1. számú melléklet. Városföld Község Környezetvédelmi Programja. Megbízás. és IGAZOLÁS Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamarai tagságról.

Átírás

1 1. számú melléklet Városföld Község Környezetvédelmi Programja Megbízás és IGAZOLÁS Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamarai tagságról (2 oldal)

2 2. számú melléklet Városföld Község Környezetvédelmi Programja Szómagyarázat (3 oldal)

3 2. számú melléklet Adventív faj: Behurcolt, idegenhonos faj. VÁROSFÖLD KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SZÓMAGYARÁZAT Allergén hatású anyag: Az élő szervezetek megszokottnál nagyobb mértékű immunrendszeri válaszát túlérzékenységi reakcióját kiváltó anyag. (Ilyen például a parlagfű virágpora is, mely a szénanátha okozója.) Biodiverzitás (biológiai sokféleség): Általánosságban az élővilág változatosságát jelenti. Megkülönböztetünk genetikai, faj- és élőhely-diverzitást. Defláció: A szél által végzett talajpusztító munka. Degradáció (ökológiai szempontból): Bizonyos természetes rendszerek (növénytársulás, biocönózis) állapotának valamilyen kritérium szerint leromlása. Erózió: Az esővíz, a szél és a jég pusztító munkája a föld felszínén. Eutrofizáció: A növényi tápanyagok (pl. nitrát, foszfát) feldúsulása a környezetben, mely algásodáshoz/hínárnövényzet elburjánzásához vezet. Extenzív mezőgazdaság: Olyan mezőgazdasági termelési forma, gazdálkodási rendszer, illetve terület és földhasználat, amelynek csekély a külső terhelése. A termelés alapvetően a természeti erőforrások fenntartható használatán alapszik. Meghatározó a környezet, az emberi készség és a tapasztalat. A növénytermesztésre a kemikáliák hiánya, vagy mérsékelt használata jellemző. A legeltető állattartás esetén a természetes fűhozammal összhangban van a számosállat sűrűsége. Externália: Egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros vagy előnyös, nem szántszándékkal okozott, hatás(ok), amely(ek) piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági szereplő helyzetét. Génmanipuláció: Az a beavatkozás, melynek során egy organizmus genetikai anyagán laboratóriumban változást idéznek elő, egy vagy több gén vagy génrészlet bevitelével, eltávolításával vagy inaktiválásával. Gerinctelen makrofauna (makrogerinctelen élőlények): Olyan gerinctelen állatok, melyek szabad szemmel láthatók, élettartalmuk legalább néhány hónap és viszonylag szűk térben mozognak. Közülük a környezeti tényezőkre érzékeny fajok indikátorként használhatók. Intenzív mezőgazdaság: Ha alkalmaznak a művelt területen: hosszú hatású szintetikus anyagot, könnyen oldódó műtrágyát, szennyvíziszapot, kommunális hulladék komposztját, antibiotikumot, 1

4 2. számú melléklet VÁROSFÖLD KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SZÓMAGYARÁZAT hormonokat, géntechnológiát. Ha monokultúrát létesítenek, és ha az állatsűrűség 2 számosállat/ha feletti. Inváziós faj (özöngyom): Olyan, nem őshonos faj, amelynek elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelő élőhelyeken adott területen az adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. Karcinogén hatás, karcinogenitás: Valamely biológiai, kémiai, vagy fizikai ágens azon tulajdonsága, hogy képes tumor-képződést kiváltani, illetve annak gyakoriságát növelni. Mutagén hatás, mutagenitás: Valamely biológiai, kémiai, vagy fizikai ágens azon tulajdonsága, hogy képes mutációt kiváltani, illetve annak gyakoriságát a spontán mutációhoz képest növelni. Az élőlények genetikai anyagának (DNS-nek, egyes géneknek, kromoszómáknak, vagy az egész génállománynak) maradandó változását idézi elő. Ökológia: Az élőlények és a környezet (élő és élettelen) viszonyával, a közöttük végbemenő kölcsönhatásokkal, foglalkozó biológiai tudományág. Ökológiai folyosó: A természetes ökorendszer maradványai, komplex önfenntartó rendszer, mely biztosítja a flóra és a fauna terjedését, vándorlását biztosítja a természeti területek között. (Ezzel szemben a zöld folyósokat mesterségesen az ember alakítja ki. Például egy utat kísérő fasor-cserjesor, egy településen folyamatosan meglévő kert-rendszer stb. Az emberi tevékenység által létrehozott akadályok (barrierek) miatt a fajok vándorlásában, a génkicserélődésben, egyéb fajok elterjedésében a zöld folyósoknak is szerep jut. Ökoszisztéma: A természet azon része, ahol az élettelen környezet és a benne kialakuló növényés állattársulások kölcsönhatásából az élő és élettelen komponensek között folyamatos anyagcsere jön létre. PET palack: A műanyag palackok fő alapanyaga a hőre lágyuló poliészter vegyületek csoportjához tartozó polietilén-tereftalát (rövidítve PET). A PET a lineáris poliészterek csoportjába tartozik. Csomagolástechnikai szempontból a polietilén-tereftalátból készített fóliák és palackok jelentősek. Populáció: Az egy fajhoz tartozó, egy időben és egy helyen előforduló egyedek összessége. (Például a Kígyós-patak kárász állománya egy populációba tartozik.) Rehabilitáció: Rehabilitáció alatt a sérült, degradálódott, de az eredeti természeti rendszer alapelemeit, vázát még őrző élőhelyek és rendszereik helyreállítását értjük. 2

5 2. számú melléklet VÁROSFÖLD KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SZÓMAGYARÁZAT Rekonstrukció: A korábbi, helytelen beavatkozások miatt természeti rendszerétől megfosztott terület (pl. nyílt földfelszín) kedvező (természetközeli) irányba történő fejlesztése (pl. gyep- vagy erdőtelepítés tájhonos fajokkal). Szaprobionta rendszer: az édesvízi szervezetek beosztása azerint, hogy milyen mértékben tűrik el szennyező (korhadó, rothadó) anyagok jelenlétét, ill. hogy milyen mennyiségben van oldott szervesanyagokra szükségük életük fenntartásához Társulás: A populációk társulásokba szerveződnek. Egy társulás többféle növény- és állatpopulációból áll. Ezek a csoportosulások nem véletlenszerűek. Például egy láprétnek megvannak az ilyen élőhelyre jellemző és egymással kölcsönhatásban álló növény- és állatpopulációi. Vegetáció: Egy terület növénytakarója. Vízkeménység: A víz keménységét általában a német keménységi fokkal (NK ) jellemzik, ami egy mutatószám a szervezetünknek szükséges két fontos ásványi anyag: a kalcium és a magnézium vízben oldható sóinak mennyiségéről tájékoztat. (A magnézium és a kalcium mennyiségétől függően kemény és lágy vízről beszélhetünk.). A keménységet okozó kalcium és magnézium a föld mélyén oldódik az ivóvízbe, természetes, geológiai eredetű. 3

6 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése január

7 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő 1 Ágasegyháza Jakabszállás Lajosmizse Tiszakécske Ballószög Kecskemét Lakitelek Tiszaug Felsőlajos Kerekegyháza Nyárlőrinc Városföld Fülöpháza Kunbaracs Orgovány Helvécia Ladánybene Szentkirály Főbb területi folyamatok az ezredfordulón A társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe az 1990-es évek közepéről az ezredfordulóra alig módosult, de 2000 után egyes, a területi különbségekre ható folyamatok felerősödtek. A leggyorsabban fejlődő térség a főváros, valamint az azt övező agglomeráció, az ország központi térségének súlya tehát tovább nőtt. A gazdasági növekedés fontos színterei továbbá a Dunántúl északi és nyugati sávja, valamint a regionális gazdasági és tudásközpontként funkcionáló megyeszékhelyek (elsősorban Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc). A legfejletlenebb kistérségek nagyobb hányadának fejlődési üteme messze átlag alatti, a leszakadó térségek az északkeleti országrészben és a Dél-Dunántúlon koncentrálódnak. Az egy főre jutó GDP területi különbségeinek tekintetében 2002-höz képest 2003-ban kisebb mértékű kiegyenlítődés figyelhető meg, azonban ez nem befolyásolja a korábban is meglévő jelentős területi különbségeket. Akár csak a es időszakban, 2003-ban is Komárom-Esztergom, illetve Zala megye mutatta a legnagyobb felzárkózást, ahol a működő tőke befektetések is segítették a nagyobb gazdasági teljesítményt. Budapest kiugró növekedése 2003-ban valamelyest megtorpant. Az ipari termelés továbbra is rendkívül koncentrált, a termelés közel kétharmadát a Közép- Magyarország, a Közép- és Nyugat-Dunántúl régióiban állítják elő, ide összpontosulnak a külföldi tőkebefektetések is. A csökkenő nemzetgazdasági súlyú mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepet játszik a kedvező agráradottságú déli országrész, és számottevő ipar híján a periferikus helyzetű, elmaradott, döntően aprófalvas kistérségek életében. A kedvező folyamatok ellenére a magyar turizmust továbbra is a nagy vendégforgalomhoz képest szerény gazdasági hozam jellemzi. A stagnáló külföldi vendégforgalom egyre nagyobb hányada irányul Budapestre (2004-ben 49%), míg a dinamikusabban bővülő belföldi turizmus növekvő arányban vidéki területeket részesít előnyben. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a folytatódó népességfogyás eredményeként 2004 elejére a magyarországi lakosok száma 10 millió 116 ezerre csökkent. A természetes fogyást a főváros Pest megyén is túlnyúló agglomerációjában képes ellensúlyozni a bevándorlás annyira, hogy összességében nő a népességszám. Az elvándorlás leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyék kistérségeit sújtja. A hazai munkaerőpiac változatlan jellemzője az egyszerre alacsony munkanélküliségi ráta, illetve alacsony szintű foglalkoztatottság, és hogy a területi különbségek a régiók, megyék, kistérségek és településkategóriák szintjén egyaránt nőttek. A munkanélküliek aránya a Dél- Dunántúl illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határmenti kistérségeiben két-háromszorosa az országos átlagnak végén a regisztrált munkanélküliek száma 48 ezerrel haladta meg a év végi értéket, arányuk a éves korú lakossághoz képest 5,1-ről 5,9 százalékra nőtt. A növekedés a Dél- Dunántúlon volt a legnagyobb, ahol már között is a legkedvezőtlenebbül alakult a munkanélküliség. A területi különbségek növekedését mutatja, hogy 2004-ben csakúgy, mint 1998 óta eltelt időszakban, Pest és Komárom-Esztergom megyék kistérségeiben csökkent leginkább a munkanélküliség höz képest 2004-re kis mértékben csökkent a jövedelemadót fizetők aránya (100 lakosból 42), az egy lakosra jutó jövedelmek 9 százalékkal nőttek. Átlagon felüli növekedés jellemezte az egyébként is kedvező helyzetű térségek közül Komárom-Esztergom és Pest megyéket.

8 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség Ugyanakkor a korábbi évek kis mértékű területi kiegyenlítődése is folytatódott, mivel az alacsony jövedelmű, keleti határmenti megyékben átlagon felüli volt a növekedés. Az alacsony jövedelemszintű kistérségek másik csoportja (Dél-Dunántúl és Észak-Alföld) ugyanakkor a legkisebb mértékű felzárkózást mutatta. Az ország környezeti állapota az elmúlt években érezhetően javult, egyrészt az államilag is támogatott környezetvédelmi intézkedéseknek és az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően, másrészt a szigorodó környezeti követelményrendszer hatásainak következtében, harmadrészt a tisztább termelési technológiák és rendszerek elterjedésének következményeként. A környezeti állapotot tekintve a leginkább terheltek a nagyvárosi központokkal és jelentős agglomerációval rendelkező térségek, ahol a közlekedési légszennyezés jelentős és a területhasználat intenzív. Még mindig problémásak a jelentős szennyezés-felhalmozó volt nehézipari, kitermelő-ipari és energetikai körzetek,(közép-dunántúli ipari tengely, a Dunántúl Duna menti területei, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén iparvidékei). A jó környezetállapotú térségek összefüggően elsősorban Magyarország észak-keleti felében, és egyes határmenti területeken találhatók. E területek iparszerkezetében a kevésbé szennyező szakágazatoknak van túlsúlya, a közúti közlekedés negatív hatásai csekélyebbek, az intenzív mezőgazdasági termelés sem jellemző, országos és helyi jelentőségű védett természeti területekben nagyrészt igen gazdagok. A kommunális infrastruktúra területén a kilencvenes évek végére a települések vezetékes ivóvízzel történő ellátása teljes körűvé vált és megkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózatok kiépítése re csupán egy kistérsége maradt az országnak (Bodrogközi), ahol továbbra sincs csatorna egyik településen sem. Mivel az alföldi kistérségek gázellátása a 1990-es évek elején, közepén megoldottá vált, 1998 és 2004 között a háztartási bekötések esetében a legnagyobb arányú fejlesztések a dunántúli kistérségekben (főként Győr-Moson-Sopron, illetve Zala megyékben) történtek. Mára csak a Dél-Dunántúlon és Észak-Borsodban maradtak bekötetlen települések. A települési szilárd hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2004-re meghaladta a 91%-ot, azaz 1998-hoz képest több mint 10%-kal emelkedett az ellátott lakások aránya, köszönhetően a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek elterjedésének és a települési és regionális hulladékgazdálkodás tervekkel is alátámasztott fejlesztésének. Az ország térszerkezetét alakító közlekedési hálózat főváros központú, sugaras jellege továbbra is megmaradt. Az elmúlt évek hálózatfejlesztései ezt nem voltak képesek oldani, ugyanakkor jelentősen felgyorsult (illetve részben már meg is valósult) a regionális központok bekapcsolása a gyorsforgalmi hálózatba (Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged). Impresszum: Kiadja a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI) Címünk: Budapest Gellérthegy utca Felelős kiadó: Csanádi Ágnes Készült a Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) felhasználásával A kiadványban szereplő adatok forrása: KSH, APEH, OMMIK, HFH, MÁK, VÁTI. Az kiadványban szereplő adatokat januárban zártuk le.

9 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség A kistérség bemutatása statisztikai adatokkal

10 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer db) 2004 Forrás: KSH TSTAR Kistérségi alapadatok Terület (km2) 1483 Lakónépesség (fő, dec. 31.) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. rendelet szerint) Nem Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Nem Ipari szerkezetátalakítási térség Nem Vidékfejlesztési térség Nem Mérték szerint Hátrányos helyzetű Nem Leghátrányosabb helyzetű Nem Települések száma 18 Jogállás szerint Város 4 Község 14 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rendelet szerint) 5 Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 5 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település 2 Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település 2

11 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség Hazai és uniós támogatások adatai ( között megkötött szerződések) Hazai támogatások évben Cél kategória Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Gazdaságfejlesztés Humán infrastruktúra Műszaki infrastruktúra Emberi erőforrások fejlesztése Egyéb, nem besorolható Környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra Tervezés Települési életminőség Kulturális örökség védelme Összesen PHARE területfejlesztési célú támogatások évben Tipus Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Területfejlesztés Összesen Uniós támogatások évben Operatív program Projektek Támogatás Költség (eft) száma (eft) Gazdasági Versenyképesség OP Humán Erőforrás Fejlesztés OP Agrár és Vidékfejlesztés OP Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP Regionális Fejlesztés OP Összesen PHARE projektek évben Pályázó neve Projekt célja (év) Megvalósítás helye Támogatás (eft) Költség (eft) Aranykor Idősek Otthona Termálgyűrű a Dél-alföldön - Ballószög (2002) Ballószög Bács-Kiskun Megyei Angol-Magyar Kisvállalkozási Alapítvány Innovációs központ létrehozása az inkubátorház bővítésével (2003) Kecskemét POLIOL Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság PET flakon gyártási technológia fejlesztése (2003) Lakitelek KALFÉM Kft. Elektrosztatikus porszóró technológia fémipari megvalósítása (2002) Kerekegyháza MÉ-TA Kereskedelmi Kft. Ital-logisztikai rendszer fejlesztése (2002) Tiszakécske Szűcs Tünde Csusza-Csárda építése Kecskemét Hetényegyházán (2002) Kecskemét POLIEXT Csövek Kft. Műanyag újrahasznosító és feldolgozó kapacitások létesítése (2002) Kecskemét BETRONIX Kft. Logisztikai és elektromos fizetési központ Bács-Kiskun Megyében (2002) Kecskemét Magistratum?S Studió Bt. eee (electronic extra education) (2003) Kecskemét Bende Stáb Építőipari és Szolgáltató Kft. Építőipari kereskedőház és szerelőműhely létesítése (2002) Kecskemét NEXUS-ÉP Kft. Szolgáltató irodakomplexum kialakítása együttműködés keretében Kecskemét (2002) RADOZA Bt. Sütőipari technológia - és termékfejlesztés (2003) Kecskemét AUDITKER Kft. Minőségi permetezőgép kibocsátás, és gépszerviz megvalósítása Kecskemét (2002) Árva József, egyéni vállalkozó Faipari hulladék környezetkímélő feldolgozása (2002) Ladánybene BOTOND Bt. Foglalkoztatás- és piacbővítés közös szolgáltatáscsomaggal (2002) Kecskemét Baranyi Kft. Sütőipari termékbővítés és piacra juttatás együttműködéssel (2002) Ladánybene MAGISTRATUM STÚDIÓ Bt. Új multimédiás rendszerek a turisztika szolgálatában (2002) Kecskemét

12 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség SASFORM Kft. Talajművelő eszközök kifejlesztése, gyártása, forgalmazása (2002) Kecskemét Tiszaparti TF kemping Termálgyűrű a Dél-alföldön - Tiszakécske (2002) Tiszakécske Kecskeméti Alumímium Rt. Beszállítói kooperációs ütemraktár kiépítése (2002) Kecskemét KRIOLIT Kft. Építési ütemraktár létrehozása (2002) Kecskemét Összesen ROP projektek évben Pályázó neve Projekt célja (év) Megvalósítás helye Támogatás (eft) Költség (eft) Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság j. út km sz. közötti szakasz burkolat megerősítése Helvécia (2005) Kecskeméti Főiskola Szakma, munka, karrier - A Kecskeméti Főiskola és a helyi szereplők Kecskemét együttműködésének erősítése (2005) Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága Területfejlesztők Víkendje 2005 (2005) Lajosmizse Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága Területfejlesztők Víkendje (2004) Lajosmizse Összesen

13 3. számú melléklet Városföld Község Környezetvédelmi Programja KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG Kistérségi Helyzetkép (7 oldal)

14 4. számú melléklet Városföld Község Környezetvédelmi Programja Térkép (1 oldal)

15 4. számú melléklet

16 5. számú melléklet Városföld Község Környezetvédelmi Programja Városföld Településre Vonatkozó Összesítések Telephelyek Légszennyezőanyag Kibocsátásai (4 oldal)

17 5. számú melléklet VÁROSFÖLD TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ ÖSSZESÍTÉSEK Telephelyek légszennyezőanyag kibocsátásai / Egy légszennyező anyag legnagyobb kibocsátói ( Rangsor Telephely Szennyezőanyag Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Mennyiség [kg/év] SZÉN-DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Szilárd anyag Szén-monoxid Rangsor Telephely Szennyezőanyag Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Mennyiség [kg/év] SZÉN-DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Szén-monoxid 1 1

18 5. számú melléklet Rangsor Telephely Szennyezőanyag Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Kalória 2000 ZRT mesterséges fűtőolaj előállító üzem (6033 Városföld Ág központ) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Kalória 2000 ZRT mesterséges fűtőolaj előállító üzem (6033 Városföld Ág központ) Kalória 2000 ZRT mesterséges fűtőolaj előállító üzem (6033 Városföld Ág központ) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Kalória 2000 ZRT mesterséges fűtőolaj előállító üzem (6033 Városföld Ág központ) Anthera Kereskedelmi És Szolgáltato Kft ANTHERA KFT (6033 Városföld ÁG.KÖZPONT) Kalória 2000 ZRT mesterséges fűtőolaj előállító üzem (6033 Városföld Ág központ) Mennyiség [kg/év] SZÉN-DIOXID SZÉN-DIOXID SZÉN-DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Szilárd anyag Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Szilárd anyag Szilárd anyag Szén-monoxid 2 2

19 5. számú melléklet Rangsor Telephely Szennyezőanyag Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Fgsz Zrt. Gázátadó, kompresszor állomás (6033 Városföld KÜLT.) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Városföldi Agrárgazdaság Zrt. TAKARMÁNYSZÁRÍTÓ,- KEVERŐÜZEM (6033 Városföld II. KÖRZET 38) Anthera Kereskedelmi És Szolgáltato Kft ANTHERA KFT (6033 Városföld ÁG.KÖZPONT) Mennyiség [kg/év] SZÉN-DIOXID SZÉN-DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Szilárd anyag Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Szilárd anyag 8 3

20 5. számú melléklet Településre vonatkozó összesítés több légszennyező anyagra Idősor: Település: Városföld Szennyezőanyag: 13,3,999,2,7 Szennyezőanyag Összesen (kg) 2 - Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szilárd anyag <0,5 <0,5 <0, SZÉN-DIOXID Megjegyzés: A határértékkel nem szabályozott anyagok neve nagybetűvel jelenik meg. 4

21 6. számú melléklet Városföld Község Környezetvédelmi Programja Veszélyes és Nem veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó engedélyek adatai Városföldi telephelyű/székhelyű engedélyesek és Városföld területén hulladékkezelést (pl.: begyűjtést, szállítást) végző engedélyesek (14 oldal)

22 6. számú melléklet VESZÉLYES ÉS NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ, JOGERŐS ÉS ÉRVÉNYES ENGEDÉLYEK ADATAI Városföldi székhelyű/telephelyű engedélyesek Ügyfél név: Csontos És Fia Kft. Cím (székh.): 6033 Városföld Bartók Béla Utca 9 Engedélyszám: /2010 Jogerő: Eng. hatóság: Alsó-Tisza-vidéki KTVF Tevékenységek: Szállítás tonna/év Begyűjtés tonna/év Telephely: Telephely 6033 Városföld bartók 9 Területi érv.: Kunszállás település; Kecskemét település; Nyárlőrinc település; Kiskunfélegyháza település; Városföld település; Érvényesség: Szállítás, Begyűjtés Hull. kód Hulladék megnevezése Emésztőgödrökből származó iszap ( 1

23 6. számú melléklet VESZÉLYES ÉS NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ, JOGERŐS ÉS ÉRVÉNYES ENGEDÉLYEK ADATAI Ügyfél név: Horkiss Kft. Cím (székh.): 6033 Városföld Kossuth U. 24. Engedélyszám: /2011 Jogerő: Eng. hatóság: Alsó-Tisza-vidéki KTVF Tevékenységek: Szállítás tonna/év Telephely: TELEPHELY 6033 Városföld KOSSUTH 24 Területi érv.: ország Érvényesség: Szállítás Hull. kód Hulladék megnevezése Fémtartalmú ásványok bányászatából származó hulladék Meddő, amely különbözik a től és a től Hulladék porok, amelyek különböznek a től Timföld termeléséből származó vörösiszap, amely különbözik a től Hulladék homok és hulladék agyag Kálisó és kősó feldolgozásából származó hulladékok, amelyek különböznek a től Műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) Erdőgazdálkodási hulladékok Fémhulladék Fakéreg és parafahulladék Faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a től Fakéreg és fahulladék Hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladékok Hulladék műanyagok Hamu, salak és kazán por (kivéve ) Széntüzelés pernyéje Tőzegpernye és kezeletlen fa eltüzeléséből származó pernye Együttégetésből származó hamu, salak és kazánpor, amely különbözik a től Széntüzelésű erőművek tüzelőanyagának tárolásából, előkészítéséből származó hulladékok Salak kezeléséből származó hulladék Kezeletlen salak Hulladék timföld Fölözékek és salakok, amelyek különböznek a től Elsődleges és másodlagos termelésből származó salak Elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözék Szilárd részecskék és por Egyéb salakok Kohósalakok (fémsalakok) és gyúlékony fölözékek, amelyek különböznek a től Kemencesalak Fémöntésre nem használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a től Fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a től ( 2

24 6. számú melléklet VESZÉLYES ÉS NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ, JOGERŐS ÉS ÉRVÉNYES ENGEDÉLYEK ADATAI Hull. kód Kemencesalak Hulladék megnevezése Fémöntésre nem használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a től Kötőanyag hulladékok, amelyek különböznek a tól Üveg alapú, szálas anyagok hulladékai Egyéb részecskék és por Feldolgozásra előkészített keverék hulladékai, amelyek különböznek a től Üveghulladék, amely különbözik a től Hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverékek Szilárd részecskék és por Kiselejtezett öntőformák Kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai Zománcozási hulladékok, amelyek különböznek a től Hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverékek A mész égetéséből és oltásából származó hulladékok Szilárd részecskék és por (kivéve és ) Azbesztcement gyártásakor keletkező szilárd hulladékok, amelyek különböznek a től Cement alapú kompozit anyagok hulladékai, amelyek különböznek a és a től Vasfém reszelék és esztergaforgács Vasfém részecskék és por Nemvas fém reszelék és esztergaforgács Nemvas fém részecskék és por Hegesztési hulladékok Papír és karton csomagolási hulladékok Műanyag csomagolási hulladékok Fa csomagolási hulladékok Fém csomagolási hulladékok Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok Egyéb, kevert csomagolási hulladékok Üveg csomagolási hulladékok Textil csomagolási hulladékok Termékként tovább nem használható gumiabroncsok Vasfémek Nem-vas fémek Üveg Használatból kivont berendezések, amelyek különböznek től ig felsoroltaktól Használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek től Beton Téglák Cserép és kerámiák Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól Fa Üveg Műanyag Vörösréz, bronz, sárgaréz Alumínium Ólom ( 3

25 6. számú melléklet VESZÉLYES ÉS NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ, JOGERŐS ÉS ÉRVÉNYES ENGEDÉLYEK ADATAI Hull. kód Cink Vas és acél Ón Fémkeverékek Kábelek, amelyek különböznek a től Föld és kövek, amelyek különböznek a tól Hulladék megnevezése Szigetelő anyagok, amelyek különböznek a és tól Gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a től Kazánhamuból eltávolított vas fémek Kazánhamu és salak, amely különbözik az től Pernye, amely különbözik a tól Kazánból eltávolított por, amely különbözik a től Települési és ahhoz hasonló hulladékok nem komposztált frakciója Vas- és acélhulladék Nem-vas fém hulladék Könnyű frakció és por, amely különbözik a tól Más frakciók, amelyek különböznek a től Papír és karton Fém vas Nem-vas fémek Műanyag és gumi Üveg Fa, amely különbözik a tól Textíliák Ásványi anyagok (pl. homok, kövek) Éghető hulladékok (pl. keverékből készített tüzelőanyag) Egyéb, a től különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) Szennyezett talaj remediációjából származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a től Szennyezett talaj remediációjából származó iszapok, amelyek különböznek a tól ( 4