ISKOLA KOLLÉGIUM ZIRC PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 REGULY ANTAL SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ZIRC PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 Tartalom 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 9 Szervezeti formák: Tanítási óra Tanítási órán kívüli tevékenységek Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A fejlesztés alapelvei Pedagógusaink feladatai: Hátrányos megkülönböztetés tilalma Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Szakiskola, szakképzés Szakközépiskola Nappali rendszerű felnőttképzés A továbbhaladás feltételei Tanulói jogviszony megszűnése A Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium helyi programja alapján tanított tantárgyak és ai I. Kifutó képzések szakmai programjai Megújuló energiaforrás energetikus Szállítmányozási ügyintéző Élelmiszer- és vegyi áru-eladó 2 éves Élelmiszer- és vegyi áru-eladó 2 éves Gépi forgácsoló 2 éves Gépi forgácsoló 2 éves

3 Géplakatos 2 éves Géplakatos 2 éves Kőműves 2 éves Kőműves óraterve 2 éves Szakács óraterve 2 éves Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító 2 éves Panziós, falusi vendéglátó 2 éves FESTŐ, DÍSZÍTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ 3 éves előrehozott SZAKÁCS 3 éves előrehozott FESTŐ, DÍSZÍTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ 3 éves előrehozott Gépi forgácsoló 3 éves előrehozott Gépi forgácsoló 3 éves előrehozott SZAKÁCS 3 éves előrehozott Szakiskola 9. és 10. osztály Szakközépiskolai felnőttképzés nappali tagozat 3 éves Szakközépiskola előkészítő évfolyammal Közlekedési szakmacsoport Szakközépiskola előkészítő évfolyammal Gépészeti szakmacsoport Gépgyártástechnológiai technikus Szakképzést előkészítő évfolyam óraterve Vendéglátós szakmacsoport Szakképzést előkészítő évfolyam óraterve Építős szakmacsoport II. Kerettantervi új OKJ induló képzések szakmai programjai Festő, mázoló, tapétázó ELADÓ GÉPI FORGÁCSOLÓ IPARI GÉPÉSZ KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ

4 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ SZAKÁCS KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSÜZEMVITEL-ELLÁTÓ XXI. KÖZLEKEDÉS ÁGAZATHOZ FALUSI VENDÉGLÁTÓ RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS HÍD II. PROGRAMBAN TÖRTÉNŐ 2 ÉVES OKTATÁSÁHOZ Létesítményi energetikus HÍD I, II Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható érettségi vizsgatárgyak,érettségi témakörök A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Értékelés Osztályozás Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az emberi motorium fejlesztése, fejleszthetősége Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer A vizsgálatok megszervezése Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez Az eltérő adottságokból eredő, de alapvetően elvárható követelmények Az elvárható képesség teljesítését szolgáló javasolt mozgásrendszerek Az összehasonlítás szempontjai Tanulásszervezési és tartalmi keretek Taneszközök

5 Iskolai környezet Kommunikáció, kapcsolatrendszer Ökológiai fogyasztóvédelem Továbbképzés A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók jutalmazásának elvei A jutalmazás formái A tanulók fegyelmezésének elvei sz melléklet: A kollégium pedagógiai programja 2. sz. melléklet: Tantárgyi követelmények 3. sz. melléklet: Tanulmányok alatti vizsgák 5

6 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő- oktatómunka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Arra törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Hozzá kívánunk járulni reális önismeretük kialakításához, a társadalmi együttélés szabályainak megismeréséhez. Ezért az életben közvetlenül felhasználható gyakorlati ismeretek és készségek kialakítása, illetve fejlesztése kiemelten fontos a tanítási-tanulási folyamatban. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Valljuk, hogy iskolánk kiemelt célja és feladata a kulcskompetenciák fejlesztése. E kompetenciákra a jövőben minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. hogy az egész nevelés alapja a bizalom. A tanár tekintélye nem a büntetéstől való félelemre, hanem a szeretetre épül. Szeretet nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül nincs nevelés. Az általános nevelési elvek mellett iskolánk minden tanára vallja, hogy a fiatalok nevelését, oktatását tartja munkájában szem előtt. a nehézségeket lebirkózva, soha nem adja fel. Mindehhez felhasználja a munkatársi közösség segítségét. nevelő és nem csak oktató. Nagyon fontos a szakmai tudás, de soha nem felejti el, hogy elsődleges az életre nevelés. munkájában következetes, nem részrehajló. felelősséget vállal a rábízott tanulókért, tárgyakért, oktatási eszközökért. odaadóan végzi hivatását, ezzel is példát mutatva az intézményi közösségnek. egyéniségével és helyes önismeretével is igyekszik nevelni. családszerető és ezt kifejezésre juttatja szavaiban és magatartásában. folyamatosan fejleszti önmagát erkölcsi, pedagógiai téren. ügyel arra, hogy saját szakterületén nyomon kövesse a tudomány fejlődését. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: 6

7 humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. 7

8 A nevelési és oktatási céljainkat csak a családdal együttműködve tudjuk megvalósítani. A szülők beleszólási joga a Szülői Munkaközösségen keresztül érvényesülhet. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint minden érdeklődő. A Jó Szakember Alapítvány anyagilag támogatja: o az iskola szakmai képzését, o a jó tanulmányi előmenetelű, de szociálisan hátarányos helyzetű tanulókat, o az iskola által szervezett kulturális rendezvényeket, o a tanulmányi kirándulások, tanulmányi versenyek megrendezését, o és a külföldi tanulmányi kapcsolatok ápolását Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekinthetjük munkánkat sikeresnek, ha iskolánk diákjai: Megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal rendelkeznek, amelyek birtokában meg tudnak felelni a szakmunkás munkakör egyre fokozódó követelményeinek. 8

9 Önművelés, továbbtanulás útján alkalmasak lesznek ismereteik továbbfejlesztésére vagy a középiskolai végzettség megszerzésére. Az átlagos vagy gyengébb képességgel rendelkezők is eljutnak az érettségiig. Végzős tanulóink megszerzik az eredményes szakmunkás- és érettségi vizsgához szükséges tudást. Ismerik az emberiség globális problémáit, az egyén, a társadalom felelősségét, a lehetőségeket és a korlátokat. Arra törekednek, hogy mindenütt úgy szakmailag, mint erkölcsileg megállják a helyüket! Képesek arra, hogy alkalmazkodjanak a gazdaság változásaihoz. A fenti eredmények elérésének eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat folytatjuk: következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése és formálása érdekében. folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetjük diákjainkat. rendszeres értékeléssel és osztályozással adunk visszajelzéseket tanulmányaikról. az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatjuk a tanulót és a szülőt. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolának mint másodlagos szocializációs színtérnek a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi tevékenység ismeretátadói funkciója mindinkább differenciálódott. Az átadandó ismeret megsokszorozódott. Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek; a társadalmi problémák a családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában. A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak, mint közösségnek elsődleges szerepe van. A közösség a jellemformálásban, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók védelmében az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős, a fejlesztőpedagógus, a védőnő fontos szerepet kap. Ezen kívül az adott szakterületek speciális intézményeivel (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat) állandó kapcsolatot tartva a személyiségfejlesztést szem előtt tartva lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében, konkrétan: Nagyon fontosnak ítéljük a gyerekek magabiztos, pozitív én-képének, kialakítását. Lehetőséget adunk tehetségük, adottságaik kibontakozásához, segítünk kudarcaik feldolgozásában. Az iskola nevelői a tanítás-tanulási folyamat megszervezése során elsődlegesnek tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Ennek érdekében biztosítjuk a felzárkóztató korrepetálásokat, a csoportbontást. Az alapvető erkölcsi normák megtartására neveljük tanulóinkat, az önismeret, a helyes önértékelés fejlesztéséhez segítséget, módszereket adunk diákjainknak (szakirodalom ismertetése, tesztek stb). Ennek érdekében pedagógusaink megyei és országos szintű továbbképzéseken vesznek részt, illetve szakirodalom segítségével bővítik ismereteiket. Meg kell tanítanunk tanulni diákjainkat, el kell sajátíttatnunk velük a megfelelő tanulás-módszertani ismereteket. 9

10 Fel kell fedezni a tanulók képességeit, hajlamait, sikerélményekhez kell juttatni őket. Alapelv: mindig a pozitív értékekből induljunk ki, mert csakis arra lehet hatékonyan építeni. Az önművelés igényének kialakítását a könyvtár és a meglévő információs csatornák rendszeres használatával érhetjük el tanulóinknál. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt helyesen használni tudó fiatalokat kell nevelnie. Szervezeti formák: Tanítási óra Az iskola nevelői fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy a tanulóinkban felébresszük azokat a vágyakat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik. Előtérbe helyezzük azokat a módszereket, amelyek a tanulók aktivitását biztosítják. Pedagógusaink a lehetőségekhez mérten igazodnak a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Ez a nagy létszámú osztályokban nagyon nehezen valósítható meg. Tanítási órán kívüli tevékenységek Hagyományőrző tevékenység: Az iskola névadójának, Reguly Antal emlékének ápolása. ( Reguly Vetélkedő ) Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 23-a, március 15-e évfordulóján, karácsonykor, szalagavatón, ballagásakor. Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. Diákönkormányzat (DÖK). A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 10

11 Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az igazgató beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, szakmai stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetűek gyermekei is részt tudjanak venni. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Törvényi háttér A Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény , 6. pontja: (5)A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. 11

12 (6) A nevelési-oktatási intézmény a jogszabályban meghatározottak szerint kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. Az egészségnevelés fogalma WHO meghatározás: az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségfejlesztés fogalma, feladata: WHO meghatározás: az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket: hogy, saját egészségüket felügyeljék és javítsák. az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, és ezáltal egészségük javítására. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségvédelem, és az egészséges életmódra nevelés minden gyermekekkel foglalkozó intézmény alapvetően fontos feladata. A fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában, ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, amely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, ahol mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartási mintáinak kialakítására, és begyakorlására. Helyzetelemzés Az iskolaorvos megállapításai: alul és rosszul tápláltak a tanulók. Ez utóbbi években egyre jobban látható. a hiányos mozgáskultúra következtében testtartási rendellenességek (hanyagtartás, gerincferdülés). a tanulók fogazata a helytelen táplálkozás és egyéb okok miatt rossz. Az iskola egészségnevelési feladataiban közreműködők: intézményvezető iskolaorvos iskolavédőnő testnevelő tanárok diákönkormányzatot segítő pedagógus osztályfőnökök, 10 osztályfőnöki óra gyermek és ifjúságvédelmi felelős nevelési tanácsadó fejlesztőpedagógus Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai, és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. Iskolaorvos, védőnő: Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa és védőnője. Az iskolai egészségügyi feladatokat az orvos, és a védőnő közösen látja el. 12

13 Feladataik: A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését, az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak. Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. Közreműködés közegészségügyi- járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi, és balesetvédelmi feladatok ellátásában. Igény szerint az osztályfőnöki órák keretén belül bármilyen serdülőkori, vagy egészségvédelemmel kapcsolatos témában előadás tartása. Az iskolai védőnő közreműködik az osztályfőnöki órák keretein belül az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításában. (A védőnő éves munkaterve havi bontásban tartalmazza a szükséges feladatokat.) Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai segítenek a bűnmegelőzési programok kimunkálásában, jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával. Drogambulancia: Az ifjúságvédelmi felelős és a pszichológus közvetít a rászoruló diákok és az ambulancia között (Anonym). Partneri viszony külső szervezetekkel: iskolaorvos, védőnő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok ÁNTSZ egészség fejlesztési szakemberei vöröskereszt, helyi szervezete helyi kórház rendelőintézet (szülészet, fogászat) önkormányzat rendvédelmi szervek Az egészségnevelési program feladata: Az egészségnevelés tágabb fogalmába a testi, a lelki, társadalmi, környezeti tényezők, és közösségi kapcsolatok is beletartoznak. Tanulóink számára: A testi jellemzők közül a testkultúrát, az egészséges táplálkozást, a testmozgást, mentálhigiénét emeljük ki. A lelki jellemzőknél az önismeretet, tehertűrést, a konfliktus, és problémakezelést emeljük ki. A környezeti tényezőknél a személyes biztonság megőrzése, a környezetvédelmi ismeretek, és tevékenységek elsődlegesek. 13

14 A pedagógusok számára nem közömbös, hogy milyen azoknak a testi, lelki egészsége, akik a gyermek nevelésével foglalkoznak. A pedagógusok egészsége szempontjából hangsúlyt kell fektetni a pedagógusok továbbképzésére a nevelő-oktató munka konfliktusainak feloldására (szupervízió, csoportos esetmegbeszélés). Az iskola feladatának tekinti a testi egészség megőrzését, és ennek érdekében sportolási lehetőségeket biztosít (kondi terem, tornacsarnok). Az egészségnevelési program szerkezete: A társadalomban egyre nagyobb számban megjelenő alternatív örömszerzési forma az alkohol, dohányzás, és drogfogyasztás. A pedagógusokat fenyegető kiégés megelőzésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni: a szabadidő hasznos eltöltésével, rekreáció biztosításával. Mentálhigiéniás feladatok: megfelelő iskolai légkör kialakítása a nevelés a gyermeki személyiség egészére irányuljon az egyéni képességek figyelembe vétele Egészségre káros szenvedélyek megelőzése Dohányzás: elterjedése a éves korú fiatalok körében nagymértékű. Egyes felmérések szerint a középfokú oktatási intézményekben a tanulók közel háromnegyed része dohányzik. Egészségkárosító hatása miatt az egészségnevelési tevékenységünk központi kérdésének kell tekintenünk. Alkohol és drog: kellemes közérzetet-stimulációt nyújtanak, vagy érzelmi szükségletet elégítenek ki. A gyermekek és serdülők a felnőttektől tanulják el a mesterséges feszültségoldás mintáit. Azoknak a gyermekeknek a többsége, akik különböző egészségkárosító anyagokat használnak a jó közérzetük megteremtéséhez, életük korai szakaszától kezdve a pszicho szociálisan veszélyeztetettek csoportjába tartoznak. A középiskolás fiatalok gyakran kísérleteznek drogokkal. A drog kipróbálásának hátterében a serdülőkre jellemző kíváncsiság, kiegyensúlyozott érzelmi élet hiánya, önértékelési zavarok állnak, a kortársak hatása a leggyakoribb motiváló tényező. Iskolánkban a diákok droggal kapcsolatos ismereteit, a kipróbálás, vagy rendszeres használat gyakoriságát, önkitöltő kérdőívekkel próbáljuk felmérni. Az iskola feladata hogy drogfogyasztás gyanúja esetén a tanulót a megfelelő szakemberhez eljuttassa. A büntetések, az iskolából történő kizárás, eltávolítás nem hatásos a serdülők drogfogyasztásának megakadályozásában, csak elmélyíti a problémákat. A megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Drog prevenciós stratégia Cél: elindítani egy egészségnevelési folyamatot a tanulás folyamatával párhuzamosan, amelynek köszönhetően, a diák váljon valódi személyiséggé. Bízzon önmagában, érzéseiben, szerezzen önálló tapasztalatot, találja meg azt a tevékenységet magának, amellyel azonosul és boldog lehet. Olyan alternatívát tudjunk felkínálni, amely a kábítószer nyújtotta élményt pótolja a fiatalok számára (pl. sportolás). Igényfelmérés, problémák megfogalmazása 14

15 Az iskola tanulóinak nagy része dohányzik, azt tapasztaljuk, hogy hétvégén, a szórakozóhelyeken nyílik lehetőség az alkohol és drog fogyasztására. Az anonim felmérésekből kiderült, hogy a diákok egy része kipróbálás szintjén már ismeri a drogokat. Mivel a tanulók hosszú éveket töltenek az iskolában, kollégiumban, legfontosabb tennivaló elérni azt, hogy saját egészsége legyen a legnagyobb érték számára. A célok megfogalmazása Sajátos dolog, hogy az egészség csak akkor válik az egyes ember számára fontossá, ha annak hiánya fellép, azaz ha az ember beteg. A fiatalok nagy részének nincs betegségtudata. Fontos, hogy tisztába legyenek az egészséget befolyásoló tényezőkkel: meggyőződések képességek magatartás (egészségtelen szokások kerülése, és egészséges szokások gyakorlása). A mai felgyorsult, naponta változó világban nagyon fontos szerepe van a megfelelő információ biztosításának a tanárok, diákok és a szülők felé. Segítség nyújtása olyan tanulóknak, akiknek testi és lelki egészsége nincs egyensúlyban. Feladatok és tevékenységek meghatározása Az iskola könyvtárában, (vagy más helyen) tanulók, tanárok, szülők számára ki kell alakítani egy megfelelő információs központot. (könyvek, képek, táblázatok stb.) felelőse az ifjúságvédelmi felelős és a könyvtáros. Alkalmazni kell drogprevenciós, szenvedélybetegségek és egészségneveléssel foglalkozó videokazetta sorozatot, amely segíti a tanárok, osztályfőnökök, nevelők munkáját. Az osztályfőnöki órák és nevelőtanárok számára ajánlat Életvezetési ismeretek és készségek című foglalkozási vázlatok: alkohol dohányzás kockázatvállalás felelősség bűn és bűncselekmény élet önismeret bizalom emberi tulajdonságok érzelmek előítéletek szabadidő Bajmegelőző én- üzenet doboz az iskolában és kollégiumban (felelős: ifjúságvédelmi felelős). Rendkívüli osztályfőnöki órák: Külsők előadók, mentálhigiénés, és rendőrségi szakemberek közreműködésével lehetőséget teremtenek a felvilágosító előadásokra. Diáknap Többnyire a szabadban tartjuk szabadtéri programokkal. A program egy részében az egészséges életmóddal, káros szenvedélyekkel kapcsolatos vetélkedőt is szervezünk. Anyagi erőforrás: DÖK költségvetése. Véradás Iskolánkban már hagyománya van. Évente két alkalommal a 18. életévüket betöltött fiatalok adhatnak vért. Azon túl, hogy diákjaink segíthetnek rászoruló embertársaiknak, a 15

16 saját egészségügyi állapotukról is friss információt kapnak a véradás előtti kötelező orvosi vizsgálat során Az egészségfejlesztés iskola feladatai A testnevelési órák lehetőségei Az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez/ működéséhez, az egészség szempontjából szilárd egyensúlyt biztosító edzettség kialakításához jelentős, optimális idejű és intenzitású mozgásra/ testedzésre van szükség. A rendszeres, optimális mennyiségű sportolás hatására edzettek, fittek leszünk. Fittségen olyan testi-lelki állapotot értünk, amely magában foglalja az egészséges létezés és a jó közérzet stabil megtartását, valamint azt is jelenti, hogy a testünket teljes munkára kész állapotban tartjuk. Az igen gyenge, gyenge fizikumú egyén a mindennapi élet kihívásainak nehezen tud eleget tenni, az állandóan fáradt ember munkavégző képessége labilis, testileg-lelkileg sérülékenyebb, könnyebben sebezhető. Az iskolai testnevelés órákon szükség van arra, hogy különböző mérések segítségével minden tanuló fittségi, egészségi állapotát figyelemmel kísérjük, és azokat a tanulókkal ismertessük. Ezeket a méréseket, a testnevelési órák atlétika foglalkozásain, és a tornatermi foglalkozásokon kell végrehajtani. Mi a következő felméréseken keresztül állapítjuk meg tanulóink fittségi állapotát. Atlétika: futás: 100m, 400m, (800m) Cooper-teszt távolugrás súlylökés (magasugrás) Tornatermi felmérés: ingafutás mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás kötélmászás bordásfalon hátsó függésben páros lábemelés vízszintesig testmagasság és testsúlymérés Az iskolánkban választható, űzhető különböző sportmozgások energiaigénye /kj/óra/: Testsúly (kg) Sportág Kosárlabda Kerékpár Aerobic tánc Labdarúgás Kézilabda Túragyaloglás Futás (9km/ó) Futás (16km/ó) Ugrókötelezés Asztalitenisz

17 Testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyerekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapos testmozgásra. Gyors, látványos javulásra nem számíthatunk, az apró eredményeket is meg kell becsülni, és akkor talán a mostani gyerekek gyerekei már fittebbek, egészségesebbek lesznek. Figyelembe veendő szempontok: Mindennapos testmozgás heti három testnevelési órán felül vagy helyette kondicionáló terem, fittnesz edzés, labdajátékok, tánc, úszás, vagy a helyzetnek megfelelő mozgáslehetőség / foglalkozás / biztosítása. Jó, ha a tanulót a testnevelés órán sikerélmény éri, a mozgást örömmel végzi- erre vonatkozóan érdemes megfogalmazni néhány akciót, vagy módot, azzal megjelölni, hogyan próbálják ezt elérni. Az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító torna beiktatása. A testnevelő tanárok ismerik, illetve elsajátították a Gerinc-orvosi Társaság által kidolgozott programot. Az óra eleji bemelegítés 10 perce kiválóan alkalmas a tartásjavító gyakorlatok elvégzésére. A gyógytestnevelés bevezetése 2002 októberétől iskolánkban megtörtént. Heti három órában egy gyógy-testnevelési csoportban dolgoznak azok a tanulók, akiknél már kialakult elváltozásokat diagnosztizáltak a szakorvosok. A testnevelési csoportokba sorolásnál gondolni kell arra, hogy annak megvalósítása hogyan történik. A személyes kapcsolattal, mely a szakorvosokkal és az iskolaorvossal létrejött, sok betegséget okozó tünet megszüntetése elérhető, javulása nyomon követhető. A higiénés magatartásra nevelés A serdülőkori higiéniai problémák megoldásához segítséget ad: az iskolavédőnő, az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, valamint része a biológia tantárgynak, és a szakmai alapozó tantárgynak osztályban. Egészséges táplálkozásra nevelés A szervezet egészséges működéséhez szükség van korszerű táplálkozásra. A táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki. Ilyenkor ismeri meg a gyermek az ételek széles skáláját, formálódik az ízlése, rögzülnek a táplálkozási minták, alakul ki a helyes étkezési mód, az egész életre szóló táplálkozási magatartás. Az iskolaorvos tapasztalata szerint a diákok nagy része egészségtelenül táplálkozik, és sajnos egy része rosszul táplált. Ez sok esetben mennyiségi és esetenként minőségi táplálékhiányra vezethető vissza. A tanulók nagy része reggeli nélkül jön iskolába, ennek következménye lehet: fáj a feje, figyelme elkalandozik, nyugtalanság, ingerlékenység, csökkenhet az iskolai teljesítménye is. 17

18 A család mellett az iskola feladata is a helyes étkezés, korszerű táplálkozás megtanítása. Ennek lehetőségei: osztályfőnöki órák, a biológia tantárgy része, a szakmai alapozó tantárgyak szerves része, az iskolai BÜFÉ kínálatának bővítése, hisz sok gyermek tízóraiját, ebédjét is itt szerzi be, lehetőség szerint megoldani a rászoruló diákok étkeztetését (ehhez alapítványi támogatásokat veszünk igénybe, jelenleg is több tanulónk így jut a megfelelő táplálékhoz), a korszerű táplálkozással kapcsolatos ételbemutatókon vesznek részt a tanműhelyben tanuló diákok. Fogászati szűrővizsgálatok Az iskola minden tanulója fogászati szűrésen vesz részt. A területileg illetékes fogászati rendelőben történik a vizsgálat. A fogbetegségek kezelése, és a prevenció miatt ez a vizsgálat kötelező érvényű. Anyagi erőforrást nem igényel, humánt igen és órarendi szervezést. Belgyógyászati vizsgálat Az iskolaorvos biztosította lehetőségeknek megfelelően, órarendi átcsoportosítással történik a belgyógyászati vizsgálat. Szakmai, pályaalkalmassági vizsgálat A tanulók beiratkozásakor történik a szakmai, pályaalkalmassági vizsgálat Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, kémia, fizika és testnevelés óra) valósul meg. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében 18

19 az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály biológia - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések fizika - forrázás testnevelés - magasból esés az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük középiskolai éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie: jóakarat, bizalom, őszinteség, a különbözőség tisztelete, azonosulási képesség, rugalmasság, türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében, a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, a képességek legkedvezőbb érvényesülés szerinti elvégzése, a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság, az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése, az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt, 19

20 a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése). Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való bővítése egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását. Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők: ünnepélyes tanévnyitó, elsősök avatása, gólyaavató diáknap, Reguly nap ünnepi műsorok, megemlékezések a végzős évfolyamok szalagavatói ünnepsége osztálykirándulások hagyományos rendje színház, múzeumlátogatások gyalogtúrák, kerékpártúrák a végzősök búcsúja az utolsó napon, bolondballagás iskolai ballagás Az iskolai közösségalkotást szolgálja iskolazászlónk, valamint iskolai nyakkendőnk és sálunk, amely összetartozásunkat szimbolizálja. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, szakmai, különbözeti, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, 20

21 tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnök az, aki ismeri a tanulók személyiségét, sajátosságait, családi viszonyait egyenként, egyúttal pedig rálátása van diákja osztályban elfoglalt helyéről, szociometriai választásairól, kapcsolatairól. Az osztályfőnök látja osztálya tagjait a legteljesebben, igazán személyes módon. Az osztályfőnök fontos és nélkülözhetetlen információk birtokában sokat segíthet a felmerülő iskolai, tanulási, személyes problémák megoldásában. Az osztályfőnök a tanuló körülményeinek ismeretében, meg tudja látni az esetleges változást, problémát, és jó esetben meg tudja találni az iskolai szinten megoldható problémák orvoslásának lehetőségét. Ha ez nem sikerülhet, akkor közvetíteni tudja a problémát, a tanuló igényeit a szülőknek, illetékeseknek, és érvényesíteni, védeni tudja a diák jogait. Feladata: Személyes pedagógiai példamutatás. Javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályokat érintő szervezési, pedagógiai feladataira. Elkészíti az osztályfőnöki tanmeneteket, melyben kiemelt hangsúllyal szerepel az egészséges életre nevelés. Részt vesz továbbképzéseken, a hallottak népszerűsíti (pl. konfliktus helyzetek megoldása, tanulás tanítása, differenciált foglalkozások). Osztályfőnöki órák keretén belül megemlékezést szervez a következő nemzeti ünnepeinkről: o Október 6. az Aradi vértanúk napja o Február 25. a Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja o Április 16. a Holokauszt emléknapja o Június 4. a Nemzeti összetartozás emléknapja Kiemelt hangsúlyt fektet az ünnepélyeken való megjelenésre, késésekre, hiányzásokra. Megköveteli a fegyelmet, a rendet. Ez jelenjen meg a pontosság növekedésében, a hiányzások csökkenésében. Megismerteti diákjait Zirc nevezetességeivel, akár osztályfőnöki órák keretén belül. Tanulmányi kirándulásokat szervez. Színházlátogatások szervezése. A 9. osztályos tanulókkal szociális felmérést készít. 21

22 Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű a kiemelten tehetséges a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók egyéni fejlesztését Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulókkal fejlesztőpedagógus is foglalkozik. A fejlesztés alapelvei A rész képességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik a fejlesztőpedagógus közreműködésével. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, - a pedagógiai szakszolgálat javaslata 22

23 alapján- az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A részképesség zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasásírás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, 23