nem minôsülô magánszemélynek akkor kell kitöltenie ezt a bevallási nyomtatványt, ha az Art. szerinti kifizetônek, illetve munkáltatónak minôsül. Ilyen eset pl., amikor az egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, vagy a mezôgazdasági ôstermelô, családi gazdálkodó munkaviszony keretében magánszemélyt foglalkoztat stb. Az Art. szerint, a természetes személyek közül járulék tekintetében (az alkalmazott vonatkozásában) kifizetô az egyéni vállalkozó, a mezôgazdasági ôstermelô, a családi gazdálkodó, valamint az ezeknek nem minôsülô magánszemély is, ha biztosítottat foglalkoztat. A magánszemélynek akkor kell kitöltenie a járulékokra vonatkozóan ezt a nyomtatványt, ha biztosítottat foglalkoztat. A biztosítási és a járulékfizetési kötelezettségrôl, a fizetésre kötelezettek körérôl, a járulékok mértékérôl stb., a többszörösen módosított a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.), valamint a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) kormányrendelet (továbbiakban: R.) rendelkezik. A bevallás elkészítéséhez, a járulékok kiszámolásához segítségként néhány fogalom és jogszabályi helye: Ki minôsül foglalkoztatónak (Tbj. 4. a) pont) Ki minôsül biztosítottnak (Tbj. 5. ) Kire nem terjed ki a biztosítás (Tbj. 11. ) Járulékalapot képezô jövedelem (Tbj. 4. k) pont) Járulékalapot nem képezô jövedelem (Tbj. 21. ) Milyen járulék fizetésére kötelezett a foglalkoztató és a biztosított (Tbj.18. ) A járulékok fajtái és mértéke (Tbj. 19. ) A foglalkoztató társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége (Tbj. 20. ) A biztosítottat terhelô egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felsô határa (Tbj. 24., 25., 25/A., 31., 32. ) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatatott) járulékalapot képezô jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, a biztosítottat terhelô járulékot levonni, és a kiszámított járulékot az Art számú mellékletében meghatározottak szerint az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. A bevallási nyomtatványon nem kell feltüntetni a járulékok alapját, csak a járulékalap után kiszámított járulékok összegét. A társadalombiztosítási járulékot, melynek mértéke január 1-jétôl 29 százalék, nem lehet egy sorban bevallani, azt meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alapnak járó 18, illetôleg az Egészségbiztosítási Alapnak járó 11 százalékra. Hasonlóan elkülönítve kell a biztosítottaktól levont járulékokra vonatkozó bevallásnak is eleget tenni, ezért a levont 8 (magánnyugdíj-pénztár tagja esetében 2), illetve a 3 százalék egy sorban történô bevallása nem lehetséges.

6 6 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ A járulékokat a járulékalapot képezô jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A foglalkoztatottak részére járulékalapot képezô jövedelem kifizetésére utólag is sor kerülhet, ebben az esetben a biztosított által fizetendô járulék megállapítása szempontjából arra az évre (idôszakra) kell figyelembe venni, amelyre tekintettel azt kifizették. Pl.: Ha a biztosított számára évre vonatkozó járulékalapot képezô jövedelem kerül kifizetésre év során, úgy a biztosított által fizetendô ún. egyéni járulékok mértéke a évi szabályoknak megfelelô (8 + 3%), ugyanakkor azt a évben érvényes legfeljebb napi 6020,- Ft járulékfizetési felsô határ erejéig kell megfizetnie. Az egészségbiztosítási (3%) járuléknak nincs felsô határa! Abban az esetben, ha valakinek egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó (járulékalapot képezô) jövedelme után felsô határ nélkül 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizet, ha a foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Amennyiben foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képezô juttatások után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. A nyugdíjjárulék (és magánnyugdíj-pénztár tagja vonatkozásában a tagdíj) megfizetése esetében továbbra is érvényesül a járulékfizetési felsô határ. Amennyiben valakinek egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék alapot képezô jövedelme együttes figyelembevételével nyugdíjjárulékot (a magánnyugdíj-pénztár tagja tagdíjat) köteles fizetni, legfeljebb azonban a járulékfizetési felsô határig. Ezt a felsô határt évre a Magyar Köztársaság költségvetésérôl szóló törvény naptári napi 6490 forint, egész évre számítva (365 x 6490 =) forint összegben határozta meg. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetôleg a foglalkoztató a nyugdíjjárulék alapot képezô jövedelmeibôl a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztár tagja esetén a tagdíjat) levonni, amíg a biztosított nem igazolja, hogy a nyugdíjjárulék alapot képezô juttatásai elérték a járulékfizetés felsô határát. Amennyiben a -tól l -ig egyetlen oszlopba sem kerül adat, mert pl. az alkalmazott egész évben táppénzben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben stb. részesült, és csak ez az egy alkalmazottja van, a bevallást nem kell benyújtania. Az olyan hónapban, amelyben járulékalapot képezô jövedelem kifizetésére nem került sor (pl. táppénzfolyósítás miatt), az oszlopokba nullát írni nem kell, azt üresen kell hagyni. A bevallásban a kifizetett, elszámolt járulékalapot képezô jövedelem után kiszámított járulékok (18, 8, 2, 11, 3%) összegét akkor is fel kell tüntetni, ha annak megfizetésére bármilyen okból nem került sor. A bevallás kitöltése során, pl. túlvont egyéni járulék (8, 2, 3%) visszaadása esetén negatív (-) elôjelû szám is szerepelhet es lap kitöltése 20. sor: Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletô járulékok összesen Számlaszám: APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletô bevételek Ebben a sorban a ig sorok oszloponként összesített adatát kell feltüntetni. 21. sor: Foglalkoztató nyugdíjbiztosítási járuléka (18%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelô, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt járulékalapot képezô jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. A biztosítás megszûnését követôen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezô jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj ). 22. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (8%) Ebbe a sorba a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) társadalombiztosítási járulékalapot képezô jövedelem ide nem értve az Szja-tv a szerinti természetbeni juttatás értékét után megállapított (kiszámított) nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ide kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek nyugdíjjárulékai írhatók, valamint itt kell feltüntetni a nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követô idôpontban került sor (Tbj , 21., , ). A magánnyugdíj-pénztári tagtól levont nyugdíjjárulék összege ebbe a sorba nem írható. 23. sor: Gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély után fizetett nyugdíjjárulék (8%) Ebbe a sorba kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személytôl levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni. Itt csak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (továbbiakban: MEP) engedélye alapján társadalombiztosítási kifizetôhelyet mûködtetô egyéni vállalkozó (foglalkoztató) tüntethet fel adatot. Járulék összegként a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély (elôfordulhat mindkettô is) összege után kiszámított adatot kell feltüntetni (Tbj , 26. ). A magánnyugdíj-pénztári tagtól levont nyugdíjjárulék összege ebbe a sorba nem írható. 24. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (2%) Ebbe a sorba kizárólag a magánnyugdíj-pénztár tagjától levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kell feltüntetni a levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követô idôpontban kerül sor (Tbj , 20., 24., ). Ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személytôl levont nyugdíjjárulék összege nem írható. 25. sor: Gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély után fizetett nyugdíjjárulék (2%) Ezt a sort csak a MEP engedélye alapján társadalombiztosítási kifizetôhelyet mûködtetô egyéni vállalkozó (foglalkoztató) töltheti ki. A díj, segély (a kettô együtt is elôfordulhat) összege után kiszámított nyugdíjjárulék kerül beírásra. (Tbj , 26. ). Ebbe a sorba a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személytôl levont nyugdíjjárulék összege nem írható. 26. sor: Egészségbiztosítási Alapot megilletô járulékok összesen Számlaszám: APEH Egészségbiztosítási Alapot megilletô bevételek Ebben a sorban a sorba írt adatokat összesítse oszloponként. 27. sor: Foglalkoztató egészségbiztosítási járuléka (11%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelô, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt járulékalapot képezô jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni.

7 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 7 A biztosítás megszûnését követôen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezô jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj ). 28. sor: A szomszédos államokban élô magyar biztosítottak után a foglalkoztató által fizetett egészségbiztosítási járulék (11%) Ebbe a sorba a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó a Magyar Köztársaság területén naptári évenként három hónapot meg nem haladó idôtartamban foglalkoztatott biztosítottak után a foglalkoztató által fizetett egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni (R. 15.). 29. sor: Biztosított foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (3%) Ebbe a sorba a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) társadalombiztosítási járulékalapot képezô jövedelem ide nem értve az Szja-tv a szerinti természetbeni juttatás értékét után megállapított (kiszámított) egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kell feltüntetni a levont egészségbiztosítási járulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követô idôpontban kerül sor (Tbj , 21., 24., ) A egészségbiztosítási (3%) járuléknak nincs felsô határa. 30. sor: A szomszédos államokban élô magyar biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék (3%) Ebbe a sorba a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó a Magyar Köztársaság területén naptári évenként három hónapot meg nem haladó idôtartamban foglalkoztatott biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni (R. 15.). 31. sor: Egészségügyi hozzájárulás (százalékos) a 32. sor nélkül Számlaszám: APEH Egészségügyi hozzájárulás Ebben a sorban az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény alapján munkáltatói, illetve kifizetôi minôségében fizetendô százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét kell beírni. Az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezô adóköteles jövedelem után fizetendô egészségügyi hozzájárulást elkülönítetten a 32. sorban kell bevallani. Százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az Szja. tv. szerinti belföldi illetôségû magánszemélynek juttatott az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél, az adóelôleg megállapításánál figyelembe vett azon összeg után, amelyet a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékalap (a társadalombiztosítási és a baleseti járulékalap) meghatározásánál nem kell figyelembe venni. (Pl. a Szja. tv. szempontjából az egyéb jövedelem az összevont adóalap részét képezi, a társadalombiztosítási szabályok szerint azonban nem minôsül járulékalapot képezô jövedelemnek.) Jellemzôen ilyen jövedelmek: a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (felhasználási szerzôdés alapján, bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegû jogviszonyban, segítô családtagként, választott tisztségviselôként) megszerzett jövedelmek abban az esetben, ha a személyesen munkát végzô személy tárgyhavi járulékalapot képezô jövedelme nem éri el a tárgyhónapot megelôzô hónap elsô napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét, felhasználói szerzôdés alapján a vagyoni értékû jog ellenértékeként kifizetett díjazás. a külön adózó jövedelmek közül: a társadalombiztosítási járulékalapot nem képezô természetbeni juttatások, az Szja. tv a szerinti juttatások, amennyiben a természetbeni juttatásban részesülô magánszemély a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, az Szja. tv a (8) bekezdés szerinti ajándék, reprezentáció címén keletkezô adóköteles jövedelem, a kamatkedvezménybôl származó jövedelem, egyösszegû járadékmegváltás, kisösszegû kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy külön törvény szerint nem minôsül alkalmi munkavállalónak. A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás összegének nem képezi alapját többek között: a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, az adóterhet nem viselô járandóság, valamint a magánnyugdíj-pénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kifizetô által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetôt terhelô összege, a kifizetô által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely havonta nem haladja meg a tárgyhónap elsô napján érvényes minimálbér összegét, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány. A százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke az alapját képezô jövedelem 11 százaléka. Fontos tudni, hogy a vállalkozói osztalékalap 35 százalékos adóterhet viselô része után fizetendô egészségügyi hozzájárulás összegét a as bevallási lap 277. sorába kell beírnia. Ha Ön egyéni vállalkozó, akkor a as lapon kell bevallania a 277. sorban a megfizetett cégautó adó után fizetendô egészségügyi hozzájárulás összegét. Ha Ön ôstermelôi igazolvánnyal rendelkezô mezôgazdasági kistermelô, családi gazdálkodó, kiegészítô tevékenységet folytató (falusi turizmus, fûrészárú feldolgozás) családi gazdálkodó és az e tevékenységébôl származó összevont adóalapot képezô jövedelmére az átalányadózást választotta, akkor a as bevallási lap 273. sorában kell bevallania az átalányadó elôlegének alapulvételével kiszámított egészségügyi hozzájárulás összegét is. Ha Ön tételes költségelszámolást választó egyszerûsített bevallási nyilatkozatot benyújtó ôstermelôként, családi gazdálkodóként a bevétel 5 százalékának 15 százalékát köteles egészségügyi hozzájárulás fizetésére, azt a as bevallási lap 274. sorában kell feltüntetnie. Ha Ön átalányadózást választó mezôgazdasági kistermelô, családi gazdálkodó az átalányadó (átalányadó-elôleg) 25 százalékának megfelelô összegû egészségügyi hozzájárulást a as bevallási lap 276. sorában kell bevallania. 32. sor: Egészségügyi hozzájárulás (százalékos) az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezô adóköteles jövedelem után Számlaszám: APEH Egészségügyi hozzájárulás Ebben a sorban kizárólag az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezô adóköteles jövedelem után fizetendô százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást december havi kötelezettségként kell bevallani. Figyelem! Az Szja-tv a (8) bekezdés szerinti ajándék, reprezentáció címén keletkezô adóköteles jövedelem után a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást február 17-ig kell megfizetni.

8 8 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 33. sor: 15 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás Ebben a sorban kell bevallani az egyszerûsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezôgazdasági ôstermelôt, családi gazdálkodót terhelô egészségügyi hozzájárulást, abban az esetben, ha az ôstermelô jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítô elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg. Az ôstermelô a munkáltatójának tett bevallást helyettesítô nyilatkozatában köteles nyilatkozni az ebbôl a tevékenységébôl származó bevételérôl. A nyilatkozat alapulvételével a munkáltató megállapítja a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás összegét (a bevétel 5 százalékának 15 százaléka) és azt az Art. jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai szerint megfizeti. Abban az esetben, ha a jövedelemadó-hátralék és az egészségügyi hozzájárulás teljes összegének levonására a munkabérbôl való levonás szabályai szerint nincs lehetôség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni. A fennmaradó hátralék összegérôl a T29/2002-es lapon kell a magánszemély állandó lakhelye szerint illetékes APEH igazgatóságot tájékoztatni. 34. sor: Egészségügyi hozzájárulás (tételes) Számlaszám: APEH Egészségügyi hozzájárulás Ebben a sorban az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény alapján fizetendô tételes egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget kell feltüntetni, amelynek összege havi 4500,- forint (naptári naponként 150,- forint). A tételes összegû egészségügyi hozzájárulás elsôdlegesen a kifizetôt terheli a természetes személlyel fennálló, jogszabályban meghatározott jogviszonyok alapján. A tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a kifizetôvel fennálló munkaviszony esetén (tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidôben történik) bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegû, felhasználói szerzôdésen alapuló, valamint segítô családtagi jogviszony alapján, akkor, ha a természetes személy e tevékenységébôl származó tárgyhavi, az adóelôleg megállapításánál figyelembe vett összegû jövedelme eléri a tárgyhónapot megelôzô hónap elsô napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. Ha e jogviszonyokban a jövedelem kifizetése nem havonként, hanem idôszakonként vagy a tevékenység befejezését követôen történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás havi fizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha a jogviszony tartama alatt a jövedelem naptári napokra számított átlaga eléri az elôzôekben említett összeget. Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást többek között: a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt, a keresôképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot), a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét idôtartama, valamint a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés idôtartama alatt, kivéve, ha a mentesítés idejére munkabér- (illetmény-), távollétidíj-fizetés történt, a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, kivéve, ha a folyósításban részesülô az ellátás folyósítása alatt munkát végez, a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, a tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság, a sorkatonai (polgári) szolgálat teljesítése, a fogvatartás idôtartama alatt. 35. sor: Ennek a sornak az n oszlopában összesítse az 1-19., a 20., a 26., valamint a sorok n oszlopába írt adatokat elôjelhelyesen. Ellenôrzô szám: A 35. sor n oszlopába beírt összeget kell betûvel kiírni. Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal