A köznevelés tartalmi szabályozása és a megújulótanárképzés

Átírás

1 A köznevelés tartalmi szabályozása és a megújulótanárképzés Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Debrecen, november 7.

2 A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012 november Pedagógiai program/ helyi tanterv december

3 A NAT 2012 főbb jellemzői A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A fejlesztési területek nevelési célok újragondolása A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése.új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése. A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése

4 Változás: Fejlesztési célok hálózata ejlesztési területek nevelési célok rkölcsi nevelés emzeti azonosságtudat, hazafias nevelés llampolgárságra, demokráciára nevelés z önismeret és a társas kultúra fejlesztése testi és lelki egészségre nevelés családi életre nevelés elelősségvállalás másokért, önkéntesség enntarthatóság, környezettudatosság ályaorientáció ompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés ulcskompetenciák nyanyelvi kommunikáció degen nyelvi kommunikáció atematikai kompetencia ermészettudományos és technikai kompetencia igitális kompetencia zociális és állampolgári kompetencia ezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

5 Közműveltség, tartalmak Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntarthatóközös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvetőtermészeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővétevőreleváns és felhasználhatóképességek, készségek, ismeretek rendszere. Az egyes képzési szakaszokon ismétlődőszempontok szerint spirálisan bővülő tudás. A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg. Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja.

6 a tevékenykedtetés (cselekvőrészvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába valóbelépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata A műveltségi területek kiemelt közös céljai

7 kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődőszempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; A műveltségi területek általános jellemzői nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

8 A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbáa tantárgyközi tudás-és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet. Forrás: Nemzeti alaptanterv A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT)

9 Kerettantervi rendelet (tervezet) pedagógiai szakaszokra a Kormányrendelet és e rendelet alapján készített kerettantervek egységes szerkezetűek. kerettanterv a pedagógiai szakaszokra egy vagy két évfolyamos bontásban meghatározza: ) a kerettantervben meghatározott tantárgyakra érvényes közös, átfogó célokat és feladatokat, ) a fejlesztési célok nevelési területek kapcsolódását, ) a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait,

10 Kerettantervek Továbbiak: emzetiségi iskolák alsó tagozat felső tagozat négy évfolyamos gimnázium NI kerettantervek alsótagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára felsőtagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára ét tanítási nyelvű iskolák felső tagozat négy évfolyamos gimnázium ltalános tantervek lsó tagozat első tagozat égy évfolyamos gimnázium at évfolyamos gimnázium yolc évfolyamos gimnázium zakközépiskola zakiskola peciális területek:

11 A megújulótanárképzés

12 Az új koncepcióalapelemei A tanárképzés megújításának célja: a folyamatosság és a szükségszerűváltoztatás egyensúlyban tartása, a köznevelés igényeinek erőteljesebb figyelembevétele, a munkaerőpiaci követelményeknek valómegfelelés mellett a tanár nemzetstratégiai szerepének elismerése és megerősítése. A tanárképzés megújításának alapelve: a tanár elhivatottságának és képzettségének jelentőségét hangsúlyozó szemlélet érvényesítése

13 Az új szemlélet sarokkövei a diszciplináris tudáshoz jobban illeszkedő a képzési időhosszabb szakaszában jelenlévő pedagógiai-pszichológiai ismeretek, a hangsúlyossáválógyakorlati képzés (1 tanév), ezzel párhuzamosan az ön-, és továbbképzés jelentőségének, és idejének növekedése, a szakok esetében a korlátozott dualitás elve, amely csak az ún. nagyszakok (10) esetében szünteti meg az egységességet, a munkaerőpiaci igényekre válaszoló, az elhelyezkedést segítőirányított szakválasztás, és képzési tartalom, a képzési túlkínálat valóságos szükségletekhez és kilátásokhoz való igazítása, a pedagógus pálya kiszámíthatóbbá tétele, összekapcsolva a bevezetendő pedagógus életpálya modellel, a tanárutánpótlást garantálóállamilag finanszírozott hallgatói helyek biztosítása a tanárképzésben.

14 Az átalakítás alapvető célkitűzései Célkitűzések: tanári szakma professzionalizálása, a képzés minőségének biztosítása, a tanárok professzionális felkészítése hivatásuk eredményes gyakorlására. Ezek elemei: a leendőtanárok szaktudományos felkészültségének növelése, a képzési időés a két tanári szakképzettség azonos arányának biztosításával.

15 Az új rendszer jellemzői I. Az osztatlan tanárképzés új rendszerében10 szakonismét különválik az általános iskolai (4+1 éves) és a középiskolai tanárok (5+1 éves) képzése. A többi szakon csak egyféle képzés (öt-vagy hatéves) indul. Ahallgatóknak már a képzés elején két szakot kell választaniuk, szakonként azonos kreditértékkel. A kisebb szakokat (művészettörténet, filozófia, etika, kommunikációstb.) csak másodikként lehetne felvenni.

16 Az új rendszer jellemzői II. Az osztatlan képzésben a felvétel konkrét tanári szakra történik egy bemenettel, de két kimeneti lehetőséggel (általános iskolai, illetve a középiskolai tanár). Az új, duális tanárképzési rendszerben így az elsőhárom év (180 kredit) közös, vagyis azonos szakterületi követelményekre épül. A harmadik év során történik a kimeneti szint megválasztása. A gyakorlati év(jelenleg fél év) megduplázódik -1 év lesz, ez olyan iskolai közegbe vezeti el a hallgatót, ahol a végzését követően álláshoz, tanári kinevezéshez juthat.

17 Általános és középiskolai tanárszakok magyartanár angol nyelv és kultúra tanár német nyelv és kultúra tanár matematikatanár történelem és állampolgári ismeretek tanár biológiatanár fizikatanár kémiatanár földrajztanár informatikatanár testnevelő tanár

18 Egységes tanárszakok nyelvszakok (kivéve angol német) erkölcstan- és etikatanár hon- és népismeret tanár könyvtáros tanár közösségi művelődés tanár természetismeret-környezettan tanár ének-zene tanár népzene- népi kultúra tanár média-, mozgókép- és kommunikáció tanár rajz- és vizuáliskultúra-tanár dráma-, és színházismeret-tanár gyógytestnevelő- egészségfejlesztő tanár technika-, életvitel- és gyakorlat-tanár

19 Szakmai tanárszakok 1. Műszaki terület: mérnöktanár (szakirányok pl.: gépészet, elektrotechnika, környezetvédelem, műszaki- gazdasági); Közgazdasági terület: közgazdásztanár (pl.: pénzügyszámvitel, vendéglátás-idegenforgalom, kereskedelemmarketing); Agrár terület: agrármérnöktanár (szakirányok pl.: mezőgazdasági gépész, erdészet-és vadgazdálkodás, kertészet- és parképítés); Gyógypedagógiai terület: gyógypedagógiai tanár; Egészségügyi terület: egészségügyi tanár; Neveléstudományi terület: pedagógiatanár;

20 Zeneművészet: Szakmai tanárszakok művészeti terület zenetanár (szakirányok pl.: zongora, orgona, magánének, zeneismeret tanár, egyházzene tanár); zeneművész tanár (szakirányok pl.: zongora, népi hangszerek, zeneelmélet tanár, kóruskarnagyművész tanár, ének-zene művésztanár) Táncművészet: Tánctanár (szakirányok pl.: klasszikus balett, moderntánc, néptánc) Ipar-, építő-, film- és videoművészet, multimédia: design- és vizuálisművészet-tanár Képzőművészet képzőművésztanár Színház- és filmművészet: színházművészeti tanár filmművészeti tanár

21 Az új tanárképzés a köznevelési igényekhez és a végzés után ellátandó óraszámhoz igazítja a tanár szakos képzési kínálatot, az elsőés második szakok választási lehetőségeinek szabályozásával irányítja és optimalizálja a szakválasztást. a pedagógusképzés minőségét szolgálják az képzőhelyeken kötelezően megszervezendő Tanárképző Központok: végzik a képzéssel párhuzamos és az azt követőiskolai tanítási gyakorlatok koordinálását, ellátják a pályakövetéssel összefüggőtanár-továbbképzési és pedagógusminősítési feladatokat. A rendszer január 1-jétől kerül bevezetésre.

22 A tanári szakképzettség területei, elemei Területei: közismereti, szakmai, művészeti és gyógypedagógiai. Elemei: tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás; a tanári munkához szükséges: pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati, szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) tudás, készség, képesség, és a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbá; a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytatóintézményben teljesített összefüggő egyéni iskolai gyakorlat;

23 Az új tanárképzés Az egy bemenet és két kimenet rendszere a hallgatókat feltételezhetően folyamatos teljesítménynövelésre ösztönzi, előnyei a közös elsőhárom év átjárhatóváteszi az osztott diszciplináris képzést, kezdetektől folyamatosan biztosítja a pedagógiai felkészítést.